PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BABITS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BABITS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 Tartalomjegyzék A / NEVELÉSI PROGRAM... 3 I. PEDAGÓGIAI (NEVELÉSI-OKTATÁSI) CÉLJAINK, FELADATAINK, ELJÁRÁSAINK... 3 II. A SZEMÉLYESSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK... 6 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK... 8 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK... 9 V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A különleges bánásmódot igénylő gyermekek A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók támogatása VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI VIII. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKKAL KAPCSOLATOS TANULÓI RÉSZVÉTELI JOG GYAKORLÁSÁNAK RENDJE IX. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Egészségnevelési program Környezetnevelési program Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása X. A MINDENNAPI TESTEDZÉS XI. AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDJE A) A felvétel és az átvétel szabályai B) Az iskolánk tanulói számára szervezett belső vizsgák B/ HELYI TANTERV I. AZ OSZTÁLYOK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI Az osztályok óraszámai a es tanévtől: gimnázium, angol Az osztályok óraszámai a es tanévtől: gimnázium, német Az osztályok óraszámai a es tanévtől: gimnázium, biológia-fizika Az osztályok óraszámai a es tanévtől: gimnázium, matematika-informatika Az osztályok óraszámai a es tanévtől: gimnázium. humán művészetek Az osztályok óraszámai a es tanévtől: szakközépiskola, kereskedelem-marketing Szakképzési óraszámok II. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI III. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI A tanulói teljesítmények értékelése A felsőbb osztályba lépés feltételei IV. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ALAPELVEK A TANULÓI MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE V. A MODUL TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE VI. AZ ISKOLA ÁLTAL FELKÉSZÍTÉSRE VÁLLALT ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK Közép szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak Emelt szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak VII. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI VIII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A választható tantárgyak, foglalkozások A pedagógusválasztás szabályai a választható tantárgyak, foglalkozások esetében IX. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK MINDENNAPOS TESTNEVELÉS XI. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK XII. A TELEPÜLÉSÜNKÖN ÉLŐ NEMZETISÉG (NÉMET, HORVÁT) KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉRE SZOLGÁLÓ TANANYAG A TÖRTÉNELEM TANTÁRGY TANANYAGÁNAK RÉSZÉT KÉPEZI C/ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE C/ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE Vezető tanári feladatok Mentor tanári feladatok

3 D/ SZAKMAI KÉPZÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK E/ MELLÉKLETEK

4 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, Az érettségi tárgyak részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról alapján. A / NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI (NEVELÉSI-OKTATÁSI) CÉLJAINK, FELADATAINK, ELJÁRÁSAINK I. Nevelő munkánk célja, hogy olyan tudás birtokában lévő fiatalok hagyják el az iskolát, akik: a továbbtanulásra, azaz további tanulásra alkalmasak, az élethosszig tartó tanulásra motiváltak önálló, gondolkodó, aktív, kreatív egyének, akik képesek a másokkal való együttműködésre önmagukkal, környezetükkel harmóniában élnek, pozitív értékeket vallanak, képesek életüket irányítani és rugalmasan alkalmazkodni a modern világhoz felnőttként, felelős polgárként élnek: aktív szerepvállalással befolyásolják környezetüket, felelősséget vállalnak tetteikért képesek arra, hogy majdani munkahelyük, a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet meghatározó személyei legyenek. Ezeket a célokat szeretnénk megalapozni olyan tanulási környezettel, amelyben a tanulók: biztos ismeretet szerezhetnek az egyetemes és a magyar kultúra anyagából képessé válnak az ismeretek alkalmazására, a gyakorlati tevékenységre, a képességeik és személyiségük kibontakoztatására folyamatos terhelés mellett szereznek tárgyi tudást, tesznek szert készségekre, képességekre tanórai elfoglaltságaik mellett részt tudnak venni tehetséggondozásban vagy felzárkóztatásban, az iskolai diák-, sport- és kulturális életben is. Segítjük, hogy a tanuló felismerje problémáit, azokat kulturáltan megoldja, fejlődjön kötelességtudata, hogy képessé váljon megfelelni az elvárásoknak, (kihívásoknak), tudjon küzdeni magáért, illetve másokért. II. Nevelési-oktatási céljaink érdekében fontosabb feladataink: Azoknak a kulcskompetenciáknak (ismeretek, ismeretrendszerek, képességek, képességrendszerek és ezek felhasználása) a fejlesztése, amelyek szükségesek a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, társadalmi beilleszkedéshez, a munkához. 3

5 1. Igényes anyanyelvi nevelés, kommunikáció fejlesztése 2. Intenzív, a nyelvhasználatban eredményes idegen nyelvi képzés 3. Az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése 4. Interdiszciplináris természettudományi képzés 5. Az információs társadalom technológiáinak használata 6. Az ember- és társadalomtudományok komplex kezelése, szociális és állampolgári nevelés, alapvető gazdasági és pénzügyi műveltség adása 7. A tanítási-tanulási folyamatban a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az alkalmazás előtérbe állítása, az önálló és hatékony tanulási kompetenciák kialakításának segítése. 8. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciák fejlesztése 9. Az esztétikai érzék fejlesztése 10. A globális megközelítés (szemlélet) alkalmazása valamennyi tudományterületen III. A célok, feladatok megvalósításában az alábbi értékek közvetítését tartjuk szem előtt: 1. A magas szintű tudáshoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges értékek: Kitartás, szorgalom, tudás- és teljesítménytisztelet Az együtt végzett munka öröme és eredményessége Fegyelmezettség, önuralom Hagyományőrzés és újításra való beállítódás, kockázatvállalás, tervezés 2. Az identitás kötődés kialakításában a nemzeti, európai és egyetemes kultúra közvetítésében vállalt értékek: a család tisztelete és megbecsülése a nagyobb közösségekhez tartozás fontossága: az iskola, város, a Pannon Táj, a Kárpát-medence megismerése a nemzeti önismeret elmélyítése, a nemzeti kultúra megbecsülése és fejlesztése, a nemzeti hagyományok (hon- és népismeret) ápolása; a nemzeti kisebbségek megismerése és tisztelete az európai-humanista értékrend megismerése, az európai összetartozás-tudat fejlesztése a magyarságtudat megőrzése mellett az egyetemes emberi értékek, civilizációs vívmányok tisztelete nyitottság és tolerancia a másság iránt. 3. Az önmaga iránt felelősség értékei: Felelősségvállalás a saját tanulási folyamat hatékonyságáért Helyes önismeret és önértékelés. Az önfejlesztés, önművelés igénye. 4. A másik ember és a közösség iránt felelősség értékei: Szociális érzékenység (figyelem, érdeklődés, tolerancia, nyitottság, elfogadás) Együttműködés és segítőkészség Megbízhatóság Népek, nemzetek, etnikai csoportok és nemek egyenlősége. 4

6 5. A környezete iránti felelősség értékei: környezettudatos magatartás, elősegítve a fenntartható fejlődést részvétel a civil társadalom közösségi életében. 6. Felelősség az egyén manipulálására törekvő tényezőkkel szemben (a fogyasztói társadalom által sugallt hamis értékek, a média információdömpingje, divatos, de káros eszmei irányzatok) IV. A célok és feladatok megvalósítását segítő eljárások két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra gyakorlás, segítségadás, fejlesztő értékelés, önértékelés, ösztönzés, elismerés elbeszélés, bemutatás, személyes példamutatás magyarázat, beszélgetés, önálló elemző munka 2. Közvetett (indirekt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül közös célok, feladatok kitűzése, elfogadása és megvalósítása hagyományok kialakítása (osztály és iskolai) közösségi/csoport tevékenység (megszervezése, végzése, ellenőrzése, értékelése, ösztönzése) követendő csoportos és egyéni minták kiemelése (példamutatás) vita V. Céljaink megvalósulását, nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanítványaink: nagy többsége megfelel a tantervi továbbhaladási követelményeknek (a bukási arány 5 % alatt marad); az érettségi vizsgát eredményesen teljesítik (a bukási arány 1,5 % alatt marad); a követéses vizsgálatok igazolják, hogy diákjaink olyan ismeretekkel, képességekkel, készségekkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi az eredményes továbbtanulást. Sikernek tekintjük ha: maga a folyamat, a végponthoz vezető út elégedettségi mutatói (diákok, szülők, hallgatók részéről) jók (3,5 felettiek az 1-5 skálán), a vélemények elismerőek; diákjaink észreveszik a környezetükben mutatkozó apróbb örömöket, szépséget és maguk is produkálnak ilyet; az egészséges életvitel, az aktív sportolás és az ezzel kapcsolatos visszajelzések pozitívak lesznek. 5

7 II. A SZEMÉLYESSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK 1. A személyes képességek fejlesztése, ezen belül: 1.1 A testi képességek továbbfejlesztése és karbantartása A testneveléshez és sportoláshoz kapcsolódó tevékenységek biztosítása tanórákon tömegsport és szakági sportköri keretek között; változatos aktív kikapcsolódási lehetőségek biztosítása: túrák, kirándulások, sporttáborok, erdei iskola, tánc és drámatanítás keretében; nyitott rendelő működtetése és egészségnevelési Babits napok szervezése. 1.2.Az esztétikai befogadó- és önkifejező képesség fejlesztése Olyan tevékenységek rendszeres végeztetése, amelyek révén megismerik és gyakorolják a legkülönbözőbb esztétikai jelrendszereket; amelyek megfelelő alapot biztosítanak befogadó- és önkifejező képességük fejlesztéséhez a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségeinek maximális kiaknázásával: országos jelentőségű művészeti és néprajzi múzeumok, műemlékek megismerése rendszeres zenehallgatás és énektanulás (hangversenyek látogatása, énekkarok, tánccsoportok és zenekarok működtetése, osztályéneklési versenyek) olvasásélmények, színházi előadások, színjátszó kör képzőművész szakkör, kiállítások. 1.3.Az önkifejező képesség fejlesztése, amelynek funkciója a saját élményszerzés, örömszerzés, a kommunikáció, az önálló produktum létrehozása mindezek által a hatékony tanulás egyik fontos eszköze. Ezért minden tanár kiemelten fontos feladata az önkifejezés gyakorlásához teret, lehetőséget teremteni és a produkciót értékelni: előadásokra való felkészülés (tanórai és tanórán kívüli, pl. önképzőkör) pályázatokon való részvétel kiállítások diákújság, diákrádió és más diákmédia működési feltételeinek biztosítása, segítése 1.4.Az erkölcsi ismeretek, értékek meggyőződéssé alakítása Előítéletek felismerésére, az azok elleni vélemény megfogalmazására való képesség fejlesztése 1.5.Az egészségvédő képesség fejlesztése érdekében az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek nyújtásán túl olyan életmintát, foglalkozási, tapasztalatszerzési, gyakorlási lehetőségeket biztosítunk, amelyek a testi-lelki egészség fenntartását, az egészségkárosító szokások legyőzését, a prevenciót biztosítják; az osztályfőnöki, és a biológia szaktárgyi órák nyitott rendelői programok egészséges életmód és drog program. Részletesen kifejtve a XII. fejezetben 1.6.Az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességének fejlesztése. Az önismeretek és önmotívumok folyamatos gyarapítása biztosítja a sikeres viselkedésszabályozást, az életprogramnak megfelelő helyes döntést, a tévutak elkerülését, a sikerességet. Kialakulásának fő ideje a pubertáskor, ezért legfontosabb 6

8 feladataink közé tartozik. Minden tanári tevékenységben meghatározó szempontként érvényesül, emellett: kiemelten foglalkozunk vele a 9. évfolyamon (osztályfőnökök, tanév kezdő speciális program) visszatérően minden évfolyamon szaktárgyi órákon a tanuló képességeihez igazodó feladatok adásával; a pozitív, megerősítő, segítő visszacsatolással, értékeléssel a konfliktuskezelés tanításával a demokratikus diákközélet működési feltételeinek biztosításával 2. Az egyéni tudat fejlődésének segítése Az identitás alapja, az egzisztenciális döntések, és viselkedés legmagasabb szintű szabályozóinak megismerése. 2.2.Személyes világtudat kialakulásának segítése: az értelmi képességek fejlesztésével a természet és társadalomtudományi ismeretek rendszerbe szervezésével, az összefüggések feltárásával, a kölcsönhatások bemutatásával a világról, a világban történő eseményekről információgyűjtést, elemzések készítésével a tapasztalatok, valós és tévhitek megbeszélése a bioszféra megfigyelése meghatározó jelentőségű értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megvitatása 2.3.Az én-tudat kialakulásának segítése az emberismereti témák minél alaposabb feltárásával, amelyek elősegítik az ember és a társadalom jobb megértését, és amelyek az én-tudat fejlődésének forrásaivá válnak: minden szaktárgyban törekedni kell e témák kibontására teret biztosítunk arra, hogy ezeket a tanulók önmagukra vonatkoztassák önismereti foglalkozások drámapedagógiai foglalkozások 7

9 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A tanulók szociális hajlamainak, készségeinek és képességeinek fejlesztése pedagógiai munkánk alapvető feladata, mert: a középiskolás életkor a legalkalmasabb e terület fejlesztésére ekkor a legnagyobb az igény a közösségi kapcsolatokra a kiscsalád egyre kevésbé alkalmas a szociális segítőkészség kifejlesztésére a társadalmi életünkben is az egyéni érdekek és célok dominálnak a kiegyensúlyozott pozitív kapcsolatokkal rendelkező, a közéletben felelős szerepet vállaló, a globális világ kihívásaira jó választ adó felnőtt lét megalapozása e készségek fejlesztése nélkül sikertelen. 1. A szociális hajlamok erősítése érdekében feladataink 1.1. A különféle tanulói csoportok megszervezése, működésének nevelői segítése 1.2. Vegyes életkori csoportok szerveződését biztosítjuk tanórán kívüli tevékenység esetén 1.3. Erősítjük kötődésüket az iskolához, a városhoz és a hazához (helytörténet, nemzeti örökségünk ápolása, iskolai hagyományok ápolása) 1.4. Szociálpszichológiai ismereteiket fejlesztjük (irodalom, történelem és társadalomismeret, osztályfőnöki órák) 1.5. A pozitív, követendő szokások, magatartások megerősítését segítjük olyan iskolai életrend kialakításával, amelynek kialakításában a diákok aktív szerepet kapnak, ahol a szabályok átláthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak élményszerű, pozitív minták felkínálásával (személyes tanári példamutatás, történelmi személyek, irodalmi hősök bemutatása) 2. A szociális képességek fejlesztése céljából feladataink: 2.1. Szociális ismeretek tanítása (egyének, csoportok, társadalmak közti kölcsönhatások értelmezése; szociális helyzetek felismerése és bonyolult szociális helyzetek megoldása) 2.2. A segítés sokféle módját kipróbáltatjuk és elvárjuk tanulóinktól 2.3 A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. Interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása A diákközéleti tevékenység támogatásával a demokratikus vezetés és önkormányzás gyakorlási feltételeit biztosítjuk 2.5. A tényleges versengési feltételek gazdagítása (játékszabályok alkotása, vetélkedők, háziversenyek biztosítása) 8

10 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, amelynek megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk: a motiválást a tanulói aktivitás biztosítását a kooperatív tanulási módszerek alkalmazását a tanulás tanítását a differenciálást 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 2.1. Hagyományőrző tevékenységek A tanulók életével összefüggő hagyományok Az iskolai ünnepségek: Tanévnyitó Az első osztályosok fogadása, köszöntése és első heti speciális programja Az első osztályosok Babits-diákpolgárrá avatása Iskolánk névadója emlékének ápolása: "Babits-emléknap" tartása Babits versmondó verseny Karácsonyi hangverseny: diákok, tanárok, szülők számára Ifjúsági karácsony a Diákönkormányzat kezdeményezésére Szalagtűző ünnepély és bál Babits Ifjúsági Napok ekkor hirdetjük ki a diákköri pályázatok eredményét Ballagás Tanévzáró, az évi munka értékelése, jutalmazások (Babits örökös tagok megválasztása) Egyéb hagyományok: iskolajelvény egyenruha az önképzőkör évkönyv az iskola fennállásának (működésének) ötéves évfordulóin megemlékezés erdei iskola Babits Diákköri Pályázatok sportnap tanulmányi kirándulások Évfordulók: nemzeti ünnepeink (október 23, március 15.) megemlékezések: október 6, Holocaust emléknap, a Kommunizmus áldozatainak emléknapja, Török Ignácra emlékezünk, Babits születésnapja, Nemzeti összetartozás napja Dokumentumgyűjtés A Damme i (Németország) német cserekapcsolat ápolása 9

11 Az UNESCO iskolák munkájában való részvétel 2.2. Diákközéleti, diák-önkormányzati tevékenység Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata, éves munkaterve tartalmazza a tevékenységi formákat Tehetséggondozás, szakköri és felzárkóztató foglalkozások 2.4. Iskolai sportkör Tagja az iskola minden tanulója. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, segíti egészséges életre nevelését, felkészít különböző sportági versenyekre Gyógytestnevelés: tanórai keretekben úszásoktatással 2.6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások A tehetséges tanulók továbbfejlődését segítik. A versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások megszervezése, a tanulók felkészítése, a szakmai munkaközösségek/szaktanárok feladata Tanulmányi kirándulások, erdei iskola A tantervi követelmények teljesítését a személyiség és közösségfejlesztést szolgálják. A tanulmányi kirándulások szervezése osztályfőnöki, az erdei iskola szervezése iskolavezetői feladat. Szorgalmi időben csak az az osztály kap engedélyt tanulmányi kirándulásra, ahol az osztály tanulóinak minden tagja (kivéve az egészségügyi vagy más tanulmányi okból akadályozottakat) részt vesz az úton Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgyi téma feldolgozását, a követelmények teljesítését, a saját élmény szerzését szolgálják Terepgyakorlat, táborozás A tantervi anyag elsajátítását, gyakoroltatását, a megszerzett ismeretek alkalmazását és a közös tanulást biztosítják. Ha az osztályprofilhoz kötődik, az osztályba járó tanulók részére kötelező Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését (a tanórai és tanórán kívüli csoportos foglalkozások tartását és tehetséggondozást) segíti Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére készíti fel a diákokat: túrák, kirándulások, színházi és múzeumi látogatások, teaház. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A lehetőséggel való élés rendjét a Házirend tartalmazza. 10

12 V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről ) 1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek a) A kiemelten tehetséges gyermekekkel való foglalkozás Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről ) Minden tanár kiemelten fontos feladata a tehetség felismerése és optimális fejlődési feltételeinek megteremtése és működtetése. Ha egy diák több területen is képes kiemelkedő teljesítményre, a diák maga dönt arról, mely területen/területeken kívánja versenyhelyzetben is fejleszteni képességeit. Tartalma az alkotóképesség, kreativitás, gondolkodás fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenységek végzésével. Módszere sokféle, változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tanulási folyamatban. Minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon arra, hogy felismerhesse, kipróbálhassa, miben a legjobb, és eljusson adottsága határaihoz. Formái 1. Differenciálás a tanulócsoportok szervezésében: nívócsoportos oktatás osztályon belüli kiscsoportos foglalkozások, kooperatív tanulás emelt óraszámú tanítás kiegészítő foglalkozások (humán és művészeti tárgyaknál, speciális táborok, terepgyakorlatok) 2. Színvonalas tanítási órák, amelyek jellemzője: a differenciált munkáltató foglalkoztatás az egyéni tanulási utak felfedezése az egyéni és csoportmunka az egymástól kérdezés, a munka értékelése (saját és másoké) 3. Tanórán kívüli szervezeti formák: 11

13 a szakkörök a Babits pályázatok az iskolai házi versenyek a helyi, megyei regionális és országos versenyek vetélkedők, bemutatók, kiállítások (szaktárgyi, sport, művészeti) az egyéni (1-3 tanulóval való) foglalkozás az önképzőkör a kulturális-művészeti érdeklődési körök és sportkörök a tanárjelöltekkel közösen végzett tehetséggondozás 4. Iskolán kívüli formák: egyetemi tanszékekkel való együttműködés múzeumok, könyvtárak, művelődési intézmények ifjúsági programjai internetes pályázatok b.) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4. 2.) A pedagógusok személyes példamutatása, egységes eljárásai A pozitív (megerősítő) nevelői magatartás, az egyoldalú tiltással szemben Az egyéni beszélgetések (a pedagógus és diák személyes kapcsolatai) Az osztály, illetve csoportközösség nevelő hatása Együttműködés a szülőkkel, nevelési tanácsadóval Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (azaz differenciálás) A mentálhigiénés probléma-felismerés és problémakezelési tevékenység megismertetése és gyakoroltatása főleg osztályfőnöki órákon: konfliktus-kezelés, jövőkép kialakítása. A tánc, dráma órák helyzet és kommunikációs gyakorlatai, megbeszélései Pszicho-pedagógiai szűrés (osztályfőnökök végzik: kérdőív, teszt, játékos feladatok, megfigyelés módszerével) Pszichológus bevonása, javaslat a gyermek ideggondozásban való részvételére A tanórán kívüli, aktív tanulói tevékenységet kívánó foglalkozások, a projektekben végzett munka, a pályázati lehetőségek és azokon való részvétel jó terepet, lehetőséget biztosít a problémás gyerekek számára (feszültségoldás, társkapcsolatok, más oldalról való bemutatkozás) A tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő tanulók segítése differenciált foglalkozás a tanórákon a tanulás tanítása: az iskolakezdéskor külön kurzusként és minden szaktárgy esetén visszatérő feladatként az egész tanévben a középiskolát kezdő tanulóknál a tanévkezdő kommunikációs tréning 12

14 a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák (csoportos nehézség esetén igazgatói javaslattal) alkalmi korrepetálások a pedagógusok és a diákok személyes kapcsolatai a kulturális hátrányok csökkentésére: színház-, hangverseny-, könyvtár-, képtár-, múzeumlátogatás a tanuló gondolkodási problémáinak feltárása és a saját tanulási módszer kialakításának segítése a tanulók számára heti egy-egy órában fejlesztő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A foglalkozásokon való részvétel az arra történő szülői aláírással történő jelentkezés után kötelező. c.) A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről ) Alapító okiratunk értelmében intézményünk sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére-oktatására nem vállalkozik. Amennyiben mégis iskolánkat választják, számukra a tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal azonos feltételek mellett biztosítunk fejlesztést. 2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók támogatása Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekifjúságvédelmi felelős/szociális munkás működik. A felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, 13

15 3. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Törekedni kell felismerni és feltárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberinek, együttműködés a gyermekjóléti szolgálat szakemberivel. 4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, 5. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, Babits Alapítvány és a Szülők Közössége támogatása), a szülőkkel való együttműködés. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi-szociális egyenlőtlenség, a szociálisan hátrányos helyzet megismertetése, okainak elemzése, a segítő szándék felkeltése minden tanár feladata. A szülői választmány és a Babits Alapítvány együttműködése a tantestülettel e területen példamutató és továbbiakban is számítunk rá. 1. Az ifjúságvédelmi felelős/szociális munkás és az osztályfőnök megismerve a diák szociális körülményeit kezdeményezhetnek számára szociális segélyt: a Babits Alapítványtól (kedvezményes étkeztetés). 2. Tankönyvtámogatás a költségvetés által nyújtott keretből a törvényi előírás szerint, illetve 3. Menza-támogatás 14

16 A Babits Alapítványtól kérvényezheti a diák az osztályfőnök és az osztály diák önkormányzat ajánlásával az Alapítvány működési szabályzata szerint. 15

17 VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus feladatai iskolánkban: Mint pedagógus, személyes példájával teszi hitelessé nevelő-oktató munkáját. A beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkákat pontosan ellátja. Részt vesz az iskolai szülői értekezleteken, (a szaktanár szükség szerint, a belépő új tantárgyak esetében) fogadóórákon, rendezvényeken, ünnepségeken. Részt vesz a testületi értekezleteken, megbeszéléseken. Véleményével, aktív közreműködésével hozzájárul a progresszív döntésekhez. A munka megkezdése előtt 10 perccel köteles az iskolában megjelenni. Távolmaradása estén felettesét a legrövidebb időn belül értesíti, a tanítási anyagot és a taneszközöket a szakszerű helyettesítés érdekében eljuttatja a helyettesítést végző pedagógusnak, vagy a felettesének. A pedagógusnak meghatározó szerepe van a diákok tanuláshoz való viszonyának kialakításában. Feladata a tanulás, a tantárgy megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. A tanulók tanórai tanulási tevékenységét egyéni adottságaik, haladási tempójuk alapján differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók továbbhaladását egyéni segítségnyújtással biztosítja. A jó képességű tanulók maximális fejlesztéséről gondoskodik. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Tudatosan tervezi és szervezi egész tanévre a tanítási tevékenységét. A gyermekek tanulmányi fejlődését sokoldalú szemléltetéssel is szolgálja. Gondoskodik a szükséges segédanyagok, szemléltetőeszközök fejlesztéséről, beszerzéséről. Kiemelkedően fontos feladata a tanulói teljesítmények rendszeres ellenőrzése és értékelése, úgy, hogy az az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Törekszik arra, hogy az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, mérőlapok objektív tájékoztatást adjanak a tanulók felkészültségéről, hogy a szaktárgyi szókincs fejlesztése érdekében a tanulók szóbeli felelet formájában is megnyilvánulhassanak. A tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi fejlődéséről, ill. visszaeséséről a szülőket folyamatosan tájékoztatja. A tanulók számára biztosítja a nyugodt légkört, hogy türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. A tanítási órákon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának, öntevékenységének és kulturált emberi magatartásának kialakítására. Tiszteli a tanuló személyiségét, méltóságát, és a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. Figyelemmel kíséri szakterülete regionális és országos rendezvényeit, a továbbképzéseket, és lehetősége szerint részt vesz azokon. Bekapcsolódik a szakmai közösségek munkájába, elképzeléseivel, ötleteivel segíti a kollektíva tevékenységét. A hallgatók számára hospitálási lehetőséget biztosít. Az osztályfőnök feladatai 16

18 Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit a tanulók tudatos megfigyelésével, és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Tanítványait az iskolai élet szabályainak betartására neveli, megismerteti velük az iskola házirendjét. Tanórán kívüli szabadidős programokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek és lehetőségeinek megfelelően. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, együttműködik a szociális munkással és a fejlesztő pedagógussal, ha szükséges hatósági intézkedést kezdeményez. Ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs munkát. A gyermekek fejlesztése érdekében együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, a felmerülő gondokat közösen oldják meg. Támogatja a DÖK tagjait, és ez által a DÖK munkáját is segíti. Kiemelt feladata: - Kilencedik évfolyamon a középiskolába történő beilleszkedés zökkenőmentességének elősegítése. - Főként a kilencedik- tizedik évfolyamon a közösségi szolgálat osztályszintű koordinálása. - Tizenkettedik osztályban a pályairányítás, a továbbtanulásra történő jelentkezések lebonyolítása. VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer az iskolagyűlésen valamint az iskolai diákönkormányzat vezetőivel az év eleji találkozásokkor a diákönkormányzat vezetője legalább félévente egyszer a diákfórumon, ill. a diákönkormányzat vezetőségének ülésein (saját szervezeti szabályzatuknak megfelelően) az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon 2. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják (szóban, illetve az ellenőrzőn valamint a digitális naplón keresztül írásban) 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. képviselőik útján közölhetik a pedagógusokkal, az iskola igazgatójával, vagy az iskolaszékkel 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 17

19 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a tantervi és vizsgakövetelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének előmeneteléről, magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Fajtái: egyéni fogadóóra (idejét az ellenőrzőbe kell beírni illetve a honlapunkon hozzuk nyilvánosságra) nyílt szaktanári fogadóóra (félévente legalább egy) c) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy az iskolánkba jelentkezők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását és közvetlenül tájékozódjanak az iskolai életről, légkörről. A szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Partneri elégedettségi vizsgálatok: kérdőívek kitöltése, értékelése, visszajelzés e) Családlátogatás csak kivételes esetekben Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. f) Ünnepségek: szalagavató, jótékonysági est, (szülők, nevelők öregdiákok bálja) színpadi bemutatók, hangverseny, közös sporttevékenység, kirándulás, erdei iskola. g) A szülők cselekvő részvétele a tanulók különböző foglalkozásain (pl. szakkör, önképzőkör). h) Szülők Közössége választmányi ülése: a választott szülői osztályképviselőkből áll. Feladata: az iskolavezetés, az iskolaszék és a szülők közvetlen kapcsolatának biztosítása 18

20 a szülői érdekek képviselete az iskolai éves munkaterv végrehajtásának értékelése az igazgatói pályázat, a pedagógiai program véleményezése. 6. Az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése Feladata: a diákok tanulási nehézségeinek, magatartási problémáinak időben történő megismerése, a nehézségek okainak feltárása és eredményes leküzdésükhöz szükséges együttes cselekvés kialakítása. Formái: személyes /telefonos/ tájékoztatás, megbeszélés látogatás a kollégiumban: elsősorban azok a 9. évf. osztályfőnökei, akiknek osztályában jelentős létszámban vannak kollégista tanulók (20 %) a kollégiumi nevelők látogatása az iskolában, részvétel az osztályozó konferenciákon írásos tájékoztató: osztályfőnök, iskolaigazgató részvétel a kiemelkedő iskolai-kollégiumi rendezvényeken (meghívás esetén) 7. Az érdekérvényesítés formái a) A tanulói érdekérvényesítés A tanuló személyesen és képviselői útján érvényesítheti érdekeit. Fordulhat tanáraihoz, az iskola vezetőjéhez, a diákönkormányzathoz. A kollektív érdekképviseletet a diákönkormányzat látja el. Osztályszinten és iskolai szinten (kétlépcsősen) képviseli a diákság közös érdekeit, illetve rendelkezik egy diák képviseletében való eljárás jogával is. Jogosítványait a Köznevelési Törvény, a Babits diákönkormányzatának működési szabályzata és az iskola házirendje tartalmazza. b) Szülői érdekérvényesítés A szülő személyesen és képviselői útján (választmányi tagok) képviselheti és érvényesítheti érdekeit. Személyesen fordulhat szóban és írásban a tantestület tagjaihoz, az iskola vezetőjéhez, az iskolaszékhez. Megkeresésre érdemi választ kap, minden esetben a megkeresés formájának megfelelően, szóban vagy írásban, a törvény által meghatározott időben. A szülői képviselet formái: 1. Osztályszintű (az osztály szülői közösségének választmányi tagjai) 2. Iskolai szintű (a Babits Szülők Közösségének választmánya) 19

21 VIII. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKKAL KAPCSOLATOS TANULÓI RÉSZVÉTELI JOG GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 46. -a alapján a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz. A feltett kérdésre legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül a szülői szervezettől a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. 2. Az intézményi döntési folyamatokban a 20/2012. EMMI rendelet a értelmében a tanulók több mint ötven százalékának részvételével megválasztott iskolai diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3. A diákönkormányzat véleményét a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt, e) a fegyelmi eljárás során, a fegyelmi tárgyalás előtt, f) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, g) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, h) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, i) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, j) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, k) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, l) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, m) a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához ki kell kérni, be kell szerezni. 4. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére 20

22 IX. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA (A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok) 1. Egészségnevelési program A program célkijelölésénél meghatározó a tanulók egészségkulturáltsága, mely magába foglalja a diákok: - egészségi állapotjellemzőit; - az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudását; - a leggyakoribb, nem fertőző betegségeket eredményező rizikófaktorok ismeretét. Célok és feladatok 1. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók: pozitív egészségmagatartást támogató ismereteket birtokoljanak, olyan életvezetési készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel képessé válnak az egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására, egészségvédő alternatívák választására, az egészséges életmódot, az erkölcsös és konstruktív életvitelt értékként fogadják el; 2. Olyan fizikai és pszichoszociális környezet biztosítása, ahol a tanulók egészségtudata fejleszthető, bizonyos egészségügyi problémák kezelhetők, s ahol az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó; 3. A pedagógusok egészségismeretének bővítése, korszerűsítése, kompetenciájuk erősítése az egészségnevelésben; 4. A tanulók egészségnevelésével a prevenciós tevékenység kiszélesítése szülői, rokoni, ismerősi és baráti körben. Az egészségnevelési program ajánlott témakörei: egészség betegség, időben orvoshoz fordulás; az egészséges táplálkozás; testmozgás; társas kapcsolatok, női és férfiszerep; szeretet, szerelem, szexualitás, családi életre nevelés; konfliktuskezelés stressz-oldás, önismeret; segítséggel élők és hátrányos helyzetűek; napirend szabadidő helyes felhasználása; testi és személyi higiéné; káros szenvedélyek helyes döntések; egészséges környezet és védelme; balesetek megelőzése elsősegélynyújtás. Az egészségnevelési program személyi erőforrásai Az egészségnevelési program összeállítása és működtetése megosztott felelősségű nevelési feladat. Végrehajtásának alapja a partneri kapcsolatok feltérképezése és ismerete. 21

23 Az egészségnevelési program megvalósítását segítő erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat Erősségek Iskolavezetés Pedagógusok Egészségnevelési munkacsoport Osztályfőnöki munkaközösség Gyermek- és ifjúságvédelmi védelmi felelős, szociális munkás Iskolaorvos, védőnő Szabadidő szervező Technikai dolgozók Diákok (9 12. évfolyam) Külső erőforrások Támogatja az egészségfejlesztési és egészségnevelési programot. Minőségi munkaként értékeli az erre irányuló tevékenységet. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokon. Kidolgozzák és a tananyagba beépítve tanítják az egyes egészségfejlesztéssel és neveléssel kapcsolatos tartalmakat. Szakmai, módszertani tudásukkal segítik a program megvalósulását. Továbbképzéseken való részvétel. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves egészségnevelési tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot tart a külső erőforrásokkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez és egészségfejlesztéshez kötődő nevelési feladatokkal. Éves tervezeteiben 10 óra, kötelezően az egészséges életmódhoz kapcsolódó témát dolgoz fel. Az egészségnevelési munkacsoport egyik vezetője. Segíti a tervező és szervező munkát. Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, szűrővizsgálatok. Ismereteket nyújt az életmód és a betegségek összefüggéseiről, iskolai diagnózist készít. Felvilágosító előadást tart a serdülőkori változások problémáiról, a szenvedélybetegségekről. Tervezi és szervezi a diákok szabadidős foglalkozásait az egészséges életmód jegyében. Támogatják a tanári munkát, segítik az egészséges környezet megteremtését. A programban sokoldalúan vesznek részt: mint hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások, versenyek, stb. Kortárs kapcsolatokban rejlő pozitív lehetőségek kiaknázása. Hiteles személyek a diákok és a pedagógusok számára. Minden kolléga felvállalja a témával kapcsolatos feladatokat. Személyes példamutatás az egészséges életmód területén. Összehangolja a munkát: témahét, versenyek, akciók, tréningek, egészségnap, stb. Lehetőséget ad osztályközösségi szinten, az aktuális témák azonnali megbeszélésére. Napi kapcsolata van a diákokkal, az egyedi problémákat azonnal kezeli. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Napi kapcsolat a diákokkal, tanárokkal. Tiszta, barátságos, kulturált környezet biztosítása. Valamennyi diák érintett közösségi erő. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Szemléletformálás. Humán Feladat Erősségek erőforrások Szülők, Programok megvalósításának segítése, Tevékeny részvétel, 22

24 PTE ETK Egészségfejlesztési munkacsoport PTE Testnevelési Intézet Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő, stb. ÁNTSZ, Egészségügyi Szolgálat Rendvédelmi szervek Külföldi kapcsolatok támogatása, aktív részvétel. Éves ütemezésben, évfolyamszinten, előre meghatározott témákat feldolgozó programok lebonyolítása. Aktuális témajavaslat, választható előadások. Segítségadás konkrét államigazgatási ügyekben. Segítségadás az iskolai egészségvédelmi és egészségfejlesztési munkához. Bűnmegelőzési programok közös kimunkálása. Jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti előadások tartása. Partneriskolákkal közös egészségfejlesztési program kidolgozása. szemléletük formálódása. Szakmai felkészültség. Osztályfőnöki munka segítése. Szakmai felkészültség. Osztályfőnöki munka segítése. Felmérések készítése, szakmai rendezvények szervezése. Egészségügyi programok szervezése és lebonyolítása. Programok szervezése, lebonyolítása. Közösségi érzés, partnerkapcsolat erősítése. Az egészségnevelési program módszerei és eszközei Az eszközök és módszerek megválasztása során általános ajánlásként fogalmazódik meg, hogy az: életszerű, motiváló, tevékenység- és élményközpontú legyen; feleljen meg a tanulók életkorának; pozitív életszemléletet adjon; együttműködésre épüljön; sok játékos elemet tartalmazzon. Ezeknek a kritériumoknak felel meg pl. a vita-módszere, a projekt munka, a kísérletezés, a megfigyelés, az ötletbörze, a szituációs- és szerepjátékok, a gyűjtőmunka, a vetélkedő, iskolaújság szerkesztés. A program megvalósulásának színterei A tanórán belüli programok a NAT-ban meghatározott elvek alapján szerveződnek: biológia óra osztályfőnöki óra életvitel és gyakorlat nem egészségnevelés-tartalmú tantárgyak esetén a helyi tantervben megfogalmazottak szerint A tanórán kívüli tevékenységek komplex foglalkozásokat ölelnek fel, melyek kiegészíthetik a tanórai programokat: szakkörök, előadások, filmvetítések, versenyek, pályázatok; projekt munka; kortárs oktatók programjai tanórán kívüli sportfoglalkozások sítáborok 23

25 vízi- és kerékpártúrák erdei túrák tanévi témanap Az egészségnevelési program hatékonyság-mérése, értékelése: A továbbhaladás szempontjából kiemelt jelentőségű. A mérés négy szintet céloz meg a hozzájuk kapcsolódó technikák segítségével: 1. Tudatosság, vállalás szintjének mérése: - kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés - érdeklődés felmérése 2. Ismeret- vagy attitűdváltozás mérése: - kérdőív - beszélgetés az érintettekkel - megfigyelés, mely a valós élethelyzetekhez való alkalmazkodást célozza meg 3. Magatartásváltozás mérése: - különböző szituációkban a viselkedés megfigyelése - időszakos leltár a magatartásformákról és attitűdváltozásokról 4. Az egészségi állapotváltozás mérése: - egészségügyi mérések (kockázati típustól függően) - egészségügyi statisztikák készítése - önértékelés az elért változásokról - SWOT-analízis Az értékelés folyamatosan, az adott programot követően, illetve meghatározott kimeneti pontokon, az adott évfolyam végén történik. A program sikerét a különböző bemeneti tényezők és a környezeti feltételek erősen befolyásolják, így elengedhetetlen a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata. Miután az értékelés fogyasztóvédelmi szemléletű, egyaránt meghatározó a tanulók, a szülők és a pedagógusok elégedettségének mérése. 2. Környezetnevelési program Célok és feladatok 1. A környezeti nevelési program célja, hogy a tanulók: érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, képesek legyenek a környezet természet és ember adta értékeinek felismerésére és megvédésére (a sokféleség megőrzésére), a környezet minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezetkímélő magatartást, a konstruktív életvitelt értékként fogadják el. 2. Olyan iskolai környezet biztosítása, ahol a tanulók személyes tapasztalatot szerezhetnek a környezeti konfliktusok közös kezelésére és megoldására. 3. A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése a környezeti nevelés területén. 4. A tanulók kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, és ezt a tevékenységet szélesítsék ki rokonaik ismerőseik körében. A környezeti nevelési program ajánlott témakörei a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, globális összefüggések és válságjelenségek a helyi és globális szintek kapcsolatai az alapvető emberi szükségletek az emberi jogok; a civil szervezetek, az egyén lehetőségei 24