A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelem

Átírás

1 Természetvédelem

2 Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. Ezen területek jellemzői: Az emberi tevékenység és a természetes folyamatok egyensúlyban vannak Megtalálhatóak a természetes növény és állatvilág elemei Az emberi tevékenység megváltoztatása az egyensúlyi állapot felbomlását eredményezheti. Haraszt-hegy

3 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a megfelelő mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. A gazdálkodóknak önállóan kell összeállítani saját gazdaságukra tervezett előírás csomagjaikat, tehát a gazdálkodó az előírások és a hozzájuk társuló kifizetések mérlegelését követően dönt arról, hogy milyen előírássort kíván és képes betartani a támogatási időszak alatt, azaz érdekelté válik a gazdálkodásra legjobban jellemző csomagok összeállításában.

4 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben 15 mintaterületen folytatódott től - az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján - további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indult újra - MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek) néven a program tól további 3 területet vontak be a programba, így jelenleg 28 MTÉT terület van hazánkban, mely összesen több mint 1 millió hektár támogatható területet jelent.

5 Célkitűzés Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Mezőgazdasági területekhez kötődő védett fajok élőhelyeinek megfelelő kezelése Hortobágy MTÉT

6 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A fajok fennmaradását veszélyeztető alapproblémák A faj élőhely-preferenciái szempontjából kedvezőtlen kultúrák. Táplálékbázis csökkenés. Szenzitív időszakban végzett mezőgazdasági munkák, zavarás. Az élőhelyek drasztikus átalakulása egyik napról a másikra. Szegély élőhelyek eltűnése, gyepterületek csökkenése Őrség MTÉT

7 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Beavatkozási pontok Vetésszerkezet Növényvédőszer-használat Betakarítás ideje Gépi munkavégzés módja Gyepfelszín védelme Legeltetés, kaszálás korlátozása Őrség MTÉT

8 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Célprogramok tematikus előíráscsoportok Szántóföldi célprogram Gyepgazdálkodási célprogram Bihari-sík MTÉT

9 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok Célprogramok Túzokvédelmi szántó Alföldi madárvédelmi szántó Kékvércse-védelmi szántó Hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó Dévaványa MTÉT

10 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Gyepgazdálkodási célprogramok Célprogramok Túzokvédelmi gyep Alföldi madárvédelmi gyep Kékvércse-védelmi gyep Hegy- és dombvidéki madárvédelmi gyep Hortobágy MTÉT

11 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Magas Természeti Értékű Területek Magyarországon Baranya Észak-Cserehát Jászság Zámolyi-med. Békés-Csanádi-hát Fertő Mosoni-sík Marcal-med. Bihari-sík Gerje-Perje-sík Őrség Turjánvidék Bodrogköz Hanság Sárvíz-völgye Dunavölgyi-sík Borsodi-Mezőség Hevesi-sík Somogy Kis-Sárrét Bükkalja Homokhátság Szatmár-Bereg Taktaköz Dévaványa Hortobágy Szentendrei-sziget Tiszavölgy-sík Borsodi-Mezőség MTÉT

12

13 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Az ökológiai hálózatokról Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült. (forrás: maps.google.hu)

14 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Először 1993-ban, a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven. Állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján a csatlakozó országok - köztük Magyarország is - aláírták (1995. Szófia). A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük, melyet Magyarország időben teljesített.

15 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A PEEN az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. A nemzeti park igazgatóságok közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok.

16 Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Ennek a szakmai felismerésnek az eredményeként az 1990-es évek elején az ökológiai hálózat rendszere jelentős szakmapolitikai hangsúlyt kapott a nemzetközi természetvédelem terén. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) (forrás: Az ökológiai hálózatokról

17 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái Magterület Természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelye. Ökológiai folyosó Jellemzője a kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára. Funkciója a vándorló fajok mozgásához szükséges élőhely-összeköttetés, a genetikai és térbeli kapcsolatok biztosítása.

18 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái Pufferterület Olyan terület, amely a negatív külső hatások csökkentésére a magterület, ill. folyosó méretének növelésére, a magterület alakjának (a kerület és terület arányának) javítására alkalmas. A magterület és a folyosó körül, szükség szerint kialakítható. Rehabilitációs terület Funkciója a másik három elem rehabilitálása, minőségi javítása, növelése, a hiányzó és kapcsolódó pontok kialakítása.

19 (forrás:

20 Natúrpark A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahely-teremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Vértesi Natúrpark

21 Natúrpark A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben foglalt definíció szerint a natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Vértesi Natúrpark

22 Natúrpark A Natúrpark név használata A natúrpark név használata a Tvt. alapján a miniszter hozzájárulásához kötött az alábbiak szerint: Amennyiben a natúrparki kezdeményezés megfelel a Tvt-ben foglalt definíciónak, a hozzájárulás megadását a miniszternél lehet beadványban kérelmezni. A beadványhoz csatolni kell a tervezett natúrpark szakmai dokumentációját. Vértesi Natúrpark

23 A Natúrpark név használata A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a natúrparkot képviselő szervezet és a natúrparkért felelős személy adatai; az érintett (alapító) önkormányzatok, szervezetek egyetértő nyilatkozatai a natúrpark létesítéséről; a natúrpark kiterjedése (hektár), pontos lehatárolása; a natúrpark létesítésének célja; Natúrpark a tervezett natúrpark fenntartási, fejlesztési koncepciója, illetve szakmai koncepciója, amelynek összhangban kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a területre vonatkozó tervekkel (terület- és településrendezési, -fejlesztési tervek, természetvédelmi kezelési tervek stb.); Vértesi Natúrpark

24 Natúrpark A Natúrpark név használata A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: védett természeti területekkel való átfedés esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás; természetvédelmi oltalom alatt nem lévő natúrpark esetében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság véleménye Vértesi Natúrpark

25 Natúrpark Miniszteri hozzájárulással létesült Natúrparkok Magyarországon Vértesi Natúrpark (2005) Írottkő Natúrpark (2006) Sokoró-Pannontáj Natúrpark (2006) Cserhát Natúrpark (2009) Szatmár-Beregi Natúrpark (2010) Hét Patak Gyöngye Natúrpark (2011) Gerecse Natúrpark (2013) Koppánymente Natúrpark (2014) Körösök völgye Natúrpark (2015)

26 Csillagoségbolt-park Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben - például rovarok, madarak, denevérek - amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.

27 Csillagoségbolt-park A nemzetközi csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Csillagoségbolt-park lehet az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, melyet állami, vagy helyi köztestület kezel. A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie. Fontos kritérium, hogy legyen lehetőség az éjszakai látogatásra is. Hortobágyi Csillagoségbolt-park

28 Csillagoségbolt-park Cillagoségbolt-parkok Magyarországon Európában elsőként 2009-ben alakult meg a Zselici Csillagoségbolt-park a Zselici Tájvédelmi Körzetben. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség elismerését a skóciai Galloway Parkkal egyszerre, nyerte el. Hazánkban másodikként 2011-ben alakult Hortobágyi Csillagoségbolt-park. Hortobágyi Csillagoségbolt-park

29 Geopark Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját ben európai szakemberek létrehozták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 52 tagja van. Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő (tehát a geodiverzitás szempontjából jelentős). A szelíd, fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. Egyik alapvető feladata a földtani örökség jelentőségének tudatosítása nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak. A Geopark státusz nem jelent jogi védettséget!

30 Bakony-Balaton Geopark Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark több mint 3200 km²-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani érték található, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő. Bakony-Balaton Geopark

31 Geopark Bakony-Balaton Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét. A geopark szervezeti hátterét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon belül működő Bakony Balaton Geopark Csoport adja. Bakony-Balaton Geopark (forrás:

32 Novohrad Nógrád Geopark A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, 28 szlovák és 63 magyar oldali település örökségét ápolja. Földtani bemutatóhelyeinek jelentős része már most is látogatható. Geoturisztikai központja az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Geopark Geoparkok Magyarországon (forrás: Novohrad-Nógrád Geopark

33 Világörökség helyszínek Az egyiptomi kormányzat az ötvenes években döntött egy víztározó létesítéséről Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál. A hatalmas építkezés terve a politikai fejlemények miatt (Egyiptom eltávolodása a Nyugattól) az ország számára a nemzet nagyságának és identitásának szimbólumává is vált így az Abu Simbeli templomoknak, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek elárasztása sokadrangú kérdéssé degradálódott. A régészeti emlékek visszafordíthatatlan pusztulásának híre óriási visszhangot váltott ki világszerte és megmentésükre 1959-ben, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi kampány indult. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

34 Világörökség helyszínek Abu Simbel és Philae templomait hatalmas kőtömbökre darabolták és egy közeli, a későbbi víztükör fölé nyúló mesterséges dombon ismét felépítették. Az akció kereken 80 millió dollárba került, amelynek felét 50 állam teremtette elő. Ez mutatta meg az összefogás fontosságát, azaz hogy a kiemelkedő értékkel bíró kulturális javak megőrzésének felelőssége a nemzetek közösségének együttes feladata. Rávilágított továbbá arra is, hogy léteznek olyan műemlékek, amelyek az egész világ, az egész emberiség számára rendkívüli és egyetemes jelentőséggel bírnak és amelyek sorsa nem függhet egyes államok kormányzatának döntéseitől.

35 Világörökség helyszínek Szükségessé vált egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az egyes államok szuverenitásába történő beavatkozás nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét. Ezen előzmények után dolgozta ki az UNESCO az ICOMOS-szal (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tamácsa) együttműködve az egyezményt a kulturális örökség védelmére. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

36 Világörökség helyszínek Egy 1965-ös, washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy ezt az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségre is, azaz hogy a kulturális emlékek megőrzését összekössék a természeti helyek védelmével. A konferenciát World Heritage Trust címmel rendezték ekkor született meg a World Heritage azaz világörökség fogalom. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

37 Világörökség helyszínek Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1968-ban fogalmazta meg az ICOMOS előterjesztéséhez hasonlóan javaslatait a természeti értékek védelmére. A közös indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntöttek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO Közgyűlése Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről címen még ugyanebben az évben elfogadott. Az Egyezmény ratifikálása után 1978-ban vették fel az első helyszíneket a Világörökségi Listára.

38 Világörökség helyszínek A Világörökség Egyezmény azóta tagállamai számát tekintve a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb szervezetévé nőtte ki magát: 1972 óta már 187 állam csatlakozott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akciójához. Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed

39 A Világörökség fő kategóriái: Kulturális örökség Természeti örökség Világörökség helyszínek Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

40 Világörökség helyszínek Kulturális örökségek lehetnek: műemlékek; épületegyüttesek; helyszínek; Természeti örökségek lehetnek: esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajok élőhelyei; természeti tájak Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

41 Kulturális kategória: Világörökség helyszínek Világörökségi helyszínek Magyarországon 1987: Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, (2002) az Andrássy út és történelmi környezete 1987: Hollókő ófalu és táji környezete 1996: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1999: Hortobágyi Nemzeti Park Puszta 2000: Pécsi ókeresztény sírkamrák 2001: Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2002: A tokaji történelmi borvidék Természeti kategória: 1995: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

42 Világörökség helyszínek A Magyar Várományos Listán szereplő helyszínek Kulturális kategória: A római limes magyarországi szakasza A Ripa Pannonica Lechner Ödön független, premodern építészete Az Esztergomi középkori vár A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A Visegrádi királyi székhely és vadászterület A tájház hálózat Magyarországon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál Természeti kategória: A budai termálkarszt-rendszer barlangjai A Tarnóc ősélőhely

43 Ramsari területek Hivatalos nevén: egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá. (Ezt a napot ma a vizes élőhelyek világnapjaként ünnepeljük) Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a cél. Balaton

44 Ramsari területek Fontosabb fogalmak Wetland -nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Világméretű megállapodás lévén az egyezmény meglehetősen tág definíciót alkalmaz a vizes területek meghatározására, mely a következő: Mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a hat métert apály idején. Magukba foglalhatják a parti, tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket is.

45 Ramsari területek Hat nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: Tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek). Deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak). Tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek). Folyó menti élőhelyek (vízfolyások mentén). Főbb terület típusok Mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők). Az ember által létrehozott, mesterséges vizes élőhelyek (hal-, kagyló, garnélarák-nevelő tavak, (akvakultúrák), mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak, csatornák).

46 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre. A vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba. Rába-völgy

47 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A vizes élőhelyeken alapuló védett természeti területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani. Minden ország köteles más aláíró országgal konzultálni az egyezmény végrehajtásáról, különös tekintettel határon túlnyúló vizes területek esetén. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő

48 Ramsari területek A vizes élőhelyek nemzetközi jelentőségének kritériumai 1. A terület az adott életföldrajzi övezetben található vizesélőhelytípusok jellemző, ritka vagy egyedi példáját foglalja magába. 2. Sérülékeny, veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajoknak, vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeknek nyújt élőhelyet. 3. Az adott életföldrajzi régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajok állományainak nyújt élőhelyet. 4. Állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn. Ipoly

49 Ramsari területek A vizes élőhelyek nemzetközi jelentőségének kritériumai 5. Rendszeresen vagy annál több vízimadarat tart el. 6. Rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának legalább 1%-át tartja el. 7. Őshonos halak taxonjainak, életciklus-szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy állományának jelentős részét tartja fenn. 8. Halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába. 9. Ha valamely vizes élőhelytől függő, (nem madár) állatfaj vagy -alfaj állománya egyedeinek legalább 1%-át tartja fenn. Kis-Balaton

50 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei Jelenleg 169 aláíró ország és számos nemzetközi partner, illetve társadalmi szervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), tagja, illetve partnere az egyezménynek. Jelenleg több mint 2227 vizes élőhely szerepel a listán, melyek kiterjedése meghaladja a 214,9 millió hektárt. Mivel a vizes élőhelyek egyezmény általi megfogalmazása meglehetősen tág, ezért még az igen kis területű vagy speciális földrajzi adottságú országok is képesek ezt a kötelezettséget kielégíteni. Kis-Balaton

51 Ramsari területek Az egyezmény szervezeti háttere Az egyezmény legfőbb kormányzó testülete a szerződő felek konferenciája, mely háromévente tartja üléseit, és határozatokat, ajánlásokat fogad el. A konferenciák közötti időszakban az Állandó Bizottság tölti be az irányítói szerepet, megadva a legfontosabb kereteket a nemzetközi titkárság számára. A tudományos testület felelős valamennyi olyan kérdésben állást foglalni, melyek tudományos vizsgálatot igényelnek. Kis-Balaton

52 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Többszöri jelöléseket követően jelenleg 29 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen hektár kiterjedéssel. A magyarországi Ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. Rétszilas

53 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon 1. Felső-Tisza 9. Felső-kiskunsági szikes puszták 2. Nyirkai-Hany 10. Felső kiskunsági szikes tavak 3. Balaton 11. Fertőtó 4. Baradla 12. Gemenc 5. Béda 13. Ipoly 6. Biharugra 14. Kardoskút 7. Bodrogzug 15. Kolon-tó 8. Csongrád-bokros 16. Mártély Gemenc

54 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon 17. Ócsa 24. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő 18. Pacsmag 25. Kis-Balaton 19. Pusztaszer 26. Borsodi-Mezőség 20. Rába-völgy 27. Hortobágy 21. Rétszilas 28. Montág-puszta 22. Szaporca 29. Dél-balatoni berkek és halastavak 23. Tata Rába-völgy

55 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Forrás: (

56 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A fontos madárélőhelyek, avagy angol rövidítéssel az IBA-területek (Important Bird Areas) rendszere - olyan, a Föld madárvilága szem-pontjából kulcsfontosságú területek hálózata, amelyek, ha megfelelő védelmet kapnak, hosszú távon biztosíthatják a vadonélő madárfajok, rajtuk keresztül pedig az őket magába foglaló életközösség fennmaradását. A globális IBA-program célja szerte a világon a madárvilág szempontjából kulcsfontosságú területek hálózatának kijelölése, megfelelő védelme, és folyamatos monitorozása. Hanság

57 Az IBA területek közös jellemzői: Fontos Madárélőhelyek (IBA) nemzetközi jelentőségűek a vadon élő madárfajok szempontjából; gyakorlatias eszközt ajánlanak a csoportosuló és a szűk elterjedésű fajok védelméhez; nemzetközileg egységes kritériumrendszer szerint kerülnek kijelölésre; önálló populációk számára kell élőhelyet biztosítaniuk; a környezetüktől jól elhatárolhatók; egy átfogó, integrált biodiverzitás-védelmi stratégia része. Velencei-tó és Dinnyési fertő

58 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A természetvédelmi jelentőségük szerint lehetnek: Globális jelentőségű területek (GIBA): Kiválasztási kritériumaik az egész világon egységesek. (A kategória) Regionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egyegy régióban egységesek (Pl.: Európa, Közel-Kelet, stb.). (Esetünkben Európai jelentőségű madárélőhelyek) (B kategória) Szubregionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egy-egy földrajzi-gazdasági régióban egységesek (C kategória) Belső-Somogy

59 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A világon 2016-ig 200 országban mintegy fontos madárélőhelyet jelöltek ki. A teljes IBA-hálózat az előzetes számítások szerint területet foglal majd magába, a Föld szárazföldjeinek 7%-át, 10 millió km²-t fedve le. Minden országban a BirdLife nemzeti partnerszervezete felelős a program kidolgozásáért. Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) látja el.

60 Fontos Madárélőhelyek (IBA) Európában, 47 országban és autonóm területen mintegy 4558 IBA terület található (2005). Az unióban található fontos madárélőhelyek 50%-a Madárvédelmi Irányelv értelmében különleges madárvédelmi területként (Special Protection Area SPA) kijelölésre került, így uniós szintű védettséget élvez. Hazánkban ez az arány 80%. Számos IBA-terület tartozik a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek közé, a Ramsari Egyezmény hatálya alá. Egy terület IBA hálózatba történő bevonása nem jelent jogi védelmet! Hanság

61 Fontos Madárélőhelyek (IBA) Jelenleg 54 fontos madárélőhely található hazánkban, összesen több mint hektáron (az állam területének 14%-a). Nagy részük valamilyen jogi védelmet is élvez! Az IBA területek Magyarországon (Forrás: mme-monitoring.hu)

62 Európa Diplomás Területek Az Európa Diplomát 1965-ben az Európa Tanács hozta létre azzal a szándékkal, hogy az arra méltó, kiemelt jelentőségű védett területeket ezzel ismerje el. Azon védett területek érdemelhetik ki, melyek kiemelkedő tudományos, természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel bírnak, és egyben szakmailag magas szinten zajlik a kezelésük. A diploma elnyeréséhez szükséges pályázatot a pályázó ország kormánya nyújtja be az Európa Tanácsnak. A Diploma rangját megőrizni hivatott, hogy szigorú felülvizsgálati követelményei vannak, hiszen csak 5 éves időtartamra szól és megítélésekor ajánlásokat is megfogalmaznak.

63 Európa Diplomás Területek Éves jelentések, helyszíni vizsgálatok, terepszemlék és széleskörű szakértői vélemények alapján a cím újabb 5 évre meghosszabbítható, de ez nem automatikus, a kezelésben fellépő kedvezőtlen folyamatokra, ajánlások be nem tartására válaszul a diploma vissza is vonható, sajnos erre már több esetben is került sor. A jelenleg 29 országra kiterjedő, 74 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található. Szénások fokozottan védett terület

64 Európa Diplomás Területek Európa Diplomás területek Magyarországon 1995: Szénások fokozottan védett terület 1995: Ipolytarnóci ősmaradványok TT 2003: A Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei Szénások fokozottan védett terület

65 Európa Diplomás Területek Szénások fokozottan védett terület (1995) A Szénások dolomit hegyeit a Budai-hegységben az 1800-as évek vége óta az egyik kiemelkedő jelentőségű hazai természeti területként tartják számon. A társulások számos bennszülött és maradvány faj élőhelyét jelentik, közülük a legjelentősebb érték a pilisi len (Linum dolomiticum) mely a világon egyedül itt él. Értékét az Európa Tanács 1995-ben Európa Diploma adományozásával ismerte el, és azóta minden 5 évben meghosszabbította. Természetvédelmi kezelésére 2003-ban az Európai Közösség LIFE- Nature programjából nyertek támogatást. A terület természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

66 Európa Diplomás Területek Ipolytarnóci ősmaradványok TT (1995) Nógrád megyében, Ipolytarnóc községtől keleti irányban mintegy 2 km-re helyezkedik el a palóc Pompeji néven is emlegetett Európa Diplomás Terület. A dombsági jellegű tájat szabdaló vízmosások feltárásaiban mintegy 20 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványai őrződtek meg különösen nagy gazdagságban. A terület a kiemelkedő geológiai értékek elismerésére kapta a Diplomát. Leghíresebb értékei: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági állatok lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában elpusztult maradványok, s mindezek eredeti helyzetükben. A terület természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

67 Európa Diplomás Területek A Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei (2003) A félsziget elsősorban a geológiai értékeinek köszönhetően nyerte el az Európa Diplomát. A terület kialakulásában elsődleges szerephez jutó vulkanikus tevékenységek bizonyítékai a félsziget több mint 100 gejzírkúpja. Ezek az időszakosan feltörő forróvizes források forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hoztak létre. A terület természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága

68 IUCN The World Conservation Union Természetvédelmi Világszövetség - The World Conservation Union (IUCN) A világ legnagyobb, globális természetvédelmi szervezete ban alapították, központja a svájci Glandban van. Kormányzati és nem kormányzati szervezeteket egyesít. Több mint 1300 tagszervezetet tömörít. 185 ország és számos nemzetközi szervezet is együttműködik vele.

69 IUCN területi kategóriái Az IUCN a meglehetősen változatos nemzeti szabályozások áttekinthetetlensége miatt egy globálisan alkalmazható, szabványosított területi kategóriarendszert dolgozott ki. Az IUCN kategóriái az alábbiak: I/a. Szigorúan védett természetvédelmi terület / I/b. Vadon terület II. Nemzeti park III. Természeti emlék IV. Kezelt természetvédelmi terület (vadrezervátum) V. Tájvédelmi Körzet VI. Védett terület a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével

70 IUCN területi kategóriái I/a. Szigorúan védett természetvédelmi terület Nagy kiterjedésű, zavartalan, önfenntartó természeti terület, melyen az elsődleges cél az élő és élettelen értékek védelme. A területen az emberi beavatkozások igen szigorúan korlátozottak. Alapvető jelentőséggel bírnak a természettudományos kutatások terén.

71 I/b. Vadon terület IUCN területi kategóriái Nagy kiterjedésű érintetlen, vagy csak kis mértékben módosított terület. A területen természetvédelmi céllal beavatkozás történhet. Kis mértékű látogatás, bemutatás folyhat rajta. Kis létszámú helyi lakosság előfordulhat.

72 II. Nemzeti park IUCN területi kategóriái Nagy kiterjedésű természetes, vagy természet közeli állapotokkal jellemezhető terület. A területen a természeti erőforrások kiaknázására nincs lehetőség. Lehetőséget nyújt a tudományos kutatás mellett a környezeti nevelésre, az igényes bemutatásra és egyéb rekreációs tevékenységekre.

73 III. Természeti emlék IUCN területi kategóriái Kisebb kiterjedésű terület, melyen kiemelt jelentőségű természeti érték, illetve értékek fordulnak elő. Elsődleges cél a természete állapotban való megőrzés.

74 IUCN területi kategóriái IV. Kezelt természetvédelmi terület (vadrezervátum) Fajok és élőhelyek megőrzésére szolgáló területek, melyeken jellemzően aktív természetvédelmi beavatkozások is zajlanak a cél elérése érdekében. Akár kisebb mértékű természethasználat is megengedett.

75 V. Tájvédelmi Körzet IUCN területi kategóriái A területen fellelhető természeti és kulturális értékek az ember és a természet egyensúlyi kölcsönhatásának eredményeként jöttek létre. Jellemző a jellegzetes, harmonikus tájkép, az extenzív, hagyományos használat. Jelentős a bemutatás. Az értékek megőrzése a kölcsönhatás fenntartásával érhető el.

76 IUCN területi kategóriái VI. Védett terület a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével Cél a természetközeli állapotok és a kulturális értékek megőrzése a fenntartható használat lehetősége mellett.

77 Ajánlott irodalom

78 Ajánlott irodalom