TANULMÁNY Agrárstratégia és szakoktatás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNY Agrárstratégia és szakoktatás"

Átírás

1 TANULMÁNY Agrárstratégia és szakoktatás A vidékfejlesztési és az agrároktatás feladatai TAVISZ Oktatási Kabinet június

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A magyar agrároktatás helyzete napjainkban Célok és feladatok A nevelők és a nevelés feladatai Törvények, jogszabályok Az agrároktatás szervezeti kérdései Az agrároktatás irányítása Az oktatás tartalmi kérdései Felnőttképzés, továbbképzés A Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületein az oktatással, az iskolákkal, a végzett szakemberekkel szembeni elvárások összefoglalása Részletes szakmai észrevételek Közművelődési kérdések, szakképzés előtti feladatok Általános mezőgazdasági szakképesítések Állattenyésztés Gépesítés Kertészet Élelmiszeripar Környezet- és vízgazdálkodás Vidékfejlesztés Erdészet, vadgazdálkodás Szőlészet, borászat Szántóföldi növénytermesztés Földmérés, földügy, térképészet és térinformatika Összefoglaló javaslatok

3 1. Bevezetés A Nemzeti Vidékstratégia a vidéki élet értékeit tartalmazó jövőkép alapján határozta meg a vidékpolitika, az agrártermelés alapelveit, valamint a természeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva jelölte ki a feladatokat. Az elképzelések azonban csak akkor valósíthatók meg, ha a vidéki életviszonyok, a vidék szellemi-kulturális lehetőségei is megváltoznak, a termelőerő emberi oldalának általános és szakmai felkészültsége jelentősen növekszik. Az ágazatban foglalkoztatottak közül minden harmadik személy 50 évesnél idősebb, ezért a fiatalokkal kiemelten kell foglalkozni. Magyarország geopolitikai és ökológiai helyzete lehetővé teszi a biztonságos élelmiszer-ellátást, de az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket meg kell teremteni. A szakoktatás több tudományterületet magába foglaló, a vidék fejlődését alapvetően determináló része az agrárstratégiának. Az általános oktatási célok meghatározása mellett szakterületenként kell részletezni a feladatokat, amelyek irányt mutatnak az Országos Képzési Jegyzék, a Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények, az oktatási programok készítőinek. Az agrároktatás célja, hogy a korszerű technológiát, technikát alkalmazni képes, a hazai és a nemzetközi kapcsolatokban eligazodó, művelt szakemberek dolgozzanak az ágazatban, akik széles alapozású felkészültséggel, és ebből adódóan több területen felhasználható tudásanyaggal rendelkeznek. Az iskolarendszer átalakítása folyamatban van, az agrároktatásnak alkalmazkodnia kell az előírásokhoz, de ez nem jelentheti a természeti törvények semmibevételét. A kormány kiemelt feladatként kezeli az oktatást, és az agrártársadalomnak is meg kell fogalmaznia az elvárásokat. A vidék és a mezőgazdaság, az agrároktatás, környezetünk védelme, értékeink, természeti adottságaink megőrzése egymástól elválaszthatatlan feladat. Az agrároktatás alatt a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a halászat, a halgazdálkodás, az élelmiszeripar, a földügy- és térképészet, a vízügy, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a biogazdálkodás, a vidékfejlesztés területére felkészítő szakképzést, a környezeti nevelést kell érteni, amely kiegészül a falusi turizmus és az önellátás ismeretanyagával. Ebből a rendszerből nem lehet kiragadni egyetlen területet sem, mert valamennyi a mezőgazdaságra épül, és minden tevékenységhez szükséges az alapanyagok előállításának ismerete is. Az elmúlt évtizedek átalakításai során a legnagyobb veszteség az agrárszakképzést érte, hiszen többször megváltozott az agrárpolitika, és ezzel egyidejűleg változtak az oktatási elképzelések is. A hagyományok és a tapasztalatok felhasználásával kell az új nevelési és szakképzési törvények szellemében átalakítani az agrárszakképzés rendszerét: olyan képzések induljanak, amelyekre a magyar gazdaság, a magyar vidék fejlődéséhez szükség lesz. Az agrároktatás tapasztalatainak, a gazdaságnak, a társadalomnak, és az iskolai szerkezetnek az elemzése nélkül nem szabad átvenni idegen oktatási rendszereket. Különösen fontos ez az agrároktatás területén, hiszen a magyar viszonyok, a magyar ember évszázados szemlélete, megcsodált szorgalma, a magyar föld, a Kárpát-medence ökológiai viszonyai, az ország 3

4 elhelyezkedése, a háttéripar és nyersanyagtermelés összességében nem azonos egyetlen európai vagy tengerentúli ország adottságaival sem. Az elmúlt 60 év során sokszor módosultak az intézmények fenntartói, a képzési idők, a szakosítás, az iskolák elnevezései (szaktanfolyam, szakiskola, szakmunkásképző gimnázium, szakgimnázium, technikum, iparitanuló-képzés, szakmunkásiskola, középfokú képzési célú és szakmunkás képzési célú szakközépiskola, felsőfokú technikum, világbanki modell, stb.). A vidék, a falu, a tanyavilág és az agrártermelés, de az egész magyar gazdasági fejlődés történelmi fordulópont előtt áll. Az 1972-es párthatározat és a megelőző, követő politikai döntések után az első, és talán egyetlen alkalom, hogy a két törvényben kapott lehetőséget kihasználva, az agrárágazat, a MINISZTÉRIUM újra gazdája legyen a magyar vidék szellemi felkészítésének. 2. A magyar agrároktatás helyzete napjainkban Vidéken egyidejűleg van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Az agrárszakoktatási intézményekbe sok olyan fiatal került, akik családjában az általános foglalkozás a munkanélküliség. A gyermek csak azt látta, hogy nem dolgoznak a szülők, és a rokonok sem. Pedig a munkát és a kötelezettséget is meg kell tanulni A pedagógiai munka lebecsülése, az átalakítások bizonytalanságot keltettek a szülőkben, a diákokban, és a pedagógusokban egyaránt. A helyi tantervek elkészítése nagy erőfeszítést, jelentős többletköltséget igényelt. Az általános iskolák egy része alacsony színvonalon engedi ki tanulóit. Az agrárszakképzésbe jelentkezők %-a alig tud írni, olvasni, számolni, funkcionális analfabétának tekinthetők! A fizikai munkát végzők társadalmi elismertsége csökkent, a szülők csak legvégső esetben engedik gyermekeiket szakiskolába, mezőgazdasági képzésbe. Az iskolák igyekeznek létszámot emelni, mindent elkövetnek a tanulói jogviszony fenntartásáért, amely a minőségi oktatás legnagyobb gátja. A gyakorlati oktatásról folyó szakmai vita nem záródott le, a tanüzemek központi pályázati úton történő támogatása megszűnt. A Munkerőpiaci Alap Szakképzési Alaprésze keretéből lehetne fejleszteni, de az agrárterület érdekérvényesítő képessége alacsony. Közel 200 iskolában folyik fenntartói engedéllyel agrár- és környezetvédelmi szakképzés, több helyen csak megtűrt, kiegészítő, vagy speciális szakiskolai tagozatként. Ilyen intézményhálózatot azonban nem lehet ellátni tárgyi feltételekkel. Az intézmények elhelyezkedése egyenetlen, a helyi igények, a támogatások megszerzése érdekében indultak új szakok. Sok helyen megszűntették az agrároktatást, mert drága a képzés, kevés a jelentkező. A Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlen fenntartásában jelenleg 17 iskola, 3 TISZK keretében működik. Feladataik között megjelenik az ifjúsági és felnőttképzés, a tananyagfejlesztés, a szaktanácsadási tevékenység, az oktatási-módszertani fejlesztés, a tanüzem működtetése, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. 4

5 3. Célok és feladatok Az agrárszakoktatás szoros kapcsolatban áll az ágazat gazdasági szerkezetével, hagyományaival, a vidéki életmóddal, a tudományos kutatással, de alkalmazkodnia kell a nemzeti oktatás elvárásaihoz is. Az agrárgazdaság és a vidék a társadalmi megújulás területén kiemelkedő szerepet tölt be, a környezet védelmét jelentő szemlélet a mezőgazdaság megismerésével jelentősen fejleszthető. Az agrároktatás elemzését az üzemi és társadalmi igények oldaláról kell kezdeni. Egyenrangú és egymást segítő feladat a nevelés, az igényes életvitelre történő felkészítés és a szakmai oktatás. A szakképzésnek elő kell segítenie a helyi értékek, lehetőségek jobb kihasználását biztosító szemléleti változást. Olyan fiatalok kerüljenek ki, akik szakmájukat kiválóan ismerik, jellemzőjük az innováció, az új megismerése, a környezettudatos szemlélet, a hazafiság, a családi életforma, a piaci törvények ismerete, a vállalkozó szellem, az emberi értékek és erkölcsök tisztelete. Az agrároktatás és az iskolahálózat kialakításánál nem szabad csak a munkaerőpiac létszámadataira támaszkodni, mert a családi vállalkozások, az önálló gazdálkodók nem jeleznek munkaerőigényt. Az agrároktatásban a termelés ciklikusságát, az időjárást figyelembe kell venni, a nyári, őszi és tavaszi összefüggő gyakorlatokat a vegetációhoz kell igazítani. Nem térhetünk el a tananyag-felépítés rendszerétől (modulok), a térségi központok kialakításától, de meg kell találni az ágazat számára a leginkább megvalósítható formációkat. Olyan szakembereket kíván az agrárstratégia, akik nem csak és elsősorban nem a tömegtermelésben látják a kivezető utat, hanem a magas hozzáadott értéket képviselő, helyben, vagy a térségben feldolgozott minőségi, jól értékesíthető termékek előállításában. A termelői kör továbbképzése, az agrártermelést folytató fiatalok felkészítése egyaránt fontos feladat. A kisegítő gazdaságokra, a kiegészítő jövedelemszerzési tevékenységre, a hobbiból termelők szakmai felkészítésére is figyelemmel kell lenni, nemcsak létszámuk, hanem mivel bekapcsolódnak az értékesítésbe, a vendéglátásba az élelmiszerbiztonság miatt is. Az oktatás a szemléleti hozzáállás, a társadalom-, a föld-, a birtok-, a termelés-, a piacpolitikai és a termelésszerkezeti változtatások megismertetésével lényeges szerepet tölthet be a vidéki életvitel felemelése területén. A generációváltást, a letelepedni készülő fiatalok földhöz jutását, a népesség növekedését segítő programok között szerepelni kell a szakmai felkészítést szolgáló oktatásnak is, mert az ismeretek hiánya leszakadáshoz vezet. A magyar vidék felemelkedésének alapja a széles alapozású, korszerű ismereteket nyújtó minőségi oktatás, gyakorlati felkészültséget biztosító szakképzés A nevelők és a nevelés feladatai A munkanélküliség legyőzéséhez, az életminőség javításához elengedhetetlen a munkára való felkészítés. Az agrároktatás kötelessége segíteni a fiatalok erkölcsi fejlődését, felkészíteni a jövő nemzedékét az értékteremtő, tisztességes megélhetést biztosító tevékenységre. A mezőgazdálkodás alapja a termőtalaj, ezért a föld tiszteletére, szeretetére kell nevelni. 5

6 A tudatos állampolgár, tudatos fogyasztói szemlélet kialakításában nagy szerepet kap a neveltségi szint, a magyarságtudat, az európai műveltség, az emberi kapcsolatok, a polgári értékek és az erkölcsi normák kialakítása. Az igényességnek az iskolai élet minden területén jelen kell lenni, hiszen az az önbecsülés és önértékelés alapja. A tanárnak elsősorban saját magával szemben kell igényesnek lennie, csak így követelhet tisztességes munkát. Aki számára a fiatal csak egy kifejlesztendő munkaerő, nem alkalmas az agrárágazat feladataira felkészítő iskolákban nevelői feladatok ellátására. A vidék fejlesztése a családnak, mint a társadalom legkisebb, de legerősebb alappillérének, a társadalom legfontosabb szervezeti egységének és a közös tevékenység igényének megerősítésével valósulhat meg. Az általános iskolák színvonalának emelkedése csak hosszabb távon várható, ezért a szakoktatásnak fel kell vállalnia az írás-olvasás-számolás készségének fejlesztését. Az iskolának a szülőkkel, és a civil, társadalmi, egyházi szervezetekkel meg kell teremtenie az együttműködést. A mezőgazdasági munka nem foglalkozás, hanem hivatás, amely egész embert, teljes figyelmet és odaadást kíván. A nevelés során a szakembereket fel kell készíteni jövendő életükre, az egész éven át tartó, az ünnepnapok idején is végzendő munkára. A környezeti nevelés szélesítése során minden általános iskolát befejező fiatal kerüljön kapcsolatba a természettel, ismerje meg a mezőgazdasági termelés, az erdők szerepét, a nemzet történelméhez tartozó őshonos növényeket, állatokat, a vidék, az élő környezet szépségét, megőrzésének fontosságát és az agrárágazat jelentőségét! Az agrárszakképző iskolák és tanüzemeik legyenek nyitottak, biztosítsanak látogatási lehetőséget, üzemi kapcsolataik révén segítsék az általános iskolák ilyen irányú tevékenységét. Támogatni kell a nyitott udvar, nyitott porták megvalósítását, felkeltve a természet iránti szeretet, az igényes környezet kialakításának igényét, a fizikai munka, az agrárágazati és a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakterületek iránti érdeklődést. 4. Törvények, jogszabályok A jogszabályokban lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ágazat az eltérő szervezési kérdések szabályozására lehetőséget kapjon (gyakorlati oktatás, tanüzemek, felnőttképzés tanulószerződés). A képesítések között nem átfedést, hanem a szakterület igényeit mutatja, ha egymás mellett jelenik meg a széles alapú képzés (gazda), és az alkalmazottak, a tömegtermelés elvárásainak megfelelően a speciális képzés (állattenyésztő). Biztosítani kell az állami földek esetén a tanüzemek földhöz jutásának, fejlesztésének elsődlegességét. A földvásárlás, a termelési támogatások szabályozása, a vállalkozások indítása során meg kell követelni a szakképesítés meglétét. Nem szabad szakmai felkészültség nélkül sem alapanyag-termelést, sem élelmiszer-feldolgozást engedélyezni, mert rendkívüli veszélyeket rejt, gazdasági eredményessége bizonytalan, ami az egyén leszakadását eredményezheti. Célszerű lenne, hogy minden fiatal az első szakképesítést az iskolarendszer keretében szerezné meg. Egyes képzési szinteken és a baleset-, valamint egészségre, környezetre veszélyes szakmák esetében a szakképesítés csak az iskolarendszer keretei között legyen megszerezhető (technikusképzés, növényvédő, méregraktár-kezelő, vadász-vadtenyésztő). 6

7 5. Az agrároktatás szervezeti kérdései A duális képzésről (német modell) a külső szemlélő oldaláról kedvező képet festenek egyes informátorok. A problémákról, a megvalósítás kérdéseiről azonban jóval kevesebb valós tájékoztatás jut el a döntéshozókhoz (a mezőgazdaságban a központi fenntartású gyakorló bázisok nélkül nem működtethető). Az iskolának kell felvállalni az olyan gyakorlatok megszervezését, amelyekre a szerződtető üzemben nincs lehetőség. Ennek megfelelően kell megtervezni a költségvetést (jelenleg tanulószerződés esetén az intézmény sokkal kevesebb támogatást kap). A rendszer kidolgozása, folyamatos ellenőrzése, az elméleti oktatást nyújtó iskolával együttesen a kamara feladata lehet. Az üzemi gyakorlat előtt iskolai, tanüzemi vagy bemutató üzemi keretek között kell az alapokat elsajátítani. Az agrárszakoktatás speciális képzési elvárásaiból adódóan az ágazati képzés legfontosabb gyakorlati helyszíne az iskolai tangazdaság, tanüzem. Csak megfelelő előkészítés után beszélhetünk értelmes, hasznos termelő munkáról. A gyakorlati oktatást tekintve nem lehet egységes megoldás az agrárágazat területén. Ki kell alakítani a tanüzemekkel, tangazdaságokkal szemben a 21. század minőségi követelményeit, figyelembe kell venni a környezet, az üzemek adottságait, a képzési tartalmat, a képzés várható létszámát, az iskola helyi kapcsolatrendszerét, elhelyezkedését. Az iskolával egy szervezeti egységben, vagy szerződéses formában, közös igazgatással működő tanüzem, tangazdaság kialakításában látjuk általában a legcélszerűbb megoldást. Az alapgyakorlatok megszerzését segítő tanüzem azonban nem lehet kizárólag nyereségorientált, mert elsődleges feladata a tanulók alapképzésének biztosítása. A fejlesztés, az új eszközök beszerzése érdekében központi támogatásra szorul. Ki kell alakítani a tanüzemek pályázati támogatását, a végzett munka arányában kedvezményeket is kell biztosítani. Az új technológiák, eljárások terjesztése érdekében bemutató üzemeként is kell a tangazdaságokat működtetni. Biztosítani kell az állami földek pályáztatása során a tangazdaságok elsődlegességét. Megoldás lehet, ha a tanüzemmel, tangazdasággal rendelkező oktatási intézmények köthetnének tanulószerződést, mint a gyakorlat szervezéséért felelős intézmény. Fejleszteni kell az iskolák bemutató és bázisgazdaságok/üzemek hálózatát, amelyek alkalmasak külső gyakorlóhelyként a hiányzó technológiák megismertetésére, csoportok fogadására, bemutatók szervezésére. A legtöbb termelő üzemben az előírt oktatási követelmények teljesítésére, a gyakorlati oktatás teljes körű elvégzésére nincs lehetőség. A szakosított üzemek és a komplex képzési követelmények közötti ellentmondás feloldására a tanulószerződés jelenlegi formájában nem megfelelő, mert csak az adott üzemben alkalmazott technológia elsajátítására ad módot, a követelményrendszer előírásai nem teljesülnek. A VM fenntartásában működő intézményeknél olyan szervezet javasolható, amely szakterületenként, illetve termelési tájkörzetenként egységes rendszerbe fogja össze az intézményeket, biztosítva a PR- és a marketingtevékenységet, a pályázatok koordinálását, tanműhelyek, tangazdaságok működtetését, fejlesztését, de a helyi szervezetekkel való szoros együttműködésre is lehetőséget ad. Át kell átgondolni a TISZK-rendszer alkalmazását, mert a terület- /termőföld/ és eszközigényes képzés nagymértékben megnehezíti az eredeti elképzelésekben megjelölt TISZK-ek kialakítását. Nem lehet ugyanis egy helyen biztosítani sem a csúcstechnológiát, sem a teljes gyakorlati hátteret. Célravezetőbb lehetne olyan szakmai 7

8 központok kialakítása, ahol néhány, egymáshoz közeli szakképesítés fejlesztésének irányait lehetne kidolgozni. A legtöbb agrár-szakképesítést oktató intézmény esetenként több szakmai központ munkájában is részt vehetne. Az együttműködés célja lehet a szakképesítések egységes követelményének meghatározása, egységes tárgyi feltételrendszer kidolgozása, a beszerzések központosítása a hatékonyabb pénzfelhasználás érdekében. Az igazgatói feladatkör szakmai és pedagógiai alapokon álló, menedzserszemléletű tevékenységet igényel. Az iskolák, a telephelyek munkájának összefogása, a kapcsolatépítés, az új szakmai követelmények megismertetése, az új pedagógiai módszerek elfogadtatása, a szervezés, az intézmény képviselete, a munka irányítása jelenti ma a legfontosabb feladatait. A vidéki környezetben sok az iskolázatlan, kallódó fiatal. Az agrár-iskolahálózat részeként is foglalkozni kell a különleges nevelési eljárásokat igénylő hátrányos helyzetűek szakmai felkészítésével, a Híd-program keretében. 6. Az agrároktatás irányítása Az iskolák közötti átjárhatóság valódi tömegigény nélkül inkább csak jól hangzó propaganda. Osztályok, iskolák, iskolai fokozatok, iskolatípusok, különböző szakterületekre képző intézmények közötti mozgás ágazatunkban nem jellemző. A tanulók többsége abban az iskolában igyekszik befejezni tanulmányait, ahol elkezdte. A különbözeti vizsga lehetősége adott, ezért nem szabad a többség számára megnehezíteni a szakmai felkészítést. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a kormány közötti megállapodás szellemében kell megvizsgálni az új Agrárkamara feladatait. Fontos a szoros együttműködés az állam (minisztériumok és háttérintézményeik), a köztestületek, a civilszervezetek és iskolák között az ágazati érdekérvényesítés javítása érdekében. Az állami intézmények és a kamarák közös feladatának kell tekinteni a szakmai oktatást folytató intézmények felkészültségének folyamatos vizsgálatát, az üzemekkel történő együttműködés fejlesztését. A szakmai gyakorlatokat azok tudják a legjobban irányítani, akik üzemi tapasztalattal is rendelkeznek. Részükre a diploma megszerzésének lehetőségét a szakoktatóképzés levelező rendszerének visszaállításával meg kell teremteni. A pedagógiai ismeretek mellett fokozott figyelmet kell fordítani a tanárok rendszeres továbbképzésére. Bővíteni kell a középiskolák és a felsőoktatás közötti kapcsolatot, jogszabályilag rendezni kell az ágazati szakoktató- és szaktanárképzés gyakorlóiskolai rendszerét, kijelölve az erre alkalmas intézményeket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ágazati szakmai ellenőrzés megvalósítására. A jogszabályi előírások betartásának vizsgálata mellett szükséges a tárgyi-személyi feltételekkel kapcsolatos ágazati-szakmai felülvizsgálat rendszerének erősítése. Az agrár-intézményhálózat átalakításának két útja lehet: a minisztériumi fenntartás, vagy a miniszter engedélye alapján folyó képzés. Az első esetben megfelelő központi apparátus szükséges, de a racionális fenntartás, a profiltisztítás, a szakmai felügyelet érvényesíthető. A központosított beszerzésekkel, pályázatokkal könnyebben lehet egységesíteni a tárgyi feltételeket és a képzés színvonalát. A második esetben a fenntartótól függetlenül, a VM és a fenntartó közötti megállapodással indítható agrárszakképzés. Így megakadályozható, hogy feltételrendszer nélkül, kizárólagos helyi elképzelések szerint induljanak iskolai osztályok. 8

9 Hátránya, hogy a képzések színvonala nagyon különböző lehet az eltérő személyi és főleg tárgyi feltételek miatt. Ilyen esetben fokozott szakmai ellenőrzés szükséges. Az egyetemek által fenntartott gyakorlóiskolák a költségvetési törvényben előírt többletfinanszírozás biztosításával tudják ellátni a pedagógusképzéssel kapcsolatos feladataikat. Az agrár-tanárképzésre és a szakoktató-képzésre a jövőben még nagyobb szükség és igény lesz, ezért a feladatellátáshoz szükséges anyagi feltételekről az új fenntartói rendszerben is gondoskodni kell. 7. Az oktatás tartalmi kérdései Tudatosítani kell, hogy az élelmiszer-ellátásban a minőségi feladatokat kell előtérbe helyezni. A polgári életvitel kialakulásának előfeltétele a művelt gazdatársadalom, a vidéki értelmiség megerősödése. Az iskolában minden tevékenységet a végső képzési cél érdekében kell végezni. A közismereti, a szakmai alapozó, a szakmai előkészítő tantárgyak is az iskolatípus, a szakmai követelmények feladatrendszerébe illeszkedve, annak elsajátítását segítsék. A követelményeket az elvárt munkatevékenységek szerint szükséges meghatározni, amihez fel kell használni az utóbbi évtizedek minden kísérleti eredményét, a nemzetközi tapasztalatokat. Hangsúlyosan kell kezelni a saját termékek feldolgozásának és piacra juttatásának módszereit. A foglalkozási helyzet stabilitását alapvetően érintő gond elsősorban a kezdő vállalkozások esetében az előállított termékek folyamatos értékesítése, ezért fontos a helyi piacok létrehozásának és felvevő képességének, lehetőségeinek megismertetése. A Nemzeti Vidékstratégia gondolkodó, önmagát fejleszteni képes emberekből álló vidéki társadalom felépítését követeli meg. A munkahelymegőrzés és új munkahelyteremtés lehetőségeit az alternatív jövedelemszerzési formák jelentős mértékben növelhetik. A szolgáltatások nyújtására azonban fel kell készíteni a lakosságot, mert az idegenek fogadása és elfogadása új szemléletmódot követel. Sokszor elhangzik a bio-, az öko-, a sport-, a horgász-, a vadászati, a bor-, a gasztronómiai-, a gyógy-, az egészség-megőrzési, a lovas-, a falusi, a vízi- és egyéb turizmus fejlesztésére vonatkozó javaslat, de ennek a személyi feltételeire történő felkészítés hiányos. Az élelmiszer-előállítás oktatása során a földtől az asztalig elv megvalósítása azt is jelenti, hogy nem szabad a betakarított, beszállított terméket, mint ipari nyersanyagot tárgyalni, hanem olyan különleges alapanyagnak kell tekinteni, amelynek termesztése a végső termék minőségét alapvetően meghatározza. A jövedelmező gazdálkodás elengedhetetlen feltétele, hogy ne a megtermelt nyersanyag, hanem annak feldolgozott formája kerüljön a piacra. Ehhez azonban nagyon komoly szakmai, közgazdasági, technológiai ismeretre van szüksége a vállalkozásokban részt vevőknek. Ennek figyelembevételével át kell gondolni a tervezett OKJ-ban valamennyi élelmiszeripari, de különösen a technikusképzés szerkezetét, képzési tematikáját, biztosítani kell a széleskörű technológiai és gépesítési ismeretek beépítését. Ugyanakkor az általános szakmai oktatással párhuzamosan - a képzési hely lehetőségeinek megfelelő - szakmaspecifikus képzést is meg kell kezdeni, aminek anyagát szintén be kell építeni (gyakorlati szinten is) a tananyagba. 9

10 Az agrároktatás segítse a falusi életmód, a vidéki Magyarország értékeinek, a természet rendjének megismertetését, környezetünk védelmét, megóvását, az egészséges táplálkozás és életmód kialakulását. Fel kell készíteni a jövő gazdálkodóit a klímaváltozásra, a faj- és fajtahasználatra, a tájegységekhez igazodó növénytermesztésre, állattartásra, a helyi tradíciókra, a helyben bevált hagyományos gazdálkodási, feldolgozási, tárolási, értékesítési eljárásokra. A hagyományos haszonnövény és haszonállat fajtáink megismerése, a génállomány, a hungarikumok rendszerének ismerete lényeges gazdasági kérdés. El kell érni, hogy a tanulók, hallgatók képesek legyenek otthon, saját területen az alapvető élelmiszerek egy részét előállítani, megtermelni. Ez a tudás a nem várt gazdasági események negatív hatásait tudja csökkenteni azáltal, hogy képes lesz családjának a legszükségesebb élelmiszereket biztosítani. Üzemi elvárás, hogy a szakmai felkészültség egyértelműen megállapítható legyen a kiadott bizonyítvány, a képzési jegyzék megnevezése alapján. Ezért több szakterületre kiterjedő képzések esetén indokolt lenne a jelenlegi tervezetekben is használt kitétel, a szakirány megjelölésével kifejezés bevezetése az agrárágazat területén. A technikusképzésben a szakmai érettségi tárgy a szakképesítéshez köthető munkakör betöltését tegye lehetővé, de ne jelentsen konkurenciát a szakmai végzettséggel rendelkezők alkalmazása során. 8. Felnőttképzés, továbbképzés A munkások, az alkalmazottak, a középvezetők, az önálló gazdálkodók, a vállalkozók felkészítéséről és továbbképzéséről az agrároktatási hálózat koordinálásával kell gondoskodni. A jelenlegi adminisztratív szabályozás mellett a feltételek tényleges és előzetes meglétének ellenőrzésével lehet az elvárt oktatási színvonalat megteremteni. Ezzel elkerülhető az iskolák számára hátrányos helyzet, hogy az elégtelen tárgyi és személyi feltételek miatt, sokkal olcsóbb, de szakmailag kifogásolható körülmények között szerezzenek az iskolarendszerben kiadott bizonyítványokkal azonos értékű jogosultságot egyes tanfolyami hallgatók. A támogatások segítségével, a nagyon jó piacot jelentő, anyagi haszonszerzést is biztosító továbbképzéseket vállalkozások, iskolák, felnőttképző-központok szervezik. Évente több százezres létszámú állampolgár kapcsolódik a felnőttképzés rendszerébe. Az oktatónevelő munkát, a képzést tanárok, vagy inkább a felnőttoktatást vállaló különböző végzettségű és felkészültségű emberek, jóindulatból, szeretettel, jól/rosszul megfizetett óradíjért végzik. A felnőttképzés is a pedagógiai tudomány része, és rendkívül fontos területe. Szükséges lenne az ágazatban a jelenleginél szigorúbb szabályozás, a vállalkozások engedélyezésénél meg kellene követelni a megfelelő szakmai és pedagógiai végzettséget. Tanfolyami képzés esetén lehet indokolt a képző intézménytől független vizsgabizottság szervezése (vizsgaközpont). Vizsgahely, vizsgaközpont csak ott lehet, ahol a szakképesítés személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. A vizsgaszervezést az Oktatási Hivatal csak a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével engedélyezzen. A szakmai felnőttoktatás feladatai között az általános művelődés, a minőségi életvitel, a művészet, a hagyomány, a helyi lehetőségekre történő felkészülés teljesen háttérbe szorult, kizárólagossá vált a munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazodás. A munkaerő-piaci képzés 10

11 és átképzés rendkívül nagy összegeket emésztett fel, de a vidék és az agrárstruktúra nagyobb részesedést érdemelne. A vidéki településeken elsősorban a helyben végezhető tevékenységekre történő felkészítés biztosíthatja a hosszú távú foglalkoztatást. A felnőttképzésben fontos feladat hárul a népfőiskolákra, mint a szabad tartalmú, a helyi igényekhez igazodó foglalkozások szervezőire. A mozgalom öntevékeny szerveződés, szerepét a helyi társadalom építésében, a kistelepülések népességmegtartó erejének növelésében ki kell emelni. A népfőiskola a hagyományos értelemben nem nevezhető iskolának, inkább olyan közösség, amelynek célja a helyi életforma körülményeinek javítása. Tematikája aktuális gazdasági, politikai, nemzeti, társadalmi, történelmi, általános műveltségi és egyéb, a foglalkoztatást, a munkába állást, a munkavégzést, vállalkozást, gazdálkodást segítő területeket ölelhet fel. Fejlesztő programjai a civil társadalom, a család, a helyi közösségek önépítkezését segítik. Nem feladatuk a szakmai oktatás szervezése, de a szakma elsajátításához szükséges általános műveltség megszerzésében lehet szervező munkájukra támaszkodni. Szervezőik lehetnek az önkormányzatok, civil egyesületek, alapítványok, egyházak, magánszemélyek, egyszerű kis közösségek, lakóhelyi (területi) csoportok, vállalatok, vállalkozások, szövetkezetek, iskolák. 11

12 9. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületein az oktatással, az iskolákkal, a végzett szakemberekkel szembeni elvárások összefoglalása az ágazati sajátosságok érvényre juttatása minden képzési szinten és szakterületen; a hazai igényeknek, üzemi elvárásoknak megfelelő szakképzés biztosítása; felkészítés a szakmára, a kulturált életvitelre, a speciális (helyi) szakmai igények beépítése a tananyagba; a család szerepének erősítése, fegyelem javítása, kötelességek és jogok összehangolása; a gyakorlatiasság növelése, kapcsolat az üzemekkel, a munkára nevelés erősítése; az egész életen át tartó tanulásra irányuló igény felkeltése, a továbbtanulás lehetőségeinek biztosítása; az ifjúsági és a felnőttképzés összhangjának megteremtése, a területileg indokolatlan túlképzés, vagy a szakemberhiány felszámolása; tudatos fogyasztói magatartásra nevelés, a hazai élelmiszerek megismertetése; jó minőségű, szermaradvány-mentes, egészséges, biztonságos élelmiszer előállítása; tanárok, szakoktatók erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelése; hátrányos helyzetű térségek, társadalmi csoportok és egyének felzárkóztatása érdekében a helyben hasznosítható szakképesítések szélesítése; felkészítés az erdő- és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására; falusi/tanyasi, öko- és gyógyturizmus személyi feltételeinek kialakítása; közreműködés a tiszta és élhető környezet kialakításában, a települések fejlesztésében; változatos, sokszínű, a tájra jellemző hagyományos termékskála kialakítása, tradíciók, helyi tapasztalatok, fajták, gazdálkodási formák bemutatása, helyi termékértékesítés; különleges, magasan feldolgozott termékek előállítása, a hozzáadott érték növelése; a lányok továbbtanulási lehetőségének bővítése, második szakma megszerzése; gazdasági, vállalkozói, kereskedelmi ismeretek, a kommunikációs és a nyelvi felkészültség bővítése, külföldi gyakorlatszerzés lehetőségeinek fejlesztése; közös munka, a közös tevékenység iránti igény felkeltése; a civilszerveződések tevékenységének támogatása 12

13 10. Részletes szakmai észrevételek Közművelődési kérdések, szakképzés előtti feladatok A vidékfejlesztésért felelős oktatást folytató intézményekben egyik alapvető cél az általános műveltség megalapozása, a felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Fontos továbbá, hogy a tanulók legyenek intelligensek, tudjanak alapvető gondolatokat idegen nyelven is kifejezni, legyenek motiváltak az önképzésre, szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés módszereiben. Tudjanak alkalmazkodni az elfogadott társadalmi normákhoz, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, környezettudatos, a vidékért felelősséget vállaló becsületes emberekké váljanak! Legyenek képesek eligazodni a kultúra, a művészet, a tudomány különböző területein! Ismerjék hagyományaikat, őrizzék és adják át a tájegységükre jellemző termékeiket, ételeiket, szokásaikat! Legyenek aktív tagjai a helyi közösségnek, járuljanak hozzá a vidék arculatának kialakításához! Törődjenek szűkebb és tágabb lakóhelyük környezetének védelmével, legyenek nyitottak a világ, Európa, Magyarország aktuális kérdései iránt. A fenti célok elérése érdekében a vidékfejlesztésért felelős (agrár) szakképzést folytató intézményekben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a diákok szakmai műveltségének fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a helyi értékeket előtérbe helyező látásmód kialakítása, személyiségének, tudásának, képességeinek fejlesztése. Az értelem művelése területén elvégzendő feladatok: a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, a tevékenységorientált tanulás (projektoktatás), az új iránti nyitottság kialakítása, az információk közötti eligazodás, szelektálás képességének fejlesztése. Az iskoláknak részt kell vállalniuk az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén is. Ugyancsak fontos feladat a pozitív szociális szokások kialakításának segítése, az egyén és társas környezete kapcsolatának fejlesztése, melynek eredményeként a képzésben részt vevő diákok képessé válnak önálló véleményalkotásra, kulturált véleménynyilvánítása, elfogadják a közösségi szokásokat, normákat, hagyományokat. Magatartásukban megjelenik az empátia, a tolerancia, az elfogadás és az alkalmazkodás képessége. Az egészséges életmódra nevelés fontos eleme, hogy minden tanulónak minél több sikerélményben legyen része, mert ez adhat alapot a boldoguláshoz. A kudarcok elkerülése érdekében az általános iskolai hiányosságokat pótolni kell. Kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a kulcskompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai kompetencia, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi, interkulturális és szociális, állampolgári, vállalkozói, kulturális kompetencia) fejlesztése. A Híd-program keretében a lemorzsolódás csökkentése érdekében a tanulókat vissza kell vezetni a tanulás világába. Az egyes szakmák oktatásához szükséges bemeneti kompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése révén a diákok bekapcsolódhatnak a szakképzésbe, ahol piacképes szakmák elsajátíttatása a cél. 13

14 A célok és feladatok megvalósításában nagy segítséget jelenthet az erdei iskolai programba való bekapcsolódás. A környezetadekvát oktatás során a tanítás folyamata a megtapasztalható, valóságos környezetből indul, az ismeretszerzés, a képességek fejlesztése erre épül. Igen fontos az erdei iskola közösségformáló ereje is, hiszen itt több napon keresztül egész napját együtt éli az osztály, szabadidejük megszervezése, önmaguk kiszolgálása, ellátása is feladatuk, így az iskolai oktató programokon való aktív részvétellel fontos szocializációs és individualizációs színtér is egyben. Ez a program komplex műveltségegységekre épül, a cselekvés, a gyakorlás, a meglévő természeti és környezetvédelmi ismeretek alkalmazása kap hangsúlyt, amely elengedhetetlen az alkalmazható tudás kialakítása érdekében. Iskoláinknak jó kapcsolatot kell kiépíteni a térségek közoktatás intézményeivel. Közös tanulmányi versenyek (pl. környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, szemétgyűjtési, Jeles napokon való aktív részvétel, stb.) alkalmával lehetőség nyílik az iskoláinkban folyó közösségi munka jobb megismerésére, amely hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy minél több diák válassza az általunk képzett szakmákat. Az agrár- és vidékfejlesztési szakoktatást végző iskolákban kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a környezeti nevelés, amely segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári, közösségi felelősségtudat kialakulását. Az a cél, hogy a szakemberek képesek legyenek az egész világot érintő környezeti ártalmak, problémák csökkentésére. Valamennyi intézménynek törekedni kell az ökoiskola cím elnyerésére. Középiskoláinknak feladata a vidéki szellemiség, kultúra megőrzése iránti felelősségvállalás. Tanulóinknak meg kell ismerni a vidék sokszínű szellemi és tárgyi kultúráját, a helyi nevezetességeket, szűkebb hazájuk turisztikai látványosságait, vonzerejét, a régi konyhai praktikákat, az ősi mesterségeket. A népművelődésre való felkészítés jegyében oktatási tevékenységükben teret kell, hogy kapjon a néptánc, az énekkar, kézműves szakkörök (fafaragás, korongozás hímzés, stb.). Más népek életének, hagyományainak, kultúrájának megismerése érdekében lehetőséget kell teremteni diáknak és tanárnak egyaránt külföldi tanulmányutakon, tapasztalatcserén való részvételre. Az uniós források kihasználásával a szerény, sokszor nehéz anyagi és családi körülmények között élő vidéki diákok is eljuthatnak külföldre, melynek igen erős szerepformáló ereje lehet, szélesedik a tanulók látóköre, Európához kötődő ismerete Általános mezőgazdasági szakképesítések Magyarország környezeti - ökológiai adottságai lehetővé teszik a családi és a nagytáblás, nagyüzemi termelési rend egymás melletti, egymást segítő megvalósítását. Ennek érdekében a szakképzésben biztosítani kell a vegyes típusú gazdálkodás személyi feltételeit. A családi gazdálkodás legfontosabb két képzési formáját, a gazda- és a gazdasszony-képzést szükségszerű bővíteni. A családi gazdálkodók és a nagyüzemi termelők számára egyaránt fontos feladat a technikusképzés rendszerében biztosítani a teljes mezőgazdaság legfontosabb termelési ismereteire történő felkészítést. A továbbképzések, vagy ráépülő képzések során meg kell teremteni a szakosodás lehetőségét, valamint a biogazdálkodásra, az értékesítésre, 14

15 áruforgalmazásra, növényvédelemre, speciális gépek kezelésére történő rövidebb idejű felkészítés jogi rendszerét. Minden általános mezőgazdasági képzésben a feldolgozás alapvető szabályait is el kell a tanulóknak sajátítani, hiszen meg kell teremteni a magasabb minőség és a magasabb feldolgozottsági fok elérésének személyi feltételeit. Az általános mezőgazdasági szakképzések azonban nem helyettesíthetik a speciális felkészülést, nem válthatják ki a szűkebb tevékenységgel foglalkozó kis-, közepes- és nagyüzemekben az egyes termelési tevékenységekre a magasabb, az adott szakterületen részletesebb ismeretekkel rendelkező szakértőket. Az agrártermelés valamennyi ágazatában biztosítani kell a munkamegosztásnak megfelelően a különböző szintű felkészültséggel rendelkező dolgozókat. Eszerint gondoskodni kell a betanító jellegű tevékenységről, az alapfokú, de már szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint a termelés egészét, sőt az értékesítés folyamatát is ismerő munkásokról, vállalkozókról. A mezőgazdasági technikusnak, mint középfokú végzettséggel, érettségivel rendelkező szakembernek alkalmasnak kell lennie az egyéni, családi vállalkozások vezetésére, de az egyes munkacsoportok, tevékenységek összefogására is. Az alacsonyabb szakmai ismeretekkel rendelkező dolgozók (mezőgazdasági munkás, állatgondozó, kerti munkás stb.) irányítását is el kell tudnia végezni. Az üzemi munkaszervezés az agrárágazat jelenlegi átmeneti rendszerében rendkívül sokrétű, ennek megfelelően nem lehet egységes szervezési sémáról beszélni. Más szervezést, más felkészülést igényel még egy-egy alágazaton belül is a konkrét helyi lehetőségek figyelembevételével megvalósítható termelési rend. Ennek levetítése a képzésre ugyancsak változatos igényeket mutat a szakmai követelmények szempontjából. Az elkészült felmérések, munkaelemzések, vizsgálatok, foglalkoztatási struktúra térképek a munkafolyamatot, a munkaköri tevékenységek tartalmát elemezve segítik a szakmai képzések pontosabb meghatározását. A munkaelemzések értékelése azonban az egyes munkafeladatok elvégzéséhez indokolt szakmai előzetes felkészültség tartalmában változatos képet mutat. Az agrárszakképzési rendszer, illetve az egyes tanügyi dokumentációk hibáira történő megállapítások segítik a változás során az előző időszak problémáinak megoldását. A pályatükrök, munkaköri leírások alapján nem érintve a kertészet, az állattartás önálló üzemi területeit az alábbi szakok, rész-szakképesítések, ráépülő szakképesítések rendszerét tartjuk indokoltnak: - Gazda Mezőgazdasági munkás Ezüstkalászos gazda Aranykalászos gazda - Gazdaasszony Segítő családtag, vidéki/települési családellátó Vendéglátó/panziós Falusi vendéglátó - Ráépülések Biogazdálkodó Mezőgazdasági vállalkozó - Mezőgazdasági technikus Mezőgazdasági szaktechnikus (specializációk) 15

16 - Növényvédelmi felkészítések (technikus - szaktechnikus) - Agrár-áruforgalmazási, gazdálkodási képzések A mezőgazdaság több területén munkavégzésre alkalmas önálló képzésnek kell tekinteni a részletes gazdálkodási, gazdasági ismeretekkel rendelkező, a megtermelt áru értékesítését végző szakembereket. Felkészítésük legalább kettős szakmai alapozást igényel, hiszen a teljes áru- és termelési ismeretek mellett közgazdasági felkészültségük alapvető fontosságú. A munkamegosztás rendszerében a nagyobb termelési volument képviselő üzemek esetén önálló munkakörként, vagy külön szervezeti egységként jelenik meg. Ennek megfelelően képzésüket önálló technikusi rendszerben javasoljuk. Az általános mezőgazdasági szakképesítések közé lehet sorolni a növényvédelemmel kapcsolatos szakemberek felkészítését is. Hasonlóan az áruforgalmazással kapcsolatos elvárásokhoz, itt is kettős szakmai alapozásról kell beszélni. A széleskörű növénytermesztési tananyag (kertészet, szántóföldi növénytermesztés, erdészet) mellett a növényvédő-szerek összetevőinek, hatóanyagaik részletes kémiai ismeretei, az élő szervezetekre gyakorolt hatásuk, lebomlási időtartamuk meghatározása stb. rendkívüli időigényes felkészítést igényel. A képzésre vezetői szinten legalább a technikusminősítés kizárólagos iskolai rendszerében kerülhet sor. Alkalmazói, végrehajtói szinten a felkészítést célszerű lenne szakmunkás, vagy a hatósági képzések keretében szigorú feltételek között megvalósítani. Az általános mezőgazdasági képzések segítik a családi gazdálkodás rendszerének megalapozását. Minden képzési formájában több szakterülettel kell részletesen foglalkozni, és különös jelentősége, hogy a falusi, vidéki környezetre, az ott élő emberek munkájára, viszonyára, kapcsolatrendszerére a végzettek munkája alapvető hatást gyakorol. Régi-új képzésnek kell tekinteni, hiszen egy részük nagyon régi, több évszázados múltra tekint vissza (gazdasszonyképzés), más részük pedig viszonylag az új feladatokkal, elképzelésekkel együtt jelentkezett (növényvédő-képzés). Nagy körültekintést igénylő képzések, ahol különös jelentősége van a képző intézmény tárgyi-személyi feltételeinek. Nem lehet kizárólag üzemi körülmények között a felkészítést folytatni, mert a mezőgazdasági vállalkozások nem rendelkeznek olyan feltételekkel, hogy a teljes agrárágazat termelési hátterét, illetve a gyakorlati munkához szükséges eszközöket (laboratóriumok, növényvédő szerek, stb.) biztosítani tudnák. Az oktatás feltételrendszerének kialakítása a mezőgazdasági képzéseken belül is rendkívüli anyagi felkészítést igényel. A végzettek tevékenysége jelentős gyakorlottsági szintet követel, ezért az elméleti megalapozás után a lehető legtöbb gyakorlati időkeretet kell biztosítani. Ennek lényeges feltétele, hogy a gyakorlatok végzése viszonylag szűk időhatárok között történhet, tehát meg kell teremteni az oktatási időszak alatt is az összefüggő gyakorlati képzés lehetőségét. A nyári gyakorlat mellett egyes folyamatokat csak a tavaszi, vagy éppen a betakarítás őszi időszakában lehet megismerni. Ezt a kötelezettséget az iskola szervezési munkájában is figyelembe kell venni. A felelősségtudat kialakítása különösen fontos feladat, hiszen az emberi életre is veszélyes területekre történő felkészítésről kell beszélni. A növényvédelemnél hibázni nem lehet, mert nemcsak gazdasági kárt okozhat. Ennek megfelelően nem az oklevelek száma, nem a végzettek minél nagyobb kibocsátása lehet a cél, hanem a legfontosabb a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek és gyakorlatok elsajátítása. 16

17 A továbbképzések, illetve a ráépülő képzések keretében kell megszervezni a vállalkozói képzést, amelyre elsősorban iskolarendszeren kívüli oktatásban, de már a gyakorlatban eltöltött néhány éves tapasztalat birtokában kerülhet sor. A képzés indításának feltételeit célszerű külön engedélyhez kötni, amely során az előírt feltételek meglétét a helyileg illetékes Agrárkamara és a VM szakértői ellenőrzik. A mezőgazdasági gazdasszonyképzés ismételt átalakítását a vidékfejlesztési elképzelések, a család szerepének erősítése, az otthoni munka lehetőségeinek felértékelődése, a falusi turizmus kiterjesztésére vonatkozó elképzelések indokolják. A képzésben kiemelt szerepet kell fordítani az igényes, a mai körülményeknek megfelelő életvitel, a művelődési igényének kialakítására. A falu, a település életét alapvetően befolyásolja a helyi lehetőségek kihasználására, a családellátásra, a vendégfogadásra, a kulturális és egyéb programok szervezésére felkészítő oktatás. A rész-szakképesítésekkel lehetőséget kell teremteni az egyszerűbb feladatokra történő felkészítésre, az általános iskolából gyenge eredménnyel kikerülő fiataloknak a legfontosabb családellátási ismeretek megszerzésére. A falusi vendéglátás viszont már magasabb szintű ismeretanyag elsajátítását igényli, hogy az érkező vendégek számára minőségi színvonalú ellátást lehessen biztosítani. A gazdasszonyképzés az ágazat legsokoldalúbb szakmai oktatása, de a képzés új rendszerének bevezetése nem jelentheti a sokféle szakterület mindegyikére történő teljes körű felkészítést. Nem lehet a végzettektől elvárni, hogy a külön-külön szakmákra történő oktatással azonos szintet érjenek el, vagyis nem lehetnek egyszerre kertészek, állattenyésztők, varrónők, szociális gondozók, szakácsok, pincérek. Azonban a képzés során biztosítani kell, hogy a falusi viszonyok között, a mezőgazdasági munkákkal együtt, a családellátás és a vendégfogadás feladatait képesek legyenek ellátni. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy a falusi emberek, a családok életvitelét, szellemi igényeit magasabb szintre emeljék. A vidék fejlődése, a társadalmi átalakulások során változik a család szerepe, megváltozik a családi munkamegosztás, bővül, kitágul a környezet. Az új körülményekre és lehetőségekre fel kell készíteni a vidéki lakosságot, amelyben kiemelt jelentősége van a jövendő családban az összefogó szerepet betöltő, a gyermeknevelést végző anyának. A gazdasszonyképzés indítására csak olyan intézményben szabad engedélyt adni, ahol a kertészet és az állattenyésztés megismeréséhez megfelelő gyakorlati háttér áll rendelkezésre, valamint biztosítható a falusi vendéglátás elsajátításához a családi méretű ellátásra szolgáló tankonyha, tanétterem a főzés, terítés oktatásához, a tanvarroda a varrás, az egészségügyi kabinet a csecsemőgondozás, a higiéniai és az egészségügyi felkészítéshez. A központi programnak tartalmaznia kell mindazon gyakorlati feladatokat, amelyekkel várhatóan a tanulók többsége az otthoni (falusi) környezetben találkozni fog Állattenyésztés A rendszerváltozás kezdete óta az állatlétszám folyamatosan csökken, fogynak az állattenyésztő, állattartó telepek, egyre kevesebb az állattartással foglalkozó vállalkozás. Az állatlétszám drámai mértékű változása természetesen a hozam jelentős apadásával járt együtt. Ennek következménye a szakágazatban az élőmunka-szükséglet és a foglakoztatási képesség jelentős csökkenése is. A mezőgazdaság foglalkoztató képessége rendkívül 17

18 beszűkült, és a foglalkoztatásra való nyitottsága háttérbe szorult, a vállalkozások működtetése jelentős mértékben a családi munkaerőre, másodsorban az idényjellegű foglalkoztatásra épül. Olcsó, vagy kiemelkedően felkészült munkásokra jelentkezik csak igény. Az ágazatok közül kiugró a kisüzemi sertéstartás visszaszorulása. A falvak belterületéről jellemzően kiszorul a hagyományos falusi, háztáji állattartás, és nagy szakosított, kevés helyi munkavállalót foglalkoztató állattartó telepeken koncentrálódik az állatállomány. A legeltetéses állattartás is jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan az állattartás egyre inkább elszakadt a földhasználattól, a takarmánytermesztéstől. Az állatállomány létszáma erőteljesen lecsökkent, a kívánatos ágazati egyensúly felborult. A Nemzeti Vidékstratégiában ezért minden tekintetben kiemelt programként fogalmazódik meg az állattenyésztés fejlesztése. A programban kialakított célkitűzések elérésének alapfeltétele a gazdasági céloknak és igényeknek megfelelően kialakított képzési egyensúly, struktúra megteremtése és színvonalának emelése. A szakma iránti kereslet, valamint a szakképzettség megszerzésének legnagyobb ösztönzői lehetnek a szakképzettséghez kötött támogatások, amelyek rendszerét a minőségbiztosítási elképzelések, a mezőgazdasági beszállítói hálózatok igénylik. Természetes elvárás, hogy a termelésben résztvevők szakértelemmel rendelkezzenek. Az ágazat helyzetének rendezése, működő támogatási formában a fejlődés megindulása maga után vonná a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedését, a versenyképes piaci lehetőségek és pozíciók megszerzése ösztönzőleg hatna a szakmai fejlődés/fejlesztés iránti igényre (pl.: felnőttképzés). A korszerű gazdálkodás is a szakmai tudás folyamatos megújítását teszi szükségessé a gazdálkodók számára. Az állattenyésztés témakörébe a haszonállat- és a hobbiállat-tenyésztés és -tartás szerteágazó területei tartoznak. Az állatfajok száma, változatossága, a szakképesítés szakirányokra történő bontását igényelné. A nagyüzemi termelésben (sertéstelep, baromfitelep stb.) a speciális ismeretekkel rendelkező, felkészült munkaerő alkalmazását preferálják. A kisüzemek és a mikrovállalkozások családi körből, alacsony foglalkoztatotti létszámmal oldják meg a gazdaság működtetését. A szakképezett munkaerő megfizetésére kevésbé van lehetőségük. Az állattenyésztés speciális területe a lótenyésztés. A ló használhatósága rendkívül széles körű (tenyésztés, sport, szabadidő, terápia, turizmus). A lovas ágazat számos gazdasági ággal áll szoros kölcsönhatásban, fejlesztését a többi ágazatra gyakorolt hatása is indokolja. A szakképzett munkaerő iránti igény sok területen jelentkezik, és növekvő tendenciát mutat. A lovas ágazat mennyiségi és minőségi fejlődéséhez a magasan kvalifikált szakemberek számának növekedésére van szükség, melyet a javuló lóállomány és lovas objektumaink színvonalának emelkedése, valamint a lovas hagyományaink megőrzése szintén megkövetel. A szakmai és társadalmi támogatottsággal rendelkező Kincsem Nemzeti Lovas Program céljai között szerepel a lovas szakképzés helyzetének fejlesztése. Az agrárágazati oktatással és iskolákkal szemben a társadalom és a gazdaság elvárásai sokrétűek és speciálisak. Olyan tevékenységre kell felkészíteni a fiatalokat, amely napi időbeosztáshoz nehezen köthető, jellemzően a szabad ég alatt végzett, többnyire fizikai erőkifejtést is igénylő munka, ezért nagyobb fokú állóképességet követel. A mezőgazdasági tevékenység nem csupán foglalkozás, hanem egész embert követelő hivatás. Alkalmazkodni kell a növény, az állat biológiai ritmusához, nem lehet az élőlényeket hosszabb ideig magukra 18

19 hagyni, hiszen az állatok ünnepnapokon, munkaszüneti napokon is gondozást kívánnak. A tanulmányi időszak alatt, sőt már a pályaválasztáskor is fel kell készíteni erre a tanulókat. A gyakorlatok jellemzően a képző szervek által üzemeltetett tanüzemekben és a diákok lakhelyének közelében üzemelő gazdálkodóknál folynak. Iskolarendszerű képzések esetében a gyakorlati képzés alapbázisa az iskolák által üzemeltett tangazdaság. Tanfolyamos képzések esetén a képző szervek az adott témának megfelelő bemutatóhelyen próbálják megoldani a gyakorlati képzések alapoktatását, a tényleges tevékenységek begyakorlása a saját gazdaságban, vagy a hallgató és a képző intézet által közösen választott mezőgazdasági üzemben zajlik. A gyakorlathoz szükséges kompetenciák megszerzésében ilyenkor az adott üzem szakemberei biztosítják a szakmai hátteret. Az iskolák tangazdasági helyzete eltérő. A gazdasági okok miatt az mezőgazdasági oktatás szűkebb keresztmetszetét teszik csak lehetővé. Kevés iskolában van meg az a lehetőség, hogy a sertés, szarvasmarha, juh és baromfi állatfajok mindegyikét megfelelő állatlétszámban egy telepen tartva a gyakorlati képzés rendelkezésére álljon. A jelenlegi tanüzemekben történő oktatás során, sajnos hiányzik az az életszerű környezet, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakmai képzés tökéletes legyen. Csak néhány munkafolyamatban tudnak a tanulók részt venni, nem látják át az állattenyésztési ágazat teljes vertikumát, a technológiai felszereltség szinte minden esetben messze elmarad a modern állattartási technológiáktól. Általános tapasztalat, hogy a gyakorlati képzést tartó oktatók felkészültsége kiváló, teljes szakmai elhivatottsággal, a legmesszebbmenőkig igyekeznek az esetenként szerény adottságok mellett is a szükséges ismereteket átadni. Kívánatos lenne növelni a tanulók gazdálkodókhoz történő kihelyezését. A külső gyakorlati helyeken ugyanakkor, a már elmondottak mellett, további problémák merülnek fel. Kevés az olyan gyakorló gazdaság, ahol szintén a teljes vertikumot át tudja látni a tanuló, és kevés olyan helyet találunk, ahol az oktatásra megfelelően felkészült és szakképzett gazdálkodó mellé lehet beosztani a tanulókat. Itt ugyan életszerű körülmények között tudja eltölteni a gyakorlati idejét a leendő szakember, de itt is csak részleges tudásra tehet szert. A gyakorlati képzést színvonalasan biztosítani tudó külső helyeken sem kívánatos azonban nagy értékű gépeken amatőrök gyakorlatoztatása. Ugyanez érvényes a nagy biológiai értéket képviselő tenyészállatok esetében is, ahol állathigiéniai okokból idegeneknek tilos (!) a telephelyre történő belépés, ill. az állatok megközelítése. Ez alapján pl. egyetlen sertéstelep megtekintése sem lehetséges! Az alapok elsajátításra a jól felszerelt tangazdaságokban van elsősorban lehetőség. Az alapismeretek és gyakorlati fogások biztos elsajátítása után a gazdaságok és telepek szívesebben fogadják és oktatják a tanulókat. Az üzemi gyakorlóhelyek előnye, hogy a hallgatók üzemi körülmények között tevékenykednek, és aktívan rész vesznek a termelő munkában. További cél az oktatásba bevont gazdálkodó szervek számának növelése, személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésével a minőségi képzés előmozdítása. A tangazdaságok üzemeltetése nélkülözhetetlen az állattenyésztő szakképesítések alapjainak elsajátításában. Szerepük elvitathatatlan. Azonban finanszírozásuk nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas oktatás megteremtésének, és ezzel összhangban az állattenyésztési ágazat fejlesztésének. 19

20 10.4. Gépesítés Az agráriumban használt gépek, berendezések technikai színvonala egyre magasabb, több helyen meghaladják a személygépjárművek szintjét is (pl. GPS a személygépkocsik esetében általában egy méter pontosságú, míg a mezőgazdasági gépeken öt centiméter pontossággal irányítja a gépeket). A szakmai képzés során fontos, hogy a végzett szakemberek ezeket a magas technikai szinttel rendelkező gépeket kezelni, karbantartani és javítani is tudják. Az agrárgazdasági gépészettel foglalkozó szakemberek alapvető feladata, hogy biztosítsák a termelési technológiához szükséges gépek, berendezések üzembiztos működését, üzemeltetését. A műszaki szakemberek tevékenysége alapvetően két részre bontható: a gépek üzemeltetése, valamint üzemeltetési feltételeinek biztosítása. A képzéssel szemben gyakran elhangzó érv, hogy a mai agrártermelésben használt gépekhez csak a szakszervizeknek szabad hozzányúlni, ezért nincs szükség a részletes műszaki felkészítésre. Ez a megállapítás igaz az egyes szerkezeti részekre, egységekre, amelyek javítása különleges eszközöket, felkészültséget, szerszámokat, berendezéseket igényel. Azonban a mezőgazdasági gépek (főleg a munkagépek) munkavégző egységei, keretés járószerkezetei, kiegészítő berendezései sokszor meghibásodnak, pl. váratlan akadályok, talajban lévő szilárd tárgyak miatt eltörik egy alkatrész, amit az adott esetben a gép kezelőjének, nagyobb meghibásodás esetén javítással foglalkozó szakembernek kell soron kívül megjavítani. A mezőgazdasági munkákat a termelési technológiák által, illetve a növény-, állatbiológiailag meghatározott időpontban kell elvégezni. A késlekedés súlyos károkat, veszteségeket, a termés pusztulását, vagy az állattartásnál az állat megbetegedését okozhatja. Nincs idő tehát a javító szakemberre várni, helyben, gyakran segítség nélkül, egyedül kell a nehéz feladatot megoldani. A nagyobb javításokat végző szakszervizek dolgozóinak is el kell sajátítani a termelés legfontosabb ismereteit, hogy a technológiai alapok birtokában, a növény, az állat igényét ismerve végezzék munkájukat. A magas elektrotechnikai, pneumatikai, hidraulikai rendszerek javításával kapcsolatos speciális szakértelem a gép feladatának, a munkavégzés rendszerének ismerete nélkül nem elegendő. A gépeket, a magas technikai rendszereket nem önmagukért, hanem az élővilág igényeinek minél magasabb kiszolgálása érdekében készítjük. Ezért az agrárszakképzésben a gépesítés területén is a többirányú alapozás megvalósítása a feladat. A gazdálkodó egységek olyan szakembereket alkalmaznak, akik elsősorban a gépek üzemeltetését végzik, a magasabb szakmai ismeretekkel rendelkezőket az üzemeltetésen túl a gépek karbantartásával és javításával is foglalkoztatják. Nagyobb gépparkot működtető gazdálkodó egységek már speciális szakmai tudással rendelkező munkavállalókat is alkalmaznak saját javító bázisukon a gépek, berendezések javítására, felújítására. Az agrárágazatban is megjelentek a gépjavítással foglalkozó szolgáltatók, ahol a nagy eszközigényt jelentő speciális javításokat végzik, ezek több esetben márkaképviseletek is. Így az agrárágazatnak a műszaki oktatás területén is többirányú feladattal kell számolnia, ennek megfelelő felkészítés szükséges az intézményekben. A tanulók nagy része komoly tanulási nehézséggel, motiválatlansággal küzd. Hiányzik a szakma iránti alázat, a legjobbnak lenni -re való törekvés. A gyakorlat terén tapasztalható a megfelelő begyakorlottság, a kitartás és a sikerélmény hiánya. A gazdálkodó egységeknél és a 20

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Tisztelt Szülők! Kedves Tanulók! Iskolánk szakmai képzésének minél jobb megismerését segítjük tájékoztatónk megjelentetésével.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 9024 Győr, Cuha u. 2. Tel.: 96/332-855, fax: 96/332-573 E-mail: titkarsag@szentgyorgyi.hu, honlap: www.szentgyorgyi.hu

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

1. A Határozat 2. számú mellékletében jóváhagyott Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium alapító okirata az alábbiak szerint módosul:

1. A Határozat 2. számú mellékletében jóváhagyott Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium alapító okirata az alábbiak szerint módosul: Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2011. április 28. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 40/2011. (IV. 28.) határozata

Részletesebben

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 9666-1/2006. TERVEZET /2006. ( ) ICSSZEM r e n d e l e t e a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Köszöntöm a kedves vendégeket

Köszöntöm a kedves vendégeket SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK Köszöntöm a kedves vendégeket Budai Ferenc Az oktatás és a gazdaság kapcsolata avagy Mit tehet a szakképzés a gazdaság fellendítése érdekében? Egy sikeres oktatási rendszer önmagában

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató szakmai gyakorlatról turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés vendéglátó szakirány-turizmus szakirány

Tájékoztató szakmai gyakorlatról turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés vendéglátó szakirány-turizmus szakirány A szakmai gyakorlat funkciója Tájékoztató szakmai gyakorlatról turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés vendéglátó szakirány-turizmus szakirány A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Kedves Érdeklődők, leendő Diákjaink!

Kedves Érdeklődők, leendő Diákjaink! OM azonosító: 029337 Cím: 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. Telefonszám: 46/365-912, 46/360-125 Faxszám: 46/562-239 Honlap: Email cím: Igazgató: www.szemere.miskolc.hu info@szemere.sulinet.hu Szabó András

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 622 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A SEE-REUSE projekt termékei

A SEE-REUSE projekt termékei Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Minőségpolitika

School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Minőségpolitika School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Minőségpolitika Hatályba lép: 2012. január 02. Jóváhagyó: Bokor József (ügyvezető) Ph. cégszerű aláírás Minőségpolitika Az School of Business

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Iskolánk vendéglátó-ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szakképző iskola, ahol szakközép- és szakiskolai képzés keretében a nyolc általános iskolai osztályt végzett, illetve az

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2015. november 16. (hétfő) 15 óra 2015. december 14. (hétfő) 15 óra

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2015. november 16. (hétfő) 15 óra 2015. december 14. (hétfő) 15 óra Veszprémi SZC Jendrassik Venesz Középiskolája és Szakiskolája 8200 Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 203066 Telefon: 88/567-430; 88/426-866 Telefax: 88/567-431 E-mail: ig@vejsz.sulinet.hu Honlap:

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23.

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. Gazdasági kamarák megnövekvő szakképzési feladatainak indokoltsága Kormány Szakképzési

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben