Ajánlás. Tartalomjegyzék. pályaválasztási, pályaorientációs segítséget. Régen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlás. Tartalomjegyzék. pályaválasztási, pályaorientációs segítséget. Régen"

Átírás

1 2 Tartalomjegyzék Ajánlás... 3 Életpálya-építés... 4 A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az EU-ban... 5 A pályaválasztás és a pályaválasztási tanácsadás jogszabályok, segítő szervezetek, tanácsadás... 8 Módszertani segédanyag az osztályfőnöki órákhoz, pályaválasztási, pályaorientációs foglalkozások megtartásához Pedagógiai, pszichológiai ismeretek és a pályaválasztás kapcsolata Önismereti kérdőív A kistérségek lehetősége, szerepe a pályaválasztásban A Pedagógusok a jövő szakmunkásaiért munkaerő-piaci program pedagógus végzettségű álláskeresők elhelyezkedésének és hátrányos helyzetű tanulók pályaorientációjának elősegítésére Beilleszkedési tanácsok újoncoknak Az iskolarendszeren kívüli szakképzés főbb jellemzői Karriertervezés Tanulás, továbbtanulás, munkavállalás az EU-ban Kompetenciafejlesztés és pályaorientáció Az iskolarendszerű szakképzés főbb jellemzői Az új OKJ-rendszer új vizsgarendszer Alternatív felkészítés a szakmaválasztásra Dalton-pedagógia A hátrányos helyzetűek bekapcsolása a szakképzésbe új magatartás elvárása a szakképző intézményektől Új irányok a szakképzésben Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola, Mosonmagyaróvár Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron Veres Péter Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Győr SNI-s tanulók a szakképzésben A Csermák család Miben segít az orvos? Hogyan írjunk önéletrajzot? A referencia levél formája és szerepe A munkaerőpiacon tevékenykedő cégek típusai, elérhetőségei, álláskereső linkek az interneten Kariérové poradenstvo na stredných školách v Trenčianskom samosprávnom kraji március 12. szerdán óráig tartjuk az INTERREG IIIA pályázati kiírás keretében támogatást nyert, A határrégió versenyképességét segítő oktatási programok című pályázatunk záró konferenciáját melynek témája az elért eredmények és a legfontosabb tapasztalatok összegzése, illetve a fenntarthatóság biztosítása érdekében szükséges továbblépési lehetőségek megfogalmazása. A konferencia helyszíne: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/A. Baross terem. Minden érdeklődő kollégát szeretettel várunk! További információ Némethné Józsa Ágnes projektmenedzsertől kérhető a 96/ es telefonszámon. Szerzőink: Alasztics Ildikó megyei szaktanácsadó, MPI, Győr; Balogh Orsolya, Baráth Lászlóné ügyintéző szakértő, MPI, Győr; Bencéné Tímár Irén pszichológus; Blazovicsné Varga Marianna pedagógiai és közoktatási szakértő, főtanácsos, MPI, Győr; Borsfai László igazgató, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Győr; Dombiné Pörneczi Melinda igazgatóhelyettes, Veres Péter Mezőgazdasági Szakképző Iskola- és Kollégium, Győr; Fábián Imre igazgató, Berg Gusztáv Szakiskola, Kapuvár; Fehér Katalin pszichológus; Firtl Mátyás, Győr-Moson- Sopron Megye Közgyűlésének alelnöke, Győr; Gesztesi Péter pedagógiai szakértő, MPI, Győr; Kákonyi Ágnes pedagógiai előadó, MPI, Győr; Dr. Kitzvéger Erzsébet iskolaorvos; Králik Tibor, Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron; Mayer Zoltán; Mester Éva; Molnár Béla igazgatóhelyettes, Veres Péter Mezőgazdasági Szakképző Iskola- és Kollégium, Győr; Némethné Józsa Ágnes projektmenedzser, MPI, Győr; N. Győrffy Virág pszichológus; Patai Péter igazgató, Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola, Mosonmagyaróvár; Remseiné Bódi Judit pedagógiai és közoktatási szakértő, MPI, Győr; Rimányiné Somogyi Szilvia főigazgató-helyettes, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Győr; Szakonyiné Hécz Katalin tagiskola-vezető, KKÁMK Általános Iskola, Győrszemere; Tar Ildikó tanár, KKÁMK Általános Iskola, Győrszemere; Telekes Annamária pedagógiai és közoktatási szakértő, MPI, Győr; Turbók Arnold Bertalan igazgató, MPI, Győr; Vadász Tamás igazgatóhelyettes, Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Győr; Hogyan Tovább? Különszám Szerkesztette: Némethné Józsa Ágnes és Turbók Arnold Bertalan. Kiadja a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet. Felelős kiadó: Turbók Arnold Bertalan igazgató. A szerkesztőség címe: Megyei Pedagógiai Intézet, 9021 Győr, Árpád út 32. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 67. Telefon: (96) Fax: Készítette: a PALATIA Nyomda Kft., Győr, Viza u. 4., Radek József igazgató. Nyomdai előkészítés és kiadványszerkesztés: Grafimed Kkt., Mák János. Az egyes ember boldogulásának elengedhetetlen feltétele, hogy élete során újra és újra megtalálja azokat az utakat, munkahelyeket és munkákat, amelyek képességeinek és lehetőségeinek megfelelnek. Közismert, hogy ma sokkal könnyebben lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon villamos- vagy gépészmérnöki végzettséggel, mint művelődésszervezői vagy agrár diplomával. S közismert az is, hogy ma a jó szakemberek különösen a hiányszakmákban, pl. esztergályosok, szerszámkészítők, ács-állványozók bel- és külföldön egyaránt jó kereseti lehetőségekkel tudnak elhelyezkedni. Mégis nagyon fontos, hogy a fiatalok, akik pályaválasztás előtt állnak, tudják: olyan pályát válasszanak, amelyik személyiségüknek, képességeiknek megfelel. Aztán a munka világában egy élet során úgyis több munkahelyen bizonyíthatják alkalmasságukat, fejlődhetnek, tanulhatnak, mert a pályakorrekciók szinte elkerülhetetlenek. Ma már nemcsak az a mindennapos tapasztalat, hogy a középiskolások, még inkább az egyetemisták dolgoznak a tanulmányaikkal párhuzamosan, hanem az is, hogy a felnőttek a munka és család mellett újra és újra iskolapadba ülnek. Gyorsan változó világunkban egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy az iskolarendszer kereteiben a fiatalok de a már munkaerőpiacon lévők is időben és megfelelő formában kapjanak Ajánlás pályaválasztási, pályaorientációs segítséget. Régen sokan a családban megtanulhatták a munkafolyamatokat, ott szerezhettek tapasztalatot és kaptak iránymutatást, segítséget, motivációt. Ma már ez kikerült a családi kötelékből. De a segítségre, iránymutatásra ma is nagy szüksége van a fiataloknak. A következő években a közoktatásban és szakképzésben kiemelkedő feladat lesz a pályaválasztási rendszer iskolai megerősítése, pályaválasztási szakemberek kiképzése. A diákoknak a pályaválasztási segítséget részben iskolájuktól, tanáraiktól, részben az iskolán kívüli, a pályaválasztási tanácsadásban résztvevő intézményektől, szakmai szolgáltatás formájában kell megkapniuk. Az iskolai időszakban a tanulóknak nyújtott pályaválasztási, pályaorientációs segítség, egyéni adottságaik feltérképezése, önismeretük kialakítása, a munka világának és az egyes szakmáknak, szakterületeknek a megismertetése nehéz, de szép feladata a pedagógusoknak. Kívánom, hogy mind többen legyenek a fiatalok közül olyanok, akik sikeres pályaválasztás után sikeres életet tudhatnak megukénak. Firtl Mátyás Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének alelnöke 3

2 4 Életpálya-építés A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az EU-ban 5 A köznyelvben a pályaválasztás és pályaorientáció kifejezéseket szinonimaként használják. Fogalmi meghatározásuk is részben fedi egymást. Pályaválasztás: A fennálló lehetőségek alapján önállóan, célunknak megfelelően kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és magunk számára értékkel bíró munkát végezhessünk. Pályaorientáció: Az a folyamat, mely során az egyén saját igényeinek és képességeinek figyelembevételével, a lehető legszélesebb információk birtokában meg tudja határozni azt a pályát/foglalkozást/szakmát, melyet életútja egészén, vagy egy részén szívesen végezne. (www. taninfo.hu/palyakezdo/fogalomtar) Újabban a szakirodalom és a szaknyelv szívesebben használja a fenti fogalmak helyett az életpálya-építés kifejezést. Ez szoros öszszefüggésben áll a nyugati világban az utóbbi évtizedekben, hazánkban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett és felgyorsult változással, nevezetesen, hogy a munkavállalók egyre többször kerülnek szembe a pályakorrekció kihívásával. Amikor a fiatal a pályaválasztás, az életpálya-építés kezdeténél áll, egyszerre hajtja a jó megélhetés vágya és az önmegvalósítás lehetősége. A pályaválasztó nehezen tudja kivonni magát a jól csengő szakmák iránti hírverésből, a média sugallta könnyű érvényesülés csábításából, az anyagiakat előtérbe helyező társadalmi gőzhengerből, esetleg a szülői nyomásra választott pálya kényszeréből. A fiatal s a kevésbé fiatal is szeretné elkerülni azokat az állásokat, pályákat, amelyek kevéssé teszik lehetővé, hogy önmagát, leendő családját eltartsa. De szeretné elkerülni azt is, hogy olyan pályára sodródjon, amely nem felel meg személyiségének, nem érik sikerek, s csak jobb híján marad a roszszul megválasztott szakmánál. Fontos lenne, hogy a pályaválasztáskor, s az életpálya-építés során olyan munkát, munkákat keressünk, melyekben sikeresek lehetünk. Sikeresek az önmegvalósításban, de sikeresek anyagiakban is. Ehhez pedig szükséges: a helyes önismeret, a helyes pályaismeret és a tudatos életpálya-építés. Kiadványunk mindhárom területet érintően igyekszik segítséget nyújtani a pályaválasztó fiataloknak és a pályaválasztási feladatokat ellátó pedagógusoknak. Turbók Arnold Bertalan Az Európai Közösség állásfoglalása a témában A pályaválasztási tanácsadási tevékenység fontossága a Közösség keretein belül már ban felmerült. Az Európai Közösség ajánlásokat fogalmazott meg e téren, többek között megállapították, hogy a tanácsadás elengedhetetlen a kiegyensúlyozott foglalkoztatottság megteremtéséhez, és gyakorlatát nagymértékben befolyásolja az oktatással, képzéssel, foglalkoztatással kapcsolatos nemzeti politika. Az Európai Közösség javaslatokat is kidolgozott a pályaválasztási tanácsadás szolgáltatásának fejlesztésére, melynek lényegi pontjai a következők voltak: szükséges emelni a szolgáltatást igénybe vevő fiatalok és felnőttek számát; a szolgáltatások struktúráját és a módszereket az adott népesség igényeihez célszerű igazítani (ez lehet, hogy régiónként különböző); a szolgáltatások célja az is, hogy megkönnyítsék a különféle életszakaszok közti átmeneteket; meg kell erősíteni a közösség országai közti együttműködést, mert a 4 szabadság elve közül a munkaerő szabad áramlásának megvalósítása csak így biztosítható. Az 1966-os ajánlások, alapelvek napjainkig időtállóak. Ennek oka az, hogy a sikeres pályaválasztási tanácsadási rendszer felépítése prevenciós tevékenységnek minősül: megelőz egy sor szociális, társadalmi, foglalkoztatási és életviteli problémát, nem is beszélve a lakosság életminőségének javulásáról. Az Unió különböző fórumain a 60-as évek óta folyamatosan napirenden van a téma. A közösség későbbi ajánlásai a tanácsadás kiépítésének és kiterjesztésének elvét és módozatait, az ágazatok felelősségét és feladatait, valamint a tanácsadási gyakorlat lehetséges eljárásait, módszereit fogalmazzák meg. Az EU kiemeli, hogy az egyénre szabott tanácsadás gyakorlata mellett szükséges az információk átadásának fontossága, a több szintű tanácsadási rendszer kiépítése, mely érzékenyen reagál az adott régióban élő népesség igényeire. A szolgáltatás az egyszerű információnyújtástól a személyre szabott tanácsadásig terjedjen. Különbséget kell tenni a év közötti fiatalok és az iskolából véglegesen kikerültek számára kifejlesztett rendszerek között, de a teljes rendszernek mindkét célcsoport számára strukturált szolgáltatásokat kell nyújtania. Az egyénre szabottság mellett fontos, hogy a pályaválasztási tevékenységnek igazodnia kell a helyi jogszabályokhoz, kollektív szerződésekhez, vagyis a munkavállalói szempont mellett a munkaadó érdekeit is szem előtt kell tartania. A tevékenység egyfajta egyensúlyt teremthet a két oldal igényei és lehetőségei között. Át kell értékelni a család és a munka kapcsolatát. A tradicionális társadalmakban a munkára való szocializálás feladatát, az iskola és a munka világa közti átmenet megkönnyítését jó részben a családok látták el. A modern tanuló társadalmakban a fiatalok az iskolában töltik életük legnagyobb részét. Maga a munkatevékenység is kikerült a család falai közül. A nagyarányú társadalmi mobilizáció, és a munkatevékenységek, -követelmények gyors változása sem teszi lehetővé, hogy a fiatal közvetlen motivációt, szakmai és munkatapasztalatokat szerezzen családtagjaitól. Szükséges tehát a bizonyos pontokon, kritikus életszakaszokban való megsegítés mellett a folyamatos pályaorientáció, életpályára nevelés kialakítása, tervszerű végiggondolása és gyakorlati megvalósítása

3 6 7 intézményes módon. A feladat elsősorban a nevelő-oktató intézményekre hárul, az alapfokú intézményektől a felsőfokú képzésekig az adott korosztálynak megfelelő ismeretek átadásával, készségek, képességek fejlesztésével. Foglalkozni kell a felnőtt munkavállalókkal is, hiszen a szakmaváltásokban, munkahelyváltásokban segítségre szorulhatnak. Kiemelten kell kezelni az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket és a szociálisan hátrányos helyzetűeket, kirekesztetteket, de ugyanakkor az EU hangsúlyozza, hogy valamilyen szintű segítségre minden embernek meg kell adni a lehetőséget. Szorgalmazza az Unió a tevékenységek szervezésénél a rugalmas, a változásokra érzékeny civil szervezetek és a magánszektor minél szélesebb körű bevonását. Ajánlja a közösség a tevékenységek hatékonyságának országos szintű mérését, elsősorban a célcsoportok elérése szempontjából. E komplex tevékenység érdekében egyre nagyobb szükség van a pályaválasztási szakemberek és a közreműködő pedagógusok megfelelő felkészítésére, kiképzésére is. Az 1980-as években jó pár, az Európai Unió segítségével megvalósuló transznacionális program célozza meg fő vagy kiegészítő tevékenységként a pályatanácsadást, életpályára nevelést. Ilyen például az 1986-ban és 1989-ben elindított, az egyetemek és az ipar közötti együttműködést támogató Comett-programok, a folyamatos szakmai képzés innovációjára ösztönző, 1989-es Eurotechnet-program, a munkaerő-piaci képzés fejlesztését és a képzési struktúra megújítását célzó, 1990-ben indult Force-program. Említést érdemel még az 1987-es Petra-program, mert a fiatalok felnőtt életre való felkészítését az alapképzés utáni kötelező, a pályaválasztásra nagy súlyt fordító 1 2 éves szakképzéssel próbálta biztosítani. E program keretében deklarálásra került, hogy támogatni kell a közösségi országok együttműködését a pályaválasztási információ- és tanácsadás területén, közre kell adni az eredményes gyakorlatokat (információk cseréje), és támogatni kell a pályaválasztási tanácsadást végző szakemberek kiegészítő képzését. A program harmadik szakaszában kiadásra került az egész Európában nagy jelentőségűnek ítélt kézikönyv: a European Manual for Occupation Guidance Counsellors (pályaválasztási tanácsadók kézikönyve). Kiemelten kezeli napjainkban az EU a tanácsadási területen az értékelés kérdését. E fogalom beépítésével az eddig külön kezelt két szint, azaz az iskolarendszerben tanulók és a munkaerőpiacra kikerültek szakmai segítésében, munkahelyhez való juttatásának szerteágazó feladatrendszerében találkozási pontokat fedezett fel, mely a probléma holisztikus szemléletére hívja fel a figyelmet. Pályaválasztási tanácsadási rendszerek egyes EU-országokban ( jó gyakorlat ) Miután az EU országai évtizedekkel ezelőtt felismerték a feladat fontosságát, és nyilvánvaló gazdasági megfontolások miatt is elkötelezetté váltak a pályaválasztási tanácsadás gyakorlata iránt, különböző a hagyományoknak, helyi igényeknek megfelelő tanácsadási rendszereket építettek ki. Mivel hazánkban a tanácsadásnak ilyenfajta komplex rendszeréről, az ágazatok együttműködéséről a tekintetben nem beszélhetünk, illetve e feladat megvalósítása előtt állunk, érdemesnek tartjuk bemutatni a gyakorlatban is működő bevált rendszereket, mintegy jó példa gyanánt. Az Unió országai közül a legjelentősebbnek ítélt az ausztriai és a franciaországi tanácsadás rendszere, de élen jár a dán és a már évtizedekkel ezelőtt kialakított skót rendszer is. Ausztriában az iskolarendszer minden szintjén, minden intézményben megtalálhatók a pályaválasztás témájában speciálisan kiképzett szakemberek (eredeti szakmájuk pedagógus, iskolapszichológus vagy tanácsadó). Ők közvetlen, azonnali és személyre szabott tanácsadással segítik a felnövekvő nemzedéket. (Cipruson ugyanilyen rendszer működik.) Franciaországban minden iskolában működik a szülők és tanulók képviselőiből álló tanácsadó testület, melynek feladata, hogy figyelemmel kísérje a pálya- és iskolaválasztás közeledtével a tanulók előmenetelét és irányultságait, ha szükséges, javaslatot tegyen minden egyes tanuló jövőbeli orientációjára. A végleges döntést segíthetik az iskolától független pályaválasztási centrumok is, melyekben képzett szakemberek (két év elméleti képzés és egy év gyakorlat) dolgoznak. A pályaválasztási centrumok működését az oktatási minisztérium felügyeli. Itt szükség esetén egyénre szabott nevelési programot is összeállíthatnak a tanulónak. A tanácsadási rendszer másik oldala Franciaországban a fiatal munkahelykeresők számára biztosított szolgáltatási rendszer. A bizonytalan fiatal munkavállalók lehetősége a pályairányítási szerződés megkötése, mely ugyan alacsony javadalmazást, de munkatapasztalat megszerzésére kiválóan alkalmas 3 6 hónapos foglalkoztatási programot ajánl fel. Dániában országos intézmény biztosítja a különféle, pályaválasztással foglalkozó intézmények, szervezetek tevékenységének koordinációját. Sok európai ország beépítette a tantervébe a pályaorientációt. A skót rendszer hatékonysága a szervezeti együttműködés felismerésén alapult. A Careers Scotland három, a pályaválasztási tanácsadás különböző területeivel és célcsoportjaival foglalkozó szervezet fúziójából jött létre. A szervezet jelentős szakképzett (posztgraduális!) személyzettel, képzett pedagógusi segítséggel évenként több ezer fiatalt ment meg az idő előtti iskolaelhagyástól. A szervezet fókuszában a éves fiatalok állnak, akik rendszerint valamilyen nevelési-oktatási intézmény iskolapadjában találhatók meg. Minden egyes végzőssel saját, személyre szabott karrier-cselekvési tervet készítenek, melyet probléma esetén elővehetnek. Kiemelten kezeli a szervezet az ún. NEET (Not in Education not in Employment & Training) fiatalok ügyét, valamint szolgáltatásokat nyújt a már foglalkoztatott felnőttek számára is. A szolgáltatások kulcsembere az ún. key worker, vagyis a szakképzett és folyamatosan továbbképzett, professzionálisan működő tanácsadó, aki az iskola és a munka világa közti kapcsolatot lehetővé teszi, biztosítja. Összegzés A pályaválasztási és pályaorientációs tevékenység központi kérdés a tanuló társadalomban. A 4 6 évenkénti szakmaváltás, a permanens tanulás jelensége miatt az egyének boldogulása és az eredményes foglalkoztatottság érdekében a segítő szerep elengedhetetlenné vált. Eredményességet, hatékonyságot e munkában csak úgy érhetünk el, ha egyénre szabott tanácsadást, orientációt tudunk biztosítani. Ehhez rendszerbe kell szerveznünk a meglévő tevékenységeket, keresnünk kell az ágazatok közti együttműködés lehetőségeit. A hatékony tanácsadási tevékenységek alapja a szakszerűség is. A szakképzettség és a tájékozottság elengedhetetlen követelmény mind a tanácsadásban részt vállaló pedagógus, pszichológus, mind a munkatanácsadó számára. Ennek kialakítása, gyakorlati megvalósítása a közeljövő egyik sürgető feladata. Felhasznált irodalom: Remseiné Bódi Judit Mihály Ildikó: A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az Európai Unióban Borbély Tibor Bors: Beszámoló a negyedik karrier tanácsadás és szakpolitika világkonferenciáról Skóciából extra.hu

4 8 A pályaválasztás és a pályaválasztási tanácsadás jogszabályok, segítő szervezetek, tanácsadás A sikeres pályaválasztás az egyén és a társadalom érdeke is. Az életpálya megtalálásához azonban mind gyermekként, mind felnőttként segítségre, támogatásra szorulunk, ki jobban, ki kevésbé. A permanens nevelés időszakában, a többszöri munkahely- és szakmaváltás korában a pályaválasztási tanácsadásra életünkben többször is szükségünk lehet. Jelen írásunkban arra vállalkozunk, hogy áttekintsük a Magyarországon működő tanácsadási rendszer legfontosabb pilléreit a jogszabályok tükrében. Tehát: elképzelések és megvalósulások a pályaválasztási tanácsadásban. Az alap, a kiindulópont a tanuló és vele kapcsolatosan a szülő joga a szabad iskolaválasztásra. 10. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; 13. (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) Ennek érvényesítése csak akkor lehetséges, ha az iskola a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő segítséget is nyújt az iskolaválasztáshoz. 6. (7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről] A végrehajtási rendelet szűkszavúan fogalmaz, lehetővé tesz az iskolák számára egy komplexebb gondolkodást a kérdésről, valamint egy egyszerű adminisztrációs tevékenységet is képzelhetnek a rendelet szövege mellé. Véleményünk szerint a komplex tanácsadási, pályaválasztási és pályaorientációs tevékenység megvalósítása ad nagyobb esélyt a fiataloknak a majdani pályaválasztáshoz, munkába álláshoz. Ez a segítség egyrészt jelenti az iskolaválasztási tanácsadást, mely egyszeri, időszakhoz kötődő taktikai döntést segítő tevékenység, másrészt egy folyamatos, tervezett, iskolai stratégiát követelő pályaorientációs tevékenységet is magában foglal. A pályaorientáció fontosságát a Nemzeti Alaptanterv is tartalmazza, közös követelményként. Az 1995-ben bevezetett NAT műveltségterületként emeli be a pedagógiai közgondolkodásba a pályaorientációt. A NAT módosítása tovább bővíti a fogalom értelmezését. Megfogalmazása szerint a felcseperedő gyermekeket a felnőttlét szerepeire kell felkészítenie az iskolának. E szerepek közül az egyik a munka világának ismerete, a munka világában való helytállás. A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. (Nemzeti Alaptanterv) A NAT értelmezése szerint a pályaorientáció komplex tevékenység, mely magában foglalja az önismeretet, a szakma- és foglalkozásismeretet, a foglalkozásokhoz vezető tanulási utak ismeretét. Hangsúlyozza a dokumentum a komplexitást abban is, hogy milyen módon és keretek között biztosítják a tanulók számára ezt az intézmények (tantárgyak, tanórák keretein belül, tanórán kívül, szabadidős foglalkozások keretei közt stb.). Fontos az iskolai fejlesztő tevékenységek végiggondolása ilyen szempontból is, felölelve a teljes intézményben megjelenő korosztályt. A NAT arra is rávilágít, hogy a feladat hatékonyan nem valósulhat meg egy pedagógus (osztályfőnök, pályaválasztási felelős) munkájával, hanem közös követelmény a nevelőtestület minden tagjának hozzá kell járulnia az eredményhez saját területén, tantárgyában. Kiemelten kezelendő feladatként jelenik meg a pályaorientáció a szakképző intézményekben: 27. (2) A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A pályaorientáció a szakiskolai munkában összekapcsolja a különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához. Ennek keretében a diákok megismerik a négy szakterület a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és az agrár tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, a külső szakértők élménybeszámolói. A foglalkozási célok között a sikeres pályaválasztás mellett a munkahelyi beilleszkedéshez és a hétköznapi élethez szükséges ismeretek is szerepelnek. Például: a tanuló legyen képes információt adni-kérni, okiratokat igényelni, ismereteit tudja használni a hétköznapi életben, legyen motivált a folyamatos és önálló tanulásra, legyen képes ügyei intézésére, igazodjon el a környező világban, meg tudja választani a helyzethez illő szóhasználatot, tudjon szöveget értelmezni, ismerje meg magát, képességeit, korlátait, legyen tisztában saját érdeklődésével, alakuljon ki pozitív jövőképe, pályaképe, ismerje meg a választott munkahelyen várható körülményeket, karrierlehetőségeket, ismerkedjen meg az álláskeresési technikákkal, legyen tisztában alapvető fogalmakkal (munkaszerződés, feketemunka, munkaviszony stb.), ismerje meg a munkahelyi beilleszkedés, együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait. A pályaorientáció keretében a fiataloknak a választható szakmák megismerése mellett el kell fogadniuk az aktív dolgozó életmódot, tudatosulni kell bennük a pályaválasztás fontosságának, és annak, hogy az életpálya építése nem egyszeri döntés eredménye. Képesnek kell 9

5 10 11 lenniük a terveket és a célokat összevetni a valódi lehetőségekkel, és számon tartani a pályájukat befolyásoló tényezőket is. A szakközépiskolában tananyagként oktatott pályaorientáció hatása és eredményei a munkaerőpiacon érezhetőek. Az utóbbi 5-6 évben az ifjúsági munkaerőforrás képzettségi szerkezetét bemutató statisztika javulást jelez. Nagyon fontos, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a különböző szakmákkal, és ne az épp aktuális divat határozza meg választásukat. A pályaorientációs program segíthet a fiataloknak abban, hogy olyan pályát válasszanak, amely egyrészt megfelel egyéni képességeiknek, adottságaiknak, érdeklődési körüknek, másrészt keresett is a munkaerőpiacon. Az életpálya-építés mint tananyagtartalom A pályaorientáció gyakorlati megvalósításában nagy szerepük van a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központoknak (TIOK), melyek feladatként vállalták fel az életpálya-építés kompetenciaterület tantervének kipróbálását. Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat, amelynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek ismeretek, képességek stb., amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. A tanítás célja az élethelyzet-döntések közelében egy valóságos életpályakép kialakítása a tanulókban, hogy a döntések ne esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként szülessenek meg bennük. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes felmérni lehetőségeit: saját adottságait, képességeit, az életpálya-építés szűkebb vagy tágabb, társadalmi-kulturális-szociális-gazdasági környezetét megtervezni életpályáját: saját személyiségének fejlesztését, az óhajtott, elérni kívánt státust, identitást, végrehajtani a tervezetteket. Ezen elveken alapszik a tanterv, mely elsősorban kompetenciákat alakít ki és fejleszt. Segítő szervezetek A pályaválasztás segítésében, a pályaorientációban vitathatatlanul fontos szerepe van az iskolának, hiszen a szocializáció egyik legfontosabb színtereként formálhatja, alakíthatja a tanulók gondolkodását, szélesítheti ismereteit. Legalább ilyen fontosak lehetnek azonban az egyéni megsegítés formáit biztosító, nem pedagógus szakembereket foglalkoztató egyéb szervezeteknek. Ilyen feladata van a pedagógiai szakszolgálatoknak is: 34. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 5. (2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segíti az iskolai pályaválasztási tevékenységet. (3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval. 23/A. (2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a) a tanácsadáson megjelent minden tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba vesz, b) azokról a tanulókról, akik adottságuk, tanulási képességük, irányultságuk megállapítása céljából vizsgálaton vesznek részt, munkanaplót vezet. (14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról) A pedagógiai szakszolgálatok egyéni segítséget nyújtanak a jogszabályban megjelölt módon. Egyéni tanácsadásuk hiányossága, hogy nem minden tanulót érint ez a tanácsadás, csak azok keresik fel, akik saját maguk (vagy szüleik) bizonytalanságot éreznek. Az a tanuló, aki ugyan biztos a dolgában, de önismerete, önértékelése hamis, nem jut el a szakemberekhez, és hibás döntéseket hozhat. (Persze szerencse, hogy a hibás iskolaválasztás ma már nem egy életre meghatározó.) A pedagógiai szakszolgálatok mellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak, illetve szervezeteinek, a regionális munkaügyi központoknak a feladata a pályatanácsadási szolgáltatások biztosítása. A jogszabályokban ezek a szolgáltatások munkaerő-piaci szolgáltatásként szerepelnek. 13/A. (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. (2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 4. A szolgáltatás a) a munkatanácsadást, b) a pályatanácsadást, c) az álláskeresési tanácsadást, d) a rehabilitációs tanácsadást, továbbá e) az a) d) pont alatti tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást, továbbá f) helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást foglalja magában. (30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról) A munkaügyi központok széles körű, egyénre szabott, életkoroknak megfelelő, differenciált tanácsadási szolgáltatásokkal segítik a tanácsadásra szoruló, elhelyezkedni vágyó és szakmaváltó egyéneket. A különböző szolgáltatások tartalma jól példázza ezt. A pályatanácsadás, mint tanácsadási forma, segíti a pályaelképzelések, pályacélok megfogalmazását, a pályadöntés meghozatalát, valamint támogatást nyújt a megvalósításhoz vezető út, a cselekvési terv kidolgozásához. A tanácsadói beszélgetések során a tanácskérő a számára leginkább megfelelő pályák, foglalkozások körét határozhatja meg, és tudatosan megtervezheti az életpályáját. Az álláskeresési tanácsadás az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez, a hatékony álláskeresési technikák (önéletrajzírás, munkapiaci marketing, felkészülés az állásinterjúra stb.) megismeréséhez, elsajátításához, az intenzív álláskereséshez nyújt gyakorlati segítséget. Az álláskeresést segítő szolgáltatások igénybevétele történhet: egyéni álláskeresési tanácsadás keretében, álláskeresési ismeretek oktatása csoportfoglalkozáson, álláskeresési tréning formájában (3 5 napos időtartamban), álláskereső klubban való részvétellel (3 hetes időtartamban). Az egyéni álláskeresési tanácsadás az álláskeresési folyamat egy-egy lépéséhez nyújt személyre szabott szakmai segítséget: pl. önéletrajz írása, pályázat elkészítése, felvételi interjúra történő felkészülés, beilleszkedés, munka megtartása stb. Az álláskeresési ismeretek csoportfoglalkozáson való oktatása során a résztvevők egy rövid előadás formájában iskolai osztályfőnöki óra keretében vagy csoportos létszámleépítés miatt megismerik az álláskeresés módszereit, az elhelyezkedés jogi vonatkozásait, hallanak a munkaügyi központokban igénybe vehető munkaerő-piaci szolgáltatásokról és támogatásokról. Az álláskeresési tréningeken 3 5 napos csoportfoglalkozás keretében a résztvevők az álláskeresés folyamatát végigkísérve ismerkednek meg a hatékony álláskeresési módszerekkel. A foglalkozást követően a munkára kész állapotban lévő, motivált álláskereső önálló álláskeresést végezhet. Az álláskereső klub részvevői 3 héten keresztül intenzív álláskeresést folytatnak, amelyhez technikai segítséget (önéletrajzok, álláskereső levelek megírása, az álláskereséssel kapcsolatos iratok fénymásolása, a munkavállalással kapcsolatos telefonbeszélgetések lebonyolítása) és szakmai támogatást (egyéni álláskeresési

6 12 problémák megbeszélése, álláskeresési technikák elsajátítása, begyakorlása, pozitív megerősítés) kapnak. A munkatanácsadás a munkapiaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elősegítő ill. korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg. A pszichológiai tanácsadás a munkavállalást elősegítő, ill. akadályozó lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszichológus segíti a tanácskérőt személyiségének jobb megismerésében, belső erőforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövőkép helyreállításában, motivációinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok megfogalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshoz vezető út konkrét lépéseinek kidolgozásában. A rehabilitációs tanácsadás az egészségi okokkal veleszületett vagy szerzett összefüggő munkaképesség-változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvalósítani. A munkaügyi központok jogszabályi feladatukból adódóan sokat tesznek a sikeres pályaválasztásért, pályakorrekcióért. Szolgáltatásaik széles körben ismertek. Hiányosságuk ha ugyan annak mondható talán az, hogy kevesebb figyelmet fordítanak a preventív jellegű tevékenységekre. Új nagy sikerű programjuk, a FIT-program (Foglalkozási Információs Tanácsadás) viszont a legnagyobb hangsúlyt a prevencióra helyezi: filozófiája, hogy minden embernek szüksége van valamilyen szintű segítségnyújtásra. A FIT-irodák a pályaválasztás és pályakorrekció előtt állók öntájékozódását segítő információs bázisok. A program a megyékben, valamint a fővárosban működő FIT-ek fejlesztését támogatja. A FIT-ek a Munkaügyi Központok részeként több tízezer fiatalt értek el szolgáltatásaikkal, illetve informáltak szakmákat bemutató tájékoztatók és filmek segítségével. A pedagógiai szakszolgálatokon és a munkaügyi központokon túl egyéb szervezetek is segíthetik a pályaválasztást és pályakorrekciót. Vállalt feladatként végeznek ilyen tevékenységet felsőoktatási intézmények szolgáltató szervezetei (Országos Felsőoktatási Információs Központ), profit- és nonprofit-orientált szervezetek is (pl. Grafológiai Intézet). Összegzés Szükséges az egyes szervezetek, intézmények által felvállalt feladatok összehangolása. A különböző profilú intézmények és szervezetek közös tevékenységgel, szolgáltatások nyújtásával eredményesebbek lennének a saját területükön is. Életútja során minden ember, minden fiatal valamilyen szintű segítségre vagy legalább támogatásra, megerősítésre szorul. Az együttműködés a hatékony tanácsadási munka záloga lehet. Remseiné Bódi Judit Módszertani segédanyag az osztályfőnöki órákhoz, pályaválasztási, pályaorientációs foglalkozások megtartásához Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Olyan kulcskompetenciákat kell tehát kialakítanunk, amire minden embernek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Ezek a kulcskompetenciák teszik lehetővé a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást is. Minden gyakorló pedagógus tudja, hogy az osztályfőnökkel való személyes kapcsolatra a tanulóknak szükségük van. Ez egy olyan sajátos kapcsolat, ami mind a tanuló, mind a tanár számára lehetőséget teremt a problémák emberközeli megbeszélésére. Valóban nem lehet szigorú kötelmekkel előírni, hogy mikor és miről beszélgessenek. Mégis segítség lehet egy tanterv, mert irányt mutat a tanárnak, hogy ha éppen nincs fontosabb aktuális feladat mik azok az életkori sajátosságoknak megfelelő témák, gondok, problémák, amiket esetleg nem is fogalmaznak meg maguknak a tanulók, de amelyek az erkölcsi, érzelmi, értelmi, intellektuális nevelésükből nem maradhatnak ki. Lehetséges, hogy ezek a témák csak közvetett módon jelennek meg a gyakorlatban (ez nem baj feltétlenül), de ha az adott tanulócsoport számára ezek csak így közvetíthetők, akkor ezt az osztályfőnök tudja a legjobban szervezni, vezetni, irányítani. Ezért tehát szükség van egy jól elkészített tantervre, amelynek elkészítése során végig kell gondolni a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseket is. Ahhoz, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő pályára jusson a későbbiekben, az osztályfőnök sok segítséget adhat. Tekintsük át, hogy mik az osztályfőnöki órák céljai és feladatai: Ismeretközlés, a máshol tanultak integrálása, a hatékony, önálló tanulás kompetenciájának kialakítása, szelekciós képesség kialakítása a tanulókban, a tanulók önismeretének fejlesztésén keresztül a társismeret és az emberi kapcsolatok megismertetése, az érzelmek átélésére és feldolgozására való képesség fejlesztése, tudatos önalakítás, szociális kompetenciák kialakítása és fejlesztése, egészséges életmódra való nevelés, pozitív erkölcsi normarendszer kialakítása és fejlesztése, közösségalakítással felkészítés a közösségi létre és szerepekre, szociális és állampolgári kompetencia kialakítása, családi életre nevelés, felkészítés a különböző szerepekre, preventív tevékenység a testi és lelki károsodások ellen, segítségnyújtás a káoszban való eligazodáshoz, a művelődésre való igény felkeltése, majd támogatása, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség mint kompetencia kialakítása és fejlesztése, a kommunikációs készség fejlesztése, amelynek elemeként az anyanyelvi kommunikáció kompetenciájának fejlesztése, az illemtani szabályok belsővé válásának segítése. Összefoglalva az osztályfőnöki óra célja: Olyan lehetőség teremtése, amelyen a diákok és az osztályfőnök a hagyományos órakeretet esetenként esetleg elhagyva kötetlen formában, együtt dolgozzák fel a tanulókat érintő helyzeteket, nevelési problémákat, jelenségeket. Az óra segít a kulcskompetenciák kialakításában, ami azt jelenti, hogy olyan kompetenciákat alakít és fejleszt, amelyek minden ember életében szükségesek az egyéni boldoguláshoz, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásban, ill. a szocializációban. Segít a szelekcióban, az értékek megítélésében, erkölcsi és lelki problémák megoldásában, a világban való eligazodásban. Ismeretközlő szerepe is van, ami azt jelenti, hogy felhasználható pl. művészi élményeken keresztül érzelmi nevelésre, vagy szituációs játékokkal erkölcsi nevelésre. Fő célja azonban az ismeretek szintézise, a szocializáció intim segítése. 13

7 14 15 Azért, hogy a tanulók reális énképre épülő motivációval rendelkezzenek, szükség van néhány fogalom tisztázására: Az ember méltósága Az ENSZ december 10-i közgyűlésén elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelynek 1. cikkében a következőt olvashatjuk: Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. Lelkiismerete csak az embernek van. A lelkiismeret az embernek az a képessége, hogy meg tudja ítélni, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez nem érzelmi kérdés, az értelmi szférához tartozik. Nézzük meg, mi történik akkor, amikor az ember lelkiismerete működik! Reagál egy belső értékrendszerre és ítél, de az ember aszerint fog reagálni, amilyen az értékrendszere, sőt a reagálást még külső tényezők is befolyásolják (pl. fél megmondani az igazat, mert tudja a következményeket). Ha az ingerküszöb magasan van, akkor nem biztos, hogy észreveszi a bűnt. Ha az értékrend fel van lazítva, akkor ugyan összeveti a történést az értékrendjével, de nem fogja bűnnek tartani. (Mások is lopnak, tehát ő is.) A lelkiismeret úgy is elnyomható, hogy bagatellizáljuk a történést. Tudnunk kellene azt, hogy a lelkiismeretünk elnyomható. Vegyük észre, hogy a felébredt lelkiismeret még nem tiszta! A témán belül még fontos beszélni a szilárd jellemű ember fogalmáról, aki: igazat mond, megtartja ígéreteit, felelősséget vállal magatartásáért. Sajnos, napjainkban a korszellem a legmeghatározóbb befolyásoló tényező a fiatalok életében, mert sokszor sodortatják magukat az árral; sokakra a céltalanság, az ún. szituatív magatartás jellemző. Ennek az a lényege, hogy mindig a kisebb ellenállás irányába kell haladni, és nem kell semmiféle szabályt betartani! Pedig nem az a szabadság, ha valakinek nincsenek korlátai (ezt sugallja ugyanis pl. a sátánizmus is!), hanem az, ha valaki ismeri a korlátokat. Ez az emberek együttélésének alapszabálya! A szilárd jellem kialakításának legnagyobb ellensége a harag helytelen feldolgozása és a tekintélyellenesség. Mindkettő a családi szocializáció során sajátítható el legjobban. Iskolai körülmények között legfeljebb annyit lehet tenni, hogy a pedagógus tudatosítja a tanulókban a harag feldolgozásának módjait, majd az ő döntésén múlik, hogy igyekszik-e aszerint élni, vagy nem. Azt azonban tudnunk kell, hogy ha sok-sok feldolgozatlan harag marad a gyermekben, akkor nem csodálkozhatunk, ha passzív-agresszív magatartással fog reagálni, ez pedig egészen érthetetlen és kiszámíthatatlan mindenki számára. A humanisztikus pedagógia azon törekvéseit, miszerint a gyerekekre az eddigieknél sokkal jobban oda kell figyelni, valamint hogy szeretetet várnak a felnőttektől és nem megaláztatást, természetesen mi is így gondoljuk. Nem lehet azonban egyetérteni azzal a humanisztikus elképzeléssel, hogy nekünk, felnőtteknek nincs jogunk beleszólni a gyerekek nevelésébe, mert tudják ők maguktól is, hogy mi a jó és mi a rossz. Ellenkezőleg: az a legnagyobb felelősségünk, hogy eligazítsuk őket. Ha ezt nem tesszük, abból nem azt a következtetést vonják le a serdülők, hogy milyen jó, hogy nem szól bele az illető felnőtt, hanem azt, hogy nem is érdeklem, nem vagyok fontos neki, tehát ő sem nekem. A tekintély ellen lázadó gyerek hajlamos hazudni, ennek következményeként az ígéreteit sem tartja meg, és a felelősség hordozására sem lesz alkalmas. Vagyis nem lesz szilárd jellemű ember. A szilárd jellemhez hozzátartozik az elkötelezettség is. Ez pedig a nem kimondását is jelenti. Nem elkerülhető, hogy a csoportnyomásnak ellentmondjunk: ismert, hogy olyanok hangzanak el, mint például: Nem mered kipróbálni a cigit? Mindenki ott lesz, aki számít, pont te akarsz kimaradni egy jó buliból? A szüzesség elavult fogalom, te hülye vagy? stb. Az ilyen negatív csoportnyomás esetén kell tudni dönteni. De erre meg kell tanítanunk a fiatalokat. Végig kell gondolniuk a kritikus helyzetekben a következőket: Hol vagy tulajdonképpen? Mit csináltok? Kikkel vagy együtt? Mit csinálnak a társaid? Mi motivált, hogy itt legyél? Mit szólna édesanyád, ha látna? Milyen benyomást teszel most másokra? Gondolj a lehetséges következményekre! Válaszút előtt állsz. Az értékrendeddel szinkronban cselekszel-e, vagy sem? Ha nem, akkor gondold meg, hogy mi az érdeked! Ne gondold semmiképpen azt, hogy te olyan különleges vagy, hogy veled bizonyos dolgok nem történhetnek meg! Dönts! Mondd meg társaidnak érthetően, határozottan a döntésedet, és lépj ki a helyzetből! Meg lesznek lepődve a barátaid, vagy akikkel vagy, de az nem baj. Ezt azért kell tudni a gyerekeknek, mert ha ezt a döntést halogatják, később már nem lesz lehetőségük kilépni. A következetesen jó döntések meghozatala, amelyek kiszámíthatóak mások számára, jelenti a jellemességet. A fiatalok kérdései: Mik a személyes céljaim? Milyen tulajdonságaimat kell fejlesztenem céljaim eléréséhez? Milyen attitűdök és magatartásmódok szükségesek és hasznosak ehhez? Ezekre adott válaszok segítik a leginkább a tanulókat a helyes pályaválasztásban és pályaorientációban. A családi szocializáció során az ember találkozik olyan lehetőségekkel, hogy a szülei segítségével a kitűzött apróbb céljait eléri. Gyakorlatot szerez ebben, és ezt terjeszti aztán ki egyre több irányban, egyre nagyobb mértékben. Ez a célrendszer azonban sokszor változik az állandó kontroll, önellenőrzés és öndefiníció következményeként. A célrendszerem attól függ, hogy milyennek tartom magam. Vagyis az énképemtől. Egy negatív énkép nem engedi, hogy az ember valódi célokat fogalmazzon meg, mert úgy érzi, hogy ő azok megvalósítására úgyis képtelen, tehát meg sem fogalmaz semmit. Egy pozitív irányultságú reális énképpel viszont akkor is sikerül ez, ha valaki, ismerve a képességei gyengeségeit, nem tör nagy dolgokra, de amit eltervez, azok reális gondolatok, és számára megvalósíthatók. Természetesen a megfogalmazott célokból következik az, hogy milyen tulajdonságokat kell fejleszteni ahhoz, hogy a célokat sikerüljön megvalósítani. Az adottságok képességgé válásának feltétele a tanulás, gyakorlás, vagyis munka. Még az igazán tehetséges ember is csak akkor lesz valóban tehetség, ha az meg is jelenik valahol a teljesítményében. A legjobb segítség tehát, amit az osztályfőnök tehet: a munkára való nevelés. A diszpozíció pedagógiai értelemben a hajlamot, készséget és fogékonyságot jelenti egyidejűleg. Nem minden tanulható meg mindenki számára, de sok olyan dolog van, amiről nem is gondolnánk, hogy van hozzá érzékünk. Éppen azért van szükség a pedagógiában némi kis kényszerre, mert amiről az ember azt gondolja, hogy nem megy neki, magától el sem fogja kezdeni. Szükséges tehát a tanulóknak általános és speciális tanulás-módszertani ismereteket nyújtani, és ezzel párhuzamosan vagy ezt követően logikai készséget fejlesztő, figyelemfejlesztő, beszédkészség-fejlesztő, kommunikáció-fejlesztő gyakorlatokat végeztetni. A tanulókkal meg kell ismertetni az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, attitűdöket, az optimális mentálhigiénés feltételeket, a logikus gondolkodás követelményeit, a mindennapi gondolkodási hibákat és a tanulási stratégiákat, hogy elemezni és fejleszteni tudják saját gondolkodásukat és gyakorlati tevékenységüket. Minden ember valamiben tehetséges. Ennek a felismerése csak változatos tevékenységek közben lehetséges. Minél többféle közös élményünk van a tanulókkal, annál nagyobb az esély a megfigyelésre. Ha lehetséges, beszéljük meg a szülőkkel ezeket a megfigyeléseinket, és alakítsunk ki közös stratégiát. Feltétlenül javítsuk a tanulóval a kapcsolatunkat, bizonyítsuk számára a kompetenciánkat a témával való foglalkozást illetően! Az egyes pedagógus nem lehet értéksemleges. A tanulókkal való közvetlen kapcsolat feltételezi az őszinteséget, a hitelességhez pedig stabil értékrend kell, mégpedig az értékek átadásának igényével együtt. A gyerekek arra kíváncsiak, hogy nekünk személy szerint miről mi a véleményünk. Ebben nem lehet sumákolni. Nem lehet a választ megkerülni. Döntenünk kell és válaszolnunk. Ezzel példát mutatunk a döntés képességére, és ugyanakkor értékrendet is közvetítünk, ami nélkül nincs pedagógia. Az értékrend megváltozása eredményezheti majd csak az életvitel tudatos megváltoztatásának igényét. Ez lesz a pályaválasztáshoz a legnagyobb segítség. Az osztályfőnökök számára segítség az MPI által kínált szaktanácsadás, tanév-előkészítő tanácskozás, az osztályfőnöki fórum, amelynek időpontjait az osztályfőnöki munkaközösségvezetőkkel folyamatosan ismertetem. Mayer Zoltán

8 16 Pedagógiai, pszichológiai ismeretek és a pályaválasztás kapcsolata Az ember életfeladatai közé tartozik, hogy megtalálja azt a munkát, azt a pályát, azt a hivatást, mely személyes megvalósulását, kibontakozását elősegíti. Bár ma hangsúlyozzuk az élethosszig tartó tanulást, valamint, hogy életünk során pályakorrekciók, pályamódosítások szükségesek a sikeres és jó alkalmazkodáshoz, mégis a pályaválasztás minden diák életében megkerülhetetlen, fontos és összetett feladat. A pályaválasztás hatékonyságát, a pályával való identifikáció mértékét számos tényező befolyásolja: önismeret, az énkoncepció és a pályacélok kidolgozottsága, illetve a társadalmi célok iránti elkötelezettség. Az, aki jó döntést szeretne hozni, differenciált, reális önismerettel, pályaismerettel, életpályatervvel kell, hogy rendelkezzen. Az óvodáskorú gyerekek könnyedén tudnak válaszolni a felnőttek kérdésére, hogy mi leszel, ha nagy leszel, szerepekben lejátsszák a környezetükben megjelenő foglalkozásokat, élvezettel próbálgatják a különböző szerepeket. Ezeket az első pálya próbálkozásokat érdemes megismerni, feltárni, megnézni a mögöttük rejlő motívumokat, ambíciókat. Az önismeret fejlesztése, kialakítása Az iskolarendszerbe kerülve a tanulás, a különböző tantárgyakban nyújtott teljesítmények kapnak jelentős szerepet. A gyermekek általános iskolás korukban gyakran jellemzik és azonosítják magukat iskolai teljesítményeikkel, pl.: én egy kettes tanuló vagyok, vagy én jó tanuló vagyok. Mit is jelent ez? Nagyon erős hangsúlyt kap az iskolai teljesítmény, az osztályzat, de mögötte csak sejthetjük a gyermek egy-egy képességét. Nem látjuk, nem kézzelfogható, hogy ő milyen, mik az erősségei. Egy-egy tantárgyon belül is nagyon változatos lehet, hogy kit milyen részterület érdekel jobban, mit tud könnyebben megtanulni, milyen területekben sikeresebb. Az osztályzatok csak orientálhatnak bennünket, de nem tudjuk a gyermek konkrét viszonyait, képességeit, melyeknek az önismeretben is kiemelkedő fontosságuk lenne. Azon túl, hogy sikeres vagyok például matematikából, még nagyon sok rám jellemző, egyéni tulajdonság is leszűrhető ebből. Néhány példa: szeretem a rutint, begyakorolt feladatokat; hosszú ideig képes vagyok mechanikus számolást igénylő feladatokat jól megoldani; érdekelnek a szöveges és rejtélyes feladatok; jól tájékozódom a térben, és érdekelnek a geometriai feladatok stb. A különböző feladattípusokhoz más-más személyiségjellemzők társulnak, és ezek a személyiségjellemzők fontosak az önismerethez. Ebben az életszakaszban a gyermekeknek minél több tevékenységet kellene kipróbálniuk a tanuláson kívül is, például sportolás, kézművesség, zene, szerelés stb. Ezekből a tevékenységekből tapasztalatokat lehet gyűjteni saját vonzódásaikról. A szabadidős tevékenységek, hobbik, iskolarendszeren kívüli egyéb tanulmányok ugyancsak széles skáláját rejtik az egyéni kompetenciáknak, képességeknek, melyek ugyancsak fontosak az önmagunkról alkotott képben. Az iskolai közösségben, az oktatási helyzetekben folyamatos interakció van a gyermekek-gyermekek, gyermekek-felnőttek között, mely szintén rendkívül sok szociális, közösségi attitűdöt árul el. A közösségi életben való részvétel, hogy hogyan viszonyulok a társakhoz, felnőttekhez, a szerepvállalások, mit teszek a közösségért, milyen közösségi feladatokat vállalok, milyen megoldási készségeim vannak a társas problémahelyzetekre, ugyancsak tisztában kell lenni, és ezek is fontos helyet kapnak az önismeret palettáján. Goleman érzelmi intelligenciának nevezte el az életvezetési készségek hátterében meglévő szociális és interperszonális kompetenciákat, melyek az utóbbi évek vizsgálatai alapján rendkívül fontosak a jó pályaválasztásban, pályaszocializációban, majd később a munkahelyi beválásban és eredményességben. A differenciált önismerethez arra lenne szükség, hogy a gyermekek árnyaltan, reálisan és konkrétan kapjanak visszajelzéseket képességeikről, tevékenységeikről, differenciáltan legyenek tisztában azzal, hogy miben jók és mire képesek. Az önismeret egy tükör, a környezetem tükre, a külső visszajelzések belsővé válása, így nagy felelőssége van a környezetnek, hogy mit és hogyan jelez vissza. Ha a hibáimat, ügyetlenségemet, tehetségtelenségemet kapom tükörként, akkor abból nehéz meríteni, jövőt tervezni, pályát választani. A környezet, a felnőttek felelőssége, hogy minden gyermek legyen tudatában értékeinek, hogy tudja elmondani, vállalni értékeit. Egy önismereti játékban azt szoktuk kérni a gyermekektől, hogy írjanak le 5 olyan pozitív tulajdonságukat, melyre büszkék, mely fontos számukra. Gyakran előfordul, hogy azt a választ kapjuk, hogy nincs ilyen, vagy csak kettőt tudok, vagy nem lehetne-e a rossz tulajdonságokat. Mit mutat ez a gyakorlat? Ezeknek a gyerekeknek negatív az énképük, sikertelennek, rossznak élik meg magukat. Természetesen fontos, hogy tudjuk hiányosságainkat, hibáinkat, de ennél sokkal fontosabb, hogy tisztában legyünk erősségeinkkel, tudjuk kompetenciáinkat, képességeinket, hiszen ezek adják mindnyájunknak a lehetőségeket, azt az erőt, hogy képesek vagyunk dolgokra, hogy meg tudunk oldani feladatokat, helyzeteket, és ahhoz, hogy pályát válasszunk, ez nélkülözhetetlen. A személyiségjellemzők meghatározzák pályaalkalmasságunkat, azt, hogy milyen jellegű munka áll hozzánk közelebb. Holland elméletében hat személyiségtípust, hat különböző munkaformával párosított és így egy jól használható, orientálódást segítő modellt hozott létre. Gyakorlati-technikai irányultság: Fontos számukra, hogy kézzelfogható, konkrét, látható eredménye legyen a munkának. Intellektuális-kutató irányultság: Kihívásnak érzik a jelenségek megfigyelését, kutatását. Művészeti-nyelvi irányultság: Szeretik a nyitott, kevésbé strukturált helyzeteket, fontos számukra az alkotó önkifejezés. Szociális irányultság: A tanítás-oktatás, segítés és támogatás valamilyen formája áll számukra az előtérben, erősségeik a társas kapcsolatokban vannak. Szervezői-vállalkozói irányultság: Szeretnek valamilyen cél érdekében embereket irányítani, erősségeik a meggyőzés és vezetési, szervezési feladatok. 17

9 18 Konvencionális-hagyománykövető irányultság: Fontosak számukra a szabályok, a szabályokhoz való igazodás, és így a jól strukturált munkavégzés jellemző rájuk. A pályaválasztási döntés optimális támogatásához tanárként szükséges ismernünk tanítványaink igényein, vágyain kívül különféle készségeik és képességeik jellemzőit is. Fontos terület a tantárgyi teljesítmény mellett a kapcsolatteremtés és kapcsolatkezelés. A mindennapi oktatási és nevelési folyamat során megfigyelhetjük az élvezettel végzett tevékenységek jellemzőit, képet alkothatunk a tanítványok munkamódjának jellemzőiről. Kötetlen beszélgetések segítségével jól meghatározható, hogy a bemutatott Holland-féle érdeklődési körök melyik típusába sorolható. Természetesen előfordul, hogy iskolai keretek között nem sikerül eldönteni a továbbtanulás, pályaválasztás irányát, ilyenkor érdemes külső segítséget kérni. A Gyermekpszichológiai- és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérségnél működik pályaválasztási tanácsadás, melyet pedagógusok, szülők és tanulók egyaránt kérhetnek. A pályaválasztási szaktanácsadást pszichológusok végzik, melynek során feltérképezik a gyermek képességeit, érdeklődését és motivációs, érzelmi elköteleződését, és ennek alapján tesznek javaslatot a pályaválasztásra. A pedagógusok, szülők, felnőttek mintát, modellt nyújtanak a pályaválasztásban, a pályaválasztáshoz. Milyen modellt adunk? Olyant, mely inspirálja a gyermekeket, megmutatja, hogy örömmel, nyitottan végezzük munkánkat, készek vagyunk az új kihívásokra, vagy olyan modellt, amely belefáradt, elfásult. Mit közvetítünk az egyes munkák értékéről, milyen foglalkozásokat tartunk mi fontosnak, követendőnek, esetleg melyekről nincs jó véleményünk. Az egyik szakközépiskolában megkérdeztem a 10. osztályos gyermekeket, hogy ki miért jött ide, a gyermekek több mint a felének a válasza az volt, hogy ha ezt az iskolát elvégzi, nagyon sok pénzt fog keresni. Ezek a gyerekek a hétköznapokban nehezen motiválhatók voltak, nehezen fogadták el, hogy míg végeznek, még több mindent meg kell tanulniuk. Számtalan kérdés vetődik fel, mit fog szeretni a munkájában, mi lesz, ha mégsem keres annyit, mint korábban remélte, mit tesz, ha már nem kell annyi szakember? Értékrendünk ugyancsak befolyásolja pályaválasztásunkat, ezért fontos hogy tisztában legyünk mind saját, mind a gyermekek által közvetített értékrenddel, és fontos, hogy tudjuk elfogadni ezek különbözőségét. A munkánkat többféle elnevezéssel is szoktuk illetni, foglalkozás, szakma, pálya, hivatás. Ezek az elnevezések jelentős tartalmi különbségeket is rejtenek. Akinek foglalkozása van, foglalkozik valamivel, tárgyiasan látja el feladatát. A szakma az már egy terület kiemelt ismeretét, a hozzáértést mutatja. A pálya egy kiválasztott út, egy meghatározott irány, melyen halad az ember. A hivatás szóban benne van a hív ige, mely mutatja, hogy a személyt hívja a feladat, hogy személyes elköteleződése, érintettsége van a hivatásban. A szakmáját kiválóan tudó, a hivatását kiválóan alkalmazó emberekre szoktuk mondani, hogy mester, a szakma mestere, hivatása mestere. Ők azok, akiknél a személyes elhivatottság, a személyes értékek, érdeklődések, képességek találkoznak a munkájukhoz szükséges személyiségjellemzőkkel, akik megtalálták azt a feladatot, mellyel életüket teljesebbé tehetik, ahol alkotni tudnak és alkothatnak. Bencéné Tímár Irén A pályaválasztás komplex, éppen ezért nem könnyű feladat 14 éves gyermek számára. Az, hogy a gyerekek milyen irányban, milyen típusú iskolában tanulnak tovább, milyen szakmát választanak, nagyon sok tényezőtől függ. Meghatározza a szülők elvárása, a szülői vagy családi példa, a saját elképzeléseik, vágyaik, érdeklődési körük, tanulmányi eredményük, az egyes tantárgyakból szerzett osztályzataik. A választható szakmákról szerzett tudásuk, mely legtöbbször nagyon kevés információn alapul, a lehetőségek. A pályaválasztás nagyon fontos, hiszen az elkövetkező 4 6 évet mindenképp, de legtöbbször az egész életet befolyásoló döntés. Magát a pályaválasztást egy hosszabb folyamatnak kell megelőznie, a gyerekeket fel kell készíteni az előttük álló döntés meghozatalára. Első lépésben a pályaválasztás felé kell őket orientálni. Teret, lehetőséget kell nyújtani nekik, hogy elgondolkozhassanak azon, milyen értékek, szempontok fontosak számukra, melyeket figyelembe fognak venni a pályaválasztás során, illetve a pályaválasztás önmagában fontos szerepet töltsön be az életükben. Fontos a választáshoz a reális önismeret: erősségeik-gyengeségeik, képességeik felismerése és az ahhoz illeszkedő pályák megválasztása. Harmadik lehetséges lépés az egyéni érdeklődési területek meghatározása, majd ahhoz konkrét szakmák keresése. Fontos az is, hogy az aktuálisan választható szakmákkal megismertessük őket, majd a tájékoztassuk őket a képzési lehetőségekről. A továbbiakban az általam fontosnak tartott három lépcsőnek megfelelően egy-egy tesztet és annak alkalmazási lehetőségeit szeretném ismertetni, és segítséget nyújtani a pályaválasztási feladatok ellátása során. Önismereti kérdőív Feldolgozási lehetőségek Találkozásom a pályaválasztással Egyetértesz-e az alábbi mondatokkal? Húzd alá a megfelelőt! Fejezd ki a véleményedet a pályaválasztásról! 1. Amíg az iskolába járok, nem csinálok gondot a pályaválasztásból. igaz nem 2. Előbb-utóbb mindenkinek dolgoznia kell, de számomra nem sürgős, hogy ez az időpont elérkezzen. igaz nem 3. Gyakran álmodozom arról, amit majd csinálni szeretnék, de még nem döntöttem igazán. igaz nem 4. Ritkán gondolok arra, hogy milyen szakmára mehetnék később. igaz nem 5. Nem tudom, hogy lehet egyeseknek ilyen határozott elképzelése arról, hogy mit szeretnének csinálni. igaz nem 6. Foglalkozásomban kivételes dolgokat szeretnék csinálni. igaz nem 7. Amikor tanulok, gyakran rajta kapom magam, hogy jövendő munkámról álmodozom. igaz nem 8. Valójában egy pálya sem vonz nagyon. igaz nem 9. Nem fogom magam a pályaválasztással gyötörni, úgysem én döntök. igaz nem 10. A munka szomorú és unalmas. igaz nem 11. Minek pályát választani, amikor a jövő ilyen bizonytalan. igaz nem 19

10 Sok időt töltök el olyan pályára gondolva, amelyről tudom, hogy sohasem érhetem el. igaz nem (A kérdőív forrása: G. Tóth Mária: Pályaválasztási érettség, 1996.) Ezt a rövid kérdőívet a pályaválasztási munka megkezdésekor érdemes kitöltetni a gyerekekkel. Segítségével felmérhető involváltságuk, vagyis mennyire foglalkoztatja őket a pályaválasztás. A 12 állítást érdemes egyenként megvitatni. Másik lehetőség az, ha néhány, a pedagógus vagy a gyerekek által kiválasztott mondatot olvasnak csak fel, hiszen egy-egy mondat megbeszélése egész órát is kitölthet. Ezzel egy folyamat kezdődhet el: az osztály ráhangolása az elkövetkező hónapok, esetleg évek közös, a pályaválasztást célzó munkájára. Önértékelési kérdőív 1. Milyennek látom magamat? 2. Milyennek látnak engem társaim? 3. Milyennek látlak téged? (Ki...) (Kit...) Minden szópárnál karikázd be a megfelelő számot! Aktív Passzív Őszinte Őszintétlen Szeretetre méltó Utálatos Barátságos Barátságtalan Jóindulatú Rosszindulatú Tapasztalt Tapasztalatlan Tájékozott Tájékozatlan Udvarias Udvariatlan Kedves Morózus Magabiztos Bizonytalan Bátor Gyáva Szórakoztató Unalmas Vonzó Taszító Tisztességes Tisztességtelen Jelentős Jelentéktelen Érzékeny Érzéketlen ÉRTÉKELŐLAP Szópár Aktív passzív Őszinte őszintétlen Szeretetre méltó utálatos Barátságos barátságtalan Jóindulatú rosszindulatú Tapasztalt tapasztalatlan Tájékozott tájékozatlan Udvarias udvariatlan Kedves morózus Magabiztos bizonytalan Bátor gyáva Szórakoztató unalmas Vonzó taszító Tisztességes tisztességtelen Jelentős jelentéktelen Érzékeny érzéketlen érték (A kérdőív forrása: Dr. Boros Mária: Személyiségfejlesztés, 2005.) A kérdőívet csoportban érdemes kitölteni, tehát egy osztályközösség ehhez kifejezetten jó terep. A tesztet először minden gyerek magára vonatkozóan töltse ki, vagyis értékelje saját személyiségét a különböző tulajdonságpárok mentén. Ezután próbálja meg (más színnel) bejelölni, milyennek láthatja őt a környezete. A teszt harmadik szakaszában pedig véletlenszerűen minden gyerekhez sorsoljunk ki valakit az osztályból, akit a megadott lista alapján jellemezhet. Annak érdekében, hogy a kérdőív valós eredményeket hozzon, meg kell kérnünk a gyerekeket, hogy társuk jellemzésénél ne udvariaskodjanak, próbáljanak minél objektívebb képet adni arról, hogy milyennek látják őt. Ezt a célt segítheti, ha a lapra nem kerül rá a jellemzést készítő gyerek neve. Egy őszinte és jól működő osztályban erre nincs feltétlenül szükség. A teszt elemzésekor a társak által készített jellemzések visszakerülnek gazdájukhoz. Így saját önjellemzésüket összehasonlíthatják azzal, ahogy társaik látják őket. A tesztek áttanulmányozásakor érdemes odafigyelni arra, hogy a három kérdőív-változat eredményei között mekkora a különbség, melyek voltak azok a tulajdonságok, amiben magas, illetve alacsony pontszámot kapott a gyermek, illetve melyeknél mutatkozott nagyobb eltérés saját és társuk megítélésében. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy a társuktól kapott értékelés csupán egyetlen ember véleményét tükrözi, s nem környezetük minden tagjáét. A kapott eredmények elgondolkoztathatják a gyerekeket, hogy mennyire látják reálisan önmagukat, s melyek azok a területek, ahol érdemes lenne változtatni. Megfelelő önismerettel rendelkezik az a gyermek, akinél a külvilág és saját személyiségéről, tulajdonságairól alkotott képe nem különbözik túlságosan egymástól: vagyis az 1. és 2. kérdésre adott pontértékek hasonlók. A két vélemény közti túl nagy eltérés hátterében két okot feltételezhetünk. Ha az osztálytársak jóval pozitívabban értékelik a gyereket, mint ő saját magát, az önmaga alulértékelésére, esetleges kisebbrendűségi érzésre utalhat. Ha a helyzet fordított, vagyis az osztály, a társak véleménye negatívabb, mint amit a gyermek magáról gondol, szintén egyfajta önértékelési problémát valószínűsíthetünk. A gyermek szeretne jobb lenni, mások elismerését megszerezni, ezáltal nem veszi észre a társaitól érkező visszajelzéseket bizonyos viselkedése, megnyilvánulásai során. Mindkét, nagy eltérést mutató esetben szükséges a gyermekkel tisztázni a tesztben adott válaszainak hátterét (pl. mennyire vette komolyan a feladatot). Ha úgy látszik, segítségre van szükség, lehetőség szerint egyéni beszélgetés formájában történjen. Holland-féle érdeklődés kérdőív Mi iránt érdeklődöm? (A rész) Az itt következő tevékenységek (R, I, M, SZ, V, K) közül írj A -t azok mellé, melyeket szeretsz vagy szeretnél csinálni, és N -et azok mellé, amelyek hidegen hagynak, soha nem próbáltad, nem szereted és nincs is kedved kipróbálni őket. R 1. elektromos eszközök javítása 2. házat építeni, kőműves munkát végezni 3. különböző szerelési munkát végezni 4. bútorokat készíteni 5. traktort vagy teherautót vezetni 6. fémmel vagy szerszámgépen dolgozni 7. autót vagy motorkerékpárt szerelni, átalakítani 8. szakmai tanfolyamra járni 9. műszakirajz-órára járni 10. asztalos tanfolyamra járni 11. technikaórára járni I 1. tudományos folyóiratokat vagy könyveket olvasni 2. laboratóriumban dolgozni 3. tudományos terven dolgozni 4. rakétamodelleket készíteni 5. kémiai kísérleteket végezni 6. különféle témákkal foglalkozó munkákat olvasni

11 matematikai példákat megoldani, sakkozni 8. fizikaórákra járni 9. kémiaórákra járni 10. geometriaórákra járni 11. biológiaórákra járni M 1. vázlatokat készíteni 2. színházba járni 3. épületeket, bútorokat tervezni 4. együttesben, zenekarban játszani 5. valamilyen hangszeren játszani 6. szólóestekre, koncertekre járni 7. fantasztikus történeteket olvasni 8. portrékat, fényképeket készíteni 9. színdarabokat olvasni 10. verseket olvasni 11. művészeti órákra járni Sz 1. levelet, t írni a barátomnak 2. vallási szolgálatban részt venni 3. társasághoz, egyesülethez tartozni 4. gyerekekkel foglalkozni 5. különböző rendezvényekre járni 6. táncolni 7. pszichológiai könyveket olvasni 8. sportrendezvényekre járni 9. új barátokat szerezni 10. gyűlésekre, előadásokra járni 11. segíteni másoknak személyes problémáik megoldásában V 1. másokat meggyőzni 2. eladni valamilyen terméket 3. politikáról beszélgetni 4. előadásokra járni 5. előadásokat tartani 6. egy csoportot irányítani 7. mások munkáját felülvizsgálni 8. fontos emberekkel találkozni 9. politikai kampányokban részt venni 10. saját vállalkozásba fogni 11. egy csoportot vezetni valamilyen cél elérése érdekében K 1. íróasztalomat, környezetemet szép rendben tartani 2. szövegeket, leveleket gépelni 3. irodai gépekkel dolgozni 4. részletesen vezetni a kiadásokat 5. leveleket, beszámolókat, dossziékat osztályozni, üzleti leveleket írni 6. különböző számításokat végezni, könyvelni 7. statisztikát készíteni 8. gépírótanfolyamra járni 9. üzleti ügyekkel kapcsolatos tanfolyamra járni 10. könyvviteli tanfolyamra járni 11. kereskedelmi tanfolyamra járni Mi iránt érdeklődöm? (B rész) 1. Számold meg az A válaszok számát minden egyes kérdéscsoportban (R, I, SZ, V, M, K), és írd a számukat minden egyes kérdéssor mellé, bal oldalra. 2. Írd ide a kérdéscsoportokat jelölő betűket, aszerint, hogy melyikben találtad a legtöbb A választ (csökkenő sorrendben). 3. Az így kapott betűk érdeklődési területeknek felelnek meg, amelyeket összekapcsoltunk konkrét állástípusokkal. Dimenziók R (REALISTA) Szeret saját kezűleg tárgyakat készíteni, jó mozgáskoordinációval és készséggel rendelkezik, fizikai ereje kiemelkedő. Lehetséges szakmák: építőipari szakmunkás, háztartási kisgépszerelő, villanyszerelő, műszerész, mezőgazdasági szakmunkás, erdész, autószerelő, karosszéria-lakatos, szobafestő-mázoló, vízvezeték-szerelő I (KUTATÓ) Szeret kutatásokat folytatni, próbálja megérteni a világ különböző jelenségeit. Általában szívesebben dolgozik egyedül vagy kis csoportban, mint nyilvánosság előtt. Lehetséges hivatások: biológus, vegyész, informatikus, mérnök, tudományos kutató, meteorológus, közgazdász, statisztikus, csillagász, pszichiáter, dietetikus, kisgépszerelő SZ (SZOCIÁBILIS) Olyan állásokat keres, ahol másokkal kapcsolatba léphet, segíthet másokon. Lehet pl. pedagógus, ápoló(nő), mentős, animátor, pályaválasztási tanácsadó, pszichoterapeuta, orvos, szociális munkás, portás, csapos, felszolgáló, közös képviselő, masszőr, úszómester, nyomozó V (VÁLLALKOZÓ) Könnyen fejezi ki magát, és győz meg másokat. Olyan állásokat keres, ahol hatalomhoz, presztízshez juthat, önálló felelősség- és kockázatvállalásra képes. Lehetséges területek pl. egyéni vállalkozó, (ingatlan)ügynök, kereskedő, (sport)menedzser, szálloda-, bankigazgató, művezető, konyhafőnök M (MŰVÉSZ) Művészeti alkotásain keresztül fejezi ki magát. Nem szereti a kötöttségeket, általában introvertált, érzelmei vezérlik. Többnyire nem vonzzák a szociális jellegű tevékenységek. Pl. kirakatrendező, lakberendező, díszlettervező, író, költő, fordító, fényképész-fotóművész, operatőr, rendező, színész, tánctanár, zeneszerző, karmester K (KONVENCIONÁLIS-HAGYOMÁNY- TISZTELŐ) Kedveli a rendet, aprólékosságot, rendszeres, jól körülhatárolt munkát. Azokon a munkahelyeken érzi jól magát, ahol a szabályok és utasítások világosak, ahol értékelik, hogy gondosan elvégzi a rá bízott feladatot. Legtöbbször irodai munkát végez: titkár(nő), adminisztrátor, könyvelő, pénztáros, telefonkezelő, informatikus, banki ügyintéző, hivatalnok, bérelszámoló, jegyző, laboráns. A tesztet célszerű csoportosan felvenni. Fontos, hogy a gyerekeknek lehetőségük legyen kérdezni, ha nem értenek egy-egy állítást. A kitöltés után egyénileg értékelhetik eredményeiket a B. részben leírtak alapján. Ha ezzel elkészültek, a lapjukat tegyék félre, az eredményeket ne mutassák meg társaiknak. Ezután következhet az egyes dimenziók ismertetése, megbeszélése, a felsorolt szakmákon kívül más példák gyűjtése egy-egy kategórián belül. Végül az előző tesztben ismertetett módon érdemes a gyereket a társaikkal is értékeltetni az egyes dimenziók mentén. Kit milyen pályára tudnak elképzelni a társaik. Ezzel az utolsó lépéssel megerősítést nyerhet egy-egy gyerek, vagy elgondolkozhat, valóban a helyes irányt választja-e, jól ismeri-e magát, ha a társai más dimenzióban értékelték őt magasabbra. A tesztből kiderülhet, milyen érdeklődési terület felé orientálódik a gyerek. A pedagógus segítségével azt a területet jobban körül tudják járni, előnyeit-hátrányait megbeszélni, oda tartozó szakmákat alaposabban áttekinteni. Jó munkát! N. Győrffy Virág

12 24 A kistérségek lehetősége, szerepe a pályaválasztásban Hazánkban egyre nagyobb szerephez jutnak a több települést összefogó kistérségek, amelyek együtt, a költségvetések ésszerűbb felhasználása mellett, magasabb szinten tudnak szolgáltatni, többek között a közoktatási feladatok ellátása terén is. A Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény szakemberei arra törekednek, hogy a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes, hatékony szolgáltatási rendszer működésével segíthessék a kistérség valamennyi nevelési-oktatási intézményét. Fontos, hogy a közös munkához szükséges szemléletváltást minél több település és intézmény vezetője elfogadja, hiszen külön-külön nem biztos, hogy képesek az adott keretből megfelelő szintű szakmai szolgáltatásokat nyújtani, viszont ez egy öszszefogás eredményeként könnyen elérhető. Fontos közoktatási feladat többek között a pályaválasztási tanácsadás, amely kistérségi szinten nagy lehetőségeket hordoz magában. Napjaink kompjuterizált világában csak akkor van életesélyünk, ha ismerjük az információk jelentőségét, azok tartalmát és saját lehetőségeinket. Ezt a szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot ma már az egyén nem képes megoldani, ezért van szükség a pályaválasztási tanácsadóra. (Dr. Szilágyi Klára) A pályaválasztásban, iskolaválasztásban gyakran előforduló bizonytalanságot a tanulók és a szülők körében többnyire a tájékozatlanság okozza. Az iskolák sem jutnak mindig elegendő információhoz. Ezért arra törekszünk, hogy az iskolák pályaválasztási felelőseinek, a 7. és 8. osztályosok osztályfőnökeinek évi rendszerességgel olyan segítséget adjunk, ami felkészíti őket a folyamatos és tudatos pályaorientációs tevékenységre. Ez időszakos konferenciák szervezésével, a témával kapcsolatos továbbképzésekkel, szakmai munkaközösségek létrehozásával valósítható meg. Ezáltal lehetőség adódik arra, hogy a települések pedagógusai megismerjék egymást. Módszereiket, tapasztalataikat, ötleteiket megoszthatják egymással, ezzel is erősítve a kistérség iskoláinak együttműködését. Meghívás esetén részt veszünk az iskolák beiskolázási, pályaválasztási témájú szülői értekezletein, ahol tájékoztatjuk az érdeklődőket a középfokú beiskolázás lehetőségeiről. Osztályfőnöki órákon is adunk információkat, amelyek különböző foglalkozásokkal, szakmákkal kapcsolatos ismeretanyagot tartalmaznak. 8. osztályban a csoportos foglalkozások már a pályaismeret bővítésére irányulnak. A pályaismeret bővítése csoportos és egyéni feladatok megoldásával is lehetséges. Az érdekeltek személyesen is felkereshetik intézményünk munkatársait problémáikkal. Felvilágosítást, információkat levélben és e- mailben is kérhetnek tőlünk. Igyekszünk minden segítséget megadni a helyes döntéshez. Az egyéni tanácsadás során a tanácskérő érdeklődésének és képességeinek feltérképezésén keresztül szűkíthetjük a választható szakirányok körét. Intézményünk tervei közt szerepel több számítógép beszerzése, amelyekre feltelepíthetnénk a már meglévő számítógépes programjainkat. Ezek a programcsomagok nagy segítséget nyújtanak a pályaválasztásban. A programok felölelik a fiatal érdeklődését, képességeit, munkamódját és a munkához kapcsolódó értékrendszerét. A számítógép a kapott válaszokat feldolgozza, és javaslatokat tesz. A tanuló az információs programmal egyszerre betekintést nyerhet az ajánlott pályák világába is. A pszichológiai pályaválasztási tanácsadás mindenképpen a szülő beleegyezésével történik. Ezt azoknak a tanulóknak ajánljuk, akiknek semmiféle pályaelképzelésük sincs. Előfordul, hogy a fiatal érdeklődési köre rendkívül sokrétű, ezért segítség nélkül képtelen a döntésre, vagy képességeit meghaladó, irreális elképzelései vannak a jövőjével kapcsolatban. A pszichológus célja, hogy a fiatal helyes önismeretének elősegítése után megkönnyítse számára a döntés meghozatalát. A szülők abban az esetben is kérhetik a tanácsadó segítségét, ha gyermekük pályaválasztását valamilyen egészségügyi probléma nehezíti meg, vagy a tanuló sajátos nevelést igényel. Kapcsolatban állunk Ritoók Pálnéval (ELTE BGGYFK), így a kétséges és a súlyos fogyatékosság esetében is módunkban áll rehabilitációs pályaválasztási tanácsadási segítséget kérni. Hagyományteremtő szándékkal intézményünk az általános iskola felső tagozatos tanulói számára pályaválasztási, pályaismereti rajzpályázatot és vetélkedőt hirdet. Úgy gondoljuk, hogy így még inkább elősegíthetjük a tudatos rákészülésüket választott pályájukra. Lehetőségként felmerült a fiatalok pályaismeretének bővítése céljából egy nyári tábor szervezése is, ahol a pályaválasztás előtt álló tanulók feltérképezhetnék a kistérségben élők tevékenységét, megismerkedhetnének a térség munkahelyeivel, gazdaságaival, különböző szakmák, foglalkozások képviselőivel. A közlekedési nehézségek, buszjáratok hiánya nem gátolja az intézményünk megközelítését, mert előzetes egyeztetés után az intézményünk 9 személyes busza ingyen szállítja a vizsgálatkérőket a helyszínre. Kép Összegezve a fentieket: A kistérségben megszervezett pályaválasztási tanácsadás előnyei, illetve hatékonyságát biztosító lehetőségek a következők: személyes, élő kapcsolat van, mely az előzetes közös műhelymunka során alakul ki a pedagógiai szakszolgálat működése során a térségben élő szülőkkel (szülői értekezletek tartása, szülő klub, gyermekek vizsgálata, terápiák során), a térségben élő fiatalok megszokják, megismerik és befogadják a szakszolgálat munkatársait, ez a négyes kötés (pályaválasztási tanácsadó, szülő, gyermek, pedagógus) olyan bizalmi kapcsolatot alakít ki, amelyben hatékonyabban lehet együttműködni, mint azokban az esetekben, ahol alkalmanként idegen szakemberekkel és helyzetekkel találkoznak, lehetőség van kielégíteni azt az előzetes felmérések által kimutatott pedagógusi igényt, amely több továbbképzési lehetőséget, tájékoztatást vár. Nagy lehetőséget rejt magában a hatékonyságot illetően, hogy a közös műhelymunkára a térségen belül mindig más-más településen kerülhet sor, a pedagógusok utazását saját kisbuszunkkal meg tudjuk oldani. A helyzetnek további nyeresége az is, hogy így láncot lehet képezni az iskolák között, a pályaválasztási tanácsadás szakszerűvé tételéhez pedagógus kolléganőnk pályaválasztási tanácsadóvá történő képzését megkezdtük, szoros együttműködést tervezünk a MEPI pályaorientációs szakembereivel, amelynek kezdeti lépéseit meg is tettük, bekapcsolódunk a kutatásokba, célunk, hogy a térségben dolgozó pedagógusok munkájukhoz segítséget kapjanak, minden jó törekvésükben megerősítést nyerjenek, és a pályaválasztási munka szemléletét folyamatossá tegyük, szemben az eddigi, csak a osztályra korlátozódó szemlélettel. Fehér Katalin 25

13 26 A Pedagógusok a jövő szakmunkásaiért munkaerő-piaci program pedagógus végzettségű álláskeresők elhelyezkedésének és hátrányos helyzetű tanulók pályaorientációjának elősegítésére A szakképzés és a munkaerőpiac közötti hidat erősítve a Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központban új programot dolgozott ki a Ny-d R. Munkaügyi Központ, szem előtt tartva, hogy a munkaerőpiac számára jól képzett szakemberekre van szükség, akik a keresett szakmákban minőségi szakképesítéssel és tudással állnak rendelkezésre. A program egyszerre két célcsoportot is szolgál, egyrészt segíti a gyenge tanulókat a felzárkóztatásban, hogy alkalmasak legyenek a hiányszakmák elsajátítására. Az álláskereső ügyfeleink között magas a szakképzetlenek száma decemberi adataink szerint a regisztrált álláskeresők 30%-ának maximum általános iskolai végzettsége van. Kép Másrészt az álláskereső pedagógusok számára jelenthet szakmai perspektívát. Újabb kihívást jelent szervezetünk számára, hogy az álláskereső pedagógusoknak végzettségükhöz, elhivatottságukhoz közel álló munkalehetőséget teremtsünk, hiszen Magyarország gazdasági versenyképességének javítását célzó reformok a közszférában is éreztetik hatásukat. Az önkormányzatok által működtetett iskolák, oktatási intézmények a szűkülő financiális lehetőségek, valamint a csökkenő gyermeklétszám miatt létszámcsökkentést hajtanak végre. Megyénk, illetve a régió dinamikus munkaerő-piaci fejlődésének köszönhetően a pályaválasztás előtt álló fiatalok megfontolt, megalapozott szakmaválasztás révén olyan szakképesítéseket szerezhetnek, melyek biztosítják a gyors és nem utolsósorban tartós elhelyezkedés lehetőségét. Ezt támasztja alá ipari parkjaink minőségi munkaerő iránti folyamatos kereslete. A pályaorientáció azonban csak akkor lehet sikeres, ha ez a tevékenység már az általános iskola 7. osztályában elkezdődik, és az érintett személyek, szervezetek (diák, szülő, iskola, fenntartó, munkaügyi központ) közös erőfeszítésén alapul. Ma megyénkben nincs a sikeres pályaorientációt elősegítő szervezet, melynek hatékony működése révén megalapozott intézkedések történnének. A munkaerő-piaci programmal célunk, hogy az állásukat vesztett pedagógusok pályaorientációs tréneri képzés során olyan új szakképesítést szerezzenek, amely révén támogatott foglalkoztatás keretében az általános iskolákban a pályaválasztási tevékenységet magas színvonalon el tudják látni. Tevékenységük az általános iskolai pályaválasztást elősegítő tanácsadáson túl kiterjedhet a középiskolák végzős és munkaviszony-létesítés előtt álló diákjainak felkészítésére is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az általános iskolát befejezett diákok egy része nem felel meg a középiskolák által támasztott követelményeknek, így jelentős azok száma, akik vagy el sem kezdik középfokú tanulmányaikat, vagy lemorzsolódnak a középiskola első éveiben, vagyis szakképzetlen munkavállalóként kerülnek a munkaerőpiacra. A munkaerő-piaci programba bevont pedagógusok pályaorientációs tevékenység melletti másik feladata lenne, hogy meghatározott iskolákban hátrányos helyzetű diákok számára felzárkóztatást, továbbtanulásra való felkészítést, hiányzó alapismeretek pótlását végezzék. Ez a tevékenység is egyre nagyobb értéket képvisel, amit eddig a szülők anyagi hozzájárulásával lehetett megvalósítani. A program során a tanácsadás célja, hogy az abban részesülő tanuló motivációja erősödjék, tanulmányi eredménye javuljon, reális pályaválasztási céljai alakuljanak ki, életvezetéséhez, konfliktusainak kezeléséhez segítséget kapjon. Emellett felzárkóztatásra lesz lehetőség az általános iskolák gyenge (1-es, 2-es) tanulói számára, ami elengedhetetlenül szükséges, mivel a munkaerőpiac minőségi szakembereket vár. A program fő elemei összegezve: Az álláskereső pedagógusok foglalkoztatásának elősegítése a Győri, Téti, Pannonhalmi Kistérségben. Kép Hátrányos helyzetű tanulók iskolában tartása, támogatásuk tanulmányaik befejezésében. A társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása tanórán kívüli foglalkozások rendszerében a Győri, Téti, Pannonhalmi Kistérségben. A továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz, a reális, megvalósítható elképzelések kialakításához segítség nyújtása. Hátrányos helyzetű diákok, lemorzsolódással veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő, 7 8. és/vagy középiskolás tanulók esélyegyenlőségének növelése, felzárkóztatásuk elősegítése és iskolai eredményességük javítása. Hiányszakmák bemutatása, a szakképzés szerkezetének javítása. A programtól az alábbi eredményeket várjuk: A mentor tanárok munkája által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések és a lemorzsolódások száma. A preventív program és a pályaválasztási tevékenység hatására a tanulók megalapozott továbbtanulási döntést hozzanak. Növekedjék a hiányszakmákban a beiskolázott tanulók száma. Középiskolában végzettek felkészültebben lépjenek ki a munkaerőpiacra. Bővüljön a pedagógusok szakmai eszköztára. Csökkenjen az állástalan pedagógusok száma. A tanácsadók megyét lefedő tevékenysége a Győr, Pannonhalmi, Téti Kistérségben 2008 folyamán indul, a közeljövőben kiírásra kerülő pályázattal. 27 Rimányiné Somogyi Szilvia

14 28 Beilleszkedési tanácsok újoncoknak Minden kezdet nehéz, avagy első napok az új munkahelyen Az iskolarendszeren kívüli szakképzés főbb jellemzői 29 Elnyerted az állást, téged választottak a több száz jelentkező közül. Néhány nap múlva munkába állhatsz. Ezzel azonban még nem értek véget a megpróbáltatások... Egy új munkahelyre először bemenni, főleg, ha első munkahelyről van szó, mindig nagy izgalommal, szorongással jár. Meg kell szoknunk az új körülményeket, el kell fogadtatnunk magunkat leendő kollégáinkkal. Mivel mi vagyunk az újak a csapatban, ne feledjük: elsősorban nekünk kell alkalmazkodnunk a már meglévő körülményekhez. Sokat segít, ha nem hagyják magára az új munkaerőt, hanem gondoskodnak róla, hogy legyen, aki az első napon megmutatja neki, hol található a büfé, a mosdó, így kevésbé fogja elanyátlanodva érezni magát. Jó, ha az új dolgozó hamar saját íróasztalhoz jut, mert ez fokozza benne az otthonosság érzését. A beilleszkedés folyamatában a legfontosabb lépcső a munkatársakkal való kapcsolat kialakítása. Ügyeljünk rá, hogy ne akarjunk mindenáron jó fejnek tűnni, mert ez sokakból ellenállást válthat ki, az én mindenhez hozzá tudok szólni című okoskodás szintén. Legjobb csak akkor megszólalnunk, ha valóban van mondanivalónk. Ez az élet többi területére is igaz! Csak óvatosan! Amennyiben valaki kínos, egy másik munkatársra vonatkozó kérdésekkel próbál zaklatni a kezdeti időszakban, mint például: ugye, milyen rosszul áll Katának az a piros szoknya? ne akarjunk bevágódni bősz helyesléssel, hiszen még nem mértük fel a munkatársi kapcsolatok szövevényes hálóját. Könnyen lehet, csak próbára akarnak tenni, mennyire vagyunk fogékonyak az áskálódásra, pletykára. Mindenképp tartózkodjunk tehát a negatív véleménynyilvánítástól, még akkor is, ha teljesen egyetértünk kolléganőnkkel. Zaftos pletykákra lesz még idő a többnapos céges bulik alatt! Öltözködésünkkel is próbáljunk meg alkalmazkodni az új hely elvárásaihoz. Első nap, amikor még nem vagyunk tisztában ezekkel, mindenképpen javasolt az inkább elegáns, mint sportos viselet. Fontos, hogy kényelmesen mozogjunk öltözékünkben, kerüljük a túl szűk szabású és a műszálas anyagból készült darabokat. Elég izgalomban lesz részünk anélkül is A munkaidő többnyire fogós kérdés. Leginkább, hogy meddig tart. Addig, ameddig van feladat, vagy ameddig benn van a főnök? Ne akarjuk saját felelősségre beosztani munkaidőnket, és ebéd után hangosan elköszönni a többiektől abból kiindulva, hogy az előző cégünknél ezt megengedhettük magunknak. Biztos ott sem egy hét után. Inkább kérdezzük ki valamelyik megbízhatónak tűnő munkatársat a témában. Agresszivitás helyett asszertivitás Igyekezzünk okosan kezelni a felmerülő konfliktusokat, problémákat. Nézeteltéréseknél ne szaladjunk rögtön a főnökhöz! Az árulkodás miatt igencsak megcsappanhat a kollégák irántunk érzett rokonszenve, és általában a főnök sem veszi jó néven. Ajánlott a problémák azonnali, helyszínen történő megbeszélése, ne hordozgassuk a sérelmeket az sosem jó! A minél zökkenőmentesebb megoldás érdekében ne vádaskodjunk, inkább próbáljunk érzéseinkről beszélni, és úgy érzem, hogy felütéssel kezdeni a mondatot. A hangsúly is fontos: kerüljük az ingerült, hangos beszédet, törekedjünk a nyugodt hangvételre. Balogh Orsolya Forrás: h, Karrier Az elmúlt években a magyarországi felnőttképzés jogi és intézményi feltételrendszere az európai uniós harmonizáció szerint alakult. A törvény a felnőttképzést rendszeresen végzett, iskolarendszeren kívüli oktatásként határozza meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében regionális képzőközpontok működnek, létrejött a felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások, szervezetek hálózata, megalakult a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NSZFI), léteznek az irányítási struktúrák, és a finanszírozás is viszonylag megfelelő. Megvannak tehát a hatékony hazai felnőttképzés alapjai, így ahogy azt a kormányzat célul tűzte ki elvileg akár egymillió ember is bevonható az oktatásba. A fiatalok jelentős hányada normatív alapon államilag támogatott iskolarendszerű képzésben vesz részt. Ez az első szakképesítés megszerzését jelenti, amit legkésőbb a 23. betöltött életévig kell az adott iskolában megszerezni. Mindez jobbára a tanuló saját középiskolájában történik, ami számára a normatív támogatás miatt ingyenes, és a tanulói jogviszonya is megmarad. Azonban sokféle ok miatt ez nem mindenki számára járható út (későbbi életkor, újabb szakképesítések megszerzése, iskolarendszerű képzésben éppen nem indított szakképzések, munka melletti tanulás, fogyatékosság stb). Az iskolai képzés sehol sem tud az éppen adott aktuális piaci igényeknek megfelelő, naprakész szakembereket biztosítani a gazdaság minden területére, így a specializálódásnak fontos eszköze marad az iskolarendszeren kívüli képzés, aminek legfőbb jellemzője, hogy résztvevői nem állnak tanulói vagy hallgatói viszonyban a képző intézménnyel. Jellemzően a tankötelezettségi kor, vagyis a 18. betöltött életév után (két év átmeneti időszakban még 16. betöltött életévben is lehet) kezdenek a fiatalok iskolarendszeren kívüli képzésben részt venni, és különféle szakképesítést szerezni. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek nincs felső korhatára, így aki alkalmas rá, bármikor beiratkozhat valamilyen szakképesítés megszerzése céljából a magukat sokféle médiában hirdető különféle bt.-k, kft.-k, kht.-k, alapítványok és regisztrált képzők képzéseire. A szakképzés megkezdésére és folytatására iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. A szakképzést folytató intézmény kiválasztásnál azonban körültekintően kell eljárni, mert nem mindegy, melyik szakképesítést választjuk, melyik képzőnél jelentkezünk, és milyen anyagi kondíciókkal rendelkezünk, illetve támogatásra számíthatunk? A szakképzés területén is jellemző a képesítések gyűjtögetése, amiben a bizonytalan piaci viszonyok is közrejátszanak, és így sok esetben a mindegy, hogy milyen, csak valami szakma, illetve szaktudást igazoló papír legyen nézet vált uralkodóvá, feltételezve, hogy így nagyobb a munkaerő-piaci esély. (Ebben azért van valami realitás, hiszen több végzettség nagyobb esélyt jelent, igaz, nem biztos, hogy az adott időszakban hasznosítható.) A szakképesítések tekintetében gyakorlatilag alig változik a legkeresettebb képzések sorrendje. Az élen továbbra is a számítógép-kezelői és a mérlegképes könyvelői képesítést nyújtók állnak, de a szoftverüzemeltetői, valamint a vendéglátó-ipari és kereskedői, idegenforgalmi, logisztikai területet érintők is előkelő helyezésen állnak. Ennek oka, hogy sokszor a rövid távú, vagy nem kellően felismert érdekek vezérlik a résztvevőket, így a jelenleg jó kereseti lehetőséggel kecsegtető divatszakmák kerülnek előtérbe, és nem feltétlenül élveznek előnyt a biztonságos elhelyezkedést, hosszú távú munkalehetőséget kínálók. A versenyképesség megszerzését, majd megtartását a gazdaság igényeinek megfelelő képzések szolgálják leginkább,

15 30 31 amelyek ma már nem csupán mesterségek, hanem nyelvek, vállalkozási és számítástechnikai ismeretek elsajátítását is jelentik. A minőségi képzésen történő részvételre támpontot jelenthet, ha a képző intézmény akkreditált. A felnőttképzési törvény szerinti akkreditáció egyfajta államilag elismert minőségbiztosítás, amely kedvező piaci helyzetbe hozza az ezt megszerző intézményeket, programokat. Az akkreditált intézményben tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a képzések és a kiegészítő felnőttoktatási szolgáltatások szervezése, valamint az intézmény működtetése, irányítása megfelel az előírt minőségi kritériumoknak. A minősített intézmény eleget tesz többek között a tanárok képesítésére és képzettségi fokára vonatkozó arányoknak, megfelelő minőségű felnőttképzési szolgáltatásokat nyújt, lehetővé teszi a résztvevők előzetes tudásának felmérését is. Ennek eredménye alapján például felmentést adhat bizonyos órák látogatása alól, ami csökkentheti a képzési díjat. Ez utóbbival gyakran nincsenek tisztában a jelentkezők, csakúgy, mint azzal, hogy a szakképzés iránt érdeklődő számára a szakképzést folytató intézmény köteles a szakmai képzési programon alapuló tájékoztatást nyújtani a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény előírásai szerint a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézménynek a képzési program alapján kell megkötni a képzésben résztvevőkkel a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben előírt felnőttképzési szerződést. Az iskolarendszeren kívüli képzés a képző intézménytől (piaci szereplők!) és a különféle szakképesítésektől függően, jelentős agyagi terhet jelenthet a résztvevő számára. Ezért fontos tudni, hogy ez is lehet normatív alapon támogatott, amennyiben az első szakképesítés nem iskolarendszeren belüli megszerzésére készít fel (a 23. betöltött életévig történő támogatás ez esetben is érvényes). A normatív támogatás forrását azonban közvetlenül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium biztosítja, így az kifejezetten a felnőttképzési rendszerben akkreditált intézmények képzésében résztvevők számára elérhetők. Ugyanakkor a tanfolyamot egészében vagy részben önállóan finanszírozó magánszemélyek számára sajnos megszűnt az a lehetőség, hogy személyi jövedelemadójukból levonhassák a befizetett összeg 30 százalékát ban a szakképzés egész rendszerét átalakították. Az új szerkezetű, OM-rendelettel kiadott - OKJ (Országos Képzési Jegyzék) ben az SZMM rendelettel módosításra került. A 21/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet október 1-jével teljes körűen hatályon kívül helyezi a korábban kiadott szakmai és vizsgakövetelményeket az iskolarendszeren kívüli képzésben is, és az ezután indított új képzéseknél már ezen új rendeletet kell alkalmazni. Amennyiben valaki egy szakképesítés megszerzése felé orientálódik, fontos tisztában lenni az állam által elismert szakképesítésekkel, az OKJ tartalmával. Ezt az évek során nagyon sokszor módosították, egyes szakképesítések megszűntek, helyettük újak kerültek be, egyesek összeolvadtak, mások szétváltak. Fontos változás az új OKJjegyzékben az is, hogy a kizárólag iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakképesítések köre jelentősen csökkent. Míg a korábbi jegyzékben mintegy 400 olyan szakképesítés szerepelt, amely a kizárólag iskolarendszerű kategóriába tartozott, az új jegyzék összesen 23 ilyen szakképzést ismer. Ezek az 55-ös szintű felsőfokú szakképesítések. Az ezen kívül eső valamennyi szakképesítés oktatható a felnőttképzés keretében, tanfolyami jelleggel is, tehát iskolarendszeren kívüli képzésében. Az előbb említett változások mellett olyan flexibilis szerkezeti változtatások, lehetőségek jelentek meg, melyek nagyban elősegítik a rövidebb tanulmányi időt, az átjárhatóságot és az egymásra épülést. 1. Moduláris felépítésűek lettek a szakmai követelmények, sok modul több szakképesítésnél is szerepel. A tananyagok is jelentős átalakuláson mentek keresztül. Nagyon sok szakképesítés esetén vannak megegyező alapmodulok, amelyek azt a szakmai tudást tartalmazzák, ami az adott szakképesítési csoporton belül mindegyik szakképesítésnél szükséges. Ezenkívül a kiegészítő moduljaik között is lehetnek azonosak. Eszerint egy újabb szakképesítés megszerzése esetén az alapmodulokból nem kell újra vizsgáznunk, és adott esetben egyes kiegészítő modulok alól is felmentést kapunk. Ezáltal több szakképesítés megszerzése immár jóval kevesebb időráfordítást igényel. 2. Rész-szakképesítések jelentek meg az új OKJben, vagyis sok szakképesítésnek vannak részszakképesítései. Valaki elkezdi ezt a képzést, de egy rész-szakképesítést (modult) abbahagy. A többi modul nem okoz gondot, sikeresen levizsgázik belőlük. Ez azt jelenti, hogy így nem sikerül megszerezni a szakképesítést, de mégsem veszett el az eddigi erőfeszítés, hiszen megszerzett több rész-szakképesítést. Ezekkel már el tud helyezkedni. Később a rész-szakképesítés megszerzésére egy tanfolyamra iratkozhat, és sikeresen vizsgázhat. Így már nincs akadálya, hogy az alapképesítést is megszerezze. Például pék-cukrász szakképesítés rész-szakképesítései: gyorspékségi sütő és eladó, mézeskalács-készítő, pék, sütőipari munkás, száraztésztagyártó. További előnye egy érettségit nem igénylő rész-szakképesítés megszerzését követően, ha munka mellett valaki leteszi az érettségit, és így elkezd egy érettségit igénylő képzést, akkor figyelembe veszik a rész-szakképesítését és a munkában szerzett tapasztalatait is, így rövidebb lesz a képzés és a vizsga is. Például kertépítő rész-szakképesítettből így lehet parképítő és fenntartó technikus szakképesítést szerezni. 3. Elágazásos szerkezetűvé váltak egyes szakképesítések, s az új OKJ-ben sok szakképesítésnek van úgynevezett elágazása, elágazási szakképesítése. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen szakképesítést kezdünk el tanulni, akkor egy idő után válaszút elé kerülünk. Választani kell, hogy melyik részterület az, amely a leginkább érdekel, melyik részterület az, amelyben a legjobban tudjuk kamatoztatni képességeinket, illetve milyen munkakörben tudunk elhelyezkedni. Például: a szabó szakképesítésnek három elágazása van: csecsemőés gyermekruha-készítő, férfiszabó, női szabó. Tehát a szabó szakképesítés esetében dönteni kell, hogy mit akarunk elsősorban készíteni? 4. Ráépülő szakképesítések azt jelenti, hogy az eddiginél több, egymásra épülő képesítés jelent meg. Már korábban is voltak olyan szakképesítések, amelyek nemcsak bizonyos iskolai végzettséget igényeltek, hanem valamilyen szakmai előképzettséget is. Ez azt jelentette, hogy az adott szakképesítés tanulásába csak akkor lehetett belekezdeni, ha egy másik (hasonló de alacsonyabb szintű) szakképesítést korábban már megszereztünk. Ez a rendszer az OKJ-ben is megmaradt, sőt sokkal több ilyen, úgynevezett ráépülő szakképesítés született. Például: kőműves/műemléki helyreállító, szakács/diétás szakács A szorgalmas, rendszeres elméleti és gyakorlati tanulmányok után elérkezik a számonkérés ideje, jönnek a különféle szakmai vizsgák. A szakmai vizsga az OKJ meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményt, szakképesítést igazoló bizonyítványt kaphat. A szakmai vizsga egy vagy több vizsgarészből állhat. A vizsgát a képzés megkezdésekor hatályos vizsgaszabályzat alapján kell megszervezni és lebonyolítani. Maga a vizsga szakképesítéstől függően gyakorlati, interaktív (számítógépes), szóbeli és írásbeli részből tevődik össze. Az új vizsgaszabályzat szerint a vizsgázó teljesítményének értékelésekor az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként immáron csak egy osztályzatot kap a vizsgarészenként elért, %-kal mért átlag alapján: 0 50% (1), 51 60% (2), 61 70% (3), 71 80% (4), % (5) évtől várható az új vizsgaszabályzat szerinti vizsgák fokozatos térnyerése az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Végezetül meg kell említeni, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés nem csak állami elismeréssel (OKJ) rendelkező képzést jelent. Az OKJ-n kívüli képzések iránti társadalmi érdeklődés tapasztalhatóan jelentős. A különböző társadalmi rétegekből jelentkező résztvevők jól kimutatható összefüggést mutatnak a képzések témaköreivel, a képzés költségeivel, a tudásszerzést indukáló motivációkkal. A nem kimondottan a megélhetést biztosító tudás elsajátítására szerveződő képzések kínálata iránt is jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható. A kínálat tekintetében rengeteg olyan képzés található, amely nem valamiféle államilag elismert képesítés megszerzésére irányult, de praktikusan mégis jól hasznosítható. Gesztesi Péter

16 32 33 A fejlett uniós országokban egy ember élete során 4-5 alkalommal vált szakmát, s ha sikeres akar lenni, folyamatosan tanulnia, képeznie kell magát. Magyarországon alig néhány éve jelent meg az életen át tartó tanulás life long learning fogalma, melynek kialakítása fontos feladata minden, oktatással foglakozó szakembernek. Hol van már az az idő, amikor valaki negyven év munkaviszony után, az első munkahelyről ment nyugdíjba!? Ma már hazánkban is elengedhetetlen a folyamos fejlődés, alkalmazkodás, amely gyakran munkahely-, sőt, szakmaváltást jelent. Általában a fiatalok alkalmazkodnak könynyebben ehhez az elvhez, de köztük is sokan vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy egy diploma és nyelvvizsga birtokában tárt kapuk várják őket, pedig ez ma már kevés. Ki kell alakítani a leendő munkavállalókban azokat a képességeket, kulcskompetenciákat, amelyek alkalmassá teszik a sikeres munkapályát. Ilyenek például a biztos alapkészségek, a szövegértés, a logikai készség, az alapfokú vállalkozói ismeretek, a magyar és idegen nyelvi kommunikáció, vagy az információs technológia ismerete és használata, de idetartozik a tudatos karriertervezés is. Egy nemrégiben lezajlott kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar fiataloknak nincs reális jövőképük, a valóságshow-k sztárjai jelentik a példaképet, mutatják számukra a jövőt. Nagy hatással vannak a fiatal korosztályra a sportolók, főként a hatalmas fizetések miatt. Sokan megfogalmazzák, hogy olyan sztárok szeretnének lenni, mint amilyeneket a TV-ben látnak, akikről az újságokban olvasnak. Ezekben az esetekben a gazdagság a motiváló tényező. A tudatos karrierépítés hazánkban még gyerekcipőben jár. A pályakezdő fiatalok közül is Karriertervezés Nincs annak jó szél, aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart. (Seneca) csak kevesen tervezik meg tudatosan a pályájukat; legtöbben megszereznek egy diplomát, leteszik a nyelvvizsgát, és várják, hogy valami történjen. A tapasztalatok szerint alig tíz százalék követi az Európai Unióban (is) elterjedt gyakorlatot, melynek során a fiatal módszeresen halad egy előre eltervezett cél felé, miközben folyamatosan annak megfelelően építkezik, tanul, és fejleszti a képességeit. Problémát jelent, hogy a magyar iskolarendszer nem készít fel a szakmaváltásra, ami az Unión belüli versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hiszen Nyugat-Európában egy ember 4-5 alkalommal vált szakmát élete során. Magyarországon sajnos még számtalan olyan képzés létezik, amely a munkaerőpiacon értéktelen diplomával bocsátja ki végzős diákjait. Az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása tehát esélyegyenlőségünk egyik alapfeltétele lesz a jövőben az EU-ban a foglakoztatás szempontjából. Természetesen a tudatosság nemcsak a pályakezdők esetében lényeges: a mai elvárások szerint a munkavállalónak minden élethelyzetben és életkorban képesnek kell lennie új ismeretek elsajátítására, legyen szó gyári munkásról vagy vezetőtől. Ehhez elengedhetetlen a nyitottság arra, hogy megismerje önmagát, tisztában legyen értékeivel, s ha kell, egy meghatározott célnak megfelelően fejlessze azokat, ennek eléréséhez azonban szemléletváltás szükséges. A nagyvállalatok dolgozóinál, a kis- és középvállalkozóknál már elvárás ez a fajta rugalmasság, s a hazai jogszabályi háttér is egyre inkább alkalmazkodik az uniós gyakorlathoz. Napjainkban egyre fontosabb a karriertervezés, az életpálya-menedzselés, hiszen amit az oktatásba befektetünk, hosszabb távon az ország gazdasági fellendülését szolgálhatja. Tehát nem mindegy, hogy a jövő nemzedékének a jövőképét miképpen fejlesztjük. Az iskolai képzés sokat tehet azért, hogy a tanulók megtanulják, hogyan kell már kisgyermekkorban elkezdeni a jövő építését azért, hogy sikeresek legyenek az életben, megtalálják helyüket a munka világában. A munkához, amely csak a tiéd, amely elől menekülni nincs módod, sem jogod, amely végzeted: nemcsak készség kell, képesség, ismeret, tapasztalás, nem. A munkához nemcsak sugallat kell és kegyelem. S nemcsak egy igavonó állat szorgalma kell hozzá. Mindez kell és mindez kevés. A munkához isteni erény is kell. Ez az erény a türelem. Nem elhagyni a munkát. Nem meghőkölni. Nem megszökni előle. Türelmesen elviselni, úgy, mint egy titokzatos betegséget, napról napra éveken át élni vele, mint a rab a porkolábbal, mint a beteg a nyavalyával, melyet Isten mért rá. A türelem nem az ember erénye. Ha mégis vállalja és gyakorolja, akkor, csak akkor hasonlít néha Istenre. (Márai Sándor: Füves könyv) A jövőépítés szempontjából, a sikeres munkaerőkké válás érdekében a gyermekeknek rendelkezniük kell bizonyos értelmi (szabálytudat, empátia, tervezés), érzelmi (kíváncsiság, tanulási kedv, motiváció, felelősségérzet) és viselkedési készségekkel (alkotókészség, együttműködő készség, kommunikációs készség, konfliktuskezelés, vitakészség, szabálytartás, alkalmazkodó készség, döntési készség, rugalmasság, az erőfeszítés készsége, önérvényesítés, szervezőkészség). Ezeknek a készségeknek a kialakításában nagy szerepe van az oktatásnak, nevelésnek. Természetesen nem elhanyagolható tényező e kompetenciák megszerzésében a családi nevelés sem, de erre kevés hatással lehetünk. A hagyományos tanítási folyamatban e kompetenciák fejlesztésére nem fordítódott kellő hangsúly, és megállapítható az is, hogy a frontális osztálymunkával amelyet 80%-ban alkalmaznak a pedagógusok a tanórákon nem lehet ezeket a képességeket hatékonyan fejleszteni. Ha nem adunk módot a gyerekeknek arra, hogy kommunikáljanak, hogy vitázzanak, akkor nem tudjuk ezeket a képességeket kialakítani bennük. Az együttműködést is csak gyakorlat útján sajátíthatják el. Ezeknek a képességeknek a kialakítását segíti a kompetencia alapú oktatás, az új módszerek alkalmazása, mint például a kooperatív technikák vagy a projektmunka stb. Ahhoz, hogy egy gyermek a jövőjét tudatosan tervezni tudja, már kiskortól kezdődően fel kell készíteni a pályaválasztásra. A reális jövőkép kialakításához reális önismeretre van szükség, tehát meg kell tanítanunk a diákjainkat arra, hogy saját képességeikkel tisztába legyenek. Fontos az is, hogy pozitív énképüket erősítsük, megismertessük velük a pozitív önértékelés, az önbizalom és az önérvényesítés jelentőségét. Feladatunk, hogy ismerjék meg a tanulók azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválaszthatják hivatásukat, munkaterületüket. Tudniuk kell, hogy egy szakmához milyen kompetenciákra lesz szükség, egy pályához milyen iskolákat kell elvégezniük és ez hány év képzést jelent. Meg kell, hogy ismerjék az álláskeresés módszereit. Legyenek képesek önmaguk menedzselésére. Sajátítsák el milyen egy felvételi elbeszélgetés, hogyan kell önéletrajzot írni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet a HEFOP es pályázat keretében Nyugat-Dunántúl 8 intézményében végzett karriertervezéssel kapcsolatos felmérést az 5. és a 9. évfolyamokon. A vizsgálat eredménye alapján azt mondhatjuk, hogy tízéves korban még kevésbé ismerik a tanulók, hogy milyen iskolákat kell elvégezniük ahhoz, hogy asztalossá vagy éppen informatikussá, orvossá váljanak. A tizenöt évesek már jobban tudják, hogy milyen iskolatípusokon keresztül valósíthatják meg álmaikat. A munkahelyi gyakorlatban szerzett tapasztalatok, ismeretek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy sikeresen válasszanak pályát tanulóink. Nemcsak a pozitív oldalát kell megmutatni egy-egy állásnak ahhoz, hogy tudatosan döntsenek fiataljaink, hanem az árnyoldalakat, a

17 34 nehézségeket is. Ehhez el kell, hogy vigyük őket egy-egy vállalathoz, intézményekbe, hogy betekintést nyerjenek a szakma, a hivatás rejtelmeibe. Már óvodás korban is lehetőség van arra, hogy csoportfoglalkozások keretében megismerhessenek a gyerekek egy-egy hivatást, szakmát. A szüretelés, a piaci kirándulás, a rendőrség, tűzoltóság stb. megtekintése egy állomása a tudatos pályaválasztásnak. Később a tanulmányi kirándulások, az osztályfőnöki órák adnak alkalmat munkahelyek meglátogatására. Az életvitel és gyakorlatismereti órák, de bármilyen humán vagy reál, vagy akár testnevelés tantárgy is magában foglalja a pályaválasztás segítését, a gyakorlati alkalmazás lehetőségét. A szituációk, a szerepjátékok, az életből vett feladatok megoldása segítséget jelenthet a gyermeknek, hogy megismerkedjen a munka világával. A jövőépítés szempontjából teremtsünk módot arra, hogy olyan embereket, személyiségeket hívunk meg az iskolába, akik példaképekké válhatnak a gyerekek szemében. Ők nemcsak híres emberek lehetnek, hanem akár egyszerű hétköznapi emberek, szülők, vállalkozók, orvosok, tűzoltók, vasutasok stb. Nagy segítséget jelentene tanulóinknak az is, ha egy-egy projektnap vagy projekthét keretében foglalkoznánk a pályaválasztással, pályaorientációval. Építsünk ki ehhez szoros kapcsolatot a volt diákjainkkal, és hívjuk meg őket ezekre a napokra. Hiszen bizonyos életkorban a kortárscsoportnak nagyobb hatása van a gyerekek pályaválasztására, mint a felnőtteknek. (Nagyon jó ötletnek tartottam azt a gyakorlatot, hogy a Katonai Szakközépiskolából olyan középiskolások jöttek iskolabemutatót tartani, akik abban az iskolában végeztek.) Törökországban láttam, hogyan motiválják a tanulókat a továbbtanulásra, tablót készítettek, és ezen jelezték, ki milyen iskolát végzett, milyen szakmát választott. A tudatos karriertervezés szempontjából fontos az iskola szerepe, de nagyon megnyugtató az a tény is ahogy ezt a felmérésünk mutatja, hogy mind a tízéves, mind a középiskolás korosztály tisztában van vele, hogy a jövőjének alakítása leginkább saját magán múlik. Az idősebb korosztály pályaválasztásánál már a körülmények alakulása is megjelenik mint befolyásoló tényező. A pedagógusnak is fontos szerepe van a tanulók sikeres pályaválasztásában. Mint segítő, tanácsadó, fel kell ébreszteni a tanulókban a jövőépítés fontosságát, informálni kell őket mások tapasztalataiból leszűrt tanulságokról, segítséget adni az önmegvalósításhoz, illetve ötletekkel szolgálni az álmok beteljesüléséhez. A tudatos karriertervezés segítése, az életpálya-építés kompetenciák fejlesztése az elmúlt években elindult hazánkban. Az életpálya-építés programcsomag amelyet a HEFOP es központi programban fejlesztettek ki a SuliNova szakemberei, lehetőséget teremt arra, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják tervezni jövőjüket, felépíteni életpályájukat. E tevékenység keretében célokat tűznek ki, stratégiákat készítenek a célok eléréséhez, majd ezek megoldásra törekszenek. Az életpálya-építés akkor lehet sikeres, ha a célkitűzés reális volt, a kiválasztott stratégia alkalmas volt a célok elérésére. Természetesen szükséges még, hogy megfelelő feltételrendszer álljon rendelkezésre. Az egyén boldogulása attól is függ, hogy képes-e váltani szükség esetén, módosítani a célkitűzéseket, stratégiákat. Nem elegendő az iskolában megszerzett tudás, a fiataloknak önállóan kell folytatni a tanulást, és alkalmazkodni a változó világhoz. Ehhez kell a tanítási folyamatokban olyan képességekkel felruházni őket, hogy sikeres munkavállalókká, boldog emberré váljanak. Oscar Wilde szavaival élve: A grapefruit tulajdonképpen egy citrom, amely kapott egy lehetőséget, és élt vele. Ha megadjuk a lehetőséget a jövő nemzedékének a tudatos karriertervezéshez, akkor az az egyéni boldogulásukhoz vezethet, és sikeres emberekké válhatnak. Baráth Lászlóné A karrier szó az angol carriageway, azaz kocsiút kifejezésből származik, és eredetileg előrehaladó, folyamatos útvonalat jelentett. A karrier szó tartalma folyamatos változáson megy keresztül. A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos ismerete, honnan hová szeretnénk eljutni. Az előrejutást nem feltétlen a magasabb rang jelenti, hanem a szakmai és a személyes fejlődés, a készségek sokoldalúvá válása, a tapasztalatok bővülésével a felelősségi körök növekedése, a munkakör gazdagodása is. Magyarország EU-csatlakozását követően egyrészt új munkalehetőségek nyíltak az Európai Unióban, másrészt a magyarországi munkavállalók is új kihívásokkal szembesültek. Ezért az iskolának mindenképpen fel kell készíteni a tanulókat a változásokra, meg kell ismertetni velük, mire számíthatnak az EUban és a hazai munkaerőpiacon. A jövőbeli életpálya-tervezés, karriertervezés ma már egyik fontos feladata mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásnak. Az életpálya-tervezés, karriertervezés mint kompetencia kialakítása, a szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban egy alapozó szakasz, mert a fiatalok életük folyamán még sokszor kényszerülhetnek arra, hogy munkahelyet vagy szakmát változtassanak. A pályaválasztás, szakmatanulás, életpálya-tervezés kötelező eleme az egész életen át tartó tanulás attitűdjének kialakítása, meggyökereztetése. A munkavállaló szempontjából egyre fontosabbá válik a tudatos karriertervezés, az egyéni életpálya építése. Az iskolában töltött idő alatt kell elkezdeni ennek kialakítását azért, hogy tudatosabban tudjanak a fiatalok beilleszkedni a munka világába, hogy jobban megtalálják az eszközöket a sikeres életvezetéshez. Karriertervezés Közhely, hogy világunk gyorsan változik. Ez talán még inkább igaz a munka világára. Ebben a változó helyzetben kiemelt jelentőségű az önismeret. A tanulóknak tudniuk kell, hogy milyen erősségekkel rendelkeznek, melyek a gyengébb, fejlesztendő pontjaik, milyen belső értékeik vannak. Ebben a folyamatban nagy felelősség hárul a pedagógusokra az iskolai oktató-nevelő munkában. A fiatalokat tudatosan kell elindítaniuk egy olyan úton, ahol felismerik saját erősségeiket (vagy megerősítést kapnak rá), és megtapasztalják saját gyengeségeiket. Ennek érdekében fel kell mérniük diákjaik adottságait, képességeit, lehetőségeit, és ennek függvényében kell megtervezni mind az általános iskolában, mind a középfokú intézményekben a karriertervezésre, életpálya-építésre felkészítés lépéseit. A karriertervezés, életpálya-építés lépései és folyamata: 1. Önismeret fejlesztése Ismerjük meg önmagunkat! 2. Az önismeret alapján meg kell határozni a továbbtanulási irányokat A Mit tudok és mit akarok? kérdés tanulói megválaszolása a tervezés kiindulópontja 3. Meg kell mutatni a diákoknak, hogy céljaik eléréséhez mit kell tenniük. Hogyan érhetem el? A tanulók jövőképének kialakításában, életpályájuk felépítésében, karriertervezésük folyamatában feltétlen foglalkozni kell a következő területekkel: pályaismeret, pályabemutatás, önismeret, énkép, személyiségtükör, általános és perszonális orientáció, kommunikáció, metakommunikáció, 35

18 36 37 álláskereső technikák, önéletrajz minták, álláspályázat elkészítése, motivációs levél, állásinterjú, szituációs gyakorlatok, személyes képzésterv összeállítása, életpálya-tervezés. Az életpálya-tervezés, karriertervezés, mint kompetencia kialakítása során az alábbi munkaformák, munkamódszerek alkalmazására van szükség: szituációs gyakorlatok, modellezés, videodemonstráció és elemzés, kiscsoportos megfigyelési gyakorlatok, team-munka, kiscsoportos prezentációk, állás- vagy továbbtanulási lehetőség keresése újsághirdetés, internethasználat segítségével, egyéni és pármunka önéletrajz és motivációs levél készítésekor. A közoktatási intézmények többségében a jelenlegi életpálya-tervezési, karriertervezési tevékenységek nem kellően hatékonyak. Az életpálya-tervezés során olyan ismeretek közvetítése és olyan készségek kialakítása a cél, amelyek segítik a végzős tanulók számára a pálya-, iskola- és munkaválasztást, a munkahelykeresést és az elhelyezkedést. Hozzásegítik, felkészítik a fiatalokat a tudatos választásra, a döntések meghozatalára, az életpálya felelős tervezésére. Ma még tanulóink a Mit tudok? és Mit akarok? kérdésekre sok esetben nehezen tudnak válaszolni. Az iskola feladata, hogy tervszerűen, következetesen segítse a diákokat életpályájuk megtervezésében, és céljaik eléréséhez szükséges alapkompetenciáik kialakításában. Több olyan internetes portál, valamint oktatással kapcsolatos szervezet működik, amelyek segítik a tanulókat a karriertervezésben, pályaorientációban, a jövőképük kialakításában. Az egyik ilyen lehetőség az epálya honlap. A oldalon közel kétszázötven, pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos honlap, mintegy másfélezer középfokú és százkilencven felsőfokú oktatási intézmény adatai érhetők el. A pályaismeret bővítését több mint háromszáz pályainformációs mappa és félszáz pályaismertető film segíti. A weboldalon nemcsak sok hasznos információ található, hanem interaktív lehetőségek is. Az érdeklődők a tanácsadás menüpont alatt speciális kérdőívek kitöltésével saját érdeklődéseik, képességeik alapján kaphatnak pályajavaslatokat, készíthetnek pályatervet. A társalgó menüpont alatt pedig chat -elhetnek a regionális munkaügyi központokban dolgozó munkavállalási tanácsadókkal. A karriertervezésben az is fontos, hogy a és 12. évfolyamos tanulók ismerkedjenek meg a munkaerő-piaci elvárásokkal, értsék meg és lássák a gazdaság, a vállalkozás, a munkahely működését, a gyakorlati élet bemutatásán keresztül ismerjék meg a munkahelyekben rejlő lehetőségeket, és azok saját jövőjükre gyakorolt hatását. Szükséges, hogy elsajátítsák azokat a viselkedésformákat, amelyek alkalmazása segíti a beilleszkedésüket a választott szakma, foglalkozás munkahelyi közösségébe. Hatékonyabban kell kihasználni azt a tényt, hogy a közoktatásban a pályaorientáció, az életpálya-építés, a karriertervezés lehetőséget ad a tanulóknak, hogy új szakmákkal, munkakörökkel ismerkedjenek meg, hogy ezáltal könnyebbé váljon az egyéni pályaválasztási döntésük, a pályák világában történő tájékozódásuk, eligazodásuk. Az életpálya-tervezés, karriertervezés mint kompetencia kialakítása a szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban a diákok számára a tudatos jövőépítés, a tudatos tanulás, a kitartás, a jó teljesítményekre való törekvés alapköveit jelentik és jelenthetik. Az iskolák több lehetőség közül választhatnak annak érdekében, hogy eredményesebb legyen az intézményben folyó pályatanácsadási, karriertanácsadási tevékenység. Az életút tervezése során az iskoláknak érdemes felvenni a kapcsolatot a térségben működő munkaügyi központtal és kamarával. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolák pályaválasztást előkészítő munkája mellett a munkaügyi központok és a kamarák vállalnak fel egy-egy területet a nagyon sokrétű feladatból. A munkaügyi központok bázisán működik a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT). A FIT-ek feladatai között szerepel a pályaválasztási döntések segítése, foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nélkülözhetetlen ismeretek nyújtása, pályakövetelményekkel kapcsolatos adatbázisok működtetése, tanácsadás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz. A munkaügyi központok és kamarák Képzési Vásárokat szerveznek, a kamarák részt vesznek a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzésében és vizsgaszervezésekben. Ezeknél a szervezeteknél meglévő tapasztalatokat, a pályaorientáció területén összegyűjtött információs adatbázisokat és segédeszközöket (CD-k, multimédiás anyagok, filmek) érdemes az iskoláknak figyelembe venni, és a tanulói karriertanácsadásban, életpálya-építésben felhasználni. A tanulói jövőképek kialakítását, a diákok jövőtervezését segíthetik még a hagyományosan alkalmazott és jól bevált tevékenységformák: Gyár-/üzemlátogatás megszervezése országosan ismert cégeknél, vállalatoknál. A régió, a térség, a város ismert és kevésbé ismert gazdálkodó szervezeteinek megismerése. A piacgazdaság néhány szereplőjének megismerése tömbösített időkeretben, tábor jellegű szervezésben. Előadók meghívása egy-egy cég, vállalkozás, munkaerőpiac, kamara képviseletében. Az életpálya-tervezés eredményességének kulcsa, hogy a tervezésben a tanuló aktív szereplőként vegyen részt. Az iskolában folyó kompetencia alapú oktatás elősegítheti az életpálya-építés kompetenciaterület sikeres fejlesztését. Nem választható el azonban a kompetenciafejlesztés, a személyiségfejlődés az ismeretanyag elsajátításától. A három terület közötti kapcsolat megteremtése a cél. A pályaorientáló, életutat megtervezni segítő tanári munka nagyon fontos, mert a tanulók életük folyamán sokszor kényszerülhetnek arra, hogy pályát módosítsanak, hogy munkahelyet vagy szakmát változtassanak. Ehhez rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy fel tudják mérni a munkaerő-piaci trendeket. Legyenek képesek a munkaerő-piacot meghatározó információk begyűjtésére, azok értelmezésére és reális következtetések levonására: pl. legyenek tájékozottak abban, hogy menynyien vannak munka nélkül az adott szakmában, milyenek a választott területen a kereseti lehetőségek és az elhelyezkedés esélyei, merre mutatnak a munkaerő-piaci folyamatok? Mire lesz kereslet néhány év múlva? Sajnos még mindig sokan megalapozatlan vélemények, képzetek, benyomások, családi elvárások hatására választják ki jövendő munkahelyeiket, a szakmájukat adó intézményt. A fiatalok gyakran a rosszul megválasztott képzésekkel állítják magukat kényszerpályára. Sokan csak a képzés végeztével ébrednek rá: eddig légvárakat építettek, álmokat kergettek. Ezért különösen nagy a felelőssége a pedagógusoknak, hogy a diákok racionális szempontok figyelembevételével képesek legyenek a reális életpálya megtervezésére, szakmai életútjuk felépítésére. A karriertervezésről további részletek olvashatók: Blazovicsné Varga Marianna

19 38 Tanulás, továbbtanulás, munkavállalás az EU-ban Fiatalnak nemcsak Európában jó lenni, hanem bárhol a világon. Ez az az életkor, amikor az ember a legnyitottabb, a legfogékonyabb az újra, amikor úgy érzi, képes magába szívni a körülötte lévő világot szőröstül-bőröstül. Azok a fiatalok, akik személyes kapcsolatba kerülnek más országok lakóival, sokkal nyitottabbak lesznek a világra. A külföldön szerzett tárgyi ismereteken és nyelvtudáson túl az így megszerzett nyitottság, rugalmasság és alkalmazkodókészség is segítheti őket abban, hogy jobb pozícióba kerüljenek a munkaerőpiacon. Európa-szerte végzett felmérésekből kiderül, hogy akik külföldi tapasztalatokat szereztek, gyorsabban találnak munkát, könnyebben érvényesülnek. A külföldön tanulással vagy szakmai gyakorlattal eltöltött hónapok különleges személyes élményekkel is gazdagítanak. Az Európai Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését, az oktatásban és szakképzésben résztvevő intézmények fejlesztésének támogatását, a minőségi oktatás és szakképzés elősegítését az úgynevezett közösségi programokon keresztül valósítja meg. Az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén három közösségi program működik: a Socrates oktatási, a Leonardo da Vinci szakképzési, a Fiatalok Európáért (Youth for Europe) ifjúsági csereprogram. Mindegyik más-más csoportot céloz meg: egyetemistákat, főiskolásokat, gimnazistákat, tanulni vágyó felnőtteket, szakmunkásokat, hátrányos helyzetű fiatalokat. Általában 26 éves korig számít a közösségi programokban az ember fiatalnak, de sok esetben nincs is részvételi korhatár. A 27 éves egyetemi hallgató ugyanúgy részt vehet közösségi programokban, mint a nála esetleg jóval idősebb professzora. A Közösség tevékenysége az oktatás területén a következőkre irányul: az európai dimenzió kialakítása az oktatásban, különösképpen a tagállamokban beszélt nyelvek tanulásával és terjesztésével, a hallgatók és az oktatók mobilitásának elősegítése, beleértve a diplomák és tanulmányi egységek elismerésének előmozdítását, az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása, a tagállamok oktatási rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó információ- és tapasztalatcsere előmozdítása, a diákcsere és oktatócsere fejlesztésének előmozdítása, a távoktatás fejlesztése. A Socrates-programon belül működik a felsőoktatási mobilitást elősegítő Erasmus alprogram. Erasmus hallgatóként az Európai Kép Kép Unió országaiban lehet részképzést folytatni, és ehhez a program pénzügyi támogatást nyújt. A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet. A diákok csak a saját intézményüknél pályázhatnak. A program ösztöndíjat ad azoknak a diákoknak, akik 3 12 hónapos tanulmányútra vállalkoznak az Erasmus-rendszerbe bekapcsolódott egyetemek valamelyikén. A program egyik nagy előnye, hogy a külföldön eltöltött tanulmányi idő beszámít az egyetemi kurzusba, így emiatt nem kell fél- vagy akár egy egész évet halasztani. A programban résztvevő felsőoktatási intézmények minden hallgatója jelentkezhet külföldi útra, de csak akkor, ha az első évet sikeresen befejezte. A célország nyelvét jól kell ismerni, azonban a helyszínre érkezve a program keretén belül a fogadó egyetemen ingyenes nyelvtanulásban lehet részt venni. A Leonardo-program feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése. Az intézmények együttműködésének eredményeként a szakképzésben részesülők eltérő időtartamú külföldi szakmai gyakorlaton vehetnek részt: középfokú szakképzésben résztvevők: 3 hét 9 hónap, felsőfokú oktatásban részesülő diákok: 3 12 hónap, fiatal munkakezdők, friss diplomások: 2 12 hónap. Az Európai Unió Ifjúság-programja (2007- től Fiatalok Lendületben) a fiatalok saját projektjeit támogatja Ilyen az Európai Önkéntes Szolgálat is, mely a év közöttieknek nyújt lehetőséget arra, hogy legfeljebb 12 hónapig nonprofit tevékenységet végezzenek külföldön. A programokat a nemzeti irodák koordinálják: a Socrates- és Leonardo da Vinci-programról a Tempus Közalapítvány (www.tka. hu), az Ifjúság-programról a Mobilitás (www. mobilitas.hu) nyújt bővebb információt május 1-jét követően a magyar diákok akár alap-, akár továbbképzés tekintetében szabadon választhatják meg tanulmányaik helyszínét az Európai Unión belül. Ehhez valamely közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogadónyilatkozatára lesz szükségük, a jelentkezés és a szükséges felvételi követelmények teljesítésével. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tenni, mint a befogadó állam polgárainak. (A tandíj tekintetében is a magyar diákokat is az azonos elbánás illeti meg.) Az esetek többségében természetesen a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének ismerete. Ezen túlmenően igazolni kell az adott ország szociális segélyszintjét meghaladó, rendszeres megélhetési forrást és teljes körű betegbiztosítást is. Kép 39

20 40 41 Az Európai Bizottság a PLOTEUS internetes képzési portál révén kívánja segíteni a más EU tagországokban továbbtanulni vágyókat. A PLOTEUS adatbázisában megtalálhatóak az Európai Unióban elérhető oktatási és képzési lehetőségek (egyetemek, főiskolák, szakképzési intézmények), az egyes európai országok oktatási rendszereiről, csereprogramokról és támogatási lehetőségekről szóló ismertetők. A portál hasznos információkkal szolgál a tagállamokban elérhető szálláslehetőségekről, az oktatás és munkavállalás jogi kereteiről, a megélhetési költségekről, valamint a tandíjakról is. A PLOTEUS internetes portál címe: A tanulmányi célú elismeréssel kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ezért e területen közösségi szabályozás nem létezik. A tagállamok nemzeti jogrendjük és oktatási, képzési rendszerük belső logikájából kiindulva mérlegelhetik, hogy egy másik tagállamban szerzett oklevél, vagy megkezdett felsőfokú tanulmányok saját oktatási rendszerükkel összevetve minek feleltethetők meg, azaz mivel ekvivalensek. Ezt kérelemre a tagállamokban erre kijelölt központi hatóság, vagy a képzettség, illetve a választott továbbtanulás szempontjából illetékes felsőoktatási intézmény állapítja meg. A diplomák, szakképesítések elismerésében az EU tagállamaiban működő ún. NARIC központok adnak felvilágosítást: Magyarországon az Oktatási Minisztérium égisze alatt működik a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ. Az Európai Kreditrendszer (European Credit Transfer System) segítségével lehet mérni és összehasonlítani a követelt teljesítményeket, és így átvinni a kreditpontokat egyik intézményből a másikba. A szakmai képzettségek, szakképesítések ekvivalenciájának javítására jelenleg kiépülőben van egy, a NARIC-hoz hasonló rendszer. Az Europass a szakmai képzés európai útlevele, amely a külföldön szerzett szakmai képesítések igazolására szolgál. Az Europass-t az állampolgárok önkéntes alapon használhatják végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik bemutatására, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában. Az Europass a szakképzés mindazon fajtáira érvényes, amelyek gyakorlati képzést is tartalmaznak, beleértve a felsőoktatás területét. Az e rendszer szerint kiállított bizonyítványok legalább kétnyelvűek, a kiküldő és a fogadó ország nyelvén készülnek. Az Europass tartalmazza a képzés időtartamát és a külföldi tanulmányok során közvetített szakmai tartalmakat, illetve ahol lehetséges, a képzés eredményeit is. Szerepelnek benne a résztvevők és képzőik, a képzési időtartamok és az érintett képző intézmények. Az igazolást közvetlenül a résztvevők szakképzésében illetékes partner állítja ki. Az Europass nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az európai országokban szerzett képesítések nemzetközi szinten mindinkább elfogadottá váljanak. (www.europass.hu) Az Eurydice az európai oktatás információs hálózata. Segítségével összehasonlíthatóbbá válnak az egyes országok oktatási rendszerei. Kép Munkavállalás az EU-ban A csatlakozás után a tagállamok legfeljebb hét évig állíthatnak korlátokat a magyarországi munkavállalók előtt, de az ötödik év vége után ezek csak abban az esetben tarthatók fenn, ha az adott tagállam komoly munkaerőpiaci gondokkal küzd. A tizenötök nagy része liberális migrációs politikát helyezett kilátásba: Írország például feltétel nélkül megnyitja munkaerőpiacát, több tagállam, Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Spanyolország pedig csak a védintézkedések lehetőségét tartja fenn. Görögország és Olaszország szintén kész a magyar munkavállalók fogadására, két éven túli korlátozások csak Ausztria és Németország, illetve Belgium és Finnország részéről várhatók. A jogi akadályok megszűntével, illetve enyhülésével már csak találni kellene egy jó állást az unióban. A csatlakozás ugyanis önmagában nem jelenti azt, hogy tálcán kínálnák fel nekünk a jobbnál jobb munkahelyeket, a hazai szokásokhoz hasonlóan természetesen a munkavállaló feladata lesz, hogy megtalálja a neki tetsző állásajánlatot, munkáltatót. A külföldi állásra pályázó honfitársainkat ebben két munkaerő-közvetítési, illetve tanácsadási rendszer is segíti majd a jövőben: a brüsszeli központú EURES-rendszer mellett egy hazai hálózathoz, az Eurofithez is fordulhatnak az érdeklődők. Az előbbi, europa.eu.int/eures/index.asp címen elérhető internetes adatbázisban napi frissítéssel angolul, németül és franciául jelennek meg 25 tagállam aktuális üres álláshelyei, de felkerülnek az álláskeresők pályázatai, valamint további, a munkavállalást és letelepedést segítő társadalombiztosítással, adózással és idegenrendészeti szabályokkal kapcsolatos információk is. Az adatbázishoz és a másik tanácsadó rendszer, az Eurofit (Európai Foglalkoztatási Információs Tanácsadó) információihoz az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regionális irodáiban lehet majd hozzáférni, illetve bejelentkezni. Az irodákban emellett szakmacsoportokat és 400 különböző szakmát bemutató videofilmek, CD-k és rövid pályaleíró anyagok, valamint képesség- és alkalmassági vizsgálatok, személyiségtesztek is segítik az érdeklődőket. Ha az adatbázisokból, vagy más úton sikerült valamilyen állást, pozíciót kinézni, akkor a munkavállalónak itthon nincs is más dolga, a külföldi munkavállaláshoz ugyanis egyetlen magyar hatóságtól vagy szervezettől sem kell engedélyt kérni. Az átmeneti időszakban a jelenlegi tagállamok továbbra is előírhatják, hogy a magyar munkavállalók munkavállalási engedélyt szerezzenek be, az engedély beszerzésének kötelezettsége azonban a legtöbb helyen a foglalkoztatót terheli. Egyes tagállamok akár el is tekinthetnek ettől, és egy regisztrációt követően szabadon dolgozhatnak a külföldről érkezők. Ha valaki három hónapnál hosszabb időre szeretne elhelyezkedni, ahhoz viszont tartózkodási engedély szükséges. A munkaerő szabad áramlása komoly adminisztratív korlátokba nem ütközik, többnyire hasonló követelményekkel szembesül az uniós állampolgár, mint ha otthon szeretne munkát vállalni. Eszerint két fontos teendője van: bankszámlát kell nyitnia, illetve helyenként adókártyát szükséges kérnie, máskülönben akár 60 százalékot is levonnak a fizetéséből. A fentieken kívül néhány országban személyi számot, illetve társadalombiztosítási kártyát is be kell szerezni. A gyakorlati ügyintézés okozhat nehézségeket, a legtöbb helyen azonban igyekeznek megkönnyíteni a más tagállamból jövők elhelyezkedését. Kákonyi Ágnes Forrás: A webcímen fellelhető anyag az Oktatáspolitika és K+F c. tantárgyhoz: Oktatás és képzés (http://zskflnk. uw.hu/nk/eu_oktatas&kepzes.htm) Tanulás az Európai Unióban (Kiadó: MeH EU Tájékoztató Szolgálat, 2004.) Munkavállalás az EU-ban (www.sulinet.hu)

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

A tanárok és a pályaorientáció Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben Az MPT Pályaorientációs Szakosztályának konferenciája Budapest, 2015. október 27. Dr. Borbély-Pecze Tibor

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007. KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2007. I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pályaorientáció az ágazatok metszéspontjában A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat továbbtanulást, pályaválasztást segítő tevékenységei Bacsa Judit Szeged, 2016. február 18. Pedagógiai szakszolgálat

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

TANULÁSI MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA. - 2010. január

TANULÁSI MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA. - 2010. január TANULÁSI SI-, MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA ÉS ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS 2008. június j - 2010. január Foglalkoztatási ráták r k a kiemelt korcsoportokban 2008. III. negyedévben Foglalkoztatási ráta % 15-64 évesek 15-24

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola Budapest

Kodolányi János Főiskola Budapest Kodolányi János Főiskola Budapest PEDAGÓGUS PÁLYA AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Bella Tibor 2013. Június 7. Jogszabályok A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Pedagógusképzés Nemzeti

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái Bevezetés Pályatanácsadás??? Célja: Az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése. A személy érdeklődésének,

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben