TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK MAGYARORSZÁGON VARGA ZOLTÁN *

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK MAGYARORSZÁGON Bevezető VARGA ZOLTÁN * A Tbj. 1. alapján a törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 1 A társadalombiztosítás a modern társadalom szervezett gondoskodása tagjainak szociális biztonságáról, amelynek keretében a tagok meghatározott mértékű ellátásra jogosultak azokban az élethelyzetekben, amikor saját magukról, illetve eltartott hozzátartozójukról átmenetileg vagy tartósan nem tudnak gondoskodni. A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer egyik meghatározó tényezője. Az Alkotmány kimondja, hogy A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.2 A fenti juttatások biztosítására azonban a törvény nem kizárólag az állam részére ír elő kötelezettséget, hanem megfogalmazza az egyén felelősségét is, öngondoskodás formájában. A biztosítás, az alapul szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Ennek érdekében a foglalkoztatókat bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapításilevonási és fizetési kötelezettség terheli. * DR. VARGA ZOLTÁN egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Molnárné dr. Balogh Márta: Társadalombiztosítási jog (2008), 7. o évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról.

2 524 Varga Zoltán A társadalombiztosítási ellátási rendszer vegyes rendszer. A társadalombiztosítási jogviszony kötelező, ugyanakkor a nyújtott ellátások a biztosított által fizetett járulék alapjával arányosak. Biztosított személynek nevezzük azokat, akik a TB valamennyi ellátására jogosultak, és aki pénztártag az a magánnyugdíj szolgáltatásaira is jogosult, vagyis teljes körű biztosított. A TB nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. A magyar társadalombiztosítási rendszernek két egymástól elkülönülő biztosítási ágazata van: (1) egészségbiztosítás, (2) nyugdíjbiztosítás. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások e két ágazat valamelyikébe tartoznak. A magyar társadalombiztosításban nincs elkülönítve a baleseti ágazat, így a balesethez köthető ellátásokat a jogalkotó a társadalombiztosítás két ágában helyezte el: I. Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) b) pénzbeli ellátásokra is jogosultak c) baleseti ellátásra jogosultak II. Nyugdíjbiztosítási ellátások: a) saját jogú nyugellátások: - öregségi nyugdíj, - rokkantsági nyugdíj, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - rehabilitációs járadék; b) hozzátartozói nyugellátások: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj; - baleseti hozzátartozói ellátások: - baleseti özvegyi nyugdíj, - baleseti árvaellátás. - baleseti szülői nyugdíj.

3 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 525 Mint minden jogágnak, így a társadalombiztosítási jognak is a legfőbb jogforrása az Alkotmány. 3 A jogforrási hierarchiából következik, hogy az Alkotmány, mint alaptörvény a szociális jogszabályoknak is mögöttes jogszabálya. Az Alkotmányban rögzített szociális jogok részletesebb kifejtése a Tbj. törvény, 4 valamint a Tny., 5 Mnytv. 6 és az Ebtv. 7 szabályaiban nyilvánul meg. A Tbj. törvény okban rögzíti a törvényi alapelveket: a) Személyi és területi hatály elve; b) Kötelező részvétel elve; c) Járulék-, tagdíj-, hozzájárulás-fizetési kötelezettség elve; d) Arányosság elve; e) Adatszolgáltatási kötelezettség elve; f) Állami gondoskodás elve; g) Állami garancia elve. A biztosítottak az egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való kötelező részvételük mellett a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. Fizetési kötelezettsége azonban nem csak a társadalombiztosítási ellátásokra jogot szerzőnek van, hanem a foglalkoztatónak is. A foglalkoztató fizetési kötelezettségével valósul meg a társadalmi szolidaritás elve. A fizetési kötelezettségnek három formáját különbözteti meg a Tbj. törvény: (1) járulék, (2) tagdíj, (3) hozzájárulás. Járulékot a foglalkoztatók, valamint a biztosítottak és a megállapodást kötők fizetnek. Hozzájárulást kizárólag a foglalkoztatók, tagdíjat pedig kizárólagosan a biztosítottak fizetnek. A Tbj. törvény definiálja a járulék fogalmát, mely alapján a hozzájárulás és a tagdíj is járuléknak minősül. A járulékfizetési kötelezettség elvének érvényesülése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járulék-levonási kötelezettségek terhelik. A járulék fogalma A Tbj. törvény meghatározása alapján járuléknak minősül: 1. a nyugdíjjárulék; 2. a magánnyugdíj-pénztári tagdíj; 3 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény évi LXXX. törvény a társadalombiztosításra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXXI. törvény évi LXXXII. törvény évi LXXXIII. törvény.

4 526 Varga Zoltán 3. az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék; 4. táppénz hozzájárulás; 5. korkedvezmény-biztosítási járulék; 6. egészségügyi szolgáltatási járulék; 7. baleseti járulék A járulék alapja január 1-jétől fontos változás, hogy a járulékfizetés alapja sok esetben nem az addigi úgynevezett minimum járulékalap (amely összegszerűen meghatározott volt), hanem a minimálbér vagy annak kétszerese, 2010-től a tevékenységre jellemző kereset. Ezen eseteket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény határozza meg. Ez a változás gyakorlati szempontból elsősorban elnevezésbeli módosulást jelent. Minimálbér alatt azonban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Ezt azért fontos kiemelni, mert az adott naptári év első hónapjára vonatkozóan ha nem a járulékalapot képező jövedelem, hanem a tevékenységre jellemző kereset tekintendő a törvény eseti rendelkezése alapján járulékalapnak az azt megelőző naptári év decemberének 1. napján irányadó minimálbér lesz a számítás alapja. Ennek megfelelően 2009 januárjára még a 2008 decemberére irányadó forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes, , illetve ezek kétszerese vehető figyelembe februárjától , illetve a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni A járulék mértéke A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: 1. a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 3 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, munkaerő-piaci járulék 1,0 százalék; 2. a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 32 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni

5 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 527 egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. Ha azonban a biztosított munkaviszonyban áll, a foglalkoztató a társadalombiztosítási járulékot január 1-jétől a korábbi ún. minimum járulékalap helyett, legalább a minimálbér kétszerese részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjétől szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges a járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentheti, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Az előző bekezdésben írtak szempontjából tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik munkaviszonyban állónak minősül: 1. az országgyűlési képviselő, 2. a közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, 3. az ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, 4. az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy 5. a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, továbbá : 1. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, 2. a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, 3. a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és 4. az is, aki ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll.

6 528 Varga Zoltán 2. A társadalombiztosítási járulékok 2.1. Nyugdíjjárulék A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: 1. kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, 2. magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, 3. a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban ismertetett szabályok közül a járulékalappal így a minimálbér kétszeresével is kapcsolatban írtak a foglalkoztatott által fizetendő nyugdíjjárulékra is irányadók. Lényeges szabály azonban, hogy ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, és a foglalkoztató nem él az Art.-ban meghatározott bejelentési jogával, a nyugdíjjárulékfizetési-kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. A tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. ( Ezt a tag vagy a foglalkoztató kiegészítheti 10%-ra.) A tagdíjfizetésre a nyugdíjjárulék fizetésre így a minimálbér kétszeresére és a foglalkoztató előző bekezdésben ismertetett járuléktöbblet-viselési felelősségére is vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza. A foglalkoztatott, a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. Az egyéni járulékfizetési felső határ: 2004-ben napi forint, 2005-ben napi forint, 2006-ban napi forint, 2007-ben napi forint, 2008-ban napi forint, 2009-ben forint volt, 2010-ben forint.

7 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon január 1-től: főállású egyéni és társas vállalkozóknak a tevékenységükre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük. Ez a tevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli a biztosítottak után a foglalkoztatót és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozót, kivételes estben a központi költségvetést. a) A biztosított után fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke január 1-jétől 7 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, január 1-jétől 6 százalék, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék január 1-étől 7,5%, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerőpiaci járulék 1,5% A foglalkoztatottakra vonatkozóan a minimálbér kétszeresének alkalmazásával kapcsolatban ismertetett előírások az egészségbiztosítási járulékra is vonatkoznak. Ugyancsak irányadó a foglalkoztató járuléktöbbletviselési felelősségét megállapító rendelkezés. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíja folyósításának szünetelése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. b) A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az 8 Ezt a díjazást minden esetben egyedileg kell meghatározni az évi CXVII. törvény alapján.

8 530 Varga Zoltán előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás az Art. szerinti bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az előző bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni. c) Az egyéni vállalkozó járulékfizetése A biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg az összesen 29%-os társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az Art.-ban meghatározott bejelentés esetén a tényleges vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező tényleges jövedelem, de mindkét esetben legalább a minimálbér után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot az előző bekezdésben írtak szerint meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével kell megfizetni, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt 1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, 2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

9 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon fogvatartott, 4. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, 5. egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és keresőképtelen. Ha ezen körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fizetés alóli mentesülést eredményező időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó kivéve, ha egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az általános szabályoktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot január 1-jétől havonta szintén a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózónak is lehetősége van bejelentést tennie az adóhatósághoz, ha a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, ilyenkor a járulékokat (tagdíjat) legalább a minimálbér után fizeti meg. A járulékfizetés alóli mentesülésre és a biztosítási jogviszony hó közi kezdetére vagy megszűnésére vonatkozó szabályok az Eva adózóra is alkalmazandók. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a rá irányadó járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-ig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül.

10 532 Varga Zoltán d) Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése Az előző cím alatt részletezett egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás fizeti meg. Az ilyen társas vállalkozó is fizet nyugdíjjárulékot, aminek mértéke attól függően, hogy kizárólag a tb-nyugdíj hatálya alá tartozik, vagy magánnyugdíj-pénztári tag-e 9,5, illetve 1,5 százalék, alapja pedig a neki személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem, beleértve azt a járulékalapot képező jövedelmet is, amit a személyes közreműködésére tekintettel a tevékenységének megszűnése után fizettek ki neki. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig a nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, míg az egyszerűsített vállalkozói adózást (Eva) választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál az Eva-törvény szerinti adóalap 10 százaléka. A nyugdíjjárulékot ezen kötelezetti körnek is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetnie. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha pedig a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár fizeti vissza. A foglalkoztató a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet.

11 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 9, valamint az a belföldi személy, aki biztosítottnak nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult 2009-ben havi (napi 150) forint, 2010-ben (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. 10 Aki nem biztosított, illetve más társadalombiztosítási jogviszonya alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, az megállapodást köthet egészségügyi szolgáltatásra. A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával, más személy vagy szerv is teljesítheti. Az átvállalás az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni. Az állami adóhatóság a járulék fizetésére kötelezett által az adózás rendjéről szóló törvény 20. (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére. 11 A járulékfizetési kötelezettség időtartama megegyezik a biztosítási kötelezettség időtartamával. 12 A törvény járulékmentességi jogcímet nem említ. A végrehajtási rendelet szerint, viszont nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időre, amikor a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási-segélyben részesül, fogvatartott vagy (ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként) kamarai tagságát szünetelteti Táppénz-hozzájárulás A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg R Tbj. 18., mértéke Tbj A Társadalombiztosítási Alapról ld. bővebben Erdős Éva Fekete Zoltán Molnár Valéria: Pénzügyi jog. Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006., 34. o. 12 Tbj. 10. (1) bek. 13 Tbj. 19. (5) bek.

12 534 Varga Zoltán Ez a hozzájárulás nem vonatkozik a gyermekápolási táppénzre és a baleseti táppénzre. A munkaviszonyban álló személynek táppénz csak a 15 munkanapi betegszabadság 14 kimerítése után jár. Az egyéni vállalkozó nem jogosult betegszabadságra, ezért keresőképtelensége első napjától jogosult a táppénzre, de mivel nem minősül saját maga foglalkoztatójának, ezért nem kell táppénz-hozzájárulást fizetnie Korkedvezmény-biztosítási járulék A január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott elszámolt) jövedelmekre vonatkozóan bevezetett új járuléktípus a korkedvezménybiztosítási járulék, amit a foglalkoztató a külön jogszabályban (1997. évi LXXXI. törvény) meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, sajátjogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizet. Ennek a járuléknak a mértéke 13%. A Korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése alól kérelemre mentesítés adható, ha a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén 1. a különösen nehéz fizikai munka, 2. a különösen terhelő klíma, 3. az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, 4. a fokozott pszichés megterhelés, 5. a pszicho szociális kór oki tényezőknek való tartós kitétel nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel nem indokolja. A korkedvezmény biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja. A központi költségvetés január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 100 százalékának, január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 75 százalékának, január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 50 százalékának, január 1. napjától december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja évi XXII. tv

13 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon Magánnyugdíj-pénztári tagdíj A magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapítása és levonása A járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben szerző magánszemély a tagdíjat a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be, és a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak, kivéve, ha a megfizetést és bevallást a foglalkoztató átvállalta. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A tagdíjat forintban kell bevallani és megfizetni. Az egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagdíja Az egyéni vállalkozó a tagdíjat hasonlóan a járulékokhoz a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak, az eva adózó egyéni vállalkozó pedig az Eva törvényben meghatározottak szerint. A tagdíj önellenőrzése A tagdíj Art. szabályai szerinti önellenőrzésére van lehetőség. A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn, és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulékkötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. Az elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő az Art. 32. (2) bekezdése szerint elektronikusan teljesíti a tagdíjbevallást és adatszolgáltatást.

14 536 Varga Zoltán A magánnyugdíj-pénztár eljárása Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el. Ha a magánnyugdíjpénztár a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, illetve a tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor, egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően átadja az állami adóhatóságnak. A mulasztás és hibás teljesítés jogkövetkezményei A jogkövetkezményeket főszabályként az állami adóhatóság alkalmazza. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a táppénz hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére a táppénzt a regionális egészségbiztosítási pénztár állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénzhozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti. A társas vállalkozásokra irányadó szabályok A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni. A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, annak jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán a tárgyhónapig bezárólag elszámolt járulék a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és befizetni.

15 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 537 A biztosított felelőssége A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre. 3. Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése Ha 8 millió Ft-nál több bevétellel rendelkezik a megelőző évben, akkor a járulék alapja a minimálbér, de vállalhat magasabb összeg utáni fizetést is. Fizet 26% társadalombiztosítási járulékot (nyugdíjbiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot) és fizet, mint biztosított: 6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot ( MANYU 15 tagdíjat). Ha a megelőző naptári évben elért jövedelme (bevétele) nem haladja meg a 8 millió Ft-ot a következő járulékalap után fizet: a) a megelőző évi bevétel 20%-a után ( ez lesz a járulékalap ) 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot ( 2,3% MANYU-tagdíjjat és 7,2% nyugdíjjárulékot ) fizet; b) vállalhat magasabb járulékfizetést is, ekkor a járulékalap a vállalt összeg, ami után 26% társadalombiztosítási járulékot és 6% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. Mindig a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulék bevallásban nyilatkozhat az APEH felé a vállalt összegről. Mezőgazdasági őstermelők közül: biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év. Járulékfizetésre csak a főállású, biztosított őstermelő kötelezett. A járulék alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem) január 1-jétől: a tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió Ft bevétellel rendelkező, magánnyugdíjpénztári tag őstermelő 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. (ebből 2,3% a MANYU-tagdíj, és 7,2% a tb-nyugdíjjárulék). 15 MANYU: Magánnyugdíj-pénztár.

16 538 Varga Zoltán A 8 millió Ft-nál kisebb éves bevételt elérő őstermelő, a bevétel 20%-a után fizet 13,5% járulékot. (ebből 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbelit nem fizet, ezért nem jogosult pénzbeli ellátásra: gyedre, táppénzre; és 9,5% a nyugdíjjárulék). A kezdő őstermelő a minimálbér után fizeti a járulékokat. A mezőgazdasági őstermelő is vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is. Mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő: akinek az e tevékenységből származó az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg. (ugyanazon feltételek vonatkoznak rá, mint az őstermelőre. 4. Járulékmértékek változása A munkaadói járulék alapja december 31-ig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. -ának k) pontjában és ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót január 1-jétől a munkaadói járulék megszűnik, a foglalkoztató munkaerőpiaci járulékot fizet helyette, mértéke 3% ebből 2% az Egészségbiztosítási Alapé, 1% a Munkaerőpiaci Alapé. A munkavállalói járulék alapja: december 31-éig a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált január 1-jétől a munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a

17 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 539 rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. Egészségbiztosítási járulékalap: a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott járulékalap január 1-jétől a munkavállalói járulék megszűnik, a munkavállalótól helyette a munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Ennek mértéke 7,5%, amiből 6% az Egészségbiztosítási Alapé, 1,5% a Munkaerőpiaci Alapé. A vállalkozói járulék alapja: A Tbj. 27., 28., 29. és 29/A. -aiban meghatározott egészségbiztosítási járulékalap, de éves szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér naptári évre számított összege. A minimális járulékalap megállapításánál a kieső időket [Tbj. 28. (1) bekezdés és 29. (4) bekezdés] figyelembe kell venni. A rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg annak, aki közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul január 1-jétől az a vállalkozó is mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól, aki munkaviszonyban áll, tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára január 1-jétől egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj ának (2)-(3) bekezdésében, 28. -ának (1)-(2) bekezdésében, 29. -ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. -ában meghatározott járulékalap január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj ának (2) bekezdésében, 28. -ának (1)-(2) bekezdésében, 29. -ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. -ában meghatározott járulékalap január 1-jétől a vállalkozói járulék megszűnik, helyette foglalkoztatói és egyéni munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, összesen 10,5%-ot, amiből 8% az Egészségbiztosítási Alapé, 2,5% a Munkaerőpiaci Alapé. E járulék megfizetésével a vállalkozók jogosultságot szereznek az álláskeresési ellátásokra (segély, járadék).

18 540 Varga Zoltán Vállalkozói járadék január 1-jétől megszűnik, de a január 1-je előtt hozott határozatok érvényben maradnak. Az érintett vállalkozók jogszerző idejük hosszától függően álláskeresési járadékra vagy segélyre lesznek jogosultak. Járulékalap: főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. Törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-számításakor jövedelemnek kell tekinteni. EHO: A munkáltató (kifizető) által fizetendő: Tételes egészségügyi hozzájárulást a munkaviszonyban álló természetes személyek után kell fizetni. Összege Ft/hó január 1-jétől megszűnik a tételes EHO. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 27%-ot fizet bizonyos különadózó jövedelmek után (Például az egyösszegű járadék megváltások, kamatkedvezmények, kisösszegű kifizetések után) A magánszemély által fizetendő 11%. EHO: vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből, 25%-os adóterhet viselő osztalék kivétből származó jövedelem esetén. 14%. EHO ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha meghaladja az 1 millió Ft-ot ben felső határa Ft. A nem biztosítottak (az eltartottak) járuléka: január 1-jétől, a nem biztosítottaknak havi 4500 Ft (napi 150 Ft) január 1-jétől 4950 Ft (napi 165 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. A korkedvezmény-biztosítási járulék: január 1-jétől 13% (2009- ben ebből 6,5%-ot a munkáltató fizet és 6,5%-ot a költségvetés; 2010-ben ebből 9,75% a munkáltatót terheli és 3,25% a költségvetést) A táppénz hozzájárulás: a foglalkoztatók a folyósított bruttó táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek hozzájárulást fizetni. Költségvetési kötelezettségek január 1-jétől: A központi költségvetés személyenként havonta 4950 Ft (napi 165 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Kik tartoznak e körbe? A nyugdíjasok. A GYES-ben és GYED-ben részesülők. A rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevekéi támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők. Középfokú nevelési-oktatási vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló magyar állampolgárok,

19 Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 541 A MK területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak, A bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek, A fogvatartottak, A szociálisan rászorulók, A hajléktalanok. Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék alól: Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok, akiknek a munkaképessége legalább 50%-os mértékben romlott (és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van) de ellátásuk nincs. Akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30%-át (2009-ben ez havi Ft, napi 715 Ft; 2010-ben Ft napi 735 Ft) A minimálbér 16 kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat, a társas vállalkozásnak főállású tagjai után, és a főállású egyéni vállalkozónak. (2009-ben havi 143 ezer Ft után, 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset után,de legalább a minimálbér azaz Ft után). Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén: akkor keletkezik biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30%-át (2009-ben Ft-ot, napi 715 Ft-ot; 2010-ben Ft-ot napi 735 Ft-ot). Összeszámítási szabály: az egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítási jogviszonyát, illetve járulékfizetési kötelezettségét, havonta, vagy utólag, a díj kifizetésekor visszamenőleg, önállóan kell elbírálni, de ugyanannál a munkáltatónál, a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket, egybe kell számítani (megbízási díjakat össze kell adni), abban az esetben is, ha több megbízási szerződést kötöttek. Egyéni vállalkozó: Főállású vállalkozó 2009-ben 29% munkáltatói TB járulékot fizet. Továbbá: 9,5% ENYJ-ot és 6% EEBJ-ot. (megoszlása megegyezik a munkavállalóéval). Alapja: havi 143 ezer Ft január 1-jétől főszabály szerint a tevékenységre jellemző keresete után,de legalább a minimálbér után (bejelentési kötelezettség az APEH felé) 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni valamint 27% tb-járulékot és 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot. 16 MINIMÁLBÉR: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, január 1-jétől havi Ft, február 1-jétől Ft.

20 542 Varga Zoltán Kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér után fizetheti a járulékokat. Főállású, akkor mentesül a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség alól, ha jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és erről bevallást tesz az adóhatóság felé. Ekkor a járulékalapot képező jövedelme, de legalább a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat. Ha a főállású egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább 36 órás munkaviszonyban is áll, illetve közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme (az ún. vállalkozói kivét) után kell fizetnie a járulékot. EVÁ-s főállású egyéni vállalkozó járulék-és tagdíjmértéke: megegyezik a nem evá-s vállalkozóéval. Alapja az EVA adóalap 10%-a. Viszont osztalékalapját nem terheli 14% EHO. Az evázó egyéni vállalkozó vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is, főszabály szerint a tevékenységre jellemző kereset után fizet járulékot től a tbjárulék mértéke 27% és nem függ a jövedelem nagyságától. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 7,5%. 17 Egészségügyi hozzájárulás kulcsok, mértékek: 18 Megszűnik január 1-jét követő vonatkozási időszakra a tételes EHO. A százalékos EHO 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék érvényes. A 25 százalékos SZJA-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az EHO-t nem kell megfizetni. Az SZJA-bevallásban nem szereplő jövedelmek (pl forint alatti osztalék) is 14 százalék EHO alá kerültek. A százalékos EHO-t 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulékköteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos EHO összegével). Az mezőgazdasági kistermelő is 27% EHO alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75%-át, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20%-át fizeti meg EHO-ként. A bérleti díj EHO-ja: Az EHO-t a kifizető állapítja meg és vonja le. A bérleti díj EHOmentességi határa továbbra is 1 millió forint. 17 HVG TB Különszám ( o.). 18 Továbbiakban: EHO.