mateking.hu -beli vektorokat, de egyáltalán nem biztos, hogy így az egész V
|
|
|
- Gyula Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK ÉS TRANSZFORMÁCIÓK A leképezés lineáris leképezésnek neezzük, h ármely elesül, hogy ; ekorokr és R számr Minden lineáris leképezés lhogy így néz ki: Kerφ Imφ meking.hu H kkor lineáris leképezés lineáris rnszformáiónk neezzük. A leképezés ekorihoz rendel -eli ekorok, de egyállán nem izos, hogy így z egész előáll képkén. A -nek z részé, mely leképezés során előáll, leképezés képerének neezzük és Im 7 dim B Ker dim Im dim -el elölük. A képe minden lineáris leképezésnél, de előfordulh, hogy más nullekor lesz. Ezen ekorok hlmzá neezzük leképezés mgerének és Könnyen izonyíhó, hogy Im lér -en és Ker lér -en. Ezen lerek dimenzióink összege éppen ekorér dimenzió: DIMENZIÓTÉTEL: -eli ekorok képe is Ker -el elölük. Minden lineáris leképezés 7 ellemezheünk egy máriszl. lóán mindegyike égelen sok máriszl B ellemezheük, ezek máriok pedig úgy kelekeznek, hogy eszünk egy eszőleges ázis -en és ázisekorok képei egymás mellé íruk. Nézzünk erre egy példá!
2 Feldok meking.hu együk például engelyes ükrözés. Ez egy R R lineáris leképezés. H iszon egy másik ázis lpán íruk föl ugynennek ükrözésnek máriá, kkor egészen más mário kpunk. Legyen például másik ázis köekező: A szokásos ázis lpán ükrözés máriá úgy kpuk, hogy ázisekorok képei egymás mellé íruk: A rnszformáió mári mos is úgy kelekezik, hogy egymás mellé íruk ázisekorok képei. n i zonn egy izglms fordul. Addig minden simmel, hogy ázisekorok képe: Cskhogy i z ú ázisekorok képei még mindig régi ázisn duk meg. Nekünk zonn ázisekorok képei is z ú ázisekorok segíségéel kell megdnunk. Az ehá kérdés, hogy mennyi együnk z és ekorokól, hogy előállnk és képei. Ezúl szerense megsegí ennünke, z ekor képe ugynis: mi úgy űnik éppen mínuszegyszerese. Tehá -ől d és -ől pedig -d kell. N ez kell írnunk mári első oszlopá, ho z ekor képe kerül.
3 meking.hu Az ekor képe szinén szerensésen előállíhó, ugynis mi pedig éppen z eredei mínuszegyszerese, ehá -ől -d és -ől d kell. Az ú ázisekorok képeinek ezek z ú koordináái kerülnek rnszformáió máriá. Az ú ázisn felír mári: A leképezés mári sokkl öe is ud nnál, minhogy egyszerűen leír mgá leképezés. Minden ekorról megmond ugynis, hogy ponosn mi lesz ekor képe. Bármilyen leképezésnél ekor képe: gyis ekor képe úgy lesz, hogy egyszerűen megszorozzuk ekor leképezés máriál. Nézzük meg például mindez engelyes ükrözésnél. Lássuk mi lesz z engelyre ükrözés során eől remek ekoról: A ükrözés mári normál ázisn: A ekor képe:
4 I n zán, hogy még mi minden ud leképezés mári: H egy leképezés mári kkor leképezés megfordíásánk mári Egy leképezésnek ponosn kkor léezik megfordíás, máskén inerze, h márink léezik inerze, és z inerz leképezés mári: H n ké leképezés, monduk és leképezések mári pedig és kkor leképezés mári:, Mindez leheőé eszi, hogy készísünk egy remek kis képlee rr, hogy mikén álozik meg egy leképezés mári z ú ázisr ló áállásnál. A leképezés mári ú ázisn felír: C C hol meking.hu C z ú ázisr áérés mári régi ázisn. Mi is elen mindez? n ugye rnszformáió régi mári, ez és n ez izonyos sinál. Ez izonyos C, mi nnk rnszformáiónk mári, mi régi ázisól ú ázis C mári ehá RÉGI BÁZIS ÚJ BÁZIS C A képle z mond, hogy z ú mário így kpuk: C C
5 Mindezeke összefogll: LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK MÁTRIXA A lineáris leképezésnek... ázisekorok képei egymásmellé íruk :... n H egy másik... n ázisn felír máriá úgy kpuk meg, hogy n ázisn íruk föl mário, kkor... n A ké mári közöi áárás z lái éel izosí: C C I C z ú ázisr ló áérés mári:... n RÉGI BÁZIS H A és B olyn máriok, hogy léezik egy C mári, úgy, hogy C... ÚJ BÁZIS n A C B C meking.hu kkor z előző éel lpán A és B mindkeen ugynnnk leképeésnek mári, sk másmás ázisn felír. Ez ény úgy neezzük, hogy ké mári egymáshoz hsonló. A és B máriok hsonlók, ehá A ~ B, h léezik olyn C mári, mire A C B C n n mári kkor digonlizálhó, h léezik n dr függelen H még emlékszünk rá, z A sáekor, gyis sáekorokól álló ázis és digonlizáló mári éppen sáekorok egymásmellé írásáól kpuk. N ez nem más, min z iméni ú ázisr ló áállás éele: dig A C AC hol C... sáekorokól álló mári n Feldok Ső, z iméni hsonlósággl kpsolos definíió lpán ármely A márir H pedig n egy másik B mári, melynek szinén léezik digonális lk és A dig dig B A A ~ dig. kkor eől köekezik, hogy A ~ B. Az állíás megfordíás is igz, gyis megállpíhuk, hogy h A és B mindkeen digonlizálhó máriok, kkor A dig B A B dig ~
6 6 7 B 7 B meking.hu Lássunk néhány példá! együk z leképezés, mely R R és R ; Ellenőrizzük, hogy lón lineáris leképezés-e, h igen duk meg képere, mgere és rnszformáió máriá. Legyen izsgáluk meg, hogy elesül-e: Lássunk egy másik példá! együk z leképezés, mely R R és R ; Ellenőrizzük, hogy lón lineáris leképezés-e, h igen duk meg képere mgere és rnszformáió máriá. Legyen izsgáluk meg, hogy elesül-e: ezek sn nem egyeznek meg, ezér rnszformáió nem lineáris. ezek mos megegyeznek, eddig ehá ó
7 7 7 B 7 B meking.hu Nézzük, elesül-e, hogy: Ez is elesül, ehá leképezés lineáris. Ezek uán lássuk mi lesz mgér és képér, illee rnszformáió mári. A mgéren olyn ekorok nnk, melyek képe nullekor, ehá Eől köekezik, gyis mgéren olyn ekorok nnk, melyek első és második koordináá megegyezik: Ker A képéren olyn ekorok nnk, melyek első koordináá ármi, de második koordináá null, gyis: Im A rnszformáió mári sndrd ázisn: ehá rnszformáió mári: Kerφ Imφ
8 8 Feldok meking.hu együk z z R R leképezés, hogy R ; ; Ellenőrizzük, hogy lón lineáris leképezés-e, h igen duk meg képere, mgere és rnszformáió máriá, duk meg sáérékei, sáekori, h n, kkor sáázisá és digonális lká. Elsőkén megnézzük, hogy lón lineáris leképezés-e. Legyen izsgáluk meg, hogy elesül-e: és Ennek ellenőrzése reenő unlms I ön másik: Ez is elesül, ehá leképezés lineáris. égre ráérheünk z izglms részekre. ezek mos megegyeznek, eddig ehá ó
9 9 7 B 7 B meking.hu A mgéren olyn ekorok nnk, melyek képe nullekor, ehá Eől és köekezik, gyis mgéren olyn ekorok nnk, melyek első és második koordináá megegyezik, hrmdik koordináá pedig null: Ker A képéren olyn ekorok nnk, melyek első koordináá lmi, második koordiná ennek mínuszegyszerese, hrmdik koordiná lmi. z A rnszformáió képere ehá kédimenziós: z Im mgér képér Kerφ Imφ
10 Feldok meking.hu Nézzük mi lesz rnszformáió mári. A mário sndrd ázisn íruk fel: gyis rnszformáió mári: Lássuk sáérékeke és sáekorok! A krkeriszikus egyenle: de Az uolsó sor szerin feünk ki: A sáérékek: A hozzáuk rozó sáekorok I A egyenlerendszerekől kpuk: I gyis rnszformáió márián főálón kionogunk k, pedig koordináás ekor lesz, miel mári X-s: Ez három különöző egyenlerendszer lesz, mi megoldhnánk elemi ázisrnszformáiól is, de mos nins kedünk zzl megoldni.
11 Feldok meking.hu n függelen sáekor, így rnszformáió mári digonlizálhó. A digonlizáló mário úgy kpuk, hogy sáekorok egymásmellé íruk, mi uldonképpen nem más, mi z ú ázisr ló áérés mári: S A digonális lk: S S dig i meg z -e: no i meg -: Kionuk -:
12 Feldok meking.hu együk z z R R leképezés, hogy R ; ; Ellenőrizzük, hogy lón lineáris leképezés-e, h igen duk meg képere, mgere és rnszformáió máriá, duk meg sáérékei, sáekori, h n kkor sáázisá és digonális lká. Elsőkén megnézzük, hogy lón lineáris leképezés-e. Legyen izsgáluk meg, hogy elesül-e: és Ennek ellenőrzése ismé reenő unlms I ön másik: Ez is elesül, ehá leképezés lineáris. égre ráérheünk z izglms részekre. ezek mos megegyeznek, eddig ehá ó
13 7 B 7 B meking.hu A mgéren olyn ekorok nnk, melyek képe nullekor, ehá Eől, és, gyis köekezik, mgéren ehá olyn ekorok nnk, melyek mindhárom koordináá megegyezik: Ker Lássuk, milyen ekorok nnk képéren. Az első koordiná lmi, második lmi y, hrmdik z, kkor z y miel pedig így z y A rnszformáió képere ehá kédimenziós: y y Im Nézzük mi lesz rnszformáió mári. A mário sndrd ázisn íruk fel: gyis rnszformáió mári: Lássuk hozzá rozó sáérékeke és sáekorok:
14 Feldok meking.hu A sáérékekhez felíruk szokásos krkeriszikus egyenlee: de Az uolsó sor szerin feünk ki: de de gyis ehá és így egyelen sáérék Lássuk, milyen sáekorok roznk hozzá. Berkuk -: A megoldás ekkor és így egyelen sáekor: Ninsen ehá három függelen sáekor, gyis nins sáekorokól álló ázis, rnszformáió mári nem digonlizálhó.
15 A LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK EKTORTERE HOM(, ) lineáris leképezés másnéen homomorfizmusnk is neezzük. Ezek homomorfizmusok A és zok márii mguk is egy ekorere lkonk, ez ekorere Hom, -nek neezzük. Kerφ Imφ Azok homomorfizmusok, hol udunk muni olyn nem inekíek. ezér Miel ekorok mire w de mi w Ker -en nnk dimker gyis z, hogy egy leképezés nem inekí, éppen z eleni, hogy meking.hu nullekoron kíül más ekorok is, ehá Kerφ w Imφ Az állíás megfordíás is igz, ehá dim Ker B B 7 Ekkor dimenzióéel lpán 7 dim homomorfizmus ponosn kkor inekí, h Im dim gyis leképezés dimenzióró. A sík szokásos rnszformáiói közül z gy y engelyre ükrözés és z origó körüli forgás dimenzióró rnszformáió, z engelyre eíés nem.
16 Egy leképezés szürekínek neezünk, h eles előáll képkén. Kerφ Imφ homomorfizmusok, melyek inekíek és szürekíek is egyszerre, iekí Azok homomorfizmusok. Ráuk külön elneezés n forglomn, őke neezzük izomorfizmusoknk. meking.hu Kerφ: Imφ izomorfizmus, kkor H dim Ker és dimenzióéel mi de miel képér éppen megegyezik dim dim Im dim 7 B -el, ezér dim. Az izomorfizmus ehá egy kölsönösen egyérelmű megfeleleés ké ekorér ekori közö, z egyik ekorér minden ekorához rozik másik ekoréren ponosn egy izonyos ekor, gyis ké ekorér lényegéen ugynz. 7 B dim dim mi is így kell, hogy legyen, hiszen egy ekorere dimenzió már Ez ellemez. 6
17 NÉHÁNY ISMRETEBB LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ ÉS MÁTRIXA R R leképezések közül egyik legfonos lineáris rnszformáió z origó középponú Az -szögű forgás. Ez 8 eseén éppen z origó középponú ükrözés. sin 9 os 9 os sin A szokásos ázis lpán z -szögű forgás máriá úgy kpuk, hogy ázisekorok képei egymás mellé íruk: os sin os 9 sin 9 nnk i ezek rigonomerii összefüggések, mike érdemes megegyeznünk: meking.hu os sin os sin 9 sin 9 os 9 sin 9 os Ezek lpán z origó középponú -szögű forgás mári: os sin sin os A középponos ükrözés os8 sin8 B A 9 o -os forgás pedig B os9 sin 9 sin8 7os8 7 sin 9 os9 8 eseén kpuk, ennek mári: 9 eseén kpuk, ennek mári: 7
18 8 Feldok meking.hu A engelyes ükrözés máriá már ól ismerük: A lineáris rnszformáiók egy külön soporá lkoák eíések, gy más néen proekiók. Az engelyre ló merőleges eíés mári: égül nézzünk meg egy R R lineáris rnszformáió, z y síkr ló merőleges eíés. Íruk föl máriá szokásos ázisn és n ázisn is, hol ázisekorok: i ; k és i k. A mári szokásos ázisn A szokásos ázis lpán ükrözés máriá úgy kpuk, hogy ázisekorok képei egymás mellé íruk: A szokásos ázis lpán eíés máriá úgy kpuk, hogy ázisekorok képei egymás mellé íruk:
19 9 Feldok meking.hu Mos nézzük meg, hogy mi lesz mári n ázisn, hol ázisekorok: i ; k és i k. Az ú ázisn felír mário úgy kpuk, hogy z ú ázisekorok képei íruk egymás mellé, de z ú ázisekorok koordinááil felír. A régi ázisekorok képei: i i k Az ú ázisekorok képei: i i k / / / i k k i i i k / / / i k k i i Az ú ázisn felír mári: / / / / / / Az ú ázis máriá gondolkodásmenesen is megkphuk C C képle segíségéel. Ehhez mindössze z ú ázisr ló áállás C máriár n szükség: Az ú ázisekorok i ; k és i k. C / / / / / / C C
20 Nézzük mos ez z ú mário és próáluk meg digonlizálni. Miel z y síkr merőleges eíésnek éppen z eredei i ; ; k ekorok sáekori, digonális mári meg fog egyezni régi máriszl. Az kell ehá isszkpnunk. / / / / / / Kiszámoluk sáérékeke. Miel sáekorok z eredei i ; ; k ázisekorok, előre uduk, hogy minek kell kiönnie. Az y síkr eíésnél i -ől és -ől önmg lesz, mindkeő sáéréke, míg k ekor képe nullekor így hozzá rozó sáérék null. Lássuk kiönnek-e: / / de / / / / Az uolsó sor szerin feünk ki. / / / de / de / / meking.hu A X-es deerminánsok is kifeük: / / / / / Kiemelünk: / / / Feldok / / / / gyis ké sáekor és. A hozzáuk rozó sáekorok elileg z i ; és k ekorok lesznek. lóán zonn nem, ugynis i és helye i és i lesz, de k mrd k. Nézzük meg!
21 Feldok meking.hu n ehá három függelen sáekor: A digonlizáló mári: S A digonális lk: / / / / / / S S dig / / / / / / i meg z -e: / / / / / / / / / / / / I és s eszőleges: ; s s / / / / / / Kionuk -: / / / / / / / / / / / / Az - z első egyenlee helyeesíe:
A Lorentz transzformáció néhány következménye
A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre
5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
LINEÁRISAN FÜGGETLEN ÉS LINEÁRISAN ÖSSZEFÜGGŐ VEKTOROK. csak úgy teljesül, ha minden 0. úgy is teljesül, hogy van olyan 0
www.esymths.hu mtek ilágos oll Mosózi Arás LINEÁISAN FÜGGETLEN ÉS LINEÁISAN ÖSSZEFÜGGŐ VEKTOOK esymths.hu DEFINÍCIÓ: A... ektorok lieáris összefüggők, h... úgy is teljesül, hogy oly i Nézzük ezekre péákt!
MÁTRIXOK DETERMINÁNSA, SAJÁTÉRTÉKE ÉS SAJÁTVEKTORA
MÁTRIXOK DETERMINÁNS, SJÁTÉRTÉKE ÉS SJÁTVEKTOR DEFINÍCIÓ: H z gy d( ) p I ( p) i ip( i) -s mári, kkor drmiás hol p mári lmik oszlopidik prmuációi, I(p) pdig zkk prmuációkk z irziószám. Ez gy igzá rmk dfiíció,
LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ
16..8. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ (MÁTRIX) SAJÁTÉRTÉKE, SAJÁTVEKTORA BSc. Maemaika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ Egy A: R R függvéy lieáris raszformációak evezük, ha eljesülek az alábbi
Jelek és rendszerek 2.
Jelek é rendzerek.. Jelek oduláció é deoduláció - nlóg oduláció... Cél Inforáció oábbíá elekroniku elek egíégéel. nlóg oduláció eeében oábbíndó inforáció egy nlóg el (pl. bezéd, zene, b.), elynek inél
3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
Ó Ó ü ú ú
ü Ü ű Ó Ó ü ú Ó Ó ü ú ú Ó Ó ü ú ú ü Ü ü Ó Ó ú ü ű ü Ó Ó ü ú Ü Ü ü ü Ű Ű ú Ó ü ú ú Ó Ó ú Ö Ó Ó ú Ó Ó ú ü ü ü ü ü Ü Ó Ó ü ü ü ü ü ü Ó Ó ü Ü ú ü Ó Ó Ó Ü ű Ü ü ű Ü Ő Ő ü Ő ú ú ú ü Ó Ó ú Ó Ó Ó ű Ő Ő Ő Ő Ü ú
Ó
Ó Ó Ú Ú Ü Ü Ü Ü Ű Ü ű Ü Ü Ö Ü Ü Ú Ü Ö Ő Ü Ú Ő Ö ű ű ű Ú Ú Ü Ü Ú Ú Ü ű Ü Ő ű Ö Ü Ü ű ű Ü Ü ű Ő ű Ú Ú Ö Ö Ő Ü ű Ü ű ű ű Ü ű Ő Ü Ú ű Ő Ó Ú Ö Ü Ú Ú ű Ü Ü Ü ű Ü ű ű ű Ú Ó ű Ü Ö Ú Ö Ö Ü Ú ű Ú ű Ü Ü Ü Ő ű Ú Ü
ű ű Ó
ű ű ű Ó Ü Ü Ú Ö Ö ű Ó ű ű ű ű Ú Ú Ó ű Ó ű ű ű ű Ó ű Ú Ü Ü ű Ú ű ű Ó Ú Ö ű Ó Ü Ú Ó ű ű ű ű Ú Ó ű ű Ö Ú ű ű Ó ű Ó Ü Ö Ú Ö Ö ű ű Ü Ó Ó Ú Ó Ü Ó Ü Ő ű ű Ú ű ű ű ű ű Ó Ó ű ű ű ű Ú ű ű ű Ó Ú ű Ö ű Ó Ö Ú ű Ó Ú
Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű
Ü Ü ű ű ű Ü ű Ú ű Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ö ű ű Ú ű ű ű ű Ö Ú Ü ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ü Ú Ú ű Ü ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű Ű
ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö
Ö Ú ű ű Ü ű ű Ú ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö ű Ú Ü ű Ú ű ű ű Ú ű ű Ú Ú Ó Ü ű ű Ú Ú Ú Ú ű Ű ű Ó ű Ó Ó ű Ú Ó Ú Ü Ú Ó Ú Ú Ű ű Ö ű ű Ú Ö Ú ű Ö Ú Ö Ú ű ű Ó ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű Ó ű ű Ú ű ű Ö ű Ú ű Ó ű Ü Ú Ó ű ű ű Ú Ú Ó
ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű
Ú ű ű ú ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű Ö Ó ú Ü Ü Ó Ő ű ú ú Ö Ö ú ű ú ú ú ű ű ű Ú ú ű ú ű Ö Ő ú ú ú Ü ú ű ű ű ű ű ű Ü ú ű Ú ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ű ú Ö ú ű Ó ú ú ú Ü ű ú ú ú ű Ü ű
EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA ELEMI BÁZISTRANSZFORMÁCIÓVAL. együttható-mátrix x-ek jobb oldali számok 2.LÉPÉS: A BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ. easymaths.
www.symhs.hu mk ilágos oldl symhs.hu.lépés: GENERÁLÓ ELEM VÁLASZTÁSA Csk -s oszlopól és -s soról álszhunk gnráló lm, nullá nm álszhunk és lhőlg - gy -- érdms AZ JÁTÉKSZABÁLYAI.LÉPÉS: A BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ
VÁRHATÓ ÉRTÉK, SZÓRÁS, MARKOV ÉS CSEBISEV EGYENLŐTLENSÉGEK
VÁRHATÓ ÉRTÉK SZÓRÁS MARKOV ÉS CSBISV GYNLŐTLNSÉGK A VÁRHATÓ ÉRTÉK gy mgsugró vrsnyn vrsnyzők 8 vlószínűséggl ugorják á lé. Mindn vrsnyző háromszor próálkozh. Mivl könnyn mgsh hogy nm rjongunk mgsugró
É ú ö ö ü ü ö ö ö ü ö ö ö ü ü ü ü
É ü ü É ú ö ö ü ü ö ö ö ü ö ö ö ü ü ü ü ö ö É ü É ü ü ú ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ü ú ö ö ö ü ö ú ö ö ö É É É ü ü ü ö ö ü ü ö ö ö ü ú ü ö ö ű ö ö ú ú ö ö ö É ü É ö ö ú ö ö ö ö ü ö ö ö ü Ö ö É É É ö ö ö
26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.
26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK Célkiűzés: A hálózi egyenirányíó és silizáló lpkpcsolások és jellemzőinek megismerése, illeőleg mérése. I. Elmélei áekinés Az elekronikus készülékek működeéséhez legöször egyenfeszülségre
Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása
Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0
Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,
Kadaiku alakok A ( ) B( ) : V függén az B bilineái függénhez aozó kadaiku alaknak neezzük Minden kadaiku alak megadhaó a köekező fomában: T A ahol A zimmeiku mái é a kadaiku alak Miel A zimmeiku ezé a
A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikköny ifj. Záonyi Sándor, 6. Trlo Foglk Törények Képleek Lexikon Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá Az olyn ozgá, elyeknél ponzerű e ozgáánk pályáj egyene é gyorulá állndó ngyágú, egyene onlú, egyenleeen
í ő Ü ŐÉ ó ő ú ó ő ú ó ó ú ő í ú í ő ú ó ő ő ó ő ő ű í ó í ó ő ó ő ő ő í
ő ő í ő í ő Ü ŐÉ ó ő ú ó ő ú ó ó ú ő í ú í ő ú ó ő ő ó ő ő ű í ó í ó ő ó ő ő ő í í ő Ü ŐÉ ó ó í í í í ő ó ó ő í ő í í í ű í í ó í ő í ő ő ő ő í ó Ü ÓÉ ő Ü ű í ő í í ó í í ó í ű í í ű í ű í í í ű í í í
5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbikbn külön, egymásól függelenül izsgáluk nyugó ölések elekomos eé és z időben állndó ám elekomos és mágneses eé Az elekomágneses é ponosbb modelljé kpjuk, h
ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű
ő ű ő ő Ú Ú ű Ú É ÚÉ Ö Ö Ő Á Ú Ú ő ő É É Ü Ú Ú ű Ú Ú ő Ó Ú ű ő Ü ű ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű Á É É Á Á ő ő Ú ő ő ő ő ő ő ő Ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő ő ő ő Ü ő Ú ő ő ő
ó ó ö é í ó Ö é é í ó ö é é ü é é ó ó ó é ö é é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é í é ó ú ó é ó ü ö Ö é Ő í ő ó é í ó ő í é ö ő é í ó é é ú ó é í é
ö ö é í ö é é ö é ő é ó ű ö é ü é ü é é ö é ő ó é ü ő ö ő ö ü é é ö é ő é é í ö ő ö é é ö é ő é ó ű ö é ü é ü é é ö é ő é é é é é é é őé é é é í ő ö ü é é ö é ő é é ő í ű ő ö í ö é ö é é é ö ö Ö ő é é
HÁZI FELADAT megoldási segédlet Relatív kinematika. Két autó. 2. rész
HÁZI FELDT megoldási segédlet Reltí kinemtik Két utó.. rész. Htározzuk meg, hogy milyennek észleli utóbn ülő megfigyelő z utó sebességét és gyorsulását bbn pillntbn, mikor z ábrán ázolt helyzetbe érnek..
Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü
Ö ü ö ő ú ö ü ű ö ö ö ö ő ő ö ő ü ö ö ő ö ö ü ú ö ü ő ő ö ú ő ü ü ü ű ű ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ü ő ő ú ő ú ő ü ü ő ü ő ú ü Ü ő ő ö ő ü ő ü
ismerd meg! A digitális fényképezgép VII. rész
ismerd meg! A digiális ényképezgép VII. rész 3.5.3. Mélységélesség A képérzékel síkjábn kelekez kép szigorún véve cskis beállío ávolságr ekv árgyknál éles. Az ennél közelebb és ávolbb lev árgyk képe z
HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö
Á ó ö ő ó ó ő ő ő ő ő ó ó Á ö ö ő ő ö ő ő ő ó ö ó ó ó ó ó ő ú ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ő ö ű ö ő ő ő ö ö ő ő ó ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő
Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú
ü Ú ú ü ú ű ű ű ü ü ü ü ü Ó Á Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú ú Ü ü ü ü ü Ü ü ü ü Á ü ü Ü ú ü ü ü Ö ú ü ű ü ü ü ü ü ú ü ú
Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
Ö Á ű Á Ú Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű Ö ű ű ű ű Ö Ú Á Á ű ű ű ű ű Á Ó Ó Á Á Ó Ú Ó Ó Ó Á Ó Ö Á Ú Ú Ö Ú ű Ú Ú Ú Ú Ó ű ű Ó ű Á Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ú ű Ú ű ű Á ű Ó ű ű Ö ű Ú Ó Á Ú Á ű Á
Ó Ó ú ú ú ú ú É ú
É Ö É ű ú É Ó É ú ú ú Ó Ó ú ú ú ú ú É ú Ó Ó ú É ú É ú Ó Ö É Ó Ó ú É ú Ö Ó Ó ú ú É É É ú Ó Ó É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú É Ú É Ó Ó ú ú Ó Ó Ö Ö É É É ú É É ú ú É É Ó Ó É Ű ú É Ó Ó Ű Ú ú ú É Ú Ú É Ú Ó Ó Ó É É É
Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű
É Ó ű ű Ö Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű É ű ű ű Ü ű É ű Ű Ö ű ű ű Ú Ú É É Ó Ó Ú ű ű É Ú É Ü Ü Ú ű Ú Ó É Ü ű É ű ű ű Ö ű ű ű Ö Ö Ú ű Ü Ú Ö ű Ü ű Ü ű ű Ü Ö ű ű ű Ú Ü Ú Ó ű ű É É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű
ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű
ű Ö É ű É Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú Ú Ü É É É É ű É Ú É ű É Ó Ö É É ű ű ű É ű Ö Ö ű Ö Ú ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű É ű ű ű Ó Ü É É Ú Ú Ü Ü Ö Ó ű Ü Ü ű ű É Ó Ó ű ű Ü Ö Ó Ö Ü Ü ű
Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú
É Ó Ö É Ü ű ú Ü ÉÚ É ú ú ű ú Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú Ó ú Ü Ü ú ű Ü Ö Ó ú ú ú ú É Ü ú ú Ü Ü Ó Ó É ú ú É É É É Ú Ü Ü ú Ü ú ú É Ő Ő ú É Ó Ó É Ő Ü Ó Ő ú Ó Ó É É ú Ü Ó Ó Ó É ú Ü Ú Ö Ü É ú Ó
l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA
l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA A kétváltozós függvének két vlós számhoz rendelnek hozzá eg hrmdik vlós számot, másként foglmzv számpárokhoz rendelnek hozzá eg hrmdik számot.
A kúpszeletekről - V.
A kúpszeleekről - V. A kúpszeleekről szóló munkánk III. részének 10. ábrájá kiegészíve láhajuk az 1. ábrán. Mos ez alapján dolgozva állíunk fel összefüggéseke a kúpszeleek Dandelin - gömbös / körös vizsgálaának
ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é
é ú é ú é ő ő é ú é é ú ő ő ó ú é é é ű é é é é é ó é ú é ő ő é ó é é é é é é é Ó é é Ó ó ő é ó ó é ő ő é é ü ú é é ő é ó é é Ó é ú é ú é é ú é ő é é é ó é é é ú é é é é é ó ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú
Ó Ó É ü É ü ü
É Ó É Ú ü ű ú ú ü ü ü Ó Ó É ü É ü ü Ó ü ü ü É ü ü Ó É É ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü Ó Ó ü ü ü ü ü ü ü É ü ü É ü ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ü ü ü ü ü É Ó ü ü É Ó Ó ü ü ü ü ü É ü ü ü É ü ü ü ü ü Ó Ó ú ü ü ü ü ü ü Ó
ű Ú ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ö Ú
Ü Ú ű ű Ú ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ö Ú ű Ö Ó Ó Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú Ö ű Ü Ö Ü ű ű ű ű Ü ű ű Ó Ó Ó Ú Ú Ó Ü ű ÓÓ Ó Ó ÓÓ Ó Ú Ö Ó Ó Ó ű ű ű Ó ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ö
ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő
ő Ö Ö ő ő ő Ó ő ő ú ú ő ő ő ő ű ő ú Ő ű ő ű ú ú ú ő Í ú ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő ő ő ú ű ű ú Ö ű ű Ö ú ű ű ű ú Ö ő ű ú ú ú ő ű ű ű ű ű Ö ő ő ő ű ú ű ú ő ú ő ű ő ű ú ő ő Ö ő Ó ű Ó ú ő Ó Ö ú ő ű ű Í Ü
Ö ü Ö Ó ő Ö
Ü ú ő ö Í Ü Ö Ö ő Ű Ö ő Ö ü Ö Ó ő Ö ü ö ű Ö ü ő ö ű ő Ö ü ü Ö ü ő Í ő ö ú ő ü ö ö ő Ö Ő Ó ö ö ü ő ő ő ü ü ö ő ő ö ú ü ü ú ü ű ü ö ö ő ő ő ő ő Ö ü ő ö ő Ö ö ü ö ö ő ú ú ű ö ú ü ő ü ö Í ö Ú ő Ö ő ű ú Í ú
ű ú ú ű ú ú ú Ó ú ú ű ú ű ű ű ű ű Ó ű
ú ú ú ú Ü ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű ű ű ű ú ú ű ú ú ú Ó ú ú ű ú ű ű ű ű ű Ó ű ű ű ú ú ú ú ű ú ú ú ű ú ű ű Ü ú ű ú ű ú Ú ű ű ú ű ű ű ű Ú Ó Ú Ó Ü Ő Ó Ú Ó ú Ó Ó Ó Ó ú Ó ű ú ú ú ú ú ű ű ű Ó ú ú ú Ú ű ú ú ú
ű Ü Ö Ú Ü Ü Ü ű ű Ü Ü ű Ö ű Ú Ú Ú Ó Ó Ó Ü ű Ü Ú ű Ű ű ű Ú Ú ű Ó Ú ű Ú ű ű űű ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ü Ú Ú ű ű Ó Ú ű Ú ű ű Ü Ü ű ű Ü ű ű ű Ü Ü ű ű Ö ű Ü Ú Ú Ö Ó Ó Ö ű ű ű Ó ű ű ű Ó Ó Ö Ü Ú Ü Ó Ó Ú Ü Ü Ú Ü Ü
Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű
Ü Ü Ü Ü Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű Í Í Ü Ü Ő Ú Ü Ú Í ű Ü Ö Ú Í ű Í ű ű ű ű ű ű Í Ö ű ű ű ű Í Ó Í Í ű Ü ű ű Ó Í Í Í Í Ú Í Í Í Í Í Í Ő Ú Í ű ű ű ű ű ű Ő Ó ű Í ű Ő Ú ű Í Í Í ű Í ű Ő Ú ű ű Í ű ű ű ű Í ű ű ű
Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö
ö Ö ü ö ü ö Ö ü ú í ü ü ü ü ö ü ö í ö ö ö í ü í í ö í ö ö ü ü ú ű ö ü ú í Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö
Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása
Automták nlízise, szintézise és minimlizálás Formális nyelvek, 11. gykorlt Célj: Az utomták nlízisének és szintézisének gykorlás, utomt minimlizáió Foglmk: Anlízis és szintézis, nyelvi egyenlet és egyenletrendszer
Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
Rezgésdiagnoszika. Bevezeés rezgésdiagnoszika a űszaki diagnoszika egy eghaározo erülee. gépek állapovizsgálaánál alán a legelerjedebb vizsgálai ódszer a rezgésérés. Ebben a jegyzeben először a rezgésérés
Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó
ÍÍ Ó É Ó Ó ú Ó Ó Ó ú Ó É Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó É ú Ö Ö Ó É Ó ú ú Á Ó Í Ó Á Ő Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ó Ó ú Ó Í Í Ó Ő É Ó ú Ő Ő É Ó Ö Ó Ó Ó É Ó Ó É Ú Í Ö ú ú Ö Ö Ó ú ú Ó Ó Ó Ó Ó Ó Í Ó ú Ú Ó ú Í Ó Ó Ó Ó
[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)
![[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)](/thumbs/93/112642510.jpg "[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)")
Modern iofiziki kuási módszerek 011 Okóer 0. Rekciókineik Gyors kineiki módszerek Dr. Kengyel ndrás PTE ÁOK iofiziki Inéze REKIÓSEESSÉG: rekció jellemzésére szolgáló prméer Rekcióseesség függ: részeı nygok
ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é
ó é é ő ü é ü é é ő é ó ó é Ö é ő ü é é é ó ó ó é é é é é é é é ő é ő ü é ú ü ú í í ü é ú í ü é í í ó é é é ő ő ő é ü ü é í ó é ő ó ó ü é é ű í ó é é í ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í
Egydimenziós instacionárius gázáramlás, nyíltfelszínű csatornabeli folyadékáramlás
Eimenziós inscionárius gázármlás, nyílfelszínű csornbeli folyékármlás Koninuiási eenle e ellenőrzőfelüleel hárol érfogr: () Mozgáseenle (imulzuséel: z imulzus iőbeli álozásánk és felülei imulzusármoknk
5.3 Erővel záró kötések
5.3 Erővel záró köések Az erővel záró köésekben z elemeke olyn mérékben szoríják össze, hogy felfekvő felüleükön ébreő súrlóás elmozulásuk megkályozz. Teherbírásuk z összeszoríó erő ( felülei nyomás) és
ö ő ö ö ő ő ő ő ö ú ő ü ü ő ő ő ő ö ö ő ö ő ü ő ö ő ő ö ö ö ő ü ö ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő
ö ö ö ő ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ő ö ö ű ö ő ö ö ü ö ö ő ő ő ő ő ő ö ő ö ő ő ő ő ö ő ö ü ő ö ő ö ö ő ő ő ő ö ú ő ü ü ő ő ő ő ö ö ő ö ő ü ő ö ő ő ö ö ö ő ü ö ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ö ö ő ú ö ö ő ő ö ú ü
Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö
Á Á É é ö ö é ő ő ő é ö é é ő é é é é ő í é é é ó é é é ü ő ő ó é ő é ű ö ö ú é ü ö é é é é ó é é ü ő ö é ő é ő ü ő ő ö ö í é ő ó ó ő é ő é ó é é ő é ó é ű é é ü ö é Í ö é í é ő ó ö é ő é ú í ö é é é ö
A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R n vektortér Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. R n vektortér/1 Vektorok Rendezett szám n-esek: a = (a 1, a 2,, a n ) sorvektor a1 a = a2 oszlopvektor... a n a 1, a 2,,
Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú
Á Á É Á ú É í Á É í í í í í í É í É Á í í í ű í ú í í ű í í ű í í í É í í í í í í í Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú Á í í í í ű ű ű í í ű ű í ú ú í ú í í í í ű í
Elektromágneses hullámok
KÁLMÁN P.-TÓT.: ullámok/4 5 5..5. (kibőíe óraála) lekromágneses hullámok elekromágneses elenségek árgalásánál láuk, hog áloó mágneses erőér elekromos erőere (elekromágneses inukció), áloó elekromos erőér
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
é í ő ü í ü é é ö é Ö é ö é é é ó Ö ó é é ó ó ó ö ó í é í é ö é é í ü ö é Ö é ö é é é ó é Ö ő é ü ó í ü ú ő é ö é í é ü ő ó ó é í ö é é ő ó ó ó ő é é
ó ö É ü ü É í ö É ó ö é Ö é ő ü é é ó í ü é é ő ő ó é é ő é ő ő ő é ü ő ó ö ö í ü é ü é é ő ö ü ő í ü é ü é ő ő é é ő ü ú ü é ó ö ő ö ü ü é ő ő é ú ő ú ó ö ö ő ő é é é é í é é í é é ü é ő ü é é ü ó é é
Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö
Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö