I. Járulékfizetési kötelezettségek(1997. évi LXXX. törvény)

Átírás

1 I. Járulékfizetési kötelezettségek(1997. évi LXXX. törvény) A társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, melyből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék lesz. A 3 százalék egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Változik a járulék alapja is. -? (Alkotmánybíróság előtt lévő ügy) A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, és főszabály szerint ennek alapulvételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni az egyéni és társas vállalkozóknak. Ezért, a tevékenység piaci értéke, mint új fogalom jelenik meg a Tbj. törvényben. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, mely szerint ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató, vagy az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a havi adó-és járulékbevallásban bejelentett tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után fizeti meg. Változik az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel esetén a járulék alap fogalma január 1-jétől az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után kell a járulékokat megfizetni. II. Egészségügyi hozzájárulás (1998. évi LXVI. törvény) Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, ugyanakkor megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Az új rendelkezések értelmében 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az egyéni, illetve a társas vállalkozóknak, a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díjkiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része után. Nem kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni a kifizetőnek és a bérbeadó természetes személynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó az 1

2 e tevékenységből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza. III. Személyi jövedelm adó (1995. évi CXVII. törvény) 1.) Az összevont adóalap és annak adója Az összevont adóalap számításának módja január 1-től jelentősen átalakul. Ez jelenti egyrészt az adótábla változását, amely szerint a személyi jövedelemadó alsó adókulcsa 17 %-ra csökken a vonatkozó sávhatár 5 millió forintra történő emelkedésével. Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében a személyi jövedelemadó mértéke 32 % lesz, a különadó megszűnik. Fontos változás másrészt, hogy az adóalap január 1-től magába foglalja az Szja. tv-ben meghatározott ún. adóalap-kiegészítés összegét is. Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke alapján megállapított összeg (amely január 1-től 27 % mértékű lesz), illetve biztosítási kötelezettség hiányában a jövedelmet terhelő az egészségügyi hozzájárulás összege (amely január 1-től szintén 27 %). [Természetesen a járulékok, egészségügyi hozzájárulás alapja továbbra is az adóalap-kiegészítés nélküli bruttó jövedelem marad.] Az adótábla változásával együtt módosulnak az adójóváírás szabályai is, ennek megfelelően az adójóváírás mértéke a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 %-a lesz, de legfeljebb jogosultsági hónaponként ,-Ft (évente maximum ,-Ft), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer Ft éves összes adóalapig, az ezt meghaladó jövedelem 12 %-ával csökkentett összegben pedig 4 millió 698 ezer Ft-ig jár. Ezen új számítási módszert az adóelőleg megállapítás során is alkalmazni kell, melynek a magánszemélyre, a kifizetőre és a munkáltatóra vonatkozó széttagolt szabályai egységesítésre kerülnek, és némileg egyszerűsödnek is (pl.: az önálló tevékenység számlázott bevételéből nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő). Az előleg megállapítás során nagyobb jelentősége lesz a magánszemély nyilatkozatának, így a nyilatkozatában megjelölt éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet nem viselő járandóságok összege, az adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítése jelentősen befolyásolhatja a levonandó előleget. 2

3 Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 % -kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles január 1-től módosul a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételeinek köre, illetve azok jogcíme is. A korábban adómentes juttatási körből az adóterhet nem viselő járandóságok közé kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, és a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának juttatása. 2.) Adókedvezmények Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az őstermelői kedvezmény, a személyi ( súlyos fogyatékosság miatt járó ) és a családi kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét. 3.) Természetbeni juttatások A jövő évtől a törvény új rendelkezései alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül néhány juttatás, melyek az egyes juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig adómentesen voltak adhatók a törvény által megjelölt jogviszonyokban, ezen egyedi korlátokig 25 %-os kulccsal fognak adózni, a korláton felüli rész után pedig hasonlóan az ezen kedvezményesen adózó körből kimaradt 3

4 juttatásokhoz - a juttatónak 54 % személyi jövedelemadót (és 27 % járulékot, vagy eho-t) kell fizetnie. Kedvezményesen adózó juttatássá válik az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér két és félszereséig), a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetés (havi 18 ezer forintot meg nem haladóan), az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 %-ig), az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári- (a minimálbér 50 %-ig, illetve 30 %-ig), valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás (a minimálbér 50 %-ig) és a kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíj munkáltatói kiegészítése. Kimaradt kedvezményesen adózó körből, így a fentiek szerinti általános adó és járulék (vagy eho) fizetési kötelezettség terheli például a hideg étkezési utalványt, a művelődési intézményi szolgáltatást, vagy a csekély értékű ajándékot. A munkáltató által jelenleg is adómentesen biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve a forgalmi díj átvállalását, modem biztosítását is) adómentessége a jövőben is megmarad, ugyanakkor a számítógép juttatása adókötelessé válik. Szintén adómentes juttatás lesz a jövőben a közüzemi szolgáltató illetve a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben az elengedéssel adós és családja megélhetésének ellehetetlenülését előzi meg. 4.) Egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezések A magánszemélyeket terhelő különadó megszűnése természetesen a vállalkozókra is vonatkozik, ugyanakkor a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 19 %-ra emelkedik. A vállalkozói adóalap kedvezmények közül hasonlóan a társasági adó szabályaihoz megszűnik a megfizetett helyi iparűzési adó kedvezménye, valamint a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom költségéhez kapcsolódó kedvezmény. Bevezetésre kerül a tevékenységre jellemző kereset és ahhoz kapcsolódóan a vállalkozói kivét- és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma. Ez alapján, amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködői díj éves összege nem éri el a magánszemély főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, úgy az egyéni vállalkozó esetében az önálló, illetve társas vállalkozó esetében a nem önálló 4

5 tevékenységből származó (összevont adóalapba tartozó) bevételt a magánszemélynek adóbevallásában korrigálnia kell. A kiegészítés mértéke az egyéni vállalkozói kivét esetén a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, illetve ennek azon része, amely a vállakozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet; a társas vállalkozásban személyesen közreműködő esetében pedig a társas vállalkozás által adóévben kifizetett osztalék/osztalékelőleg azon része, mely a személyes közreműködői díjjal együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset összegét. Több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében azt a rendelkezést csak ott kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb. A kivét-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a - továbbra is 25 %-os adókulccsal terhelt - vállalkozói osztalékalapnak nem képezi részét az összevont adóalapban kivét-kiegészítésként már elszámolt összeg. Új adóalap csökkentő tételként a jogalkotó ugyanakkor beépíti a jogszabályba a kivétkiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó összegét. Az átalányadózásban a megállapított jövedelem (felbruttósítva) szintén az összevont adóalap részévé válik. IV. A külön adózó egyéb jövedelmek A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok nagyrészt változatlanul maradnak, néhány szabály azonban itt is módosul. Ezek közül a legfontosabbak ingatlan-bérbeadás bevételéből a bevezetésre kerülő vagyonadó levonható feltéve, hogy határidőben megfizették. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó (a jövedelemszerzés helye szerint tehát belföldi) jövedelemnek minősül továbbá s ezáltal 25 % mértékű forrásadó alá esik - a külföldi illetőségű magánszemélynek a Társasági adó törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházásából, kölcsönbe adásából, társaságból történő kivonásából származó jövedelem. A jövedelem összegének megállapítására ugyanakkor az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (az ingatlanokra vonatkozó százalékos csökkentésre tehát nincs lehetőség). 5

6 V. Egyszerűsített vállalkozói adó (2002. évi XLIII. törvény) Az eva mértéke január 1-től fő szabály szerint - 30 százalékra változik. Ettől eltérően 50 százalékos eva mértékkel adózik az a bevétel, amellyel az adóalany átlépi a bevételi értékhatárt. Az 50 százalékos kulcs természetesen a törvényi értékhatárt meghaladó bevételre jutó áfát is tartalmazza január 1-től abban az esetben, ha az eva alany átlépi bevételi értékhatárt, eva adóalanyisága az értékhatár átlépésének napját követő nappal szűnik meg, így az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít. Az eva alapját képező bevételekkel kapcsolatos változás továbbá, hogy az egyéni vállalkozónak az eva alanyisága megszűnésének időpontjában bevételt növelő tételként kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet kiszámlázott, de az ténylegesen nem folyt be, és a számla kiállításától még nem telt el 30 nap. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok éves bevallási határideje február 15- ről február 25-re módosul. VI. Általános forgalmi adó(2007. évi CXXVII. törvény) Az általános forgalmi adót érintő változások közül az első helyre kívánkozik a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfa kulcsával összefüggő változás, melynek értelmében az ezen szolgáltatás után felszámítandó általános forgalmi adó kulcsa 18 százalékra módosult. A kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor a kereskedelmi szálláshely- szolgáltatás teljesítési időpontja július 9. vagy azt követő nap. A rendelkezés július 9-től hatályos, de az átmeneti szabályok szerint, ha az értékesítés július 1. és július 8. között történt, és az akkor hatályos szabályok szerint 25 százalékos áfa kulcsot alkalmaztak, a 20 százalékos adókulcs erre az időszakra visszamenőlegesen alkalmazható. Amennyiben már a számlázás a 25 százalékos adókulcs alkalmazásával megtörtént, a számlát módosítani kell, és ha a módosítás következtében önellenőrzés szükséges, azt pótlékmentesen lehet megtenni. 6

7 Az általános forgalmi adó törvény hatályos szabályozása alapján az import utáni áfa fizetési kötelezettséget fő szabály szerint a vámhatóság kivetése alapján kell teljesíteni. Ugyanakkor meghatározott feltételek teljesülése esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy az adózó kivetés helyett - a likviditási szempontból kedvezőbb - önadózással teljesítse az import utáni áfa fizetési kötelezettségét. Az új szabályozás szeptember 1-én lép hatályba, azzal, hogy az az adózó, aki termék importja esetében augusztus 31. napján az adó önadózással történő megállapítására jogosult, e jogosultságát a augusztus 31-én hatályos szabályok szerint gyakorolhatja szeptember 1. napját követően is, de legfeljebb június 30. napjáig. VII. Társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény) A társasági adó mértéke 16%-ról 19%-ra változik, de ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások 4%-os különadója megszűnik, a hitelintézeti járadék kivételével. Továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy 50 millió forint adóalapig, meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10%-os adókulcs lehet alkalmazni. A társasági adót érintő módosítások közül kiemelést érdemelnek az adóalap növelő és csökkentő tételekkel kapcsolatos változások. Ezek egy része pontosításokat, technikai változtatásokat tartalmaz, ugyanakkor érdemi változás, hogy a beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíjhoz, valamint a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó, és a bejelentett részesedéssel kapcsolatos kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. Megmaradnak azonban azok a korrekciós tételek, amelyek jellemzően a számviteli szabályozástól jelentenek eltérítést. A megszűnő tételek a következők: szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap csökkentés, üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap csökkentés, szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthető kedvezmény, kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, 7

8 képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése, adott/kapott támogatás, a kapcsolt vállalkozások által fizetett/kapott kamat 50 %-ra vonatkozó módosító tételek. A közhasznú szervezetek támogatását és a közérdekű kötelezettségvállalást jelentő adomány kedvezménye nem szűnik meg, mivel a törvény szerint az adott támogatás 2010-től nem növeli az adóalapot. A kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásánál, és a tartós adományozási szerződés alapján történő támogatásánál pedig továbbra is érvényesíthető a plusz kedvezmény, amely az első esetben a támogatás 50 százalékának, a második esetben 20 százalékának az adóalapból történő levonását jelenti. Változás továbbá, hogy a támogatás összege nem függ az adózás előtti nyereségtől (eddig annak 20 százalékáig lehetett a támogatást adományként kezelni), a többlet kedvezmények pedig a nyereség mértékéig érvényesíthetők. VIII. Illeték (1990. évi XCIII. törvény) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Lakásszerzés esetén a fizetendő illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6 százalékról 4 százalékra csökken. Az új illeték mértékeket a január 1. után illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Illetékkötelessé válika belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése, azzal, hogy bejelentési és illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Az illetéket nem csak a legutolsó vagyoni betétre (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 százalékot), hanem 8

9 valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre esően meg kell fizetni. Az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétekre eső hányada. Illetékalap csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az 5 évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betétekre, illetve 75 százalék feletti újabb részesedés megszerzése esetén azon vagyoni betétekre eső forgalmi érték, melyek után már fizettek illetéket. A vagyonszerzés után az általános illetékmértéket kell alkalmazni. Ugyanakkor illetékkötelessé válik az üzletrész öröklés útján történő megszerzése. Lakóház építésére alkalmas telektulajdont szerzők (öröklés, ajándékozás, vásárlás) esetében kedvező változás, hogy amennyiben igénybe vették a feltételes mentesség kedvezményét, és a beépítésre nyitva álló határidő október 1. és május 31. között járna le, lakóházépítésre nyitva álló határidő 2 évvel meghosszabbodik. A határidő hosszabbítás nem automatikus, azt kérelmezni kell. A október január 15. között lejáró határidő esetén a kérelem előterjesztésének határideje január 31. Ezt követően a kérelem előterjesztésének határideje a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejáratának napja. Ugyancsak 2 évvel meghosszabbításra kerül az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, ahol a október 1. és május 31. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik. A kérelem előterjesztésének szabálya az előzőekben leírtakkal azonos. A finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében a jogszabály kétéves időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a jogszabály a visszlízing ügyletben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz jussanak. 9

10 IX. Adózás rendje (2003. évi XCII. törvény) Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) legjelentősebb módosítása a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok állami adóhatóság általi átvételéhez kötődnek. X. Számviteli törvény változásai A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása értelmében a törvény hatálya kiterjed a jövőben a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre, valamint a korlátlan felelősséggel működők közül azokra, akik nem tartoznak az eva hatálya alá. 10