Japán: A foglalkoztatottság biztonsága helyett új munkahelyek teremtése
|
|
- Alíz Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MUNKAERÕPIAC, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Japán: A foglalkoztatottság biztonsága helyett új munkahelyek teremtése A 90-es évek eleje óta a japán gazdasági modell súlyos válságban van. Az a modell, amely a múltban olyan hatékonyan működött, most képtelen alkalmazkodni a nemzetközi gazdasági helyzet alakulásához. Néhány éve azonban az ország gazdasági szerkezete lassú változásnak indult: a foglalkoztatási formák változatosabbak lettek, a szolgáltatások fellendülőben vannak, és tanúi vagyunk a családi modell átalakulásának. Mindazonáltal még erős a kötődés a hagyományokhoz, és a megkezdődött változások nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy kihúzzák a gazdaságot a foglalkoztatási válságból. Tárgyszavak: munkanélküliség; munkahelyteremtés; nők munkavállalása; foglalkoztatási formák. Bevezetés 1987-ben Japánban 2,7% volt a munkanélküliség, amely 1990-ben tovább csökkent 2,1%-ra. A gazdasági csoda elmúltával azonban az irányzat megfordult: 1995-ben a munkanélküliség meghaladta a 3%-ot, 2001 júliusában pedig túllépte az 5%-ot is. Nyilvánvaló, hogy Japán már nem tudta felszívni a felesleges munkaerőt. Mindazonáltal a japán munkanélküliségi ráta más fejlett ipari országokéhoz képest még mindig viszonylag alacsony (1. ábra). A foglalkoztatottsági adatok összehasonlítását bizonyos fenntartással kell kezelni, mert az egyes országok eltérő statisztikai módszereket alkalmaznak, bár a számítások szerint az amerikai statisztikai módszer alkalmazása sem vezetne lényegesen más eredményre. Pontosabb lenne arról beszélni, hogy Japánban a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliségi ráta azért alacsony, mert ott többen hagytak fel a munkakereséssel, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ebből azonban arra lehet következtetni, hogy ezeknek az embereknek Japánban elegendő pénzük van ahhoz, hogy munka nélkül is megéljenek. A viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta ellenére Japán gazdasági eredményei siralmasak. Az ország jelenlegi gazdasági erejét és magas élet-
2 színvonalát csak múltbeli sikereinek köszönheti. Ennek azonban az a hátulütője, hogy a japánok a gazdaság folyamatos hanyatlása ellenére sem érezték sürgős szükségét annak, hogy reformokat vezessenek be. Japán USA Hollandia Nagy-Britannia Németország Franciaország Olaszország ábra Munkanélküliség a fejlett ipari országokban (%-ban) A nyolcvanas években a japán gazdaság ereje a foglalkoztatási struktúrák szilárdságán nyugodott: a piacra jutás korlátozásán, a különböző szempontok szerint vállalatcsoportokba (keirecukba) tömörült társaságok közötti kapcsolatokon, továbbá a szakmai kapcsolatok minőségén, amely az egész életre szóló munkahely és a munkaviszony hosszától függő előléptetés hatására alakult ki. A foglalkoztatási struktúráknak ez a szilárdsága tette lehetővé, hogy a vállalatok termelő beruházásai magas szintet értek el, ami gyors gazdasági növekedést eredményezett. Az alkalmazottak azonosultak egész életre szóló munkahelyük célkitűzéseivel; életszínvonaluk az előléptetések és a hosszú munkaviszony esetében fizetett bér hatására állandóan javult, ami szorgalmas munkára ösztönözte őket. Ez mindaddig előnyös volt a japán gazdaság számára, amíg a termelés folyamatos javulásához vezetett. A gazdasági környezet változása következtében azonban a régi rendszerek egyre előnytelenebbé, a 90-es évektől kezdve pedig már kimondottan a fejlődés akadályává váltak. A változás azzal kezdődött, hogy más ázsiai országokban, nevezetesen Kínában, jelentősen javult a termékek minősége. Így
3 a versenyképességet különösen a nagy munkaintenzitású termékek esetében a termelő országok bérköltsége közötti különbség határozta meg. Márpedig egy kínai munkás USD-ben kifejezett átlagbére alig érte el egy japán munkás bérének 3%-át. Így a termelés a tengerentúlra került, a japán területen lévő termelőapparátus pedig összezsugorodott. Bebizonyosodott továbbá, hogy a külső munkaerőre támaszkodó nyitott ipari modell előnyösebb, mint a zárt modell, amely az ipari csoportokon belüli, rögzített kapcsolatokra épül. A belső kapcsolatok a növekedés gátjaivá váltak, és a második világháború óta érvényben lévő, a stabilitáson alapuló munkamódszerek akadályozták a nyílt szervezetre jellemző munkaerő-mobilitás meghonosodását és az elért eredmény szerinti bérezés bevezetését. Mivel a japán lakosság átlagéletkora gyorsan emelkedik, a munkaviszony hosszától függő előléptetés a munkaadóknak egyre drágább, és nem teszi lehetővé a fiatalok előléptetését. A munkaszervezés átalakítása még az említett problémák jelentkezése után sem gyorsult fel. A késlekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy Japán túlságosan bízott jelenlegi a múltban sikeresnek bizonyult struktúráiban, másrészt a még mindig jó gazdasági körülmények között nem érzékelte a változtatás sürgősségét. Ezért az elveszett évtizednek nevezett 90-es években a japán gazdaság lendülete megtört, a termelékenység visszaesett. Japán felmérés szerint az ország 1990 és 1998 között elért termelékenysége 39 ország közül a 25. helyre szorult. A termelékenység javításának egyik módja a termékek hozzáadott értékének növelése. Japán ezen a téren erősnek számított, a japán termelők nagy költséghátránya miatt azonban mégsem könnyű nagy hozzáadott értékű új cikkeket előállítania. Így nem tudta megakadályozni, hogy a kereslet más országok felé forduljon, miközben a japán termelőapparátus s ezzel együtt a foglalkoztatottság látványosan összezsugorodott. A munkanélküliség növekedése nem az egyedüli probléma, mert ezzel egyidejűleg a bérek is degradálódtak. Igaz, hogy a japán munkabérek még mindig a világ legmagasabb bérei közé tartoznak, de 1998 óta a nominálbérek irányzata csökkenő (2. ábra). A nyugati országok tapasztalatai Japán jelenlegi helyzete nagyon hasonlít ahhoz, amit a fejlett nyugati országok néhány évtizeddel korábban éltek át. A hetvenes évek elején legtöbbjükben 3% alatt volt a munkanélküliségi ráta, és a szakmunkát végzők általában hosszabb ideig megmaradtak egy munkaadónál. A kőolajválság azonban alapvetően megváltoztatta a költségeket. Ennek eredményeként Japán és más új ipari országok behozhatták lemaradásukat. A régi foglalkoztatási rendszerek megrendültek. A nyolcvanas években jelentős különbség alakult ki a régi rendszerhez ragaszkodó és az azzal felhagyó nyugati országok munkanélküliségi rátája között.
4 ábra Nominálbér-index (1995 = 100% a szezonális ingadozásokkal korrigálva) Megjegyzés: Az adatok valamennyi ágazatra és legalább öt alkalmazottat foglalkozató vállalatokra vonatkoznak.) Franciaországban és Németországban, ahol mindent megtettek a meglévő ipar és a hagyományos munkaszervezési modell védelméért, nem keletkeztek munkahelyek, és a munkanélküliség különösen a fiatalok körében növekedni kezdett. Az Egyesült Államokban szakítottak a szabályokkal, és csökkent a szakszervezeti tagok százalékos aránya. Ilyen körülmények között a nyolcvanas években a leépítések és az érdem szerinti bérezésre történő áttérés a munkalehetőség biztonságának romlásához, valamint a bérek közötti különbségek növekedéséhez vezetett. Mindazonáltal a munkanélküliség viszonylag alacsony maradt. Ezenkívül a nyolcvanas években jelentős számú szakember tűnt fel, azaz olyan emberek, akiket inkább a foglalkozásuk jellemez, mint az, hogy egy vállalathoz tartoztak. Ez a réteg a különböző nem termelő ágazatokban talált munkaalkalmat, következésképpen csökkent a munkanélküliség. Hollandiában a hatóságok, a munkavállalók és a munkaadók megállapodást kötöttek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak alkalmazási feltételeinek módosításáról és ugyanezeknek a feltételeknek a megadásáról a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére is. Így a részmunkaidőben dolgozók száma növekedett, és ez enyhítette a munkanélküliséget. A nyolcvanas években
5 Franciaország és Németország is lépéseket tett a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása érdekében, a munkanélküliség pedig bár még mindig magas volt kezdett visszaszorulni. Az európai és az amerikai tapasztalatokból az a következtetés vonható le, hogy választani kell egyrészt a foglalkoztatottság biztonságának és a bérszintnek a fenntartása, másrészt a munkalehetőségek számának makrogazdasági szintű növelése és a személyiséget tiszteletben tartó különböző munkavégzési módok támogatása között. A választás értékítélet kérdése, de úgy tűnik, hogy előnyben kell részesíteni azt a megoldást, amely csökkenti a munkakeresők számát. Ha pedig a fejlett országok a termelőágazatokban munkahelyeket veszítenek, változatosabb munkavégzési formákat kell kínálni a munkavállalóknak oly módon, hogy javuljon a munkaerőpiac rugalmassága és csökkenjenek a bérköltségek. A nyolcvanas években az Egyesült Államokban a termelékenység helyreállása nem annyira a termelő iparágak megerősödésének köszönhető, hanem inkább a foglalkoztatási formák átalakulásának az újonnan létrejött szolgáltató vállalatokban. A családi modell átalakulása A változások egy másik lényeges kísérő jelensége a családi modell átalakulása, nevezetesen a két keresővel rendelkező családok számának növekedése. Az Egyesült Államokban még a vállalatok átszervezése is fokozta a munkavállalók mobilitását és megsokasodtak a szokványostól eltérő foglalkoztatási formák. A létbizonytalanság és a jövedelemcsökkenés kivédésére egyre több családban vállal munkát mindkét házastárs. Ez a jelenség elősegítette új szolgáltatási ágak kialakulását és kedvezett az otthoni munkavégzésnek. Hollandiában olyan modellt támogatnak, amelyben mindkét házastárs félmunkaidőben dolgozik. Néhány év óta már Japánban is változatosabbak a munkavégzési formák, fellendültek a szolgáltató ágazatok, és átalakulóban van a családi modell. A nyolcvanas évek közepe óta a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részaránya az aktív lakosságon belül csökkenő irányzatot mutat, és az alkalmazottak gyakrabban váltanak munkahelyet. Nő a szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak száma és a nők részaránya az aktív lakosság körében, ami a kétkeresős családok számának növekedésére utal. Mindazonáltal erős a kötődés a hagyományos munkavállaláshoz, a termelőágazatokhoz és az egy keresővel rendelkező családi modellhez, többek között az adózási és a társadalombiztosítási rendszer is még a régi modelleken alapul. Nem szabad szemet hunyni a gazdasági környezetben bekövetkezett változások felett, hanem a változásokkal összhangban álló új megoldásokat kell keresni. A régi rendszerek elhagyása beletörődést jelentene a foglalkoztatottság biztonságának romlásába, a rosszul fizetett állások elszaporodásába és a
6 hagyományos családi modell felbomlásába. Ugyanakkor a folyamatban lévő változások módot adnak arra, hogy magára a munkára és nem a vállalatra épülő foglalkozások jöjjenek létre, hogy jobban kihasználják a nők képességeit, és a munkaidő csökkentése révén visszaállítsák a szakmai és a családi élet közötti egyensúlyt. Ahhoz, hogy ezeket a pozitív vonásokat a javukra fordíthassák 1. olyan szakképzési és átképzési rendszereket kell létrehozni, amelyek megvethetik a szakmára épülő foglalkoztatási rendszer alapjait; 2. úgy kell módosítani az adórendszert, hogy az ne kedvezzen egy adott családi modellnek, a társadalombiztosítási rendszer pedig inkább az egyénre, mint a családra fordítsa figyelmét; 3. javítani kell a gyermek- és az idősgondozási szolgáltatásokat, hogy a nők könnyebben tudjanak munkát vállalni; 4. könnyíteni kell a középkorúak terheit tanulmányi ösztöndíjak kidolgozásával és az ingatlanpiaci helyzet javításával. 5. A japán hatóságoknak, munkavállalóknak és munkaadóknak ezekre a feladatokra kell erőfeszítéseiket összpontosítaniuk, amikor megtervezik az új, erős japán társadalom jövőjét. (Szabó Ildikó) Hisashi, Y.: Faire passer les créations d emploi avant la stabilité. = Problémes Économiques, sz. febr. 12. p Thevenet, M.; Lejeune, H.; Marbot, É.: La gestion du travail face aux changements sociétaux. = Personnel, sz. jan. p Dreze, J. H.: Economic and social security: The role of the EU. = Economist-Netherlands, 150. k. 1. sz márc. p
Vegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció
Vegyipari bér- és létszám trendekről Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség 2017. December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció VEGYIPAR = vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20) - műanyag alapanyagok - szerves
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
RészletesebbenA vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása
A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.
RészletesebbenA francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai
MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A francia foglalkoztatáspolitikai kísérlet értékelése a 35 órás munkahét és hatásai Régóta vitatott kérdés, hogy a munkaidő csökkentését lehet-e használni foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenA francia munkaerőpiac új eszköze, a képességfelmérés
GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS A francia munkaerőpiac új eszköze, a képességfelmérés A Franciaországban bevezetett eljárás nyilvánvaló célja a levizsgáztatott (szellemi vagy fizikai)
RészletesebbenAtipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.
Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenRészmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása
Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenMi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA gazdasági válság földrajza 2011/1
Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenMérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14.
A Fiatalok Ligája (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Ifjúsági Tagozata) álláspontja dr. Szilágyi Veronika Atipikus foglalkoztatási formák az új Munka Törvénykönyvében: Részmunkaidős munkaviszony;
RészletesebbenNyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra
Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet Bemutatkozó brosúra Célunk, hogy minél több nyugdíjas munkavállaló, és munkáltatóik részére tegyük elérhetővé a nyugdíjas szövetkezet nyújtotta kedvező
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÁbránd-e a versenyképesség?
Ábránd-e a versenyképesség? Dávid Péter ügyvezető igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 49. Vándorgyűlése Pécs, 2011.szeptember 30. Tartalomjegyzék 1. Mit jelent a versenyképesség 2. Az AmChamről 3. Amerikai
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenTUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben
TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenDuális szakképzés Magyarországon?
Magyarországon? Nemzetközi és hazai empirikus tapasztalatok tudományos munkatárs Horn.Daniel@krtk.mta.hu MKT 52. vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. 09.05. Tartalom Nemzetközi nyomás Szakirodalmi tapasztalatok
RészletesebbenA magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai
A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai MKT 2017. június 8. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta, a régióban 120
RészletesebbenA fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban
A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenA munkapiac. Máté Domicián
A munkapiac Máté Domicián Előadás tartalma 1. A munkapiac szereplői 2. A munka kereslete és kínálata 3. A munkanélküliség 4. A munkanélküliség szemléltetése 5. A munkanélküliség és a kibocsátás 1. A munkapiac
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
RészletesebbenDr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON
Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON ezer Fő 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 A 15 74 éves
RészletesebbenMunkanélküliség és infláció I.
GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebbenadóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés
Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés
RészletesebbenNők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség
RészletesebbenA szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba
A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba CSUTORA Mária HARANGOZÓ Gábor KOCSIS Tamás Budapesti Corvinus Egyetem iask, Kőszeg, 2017 január OTKA K-105228 Bevezetés és háttér
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenMunkapiaci helyzet Csehországban és Kelet Németországban
Munkapiaci helyzet Csehországban és Kelet Németországban Csehország és Németország keleti tartományainak foglalkoztatási helyzete jelentõsen eltér a többi posztszocialista országétól. Folyóiratunk Szemle
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenÉs rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák
Részletesebben5. Munkapiac és munkanélküliség
5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenKörnyezetvédelmi adók
Környezetvédelmi adók Energiaadók az EU-ban A knyvd-i adózás fajtái Értékelési szempontok Ökológiai adóreform Hazai zöld költségvetések Knyvédők és a fiskus ellentéte Ki viseli az adóterhet A megvalósíthatóság
Részletesebben2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7
2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 4 17 2 ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarországi Munkaerő-piaci Előrejelzés A 17. negyedik negyedévre vonatkozó magyarországi ManpowerGroup
RészletesebbenA flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei
A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A
RészletesebbenBérezési tanulmány
Bérezési tanulmány 2009-2010 Magyar bérköltségek és foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban Dirk Wölfer 2009.12.09 1 Befektetési döntések Beruházási motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenMAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER
J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenMunkaerő-piaci alapismeretek (BA)
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)
RészletesebbenTÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*
A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2019. június A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban
Részletesebben1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
RészletesebbenGyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac
Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett
RészletesebbenA JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI
A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?
RészletesebbenFoglalkoztatottság és munkanélküliség október december és év
Közzététel: 2010. január 29. Következik: 2010. január 29. Ipari termelői árak, 2009. december Sorszám:16. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2009. október december és 2009. év 2009 IV. negyedévében
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenNőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés
RészletesebbenA mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe
A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenSaját tanulóképzés elindítása a munkatárs utánpótlás érdekében binder cable assemblies Jánossomorja
Saját tanulóképzés elindítása a munkatárs utánpótlás érdekében binder cable assemblies Jánossomorja Page: 1 Tartalom: A binder-ről Szakképzési foglalkoztatási stratégia Szakember utánpótlás tanulók foglalkoztatása
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján
Budapest, 2009. január 12. SAJTÓKÖZLEMÉNY a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2008. december 46,4 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek
RészletesebbenEmberierőforrásmenedzsment
Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A közfoglalkoztatás színe és fonáka Prof. Dr. G.Fekete Éva 2015.09.16.
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenTelegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra
Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.
RészletesebbenSzüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.
Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot Összefoglaló Mi a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Miért marad fenn a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Milyen intézkedést tett az EU? Mit
RészletesebbenTájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról
Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben