A SZINTBENI KERESZTEZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZINTBENI KERESZTEZ"

Átírás

1 VEZETİI TÁJÉKOZTATÓ A SZINTBENI KERESZTEZİDÉSEK PROBLÉMÁI ÉS BIZTONSÁGA VÁLOGATÁS A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOMBÓL 2007.

2

3 Közreadja a MÁV Zrt. ÜGYKEZELÉSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET MÁV Zrt. Dokumentációs Központ és Könyvtár 1940 Budapest Telefon: , /24-40 Összeállította és szerkesztette: Ráczné dr. Kovács Ágnes Cziegler Mária A cikkeket fordították: Haragos Pál Lánczos Péter Túri József Kiadja a MÁV Zrt. ÜGYKEZELÉSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET A kiadásért felel: Dr. Siska Judit osztályvezetı Készült a MÁV Zrt. Dokumentációs Központ és Könyvtár nyomdájában (Budapest, VIII. Múzeum u. 11.) Felelıs vezetı: Ráczné dr. Kovács Ágnes Engedélyszám: 8988/2002

4

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános kérdések Biztonság a vasúti útátjárókban a DB AG-nél statisztika és rizikóanalízis Vasúti útátjárók a közúti közlekedésjog, a közúti jog és a vasúti jog metszéspontjában A DB AG szintbeni vasúti átjárói Utasok biztonsága szintbeni átjárókon Helyzetkép egyes európai vasutaknál Átmeneti intézkedésekkel csökkenthetı a vasúti átjárók biztonsági kockázata A passzív vasúti átjárók biztonságának javítása A költséges vasúti átjárók jövıje Vasúti útátjáró biztosítóberendezések fejlıdési irányzatai lengyel szempontból A vasúti átjárók biztonságosabbá tételének lehetıségei a holland tapasztalatok alapján A svéd OLA modell a vasúti átjárók mőködtetésére A legjobb vasúti átjáró az, amelyik nem létezik Finnország Vasúti átjárók Hollandiában Technikai kérdések A vasúti átjárók technológiai újdonságai Vonalvezetés és lejtviszony a vasúti útátjárókban Mozdonyra szerelt kamerák a biztonságosabb útátjárókért..52

6 3.4. A vasúti átjárók építésénél felhasznált új anyagok Sztereokamerás akadályérzékelı rendszer alkalmazása vasúti átjárókban...58

7 Bevezetés A vasúti átjáró két egymástól eltérı közlekedési rendszer jelentıs veszélyeztetettségő metszéspontja, a közúti és vasúti pálya szintbeni keresztezése. Építésükre és biztosításukra az elıírások sokasága létezik, melyek szabatos betartása, nem csak a balesetek megakadályozását szolgálja, hanem a jogszolgáltatáshoz, a kárfelelısséggel kapcsolatosan felmerülı követelmények elkerülése miatt is szükséges. A vasúti útátjárók biztosítása közös feladat a vasúti infrastruktúra, a közúti közlekedési, illetve az útépítési hatóság részére, amelyeknél nagy a jelentısége a szoros együttmőködésnek. Az utóbbi években a magyarországi útátjárókban bekövetkezett balesetek elıtérbe helyezték az útátjáró-biztosítások felülvizsgálatát, s a keresztezések fokozott védelmére a MÁV folyamatosan korszerősíti a biztosítóberendezéseket és a április végéig tartó sorompó-fejlesztési program keretében országszerte 51 sorompónál fél-csapórudat szerelnek fel, valamint új sorompókészülékeket is üzembe helyeznek. A jobb láthatóság érdekében a fényjelzı készülékeknél a fényforrásokat LED-es optikára cserélik. A korszerő technika és építési mód sem nélkülözi azonban az emberi figyelmet - különösen a közútról a vasúti sínekre ráhajtó jármővezetık figyelmét -, hogy a balesetek elkerülhetık legyenek. Összeállításunkban bepillantást nyújtunk az európai országok gyakorlatába, jogalkotásába az útátjáró-biztosítás területén, valamint a megvalósítás, átjáróépítés mőszaki eszközeibe, az alkalmazott új anyagok, technikák lehetıségeibe december

8

9 1. Általános kérdések 1.1. Biztonság a vasúti útátjárókban a DB AG-nél statisztika és rizikóanalízis 1 A vasúti közlekedés elmúlt 150 éves idıszakában a vasútnak sikerült magas színvonalú biztonsági szintet elérnie. A vasúti közlekedés manapság a legbiztonságosabb közlekedési módok közé tartozik. A kiélezett piaci versenyhelyzetben a Német Vasút (DB AG) is a vasúti közlekedés biztonságát, elérhetıségét és gazdaságosságát hangsúlyozza a megrendelıknek. A DB AG a vasúti személyszállítás versenyképességének a növelését az utazási sebesség növelésében látja, amit a német Vasútépítési és üzemeltetési szabályzat (EBO) szintén célként jelöl ki végéig a vasúti útátjárókra vonatkozó elıírás a maximum 200 km/h sebességre kiépített vasútvonalak esetében engedélyezte a szintbeni közúti keresztezések alkalmazását. A vonatok sebessége és a balesetek súlyossága közötti szoros összefüggés miatt 1993-tól a vonatok sebességét 160 km/hban maximálták az útátjárókban, ami az utazási idı növekedését vonta maga után óta a balesetek száma érezhetıen csökkent, az útátjárók kiépítésének technikai fejlesztése tovább folytatódott. A DB AG-nél prioritást élvez az utasok, munkavállalók és harmadik személyek biztonsága. A továbbiakban kockázati megközelítésben kerül bemutatásra a nagysebességő vasúti közlekedéssel párhuzamosan fenntartott, magas biztonsági szint az útátjárókban. Az e tárgykörben végzett Biztonság a vasúti útátjárókban c. tanulmány célja, hogy valós képet adjon a vasúti és közúti keresztezıdések jelenlegi biztonsági állapotáról. Balesetek a vasúti átjárókban A különbözı közlekedési módok kapcsolódási pontjai állandó veszélylehetıséget hordoznak magukban, ez igaz a vasút és közút találkozására is. 1 Sacher, H. Schäll, M.: Sicherheit an Bahnübergängen Statistik und Risikoanalyse. Eisenb.ing., 10/2007. p

10 Emiatt a vasúti útátjárók számát fokozatosan csökkentik, az építések során csak kivételes esetben alkalmazzák azokat. A DB AG e területen való fáradozásának eredményességét mutatja, hogy az egyre növekvı gépjármőszám mellett is csökkent a balesetek száma az útátjárókban. A valóságban nem, vagy csak igen kis mértékben igazolódik be az összefüggés a vonatok útátjárókban alkalmazott sebessége és a baleseti történések között, tehát biztonságtechnikai szempontból nem támasztja alá semmi, hogy a vasúti átjárókban 160 km/h-ra korlátozzák a vonatok haladási sebességét, illetve léteznek egyszerőbb megoldások arra, hogy a vasúton utazók és a közúton közlekedık biztonságát magas szinten tartsák. A vasúti átjárókban történt balesetek számának alakulása kedvezıbb képet mutat, mint a közúti baleseteké, és mint amit a vasúti átjárók darabszámának változása indokolna. A balesetek száma az 1994-es értékhez képest 60%-kal, a vasúti átjáróké viszont csak 20%-kal csökkent. Még szemléletesebben mutatja a különbséget a 100 millió utaskm-re esı halálesetek száma, ami a közúti közlekedésben közel 20-szor nagyobb, mint a vasúti közlekedésben. A vonaton utazók nincsenek ráhatással a saját biztonsági helyzetükre, kénytelenek magukat rábízni az üzemeltetıre. Az utasok ún. mások általi kockázattal, míg az autóvezetık saját kockázattal számolhatnak. A saját kockázati érték jóval magasabb, mint a mások általi kockázati érték. A vonaton utazók ezért joggal várják el a nagyobb biztonságot az utazás folyamán. Jogszabályi háttér Az EBO központi célkitőzése egy biztonságos vasúti rendszer megalapozása. A gyors technikai fejlıdés és a vasúti rendszer fejlesztésének szabályozása kapcsán az EBO a következı biztonsági elemeket tartalmazza: 8 A vasúton alkalmazott berendezéseknek és jármőveknek teljesíteniük kell a biztonságra vonatkozó követelményeket. A követelmények akkor tekinthetık teljesítettnek, ha a berendezések és a jármővek megfelelnek ezen jogszabályban meghatározott technikai szabályrendszernek. A meghatározott technikai szabályrendszertıl akkor szabad eltérni, ha legalább az a biztonsági szint tartható, amit a szabályrendszer elıír.

11 Az EBO szerint a vasúti útátjárókban a vonatok sebessége nem haladhatja meg a 160 km/h-t. Megvizsgálták, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel 160 km/h-nál nagyobb sebességnél is azonos biztonsági szint érhetı el. Összehasonlító adatbázis a biztonság igazolásához Az azonos biztonsági szint igazolásához az alábbi követelményeket kell betartani: Az értékelendı rendszerrel szemben alapvetı elvárás, hogy mőködése során ne jelentsen olyan kockázatot, mely a használók számára életveszélyes fenyegetést jelent. Minden biztonsági eszközt szerepeltetni kell, amelynek haszna arányos a költségeivel. A követelmények betartását szavatolja a jogszabályi környezet, ami a veszély elhárítására minden technikailag lehetséges és elvárható eszközt elıír. A kockázatorientált biztonsági igazolások elemei A biztonság igazolásának eljárása a kockázatokra vonatkozó és mérhetı értékek kimutatásán alapszik. Az eljárás három fı komponense: kockázatelemzés, kockázatértékelés és intézkedési terv. A kockázatelemzés során a veszélyek azonosítása, gyakoriságuk, hibafa és eseménylefutás meghatározása, kárnagyság kvantitatív becslése készül el. Az értékelés során a rendszerre vonatkozó egyéni és csoportos kockázatok kerülnek meghatározásra, majd a kockázatokat értékelik. A meghatározott egyéni kockázatokhoz tartozó ún. kockázatelfogadási határértékeket hasonlítják össze. Ügyelni kell arra, hogy a kockázatok elfogadásának értékei tág határok között változhatnak. Mivel a vasúti útátjárók kockázatai nagyrészt mások általi kockázatok, ezért itt a kockázatelfogadási érték alacsony. A statisztikai adatbázis kiértékelése Az elemzés elsı részében a statisztikai adatokat és baleseti leírásokat értékelik ki. Ez képezi a kockázatelemzés alapját. A DB AG hálózatán napjainkra a vasúti útátjárók száma az es évekhez képest felére csökkent és 2005 között több mint 600 9

12 útátjárót szüntettek meg, jelenleg db van a DB AG hálózatán. A csökkenés nagyrészt a nem biztosított útátjárók felszámolását jelentette ben az útátjárók több mint a fele biztosított volt, 30% sorompóval, 56% félsorompóval, 13% fénysorompóval ben összesen 231 baleset történt az útátjárókban, ami során 39 haláleset és 8 kisiklás történt. A korábbi évekhez viszonyítva továbbra is csökkenı tendencia volt megfigyelhetı ezen a területen ben a balesetek 47%-a biztosítás nélküli, 29%-a félsorompós, 21%-a fénysorompós, 3%-a sorompós útátjáróban történt. A balesetek több mint 70%-ában személygépkocsival történt az ütközés, a többi közúti közlekedési eszköz részaránya kisebb, mint 10 %. A balesetek 98%-ában a közúti közlekedı volt a hibás. A balesetek emberi tényezıi így foglalhatók össze: gyorshajtás, piros jelzés figyelmen kívül hagyása, a félsorompó kikerülése, megállás az útátjáróban (vezetési hiba vagy közlekedési dugó miatt). Az éves személyi sérüléses baleseti gyakoriság összeszorzásával kapjuk meg egy adott vasúti útátjáróban a sérülési kockázatra vonatkozó biztonsági értéket. A biztonsági értékek számítása alapján megállapítható, hogy a legveszélyesebb a fénysorompóval védett útátjáró. A félsorompós útátjárókban a baleseti gyakoriság fele akkora (kivéve a kerékpárosokat), a teljes sorompó felére csökkenti a baleseti kockázatot a félsorompóhoz képest, a nem biztosított útátjárókban a balesetek gyakorisága kisebb, mint a csak fénysorompóval biztosított útátjárókban. Ez arra 10

13 vezethetı vissza, hogy itt a felelısség egyértelmően a vasutat keresztezıt terheli, a technikai berendezések kiesése elhanyagolható a hibás megoldási módokkal szemben, a hibás megoldási módok esetében dominálnak az összeütközések. Kockázatelemzés és értékelés Az útátjárók veszélyességének az elemzésénél olyan kockázatelemzést kell végezni, amelyben minden, az útátjárók biztonságát befolyásoló tényezı hatását figyelembe vesszük. Az értékelések eredményei olyan intézkedési tervekhez szolgáltathatnak alapot, melyek a kockázat alacsony szinten tartása mellett megengedik a vonatok sebességének 160 km/h fölé emelését az útátjárókban. Az útátjáróknál fellépı kockázat két részbıl tevıdik össze: egyrészt az ütközésbıl, másrészt az ütközés hatására fellépı kisiklásból. A gyakorlatban ez a kockázat 100%-ban a közúti közlekedıtıl függ. Részleteiben és hibafa meghatározással elemezték a gépjármővek vezetıinek magatartását és a kisiklás valószínőségét a teljes, ill. félsorompóval védett vasúti átjárókban. A következı eseménylefolyások és végállapotok kerültek vizsgálatra: a vezetı nem áll meg a tilos jelzés ellenére figyelmetlenség következtében a teljes, ill. félsorompóval lezárt átjáróban, a tilos jelzésre megáll, azonban türelmetlen, és áthajt a tilos jelzésen, kisiklás az ütközés következtében, tekintettel a vonat sebességére. A statisztika összegzése és kockázatelemzés A vonatok útátjárókban engedélyezett sebességének a balesetekre való hatásvizsgálatából az alábbi következtetések vonhatók le: A nagyobb sebesség nem vonja maga után a balesetek számának a növekedését. Ellenben, a veszélyeztetés idejének a csökkentése a baleseti gyakoriság csökkenését eredményezi. Ez az állítás annál inkább érvényes, minél kevesebb a félsorompók száma az érintett vonalszakaszon. 11

14 Az összeütközés során elıálló kisiklás feltételes valószínőségét a résztvevı jármővek által átadott impulzusok határozzák meg, amelyek a sebességgel arányosak. A kisiklási kockázat az összeütközés gyakoriságából, a feltételes kisiklási valószínőségbıl és a várható kárnagyságból adódik. A 160 km/h-t meghaladó sebességnél a biztonsági szint megtartásához a következık szükségesek: A teljes sorompóval védett útátjárókban nem szükséges külön intézkedéseket tenni. A félsorompóval védett útátjárókban csökkenteni kell a közúti jármővek várakozási idejét. A fénysorompóval biztosított vagy biztosítás nélküli vasúti átjárók nem fogadhatók el Vasúti útátjárók a közúti közlekedésjog, a közúti jog és a vasúti jog metszéspontjában 2 A vasutak és közutak keresztezıdései lehetnek szintbeniek vagy nem szintbeniek. A sínpálya minısítésére tekintettel a vasúti útátjárók az alábbiak szerint csoportosíthatók: közforgalmú vasutak útátjárói, közúti vasutak útátjárói, nem közforgalmú vasutak útátjárói (pl. csatlakozó vasutak) és egyéb, nem közforgalmú vasutak (pl. ipari, tábori, és bányavasutak). A vasúti átjárók tervezésének és felügyeletének követelményeit Németországban számos törvény, szabályzat és elıírás tartalmazza. Ezek közül néhány: Vasúti keresztezıdésekrıl szóló törvény (EKrG) 2 Rebler, A.: Bahnübergänge im Schnittpunkt zwischen Strassenverkehrsrecht Strassenrecht und Eisenbahnrecht. ZEVrail Glas. Ann. 2/2003. p

15 A vasúti keresztezıdésekrıl szóló törvény szabályozza a keresztezıdések jogi vonatkozásait, amelyekben a vasutak és közutak, meghatározott esetekben a közúti és csatlakozó vasutak részesek. Általános vasúti törvény (AEG) Az AEG alapján a vasutak kötelesek üzemüket biztonságosan vezetni és a vasúti infrastruktúrát biztonságosan megépíteni, majd üzembiztos állapotban tartani. A vasúti átjárók tervdokumentáció- és jóváhagyáskötelesek, üzembe helyezésükhöz megfelelı (hatósági) hozzájárulás szükséges. A törvényalkotás keretében kiadott AEG érvényes a szövetségi és nem szövetségi vasutakra és a közforgalmú, valamint nem közforgalmú közlekedésre. Vasútépítési és üzemeltetési szabályzat (EBO) A vasúti útátjárók fogalmát az EBO határozza meg. Leszögezi, hogy azon vonalakon, ahol 160 km/h-nál nagyobb a sebesség, szintbeni vasúti átjáró megengedhetetlen. Az utasítás részletes szabályokat tartalmaz az útátjárók biztosítására. Az EBO a közforgalmú vasutakra és valamennyi útra, így a magánutakra is érvényes. Eltérve a Vasúti keresztezıdésekrıl szóló törvénytıl, amely csak a közforgalmú utakra érvényes, az EBO attól teszi függıvé az átjárók biztosítását, hogy a keresztezendı területeken tényleges forgalom létezik-e. A tényleges igény alapján létrejött közutat az EBO szerint biztosítani szükséges. Szabályzat a csatlakozó vasutak építésére és üzemére (Vasútépítési és üzemeltetési szabályzat a csatlakozó vasutakra, EBOA) A DB Netz AG 815. sz. irányelve (Vasúti útátjáró berendezések tervezése és karbantartása) Az irányelv valamennyi szövetségi tulajdonú vasútra érvényes és leírja a technika állását a vasúti forgalom szempontjából. Irányelvek a vasúti átjárók technikai biztosítása és szomszédos közúti keresztezıdések, és becsatlakozások forgalmi szabályozása közötti összefüggésekre (BÜSTRA) Közúti Közlekedési Szabályzat (StVO) 13

16 1.2.1 Vasúti útátjárók tervezése és biztosítása A biztosítás szükségessége A vasúti átjárók különleges problémája, hogy a vasúti és közúti jármővek fékberendezéseinek egymástól eltérı jellemzıi vannak. A vasúti jármőveknek a kerék és sín közötti alacsony súrlódási érték (acél acélon) miatt viszonylag hosszú a fékútja. A közúti jármőveknél, a gumiabroncs és az útburkolat közötti nagyobb súrlódási tényezı miatt, jelentısen rövidebb a fékút. Az eltérı fékjellemzıt a keresztezı forgalomnál figyelembe kell venni. Ez az alapja a vasúti forgalom elsıbbségének. A szabályozás szükségessége jogilag a közlekedésbiztonsági és közlekedés-szabályozási kötelezettségen alapul. - A közlekedésbiztonsági kötelezettség a német Polgári Törvénykönyv elıírásaiból ered: mindenki, aki felelısségi körében veszélyt okoz vagy tartósan eltőr, intézkedéseket kell tegyen, melyek feltételezhetıen alkalmasak harmadik személy veszélyeztetésének elhárítására. Az általános közlekedésbiztonsági kötelezettség magában foglalja azon intézkedéseket, amelyek a közlekedés megkönnyítésérıl gondoskodnak, a forgalmat lehetıleg veszélymentessé teszik, és emellett különösen a váratlan, fel nem ismerhetı veszélyhelyzeteket alkalmas módon biztosítják. - Ettıl meg kell különböztetni a közlekedésszabályozási kötelezettséget, amelyben a közúti közlekedési hatóság illetékes. Tartalmilag ez a kötelesség arra irányul, hogy gondoskodjon a közlekedés biztonságáról és megkönnyítésérıl, valamint hogy a közlekedést szabályozó berendezések olyan kialakításúak legyenek, hogy céljuknak megfelelve a közlekedést elısegítsék, és a közlekedési veszélyeket megelızzék. - Amíg a közlekedésbiztonsági kötelezettség megsértése miatti felelısség a vasúti útátjárók tervezésénél és üzembe helyezésénél a sínpálya tulajdonosát érinti, a vasút, mint vállalkozás, felelıs a "pályavasút" üzeménél, a veszélyeztetési felelısség alapelvei szerint. 14

17 Biztosítás mőszaki intézkedésekkel és mőszaki berendezések nélküli nélküli intézkedésekkel A biztosítás mőszaki intézkedésekkel és mőszaki berendezések nélküli nélküli intézkedésekkel történik, egyrészt a vasúti vállalat, másrészt az útfenntartó részérıl. A megkülönböztetések a vasút részérıl: a mőszaki berendezésekkel biztosított útátjárók biztosítása történhet - villogó fény- és fényjelzı berendezésekkel, - villogó fény- és fényjelzı berendezésekkel, félsorompókkal, - sorompókkal, valamint mőszaki kiegészítı berendezésekkel, a mőszaki berendezésekkel nem biztosított vasúti útátjárók biztosítása történhet: - áttekintéssel: a közút használójának a vasúti pályára való rálátás szolgál közvetlen értesítésül egy vasúti jármőrıl, amelyhez szabadon tartandó látótérrel számolnak, - hallható hangjelzéssel: a mőszakilag nem biztosított vasúti útátjárók elıtt, - ırrel: aki az ırhelyrıl történı biztosítással valamennyi biztosítási módot helyettesít, és - záró elemmel: forgókereszttel, labirintkorláttal, kapuval, mint kiegészítı biztosítások a gyalogos-, kerékpárutak vasúti átjáróin. A biztosítás módját meghatározza a vasút jellege (közforgalmú vagy nem közforgalmú, sebesség, vágányok száma), a közút jellege és a közúti forgalom erıssége (erıs, mérsékelt, gyenge forgalom), földutak és erdei utak, magánutak, nem közforgalmú utak, és 15

18 a helyi sajátosságok (látási viszonyok, a közút és vasút vonalvezetése, keresztezési szöge, az oldalról csatlakozó utak, az úttest szélessége, felosztása, gyalog- és kerékpárút az úttest mellett) Biztosítás a Közúti Közlekedési Szabályzat jogi szabályaival A StVO a vasúti átjárókon, a vasúti közlekedésnek elsıbbséget biztosít a közúti közlekedés elıtt. Az elsıbbségnek azonban vannak elıfeltételei: a vasúti átjáró legyen "András"-kereszttel megjelölve, a vasúti átjárót gyalog-, föld-, erdei vagy kerékpárút keresztezi stb A vasúti útátjárókkal kapcsolatos illetékesség - A felelıségi körök behatárolása Az alapvetı illetékességi szabályokat az EKrG és a StVO tartalmazza. Az illetékességi körökbıl egy munkamegosztás adódik a (közforgalmú) vasúti vállalkozás és a közúti közlekedési hatóság között. Az EKrG és StVO világossá teszi, hogy a közúti közlekedési hatóság (csak) a keresztezés elıterében illetékes a veszély elhárítására, a figyelmeztetı jelek elhelyezésével. Ezzel szemben a közlekedés biztonságának a megvalósítását egyedül a vasúti vállalkozás hatáskörébe utalja. A keresztezés körzetében a vasúti, valamint közúti berendezések fenntartása és üzemeltetése alapvetıen a mőködtetési elven alapul, azaz a feladat mindenkori megvalósítója felel berendezéséért A DB AG szintbeni vasúti átjárói 3 A vasúti átjáró a közút és vasút szintbeni keresztezıdése. A vasúti átjárón két egymástól eltérı közlekedési rendszer találkozik. Amíg a közúti jármő vezetıje haladási módját szakaszonként, a helyi adottságokhoz tudja igazítani, a vasúti jármő a sínpályához kötött, nem tud kitérni, és hosszú a fékútja. 3 Stozt, F.-J.: Bahnübergänge der DB AG. EIK 2005, p

19 Többek között ez is az alapja a vasút elsıbbségének a közúti közlekedés elıtt, amit a StVO és az EBO törvényesen rögzít. A politikai célkitőzés Mivel a vasúti átjárók a közúton és a vasúti pályán is gátolják a közlekedés folyamatát, és állandó veszélyforrásokat jelentenek, a törvényalkotás célja - ideális esetben - a szintbeni keresztezıdéső vasúti átjárók megszüntetése. Ennek megfelelıen a vasúti útátjárók száma folyamatosan csökken évben db, 2003 évben db vasúti útátjáró üzemelt a német szövetségi vasúthálózaton. Ezen kívül kb db vasúti útátjáró volt a nem szövetségi vasutak vonalain, amelyek felügyeletét a tartományok látják el Vasúti útátjárók biztosítása A vasúti átjárók biztosításának, mint már az elızı fejezetben említettük, két módját különböztetjük meg: a) mőszaki berendezéssel biztosított útátjárók, b) mőszaki berendezéssel nem biztosított útátjárók Mőszaki berendezéssel biztosított vasúti útátjárók Vasúti útátjárók mőszaki biztosítása történhet: a) villogó fényjelzıkkel és fényjelzésekkel, b) villogó fényjelzıkkel és fényjelzésekkel, félsorompókkal, c) mechanikus és elektromos sorompószerkezettel, d) fényjelzıkkel kiegészített négyrészes sorompószerkezettel. Vasúti átjáró jármőmentességének jelzése A c) és d) biztosítású vasúti átjárók eltérnek az európai országokétól, itt a vasúti átjáró jármőmentességének jelzése szükséges. Ez az EBO rendelkezésébıl ered. A sorompóval ellátott vasúti útátjáróknak kivéve a felhívásos sorompókat vagy gyalogos- vagy kerékpárutak sorompóit, a kezelési helyrıl közvetlenül vagy közvetetten beláthatóknak kell lenniük. Ez nem szükséges, amennyiben a sorompók záródása fényjelzéssel együtt a köz- 17

20 úti forgalommal összhangban történik, és a vasúti átjáró jármő nélküli (üres) állapota mőszaki berendezéssel megállapítható. Új létesítéső berendezéseknél a vasúti útátjáró kiürülésének (jármőmentességének) jelzése általában egy önmőködı, a veszélyes teret ellenırzı készülékkel történik. E berendezésnél a vasúti útátjárót, miután a sorompórudak lezáródtak, radarsugár tapogatja le. A berendezések elınyei és hátrányai Az új típusú, négyrészes sorompóknál csekély a baleseti gyakoriság. Nem lehetséges a csapórudak megkerülése, a zárási idı viszont hosszabb, és a vasúti útátjáró biztosításnak e módja igen költségigényes. A félsorompók zárva tartási ideje általában optimális. A veszélyes tér kiürítésérıl nem szükséges jelzés, mert a közúti közlekedésben résztvevık közlekedésjogilag korrekt magatartással a vasúti útátjárót mindig ki tudják üríteni. A félsorompó szándékos megkerülésének megakadályozására alkalmazzák az úttest útirányainak szétválasztását ún. járdaszigettel. Ezáltal a két biztosítási mód elınye összegezıdik, mert a járdasziget lezárja az utat (az áthajtásra nincs mód), és ugyanakkor a közúti jármővel el tudják hagyni az útátjárót, mivel a kihajtás oldalán nincs sorompó. Járulékos elıny, hogy elmarad a vasúti útátjáró jármőmentes állapotát ellenırzı berendezés. Ennek alkalmazása azonban csak ott lehetséges, ahol megfelelıen széles az úttest, és nem kell balra kanyarodással számolni Mőszaki berendezéssel nem biztosított vasúti útátjárók A mőszakilag nem biztosított vasúti útátjárókat rálátással vagy rálátással és hallható jelzéssel biztosítják. A gépjármő vezetıje aktív részese az útátjáró biztosításának. Emellett a vasúti pályát is figyelnie kell. Ehhez az is szükséges, hogy a megfelelı rálátási felület meglegyen, és zavaró növényzettıl vagy akadályoktól mentes legyen. Amennyiben a vasúti átjáró lakott területen kívül fekszik, a közúti közlekedési hatóság 50 km/h sebességkorlátozást rendel el. Ha a látómezı 50 km/h sebességnél nem biztosítható, a közúton a sebességet a biztonsághoz szükséges mértékben korlátozni és ezt jelzıtáblákkal jelezni kell. 18

21 A rálátást gátló akadályok keletkezésének megelızésére a mőszakilag nem biztosított útátjárókat évente három alkalommal ellenırizni szükséges. Ekkor különösen arra kell figyelni, hogy növényi akadályok ne keletkezzenek Biztosítás jelzıırrel A jelzıırrel történı biztosítás alkalmazható hagyományos biztosításként vagy egy vasúti útátjáró meghibásodott mőszaki berendezésének pótlásaként Vasúti útátjáró burkolatok A vasúti útátjáró burkolatánál a közúti és a vasúti pálya fıbb követelményeivel is számolni kell. Mivel a technológiák és a terhelések mindkét pályánál eltérıek, az útátjáró burkolatok kiválasztásánál a következı szempontokat veszik figyelembe: a közúti közlekedés erıssége, különös tekintettel a nehéz szállítmányok arányára, a keresztezési szög, a közúti és vasúti pálya síkjának hajlásszöge, a közúti sebesség. Elıfeltételek a vasúti útátjáró burkolat kiválasztásánál: a csúszásmentesség igazolása a "Közútépítés, mőszaki csúszásmentesség vizsgálat" elıírása szerint, szigetelésvizsgálat, tartós és könnyen tisztítható nyomcsatorna Forgalom lebonyolítása vasúti átjárón Veszélyes helyzetek vagy balesetek elkerülése érdekében biztosítani szükséges, hogy megfelelıen széles legyen az útátjáró. Ívben fekvı útátjárónál, a biztonságos forgalom érdekében, az ívsugarat annyira meg kell növelni, hogy a közlekedés az ellentétes irányú közlekedési sáv használata nélkül lehetséges legyen. 19

22 Fontos az út emelkedésének kialakítása és a vasúti útátjáró elızetes jelzése is. A közúti közlekedésben résztvevıket idıben tájékoztatni kell a veszélyes helyrıl. A törvény megfelelı táblák elhelyezését írja elı. Zárt településeken kívüli vasúti átjárónál a közúti közlekedésben résztvevıket a veszélyes hely elıtt 240 m-re kell tájékoztatni. A táblákat az út mindkét oldalán fel kell állítani. Zárt településen belül a táblákkal történı tájékoztatás elmaradhat. Ez azért lehetséges, mert itt az engedélyezett legnagyobb sebesség 50 km/h. A "vasúti átjáró sorompóval" vagy "anélkül" tábla elhelyezése mindig szükséges Balesetek alakulása Az útátjárókon bekövetkezı balesetek alakulása évek óta csökkenı tendenciát mutat. A vasúti útátjárókon bekövetkezı balesetek 97%-a figyelmetlenségre, könnyelmőségre, a közúton közlekedık tudatlanságára vezethetı vissza. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a balesetet elszenvedık kétharmada a vasúti átjáró km-es körzetében lakik, és a vasúti átjárón rendszeresen közlekedett. További baleseti ok a félsorompók szándékos megkerülése. A közúti közlekedésben résztvevık, különösen a kerékpárosok, gyakran a lezárt félsorompó ellenére megkísérlik az áthaladást. Ennek megnehezítésére vagy megakadályozására a DB Netz AG a közúti közlekedési hatóságokkal együtt célprogramot indított. Az úttest középsı részén, kb. 0,20 m magas gumi osztócsíkot építenek be, hogy a félsorompók megkerülését gátolják Vasúti útátjárón történt balesetek között, a szövetségi vasutaknál Év Baleset Sérült Halott

23 1.4. Utasok biztonsága szintbeni átjárókon 4 A DB AG hálózatán mintegy 1000 db szintbeni peronátjáró létezik. Itt az utasoknak a vágányokat kell keresztezniük, és így, ha rövid ideig is, de veszélyzónában tartózkodnak. A nagyobb állomásokon, illetve a sőrőbben lakott körzetek állomásain a peronok megközelítése a szintkülönbség nélküli útátjárók átépítésével (aluljáró vagy felüljáró) részben megoldódik. Vidéken, ahol kevesebb az utas, kevesebb vonat közlekedik, viszonylag alacsonyabb a vonatok sebessége, valamint egyszerőbb az infrastruktúra, a szintbeni átjárók még elıfordulnak, és a közlekedési viszonyoknak megfelelı, egyszerő megközelítési lehetıséget jelentenek. Ezeken az átjárókon az utasok biztonságos áthaladását többnyire helyi személyzet segíti. Ritkább esetekben az utasok biztonságának elısegítésére jelzıt, a vonat által vezérelt sorompót vagy figyelmeztetı táblát helyeznek el. A DB AG-nél az üzemirányítás központosítása megkívánta, hogy mind több vonalon az üzemirányítás távvezérléső legyen, és a korosabb állítóközpontokat elektronikus berendezésekkel helyettesítsék. Ezáltal egyrészt csökkent azon állomások száma, ahol az utasok biztosítására vasúti személyzet állt rendelkezésre. Másrészt a vasúti személyszállítás körzetesítésével, különösen a vidéki vasútvonalakon, illetve egyes állomások, megállóhelyek újraüzemeltetésével, a személyszállítás ismételt felvételével az ilyen jellegő peronmegközelítési lehetıségek száma a racionalizálási törekvések ellenére lényegében változatlan maradt. Összességében, a DB Netz AG-nél, a szintbeni peronátjárók biztosításáért a vasúti infrastruktúra-vállalkozás a felelıs. A biztonságról nem helyi személyzettel, hanem más módon, az utasok jogilag elıírt védelmével gondoskodnak Jogi szabályok A vasút valamennyi szintbeni létesítménye az Általános Vasúttörvény szabályozása alá tartozik, amit átvett a Vasútépítési és Üzemi Szabályzat 4 Brückmann, G. ; Schedel, F. ; Wieczorek, T.: Reisendensicherung an höhengleichen Übergängen. ZEVrail Glas. Ann /2005. p

24 is. Ezek szerint a vasút köteles üzemét biztonságosan vezetni, és az infrastruktúrát, a jármőveket és ezek tartozékait biztonságosan építeni és üzembiztos állapotban tartani. A vasúti útátjárók részletes szabályozásától eltérıen, a Vasútépítési és Üzemi Szabályzat a vasúti utasátjárókra alig tartalmaz elıírásokat. A védelem pontos kialakítása, többnyire a helyi adottságokra és a Forgalmi Utasításra épül A résztvevık szükséges cselekedetei Cél: a szükséges biztonság teljesítése, egy lehetıleg egyszerő és költségkímélı átjáró létesítése. Egyértelmő döntés a szintben vagy szintkülönbséggel történı kialakításra nem hozható, mindkét lehetıségnek megvan a maga elınye és hátránya. A szintbeni útátjárók egyik elınye, hogy a kerekes székes személyek könnyen ráhajthatnak. A nem szintbeni útátjáróknál ehhez rámpák szükségesek, melyek kialakításához gyakran hiányoznak az elıfeltételek, és csak költségesen építhetık meg. A szintbeni útátjárók hátránya a nagyfokú veszélyhelyzet. A kérdés megoldására a német szakemberek tudományosan meghatározták a különbözı biztosítási módok rizikóit, és azt átfogóan értékelték. A biztonsági intézkedések meghatározására számítógépes programot készítettek, és kockázatelemzést végeztek Kockázatelemzés A kockázatelemzés egyszerő és egységes használatára a következı fogalmakat határozták meg. "Utasátjáró" fogalma alá tartozik valamennyi gumi, fa, kı, aszfalt vagy betonút, amely a vágányok őrszelvényén átvezet, és a helyi adottságok alapján az utasoknak azon át kell haladniuk annak érdekében, hogy valamely vonatba beszállhassanak, illetve a vonat érkezése után a peron körzetét elhagyhassák. A "tartózkodási idı" az az idıköz, amely alatt a személyvonatok az érintett állomáson állnak, és ezért utasokkal kell számolni. A "tartózkodási idı" alatt az utasátjárót keresztezı meneteket "veszélyes mene- 22

25 tek"-nek nevezik. E menetek az utasok útjának keresztezésével az utasátjárók veszélyhelyzetét jelentik A kockázatelemzés alapelvei Elıször önálló modellt kellett kialakítani az utasátjárón történı jelenség leképezésére, másodszor a hibás emberi magatartások valószínőségét az összevethetı körülményekbıl, illetve szakértık tapasztalataiból meg kellett becsülni. Végül a következı adatok álltak rendelkezésre: az utasátjárók jelenlegi baleseti kockázata (ezeket az utólag meghatározott adatokat, mint ajánlott kockázati szinteket, a kockázatelemzésnél használták), az emberi észlelés és döntés hibáinak valószínősége Modellezés A modellt az utasátjáró veszélyhelyzetét befolyásoló tényezık alapján alakították ki. Lényeges feltétel volt a funkcionális függetlenség, azaz: a balesetet elısegítı vagy elhárító hatások befolyási tartománya minden más hatásmechanizmus felett mőködjön. Ez a következı befolyási tartományok korlátozásához vezetett: veszélyeztetési képesség az üzemi program és utasforgalom alapján, az utas(ok) téves döntése, baleset-elhárítási magatartás konkrét veszélyhelyzetben. Balesetek csak mindhárom tényezı összhatásából adódhatnak. A veszélyeztetési képesség a veszélyes helyzetek számából adódik, az utasok hibás döntése tényleges veszélyhelyzeteket teremt, és a sikertelen baleset-elhárító magatartás balesetet eredményez A DB AG irányelvének továbbfejlesztése A kockázatelemzés eredményeként a kockázat számítása egyszerősödött. A jövıben készülı irányelvben a biztonsági intézkedések meghatározására az említett módszer alapján számítógépes programot dolgoztak ki. A 23

26 DB Netz AG tervezıinek tesztelése alapján az algoritmus tovább finomítható a kezelhetıség és pontosság érdekében, valamint különbözı tervezési változatok vizsgálhatók. 24

27 2. Helyzetkép egyes európai vasutaknál 2.1. Átmeneti intézkedésekkel csökkenthetı a vasúti átjárók biztonsági kockázata 5 Egy Nagy-Britanniában készült, a brit szintbeni vasúti átjárók biztonságának javításáról szóló jelentés és annak ajánlásai nyomán átmeneti intézkedéseket léptettek életbe a baleseti kockázatok csökkentése érdekében. Ez része annak a tízéves programnak, melynek célja az önmőködı, nyitott, helyi felügyelető vasúti átjárók (AOCL) megszüntetése, illetve átalakítása Nagy-Britanniában. (Ez a vasúti átjárótípus megfelel a Magyarországon alkalmazott önmőködı fénysorompós megoldásnak. Ford.) Az AOCL a Nagy-Britanniában alkalmazott vasúti átjárók között a legveszélyesebb típus, ezért a brit Vasútbiztonsági és Minısítési Tanács (RSSB) több azonnali intézkedés meghozatalát kezdeményezte a kockázatok mérséklése érdekében. Az RSSB jelentése elemzést mutat be a vasúti átjárókban történt balesetek okairól és következményeirıl. A jelentés beszámol arról, hogy óta az AOCL vasúti átjárók száma nem változott annak ellenére, hogy az infrastruktúra társaság, a Network Rail, megkezdte az átalakításokat önmőködı, sorompóval ellátott, helyi felügyelető (ABCL) átjáróvá vagy biztonságosabb rendszerővé. Az átalakítások befejezésének céldátuma Az egyeztetési folyamatok és a költségmegszorítások nehezítik a veszélyes vasúti átjárók átalakítási folyamatát, ezért fontolóra kell venni azt a lehetıséget, hogy a legveszélyesebb átjárók (mint például az AOCL típusúak) esetében átmeneti intézkedésekkel kell a kockázatokat csökkenteni. Az alkalmazott eljárásnak a maximális hatás elérése érdekében könnyen telepíthetınek és praktikusnak kell lennie. Ilyen lehetıségek lehetnek: 5 Knutton, M.: Interim measures will reduce crossing risks. Int. railw. j., 4/2004. p

28 Kiegészítı jelzések a jármővezetık számára, melyek figyelmeztetik a sorompó nélküli vasúti átjáróra. Rázó sávok (érdesített útfelület, amelyre ráhajtva megváltozik a gépkocsi zajhatása Ford.) telepítése a veszélyes vasúti átjáró elıtt, ami figyelmezteti a jármővezetıt. Megfigyelı rendszer (például kamera) használata, ami a jármővezetıt a vasúti átjáró elıtt lassításra készteti. Az RSSB folyamatos kutatást javasol annak érdekében, hogy innovatív megoldások születhessenek. Ezek közé tartozhat többek között a középsı elválasztó sáv, ami az önmőködı félsorompós vasúti átjáróknál a sorompó megkerülését akadályozza meg. A vasúti átjáró a legfıbb fizikai kapcsolat a vasúti és közúti környezetben, ennek ellenére az RSSB szerint a vasúti átjáróban bekövetkezı baleseteket fıként a vasúti szempontok alapján vizsgálják és értékelik, mivel a balesetvizsgálóknak csak a vasút tevékenységére van ráhatásuk. Ezen a helyzeten több kezdeményezéssel lehet változtatni: A balesetvizsgálatot közúti szemlélető szempontokkal lehet kiegészíteni. Szélesebb körő konzultáció a rendırséggel annak érdekében, hogy a vizsgálóbizottságok igazoltatási jogkörrel rendelkezzenek a tanuk és a jármővezetık esetén. Közúti-vasúti munkacsoportok (Network Rail, RSSB, vasúttársaságok, útfelügyeleti szervek) létrehozása az adatcsererendszerek fejlesztése érdekében. A jelentésben megfogalmazott ajánlásokat az 5600 közúti, illetve a 2400 gyalogos átjárónál tapasztaltak alapján készítették. Az RSSB olyan kockázati modellt épített fel, amely 122 sérüléshez vagy halálos balesethez kapcsolódó potenciális kockázati elemet tartalmaz. Ezek a gyakori, súlyos következményekkel nem járó esetektıl (megcsúszás, elesés) a katasztrofális mérető ütközésig, kisiklásig terjednek. A kockázati modell alapján az ütközések 63%-a a közúti jármő vezetıjének hibájából, illetve 21%-a szándékosságából (félsorompó megkerülése) történik. A maradék 16% jármőhibára (5%), környezeti behatásra (4%), mozdonyvezetıi hibára (3%), jelzııri hibára (3%), illetve a sorom- 26

29 pó berendezés meghibásodására (1%) vezethetı vissza. Ezeknek az adatoknak az ismeretében a legnagyobb hatást a gépkocsivezetık hibájának és szabálysértı cselekedeteinek csökkentésével lehet elérni, bár jelenleg e célcsoport felett a vasutaknak nincs rendelkezési lehetıségük, ezért is nagyon fontos a közúti kapcsolat erısítése. A jelentés tartalmaz néhány nemzetközi összehasonlítást is Európából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból. Európai öszszehasonlításban Nagy-Britannia a balesetek és a halálos áldozatok száma alapján kedvezı helyet foglal el. Az RSSB által a vasúti átjárók témakörében megrendezett konferencián a résztvevık a kockázat alapú megközelítést fontosnak tekintették a biztonságnövelési kezdeményezések terén. Mérnöki megoldásokkal, oktatással, a társadalmi légkör megváltoztatásával meg lehet teremteni a biztonságosabb közlekedés alapjait A passzív vasúti átjárók biztonságának javítása 6 A vasúti átjárók biztonsága Nagy-Britanniában a legjobb Európán belül, de még ez az eredmény sem elegendı a Vasútbiztonsági és Minısítési Tanács (RSSB) számára. A zéró tolerancia alapú megközelítésbıl kiindulva kiterjedt vizsgálatot kezdett a veszélyes és kockázatos passzív átjárók (ahol a használó döntésétıl függ az, hogy átmegy-e a síneken) körében. A vizsgálat 300 átjárót érintett és 121 érintett használót kérdeztek meg az átkelési szokásaikról. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyitva hagyott átjárók nagy arányt képviselnek a baleseti okok között. Ezzel szemben meglepı az, hogy a rossz rálátási viszonyok esetén az átjárót használók óvatosabban közelítették meg a síneket. Az elkészült jelentés hat jellemzı esetet különböztetett meg, melyek a balesetekhez vezettek: Bevágó átkelés amikor az átjárót használó rosszul méri fel átkeléskor a vonattól való távolságot. 6 Knutton, M.: Active approach to passive crossing safety. Int. railw. j., 7/2003. p

30 Lusta használó amikor a jármővezetı levágja a sarkokat, az átjárót nem megfelelıen használja. Fitymáló amikor a jármővezetı nem vesz tudomást a vasúti pályáról, ahol vonat jöhet. Gyakori baleseti forrás alacsony vonatsőrőség esetén. Kommunikációhiány amikor a hibát a pálya menti telefonvonal hibája okozza. Megakadás amikor a jármő elromlik, elakad az átjáróban. Második vonat érkezése amikor a jármővezetı megvárja, amíg az elsı vonat elhalad, de az ellenkezı irányból érkezı vonat elé hajt. A jelentés ajánlásokat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a passzív átjárókat rendszeresen használók jobban ismerjék meg a lehetséges veszélyforrásokat. Ez elérhetı az alkalmazottak képzésével, illetve az autós tanfolyamokon való oktatással. Forgalmas idıszakokban (pl. betakarítási szezon) jelzıırök alkalmazása jelenthet segítséget. Az átjáró kapuk nyitva maradását akadályozhatja meg a gombnyomásra nyíló és záró rendszer kialakítása. A gyér forgalmú vasútvonalak nem jelentenek kisebb kockázatot. Itt megoldást jelenthet, ha a mozdonyvezetık hangjelzést adnak az átjárók elıtt. Azoknál az átjáróknál, ahol a vonatok gyakrabban vagy nagyobb sebességgel közlekednek, a használókkal tudatosítani kell a nagyobb kockázatot. Ezt figyelmeztetı jelzésekkel lehet segíteni. Összegezve, bár a jelenlegi brit biztonsági teljesítmény a legjobb Európában, a jelentés tovább keresi a helyzet javításának lehetıségeit A költséges vasúti átjárók jövıje 7 A vasúti közlekedés kezdete óta a vasúti átjárók mindig gondot okoztak a vasútüzemeltetık számára. Sokba kerül az átjárók létesítése és karbantartása, a meglétük pedig biztonsági kockázatot jelent a vasút számára. 7 Williams, A.: Time to get cross about crossing? Mod. railw., 6/2005. p

31 Nagy-Britanniában elıírás, hogy a vasúti pályát teljesen el kell különíteni a környezetétıl, így biztosítva teljes védelmet a közúton haladók számára. A kerítésépítés ezért jelentıs többletköltséget jelent a vasútnak. Európa többi részén ilyen elkerítést nem írnak elı. Az 1960-as évektıl a közúti forgalom mértéke folyamatosan növekedett. Ebben az idıben létesültek az elsı önmőködı, félsorompós vasúti átjárók ig 200 ilyen átjáró létesült, de a programot megakasztotta az 1968-ban Hixon-nál bekövetkezett baleset, ahol egy félsorompós vasúti átjáróba becsúszott egy nagy tömegő transzformátort szállító teherautó. Az arra közlekedı gyorsvonat összeütközött a tehergépkocsival, a baleset következtében 11 ember meghalt és 45 megsebesült. A baleseti jelentésbıl az derült ki, hogy a közutat használók nincsenek hozzászokva az önmőködı vasúti átjárók használatához, ezért azok létesítésének feltételeit jelentısen megszigorították. A baleset következménye az a felismerés is, hogy a vasúti átjárókkal kapcsolatos biztonságért az azt használó jármővezetık is felelısek. Napjainkban a közúti forgalom és a közlekedés sebessége jelentısen növekedett. Az új vasúti átjárók építésével kapcsolatos elıírások szigorúak, ezért a létesítés költségei nagyon magasak, elérik az 1 millió fontot. A félsorompó nélküli kialakítás esetén a költségek csak 10%-kal alacsonyabbak. A teljes sorompós, CCTV felügyelettel ellátott átjáró költsége a 2 millió fontot is eléri. Egy átjáró élettartama 25 év, ez azt jelenti, hogy a brit vasúthálózaton évente legalább 33 átjárót fel kell újítani, aminek az éves költsége meghaladja a 70 millió fontot. A fenntartási költségek az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben növekedtek, az évi karbantartási költség eléri a telepítési költség 7%-át. Ez egy évben a teljes hálózaton található mintegy 1700 átjáró esetén plusz 100 millió fontos ráfordítást jelent. A költségek mérséklése a szintbeni vasúti átjárók számának csökkentésével érhetı el. A közlekedési minisztérium érdekelt a vasúti ágazat költségeinek csökkentésében, és támogatja a vasúti átjárók bezárását célzó programot. A helyi önkormányzatok és a lakosok tiltakoznak az átjárók bezárása ellen, mivel a közlekedés fenntartásához biztosítani kell a vasút keresztezésének lehetıségét. A közúti forgalom fenntartása érdekében hidakat kell építeni. Nagy-Britanniában az a szokás, hogy mindig az átívelı infrastruktúra a költségviselı, azaz ha a vasút felett épül meg a közúti híd, annak költségeit a közút fenntartójának kell állnia. Ez a költ- 29

32 ség szempontjából kedvezı a vasút számára. Teljes költségszempontból megvizsgálva a kérdéskört az állapítható meg, hogy a 100 éves élettartamra tervezett közúti felüljárók létesítése esetén az összköltség sokkal alacsonyabb, mint a szintbeni vasúti átjárók esetén Vasúti útátjáró biztosítóberendezések fejlıdési irányzatai lengyel szempontból 8 Jóllehet az a szándék, hogy a szintbeni útátjárók számát korlátozzák, a közeljövıben számuk jelentıs marad. Ezeket a vasúti útátjárókat biztosítóberendezésekkel kell ellátni, hogy a szükséges biztonságot megvalósítsák, és a baleseteket elkerüljék. Mindezek mellett sok helyen léteznek még relétechnikára épülı vasúti útátjáró biztosítóberendezések (BÜSA), amelyek az üzemben megbízhatatlanok és költségesek. Jelentıs az igény egy modern, megbízható és a mai követelményeknek megfelelı vasúti útátjáró technikára. Úgy tőnik, hogy az új vasúti útátjáró biztosítóberendezések (BÜSA) fejlesztési lehetısége adott, teljes berendezések ajánlhatók, amelyeknek elıállítási, beszerelési és fenntartási költségei folyamatosan csökkennek, anélkül, hogy az üzemi elınyök elvesznének. Költségüket tekintve a vasúti útátjárók jelentik továbbra is a legelınyösebb megoldást a közút és vasút szintbeni keresztezésére. A vasúti átjárók száma, 1 km vonalhosszra vonatkoztatva, Európa két országában például: Spanyolországban (RENFE) 0,4 és Hollandiában (NS) 1,1. Az egyre nagyobb közúti és vasúti közlekedési forgalom miatt a vasúti útátjárókon az optimális közlekedési folyamat mellett a lehetı legnagyobb biztonságot kell nyújtani. A vasúti útátjárókon bekövetkezı balesetek számának csökkentése érdekében a vasutak üzemeltetıi különbözı intézkedéseket tesznek, melyek közül a legfontosabbak a következık: 8 Malcharek, M.: Trends bei der Entwicklung von Bahnübergangssicherungsanlagen aus polnischer Sicht. Signal Draht, 4/2004. p

33 a szintbeni keresztezıdések számának csökkentése (ahol ez lehetséges), igen megbízható, önmőködı vasúti útátjáró biztosítóberendezések telepítése a közúti forgalom várakozási idejének optimalizálására, járulékos figyelmeztetı berendezések telepítése a közlekedésben résztvevık részére (pl. félsorompók, teljes sorompók, akadályjelölés a keresztezés tartományában, fényjelzık), a gyalogos és kerékpárutakon kiegészítı sorompók telepítése, járulékos akadályok telepítése az egyes nyomvonalak között úgy, hogy a félsorompó megkerülését megnehezítsék, figyelmeztetı jelzık alkalmazása, amelyek tájékoztatják a mozdony vezetıjét a vasúti útátjáró állapotáról, zárt láncú televízió alkalmazása a közlekedésben résztvevık megfigyelésére, érvényes elıírások módosítása, aminek alapján a vasúti átjárók nagyobb számban láthatók el önmőködı biztosítóberendezéssel. A korszerő vasúti útátjáró biztosítóberendezések telepítése lényegesen olcsóbb, mint a hidak, aluljárók építése, de a beruházási költségek magasak. A költségek csökkentése a biztosítóberendezéseknél és azok fenntartásánál további berendezések telepítését teszi szükségessé, csökkentve a balesetek számát. Ennek érdekében keresik a kedvezı költségő vasúti útátjáró biztosítóberendezések új koncepcióját Az útátjáró biztosítóberendezések felépítése A vasúti útátjáró biztosítóberendezések az alábbi fı egységekre bonthatók: Vágányfoglaltság-jelentı rendszerek a vasúti útátjáró biztosítóberendezések vezérlésére, közúti és vasúti jelzı- és figyelmeztetı készülékek, képi megjelenítés, távvezérlés, esemény és hibajegyzıkönyvezés diagnosztikai egységgel, 31

34 vezérlı- és energiaellátó rendszer. A sorompókezelı által kézzel kezelt vasúti útátjárók részben el vannak látva olyan berendezéssel, amelyek a közeledı vonatokra figyelmeztetnek, és a beállított vágányútról tájékoztatnak. Ez a rendszer jegyzıkönyvezi a forgalmi szolgálattevı és sorompókezelı munkáját. Az önmőködı és kézi mőködtetéső vasúti útátjárók illeszkedı csatlakozási pontokkal rendelkeznek, amelyek közvetlenül az állítóközponthoz vagy a térközbiztosító rendszerhez kapcsolódnak Költségelemzés Amikor az önmőködı vasúti útátjáró biztosítóberendezést kulcsra készen átadják a költségmegoszlás a következıképpen alakul: berendezések: 48%, kábelek, földmunkák 41%, szerelés 8%, illesztés 3%. A sebesség növelése a vasúti pályán növeli a költségeket. Az egyéb költségek megoszlása: a vasúti útátjáró biztosítóberendezés mőszaki egységeinek elıállítási költsége, a felhasználó igénye szerinti járulékos költségek, a vasúti útátjáró biztosítóberendezés és tartozékainak építési és szerelési költségei. Kézi mőködtetéső vasúti útátjáró biztosítóberendezésnél a költségek nagyobb része az önmőködı vonatjelentı rendszer telepítésébıl ered Költségoptimalizálás A költségek legjobban a vágányfoglaltság csökkentésével vagy elmaradásával takaríthatók meg, mint például: jármődetektorok alkalmazása a vasúti jármőveken, ami nem igényel költséges földmunkákat és hosszú kábelek fektetését, kölcsönös függés a meglévı vagy épülı vasúti útátjáró biztosítóberendezés és az állomási állítóközpont térközbiztosító berendezése között. A vezetı gyártó cégek által ajánlott valamennyi vasúti útátjáró biztosítóberendezés mikroprocesszorokkal épül. Ezek vezérlésére vagy 32

35 különleges, a vasúti útátjáró biztosítóberendezéshez kifejlesztett mikroprocesszoros vezérléseket, vagy általános programozású vezérlıkészülékeket alkalmaznak. A vasúti útátjáró biztosítóberendezésekhez történı illesztés költségei jelentısen mérsékelhetık. A mikroprocesszoros technológia használata lehetıvé teszi a mőködı vasúti útátjáró biztosítóberendezések kedvezı költségő, hatékony korszerősítését. Ebben az esetben a vezérlést és a jármő-detektorokat cserélik ki, miközben a régi berendezés egyéb elemeit, mint pl. a jelzıket, sorompó hajtómőveket, kábelezést továbbra is alkalmazzák. Az így korszerősített vasúti útátjáró biztosítóberendezések megvalósítják az új berendezések legtöbb funkcióját és biztonságát. Ezzel a megoldással a relétechnika megszőnik, és megvalósul a felhasználó által igényelt nagy biztonság. A mikroprocesszoros technika lehetıvé teszi a mai igények szerinti ellenırzést és adatrögzítést. A tárolt adatok lehetıvé teszik a berendezés diagnosztizálását, és így segítenek a fenntartás költségcsökkentésében. Az adatok tetszıleges távolságra, a szerviz és távvezérlı központokba továbbíthatók. A tárolt információk lehetıvé teszik a balesetek és más események vizsgálatát is. Az így elért költségoptimalizálásnak köszönhetıen a gyártók a mai vasúti útátjáró biztosítóberendezésekhez járulékos elemeket kínálnak anélkül, hogy az ár emelkedne. Ezek magukban foglalják: a jelzıket a jármővezetık részére, féktávolságban a vasúti útátjáró elıtt, az ismétlıjelzıket (amennyiben a rálátási viszonyok miatt szükséges) és/vagy az útátjáró közelében található jelzıket, a közúti jelzılámpákat kiegészítı fehér fénnyel, amely a közlekedésben résztvevıket a vasúti útátjáró biztosítóberendezés rendeltetés szerinti mőködésérıl tájékoztatja, a közúti jelzılámpákat: sárga, piros és zöld fényekkel, a közúti keresztezıdések szerint, a LED - közúti jelzıfényeket. Jelenleg a legtöbb kézzel kiszolgált vasúti útátjárónál a vonatjelentı-rendszer a térközbiztosító berendezéshez kapcsolódik. 33

Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása

Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása KözOP-2.5.0-09-11-2012-0009 Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása (A szintbeni vasúti átjárók biztonságos és mozgáskorlátozottak számára kényelmes mőszaki kialakítása) Gábor Miklós (KTI), Dr.Koren

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14.

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14. Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása összefoglaló jelentés 2009. december 14. Projekt megnevezése Forrás Támogatási kérelem kódszám

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

A budapesti villamosbalesetek jellemzői és tapasztalatai

A budapesti villamosbalesetek jellemzői és tapasztalatai A budapesti villamosbalesetek jellemzői és tapasztalatai Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési Szolgálat szolgálatvezető Cégfilozófia (BKV Zrt.) Küldetés A BKV a Főváros tulajdonában

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem A felsorolt jellemzık közül elsı az ún. jármőkésedelem (az útkeresztezıdésen való áthaladás idıvesztesége).

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-500-5 vasúti baleset (jelentıs) Edelény-Szendrı 2009. október 03. 35412 sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-500-5 vasúti baleset (jelentıs) Edelény-Szendrı 2009. október 03. 35412 sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2009-500-5 vasúti baleset (jelentıs) Edelény-Szendrı 2009. október 03. 35412 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A közúti közlekedésrıl szóló 1988.

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket

Részletesebben

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével Mocsári Tibor főmérnök 2010. szeptember Kerékpáros Vasúti ájárók Közlekedésbiztonsági forgalombiztonsága Nap - NKH - KKK, szakmai

Részletesebben

GÉPJÁRMŐ ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

GÉPJÁRMŐ ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás GÉPJÁRMŐ ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2010. január 1-tıl A szabályzat hatálya az önállóan mőködı és gazdálkodó Társulási

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf: 124 : 74/ , BM: 23/36-10, Fax: 23/36-90

:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf: 124 : 74/ , BM: 23/36-10, Fax: 23/36-90 RENDİRKAPITÁNYSÁG SZEKSZÁRD VEZETİJE :7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf: 124 : 74/501-155, BM: 23/36-10, Fax: 23/36-90 :pilisig@tolna.police.hu Szám:17010-489/2012 ált Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri

Részletesebben

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt.

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt. Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK Országos Vasúti Szabályzat A vasút üzemeltetőjének gondoskodnia kell a vasúti építményeknek

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

KRESZ vizsga tesztlap

KRESZ vizsga tesztlap 1. Szeszes ital hatása alatt jármvet vezetni A) csak akkor veszélyes, ha a vezet nem szokott hozzá az alkoholhoz. B) a reflexek tompulása miatt már kisebb mennyiség fogyasztása esetén is veszélyes. C)

Részletesebben

Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei

Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei Dr. Lányi Péter MAUT projekt felelős lanyi.peter@nfm.gov.hu Gábor Miklós KTI témafelelős gabor.miklos@kti.hu Pécs, 2014. május 29. ENSZ EGB WP1 Vasúti

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A biztonsági követelmények változásának hatása a vasúti közlekedés lebonyolítására

A biztonsági követelmények változásának hatása a vasúti közlekedés lebonyolítására I. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA DEBRECEN 2016. MÁJUS 18-20. A biztonsági követelmények változásának hatása a vasúti közlekedés lebonyolítására Kertész Ottó vasútbiztonság vezető TARTALOM A VASÚTI KÖZLEKEDÉS

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

KRESZ feladatlap (TÁBLAISMERET)

KRESZ feladatlap (TÁBLAISMERET) Kor: Nem: férfi/nő Település:... Jogosítvány: Van/Nincs 1) Mi a tábla megnevezése? KRESZ feladatlap (TÁBLAISMERET) a. Egyéb veszély b. Vigyázz! Autó c. Elsőbbségadás kötelező 2) Mi a tábla megnevezése?

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Összefogás a közlekedőkért

Összefogás a közlekedőkért ÉLET ÚTON Összefogás a közlekedőkért Berta Tamás Új kihívások Vízió: Magyarországon 2030 után egyetlen 14 év alatti gyermek sem veszíti életét közúti közlekedési balesetben Közúti balesetek okozói Infrastruktúra

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás

Részletesebben

Explosion Protection Documentation System EPDS

Explosion Protection Documentation System EPDS EMES Explosion Protection Documentation System EPDS Maintenance Documentation Management System MDMS Engineering Documentation Management System EDMS Safety Documentation Management System SDMS A feladat

Részletesebben

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok Munkabizottsági anyag (Deák János, Dr. Fülöp Ágnes, Hóz Erzsébet, Dr. Major Róbert, Siska Tamás) KTI,

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI RÉSZJELENTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat I-III. negyedévi költségvetés teljesítésének átvilágításáról

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI RÉSZJELENTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat I-III. negyedévi költségvetés teljesítésének átvilágításáról FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI RÉSZJELENTÉS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. I-III. negyedévi költségvetés teljesítésének átvilágításáról (Jelentés az évközi pénzügyi információk átvilágításáról)

Részletesebben

MÁV 80a számú vasúti fővonal. Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése

MÁV 80a számú vasúti fővonal. Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése MÁV 80a számú vasúti fővonal Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése Rákos - Hatvan vasútvonal korszerűsítése projekt SB-RÁKOS 2017 Konzorcium Rákos - Hatvan vasútvonal korszerűsítése projekt Építés 53 km

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

Meghívás megemlékezésre. Útügyi Bál felhívás. Budapest, 2015. október. Tartalom. Meghívás megemlékezésre 1 Útügyi Bál felhívás 1 KözOP-projektek 2

Meghívás megemlékezésre. Útügyi Bál felhívás. Budapest, 2015. október. Tartalom. Meghívás megemlékezésre 1 Útügyi Bál felhívás 1 KözOP-projektek 2 110. szám Budapest, 2015. október - - - bírósági nyilvántartásba vétele. - - - felülvizsgálatával c. KözOP-projektjeink. folynak a projektzáráshoz kapcsolódó - - Tartalom - - rendszerének további fejlesztése

Részletesebben

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete 18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület

Részletesebben

Vasúti jelző és biztosító berendezések. Készítette: Szűcs Tamás

Vasúti jelző és biztosító berendezések. Készítette: Szűcs Tamás Vasúti jelző és biztosító berendezések 2016 Készítette: Szűcs Tamás A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztálya által kibocsátott és a Nemzetközi Közlekedési Hatóság által jóváhagyott: - F. 1. sz.

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015.

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015. Kertész Ottó vasútbiztonság vezető MÁV Zrt. MÁV Zrt. Felügyelőbizottság Igazgatósága Szervezetek Elnök-vezérigazgató Belső ellenőrzési főosztály Biztonsági

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

150. sz. vasútvonal: Budapest (Ferencváros) - Kunszentmiklós-Tass 45. TAKSONY. Mőszaki leírás

150. sz. vasútvonal: Budapest (Ferencváros) - Kunszentmiklós-Tass 45. TAKSONY. Mőszaki leírás ELİVÁROSI VASÚTVONALAK MEGÁLLÓHELYEI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSE, RÁHORDÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA: P+R, B+R PARKOLÓK, BUSZFORDULÓK ÉPÍTÉSE I. ÜTEM 150. sz. vasútvonal: Budapest (Ferencváros) - Kunszentmiklós-Tass

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008. május 29. Határozat

Részletesebben

a 2006-020-5 számú vasúti baleset vizsgálatának lezárása 111. sz. vasútvonal Vásárosnamény állomás

a 2006-020-5 számú vasúti baleset vizsgálatának lezárása 111. sz. vasútvonal Vásárosnamény állomás Ügyintéző Iktatószám Chikán Gábor VFO / 324 / 1 / 2008 Tárgy: Eset kategóriája: Ideje : Helye: A baleset bejelentése: a 2006-020-5 számú vasúti baleset vizsgálatának lezárása vasúti baleset, ütközés vasúti

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2011-560-5 vasúti baleset Nyíregyháza 2011. november 7. IC 622 vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2011-560-5 vasúti baleset Nyíregyháza 2011. november 7. IC 622 vonat ZÁRÓJELENTÉS 2011-560-5 vasúti baleset Nyíregyháza 2011. november 7. IC 622 vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai

Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai II. Magyar Közlekedési Konferencia Dr. Makó Emese egyetemi docens Közlekedésépítési Tanszék Széchenyi István Egyetem 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Közlekedésbiztonság a Dunai Finomítóban

Közlekedésbiztonság a Dunai Finomítóban Közlekedésbiztonság a Dunai Finomítóban Események és intézkedések Százhalombatta, 2018.05.10. Közlekedési balesetek a Dunai Finomítóban 1. Közlekedési balesetek a Dunai Finomítóban 2. Közlekedési balesetek

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére, Az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve ( 2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Tanulmánv. Karácsony és Tsa. Mérnöki Iroda 9700 Szombathely, Wesselényiu. 7. tel/fax: 94/ //94/ A dokumentáció 9 gépelt oldalból áll.

Tanulmánv. Karácsony és Tsa. Mérnöki Iroda 9700 Szombathely, Wesselényiu. 7. tel/fax: 94/ //94/ A dokumentáció 9 gépelt oldalból áll. Karácsony és Tsa Mérnöki Iroda 9700 Szombathely Wesselényiu 7 tel/fax: 94/511111//94/511112 email: karinuoelii)t ont ille hu Tanulmánv I A dokumentáció 9 gépelt oldalból áll I Szombathelv20071022 Karácsony

Részletesebben

A magyarországi közösségi közlekedés megítélésérıl:

A magyarországi közösségi közlekedés megítélésérıl: A magyarországi közösségi közlekedés megítélésérıl: Összességében helytelen, hogy a vasúti személyszállítási költségekbe beleszámítják a pályavasúti költségeket (fıleg a pályaépítés és -karbantartás, a

Részletesebben

Európai ajánlások, elıírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09.

Európai ajánlások, elıírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Európai ajánlások, elıírások összefoglalása Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Tartalom: 1. UIC döntvények 2. EU szabványok 3. EU direktívák, Vasúti csomagok 4. TSI-k 1. UIC döntvények 3 típusa: - Kötelezı

Részletesebben

A blokkot irányító személyzet tartózkodó helye

A blokkot irányító személyzet tartózkodó helye A BV személyzet feladatai A Blokkvezénylık helye az atomerımővekben Túri Tamás PA Zrt. Irányítástechnikai Mőszaki Osztály turi@npp.hu Termelési feladatok A kívülrıl, ember-ember kommunikáció útján kapott

Részletesebben

KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.

KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling. KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66, Fax:262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.hu FERNI 24V Külsı szárnyaskapu hajtás F1024 Magyarországi Képviselet

Részletesebben

Alj alatti betétek (USP) Daczi László

Alj alatti betétek (USP) Daczi László Alj alatti betétek (USP) Daczi László 2009.11.28. Az elıadás tartalma: Az USP célja Az USP története Rendelkezésre álló irodalom Tapasztalatok ismertetése Hazai alkalmazás Összefoglalás Az USP célja: -

Részletesebben

A Budapesti út kerékpárosbarát útvonalként történő kialakítása - javaslat

A Budapesti út kerékpárosbarát útvonalként történő kialakítása - javaslat A Budapesti út kerékpárosbarát útvonalként történő kialakítása - javaslat A Budapesti út a kerület fontos célpontjai között biztosít gyors és közvetlen eljutást. Elsőrendű szerepe a Centenáriumi lakótelep

Részletesebben

Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei

Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei Vasúti átjárók biztonságának fejlesztési lehetőségei Dr. Lányi Péter MAUT projekt felelős lanyi.peter@nfm.gov.hu Gábor Miklós KTI témafelelős gabor.miklos@kti.hu Pécs, 2014. május 29. EU15 ország értékelése

Részletesebben

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi szervezet Forgalmi főosztály Kiss Gábor főosztályvezető 2017. Szeptember 20. A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből 1 1. Menetrendszerűség

Részletesebben

A KRESZ rendelet egyes rendelkezésinek pontosítása, kiegészítése Forrás:

A KRESZ rendelet egyes rendelkezésinek pontosítása, kiegészítése Forrás: A KRESZ rendelet egyes rendelkezésinek pontosítása, kiegészítése - 2010-2010.02.01. Forrás: ELZMÉNYEK Cél: Közlekedésbiztonság növelése, a szabálykövet magatartás ersítése Indíttatás: Közúti Közlekedésbiztonsági

Részletesebben

MÁV 80a számú vasúti fővonal. Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése

MÁV 80a számú vasúti fővonal. Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése MÁV 80a számú vasúti fővonal Rákos - Hatvan szakasz korszerűsítése Rákos - Hatvan vasútvonal korszerűsítése projekt SB-RÁKOS 2017 Konzorcium Rákos - Hatvan vasútvonal korszerűsítése projekt Építés 53 km

Részletesebben

BIZTONSÁGI KAPCSOLATOK

BIZTONSÁGI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁS CAME alap vezérlés 230V-os egyfázisú szárnyaskapu meghajtásokhoz, AF frekvenciakártya kapcsolattal, max. 320W teljesítménnyel. A terméket teljes egészében a CAME Cancelli Automatici SPA.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

MINDEN ÚJ ÖTLET HÁTTERÉBEN EGY KIHÍVÁS ÁLL

MINDEN ÚJ ÖTLET HÁTTERÉBEN EGY KIHÍVÁS ÁLL IFC DO NOT PRINT 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 1 2 2 3 5 2 4 3 16 17 SKYACTIV TECHNOLOGY 18 19 6 1 7 5 2 4 3 8 20 21 A LEGBIZTONSÁGOSABB TARTÓZKODÁSI HELY AZ ÚTON Minden általunk gyártott Mazda számos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I.

TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár Megbízhatóság-elméleti alapok A megbízhatóságelmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási

Részletesebben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia

Részletesebben

2011. október 27. napján tartandó

2011. október 27. napján tartandó Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3024/2011. Sorszám: 8. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. október 27.

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

ISM S É M T É LŐ TL Ő KÉ K R É D R É D S É E S K

ISM S É M T É LŐ TL Ő KÉ K R É D R É D S É E S K ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK Fényjelző készülékek 1 lencsés? 2 lencsés? 3 lencsés? Gyalogos fényjelző készülék? Mi a különbség a nyíl alakú zöld és a tele zöld fény között? Rendőri jelzések Fő jelzés? Kiegészítő karjelzés?

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

Közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének (KBHV, KBA) tapasztalatai beruházói szemszögből. Balatonföldvár, Egyházy Zita - NIF Zrt.

Közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének (KBHV, KBA) tapasztalatai beruházói szemszögből. Balatonföldvár, Egyházy Zita - NIF Zrt. Közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének (KBHV, KBA) tapasztalatai beruházói szemszögből Balatonföldvár, Egyházy Zita - NIF Zrt. - Közúti biztonsági hatásvizsgálatok szerepe a közúti projektek

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2011-305-5 VASÚTI BALESET Mórágy-Alsónána mh. 2011. július 6. 38796 sz. mozdonyvonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2011-305-5 VASÚTI BALESET Mórágy-Alsónána mh. 2011. július 6. 38796 sz. mozdonyvonat ZÁRÓJELENTÉS 2011-305-5 VASÚTI BALESET Mórágy-Alsónána mh. 2011. július 6. 38796 sz. mozdonyvonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására ECALL WORK-SHOP 2013. NOVEMBER 12. Dr. Jankó Domokos Biztonságkutató Mérnöki Iroda

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen A tehergépkocsi balesetek in-depth elemzésének jelentősége Az európai áruforgalom mintegy 70 %-a a tehergépjárműveken keresztül bonyolódik. A tehergépkocsik a vasúti mennyiség mintegy 10-szeresét szállítják.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS VASÚTI BALESET Bük és Acsád állomások között június sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS VASÚTI BALESET Bük és Acsád állomások között június sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2011-253-5 VASÚTI BALESET Bük és Acsád állomások között 2011. június 06. 9945 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Biztonsági rendszerek 1

Biztonsági rendszerek 1 Biztonsági rendszerek 1 Vasúti biztosítóberendezések Kezelı készülékek & Perifériák Villamosmérnök BSc szak Vasúti biztosítóberendezések alapvetı feladata Alapjeladó A vasúti forgalom irányításának gépesítése,

Részletesebben

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése 51/A. A 13. (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. (13) bekezdésében, a 17. (1) bekezdésének

Részletesebben

A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdése a)

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben