Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása"

Átírás

1 Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása A munkabérek közterhei A bérköltség fogalmát a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) határozza meg. E szerint bérköltség minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A számviteli bérköltség fogalom elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez (KSH Budapest 1998) című kiadványában foglalt szabályoknak, amelynek összetevői a következők: alapbér, illetve törzsbér, amely a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti-, havi-, éves bére), amely alapbér megállapítható teljesítménybérezés keretében is. A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet azonos, több vagy kevesebb is, mint az alapbér; bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél vagy teljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különleges feltételeit, körülményeit, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér. (Például: műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, ügyeleti díj, gépjármű-vezetési pótlék stb.) Nem tartoznak a bérpótlékok

2 körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (például családi pótlék, különélési pótlék stb.); kiegészítő fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján járó díjazás, jellemzően távolléti díj. Például fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, fizetett munkaszüneti napok, tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállaló fizetett munkabére, kötelező orvosi vizsgálat időtartamára fizetett díjazás stb.; prémium, amely az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; jutalom, amely az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg; a 13. és további havi fizetés, amely a jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt díjazás. A statisztikai elszámolások szerint megkülönböztethetők az állományba tartozó munkavállalók, valamint az állományba nem tartozók. Az állományba nem tartozó munkavállalók kereseteként jelennek meg így a szakképzési hozzájárulás alapját képezik jellemzően a következők: a felmondási időből a munkavégzés alól történő felmentés időtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér, a tartósan távol lévők részére történt utólagos kifizetések (például szülési szabadságon lévő; egy hónapnál régebben beteg részére fizetett 13. havi fizetés, korábbi időszakra vonatkozó prémium, jutalom stb.), az 5 munkanapnál nem hosszabb idejű munkavégzésre történő kifizetés, a megbízási jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak, a tanfolyami külső előadók, szakmai oktatást végzők, ellenőrök és vizsgáztatók részére fizetett díjazás (nem tartoznak ide a keresetbe nem tartozó szerzői jogdíjak), az esetenként foglalkoztatott tanácsadók, szakértők munkadíja, a választott tisztségviselőknek a végzett munka ellenértékeként előre meghatározott, illetve a tagság által megszavazott mértékben rendszeresen vagy bizonyos rendszerességgel fizetett tiszteletdíj (például a vezető tisztségviselőknek, mint az igazgatótanács, felügyelőbizottság tagjainak, ily módon fizetett díjazás).

3 A statisztikai és a számviteli elszámolások során a kölcsönadott (más munkáltatóhoz munkavégzés céljából kihelyezett) dolgozó munkabérét keresetként, ennek megfelelően bérköltsége terhére az a vállalkozás számolja el, amelyiknél a dolgozó az előírtaknak megfelelően statisztikai állományi létszámba tartozik. A munkabérrel kapcsolatosan a munkáltatót (foglalkoztató), valamint a munkavállalót (biztosított) is terheli fizetési kötelezettség. Munkáltatót terhelő Munkavállalót terhelő (bérből levont) Járulékok: Járulékok: Nyugdíj-biztosítási járulék 24% Nyugdíjjárulék 9,5% Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci Ebből: járulék 3% Ebből: Magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8% Természetbeni egészségbiztosítási Nyugdíj-járulék (állami alap) - 1,5% járulék 1,5% Pénzbeli hozzájárulás 0,5% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 1% járulék 7,5% Ebből: Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 % Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% Munkaerő-piaci járulék 1,5% Járulékok A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után havonta fizet járulékot. A járulék összegének megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövedelmet is, amelyet a foglalkoztató a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

4 A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után főszabályként a 27% társadalombiztosítási járulékon belül 24% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. Járulékalapot képező jövedelem A Tbj ának rendelkezése alapján a foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a Tbj. 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A Tbj.-ben megfogalmazott járulékalapot képező jövedelmek a következők: 1. Az Szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap- számításnál figyelembe vett jövedelem, 2. a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, 3. a tanulószerződésben meghatározott díj, 4. a hivatásos nevelőszülői díj, 5. a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, 6. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj 1, A fent említett jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj január elsejétől hatályos Tbj. szövegezése alapján az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetet ösztöndíj bekerült a járulékalapot képező jövedelmek közé.

5 Járulékalapot nem képező jövedelem A járulékalapot nem képező jövedelem 1 fogalma szintén módosításra került, amely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját: 1. a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, 2. az Szja-tv a szerinti béren kívüli juttatás, 3. a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), 4. a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, 5. a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A megfogalmazásból kitűnik, hogy a fentebb felsorolt jövedelmek után sem a foglalkoztatónak nem keletkezik társadalombiztosítási járulék (27%) fizetési kötelezettsége, sem a biztosítottnak nem kell megfizetnie az egyéni járulékokat (10% és 7,5%). A személyi alapbér az Szja-törvény értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriájába tartozik, ezáltal az összevont adóalap részét képezi, személyi jövedelemadó-előleget kell számítani, levonni, valamint minden hónap 12-ig befizetni az adóhatóságnak. Az a magánszemély, aki az adóévben bérjövedelmet szerzett, adójóváírás címén csökkentheti a számított adóját. Az adójóváírásra vonatkozó részletes szabályokat az Szja-tv a tartalmazza. Az adójóváírás a bér 16%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb forint lehet. Az adójóváírás érvényesíthetőségének feltétele, hogy a magánszemély bevallott (elszámolt) összes jövedelme az adóév során a törvényben forintban meghatározott jogosultsági határt ne lépje túl. Az előzőek szerinti érték- 1 Tbj. 21.

6 határ túllépése azonban nem jelenti az adójóváírási lehetőség teljes elveszítését, ugyanis csökkentett összegű adójóváírás illeti meg azt a magánszemélyt, akinek az adóévben bevallott (elszámolt) összes jövedelme a jogosultsági határt meghaladta ugyan, de nem több forintnál. A bevallott (elszámolt) összes jövedelembe beszámítandók az összevont adóalapba tartozó és a bevallásadási kötelezettség alá eső külön adózó jövedelmek is. A csökkentett összegű adójóváírás azt jelenti, hogy a magánszemélynek az őt egyébként megillető adójóváírás összegét csökkentenie kell a forintot meghaladó jövedelem 12%-ával. Fontos ismerni az adójóváírás alkalmazásához a jogosultsági hónap fogalmát. Jogosultsági hónap alatt az a hónap értendő, amely hónapra a magánszemélyt bér illeti meg. Ezzel kapcsolatban két dolgot kell megjegyezni. Az egyik az, hogy amennyiben a bérre való jogosultság egy hónapban akár egy napra is fennáll, akkor ezt a hónapot is jogosultsági hónapnak kell tekinteni. Egy jogosultsági hónapról van szó abban az esetben is, ha a magánszemélyt egy adott hónapon belül több kifizetőtől illeti meg bérjövedelem. A másik fontos tudnivaló, hogy egy adóéven belül legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. A Tbj ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató 27% társadalombiztosítási járulékot, ezen belül 1% mértékű munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni. A munkaadói munkaerő-piaci járulék rendeltetése A foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmek után 27% mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, melynek részét képezi a munkerőpiaci járulék is. A munkaadói munkaerő-piaci járulék alapja és mértéke A munkaadói munkaerő-piaci járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem 1%-a. A munkaadói munkaerő-piaci járulék a munkaerő-piaci célok fedezetéül szolgál, a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezi.

7 A munkaadói munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség teljesítése A munkaadói munkaerő-piaci járulékot a munkaadó állapítja meg a társadalombiztosítási járulék részeként, vallja be, és közvetlenül fizeti be az APEHnál kezelt számlára. A társadalombiztosítási járulékot, ezen belül a munkaerő-piaci járulékot az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni. A munkaadói és munkavállalói munkaerő-piaci járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata. Az állami adóhatóság a befizetett munkaadói és munkavállalói munkaerő-piaci járulékot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével, az Államháztartási Hivatallal, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársasággal kötött négyoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára. A biztosított munkaerő-piaci járulékként a járulékalapot képező jövedelmei után a foglalkoztatótól kapott jövedelem 1,5%-át köteles fizetni. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles. A fizetési kötelezettség akkor merül fel, ha 20 fő munkavállaló között nincs legalább egy fő megváltozott munkaképességű (40%-os vagy attól nagyobb mértékben csökkent) munkavállaló. Ezt az úgynevezett 5%-os kötelező foglalkoztatási szint szabályozza. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám Ft/fő/év 1 (2010. évben) Fontos! A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást! 1 Beiktatta: évi LXXVII tv /A (5) bekezdés

8 Szakképzési hozzájárulást a Szakképzési hozájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint a bérköltség után kell fizetni, mértéke 1,5%. Szakképzési hozzájárulást a Szakképzési hozájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási járulék után kell fizetni, mértéke 1,5%. Példa A munkavállaló személyi alapbére havi Ft. A naptári napok száma 31, munkanapok száma 22, fizetett ünnep 1 nap, távollét nincs. Egyéb juttatást a dolgozó nem kapott, magánnyugdíjpénztárnak tagja. Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

9 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés Adójóváírás Az adójóváírás összege 2010-től legfeljebb havi forint. A változás abban is megmutatkozik, hogy a jogosultsági jövedelemhatárt feljebb tolják, és az úgynevezett kifuttatást is korrigálják, így a mainál sokkal több ember élhet majd vele, vagyis jóval többen csökkenhetik a bérük után fizetendő adót. Adójóváírás Százalékos mértéke 18% 17% Havi felső értéke Jogosultsági határ Jogosultsági határ felett Éves összes jövedelem 9%-a 12% Maximum jogosultsági határ Azok csökkenthetik tehát havonta legfeljebb forinttal a bérük után fizetendő adót, akik összes éves jövedelme forintnál kevesebb. Akik éves összes jövedelme ennél magasabb, azonban nem haladja meg forintot, azok csak egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Értelemszerűen évi forint összes jövedelem felett már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót az adójóváírással.

10 Példa A magánszemély a következő havi bérjövedelemmel rendelkezik: a) Ft; b) Ft c) Ft d) Ft e) Ft-os havi bér mellett az év során értékesített ingatlanból származó jövedelem Ft. Milyen mértékű adólevonást érvényesíthet az adóalany? a) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

11 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% 715 Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó 337 Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés b) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

12 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j. 1,5% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés c) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

13 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j. 1,5% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés d) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés

14 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

15 e) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés

16 Munkavállalói munkaerő-piaci járulékra vonatkozó példák 1. Főállású munkaviszonyban álló dolgozó munkavállalói járuléka Egy vállalkozás egyik szakmunkásának az adóévi bruttó munkabére Ft, természetben Ft értékű munkahelyi étkeztetésben részesült Ft értékű munkaruhát kapott, valamint Ft névértékű üdülési csekket, melyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátott ki, és a szakmunkás nevére szólt, továbbá 2 hónapig mivel más telephelyen kellett dolgoznia munkásszálláson helyezték el. Mekkora összegű munkavállalói munkaerőpiaci járulékot kell levonnia a munkáltatónak ettől a szakmunkástól? A munkavállalói munkaerő-piaci járulék alapja Ft, aminek az az oka, hogy a munkavállalói munkaerő-piaci járulék alapja a Tbj-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelem. A munkavállalói munkaerő-piaci járulék összege tehát: Ft 0,015 = Ft. 2. Nyugdíjas munkavállaló járulékkötelezettsége A nyugdíjas munkavállaló adóévi nyugdíja (öregségi nyugdíj) Ft volt. A munkáltatójától kapott bruttó keresete Ft Ft értékű térítésmentes munkahelyi étkeztetésben részesült. Mekkora összegű munkavállalói járulékot kell levonni a nyugdíjastól? A nyugdíjas munkavállalótól sem a nyugdíj melletti bruttó keresete, sem az adóköteles természetbeni juttatása ( Ft) után nem kell munkavállalói munkaerő-piaci járulékot levonni (Tbj. 25. ) 3. Külföldi foglalkoztatottaktól levonandó munkavállalói járulék Egy külföldi-magyar vállalkozás az adóévben 2 fő külföldi állampolgárt foglalkoztatott. A munkavállaló a vegyes cég menedzsere. Az adóévi bruttó munkabére Ft volt, Ft prémiumot és Ft jutalmat kapott. Természetben Ft értékű munkahelyi étkeztetésben részesült. Továbbá cégautó-használati joggal is rendelkezett. A menedzser használatába adott cégautó után a vállalkozás nem fizetett cégautó-adót, mert a me-

17 nedzser útnyilvántartással igazolta, hogy magáncélra nem használta a cégautót, ilyen célokra a saját személygépkocsiját használta. Mekkora összegű munkavállalói munkaerő-piaci járulékot kell levonnia a munkáltatónak a külföldi munkavállalótól? A menedzser munkavállalói munkaerő-piaci járulékának alapja: Ft (bruttó munkabér) Ft (prémium) Ft (jutalom) = Ft. A munkavállalói munkaerő-piaci járulék összege: Ft 0,015 = Ft. 4. Diplomáciai vagy konzuli képviseleten dolgozó magyar munkavállalótól levonandó munkavállalói járulék Tegyük fel, hogy Németország magyarországi diplomáciai képviselete 2 fő magyar munkavállalót foglalkoztat. Az egyik bruttó keresete az adóévben Ft, a másik bruttó keresete Ft. Mindegyik munkavállaló Ft szja-köteles nem kedvezményes adózású természetbeni juttatásban részesült. Mekkora összegű munkavállalói Munkaerő-piaci járulékot fizet a diplomáciai képviselet közvetlenül a Munkaerő piaci Alap számlájára? A levonandó és befizetendő munkavállalói járulék kiszámítása: ( Ft Ft) 0,015 = Ft. [( Ft x 01,54)] x 0,015 = Ft 5. A le nem vont és be nem fizetett munkavállalói járulék miatti szankció Egy cég a külföldi munkavállalójától tévedésből nem vont le munkavállalói munkaerő-piaci járulékot az adóévben. A külföldi munkavállaló bruttó keresete Ft volt. A levonni elmulasztott járulék összege: Ft 0,015 = Ft. Az adóhatóság, megállapította az adóhiányt Ft összegben (be nem fizetett munkavállalói munkaerő-piaci járulék), amely után 50% mértékű adóbírságot szabott ki. Az adóbírság összege tehát: Ft x 0,5 = Ft. Az adóhatóság észlelve a mulasztást 20%-os mértékű mulasztási bírságot szabott ki. A bírság összege: Ft 0,2 = Ft.

18

19 Munkabér-előleg, készpénzben történő bérfizetés A munkabért nemcsak megállapítani, hanem kifizetni is a magyar törvényes pénznemben (forintban) kell. Ha a munkavállaló tartós külszolgálatot teljesít, eltérő rendelkezés alapján a munkabére a munkavégzés helye szerinti vagy más meghatározott pénznemben is fizethető. A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alkalmazása, így a forintban történő megállapításának és kifizetésének kötelezettsége külföldi állampolgár munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is irányadó akkor, ha a munkaviszonyra egyébként az Mt. hatálya kiterjed. A bankszámlára történő utalásra, csak kollektív, vagy egyéni megállapodás alapján kerülhet sor, a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalókat bankszámla megnyitására. Amennyiben a kollektív szerződés rendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az valamennyi munkavállaló vonatkozásában irányadó, függetlenül attól, hogy tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek, vagy sem. Ebben az esetben, a kollektív szerződésben célszerű rendelkezni a bankszámláról való pénzfelvétel költségeihez való munkáltatói hozzájárulás mértékéről is. A munkaidő-alap védelme érdekében tapasztalható, hogy egyre inkább tért hódít az átutalásos fizetési forma. Jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkabér 20%-a természetbeni munkabérként is megállapítható. Az ilyen juttatásoknak két korlátja van, egyrészt a mértéke (munkabér 20%-a), másrészt az adható árucikkek köre is behatárolt. A természetbeni munkabért gyakran összekeverik az egyéb természetben nyújtott szociális juttatással. E kettő között a különbség abban van, hogy a természetbeni munkabér mint neve is mutatja munkabérnek minősül, pl. átlagkereset számításakor a pénzbeli értékét figyelembe kell venni. Ugyanez a szociális juttatásokról nem mondható el. Nem lehet továbbá a munkabért utalvány, vagy más formában, pl. meghatározott áru választásával kifizetni.

20 A munkáltató akkor is köteles legalább havonta munkabérelőleg fizetésére. Előfordulhat, hogy a munka jellegéből, illetve a teljesítmény értékeléséből adódóan a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény (pl. jutalék kiszámítása miatt) csak egy hónapnál hoszszabb idő múlva állapítható meg. Ebben az esetben a munkabért, annak tényleges megállapítását követően kell kifizetni, de addig is előleget kell fizetni a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya az esedékes bérfizetés előtt megszűnik, akkor a munkáltató köteles gondoskodni annak megküldéséről. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esne, akkor a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabér bankszámlára történő utalása esetén a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy az előírt bérfizetési napon a munkavállaló a bankszámlán az esedékes munkabérét fel tudja venni. A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét kérésére előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért eltérő megállapodás hiányában két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térített bér munkabéréből levonható. A bérszámfejtés során a munkavállaló nettó bért kap. A nettó bér (azaz a hóvégi kifizetés) nem más, mint az összes járandóság csökkentve a levonásokkal. A munkabérből levonás csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján történhet. Jogszabály alapján vonható le: a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg; a személyi jövedelemadó;

21 az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj; a munkavállalói járulék. Végrehajtható határozat alapján történhet levonás a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása). A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon; a munkabéréből bizonyos összeget az általa megjelölt más célra levonjon.

22

23 A tévesen kifizetett munkabér, illetve a tartozás visszakövetelése Az igény érvényesítésére nyitva álló határidő A Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) a értelmében a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalótól fő szabályként hatvan napon belül írásbeli felszólítással követelheti vissza. Ezen határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy elmulasztása esetén a munkáltató követelését többé már nem érvényesítheti. A munkabérnek az általános hároméves határidőn belül történő visszakövetelésére akkor van lehetőség, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállalónak: fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Például a kétszeres munkabér kifizetést a munkavállalónak nyilván fel kell ismernie, ezért a többletként felvett összeg visszafizetésére hatvan nap eltelte után, még az elévülési időn belül, munkáltatója jogszerűen felszólíthatja. A munkavállaló egyéb tartozásaiból eredő igényét a munkáltató az általános elévülési időn belül érvényesítheti. Ilyen tartozások lehetnek pl. a többletként kiadott szabadságra kifizetett munkabér, tanulmányi szerződés megszegéséből eredő tartozás, prémium előleg, munkaruha megváltás stb. A munkaviszonyból eredő igények elévülése Az elévülés Az Mt.-ben az idő múlásával kapcsolatosan meghatározott határidők hatásukat tekintve kétfélék. Jogvesztő határidő Az idő múlása az esetek egy részében magát az alanyi jogot szünteti meg, azaz a lejártát követően a cselekmény pótlására nincs lehetőség. Ezek az ún. anyagi jogi jellegű jogvesztő határidők.

24 Ilyenek például: a rendkívüli felmondás joga az Mt ának (4) bekezdése értelmében az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belüli szubjektív határidőn belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven vezető esetében három éven belüli, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig tartó objektív határidőn belül gyakorolható, a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén az Mt ának (1) bekezdése értelmében annak visszakövetelésére 60 nap áll a munkáltató rendelkezésére, és ha nem intézkedik, vagy a téves kifizetést később veszi észre, akkor a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az Mt. 170/D. -ának (5) bekezdése értelmében a munkáltató a leltár befejezetésétől számított 60 napon büntetőeljárás esetén a bíróság, illetve a nyomozhatóság jogerős határozatának közlésétől számított 30 napon belül érvényesítheti. Elévülési jellegű határidő A határidők másik része eljárás jogi jellegű, ami azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása kimenthető. Az elévülés az az időtartam, amely alatt az igény érvényesíthető. Az elévülési határidő lejártát követően az alanyi jog nem enyészik el, de az a továbbiakban bírósági úton nem kényszeríthető ki. Az elévülési idő mértéke Az Mt a értelmében a munkaviszonnyal kapcsolatos igények három év alatt évülnek el. Ezen általános elévülési időtől eltérően: a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt évül el, kivéve, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb; ez esetben az elévülési idő ennek megfelelő időtartamú, a megállapodás megtámadására nyitva álló határidő az Mt. 7. -ának (3) bekezdése értelmében 30 nap, azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható, a keresetindítás határideje az Mt a értelmében az intézkedés közlésétől számított 30 nap, ha azt:

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla 19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Előfordulhat, hogy egy-egy munkavállalóval kapcsolatban bírósági letiltást kapunk, mely alapján jövedelméből valamennyi összeget egy bizonyos jogcímen,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Munkavállalói járulék

Munkavállalói járulék 5. cím Munkavállalói járulék 2801 1. fejezet A munkavállalói járulék működése, jellemzői 2803 A munkavállalói járulékot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11)

Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11) Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11) Még a törvénytervezet megszavazása előtt Vámosi-Nagy Szabolcs volt APEH elnökhelyettes sietve tájékoztatott: könnyen

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

Munkavállalói járulék

Munkavállalói járulék 5. cím Munkavállalói járulék 2801 1. fejezet A munkavállalói járulék működése, jellemzői 2803 A Munkaerőpiaci Alap az 1995. évi CXXIV. törvény alapján jött létre 1996. január 1-jétől. A korábban önálló

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben