Tartalmazott szócikkek Erfasste Fachausdrücke:

Átírás

1 Kétnyelvű szakmai szószedet magyar-német Tartalmazott szócikkek Zweisprachiges Lexikon der Fachausdrücke Deutsch-Ungarisch Erfasste Fachausdrücke: 1. attribúció Attribution 2. autizmus Autismus 3. BTM- alulteljesítő gyermek Leistungsschwaches Kind 4. cry for help cry for help 5. delegáció Delegation 6. destruktív viselkedés Destruktives Verhalten 7. deviancia Devianz 8. differenciálás Differenzierung 9. diszfunkciós családi szocializáció Dysfunktion der Sozialisation in der Familie 10. duális szakképzési rendszer Duale berufliche Ausbildung 11. dyscalculia Dyskalkulie 12. dysgráfia Dysgraphie 13. dyslexia Legasthenie 14. egyéni tanulási út Individuelle Entwicklungswege 15. életvezetési készség /soft skill Soziale Kompetenz /soft skill 16. elsődleges/ másodlagos/ harmadlagos prevenció Primäre/sekundäre/tertiäre Prävention 17. fimóta/ figyelemzavar- mozgászavar- tanulászavar Fimota/ Aufmerksamkeitsdefizit, Bewegungsdefizit, Lernstörung 18. fogyatékosság Behinderung 19. frontális óravezetés Frontaler Unterricht 20. gratifikáció Gratifikation 21. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek / HHH Mehrfach benachteiligte Kinder 1/36

2 22. hátrányos helyzetű gyermek Benachteiligte Kinder 23. hospitalizáció Hospitalismus 24. integráció Integration 25. interakció, kommunikációs háló Interaktion, Kommunikationsnetz 26. iskolarendszer Schulsystem 27. ítéletalkotást zavaró (módosító hatások) Beurteilung störende (ändernde) Wirkungen 28. kinesztéziás hangsúly Kinästhetischer Sinn 29. kompenzálás Kompensation 30. kompetencia Kompetenz 31. koncentráció/ fluktuálás Konzentration/Fluktuation 32. kongruencia Kongruenz 33. kóros hiperkinetikus vagy aktivitászavar, figyelemzavar lsd. fimóta Hyperkinetische Störung oder Aktivitätsstörung, Aufmerksamkeitsdefizit siehe Fimota 34. magatartászavar Verhaltensstörung 35. mentalizáció Mentalisierung 36. motiváció Motivation 37. munkaerőpiaci szocializáció Sozialisation auf dem Arbeitsmarkt 38. mutizmus Mutismus 39. nehezen nevelhető gyermek Schwererziehbares Kind 40. nemi identitás Geschlechtsidentität 41. neurózis Neurose 42. nevelési attitűd (hideg-korlátozó, stb) Erziehungsattitüde (kalt-einschränkend, etc.) 43. Nevelési Tanácsadó Erziehungsberatung 44. normatív krízis Normative Krise 45. nyelvi kód Sprachcode 46. organikus ok Organische Ursache 47. önbeteljesítő jóslat Selbsterfüllende Prophezeiung 48. promiszkuitás Promiskuität 49. resztoratív pszichológia Restorative Psychologie 50. sajátos nevelési igényű gyermek- SNI SchülerInnen mit besonderem Erziehungsbedarf 2/36

3 51. serdülőkori szorongásos állapot Depression in der Adolszenz 52. Szakértői Bizottság Sachverständigenausschuss 53. szexuális abúzus Sexueller Missbrauch 54. szociális inadaptáció Sozialisierung 55. szocializáció Soziale Inadaption 56. szomatikus tünet Somatische Symptome 57. sztereotípiák Stereotype 58. tankötelezettség Schulpflicht 59. tanulási akadályozottság Lernbehinderung 60. tanulási zavar Lernstörung 61. tehetséges gyerek Begabte Kinder 62. veszélyeztetettség Gefährdete Lage 1. attribúció: Az a folyamat, amivel megpróbáljuk más emberek viselkedését megmagyarázni. Magyarul azt jelenti, hogy oktulajdonítás. Azt a törekvést jelöli, amivel az ember próbálja megfejteni a dolgok mozgatórugóit, a háttérben meghúzódó okokat. Az alapvető attribúciós hiba kifejezés arra utal, hogy az emberek akkor is hajlamosak mások szándékainak, jellemvonásainak tulajdonítani viselkedését, amikor azt valójában a körülmények határozták meg (pl. valaki elkésik, ezért hanyagnak tartják, közben elromlott az ébresztőórája). Vigyázzunk! Az attribúció nem tudatos. Ezért kell nagyon figyelni: ha találunk egy számunkra nyilvánvaló okot, amely szerintünk kielégítően magyaráz egy viselkedést, akkor a többi lehetséges ok szerepével is számolnunk kell. Felhasznált irodalom: Tananyag 26. old. Attribution: Die Attribution ist ein Vorgang, mit dem man versucht, das Verhalten von anderen Menschen zu erklären. Das nennt man kausale Erklärung, die sich auf die Bestrebung der Menschen bezieht, die Beweggründe, die versteckten Gründe zu finden. Der Attributionsfehler weist darauf hin, dass man ein Verhalten den Absichten, Charakterzügen des anderen Menschen zuschreibt, obwohl es durch die Umstände bestimmt wird (z.b. jemand verspätet sich, deshalb wird er für nachlässig gehalten, obwohl sein Wecker kaputt gegangen ist). Achtung! Die Attribution ist nicht bewusst, deshalb muss man aufpassen: wenn man einen für sich offensichtlichen Grund für etwas findet, der ein Verhalten ausreichend erklärt, dann muss man auch mit anderen Ursachen rechnen. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 26 3/36

4 2. autizmus: Az autizmus olyan fejlődési rendellenesség, mely a szociális és társas készségek súlyos zavarában nyilvánul meg. A szakirodalom a különböző tüneteket egységesen autisztikus spektrumzavarként határozza meg, amelynek enyhébb formája az autisztikus jegyeket mutató viselkedés. Súlyos esetben a fogyatékossági fajták közé soroljuk, emiatt a gyermek sajátos nevelési igényű az oktatása során. Három kardinális tünete: 1. az érzelmi kötődések hiánya, 2. a kommunikáció sajátosságai, 3. a magatartás sztereotipizáltsága (Tringer, 2001, 403. old.). Ezen kívül gyakran megfigyelhetők furcsa kényszerek vagy szertartások, amely körülményes viselkedés serdülőkorra valóban kényszerességgé alakulhat. A tünetegyüttes nem feltétlenül jár együtt intelligenciadeficittel sőt lehet kiugró memóriájuk vagy számolási képességük, mint az Esőember c. film hősének-, de tény, hogy az autisták kétharmada enyhén vagy súlyosan értelmi fogyatékos (Ranschburg, 1998). Felhasznált irodalom: Ranschburg J. (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest; Tringer L. (2001): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest. További irodalom: Horányi A., Kósáné O.V. (2008): Gyerekeinkért- Gyakorlati pszichológia szülőknek, nagyszülőknek, egészséges és beteg gyerekekkel foglalkozóknak, Flaccus, Budapest; URL: www. autizmus.hu 3. BTM- alulteljesítő gyermek: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, aki sajátos nevelési igényűnek nem minősül, de jelentősen alulteljesít a tőle elvárható szinttől. Legtöbbször bizonyos, a tanulási folyamathoz nélkülözhetetlen részképesség(ek) egyenetlen fejlődése áll a háttérben. Fokozott törődést, segítséget igényelnek a megfelelő haladáshoz. Amennyiben ezt nem tudják megkapni, gyakran alakulnak ki másodlagos viselkedési jellemzők, melyek erősen nehezítik a Autismus: Der Autismus ist eine Entwicklungsstörung, die durch schwere Störung der sozialen und gesellschaftlichen Fertigkeiten gekennzeichnet ist. In der Fachliteratur werden die verschiedenen Symptome als autistische Spektrumsstörung zusammengefasst, deren mildere Form ein Verhalten ist, das autistische Merkmale aufweist. Im schweren Fall zählt er zu den Behinderungen, deshalb brauchen die Kinder besondere Förderung. Die drei wichtigsten Symptome: 1. Mangel an emotionaler Gegenseitigkeit, 2. Beeinträchtigung der Kommunikation, 3. stereotypes Verhalten (Tringer, 2001, Seite 403.). Außerdem sind komisches Zwangsverhalten oder Rituale zu beobachten, was in der Pubertät zu Zwangshandlungen führt. Diese Krankheit wird nicht immer von Intelligenzdefiziten begleitet, man kann sogar hervorragende Merk- oder Rechenfähigkeiten haben, wie im Film Rain Man, aber zwei Drittel der Autisten sind mild oder schwer geistesbehindert (Ranschburg, 1998.). Literaturverzeichnis: Ranschburg J. (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest; Tringer L. (2001): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest. További irodalom: Horányi A., Kósáné O.V. (2008): Gyerekeinkért- Gyakorlati pszichológia szülőknek, nagyszülőknek, egészséges és beteg gyerekekkel foglalkozóknak, Flaccus, Budapest; URL: www. autizmus.hu Leistungsschwaches Kind: Kinder/SchülerInnen mit Anpassungs-, Lern- und Verhaltensstörungen, welche nicht als Kinder/SchülerInnen mit besonderem Förderbedarf gelten. Ihre Leistungen bleiben jedoch deutlich zurück hinter dem von Ihnen erwarteten Niveau. Im Hintergrund steckt meistens die unausgewogene Entwicklung der zum Lernprozess unentbehrlichen Teilfähigkeiten. Sie brauchen auch spezielle Betreuung und Hilfe zur Entwicklung. Wenn sie diese nicht 4/36

5 megfelelést. Jogszabályban rögzítve: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Felhasznált irodalom: Tananyag old, jogszabály: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3.. (6) bekommen, entstehen oft sekundäre Verhaltensmerkmale, die die Erfüllung der Anforderungen erschweren. In der Rechtsvorschrift festgehalten: Kinder und SchülerInnen mit besonderem Betreuungsbedarf, deren Leistung nach dem Gutachten des Sachverständigenausschusses in ihrer altersgemäßen Entwicklung zurückbleibt, die soziale Probleme, Lernstörungen, Verhaltenssteuerungsstörungen aufweisen, Anpassungsschwierigkeiten und erschwerte Persönlichkeitsentwicklung haben, aber die nicht als Kinder/SchülerInnen mit besonderem Förderbedarf gelten. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 2-3-4, Gesetz: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3.. (6) 4. cry for help: Szó szerint segélykiáltásként fordítható, de az alarmtünet kifejezést is használja a szakirodalom. Az öngyilkossági kísérletet megelőzően számos esetben van olyan jelzés értékű viselkedés, mellyel az egyén burkolt módon tudatni szeretné a környezetével, hogy bajban van. Ezek a tünetek serdülőknél csak néhány vonásban különböznek a felnőttekétől, rejtettebbek (vagy épp nem, ld: elölhagyott naplók), esetleg előrehaladott pszichoszomatikus-depresszív jegyek fedezhetők fel. A serdülőket a kísérleteikre nagyrészt jellemző impulzivitás hátráltatja abban, hogy a szuicidumot körültekintő alapossággal vigyék végbe. Mégis minden esetben komolyan kell venni, a helyzet súlyosságát serdülők esetében nagyon nehéz megítélni. Felhasznált irodalom: Tananyag 18. old., Ranschburg J. (2010): A mélységből kiáltok- depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban, Saxum Kiadó, Az élet dolgai sorozat, Budapest; Vikár Gy. (1999): Az ifjúkor válságai, Animula Kiadó, Budapest cry for help:wortwörtlich übersetzt heißt es Hilfeschrei, wird jedoch in der Fachliteratur auch als Alarmsymptom verwendet. Vor dem Selbstmordversuch gibt es oft Suizidankündigungen, mit denen man seiner Umgebung mitteilen möchte, dass man Hilfe braucht. Diese Symptome unterscheiden sich bei den Jugendlichen nur in wenigen Aspekten von denen der Erwachsenen, sie sind latenter (oder gerade nicht, z.b. Tagebücher auf sichtbaren Stellen), eventuell starke psychosomatische, depressive Zeichen zeigen sich. Für die Selbstmordversuche der Jugendlichen ist die Impulsivität charakteristisch, welche sie daran hindert, den Suizid gründlich auszuführen. Diese dürfen nicht überhört werden, der Schweregrad der Lage ist bei Jugendlichen sehr schwer zu beurteilen. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 18,Ranschburg J. (2010): A mélységből kiáltok- depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban, Saxum Kiadó, Az élet dolgai sorozat, Budapest; Vikár Gy. (1999): Az ifjúkor válságai, Animula Kiadó, Budapest 5/36

6 5. delegáció: A pszichológiában a családterápiás irányzat honosította meg a fogalmat. A rendszerszemlélet szerint a család minden tagjának, vagyis a gyereknek is külön feladata van: hogyan tartsa fenn a családi egyensúlyt, és teljesítse a sokszor rejtett és a szülők számára sem tudatos- elvárásokat. Ezzel a gyermek olyan szerepbe kerül, melyben nem saját törekvéseit, álmait valósítja meg, hanem például az apja beteljesületlen karriervágyát. Serdülőkori problémás viselkedés, lázadás mögött is gyakran állhat rejtetten a szülő delegációja. Felhasznált irodalom: Bíró S., Komlósi P. (szerk.)(2001): Családterápiás olvasókönyv, Családterápiás sorozat 1., Animula Kiadó, Budapest. További irodalom: Balogh K. (2003): A gyermekkori pszichés zavarok és a trianguláció In Koltai M. (szerk.): Család- pszichiátria- terápia, Medicina Kiadó, Budapest 6. destruktív viselkedés: Olyan viselkedésforma, amellyel az egyén kárt akar okozni önmagában vagy környezetében. Ez lehet lelki, fizikai vagy anyagi természetű. Például ilyen jelenség a rongálás (környezeti károkozás) vagy a falcolás (önmaga ellen irányul, lsd. a szószedetben). Felhasznált irodalom: Vikár Gy. (1999): Az ifjúkor válságai, Animula Kiadó, Budapest 7. deviancia: A társadalmi normáktól eltérő, szabály nélküli viselkedés. Azok válnak deviánsan viselkedő fiatalokká, akiknél a gyermekkori szocializáció nem volt harmonikus, személyiségük nem fejlődött teljesen egészségessé és teherbíróvá, ezért nem tudták elsajátítani az elvárt társadalmi szerepeket. Ilyen zavarokat jelenthet az egyik, vagy mindkét szülő elvesztése, a szeretet hiánya, konfliktusok, veszekedések jelenléte a családban, stb. Delegation: In der Psychologie kommt dieser Begriff in der Familientherapie vor. Nach dem Systemkonzept haben alle Mitglieder der Familie, auch die Kinder, Aufgaben: die Aufrechterhaltung des Gleichgewichtes in der Familie, die Erfüllung der oft verborgenen und nicht bewussten Erwartungen der Eltern. Dadurch muss das Kind eine Rolle einnehmen, in der es nicht seine Wünsche, Träume verwirklicht, sondern z.b. den unerfüllten Karrierewunsch des Vaters. Hinter dem problematischen Verhalten in der Pubertät steht oft die verborgene Delegation der Eltern. Literaturverzeichnis: Bíró S., Komlósi P. (szerk.)(2001): Családterápiás olvasókönyv, Családterápiás sorozat 1., Animula Kiadó, Budapest. További irodalom: Balogh K. (2003): A gyermekkori pszichés zavarok és a trianguláció In Koltai M. (szerk.): Család- pszichiátria- terápia, Medicina Kiadó, Budapest Destruktives Verhalten: Das ist eine Verhaltensweise, in der man sich oder der Umgebung Schaden zufügt. Der Schaden kann seelisch, physisch oder materiell sein. Zu diesem Verhalten zählt z.b. der Vandalismus (Beschädigung der Umgebung) oder Ritzen (selbstverletzendes Verhalten, siehe in der Wortliste). Literaturverzeichnis: Vikár Gy. (1999): Az ifjúkor válságai, Animula Kiadó, Budapest Devianz: Abweichung von den gesellschaftlichen Normen, Regeln. Zu devianten Jugendlichen werden diejenigen, bei denen die Sozialisierung in der Kindheit nicht harmonisch erfolgte, deren Persönlichkeit nicht gesund und belastbar ist. Deshalb konnten sie sich die erwarteten gesellschaftlichen Rollen nicht aneignen. Zu diesen Störungen zählen der Verlust eines Elternteils oder beider Eltern, die fehlende Liebe, Konflikte, Streitigkeiten in der Familie, usw. 6/36

7 Felhasznált irodalom: Tananyag 21. old, További irodalom: Ranschburg J. (2010): A mélységből kiáltok- depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban, Saxum Kiadó, Az élet dolgai sorozat, Budapest; Bácskai E., Gerevich J. (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve, Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác 8. differenciálás: Pedagógiai módszer, mely az egyénre szabott oktatásra törekszik, figyelembe véve az egyéni pszichés adottságokat és a tudásszintet. A tanítás tartalma és módja is különbözhet egy osztályon belül. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, motivációjuk visszaadásában rendkívül fontos pedagógiai eszköz. A kedvezőtlen szocializációs feltételek mellett ők ugyanis gyakran nem tudnak megfelelni a koruknak megfelelő követelményeknek. Ahogy a tananyagban is szerepel: A hátránycsökkentést az egyénhez igazított pedagógiai gondoskodásrévén látjuk megvalósíthatónak. Felhasznált irodalom: Tananyag 12. old., Heacox, D. (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban. Kézikönyv a évfolyam számára. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest. További irodalom: Hunyady Gy. (szerk.) (2003): Differenciált fejlesztés- kooperatív tanulás, ELTE TÓFK, Budapest; Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia : A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs; Sassné K.G. (szerk) (2003): A differenciált fejlesztés pedagógiája és pszichológiája, Kölcsey F. Ref. Tanítóképző Főiskola, Debrecen 9. diszfunkciós családi szocializáció: A tartósan kórosan működő családi rendszer hatására a gyermek szocializációja sérül. Negatív viselkedésformákat vesz át, de előfordulhat a minta hiánya is (pl. a szülő halála esetén). Számos esetben tévhiedelmeket ültetnek el a gyerekben: Az életnek nincs értelme, A férfiak a nőket csak eszközként kezelik, Nem is kezdek bele semmibe, mert úgyis elrontanám, stb. Ezek a Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 21., Weitere Literatur: Ranschburg J. (2010): A mélységből kiáltok- depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban, Saxum Kiadó, Az élet dolgai sorozat, Budapest; Bácskai E., Gerevich J. (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve, Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác Differenzierung: Eine pädagogische Methode, die die unterschiedlichen Lernvoraussetzungen, die individuellen psychischen Voraussetzungen und das Wissen der Schüler berücksichtigt. Der Inhalt und die Form des Unterrichts können innerhalb einer Klasse unterschiedlich gestaltet werden. Das ist ein sehr wichtiges pädagogisches Instrument in der Aufholung des Rückstandes und in der Verstärkung der Motivation von benachteiligten SchülerInnen, die wegen ihrer ungünstigen Sozialisierungsvoraussetzungen den Anforderungen nicht gerecht werden können. Wie auch im Lehrmaterial beschrieben: Nach der relativen Interpretation der Defizite kann man das Defizit mit personenbezogener pädagogischer Betreuung reduzieren. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 12, Heacox, D. (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban. Kézikönyv a évfolyam számára. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest. További irodalom: Hunyady Gy. (szerk.) (2003): Differenciált fejlesztés- kooperatív tanulás, ELTE TÓFK, Budapest; Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia: A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs; Sassné K.G. (szerk) (2003): A differenciált fejlesztés pedagógiája és pszichológiája, Kölcsey F. Ref. Tanítóképző Főiskola, Debrecen Dysfunktion der Sozialisation in der Familie: Die dauerhaft anormal funktionierende Familie beeinträchtigt die Sozialisation der Kinder. Sie übernehmen negative Verhaltensweisen, aber das Muster kann auch fehlen (z.b. Tod eines Elternteils). In vielen Fällen werden den Kindern falsche Gedanken vermittelt: Das Leben hat keinen Sinn, Die Männer behandeln die Frauen nur als Mittel, Ich mache nichts, da es mir sowieso nicht gelingt, 7/36

8 negatív állítások, az állandó konfliktusos légkör, a kettős kommunikáció vagy a merev szabályok és előítéletek hosszú távon a gyerek személyiségének sérüléséhez, deviánssá válásához vagy pszichoszomatikus betegségéhez vezethetnek. Ez utóbbira jó példa az evészavar. Gyakran áll az anorexia hátterében kórosan merev családi háttér, ahol az anya-lánya viszony rendkívül szoros, és a szülő megakadályozza a leválási szándékot. Így a serdülő lány nem tud nővé válni, a teste sorvasztásával elveszti nőies jegyeit, még a menstruációja is abbamarad. Felhasznált irodalom: Minuchin S. (2006): Családok és családterápia. Családterápiás sorozat 15. Animula Kiadó, Budapest 10. duális szakképzési rendszer: A szakképző intézmények és a gazdaság szereplőinek együttműködésével megvalósuló szakképzés. A duális képzés keretében a szakképzési idő jelentős részét kitevő gyakorlati képzést a gazdaság szereplői biztosítják. A szakképzést folytató intézmény a szakmai alapképzést végzi, illetve a kvalifikált szakmai tevékenység ellátásához szükséges elméleti ismereteket adja át. Felhasznált irodalom: Benedek A., Csoma Gy., Harangi L. (szerk.)(2002): Felnőttoktatási és képzési lexikon. Magyar Pedagógiai Társaság OKI Kiadó Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 101. old. 11. dyscalculia: A kifejezés alatt a számolási- matematikai részképesség súlyos zavarát értjük. Dyscalculiának tekintjük azokat a matematikai tanulási nehézségeket, amelyek normál intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkoznak meg. (Mesterházy, 1999, idézi Kulcsár, 2012) Három típusát különböztetjük meg problématerület szerint: (1) usw. Diese negativen Behauptungen, die ständigen Konflikte, die doppelte Kommunikation oder die erstarrten Regeln können bei den Kindern langfristig zur Beschädigung der Persönlichkeit, zur Devianz oder zu psychosomatischen Krankheiten führen. Ein gutes Beispiel ist die Essstörung. Die Anorexie wird oft von der pathologischen Funktion der Familie verursacht, wo die Beziehung zwischen Mutter und Tochter zu eng ist und die Mutter die Ablösung verhindert. Das pubertierende Mädchen kann nicht zur Frau werden, sie fügt sich körperliche Schäden zu, die Geschlechtsmerkmale verschwinden, die Menstruation bleibt aus. Literaturverzeichnis: Minuchin S. (2006): Családok és családterápia. Családterápiás sorozat 15. Animula Kiadó, Budapest Duale berufliche Ausbildung: eine berufliche Ausbildung in Zusammenarbeit von berufsbildenden Schulen und Wirtschaftsakteuren. In der dualen Berufsausbildung wird die praktische Ausbildung von den Wirtschaftsakteuren gesichert. In den berufsbildenden Schulen werden die Grundkenntnisse und die Theorie des Berufs unterrichtet. Literaturverzeichnis: Benedek A., Csoma Gy., Harangi L. (szerk.)(2002): Felnőttoktatási és képzési lexikon. Magyar Pedagógiai Társaság OKI Kiadó Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, Seite 101 Dyskalkulie: eine Beeinträchtigung des arithmetischen Denkens. als Dyskalkulie werden die mathematischen Lernschwierigkeiten bezeichnet, die sich bei normaler Intelligenz in regelmäßigen Misserfolgen oder sehr niedrigen Leistungen zeigen. (Mesterházy, 1999, zitiert von Kulcsár, 2012). Es gibt drei Erscheinungsformen: (1) Mechanismus des Rechenverfahrens, (2) Probleme bei arithmetischem Denken, (3), Probleme beim Serialitätsdenken. (Im Lernstoff wird das Serialitätsproblem 8/36

9 a mechanikus számolás jelenti a fő nehézséget, (2) matematikai gondolkodás, (3) a sorbarendezés. (Ez utóbbi szerialitási problémával részletesen foglalkozik a tananyag, hiszen gyakori tünet a hátrányos helyzetű gyerekeknél.) A diagnózis megállapítása a Szakértői Bizottság feladata. Sajátos nevelési igényű tanuló segítése gyógypedagógust és további felkészült pedagógusokat igényel. Felhasznált irodalom: Kulcsár M. (2012): In Diszkalkulia, Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat, évf. 3.szám, URL: letöltve: ; Mesterházy Zsuzsa (szerk.) (1999): Dyscalculiáról pedagógusoknak, BGGYTF, Bp.; Krüll, Ke (2000): A diszkalkuliás (számolásgyenge) gyerekek, Akkord Kiadó, Budapest 12. dysgráfia: Tanulási képességzavar, amely a hibás írástevékenységben mutatkozik meg. Az írás során és az eredményként kapott szövegben egyaránt problémák adódnak. A görcsös, rosszul beidegződött kéztartás helytelen ceruzafogást eredményez, amitől az íráskép szétesik, hiányozhatnak az összekapcsolások, nagyon nehezen olvasható. A hátrányos helyzetből, ingerszegény környezetből érkező gyerekek iskolakezdéskor különösen veszélyeztetettek, hiszen írásuk általában fejletlenebb, részben azért, mivel kevesebbet gyakorolták az írószer fogását. Nagyon gyakran együtt jár dyslexiával. A diagnózis megállapítása a Szakértői Bizottság feladata. Sajátos nevelési igényű tanuló segítése gyógypedagógust és további felkészült pedagógusokat igényel. Felhasznált irodalom: Selikowitz, M. (1999): Dyslexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Kiadó, Budapest 13. dyslexia: Az olvasási képesség súlyos zavara. Leggyakoribb tünetei a lassú olvasási tempó, betűtévesztés, kihagyás és összecserélés írásnál és olvasásnál egyaránt. Ezek eredményeképpen a gyerek ausführlich behandelt, da es bei benachteiligten Kindern oft vorkommt). Die Aufstellung der Diagnose ist die Aufgabe des Sachverständigenausschusses. Die SchülerInnen mit besonderem Förderbedarf brauchen die Hilfe von HeilpädagogInnen und anderen kompetenten PädagogInnen. Literaturverzeichnis: Kulcsár M. (2012): In Diszkalkulia, Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat, 4. Jahrgang, 3. Ausgabe. 2012, URL: herunterladen am: ; Mesterházy Zsuzsa (szerk.) (1999): Dyscalculiáról pedagógusoknak, BGGYTF, Bp.; Krüll, Ke (2000): A diszkalkuliás (számolásgyenge) gyerekek, Akkord Kiadó, Budapest Dysgraphie: eine Lernbehinderung, die Schreibfähigkeiten betrifft. Im Laufe und als Ergebnis des Schreibens treten Probleme auf. Die krampfhafte, schlecht gelernte Handhaltung führt zu Schwierigkeiten mit dem Bleistift, was das Schriftbild beeinträchtigt, die Verbindungen fehlen, die Schrift ist schwer zu lesen. Die benachteiligten Kinder aus reizarmer Umgebung sind zu Schulbeginn besonders gefährdet, da ihre Schrift unentwickelt ist, weil sie unter anderem die Haltung der Stifte nicht geübt haben. Sehr oft passiert dies zusammen mit Legasthenie. Die Aufstellung der Diagnose ist die Aufgabe des Sachverständigenausschusses. Die Schüler mit besonderem Förderbedarf brauchen die Hilfe von HeilpädagogInnen und anderen kompetenten PädagogInnen. Literaturverzeichnis: Selikowitz, M. (1999): Dyslexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Kiadó, Budapest Legasthenie: eine schwere Lese-Rechtschreib-Störung. Die häufigsten Symptome sind niedrige Lesegeschwindigkeit, Buchstabenverdrehungen, Auslassungen und Ersetzungen 9/36

10 olvasási teljesítménye messze elmarad attól a szinttől, amit az általános intellektuális képessége és a gyakorlásra fordított idő alapján elvárnánk. Vagyis alacsony intellektus mellett már nem beszélhetünk az olvasás részképességének zavaráról, illetve a gyenge olvasást sem tekinthetjük rögtön dyslexiának. Nagyon gyakran együtt jár dysgráfiával. A diagnózis megállapítása a Szakértői Bizottság feladata. Sajátos nevelési igényű tanuló segítése gyógypedagógust és további felkészült pedagógusokat igényel. Felhasznált irodalom: Selikowitz, M. (1999): Dyslexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Kiadó, Budapest. További irodalom: Gyenei M., Dedinszky L. (2004): A tanulási zavarok korrekciója a tanórákon, ELTE- PPK, Budapest 14. elsődleges/másodlagos/harmadlagos prevenció: Azon tevékenységek összefoglaló neve, melyek az egyén testi- lelki jólétének megőrzésére, fejlesztésére illetve valamilyen károsodás esetén annak mielőbbi visszaállítására törekszenek.az elsődleges prevenciónak az egészség megőrzése a célja. Ide tartoznak az oltások, az egészségtudatos életmódra nevelés és az olyan tréningek is, amelyek a serdülők énképének erősítését segítik a függőségek (drog, alkohol) elkerülése érdekében. A másodlagos prevenció a problémák minél korábbi felismerését és kezelését tűzi ki célul. Például a terhes gondozás, a szűrővizsgálatok vagy a drogprevenciós előadások sorolhatók ide. A harmadlagos prevenció már nem választható szét teljesen a gyógyítás folyamatától, hiszen szintén a probléma megszűntetésére és a visszaesés gátlására, és a teljesen meg nem gyógyítható egyének társadalmi integrációjára fókuszál (pl. betegség gyógyszeres kezelése vagy drogfüggők esetében az elvonókúrák, anonim csoportok.) Felhasznált irodalom: Bácskai E., Gerevich J. (2000): A kortárssegítés sowohl beim Schreiben als auch beim Lesen. So weicht die Leseleistung vom Niveau ab, das aufgrund der intellektuellen Fähigkeiten des Kindes und der Lernzeit zu erwarten ist. Das heißt, es geht bei niedrigem Intellekt nicht mehr um Lesestörung bzw. das schwache Lesen bedeutet nicht sofort Legasthenie. Sehr oft geht dies zusammen mit Dysgraphie. Die Aufstellung der Diagnose ist die Aufgabe des Sachverständigenausschusses. Die Schüler mit besonderem Förderbedarf brauchen die Hilfe von HeilpädagogInnen und anderen kompetenten PädagogInnen. Literaturverzeichnis: Selikowitz, M. (1999): Dyslexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Kiadó, Budapest. További irodalom: Gyenei M., Dedinszky L. (2004): A tanulási zavarok korrekciója a tanórákon, ELTE- PPK, Budapest Primäre/sekundäre/tertiäre Prävention: Aktivitäten, die auf die Bewahrung und Entwicklung des körperlich-seelischen Wohlergehens bzw. bei Schädigung auf dessen Wiederherstellung abzielen. Das Ziel der primären Prävention ist der Schutz der Gesundheit. Hierzu zählen die Impfungen, die Erziehung zur gesundheitsbewussten Lebensweise und Trainings, die das Ich-Bild der Jugendlichen stärken, um die Süchte (Drogen, Alkohol) zu vermeiden. Das Ziel der sekundären Prävention ist die frühmögliche Erkennung und Behandlung der Probleme. Zum Beispiel: Schwangerschaftspflege, vorbeugende Untersuchungen oder Drogenprävention. Die tertiäre Prävention kann von dem Heilprozess nicht ganz getrennt werden, da in ihrem Mittelpunkt die Bewältigung der Probleme, die Verhinderung des Rückfalls und die Integration der nicht ganz heilbaren Menschen stehen (z.b. Behandlung der Krankheit mit Medikamenten, oder bei Drogensüchtigen die 10/36

11 tanári kézikönyve, Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác. További irodalom: Nemes M. (szerk.)(2007): Családpedagógiai módszertan: prevenciós, családpedagógiai ismeretek, Családi Nevelésért Alapítvány, Budapest 15. egyéni tanulási út: Olyan pedagógiai módszer, melyben a diákok családi hátterük feltérképezése után személyre szabott, differenciált oktatásban részesülnek. Azaz a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő megközelítés, ami az egyéni előrehaladás segítését jelenti, egyben nagy lépés a felzárkóztatás elérésére, a lemorzsolódás csökkentése felé, valamint a túlkoros; a tanulási nehézségekkel, és magatartási problémákkal küzdő diákok integrálására. Felhasznált irodalom: Tananyag 9. old. 16. életvezetési készség /soft skill: Az USA- ból származó kifejezésnek több fordítása létezik: soft készségek, puha faktorok, életvezetési készségek. Olyan képességek köre, amelyeknek megléte szükséges a sikeres munkahelyi vagy más közösségbe való beilleszkedéshez. Az egyén szakmai tudásán felül a kreativitásának, az alkalmazkodó készségének, a motiválhatóságának, kommunikációjának és kezelhetőségének mutatói. A kompetenciával nem azonos fogalom, hanem egymásra épülő jelenségek. Azt tekintjük kompetenciának, amikor már a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk a készségünket. Például egy - készség szintjén - kreatív, rugalmas gondolkodású pályakezdő, ha munkahelyén új ötleteket képes behozni a csoporttevékenységbe, akkor ezt már kompetenciaként tartjuk nyilván. Felhasznált irodalom: Kiss I. (2004): Pályaválasztás In. Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, old. Entwöhnungskuren, anonyme Gruppen). Literaturverzeichnis: Bácskai E., Gerevich J. (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve, Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác. További irodalom: Nemes M. (szerk.)(2007): Családpedagógiai módszertan: prevenciós, családpedagógiai ismeretek, Családi Nevelésért Alapítvány, Budapest Individuelle Entwicklungswege: Eine pädagogische Methode, in der die SchülerInnen nach Kennenlernen der Familienhintergründe an einem personenbezogenen, differenzierten Unterricht teilnehmen. Das ist ein Ansatz, in dem die Umstände der SchülerInnen zu Hause berücksichtigt werden und so der individuelle Fortschritt unterstützt wird, was ein großer Schritt auf dem Weg zur Aufholung, zur Reduzierung des vorzeitigen Schulabgangs und zur Integration von SchülerInnen ist, die überaltert sind, Lern- und Verhaltensstörungen haben. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 9 Soziale Kompetenz /soft skill: Es gibt mehrere Übersetzungen für diesen Begriff, der aus den USA kommt: soft Fertigkeiten, milde Faktoren, Fertigkeiten zur Lebensführung. Das ist die Gesamtheit individueller Einstellungen und Fähigkeiten, die für die soziale Interaktion, für die Integration auf dem Arbeitsplatz oder in anderen Gemeinschaften nützlich sind. Soziale Kompetenz umfasst neben der Fachkompetenz Kreativität, Anpassungsfähigkeit, Motivation, Kommunikation und Interaktion. Diese Erscheinungen sind aufeinander gebaut. Kompetenz ist, wenn man die Fertigkeiten in die Praxis umsetzen kann. Z.B. wenn ein kreativer, flexibler Berufseinsteiger an seinem Arbeitsplatz neue Ideen einbringt und anwendet, gilt dies als Kompetenz. Literaturverzeichnis: Kiss I. (2004): Pályaválasztás In. Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, Seite /36

12 17. fimóta / figyelemzavar- mozgászavar- tanulászavar: A szómozaik egy magyarosabb, kevésbé megbélyegző kifejezése a figyelemzavar-mozgászavar-tanulászavar hármas tünetcsoportjának, amely az iskolás gyerekek 3-5 százalékát érinti. A szakirodalom használt egyéb elnevezések: mozgásos nyugtalanság, hiperaktivitás, ADHD. A fimóta tünetegyüttes egy biológiai probléma mely a viselkedésszabályozás zavarát, a viselkedési kontroll kialakulásának nehézségét jelenti. Ezeknél a gyerekeknél tapasztalhatjuk az átlagosnál magasabb aktivitási szintet és az óvatosság, veszélyérzet hiányát. Sokszor előbb cselekszenek, mint ahogy gondolkodnak. Tevékenységük felszínes, csapongó, hamar elunják még a kedvenc foglalatosságukat is. Figyelmük rövid távú, könnyen elterelhető. Ezzel párhuzamosan elszántak, önfejűek. A frusztrációtűrésük alacsony, impulzív személyiségek. Pszichés fejlődési zavarként diagnosztizálva a gyereket a Szakértői Bizottság a sajátos nevelési igényű tanulók közé sorolja. Felhasznált irodalom: Tananyag 20. old; László Zs. (1997): Az örökmozgó gyerek. Fi-Mo-Ta Bt., Salve Alapítvány, Budapest; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest 18. fogyatékosság: Fogyatékos személy az, aki érzékszervi- így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (1998. évi XXVI. törvény). Sajátos nevelési igényű, ellátása gyógypedagógust igényel. A magyar szakképző oktatásban előfordulhat, hogy tanulási akadályozott tanuló kerül az osztályba, az érzékszervi, vagy testi fogyatékosság a szakmaszerzés esetén többnyire kizáró ok, így ezzel érintőlegesen találkoznak a pedagógusok. Aufmerksamkeits-, Bewegungs- und Lernstörungen (ungarisch Fimota): das ist ein weniger stigmatisierender Begriff für Aufmerksamkeits-, Bewegungs- und Lernstörungen, von denen 3-5% der Schulkinder betroffen sind. In der Fachliteratur werden sie als Aufmerksamkeitsdefizit/Hyperaktivitätsstörung oder ADHD bezeichnet. Fimota ist ein biologisches Problem, das die Störung der Verhaltenssteuerung und die erschwerte Herausbildung der Verhaltenskontrolle bedeutet. Für diese Kinder sind überdurchschnittliche Aktivität und Mangel an Vorsicht, an Gefühl für Gefahr charakteristisch. Sie handeln, bevor sie nachdenken. Ihre Tätigkeiten sind oberflächlich, unkonzentriert, sie sind unfähig, Langeweile zu ertragen. Sie sind leicht abzulenken, aber gleichzeitig hartnäckig und entschlossen. Sie haben niedrige Frustrationstoleranz, sie sind impulsiv. Der Sachverständigenausschuss beschreibt sie als Kinder mit besonderem Betreuungsbedarf. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 20; László Zs. (1997): Az örökmozgó gyerek. Fi-Mo-Ta Bt., Salve Alapítvány, Budapest; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest Behinderung: bezeichnet eine dauerhafte, schwere Beeinträchtigung der Sinnesorgane, besonders des Sehens, des Gehörs, der Bewegungsorgane und der geistigen Fähigkeiten bzw. der Kommunikationsfähigkeit, die die gesellschaftliche Teilhabe beeinträchtigt (Gesetz XXVI/1998). In der beruflichen Ausbildung in Ungarn kann vorkommen, dass lernbehinderte SchülerInnen in eine Klasse kommen. Da die Sinnes- oder Körperbehinderung in der beruflichen Ausbildung Eintragungshindernis ist, treffen die LehrerInnen auf dieses Problem nur selten. Die SchülerInnen mit besonderem Förderbedarf brauchen die Hilfe von HeilpädagogInnen. 12/36

13 Felhasznált irodalom: Tananyag 3. old., évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 19. frontális óravezetés: A frontális óravezetés olyan szervezési mód, ahol a diákok tanulási tevékenysége párhuzamosan, azonos ütemben folyik. Előnye, hogy mindenki számára lehetőséget nyújt a tanulásra, hátránya azonban, hogy a gyengébb képességű vagy kevésbé motivált gyerekek nem fognak a pedagógussal együtt haladni. Minden nem differenciált pedagógiai eljárás a gyerekek közötti különbségek fokozódásának veszélyével jár (Falus, 1998, 66. old.).ennek elkerülésére javasolt a másik három tanórai szervezési mód csoportmunka, páros munka, differenciált egyéni tevékenység- gyakoribb alkalmazása. Felhasznált irodalom: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, , old. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 3, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Frontaler Unterricht: ist eine Unterrichtskonzeption, wo die SchülerInnen parallel, in gleichem Tempo lernen. Vorteil ist, dass alle die Möglichkeit haben zu lernen, Nachteil ist, dass die SchülerInnen mit schwächeren Lernvoraussetzungen oder die weniger Motivierten mit dem Lehrer/der Lehrerin nicht Schritt halten können. Alle nicht differenzierten pädagogischen Verfahren zur Steigerung der Unterschiede unter den Schülern führen können (Falus, 1998, 66. old.). Um dies zu vermeiden, wir die häufigere Anwendung der drei anderen Unterrichtskonzeptionen empfohlen: Gruppenarbeit, Partnerarbeit, differenzierte Einzelarbeit. Literaturverzeichnis: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Seite , gratifikáció: jutalmazás, kártalanítás Gratifikation: Belohnung, Sondervergütung 21. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek- HHH: Törvényi meghatározása szerint halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. (A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 121. Értelmező rendelkezéseiben ). A jelenlegi jogszabályok szerint tehát a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos tanulóknál a szociális helyzet azonos, mehrfach benachteiligte Kinder: Kinder, deren erziehungsberechtigte Eltern nach ihrer freiwilligen Erklärung, die sie in dem Verfahren nach dem Gesetz über den Schutz der Kinder und über das Jugendamt abgegeben haben, im 3. Lebensjahr des Kindes oder zum Zeitpunkt des Beginns der Schulpflicht des Kindes einen Schulabschluss von höchstens acht Klassen haben; mehrfach benachteiligt sind die Kinder/Schüler, die in einem Heim untergebracht werden. (In den Erläuterungen zu 121 des Gesetzes LXXIX. von 1993 über das öffentliche Bildungswesen). Laut derzeitigen Gesetzen bei benachteiligten Kindern und bei mehrfach benachteiligten Kindern ist die soziale Lage gleich, ein Unterschied zeigt sich in der Ausbildung der Eltern. Ausnahme sind Kinder die in einem Heim untergebracht werden, sie bilden eine extra 13/36

14 csak a szülők végzettségében van különbség. Kivételt képez és külön kategóriát jelent a tartós nevelésbe vett gyermek. Felhasznált irodalom: Tananyag 4-6. old 22. hátrányos helyzetű gyerek: Valamely szociális, gazdasági hátrány miatt kiemelt figyelmet igénylő gyermek. Tágabban értelmezve a jogszabályi megfogalmazást a hátrányos helyzet jelentkezhet szocializációs, kulturális, nyelvi, érzelmi, nevelési, etnikai, stb. vonatkozású problémaként is. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 121. Értelmező rendelkezéseiben az alábbi módon határozza meg: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Pedagógiai megközelítésben a hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, melyek az iskolai előrehaladás szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet eredményeznek. Ezt a kialakult hátrányt nem sikerül leküzdeni akár családi, akár egyéni, akár közoktatási intézmény szintjén. Felhasznált irodalom: Tananyag old. 23. hospitalizáció: Hospitalizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a gyermek korai éveiben szeretetteli gondozás hiányában nem tud kialakítani elsődleges kötődést, a külvilág felé egy idő után közönyössé válik. Az érzelmi élet sivársága a gyermek pszichés és fizikális fejlődését is meglassítja. A jelenséggel a II. világháború után kezdtek el foglalkozni, amikor az árvaházakban vagy kórházakban nevelkedő gyerekek lassabb értelmi, fizikális és beszédfejlődését tapasztalták. Fontos tény, Kategorie. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 4-6 Benachteiligte Kinder: Kinder, die wegen sozialer oder wirtschaftlicher Nachteile besondere Betreuung erfordern. Im weiteren Sinne kann die benachteiligte Lage als Sozialisations-, Erziehungsproblem, kulturelles, sprachliches, emotionales, ethnisches Problem erscheinen. In den Erläuterungen zu 121 des Gesetzes LXXIX. von 1993 über das öffentliche Bildungswesen wird die benachteiligte, mehrfach benachteiligte Lage so definiert: benachteiligte Kinder/SchülerInnen: Kinder/SchülerInnen, die wegen der Umstände in der Familie, wegen ihrer sozialen Lage einen vom Notar festgestellten Anspruch auf Kinderschutzbeihilfe haben Im pädagogischen Ansatz bezeichnet die benachteiligte Lage die wirtschaftlichen, gesellschaftlichen und kulturellen Umstände, die die Leistung in der Schule beeinträchtigen. Diese Beeinträchtigung kann weder in der Familie, noch in der Schule bekämpft werden. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite Hospitalismus: Darunter versteht man den Prozess, in dem das Kind in seinen frühen Kinderjahren mangels liebevoller Behandlung keine Bindungen entwickeln kann und gegenüber der Außenwelt gleichgültig wird. Die mangelnde Umsorgung und die lieblose Behandlung beeinträchtigen die psychische und körperliche Entwicklung des Kindes. Nach dem zweiten Weltkrieg begann man, sich mit dieser Erscheinung zu beschäftigen, da man bemerkte, dass die geistige, körperliche 14/36

15 hogy nem csak az ételre, testi szükségletek kielégítésére, hanem a gondoskodó attitűdre, érintésre, biztonságos közegre is szüksége van egy kisgyermeknek. Manapság szélsőséges esetekkel kevésbé találkozunk (a kórházakban is lehetővé teszik, hogy a szülő a gyerekkel maradjon), viszont rejtett érzelmi elhanyagolás még a családban élő gyermeknél is előfordulhat (szülői depresszió, rossz kapcsolatkészség, stb. esetén). Felhasznált irodalom: Mérei F., V. Binét Á. (2006): Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó, Budapest 24. integráció: A kifejezés tágan értelmezve beilleszkedést, beolvasztást jelent. Több formája (gazdasági, politikai) és módja (részleges, teljes, fordított) létezik. Az oktatás területén a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű vagy a fogyatékos tanulók normál iskolai képzésbe való beillesztését értjük alatta. Célja az akadályozottság leküzdése és mindenki számára egyenlő esélyek biztosítása. Akkor eredményes oktatási forma, ha a fizikai együttléten túl közös tevékenységekre, barátságok kialakítására is lehetőség nyílik. Ellentéte a szegregáció, amely az egyén közösségtől való elkülönítése, elválasztása. Felhasznált irodalom: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, További irodalom: Bánfalvy Cs. (szerk.) (2008): Az integrációs cunami: tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról, ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, egyetemi tankönyv 25. interakció: Két vagy több személy között lezajló, kölcsönösségen alapuló társas viselkedés. A tanár- diák interakció mindig függő helyzetű, de az indirekt tanári magatartás segítheti a demokratikus légkör kialakulását úgy, hogy közben a pedagógus nem veszíti el kontrollját az osztály fölött. Ha und sprachliche Entwicklung der Kinder, die in Krankenhäusern oder Kinderheimen erzogen wurden, viel langsamer ist. Es ist sehr wichtig, dass die Kinder nicht nur Nahrung, Körperpflege, sondern auch Umsorgung, Berührung und Sicherheit brauchen. Heute gibt es weniger Extremfälle (in den Krankenhäusern dürfen die Eltern mit dem Kind bleiben), aber verborgene Vernachlässigung kommt auch in der Familie vor (Depression der Eltern, schlechte Kontaktfähigkeit usw.). Literaturverzeichnis: Mérei F., V. Binét Á. (2006): Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó, Budapest Integration: bezeichnet im weiteren Sinne Einbezug, Einbinden. Integration hat mehrere Formen (wirtschaftliche, politische) und Typen (Teilintegration, vollständig, umgekehrt). In der Pädagogik wird darunter das Einbinden von benachteiligten SchülerInnen, SchülerInnen mit besonderem Förderbedarf oder mit Behinderungen in den Schulunterricht verstanden. Hier geht es darum, die Behinderungen zu bekämpfen und gleiche Chancen für alle zu sichern. Diese Unterrichtsform gilt als erfolgreich, wenn die Kinder nicht nur zusammen sind, sondern auch Freundschaften miteinander schließen. Das Gegenteil ist die Segregation, die Absonderung. Literaturverzeichnis: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Seite További irodalom: Bánfalvy Cs. (szerk.) (2008): Az integrációs cunami: tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról, ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, egyetemi tankönyv Interaktion: ist die Wechselbeziehung zwischen zwei oder mehreren Personen. In der Lehrer-Schüler-Interaktion ist immer Abhängigkeit, aber das indirekte Verhalten des Lehrers/der Lehrerin kann eine demokratische Atmosphäre schaffen, ohne dass der Lehrer/die Lehrerin die Kontrolle über die Klasse 15/36

16 érzelmileg meleg, biztonságos körben zajlik a kommunikáció, várhatóan nőni fog a diákok tanulás iránti motivációja is. Felhasznált irodalom: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, , old. 26. iskolarendszer:az iskolarendszerbe a közoktatás intézményei, Magyarországon esetében az óvoda, az általános iskola, a középiskola, illetve gimnázium és a felsőoktatási intézmények tartoznak. Végzettségi szint csak iskolarendszerű képzés keretében, szakképzettség iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül egyaránt szerezhető. 27. ítéletalkotást zavaró (módosító) hatások: Minden egyes ítéletünk megalkotásában a már meglévő tapasztalatainkat is felhasználjuk. Ezért elég gyakran előfordul, hogy arról az emberről, akiről keveset tudunk, a véleményünket a benyomásainkkal, a máshol szerzett tapasztalatainkkal egészítjük ki. Mik ezek? Holdudvar-hatás: A holdudvarhatásnak az az alapja, hogy az emberek hajlamosak a személlyel kapcsolatos egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján feltételezni, hogy a személy többi tulajdonsága is ezzel összhangban áll. Pl.: a csinos ember becsületes is Tulajdonságot súlyozó tényező: Az első benyomások döntőek egy másik ember megítélésében. Ennek az eredménye szokott lenni a beskatulyázás, az első találkozás után. Ellentéte az újdonsági hatás, amikor az utolsó információ elfedi az addigi tapasztalatokat. Például az óra utolsó percében jó eredményt mutató, addig a többieket hátráltató diák. verliert. Wenn die Kommunikation in warmer und sicherer Stimmung erfolgt, erhöht sich auch die Motivation der SchülerInnen. Literaturverzeichnis: Falus I. (szerk.)(1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Seite , Schulsystem: bezeichnet ein Gefüge an Institutionen von der Schulausbildung. In Ungarn: Kindergarten, Grundschule, Mittelschule, Gymnasium, Hochschule/Universität. Schulabschluss ist nur im Schulsystem zu erwerben, Berufe können sowohl im Schulsystem, als auch außerhalb des Schulsystems erlernt werden. Die Beurteilung störende (ändernde) Wirkungen: Bei jeder Beurteilung werden unsere Erfahrungen benutzt. Es kommt deshalb oft vor, dass wir unsere Meinung, unsere Eindrücke über einen Menschen, den wir kaum kennen, mit anderen Erfahrungen ergänzen. Welche sind diese Erfahrungen? Der Mondhof-Effekt: bedeutet, dass man geneigt ist, nach einer einzigen positiven oder negativen Information über einen Menschen anzunehmen, dass seine anderen Eigenschaften auch ähnlich sind. Z.B. über gutaussehende, attraktive Menschen wird angenommen, dass sie nett, ehrlich, hilfsbereit sind. Z.B. über gutaussehende Menschen wird angenommen, dass sie auch ehrlich sind. Faktoren, die eine Eigenschaft gewichten: Die ersten Eindrücke sind entscheidend bei der Beurteilung eines anderen Menschen. Das führt im Allgemeinen zur Stigmatisierung nachdem ersten Treffen. Im Gegensatz dazu steht der Neuigkeitseffekt, dann lässt die letzte Information die früheren Erfahrungen vergessen. Z.B. wenn ein Schüler während der 16/36

17 Felhasznált irodalom: Tananyag old. 28. kinesztéziás hangsúly: Olyan modalitás, mely a saját mozgásélményeken keresztül fogadja be az információt. A problémás gyerekek többsége éppen a kevéssé kimunkált nyelvi készségek miatt könnyebben köti az információt a látott, megfogható élményekhez. A gyakorlati és elméleti képzés során érdemes nagy hangsúlyt fektetni rá. A kézzelfogható, manipulatív tevékenység a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a diákok megszeressék szakmájukat. Felhasznált irodalom: Tananyag 10., 14. old. 29. kompenzálás: Olyan cselekvési forma, melynek célja bizonyos hátrány testi, pszichés, gazdasági- kiegyenlítése. Ez történhet az egyén számára hasznos módon, amikor például részképesség zavarát kompenzálja az egyébként magas intelligenciájával. Másik esetben előfordul, hogy az eltérés akkora vagy olyan összetett, hogy saját magán az egyén nem tud segíteni. Ilyen, amikor egy családnál az egészségi állapot, az életmód és az iskolai végzettség egyaránt rosszabb az átlagosnál. A családban élő gyermeket hátrányos helyzetűnek tekintjük, aki kiemelt figyelmet érdemel, mivel élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek. Harmadik variáció, amikor az egyén túlkompenzálja a problémáját és annak ellenkezőjére törekszik. Ha egy diák kisebbrendűségi érzésekkel küzd, lehet, hogy éppen túlzott magabiztosságával, önteltségével tűnik ki, hiszen az elrejtett érzésének ellentétjét igyekszik bizonyítani szüntelen Teamarbeit schlecht arbeitet, aber in den letzten Minuten seine Leistung verbessert, lässt dieses letzte Ergebnis die früheren schlechten Erfahrungen vergessen. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite Kinästhetischer Sinn: Eine Modalität, durch die mittels eigener Bewegungserlebnisse Informationen aufgenommen werden. Die meisten problematischen Kinder haben gerade damit Probleme, d.h. wegen der weniger geprägten Sprachfertigkeiten verknüpfen sie die Informationen lieber mit gesehenen, anfassbaren Erlebnissen. Während der praktischen und theoretischen Ausbildung sollte man diese Erlebnisse betonen. Greifbare, manipulative Tätigkeiten sind am besten geeignete Instrumente, damit die SchülerInnen ihren Beruf lieben lernen. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 10, 14 Kompensation: ist der Ersatz oder Ausgleich von real vorhandenen oder vermeintlichen körperlichen, psychischen, wirtschaftlichen Mängeln durch andere Fähigkeiten. Das kann für die Person günstig erfolgen, wenn sie ihre Teilfähigkeit durch höhere Intelligenz ausgleicht. In anderen Fällen kann vorkommen, dass die Abweichung so groß oder so komplex ist, dass man sich selbst nicht helfen kann: z.b. wenn der Gesundheitszustand, die Lebensweise und die Schulausbildung in einer Familie unter dem Durchschnitt liegen. Die Kinder in diesen Familien gelten als benachteiligt, sie erfordern besondere Aufmerksamkeit, da sie ihre eigene Lebenslage nicht verbessern können. Eine dritte Form ist, wenn das Problem überkompensiert wird und das Gegenteil erzielt wird. Wenn ein Schüler/eine Schülerin Minderwertigkeitsgefühle hat, zeichnet er/sie sich durch übertriebenes Selbstbewusstsein aus, da er/sie sich und den Anderen gerade das Gegenteil seiner/ihrer wahren 17/36

18 önmagának és a külvilágnak. Felhasznált irodalom: Tananyag 6., 23. old., Pszichológiai szakkifejezések URL: letöltve kompetencia: Gyakran használt fogalom köznapi értelemben és a pedagógiában is, mégsem alakult ki egységes definíciója. Egy meghatározása szerint a kompetencia valamely funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent (Kompetencia alapú oktatás, 2010). Az adott funkció teljesítéséhez szükséges az egyén motivációja, a cél megvalósításához pedig bizonyos képességek, készségek elengedhetetlenek. Vagyis a meglévő készségeit már gyakorlatban is tudja és akarja alkalmazni (Pl. készség az olvasás készsége, erre épülő kompetencia pedig a szövegértés). A munka világába való belépésnél a munkáltató elvárása, hogy a belépő rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik, hogy a szakmáját fokról- fokra elsajátítsa a munkavégzés során. Vagyis legyen motivált a fejlődésben és birtokolja az alábbi képességeket: A társas kompetenciák: empátia, tolerancia, stb. A személyes kompetenciák: felelősségtudat, kitartás, precizitás, stb. A módszerkompetenciák: gondolkodás, problémamegoldás, stb. Felhasznált irodalom: Tananyag 8. old.; Kompetencia alapú oktatás. Segédlet a kompetencia alapú pedagógusképzés módszertani megújulásához, URL: a_kompetencia_rtelmezse_a_funkcionlis_szemlyisgmodell_alap jn.html. letöltve: Gefühle beweisen will. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 6., 23.., Pszichológiai szakkifejezések URL: herunterladen am: Kompetenz: ist ein häufig benutzter Begriff im Alltag und in der Pädagogik, trotzdem gibt es keine einheitliche Definition. Kompetenz ist die Fähigkeit, eine Funktion zu erfüllen (Kompetenzbasierter Unterricht, 2010). Zur Erfüllung der Funktion ist Motivation erforderlich, zur Verwirklichung der Ziele sind bestimmte Fähigkeiten und Fertigkeiten unerlässlich (z.b. Fertigkeit ist das Lesen, Kompetenz ist das Textverstehen). Beim Einstieg in die Arbeitswelt erwarten die Arbeitgeber von den EinsteigerInnen, dass sie bestimmte Kompetenzen haben, die ihnen helfen, sich den Beruf während der Arbeit Schritt für Schritt anzueignen. Soll in der Entwicklung motiviert werden und die folgenden Fähigkeiten besitzen: soziale Kompetenzen: Empathie, Toleranz, etc. persönliche Kompetenzen: Eigenverantwortung, Ausdauer, Präzision, etc. methodische Kompetenzen: Denkfähigkeit, Problemlösung, etc. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 8; Kompetencia alapú oktatás. Segédlet a kompetencia alapú pedagógusképzés módszertani megújulásához, URL: a_kompetencia_rtelmezse_a_funkcionlis_szemlyisgmodell_alap jn.html. herunterladen am: koncentráció/ fluktuálás: A tanulás elengedhetetlen alapfeltétele a Konzentration /Fluktuation: Eine wichtige Voraussetzung für das 18/36

19 figyelemi funkció, melynek két ellentétes működési módja a koncentráció és a fluktuálás. A koncentráció esetén tartósan tud az egyén összpontosítani az információkra. A fluktuáló figyelem hullámzó, ingadozó, ilyen esetben az információknak csak a töredékét dolgozza fel az személy. Ezt okozhatja a figyelmi funkciók gyors fáradása vagy elterelő külső inger. A figyelem az információ megragadásának első lépése, enélkül sem az instrukció értése, sem a tanuláshoz szükséges bevésési folyamat nem kezdődhet el. Koncentrációprobléma esetén érdemes a tananyag kisebb részekre osztása, a terhelési szakaszok közé pihentető, könnyedebb, más jellegű tevékenység beiktatása. Fontos a tanulókkal is megismertetni saját készségeiket, az önmegfigyelést erősítve, majd technikákat tanítani a koncentráció növelésére. Felhasznált irodalom: Tananyag old; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest 32. kongruencia, kongruens kommunikáció: Olyan kommunikációs forma, amelyben a felek tisztán, hitelesen, őszintén és érthetően kommunikálnak egymással. A különböző csatornákon keresztül érkező - verbális és non-verbális- információk összhangban vannak. A problémás fiatalok fokozott igénye, hogy környezetük ilyen módon alakítson ki velük kapcsolatot. Azokról a tanárokról van a tanulóknak meglehetősen jó véleményük, akikről látják, hogy a tanítás és a tantárgyuk is igazán érdekli őket. (Csíkszentmihályi, 2010, 252. old.). Ellenkező esetben nem tartják hiteles személyiségnek és nem adnak szavára, nem alakul ki együttműködés. Lernen ist die Aufmerksamkeit, die zwei gegensätzliche Funktionen aufweist: die Konzentration und die Fluktuation. Konzentration bedeutet, dass man sich auf die Informationen konzentrieren kann. Die fluktuierende Aufmerksamkeit bedeutet, dass die Aufmerksamkeit schwankt, man kann so nur einen Bruchteil der Informationen verarbeiten. Diese Schwankung wird durch die schnelle Ermüdung der Aufmerksamkeitsfunktion oder durch äußere Ablenkung verursacht. Die Aufmerksamkeit ist der erste Schritt der Erfassung von Informationen, ohne den weder das Verstehen der Instruktion, noch das zum Lernen notwendige Einprägen möglich ist. Es ist ratsam, den Lernstoff in kleinere Teile aufzuteilen, andere, leichtere, entspannende Tätigkeiten zwischen den einzelnen Belastungsphasen einzuführen. Es ist wichtig, die SchülerInnen mit ihren Fertigkeiten vertraut zu machen, die Selbstbeachtung zu stärken und Lerntechniken zur Erhöhung der Konzentration beizubringen. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 13-14; Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (2000): Szülők könyve, Medicina Kiadó, Budapest Kongruenz, kongruente Kommunikationsform: Wir sprechen von kongruenter Kommunikation, wenn ein Mensch auf allen Ebenen und Kanälen übereinstimmende Botschaften sendet, sich klar, glaubwürdig, ehrlich und deutlich ausdrückt. Die verbalen und nonverbalen Informationen, die durch verschiedene Kanäle vermittelt werden, sind im Einklang. Die Jugendlichen mit Problemen haben verstärkt den Wunsch, so eine Kommunikationsform zu erleben. Die Schüler schätzen die Lehrer, die sich für den Unterricht und für ihr Fach wirklich interessieren. (Csíkszentmihályi, 2010, S. 252.). Andernfalls werden sie nicht für glaubwürdig gehalten, ihnen wird nicht zugehört, die Zusammenarbeit kommt nicht zustande. 19/36

20 Felhasznált irodalom: Tananyag 24. old., Csíkszentmihályi M. (2010): Tehetséges gyerekek. Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely, Budapest Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 24, Csíkszentmihályi M. (2010): Tehetséges gyerekek. Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely, Budapest 33. kóros hiperkinetikus vagy aktivitászavar, figyelemzavar lsd. fimóta Hyperkinetische Störung oder Aktivitätsstörung, Aufmerksamkeitsdefizit siehe Fimota 34. magatartászavar: A visszatérő és tartós disszociális, agresszív, vagy dacos magatartást értjük alatta. A viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet, sokkal súlyosabb mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás. Felhasznált irodalom: Tananyag 19. old. 35. mentalizáció: Azaz a másik ember szempontjainak figyelembe vétele. Érti-e, jól értelmezi-e milyen szándék, háttérben levő érzés van a másik ember verbális megnyilatkozása mögött, azaz hogyan is érti, mit akar azzal mondani? Mentalizációs nehézség esetén nem képes a másik szempontjának átvételére, érzelmeit átérezni. Ingerszegény környezetben felnőve, korlátozott nyelvi kódot használva is kialakulhat, de súlyos esetben az autizmus egyik tünete lehet. Felhasznált irodalom: Tananyag 14. old, Ranschburg J. (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 36. motiváció:a motiváció olyan tényezők összessége, melyek irányítják és fenntartják a személy viselkedését. A tanulási motiváció négy fajtát különíthetjük el: Beépült- internalizált: A diáknál a tanulás lelkiismereti kérdés: kötelességből tanul, teljesíti az iskolai elvárásokat belső- intrinsic: a tanulást az egyéni érdeklődés, Verhaltensstörung: darunter versteht man dauerhaftes dissoziales, aggressives oder trotziges Verhalten. Das Verhalten führt zur groben Verletzung der altersgemäßen sozialen Erwartungen, in viel größerem Maße, als bei einem Streich oder bei einer Rebellion in der Pubertät. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 19 Mentalisierung: Die Beachtung der Gesichtspunkte von anderen Menschen, ob er/sie versteht, gut interpretiert, welche Absichten und Gefühle sich hinter der verbalen Kommunikation des anderen Menschen verbergen, wie er/sie versteht, was der andere sagen will. Bei Mentalisierungsproblemen ist die Person nicht fähig, die Gesichtspunkte des anderen Menschen zu übernehmen und dessen Gefühle zu empfinden. Entfaltet sich, wenn man in einer reizarmen Umgebung aufwächst und begrenzte Sprachcodes verwendet bzw. in schweren Fällen kann es ein Symptom des Autismus sein. Literaturverzeichnis: Lehrstoff Seite 14., Ranschburg J. (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Motivation: Die Motivation ist die Gesamtheit von Faktoren, welche das Benehmen einer Person steuern und aufrechterhalten. Wir unterscheiden zwischen vier verschiedenen Lernmotivationen: eingegliedert - internalisiert: Der Schüler/Die Schülerin behandelt das Lernen mit Gewissen: er/sie lernt und erfüllt die schulische Erwartungen pflichtbewusst intern - intrinsic: das Lernen wird durch individuelle 20/36