KÉPZÉSI IGÉNYEK FELMÉRÉSE HELYZETFELTÁRÓ KÉRDÕÍV FOGALOMTÁR RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK. Tartalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉPZÉSI IGÉNYEK FELMÉRÉSE HELYZETFELTÁRÓ KÉRDÕÍV FOGALOMTÁR RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK. Tartalom"

Átírás

1 ZAROTANULMANY A textil-, textilruházati és tisztítóipari ill. bõr- és cipõipari szakágazatokban a felnõttképzési igények felmérése, különös tekintettel a távoktató programokra c. kutatásról

2 Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ A KUTATÁS HÁTTERE A FELMÉRT ADATOK, A FELMÉRÉS TAPASZTALATAINAK FELDOLGOZÁSA, ELEMZÉSE KUTATÁS EREDMÉNYEI, KÖVETKEZTETÉSEK, FELADATOK FELHASZNÁLT IRODALOM KÉPZÉSI IGÉNYEK FELMÉRÉSE HELYZETFELTÁRÓ KÉRDÕÍV FOGALOMTÁR RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK Szerzõk: Benczik Judit Ferenczy Aranka Hannauerné Szabó Anna Ifj. Hatos Istvánné Király Valéria Kutasi Csaba Lakatosné Gyõri Katalin Lázár Károly Szakmai lektor: Keleti Tamás Szerkesztõ: Lukács Jánosné Grafikai terv, nyomdai elõkészítés: Varga Áron András Nyomdai kivitelezés: Innova Print Kiadó: Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület 1027 Budapest, Fõ u Honlap: Felelõs kiadó: Dr. Pataki Pál 2

3 Bevezetõ A jelen tanulmány a A textil-, textilruházati és tisztítóipari, ill. a bõr- és cipõipari szakágazatokban a felnõttképzési igények felmérése, különös tekintettel a távoktató programokra címmel elnyert pályázat keretében, 2008 június és 2009 október között végzett szakmai felnõttképzési kutatás eredményei alapján készült. A Nemzeti Felnõttképzési és Szakképzési Intézet a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprész központi keretébõl finanszírozott szak- és felnõttképzési kutatások támogatására kiírt pályázata adott lehetõséget arra, hogy a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület (továbbiakban TMTE) mint a szakterület innovációját segítõ közhasznú civil szervezet és egyben akkreditált felnõtt képzõ intézmény is a pályázati programot kidolgozza, és a kutatási feladatot elvégezze. Ez a lehetõség a több évtizedes hiányt pótolt az érintett szakmák területén és példaértékû lehet egyéb ágazatok számára is. A kutatási téma kezdeményezésében szerepet vállalt az ágazatok munkaadói és munkavállalói érdekképviseletét ellátó Könnyûipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (továbbiakban KÁPB), amely az ágazati szervezetekkel évek óta folytatott egyeztetései alapján az ún. könnyûipari ágazatok egyik kulcskérdésének tartja a szakember ellátottság helyzetének javítását az ágazatok foglalkoztató képességének megtartása érdekében, ami számszerûen mintegy hetvenezer munkahely megõrzését jelenti. A kutatás eredményei alátámasztották, hogy a könnyûipari ágazatok szakképzés fejlesztési irányainak meghatározása során egyaránt figyelembe kell venni európai innovációs trendeket és az iparág hagyományos szerepének társadalmi hatásait. A textil-, ruha-, bõr- és cipõipari, valamint a textiltisztító ágazatok vállalkozásainak nap, mint nap meg kell küzdeniük termékeik, szolgáltatásaik eladhatóságáért a hazai vagy nemzetközi piacokon, ezért a termelési értéklánc minden fázisában meg kell újítaniuk a gyártástechnológiai eljárásokat, fejleszteniük kell a szolgáltatások színvonalát. A szakmák globális fejlõdésével való lépéstartás, a termékszerkezet korszerûsítése és a piaci igényekre való gyors reagálás mind a divatorientált, mind a mûszaki célú termékeket gyártó, forgalmazó vállalkozásokat és szakembereiket érinti, új kihívások elé állítja. A vállalkozások vezetõinek és munkatársainak korszerû szakmai, vezetési, kommunikációs ismereteket kell elsajátítaniuk, amihez hozzátartozik az idegen nyelvek és a számítástechnika ismerete is. A versenyképesség motorja a fejek innovációja ami minden szinten a tanulást, a tudás folyamatos bõvítését és az innovációra orientált gondolkodás készségének fejlesztését teszi szükségessé. A társadalmi tényezõk közül a kutatásba bevont iparágaknak a nõk foglalkoztatásában betöltött szerepe ma is jelentõs, különösen az 50 év feletti korcsoportban. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 15 20%-át adják a hátrányos helyzetû régiókban, és sok esetben családok egyetlen megélhetési forrását biztosítják ezek az iparágak. A munkahelyek megtartása érdekében a munkaerõ flexibilitási képességét is szem elõtt tartva a munkaadók, a munkavállalók és a szakirányú felnõttképzõk szoros együttmûködése szükséges. A jelen tanulmány a fenti szempontokat is figyelembe véve készült és keres megoldásokat. 3

4 4

5 Összefoglaló A kutatás célja a vizsgált gyártási ágakban a munkaerõ-piaci felnõttképzési igények jobb megismerése, valamint az igények kielégítését leginkább szolgáló távoktató programok tartalmi és módszertani fejlesztéséhez a szükséges feltételek meghatározása. A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) szakértõin kívül a Textiltisztító Egyesülés, a Bõr-, Cipõipari és Bõrfeldolgozó Tudományos Egyesület ill. a Bõr- és Cipõipari Egyesülés szakemberei is részt vettek a kutatási munkában és a jelen tanulmány kidolgozásában. A kutatási program több szakaszból állt: Az elsõ és idõráfordításban leghosszabb, mintegy féléves helyzetfeltáró és adatgyûjtõ szakasz a képzési igények feltárására és elemzésre adott lehetõséget. Közel 900 elektronikus és postai úton elért vállalkozás körébõl szakértõi csoportmunkában választottuk ki azt az egyenként megkeresett 134 vállalkozást, amelyeket többkörös meggyõzõ munkával sikerült megnyerni arra, hogy értékelhetõ információkat adjanak az ágazatban mûködõ szakemberek képzettségi szintjének elemzéséhez és a képzési igények felméréséhez. A szükséges információk bekérése elõzetesen vállalati humánerõforrás-vezetõkkel egyeztetett, a Függelékben csatolt kérdõív alapján történt. A felmérési adatok, információk feldolgozásával és elemzésével a számszerûsíthetõ adatokon kívül információkat és javaslatokat kaptunk a vállalkozások fejlesztési céljairól, a humán erõforrás fejlesztéshez kapcsolódó elvárásairól. A helyzetelemzéshez a jelentõsebb vállalkozások vezetõivel folytatott mélyinterjúk is hozzájárultak. Elemzésünk a vizsgált ágazatokban összesen több, mint fõ foglalkoztatottra terjedt ki. A jelen tanulmányban részletesen értékeljük ezeket az információkat és ezekre támaszkodunk a tanulmányban szereplõ megállapítások, javaslatok megfogalmazásánál. A kutatás második szakaszában mûhelymunka jelleggel két szakágazati workshopot rendeztünk, amelyekkel az volt a célunk, hogy a kutatáshoz kapcsolódó szakképzés fejlesztés aktuális információit széles körben eljuttassuk a vállalkozásokhoz, és az érdekeltekkel közvetlen eszmecsere keretében felszínre hozzuk a kutatást segítõ véleményeket, javaslatokat. Az elsõ workshopon a munkahelyek megõrzéséhez és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzési és támogatási lehetõségek bemutatására összpontosítottunk, ismertettük az ágazati érdekegyeztetés nemzetközi tapasztalatait és hazai lehetõségeit. Rámutattunk arra, hogy az iparág jövõbeni fenntartható mûködésének feltétele egy átfogó, innovatív szemléletváltás, amelynek végbe kell mennie az iskolarendszerû szakképzéstõl kezdve az iparági szerkezetváltáson át az ágazatok társadalmi megítélésének javításáig. A második workshop az internetes interaktív tanulás, tanulásszervezés gyakorlati bemutatására irányult, amellyel az volt a célunk, hogy az ágazati felnõttképzés fejlesztési irányokkal összhangban álló távoktatási módszertani útmutatót adjunk az ágazat vállalkozásainak és elindítsuk a közös gondolkodást a hatékony és újszerû infokommunikációs módszerek befogadásának elõsegítésére. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érdeklõdõk konkrét szakirányú példák bemutatásán keresztül tanulmányozhassák a távoktatás elõnyeit, fõként a szakmai elméleti ismeretek oktatása során. A résztvevõk véleménye visszaigazolta a módszer helyességét. A kutatási program harmadik szakaszát képezte egy kísérleti távoktató programcsomag kidolgozása. A helyzetfelmérés és a szakmai elemzések tapasztalataira alapozva a programcsomag egy-egy szakterületi és egy általános vállalkozási ismereteket feldolgozó kísérleti távoktató program forgatókönyvét tartalmazza: 5

6 Textilipari ismeretek elméleti ismeretek ismeretfelújító és továbbképzéshez; Konfekcióipari alapismeretek OKJ modulok elméleti képzéséhez; Vegytisztító, kelmefestõ, mosodás OKJ modulok elméleti képzéséhez; A cipõjavítás technológiája OKJ modul elméleti képzéséhez; Szakmaspecifikus vállalkozói alapismeretek (textil-, ruha-, bõr-, cipõ- és textiltisztító ipar). A szakmai forgatókönyvek a vállalkozásoktól visszaérkezett értékelõlapok tanulsága szerint alkalmasak a szakmaspecifikus távoktató programok kidolgozására, fejlesztésére és korszerû ismeretanyag terjesztésére. A Szakmaspecifikus vállalkozási ismeretek c. forgatókönyv kidolgozása esetén hozzájárul a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez a termék- és szolgáltatásspecifikus vállalkozói tudás megszerzéséhez, különös tekintettel a szakterületen szétaprózottan mûködõ nagyszámú mikro- és kisvállalkozásra. A forgatókönyvek közül a bemutató DVD-ROM céljára a Textilipari ismeretek c. forgatókönyv tananyagát dolgoztuk ki. Választásunk azért esett erre a tematikára, mert ez tartalmazza a kutatási terület szakágazatainak alapvetõ anyag- és technológiai ismereteit. A szakmai innováció az alapanyagok területén a legjelentõsebb és meghatározó a termékek hozzáadott értékének növelésében. A tananyagfejlesztés során messzemenõen figyelembe vettük a vállalkozások ágazatspecifikus képzési és képzésfejlesztési igényeit, értékelést kértünk a kidolgozott forgatókönyvekrõl, az észrevételeket figyelembe vettük. Kutatási tanulmányunk három fejezetben mutatja be a textil-, textilruházati és textiltisztító, valamint a bõr- és cipõiparban a felnõttképzési igények felmérésével és a távoktató programok fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, eredményeket. Az elsõ fejezetben a kutatás háttereként ágazati szemszögbõl tanulmányoztuk a nemzeti szakképzési stratégiafejlesztés és az Európai Unió szakmaspecifikus képzési dokumentumait, nemzetközi projektek eredményeit. A háttérelemzés lényeges részét képezi az egyes ágazatok szerkezetváltásának elemzése és a következtetések megfogalmazása külön-külön a szakképzés különbözõ formáira és szintjeire. A tanulmány második fejezete a felmérés tapasztalatainak ágazatonkénti feldolgozását mutatja be és az elemzésekbõl levonható következtetéseket szintetizálja. A harmadik fejezetben összefoglaljuk a kutatás eredményeit, az azokból adódó következtetéseket, javaslatokat, amelyeket célirányosan fogalmazunk meg. A kutatás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatainkat a következõkben összegezzük: A kutatást végzõk, tanulmánykészítõk további feladatai: korszerû oktatási segédletek, különösen a szakmai digitalizált tananyagok létrehozása, amelyek a felnõttképzésben, a képzõk képzésénél és az iskolarendszerû szakoktatásban is felhasználhatók; a kutatásban résztvevõ szakmai egyesületek és érdekképviseleti szervezetek felnõttképzéssel kapcsolatos együttmûködésének fenntartása és erõsítése, valamint a szakpolitika irányában az egységes fellépés megteremtése; a szakmai egyesületek és a textil-, textilruházati, bõr- és cipõipari ill. textiltisztító ipari szakképzést folytató szakiskolák, középiskolák és felsõfokú intézmények közötti a kapcsolat erõsítése. A vállalkozások feladatai: az együttmûködés javítása az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli képzõintézményekkel, kiemelten a gyakorlati képzés területén; a munkaerõ-piaci igényeket kielégítõ szakképzéshez konkrét információk biztosítása a szakmai egyesületek és érdekképviseleti szervezetek közremûködésével; a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokkal (RFKB) és a Munkaügyi Központokkal való kapcsolatfelvétel a vállalkozásoknál felmerülõ igények és adatok folyamatos visszacsatolásához; a szakképzett munkavállalók motiválása, arányos anyagi és erkölcsi elismerés. 6

7 A szakpolitikusoktól igényelt intézkedések: az elõírtnál kevesebb létszámigényû, de a versenyképes vállalkozások szakember-utánpótlása érdekében fõleg a textilipari szakmákban (pl. fonó, kötõ és nemszõtttermék-gyártó; szövõ; textilszínezõ-kikészítõ, textilnyomó stb. képzés) OKJ-s képzéshez a szakmai technikai feltételek biztosítása; a szakképzés ágazati és regionális irányítási összhangjának megteremtése a strukturális és területi munkaerõpiaci igények kielégítése érdekében; a kutatásba bevont gyártási és szolgáltató ágazatoknál a fel nem használt szakképzési hozzájárulásból ágazati alap képzése, amelybõl a munkavállalók szervezett felnõttképzése, ill. a tutorálással folyó munkahelyi gyakorlati képzés részben vagy egészben fedezhetõ; a szakterületet érintõ tényeleges munkaerõ-keresletre és -kínálatra vonatkozó megbízhatóbb (legalább féléves gyakorisággal aktualizált), naprakész statisztikai adatok elérhetõségének biztosítása és információs források (pl. E-pálya) naprakész frissítése, fenntartása; az iskolarendszerû szakképzéssel kapcsolatos, a szakember-utánpótlásra és a felnõttképzésre is kiható számos oktatási és vállalkozói fórumon is hangoztatott anomáliák (bemeneti követelmények, tankötelezettség stb.) felszámolása; a hiányszakmák elsajátítására való ösztönzés, és ezekben a tanulók számának növelése érdekében a jelenlegi ösztöndíj jellegû juttatás felemelése; a második szakma ingyenes megszerzési lehetõségével célszerû a fiatalok és a felnõttek motiválása az élethosszig tartó tanulásra a foglalkoztatottság javítása érdekében; az élethosszig tartó tanulás képzési költségeit fedezõ ill. részben támogató pályázatok kiírása, amelyekben a gyártó és szolgáltató ágaink foglalkoztatottai is részesülhetnek; a textil-, textilruházati, bõr- és cipõipari, textiltisztító ipari korszerû oktatási segédletek, különösen a digitalizált tananyagok létrehozásához reális és a szakmai egyesületek, érdekvédelmi szervezetek és kutatóintézetek pályázati lehetõségeit biztosító feltételek megteremtése, ami ma lényegében nem biztosított. A tanulmány készítõi úgy ítélik meg, hogy a kutatási tanulmányban megfogalmazott feladatok és javaslatok, valamint a kidolgozott kísérleti távoktató programcsomag alapot ad a vizsgált szakágazatokban a vállalkozások versenyképességét és a korszerû szaktudás megszerzését szolgáló, távoktatási elemeket is tartalmazó felnõttképzés fejlesztéséhez. A kutatás eredménye azonban a tanulmányban megfogalmazott javaslatok alapján túlmutat a szakmai felnõttképzés fejlesztésének területén, az eredmények tágabb értelemben felhasználhatók az ágazati innovációs stratégiát építõ munkában is. A tanulmány készítõi szerint a szakterület minden érintettjének beleértve a vállalkozásokat, szakmai szervezeteket és érdekképviselteket, valamint a szakpolitikát is a saját területén feladata van a tanulmány tárgyát képezõ hagyományos szakmakultúrák presztízsének helyreállításában, figyelembe véve az európai tendenciákat. Ez többek között elérhetõ a sikeres szakmai életutak és az eredményes vállalkozások széleskörû médiaszereplésének elõsegítésével, a korszerû textil-, ruha-, bõr- és cipõipari termékek minõségérõl, biztonságáról, fogyasztóbarát jellegérõl szóló információk terjesztésével és az ezt megvalósító kommunikációs offenzívával. Célszerû megismerni és felhasználni az EU fejlettebb tagországainak gyakorlatát is. 7

8 8

9 1. A kutatás háttere A kutatás során feldolgoztuk a vizsgált gyártási ágakban dolgozókkal szemben támasztott képzettségi színvonal követelményeit, elsõsorban a felnõttképzés szempontjából. Ezekbõl kiemeljük azokat a szempontokat, amelyek érvényesítése különösen hasznos és szükséges a magas színvonalú textil-, textilruházati-, bõr-, cipõipari, textiltisztító ipari szakemberképzés, elsõsorban felnõttképzés, ill. távoktatás biztosításához A nemzeti szakképzési stratégia elemei A nemzeti szakképzési stratégia a 2013-ig terjedõ idõszakra három fõ szempontot határozott meg: Az elsõ célkitûzés Minõségi szakképzést mindenki számára mottóval számos feladatot jelöl ki. Lényeges a mindenkori munkaerõ-piaci igényekhez igazodó szakmai kompetenciák biztosítása valamennyi területen. Rendkívül fontos a szakmai képzés presztízsének növelése (pályaorientációval, hatékony szakmai alapozással). A szakoktatás során el kell érni az optimálisan mûködõ szakmacsoportos alapozást, erre épülõ speciális szakképesítésekkel (modul-rendszer) kell felkészíteni a pályakezdõ szakembereket; a felnõttek számára is széleskörûen biztosítani kell a hozzáférés lehetõségét a szakképzés különbözõ szintjeihez és formáihoz. A kutatás során végzett felmérés is megerõsítette a felnõttképzés fontosságát. Az oktatási segédleteknél a korszerû, digitális tananyagok fejlesztése szinte elengedhetetlen; a képzõk képzésének megújítása (önfejlesztés, továbbképzés stb.) szintén sarkalatos feladat, hogy az egyre bõvülõ ismeretek továbbadásához a szükséges információk folyamatosan rendelkezésre álljanak. A másik fõ stratégiai elem Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszer címmel került a programba. Ennek során a forrásokat felhasználók fokozottabb érdekérvényesítési lehetõségét kell megteremteni. Ösztönzõ rendszert kell kidolgozni és mûködtetni a hiányzó szakképesítések biztosításának támogatására. El kell érni az elhelyezkedési arány szerint differenciált normatív szakképzési támogatás gyakorlatát. Továbbá lényeges a képzõktõl független szakmai vizsgarendszer, a regionális intézményhálózat létrehozása. A harmadik stratégiai szempont Fejlettebb információs rendszert címmel jelölhetõ. Ennek lényege úgy foglalható össze, hogy megbízható munkaerõ-piaci információk segítsék a pályaválasztást, pályakorrekciót (elhelyezkedés nyomon követése, adatok visszacsatolása). A 2007-tõl megvalósuló szakképzési reformfolyamat eredményei a vizsgált gyártási ágakat érintõ képzésnél is észlelhetõk, ugyanakkor az eddigi gyakorlati tapasztalatok több megoldandó problémára is ráirányítják a figyelmet. 9

10 1.2. A szakképzéssel szemben támasztott általános elvárások az Európai Unióban, a hazai szakképzés fõbb jellemzõi a tárgyalt gyártási ágakban A szakképzés célkitûzései az Európai Unióban Az Európai Unió egyik kiemelt feladatának tekinti a szakképzést, ezzel együtt az élethosszig tartó tanulást. Fõként a 2004-ben csatlakozott országok vállalkozásai és foglalkoztatottai esetében fontos ennek megvalósítása azért, hogy a kemény versenyben is sikeresek lehessenek. Az EU munkaerõpiacának szakképzési elvárásai a következõk: a munkaerõ-piaci beilleszkedést, ill. újra-beilleszkedést megkönnyítõ alapképzés és ismeretfelújító továbbképzés a folyamatosan megújuló igényeknek megfelelõen; optimális átképzés a gazdasági változások miatt igényelt alkalmazkodás elõsegítésére; a szakképzõ intézmények és a vállalkozások közötti még hatékonyabb együttmûködés ösztönzése. Az Európai Unió oktatási prioritásait a versenyképesség fokozása, az innováció eredményeinek folyamatos terjesztése, a tudás alapú társadalom széleskörû megvalósítása területén határozza meg. Ehhez társul a távoktatás fejlesztése, a korszerû informatikai és telekommunikációs eszközök, valamint módszerek szerepének erõsítése, a munka világába való visszatérés szociális hátterének biztosítása. A tagállamok képzési tevékenységét a közös cél elérése érdekében az alábbiakkal segítik elõ: ösztönzik a szakképzés révén elért eredmények hasznosítását az üzleti innovációs folyamatokban; elõsegítik a foglalkoztatottak tudásának és kompetenciájának növelését a szakképzéssel; erõteljesen támogatják az élethosszig való tanulás megvalósítását A hazai textil-, textilruházati-, bõr-, cipõipari és tisztítóipari képzés fõbb jellemzõi az elvárások tükrében A kutatás során mélyebben vizsgáltuk a hazai textil-, ruházati-, bõr-, cipõipari és tisztítós képzési helyzetet a munkaerõpiac szemszögébõl. Ennek eredményeképpen a következõ általános megállapítások tehetõk: a munkaerõ-piaci beilleszkedést biztosító képzés összehangolása a gyakorlat követelményeivel elmarad a kívánalmaktól, az újra-beilleszkedést megkönnyítõ, szervezett képzés hatékonysága alacsony; a gazdaság változásai által igényelt alkalmazkodáshoz szükséges optimális átképzés feltételei hiányosak (a rendelkezésre álló statisztikák adatai ellentmondóak), a szakképzõ intézmények és a vállalkozások közötti együttmûködés javítandó (sajnálatos módon rendkívül kevés a gyakorlati képzõhelyeket, a képzés fejlesztését biztosító kapcsolat). 10

11 A hazai textil- és textilruházati, bõr- és cipõipar, textiltisztító ipar fennmaradását - amely iparágak közel hetvenezer munkavállalónak biztosítanak munkát számos tényezõ befolyásolja, ezek közül a következõket emeljük ki: a ruházati piacon - itt valamennyi említett gyártási ágról van szó - elsõsorban jellemzõ a termékek értéke és a célcsoport szerinti differenciálódás. A kereslet kétpólusúvá vált: az olcsóbb tömegáruk és a magasabb színvonalú (luxus-) cikkek iránti igény élesen elkülönült, a középkategóriájú termékek kereslete jelentõsen csökkent; a tömegtermékek elõállítása hazánkban mint az egész EU-ban gazdaságtalanná vált, áthelyezõdött az alapanyagforrások (pl. gyapot) és az olcsó munkaerõ-források közelébe (pl. Távol-Kelet, India stb.). Az EU-ban kidolgozott, ill. kidolgozás alatt álló fejlesztési elképzelések szerint elengedhetetlen az áttérés a tömegtermékekrõl az új rendeltetésû termékek gyártására (pl. funkcionális védõ-, sport- és hobbi-ruházat, igényes formaöltözékek, a kertkultúrás termékek, építõipari, mûszaki, gyógyászati textíliák stb.), ill. a high-tech technológiák alkalmazására. Lényegében a versenyképességet biztosító termékek kerülnek elõtérbe. A magas hozzáadott értékû textiltermékek a teljességre való törekvés nélkül a következõk: a kisszériás konfekcionált termékek, önálló kollekciók, ill. egyedi modellek, saját márkát képviselõ áruk; a bérmunka is része a fejlesztésnek a magas minõségi színvonalat biztosító, speciális, a jelentõs szellemi érték tartalmú technológiák alkalmazásával (világmárkák gyártása, modelltervezés, szériázás, integrált folyamatok stb.), logisztikai és egyéb szolgáltatások biztosításával; korszerû nyersanyagok (szuperszálak, nanotechnológiás alapanyagok, intelligens nyersanyagok stb.) felhasználásával és élenjáró kikészítési technológiák alkalmazásával (plazmakezelés, folyékony ammóniás kikészítés stb.) elõállított méteráruk, továbbá viselési komfortot fokozó összetett szerkezetek (társított rendszerû lélegzõ membránok, klímaaktív mikrokapszulás rétegek stb.) feldolgozásával készített ruházati termékek. Könnyen kezelhetõ, gyorsan száradó, antibakteriális, ill. hipoallergén, egyedi rétegfelvitellel praktikussá tett funkcionális öltözékek; egyedi tulajdonságot tartósan megõrzõ (pl. szennytaszító, vízzel szemben ellenálló, szennyeleresztõ, lángolást gátló stb.) háztartási- és lakástextíliák; a munka- és védõruházat területén a saját tervezésû és kivitelezésû, magas teljesítmény-követelményt (EU-s direktívákat) kielégítõ termékek gyártása; az ismertebb védõképességek biztosítása mellett pl. a különbözõ (elektromágneses, UV, nagyfrekvenciás stb.) sugárzások elleni hatékony védelmet biztosító (fémezett ill. abszorber tartalmú és bevonatú) cikkek, védõ lábbelik elõállítása kooperációban; intelligens (smart) ruházat, amelynél fõként a különleges szálasanyagok és a beépített mikroelektronikai eszközök jellemzõk. Egy-egy részmûveletre lehet szakosodni, pl. a dolgozó életfunkcióit folyamatosan monitorozó védõruházat, extra igényt kielégítõ formamemóriás sport- és szabadidõ-ruházat, cipõkészítésébe való bekapcsolódás, részmûveletek vállalása az egészségi kockázatra fokozottan érzékeny személyek életfunkcióinak folyamatos monitorozását megvalósító ruhadarabok gyártásában, a ruházatba telepített szórakoztató és kommunikációs eszközök befogadására történõ konfekcionálás stb.; az új textilipari alapanyagok és hagyományostól eltérõ konfekcionálással készített termékek további elterjesztése új, a textil-, ruha-, bõripari alkalmazási területeken kívül az ún. határterületi szegmensekben, a nem klasszikusan textiles alkalmazásokban (pl. jármûipar, speciális egészségügyi textíliák, zajcsökkentõ hatású textiltermékek, kompozit vázszerkezetek, az építészetben és mezõgazdaságban ill. csomagolásnál és szállításnál használt textíliák, egyéb mûszaki textíliák stb.); a vásárlóknak a konfekcionált egyedi termékek iránti igényeinek kielégítése intelligens gyártási, logisztikai és elosztási módszerekkel; a textiltisztító iparban a termékkezelési tisztítási, karbantartási eljárásokban követni kell a felhasznált anyagok és eljárások fejlõdését és a folyamatosan fejlõdõ energiatakarékos vegytisztító, ipari- és egészségügyi mosodai technológiákat, különös tekintettel a környezetvédelmi követelményekre. A képzés során ezeknek az eljárásoknak és termékeknek az alkalmazására, gyártására mint a tudás-intenzív gyártás prioritásaira is fel kell készíteni a textil- és textilruházati, bõr- és cipõipari, textiltisztító szakoktatásban résztvevõket. Tudatosítani kell, hogy az innovációorientált gondolkodás a kompetenciafejlesztés meghatározó feltétele. 11

12 A hazai textil- és textilruházati, bõr- és cipõipari, textiltisztító képzés szintjei és fõbb típusai A textil- és textilruházati szakterületen az iskolarendszerû szakoktatásban részben alapszíntû, de döntõen különbözõ közép-, továbbá felsõfokú végzettséget igénylõ szakképesítés létezik. A középfokú szakmai oktatást számos szak- és szakközépiskola látja el országszerte. A felsõfokú végzettségû szakemberekkel három budapesti székhelyû egyetem és egy mûszaki fõiskola látja el a textil- és textilruházati ipar termelõ és értékesítõ vállalkozásait. Az iskolarendszeren kívüli szakmai felnõttképzés meghatározóan a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület szervezésében valósul meg. A szakképzés szereplõit az 1. ábra mutatja. 1. ábra. A szakképzés szereplõi Magyarországon (felsõoktatás nélkül) Iskolarendszeren belüli szakoktatás RFKB, TISZK rendszer VÁLLALKOZÁSOK munkaerõpiaci igény Iskolarendszeren kívüli szakoktatás Szakközépiskola Szakiskola Szakközépiskola Szakiskola Felnõttképzés Felnõttképzés Felnõttképzés Gyakorlati oktatómûhelyek Saját, vagy szerzõdött gyakorlati oktatómûhelyek Nonprofit szervezetek Profitorientált képzõhelyek Vállalati saját képzés Kiemelten támogatott, vagy támogatott szakmák Valamennyi szakma, korlátlanul 12

13 Iskolarendszerû szakképzés OKJ szakképesítések A középszintû képzettségeket (egyes felsõfokúakat is) a megújult Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az alap-szakképesítés meghatározott munkakör ellátására ad képesítést. A rész-szakképesítés csak egy munkakör ellátását teszi lehetõvé (e képesítések nem önálló listát alkotnak, hanem egy adott szakképesítés részeként szerepelnek), elágazás esetén a kötelezõen választandó modullal együtt biztosítanak egy további munkaköri képesítést. Elágazás esetén egy adott alap- és szakképesítés során további tanulással még több szakképesítés is megszerezhetõ. A követelménymodulokkal az élethosszig tartó tanulás feltételei is kedvezõbbé válnak és az idõben esetleg jelentõsen eltérõ idõpontú vizsgaesemények hasznosítására is széleskörû lehetõség adódik. A korszerûbb rendszer segítségével mind az iskolarendszerû oktatásban, mind az iskolarendszeren kívüli képzésben a munka során begyakorlott ismeretekkel szerzett ill. az egyéni tanulással megszerezhetõ többlettudás jól kamatoztatható egy újabb szakképesítés megszerzésére, valamint a meglevõ rész-szakképzettség kiegészítésére. Az egyes szakképesítések azonosító számának elsõ két jegye utal az oktatáson való részvételhez szükséges bemeneti kompetenciákra és befejezett iskolai végzettségre, ill. a betölthetõ munkakör jellegére. A textil- és textilruházati területen elsajátítható fontosabb szakmákra a következõ kezdõszámú azonosítók jellemzõk: 21 = 31 = 33 = 51 = 52 = 54 = 55 = befejezett iskolai végzettséget nem igénylõ, fizikai munkakör betöltésére jogosító alapszintû szakképesítés; nyolcadik évfolyam elvégzését tanúsító alapfokú iskolai végzettségre épül, fizikai munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés; tizedik évfolyam elvégzését tanúsító iskolai végzettségre épül, fizikai munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés, szakmai elõképzettségre, vagy középiskola befejezõ évfolyamának elvégzésére épül, jellemzõen fizikai munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés; szakmai elõképzettségre, vagy érettségi vizsgára épül, fizikai vagy szellemi munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés; szakmai elõképzettségre, vagy érettségi vizsgára épül, jellemzõen szellemi munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés; érettségi vizsgára épülõ felsõfokú szakképesítések. 13

14 OKJ Az OKJ-ben a textil- és textilruházati szakképesítések több szakmacsoportnál megtalálhatók, egyeseknél rész-szakképesítésre, leágazásra ill. ráépülésre is mód nyílik (ezek a felsorolásban zárójelben szerepelnek): 4-es szakmacsoport (mûvészet, közmûvelõdés, kommunikáció) Népi kézmûves (csipkekészítõ, kézi- és gépi hímzõ, szõnyegszövõ, takács) Textilmûves (kézi nyomó, kézi szövõ, textilrajzoló és modelltervezõ asszisztens) Divat- és stílustervezõ 10-es szakmacsoport (könnyûipar) Fonó, kötõ és nemszõtt-termék gyártó Kalapos, sapka és kesztyûkészítõ (kalapos, sapkakészítõ; kesztyûs) Könnyûipari géprendszer üzemeltetõje (könnyûipari gépkezelõ, rostfeldolgozó, seprû és kefegyártó, szõr és tollfeldolgozó) Könnyûipari technikus (könnyûipari gyártásközi és termékminõség ellenõr; textil- és ruhaipari ill. bõripari technikus) Szabász Szabó (csecsemõ- és gyermekruha készítõ, férfi szabó, nõi szabó 21-es szintûek: fehérnemû-készítõ, lakástextil-készítõ, munka- és védõruha-készítõ, textiltermék összeállító) Szövõ Textilszínezõ, kikészítõ Mérnökasszisztens ( Könnyûipari mérnökasszisztens) Vegytisztító, kelmefestõ, mosodás Cipész, cipõkészítõ, cipõjavító Bõrkonfekcionáló 11-es szakmacsoport (faipar) Szita-, tampon- és filmnyomó 17-es szakmacsoport (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Bolti eladó (ruházati eladó) Kereskedõ (ruházati kereskedõ) 14

15 Felsõfokú szakirányú képzés A felsõoktatás vonatkozásában gyökeres átalakulást jelentett a bolognai folyamat. A döntõen poroszos oktatási formából, amelyben a konkrét, de kizárólag a szakmaterületre vonatkozó oktatási tartalom volt jellemzõ, egy sokkal általánosabb tudást ígérõ képzési rendszer biztosítja a munkába állási folyamatot. Ez lehetõséget ad ugyan a szakmai elmélyültségre, de ezt már csak elitképzésben, általában elmélyült tudományos tartalommal, a szakma teljes átlátása nélkül, további finanszírozott években valósulhat meg. A rendszer összehasonlítása szemléletesen ábrázolható több képzési formára kiterjesztve, bemutatva képzések szakmai és általános ismeretjellegét (2. ábra). 2. ábra. A mûszaki felsõoktatás korábbi és jelenlegi tudásátadása. (A teljes tudás mértékét a koncentrikus körökben való elõrehaladás mutatja, a folyamatos tört vonal jelöli az új képzési struktúra jelleggörbéjét.) A felsõoktatás területén a textilruházati vonatkozású képzés megmaradt, a határozott szakszám csökkentés során a speciális tudást adó szakok zöme azonban megszûnt. A mûszaki oktatás során a könnyûipari képzés elemei a könnyûipari mérnök és az ipari forma- és terméktervezõ BSc szak sajátos tanterveiben él tovább. Az elmúlt évben megindult a könnyûipari mesterszak, ami biztosítja, hogy érdeklõdés esetén hazai képzésben lehet a legmagasabb graduális végzettségig jutni (PhD). A felsõoktatásban a mûszaki jellegû területeken több további szakon is megjelenik a korábbi textilruházati ismeretek átadása, kutatása, de más témákhoz segédtudományként használva (anyagmérnök, gépészmérnök, vegyészmérnök, egyéb). Jelentõs változásokkal, de továbbra is keresett, a textilruházati területet érintõ képzés zajlik a mûvészeti felsõoktatásban (pl. a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem textil szakán, a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem látványtervezõ, díszlet-jelmez szakán). 15

16 További szervezési munka folyik, hogy a BSc képzés során a korábbi fõiskolai tananyagból kimaradó ismereteket a felsõoktatási intézmény keretei között a felnõttképzési rendszerben lehessen pótolni, felhasználva a technikusképzéshez képest magasabb alaptárgyi tudást. Intézményi szinten a következõ szakirányú felsõfokú képzések valósulnak meg: Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Kar Divat, Termék és Technológiai Intézet: könnyûipari mérnök (BSc) képesítést nyújtó végzettséggel: ruhaipari szakágazat; textilipari szakágazat; minõségügyi szakágazat. A végzett hallgatók PhD képzése a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karán folyik. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fizikai Kémia és Anyagtudományi tanszék: mûanyag, textil- és anyagtudomány szakirányú vegyészmérnök (BSc és MSc) képesítést nyújtó végzettséggel; Polimertechnikai tanszék: gépészmérnök, részben textil- ill. ruhaipari specializálódással (BSc és MSc) járó képesítést nyújtó végzettséggel. Az egyetemen PhD fokozat megszerzésére is lehetõség van. Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem (MOME) Textil tanszék: textiltervezõ mûvész képesítést nyújtó végzettséggel: anyagtervezõ (szövõ, nyomó, kötõ-hurkoló); öltözéktervezõ (többek között ruhatervezõ); textiltervezõ. A DLA képzések (a PhD egyetemi doktorátus megfelelõje a képzõmûvészeti területen) rendszeresek a MOME-n. Magyar Képzõmûvészeti Egyetem Látványtervezõ (díszlet-jelmez szak) Iskolarendszeren kívüli szakmai felnõttképzés Az iskolarendszeren kívüli szakmai felnõttképzésbe több szak- és szakközépiskola is bekapcsolódott, fõleg OKJ-s szakképesítések szerezhetõk ily módon. A TMTE-EDUTEX, mint akkreditált felnõttképzõ intézmény, 2004 óta bonyolít le különbözõ szaktanfolyamokat és egyelõre egy OKJ-s szakmában (kelmefestõ, vegytisztító, mosodás) végez oktatást, valamint program-akkreditált képzéssel is rendelkezik Minõségfejlesztõ módszer minõségügyi munkatársak továbbképzése címmel. A TMTE további ismeretfelújító és továbbképzõ tanfolyamai olyan saját fejlesztésû tematikákra épülnek, amelyek a textil- és textilruházati termelõ és értékesítõ vállalkozások igényeire alapozva készültek. Egyes vállalkozásoknál a regionális munkaügyi központtal együttmûködve ún. munkahelymegtartó preventív szakmai képzésére is van példa. A szakmán kívüli területekre nyitva, a TMTE az egészségügyi szakdolgozók pontszerzõ képzésébe is bekapcsolódott, fõként a speciális textiltermékek és korszerû tisztításuk ismertetésével. 16

17 A hazai textil-, textilruházati, bõr- és cipõipari, valamint tisztítóipari vállalkozások elvárásai A tanulmány készítésében résztvevõ egyesületek, érdekvédelmi szervezetek szakmai fórumain, tanfolyamain szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy vállalkozások szigorú feltételeket támasztanak a szakemberekkel szemben. A hazai textil- és textilruházati, bõr- és cipõ-, valamint tisztítóipari vállalkozások a pályakezdõkkel kapcsolatos elvárásokat elég objektíven fogalmazzák meg. A munkaerõ-piaci igényeket kielégítõ szakképzés-vezérlés megvalósítását tartják szükségesnek (a vállalkozásokat érintõ gazdasági hatások alapján a munkaadók fogalmazhassák meg a szakoktatással szemben támasztott követelményeket). Fontos, hogy érvényesüljön az a törekvés, hogy a munkaadókat tömörítõ szervezetek határozzák meg, milyen szakterületen, mennyi és milyen felkészültségû munkaerõre van szükség, hogy az így kialakított elméleti és gyakorlati képzési igényeket továbbíthassák a szakoktatás felügyeletét ellátó a vizsgakövetelményeket jogilag kibocsátó minisztérium(ok)hoz (a könnyûipari szakmák esetében ez jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium) és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokhoz. Az új OKJ lehetõvé teszi azt az önállóságot, amelynek alapján a tanterv és a képzési program központilag nem szabályozott. Igaz azonban, hogy a miniszteri rendeletben rögzített és mindenki számára kötelezõvé tett kimeneti követelmények továbbra is behatárolják ill. korlátozzák a tanítási, tanulási, képzési folyamatot. A foglalkoztatók szükségesnek tartják, hogy a munkaadói kezdeményezésû szakképzés-vezérléssel kialakított és gyakorolt képzési rendszer tapasztalatait folyamatosan visszacsatolják és egy korrekt pályakövetési rendszer mûködtetése mellett kerüljön sor a szükséges korrekciókra. Lényeges továbbá, hogy a vállalkozás versenyképességét elõsegítõ módon mûködjön a szakmai képzés. A megfelelõ szakmai alapok rendkívül fontosak, azonban nagyon kell ügyelni a túlképzés elkerülésére (csak az indokolt ismeretek legyenek a képzés fókuszában és azokat jól begyakorlottan sajátítsák el a hallgatók). A vállalkozások szükségesnek tartják, hogy a szakképzés lehetõséget adjon a folyamatos és fokozatos késõbbi tovább- és átképzésre, a helyi sajátosságok (technika, technológia, munkarendszer stb.) szerinti igények gyors és maradéktalan kielégítésére. Határozott a vállalkozói igény a minõségi munkavégzésre, a munkahelyi rendre, továbbá a környezetkímélés iránti elkötelezettségre történõ alapos felkészítés a szakképzés során. A rendszerint igen drága alap- és félkész anyagok, segédanyagok megbecsülése, az ún. anyagszeretet, az anyagokkal való takarékos gazdálkodás fontosságának hangsúlyozása a vállalkozás versenyképessége és jövõje szempontjából elengedhetetlen. Az adott mintát kézbe véve ismerje meg a tanuló az anyagot, egységáráról kapjon legalább nagyságrendi információt, különös tekintettel a nagy értékû, korszerû anyagokra. Szinte természetes követelmény az alkalmazott számítástechnika kiszolgálásához az alapfelkészültség biztosítása elméleti tudással és a gyakorlati készség szintjén. A modern infokommunikációs eszközök (pl. testszkennerrel végrehajtott ruhaipari méretvétel, 3D-s tervezés stb.) ismeretének szükségessége is egyre jobban elõtérbe kerül. 17

18 A képzõktõl várják el azt is, hogy legyen a pályakezdõkben igényesség és elkötelezettség az eszközök karbantartására és zavartalan mûködõképességének megõrzésére (gépek, berendezések, segédeszközök szakszerû ápolása). Elengedhetetlen követelmény továbbá az új iránti fogékonyság és a kreatív hozzáállás. A szakmai oktatás ismerje fel a személyiségfejlesztés fontosságát és ennek érdekében váljanak mindennapossá tréningszerû foglalkozások (önbecsülés, önmegvalósítás, könnyû beilleszkedés, csapatszellem stb. elérésére). Elvárás a szakképzés során a munkavállalói jogosítványok és kötelezettségek tárgyszerû megismerése. Pl. a rugalmasabb munkabeosztás elfogadására készítsen fel a szakiskola (a törvényes keretek között legyen elfogadott az esetenkénti pihenõnapi munkavégzés és túlórás foglalkoztatás, pl. határidõs tételek teljesítésére). Az elõzõekben összefoglalt legfontosabb igények kielégítése nagy kihívás a szakképzõ intézmények számára, ezek teljesítése hiányában viszont lemaradunk a versenyben Sikeres EU projektek, együttmûködés A hazai vállalkozások felismerték, hogy az Európai Unió humánerõ-fejlesztési programjai lehetõvé teszik szakmai ismeretterjesztõ, oktató anyagok kidolgozását. Az utóbbi 4 5 évben több oktató anyag készült. A Leonardo da Vinci oktató projektekbõl néhányat emelünk ki: többnyelvû ARIADNA CD-ROM: textilipari ismertetõ anyag pályaválasztóknak; SEWNEW multimédiás oktatóanyag öt nyelven az innovatív textilanyagok varrástechnológiáinak elsajátítására; a szintén több nyelven elkészített Fashion School értelmezõ szakszótár; SMADETEX összeállítás: ötnyelvû multimédiás textilipari hibagyûjtemény és technológiai kézikönyv. Valamennyi anyagot nemzetközi konzorciumok állították össze, mindegyikben az INNOVATEXT Textilipari Mûszaki Fejlesztõ és Vizsgáló Zrt. volt a magyar közremûködõ, a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület szakemberei fõként szakértõként, tanácsadással segítették a projektek megvalósítását ARIADNA ismeretterjesztõ anyag Az ARIADNA oktatóanyag Magyarországon Bobinka néven terjedt el a textilszakma megismertetését és megszerettetését helyezte a középpontba, fõként a pályaválasztó fiatalokat megcélozva. A CD-ROM lehetõvé teszi a textilipari nyersanyagok részletes megismerését, a fonás, szövés, kötés és kikészítés mûveleteinek tanulmányozását. A textilruházati ipari mûveletek is jól követhetõk. Az ábrák, animációk, színes fotók segítségével teljesen hozzáférhetõvé válnak a szakmai sajátosságok, jól tanulmányozhatók a technológiai részletek. Az egyes témakörök tárgyalása után az elsajátított ismeretek szakmai feladatok megoldásával, játékos feladványok formájában kontrollálhatók. A textiles idõgép segítségével a felhasználók áttekinthetik a fejlõdés fõbb mérföldköveit, az õsember ruházkodásától kezdve az ipari forradalom nagy találmányain át a modern szálasanyag és színezékkémia kutatási eredményekig. A CD-ROM díjmentesen több, mint száz általános és szakiskolába jutott el. A visszajelzések szerint az oktatóanyagot széles körûen használják a pályaválasztásnál és a szakmai orientációs oktatáshoz. 18

19 SEWNEW multimédiás oktató program A SEWNEW (Sewing New Textile Materials Új textilanyagok varrástechnológiája) elnevezésû DVD-ROM portugál, angol, spanyol, görög és magyar nyelven áll az érdeklõdök rendelkezésére. A moduláris felépítésû, rendkívül igényes tartalmú és magas színvonalú szemléltetéssel készített oktatóprogram 10 modulból áll. Ezek a varrógépekkel, varrógéptûkkel, varrógép-tartozékokkal, varrócérnákkal, öltés- és varratfajtákkal, valamint a szükséges varrástechnológiai paraméterekkel foglalkoznak. Ezen felül gyakorlati foglalkozásokat tartalmaznak a tematikában meghatározott háromféle funkcionális öltözék és kiegészítõik tekintetében. Az egyes részeknél színes gép és géptartozék fotók, varratminta felvételek, magyarázó feliratokkal ellátott vonalas ábrák (összesen több mint 1700 kép jellegû illusztráció), táblázatok, és ahol szükséges, videó-részletek (43 részlet) szolgálják a korszerû szemléltetést. Több témánál a hasznos internetes oldalak és egyéb információforrások felsorolása segíti a további betekintést. A tananyagrészeket követõ önértékelõ tesztekkel az ismeretelsajátítás mértékérõl gyõzõdhetnek meg a továbbképzésben résztvevõk. Az oktatóprogram természetes tartozéka a keresés és a jegyzetírás lehetõsége, továbbá súgó igénybevétele a tesztmegoldáshoz. A program könnyen kezelhetõ, így igény szerint bárhova beléphetünk, akár átmeneti betekintéshez. A technológiai utasítás részeknél a megjelenõ táblázatfejlécek kínálta lehetõségek alkalmazása igen hatékony. A varrógép beállításnál a gyakori varráshibák okait magyarázó és megjelenési formáit bemutató vázlatos ábrák és színes fényképfelvételek alapján van mód a hiányosság azonosítására és elhárítására. A SEWNEW DVD-t díjmentesen több ruhaipari szakiskola megkapta Fashion School értelmezõ szakszótár Az európai uniós textil- és textilruházati szektorban széles értelemben mûködõ, számos szakterületet (tervezés, termék-elõállítás, nagy- és kiskereskedelem, szakmai oktatás, fogyasztóvédelmi szervezetek, egyesületek és szövetségek, kiszolgáló vállalkozások pl. textiltisztítók stb.) magában foglaló, több mint hatvanezer munkavállaló számára összeállított Fashion School értelmezõ szakszótár szintén nemzetközi konzorcium munkája. Készítésében a textil- és textilruházati ipar területén nagy gyakorlattal rendelkezõ és elméletben is jól felkészült, ill. a nemzetközi együttmûködésben már többször bizonyított partnerek (fõként szakintézetek, képzési központok, szakegyesületek, szakmai szövetségek, felsõfokú oktatási intézmények stb.) több neves szakembere vett részt. A multimédiás összeállítás kifejlesztése során felhasznált szakszókincset és a magyarázatokat több, a textil- és textilruházati ipari szakirányokat oktató európai egyetem tanszékének neves szaktekintélyei lektorálták. Az értékelõ munkában a szektorban mûködõ vállalakozásokat tömörítõ szakegyesületek is részt vettek, közel háromezer kis- és középvállalkozás képviseletében. A Fashion School szakszótár az interneten rendelkezésre áll, magyarul és további 10 idegen nyelven érhetõ el. 19

20 1.4. Az élethosszig tartó tanulás, a felnõttképzés feladatai az iskolarendszerû képzéssel összefüggésben Az élethosszig tartó tanulás kérdését két szemszögbõl vizsgáltuk: az iskolarendszerben oktatók és a gyakorló vállalkozók szempontjából, mivel a felnõttek és iskoláskorúak oktatása összefüggõ, egymásra épülõ, egymást kiegészítõ folyamat. A szakoktatók szemszögébõl vizsgált élethosszig tartó tanulásról a következõket emeljük ki: Az iskolarendszerû oktatásban részt vevõ tanulók érdeklõdését és érdekeltségét úgy kell alakítani, fejleszteni, hogy meghatározó szerepe legyen a tanulási kedv kialakulásában és hatékony fenntartásában egész életükön át. Egy 1997-ben tartott, a felnõttoktatással foglalkozó világkonferencia deklarációja szerint a felnõttoktatás nemcsak jog, hanem kulcs a huszonegyedik századhoz, következménye az aktív állampolgárságnak és feltétele a társadalomban való teljes részvételnek. A deklaráció megfogalmazása szerint az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli felnõttoktatás olyan tanulási folyamatok összessége, amelyek által az emberek fejlesztik képességeiket, gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai, technikai képzettségüket. Az UNESCO konferencia megállapítása szerint az egész életen át tanulás során a felnõttek és iskoláskorúak oktatásának tartalmi elemei az adott ország gazdasági, társadalmi, történelmi sajátosságaitól függnek, de mindkét csoport esetében egy összefüggõ, egymásra épülõ, egymást kiegészítõ folyamat. A konferencián is felhívták a figyelmet arra, hogy a fiatalság oktatása, nevelése késztessen az egész életen át történõ tanulásra, mivel az ismeretek folyamatos megújítása pozitív hatással van elsõsorban a foglalkoztatásra. Számításokkal igazolták, hogy a lakosság átlagos iskolázottságának növelése egyetlen év alatt 5% rövid távú, és 2,5% hosszú távú fejlõdést eredményez. A szakképzés intézményei számára az iskolarendszerû képzésben megszerzett pozíció megköveteli, hogy szellemi és infrastrukturális lehetõségeiket kihasználva aktív szereplõi legyenek a felnõttképzési tevékenységnek is. A felnõttképzés jelentõségét a hazai szakképzési intézmények többsége felismerte, de több problémával is szembe kell nézniük. A demográfia kedvezõtlen alakulása miatt jelentõsen módosul a képzésben résztvevõk száma. A közoktatási feladatokat ellátó intézmények célja lehet a rövidebb idejû kompetenciaképzés elindítása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a könnyûipari szakmák piaci képviselõivel mielõbb olyan szoros együttmûködést kell kialakítani, amely az iskoláknak lehetõvé teszi magas szintû szellemi erõforrásaik alkalmazását; a szakma számára pedig rövid oktatási idõt igénylõ, de megfelelõ, új technológiai ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását biztosítja. Mielõbb meg kell találni azokat a formákat, amelyek lehetõvé teszik, hogy a közoktatási intézmények is versenyezhessenek árajánlatokban, mozgékonyságban a piac többi szereplõjével, a magánszféra által kínált felnõttképzéssel. A legfontosabb kihívás számukra, hogy megtalálják az intézményükre jellemzõ egyedi utat, amelynek alapja lehet a kamarákkal, érdekvédelmi szervezetekkel és vállalkozásokkal, divatcégekkel, bõr- és ruházati termékeket forgalmazó kereskedelmi egységekkel való együttmûködés. Korszerû oktatási módszerekkel, kreativitásra ösztönzõ, segítõ környezettel, a tanulást folyamatként kezelõ szemlélettel feloldható a tananyag és az érdeklõdés általában meglévõ konfliktusa. 20

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest, 2013. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGUS

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok:

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok: Információ a 2016-2017. évi Megyei Pályaválasztási Tájékoztatóhoz Intézmény neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Intézmény címe: 3300 Eger, Mátyás király

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

Hogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén

Hogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén Hiányképzések képzési hiányok Mit tehet a Lifelong Learning a hiányszakmákban? Konferencia 2008. március 4 Hogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén 1 Igények

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Fonó, kötő és nemszőtttermék. 33 542 03 0100 31 01 Fonó Fonó, kötő és nemszőtttermék. 33 542 03 0100 31 02 Kötő Fonó, kötő és nemszőtttermék

Fonó, kötő és nemszőtttermék. 33 542 03 0100 31 01 Fonó Fonó, kötő és nemszőtttermék. 33 542 03 0100 31 02 Kötő Fonó, kötő és nemszőtttermék A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

A tevékenység által, kreatív szemléletűek részére Szakszerű gyors módszerek elsajátítását, és a minőséget igénylők részére

A tevékenység által, kreatív szemléletűek részére Szakszerű gyors módszerek elsajátítását, és a minőséget igénylők részére I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Divat- és stílustervező felnőttképzés OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is 54 211 07 0000 00 00 2. A program besorolása Csak egy

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az 8. sorszámú Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az 8. sorszámú Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Az 8. sorszámú Bőrdíszműves megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 542 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Vlcskó Pál Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium szakmai főigazgató-helyettes

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben