Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása"

Átírás

1 Munkabér közterhei, kifizetése, nyilvántartása A munkabérek közterhei A bérköltség fogalmát a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) határozza meg. E szerint bérköltség minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A számviteli bérköltség fogalom elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez (KSH Budapest 1998) című kiadványában foglalt szabályoknak, amelynek összetevői a következők: alapbér, illetve törzsbér, amely a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti-, havi-, éves bére), amely alapbér megállapítható teljesítménybérezés keretében is. A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet azonos, több vagy kevesebb is, mint az alapbér; bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél vagy teljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különleges feltételeit, körülményeit, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér. (Például: műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, ügyeleti díj, gépjármű-vezetési pótlék stb.) Nem tartoznak a bérpótlékok

2 körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (például családi pótlék, különélési pótlék stb.); kiegészítő fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján járó díjazás, jellemzően távolléti díj. Például fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, fizetett munkaszüneti napok, tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállaló fizetett munkabére, kötelező orvosi vizsgálat időtartamára fizetett díjazás stb.; prémium, amely az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; jutalom, amely az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg; a 13. és további havi fizetés, amely a jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt díjazás. A statisztikai elszámolások szerint megkülönböztethetők az állományba tartozó munkavállalók, valamint az állományba nem tartozók. Az állományba nem tartozó munkavállalók kereseteként jelennek meg így a szakképzési hozzájárulás alapját képezik jellemzően a következők: a felmondási időből a munkavégzés alól történő felmentés időtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér, a tartósan távol lévők részére történt utólagos kifizetések (például szülési szabadságon lévő; egy hónapnál régebben beteg részére fizetett 13. havi fizetés, korábbi időszakra vonatkozó prémium, jutalom stb.), az 5 munkanapnál nem hosszabb idejű munkavégzésre történő kifizetés, a megbízási jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak, a tanfolyami külső előadók, szakmai oktatást végzők, ellenőrök és vizsgáztatók részére fizetett díjazás (nem tartoznak ide a keresetbe nem tartozó szerzői jogdíjak), az esetenként foglalkoztatott tanácsadók, szakértők munkadíja, a választott tisztségviselőknek a végzett munka ellenértékeként előre meghatározott, illetve a tagság által megszavazott mértékben rendszeresen vagy bizonyos rendszerességgel fizetett tiszteletdíj (például a vezető tisztségviselőknek, mint az igazgatótanács, felügyelőbizottság tagjainak, ily módon fizetett díjazás).

3 A statisztikai és a számviteli elszámolások során a kölcsönadott (más munkáltatóhoz munkavégzés céljából kihelyezett) dolgozó munkabérét keresetként, ennek megfelelően bérköltsége terhére az a vállalkozás számolja el, amelyiknél a dolgozó az előírtaknak megfelelően statisztikai állományi létszámba tartozik. A munkabérrel kapcsolatosan a munkáltatót (foglalkoztató), valamint a munkavállalót (biztosított) is terheli fizetési kötelezettség. Munkáltatót terhelő Munkavállalót terhelő (bérből levont) Járulékok: Járulékok: Nyugdíj-biztosítási járulék 24% Nyugdíjjárulék 9,5% Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci Ebből: járulék 3% Ebből: Magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8% Természetbeni egészségbiztosítási Nyugdíj-járulék (állami alap) - 1,5% járulék 1,5% Pénzbeli hozzájárulás 0,5% Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 1% járulék 7,5% Ebből: Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 % Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% Munkaerő-piaci járulék 1,5% Járulékok A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után havonta fizet járulékot. A járulék összegének megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövedelmet is, amelyet a foglalkoztató a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

4 A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után főszabályként a 27% társadalombiztosítási járulékon belül 24% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. Járulékalapot képező jövedelem A Tbj ának rendelkezése alapján a foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a Tbj. 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A Tbj.-ben megfogalmazott járulékalapot képező jövedelmek a következők: 1. Az Szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap- számításnál figyelembe vett jövedelem, 2. a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, 3. a tanulószerződésben meghatározott díj, 4. a hivatásos nevelőszülői díj, 5. a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, 6. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj 1, A fent említett jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj január elsejétől hatályos Tbj. szövegezése alapján az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetet ösztöndíj bekerült a járulékalapot képező jövedelmek közé.

5 Járulékalapot nem képező jövedelem A járulékalapot nem képező jövedelem 1 fogalma szintén módosításra került, amely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját: 1. a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, 2. az Szja-tv a szerinti béren kívüli juttatás, 3. a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), 4. a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, 5. a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A megfogalmazásból kitűnik, hogy a fentebb felsorolt jövedelmek után sem a foglalkoztatónak nem keletkezik társadalombiztosítási járulék (27%) fizetési kötelezettsége, sem a biztosítottnak nem kell megfizetnie az egyéni járulékokat (10% és 7,5%). A személyi alapbér az Szja-törvény értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriájába tartozik, ezáltal az összevont adóalap részét képezi, személyi jövedelemadó-előleget kell számítani, levonni, valamint minden hónap 12-ig befizetni az adóhatóságnak. Az a magánszemély, aki az adóévben bérjövedelmet szerzett, adójóváírás címén csökkentheti a számított adóját. Az adójóváírásra vonatkozó részletes szabályokat az Szja-tv a tartalmazza. Az adójóváírás a bér 16%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb forint lehet. Az adójóváírás érvényesíthetőségének feltétele, hogy a magánszemély bevallott (elszámolt) összes jövedelme az adóév során a törvényben forintban meghatározott jogosultsági határt ne lépje túl. Az előzőek szerinti érték- 1 Tbj. 21.

6 határ túllépése azonban nem jelenti az adójóváírási lehetőség teljes elveszítését, ugyanis csökkentett összegű adójóváírás illeti meg azt a magánszemélyt, akinek az adóévben bevallott (elszámolt) összes jövedelme a jogosultsági határt meghaladta ugyan, de nem több forintnál. A bevallott (elszámolt) összes jövedelembe beszámítandók az összevont adóalapba tartozó és a bevallásadási kötelezettség alá eső külön adózó jövedelmek is. A csökkentett összegű adójóváírás azt jelenti, hogy a magánszemélynek az őt egyébként megillető adójóváírás összegét csökkentenie kell a forintot meghaladó jövedelem 12%-ával. Fontos ismerni az adójóváírás alkalmazásához a jogosultsági hónap fogalmát. Jogosultsági hónap alatt az a hónap értendő, amely hónapra a magánszemélyt bér illeti meg. Ezzel kapcsolatban két dolgot kell megjegyezni. Az egyik az, hogy amennyiben a bérre való jogosultság egy hónapban akár egy napra is fennáll, akkor ezt a hónapot is jogosultsági hónapnak kell tekinteni. Egy jogosultsági hónapról van szó abban az esetben is, ha a magánszemélyt egy adott hónapon belül több kifizetőtől illeti meg bérjövedelem. A másik fontos tudnivaló, hogy egy adóéven belül legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. A Tbj ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató 27% társadalombiztosítási járulékot, ezen belül 1% mértékű munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni. A munkaadói munkaerő-piaci járulék rendeltetése A foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmek után 27% mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, melynek részét képezi a munkerőpiaci járulék is. A munkaadói munkaerő-piaci járulék alapja és mértéke A munkaadói munkaerő-piaci járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem 1%-a. A munkaadói munkaerő-piaci járulék a munkaerő-piaci célok fedezetéül szolgál, a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezi.

7 A munkaadói munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség teljesítése A munkaadói munkaerő-piaci járulékot a munkaadó állapítja meg a társadalombiztosítási járulék részeként, vallja be, és közvetlenül fizeti be az APEHnál kezelt számlára. A társadalombiztosítási járulékot, ezen belül a munkaerő-piaci járulékot az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni. A munkaadói és munkavállalói munkaerő-piaci járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata. Az állami adóhatóság a befizetett munkaadói és munkavállalói munkaerő-piaci járulékot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével, az Államháztartási Hivatallal, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársasággal kötött négyoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára. A biztosított munkaerő-piaci járulékként a járulékalapot képező jövedelmei után a foglalkoztatótól kapott jövedelem 1,5%-át köteles fizetni. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles. A fizetési kötelezettség akkor merül fel, ha 20 fő munkavállaló között nincs legalább egy fő megváltozott munkaképességű (40%-os vagy attól nagyobb mértékben csökkent) munkavállaló. Ezt az úgynevezett 5%-os kötelező foglalkoztatási szint szabályozza. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám Ft/fő/év 1 (2010. évben) Fontos! A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást! 1 Beiktatta: évi LXXVII tv /A (5) bekezdés

8 Szakképzési hozzájárulást a Szakképzési hozájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint a bérköltség után kell fizetni, mértéke 1,5%. Szakképzési hozzájárulást a Szakképzési hozájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási járulék után kell fizetni, mértéke 1,5%. Példa A munkavállaló személyi alapbére havi Ft. A naptári napok száma 31, munkanapok száma 22, fizetett ünnep 1 nap, távollét nincs. Egyéb juttatást a dolgozó nem kapott, magánnyugdíjpénztárnak tagja. Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

9 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés Adójóváírás Az adójóváírás összege 2010-től legfeljebb havi forint. A változás abban is megmutatkozik, hogy a jogosultsági jövedelemhatárt feljebb tolják, és az úgynevezett kifuttatást is korrigálják, így a mainál sokkal több ember élhet majd vele, vagyis jóval többen csökkenhetik a bérük után fizetendő adót. Adójóváírás Százalékos mértéke 18% 17% Havi felső értéke Jogosultsági határ Jogosultsági határ felett Éves összes jövedelem 9%-a 12% Maximum jogosultsági határ Azok csökkenthetik tehát havonta legfeljebb forinttal a bérük után fizetendő adót, akik összes éves jövedelme forintnál kevesebb. Akik éves összes jövedelme ennél magasabb, azonban nem haladja meg forintot, azok csak egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Értelemszerűen évi forint összes jövedelem felett már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót az adójóváírással.

10 Példa A magánszemély a következő havi bérjövedelemmel rendelkezik: a) Ft; b) Ft c) Ft d) Ft e) Ft-os havi bér mellett az év során értékesített ingatlanból származó jövedelem Ft. Milyen mértékű adólevonást érvényesíthet az adóalany? a) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

11 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% 715 Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó 337 Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés b) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

12 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j. 1,5% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés c) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

13 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci j. 1,5% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés d) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Nyugdíjjárulék Törzsbér ,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés

14 Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. Jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás Összes költség Hó végi kifizetés

15 e) verzió Bérszámfejtés, július Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaadói jár Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO Mvállalói j. 1,5% Szakképz. hj. 1,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés Bérszámfejtés, január Kifizetések Levonások Közterhek Törzsbér Nyugdíjjárulék 1,5% Nybizt. jár Mny. p. tagdíj 8% Eg.bizt. jár Eg.bizt. j. term. 4% Munkaerő-piaci jár. 1% Eg.bizt. j. püi. 2% Tételes EHO - Munkaerő-piaci j Szakképz. hj. 1,5% ,5% Szem. jövedelemadó Összesen Összesen Összesen: Adójóváírás 0 Összes költség Hó végi kifizetés

16 Munkavállalói munkaerő-piaci járulékra vonatkozó példák 1. Főállású munkaviszonyban álló dolgozó munkavállalói járuléka Egy vállalkozás egyik szakmunkásának az adóévi bruttó munkabére Ft, természetben Ft értékű munkahelyi étkeztetésben részesült Ft értékű munkaruhát kapott, valamint Ft névértékű üdülési csekket, melyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátott ki, és a szakmunkás nevére szólt, továbbá 2 hónapig mivel más telephelyen kellett dolgoznia munkásszálláson helyezték el. Mekkora összegű munkavállalói munkaerőpiaci járulékot kell levonnia a munkáltatónak ettől a szakmunkástól? A munkavállalói munkaerő-piaci járulék alapja Ft, aminek az az oka, hogy a munkavállalói munkaerő-piaci járulék alapja a Tbj-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelem. A munkavállalói munkaerő-piaci járulék összege tehát: Ft 0,015 = Ft. 2. Nyugdíjas munkavállaló járulékkötelezettsége A nyugdíjas munkavállaló adóévi nyugdíja (öregségi nyugdíj) Ft volt. A munkáltatójától kapott bruttó keresete Ft Ft értékű térítésmentes munkahelyi étkeztetésben részesült. Mekkora összegű munkavállalói járulékot kell levonni a nyugdíjastól? A nyugdíjas munkavállalótól sem a nyugdíj melletti bruttó keresete, sem az adóköteles természetbeni juttatása ( Ft) után nem kell munkavállalói munkaerő-piaci járulékot levonni (Tbj. 25. ) 3. Külföldi foglalkoztatottaktól levonandó munkavállalói járulék Egy külföldi-magyar vállalkozás az adóévben 2 fő külföldi állampolgárt foglalkoztatott. A munkavállaló a vegyes cég menedzsere. Az adóévi bruttó munkabére Ft volt, Ft prémiumot és Ft jutalmat kapott. Természetben Ft értékű munkahelyi étkeztetésben részesült. Továbbá cégautó-használati joggal is rendelkezett. A menedzser használatába adott cégautó után a vállalkozás nem fizetett cégautó-adót, mert a me-

17 nedzser útnyilvántartással igazolta, hogy magáncélra nem használta a cégautót, ilyen célokra a saját személygépkocsiját használta. Mekkora összegű munkavállalói munkaerő-piaci járulékot kell levonnia a munkáltatónak a külföldi munkavállalótól? A menedzser munkavállalói munkaerő-piaci járulékának alapja: Ft (bruttó munkabér) Ft (prémium) Ft (jutalom) = Ft. A munkavállalói munkaerő-piaci járulék összege: Ft 0,015 = Ft. 4. Diplomáciai vagy konzuli képviseleten dolgozó magyar munkavállalótól levonandó munkavállalói járulék Tegyük fel, hogy Németország magyarországi diplomáciai képviselete 2 fő magyar munkavállalót foglalkoztat. Az egyik bruttó keresete az adóévben Ft, a másik bruttó keresete Ft. Mindegyik munkavállaló Ft szja-köteles nem kedvezményes adózású természetbeni juttatásban részesült. Mekkora összegű munkavállalói Munkaerő-piaci járulékot fizet a diplomáciai képviselet közvetlenül a Munkaerő piaci Alap számlájára? A levonandó és befizetendő munkavállalói járulék kiszámítása: ( Ft Ft) 0,015 = Ft. [( Ft x 01,54)] x 0,015 = Ft 5. A le nem vont és be nem fizetett munkavállalói járulék miatti szankció Egy cég a külföldi munkavállalójától tévedésből nem vont le munkavállalói munkaerő-piaci járulékot az adóévben. A külföldi munkavállaló bruttó keresete Ft volt. A levonni elmulasztott járulék összege: Ft 0,015 = Ft. Az adóhatóság, megállapította az adóhiányt Ft összegben (be nem fizetett munkavállalói munkaerő-piaci járulék), amely után 50% mértékű adóbírságot szabott ki. Az adóbírság összege tehát: Ft x 0,5 = Ft. Az adóhatóság észlelve a mulasztást 20%-os mértékű mulasztási bírságot szabott ki. A bírság összege: Ft 0,2 = Ft.

18

19 Munkabér-előleg, készpénzben történő bérfizetés A munkabért nemcsak megállapítani, hanem kifizetni is a magyar törvényes pénznemben (forintban) kell. Ha a munkavállaló tartós külszolgálatot teljesít, eltérő rendelkezés alapján a munkabére a munkavégzés helye szerinti vagy más meghatározott pénznemben is fizethető. A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alkalmazása, így a forintban történő megállapításának és kifizetésének kötelezettsége külföldi állampolgár munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén is irányadó akkor, ha a munkaviszonyra egyébként az Mt. hatálya kiterjed. A bankszámlára történő utalásra, csak kollektív, vagy egyéni megállapodás alapján kerülhet sor, a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalókat bankszámla megnyitására. Amennyiben a kollektív szerződés rendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az valamennyi munkavállaló vonatkozásában irányadó, függetlenül attól, hogy tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek, vagy sem. Ebben az esetben, a kollektív szerződésben célszerű rendelkezni a bankszámláról való pénzfelvétel költségeihez való munkáltatói hozzájárulás mértékéről is. A munkaidő-alap védelme érdekében tapasztalható, hogy egyre inkább tért hódít az átutalásos fizetési forma. Jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkabér 20%-a természetbeni munkabérként is megállapítható. Az ilyen juttatásoknak két korlátja van, egyrészt a mértéke (munkabér 20%-a), másrészt az adható árucikkek köre is behatárolt. A természetbeni munkabért gyakran összekeverik az egyéb természetben nyújtott szociális juttatással. E kettő között a különbség abban van, hogy a természetbeni munkabér mint neve is mutatja munkabérnek minősül, pl. átlagkereset számításakor a pénzbeli értékét figyelembe kell venni. Ugyanez a szociális juttatásokról nem mondható el. Nem lehet továbbá a munkabért utalvány, vagy más formában, pl. meghatározott áru választásával kifizetni.

20 A munkáltató akkor is köteles legalább havonta munkabérelőleg fizetésére. Előfordulhat, hogy a munka jellegéből, illetve a teljesítmény értékeléséből adódóan a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény (pl. jutalék kiszámítása miatt) csak egy hónapnál hoszszabb idő múlva állapítható meg. Ebben az esetben a munkabért, annak tényleges megállapítását követően kell kifizetni, de addig is előleget kell fizetni a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya az esedékes bérfizetés előtt megszűnik, akkor a munkáltató köteles gondoskodni annak megküldéséről. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esne, akkor a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabér bankszámlára történő utalása esetén a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy az előírt bérfizetési napon a munkavállaló a bankszámlán az esedékes munkabérét fel tudja venni. A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét kérésére előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért eltérő megállapodás hiányában két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térített bér munkabéréből levonható. A bérszámfejtés során a munkavállaló nettó bért kap. A nettó bér (azaz a hóvégi kifizetés) nem más, mint az összes járandóság csökkentve a levonásokkal. A munkabérből levonás csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján történhet. Jogszabály alapján vonható le: a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg; a személyi jövedelemadó;

21 az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj; a munkavállalói járulék. Végrehajtható határozat alapján történhet levonás a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása). A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon; a munkabéréből bizonyos összeget az általa megjelölt más célra levonjon.

22

23 A tévesen kifizetett munkabér, illetve a tartozás visszakövetelése Az igény érvényesítésére nyitva álló határidő A Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) a értelmében a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalótól fő szabályként hatvan napon belül írásbeli felszólítással követelheti vissza. Ezen határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy elmulasztása esetén a munkáltató követelését többé már nem érvényesítheti. A munkabérnek az általános hároméves határidőn belül történő visszakövetelésére akkor van lehetőség, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállalónak: fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Például a kétszeres munkabér kifizetést a munkavállalónak nyilván fel kell ismernie, ezért a többletként felvett összeg visszafizetésére hatvan nap eltelte után, még az elévülési időn belül, munkáltatója jogszerűen felszólíthatja. A munkavállaló egyéb tartozásaiból eredő igényét a munkáltató az általános elévülési időn belül érvényesítheti. Ilyen tartozások lehetnek pl. a többletként kiadott szabadságra kifizetett munkabér, tanulmányi szerződés megszegéséből eredő tartozás, prémium előleg, munkaruha megváltás stb. A munkaviszonyból eredő igények elévülése Az elévülés Az Mt.-ben az idő múlásával kapcsolatosan meghatározott határidők hatásukat tekintve kétfélék. Jogvesztő határidő Az idő múlása az esetek egy részében magát az alanyi jogot szünteti meg, azaz a lejártát követően a cselekmény pótlására nincs lehetőség. Ezek az ún. anyagi jogi jellegű jogvesztő határidők.

24 Ilyenek például: a rendkívüli felmondás joga az Mt ának (4) bekezdése értelmében az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belüli szubjektív határidőn belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven vezető esetében három éven belüli, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig tartó objektív határidőn belül gyakorolható, a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén az Mt ának (1) bekezdése értelmében annak visszakövetelésére 60 nap áll a munkáltató rendelkezésére, és ha nem intézkedik, vagy a téves kifizetést később veszi észre, akkor a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az Mt. 170/D. -ának (5) bekezdése értelmében a munkáltató a leltár befejezetésétől számított 60 napon büntetőeljárás esetén a bíróság, illetve a nyomozhatóság jogerős határozatának közlésétől számított 30 napon belül érvényesítheti. Elévülési jellegű határidő A határidők másik része eljárás jogi jellegű, ami azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása kimenthető. Az elévülés az az időtartam, amely alatt az igény érvényesíthető. Az elévülési határidő lejártát követően az alanyi jog nem enyészik el, de az a továbbiakban bírósági úton nem kényszeríthető ki. Az elévülési idő mértéke Az Mt a értelmében a munkaviszonnyal kapcsolatos igények három év alatt évülnek el. Ezen általános elévülési időtől eltérően: a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt évül el, kivéve, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb; ez esetben az elévülési idő ennek megfelelő időtartamú, a megállapodás megtámadására nyitva álló határidő az Mt. 7. -ának (3) bekezdése értelmében 30 nap, azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható, a keresetindítás határideje az Mt a értelmében az intézkedés közlésétől számított 30 nap, ha azt:

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont] Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Előfordulhat, hogy egy-egy munkavállalóval kapcsolatban bírósági letiltást kapunk, mely alapján jövedelméből valamennyi összeget egy bizonyos jogcímen,

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek

Pénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek Pénzügyi számvitel VII. előadás Kötelezettségek Kötelezettségek Szerződésből, jogszabályi előírásból Pénzben kifejezett Teljesített, elismert Kötelezettségek fajtái Mérlegben megjelenítve Hátrasorolt Hosszú

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2017. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 15 % Minimálbér, bruttó: 127 500 forint Garantált bérminimum,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla 19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Bérösszesítő. Társaság neve: Társaság címe: Statek Statisztikai Elemző Központ Kft Budapest, Keleti Károly utca január

Bérösszesítő. Társaság neve: Társaság címe: Statek Statisztikai Elemző Központ Kft Budapest, Keleti Károly utca január Cég összesen: Időadatok: nap munkanap óra Ledolgozott napok 60 050 60 050 360 268 Munkaszüneti nap 670 4 21 Pihenőnap 22 231 1 742 0 Betegszabadság 306 306 1 745 Betegszabadság (nem munkanapra) 106 7 28

Részletesebben

Bérösszesítő. Statek Statisztikai Elemző Központ Kft Budapest, Keleti Károly utca január szeptember

Bérösszesítő. Statek Statisztikai Elemző Központ Kft Budapest, Keleti Károly utca január szeptember Társaság neve: Cég összesen: Időadatok: nap munkanap óra Ledolgozott napok 100 879 100 879 652 747 Munkaszüneti nap 219 3 10 Pihenőnap 26 074 1 937 0 Betegszabadság 249 249 1 288 Betegszabadság (nem munkanapra)

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 1. oldal 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk

A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk 1. sz. Melléklet A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk Az alapbér [Mt.136-138. ] Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi eleme.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban) SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014.

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014. A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014. Biztosítottak körben bekövetkező változás 1. 2014. január 1-jétől

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

MUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL

MUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1117 MUNKAERŐKÖLTSÉG-FELVÉTEL 2016 Adatszolgáltatók:

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

Járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képezőjövedelem. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képezőjövedelem. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22 Adatlap 212 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2008/2009.

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2008/2009. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK, JÁRULÉK ÉS FOLYÓSZÁMLARENDSZER 1. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK FEDEZETE, A JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZZETSÉG ALANYAI, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK ALAPJA (járulékalapot

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről

2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről 2007. évi. törvény a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjéről 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. -ának (5) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához 2017. december 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

Részletesebben

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 12/1996. (IV.26.) sz. önkormányzati rendelete Az építményadóról A Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó bérjövedelem. 2. A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó bérjövedelem. 2. A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem Adatlap 21 a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Fontos! Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Cafetéria Szabályzata

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Cafetéria Szabályzata Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Cafetéria Szabályzata 1. A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011.évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. (3) bekezdése alapján

Részletesebben

Bérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:

Bérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok: Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy

Részletesebben

(nyugellátás elbírálásához)

(nyugellátás elbírálásához) ÚTMUTATÓ a Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás 2011. kitöltéséhez (nyugellátás elbírálásához) ( b, E, M és P lapokhoz) A 2011. évi adatok közlésére szolgáló Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Munkavállalói járulék

Munkavállalói járulék 5. cím Munkavállalói járulék 2801 1. fejezet A munkavállalói járulék működése, jellemzői 2803 A munkavállalói járulékot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

Részletesebben

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben