Szerző: Mátyus Mihály (prezentáció) További közreműködők: Löffler Marianne, Pádár Tivadar, Schindler Rózsa, Simonics István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Mátyus Mihály (prezentáció) További közreműködők: Löffler Marianne, Pádár Tivadar, Schindler Rózsa, Simonics István"

Átírás

1 Szerző: Mátyus Mihály (prezentáció) További közreműködők: Löffler Marianne, Pádár Tivadar, Schindler Rózsa, Simonics István Szakmai lektor: Birher Nándor Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014 Áttekintés az új felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Tananyag Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.

2 A modul célja, hogy általános áttekintést adjon évi LXXVII. felnőttképzési törvényről továbbiakban Fktv. és a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletről a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról, illetve az ezekhez kapcsolódó jogszabályokról. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a modulban a résztvevők megismerhetik az új felnőttképzési rendszert megalapozó jogi háttér alapvető és összetartozó elemeit, ugyanakkor az egyes részkérdések tárgyalása a következő modulokban történik. Az új felnőttképzési törvény továbbiakban Fktv. a felnőttképzési rendszer megújításának céljai alapján született. E célok az alábbiak: A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentráljon, maximálisan figyelembe véve a gazdaság igényeit. Ezért a törvény szerinti szabályozásban jelentős szerepet tölt be a gazdaság igényeivel kapcsolatban megfelelő információkkal és rálátással rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. A szabályozás legyen a korábbinál átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető. Biztosítsa, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a megszerzett bizonyítvány egyenértékű legyen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel. A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerőpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz. 2

3 Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci hatékonysága, a felnőttképzésben (szak)képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya. A törvény kizárólag a támogatott képzések szabályozására irányul, amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel. Ezek az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő, valamint a nyelvi képzések, illetve azok a tanfolyamok, amelyekhez államháztartási (önkormányzati) vagy uniós forrásból a résztvevő támogatást kap. Az államnak tehát e képzésekért, ezek minőségéért kell és lehet felelősséget vállalnia, és ezért a szabályozásnak is e képzésekre, illetve az ilyen képzéseket folytató képzőkre kell vonatkoznia. Az Fktv. 1. (4) szerint: A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A felnőttképzés támogatásának összehangolása érdekében a törvény hatálya az Fktv. 1. (1) f) pontja szerint a támogatást nyújtóra is kiterjed. Az Fktv. a Magyarország területén megvalósuló, illetve ide irányuló képzési tevékenységekre, így pl. a hazánkban működő külföldi nyelviskolákra is vonatkozik. 3

4 Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező, ugyanakkor a képzés minősége emelésének célját el nem érő felnőttképzési akkreditációt. Az engedélyezési rendszerben kevesebb adminisztrációval terhelt az eljárás, az engedélyt nem kell időszakonként megújítani, mivel az határozatlan időre szól. A szükséges hatósági döntéseket az erre felhatalmazással és hozzáértéssel rendelkező szervezet hozza, megfelelően felkészült és felelős szakértők javaslata alapján. Az intézmények működésének törvényességi és szakmai ellenőrzése koncentráltabbá, egyben rendszeresebbé válik, amelyet az e feladatra megfelelően felkészült személyek végeznek. Az Fktv. a minőségi célok teljesítésére készteti az engedéllyel rendelkező intézményeket. 4

5 Az Fktv. több kapcsolódó jogszabállyal közösen értelmezhető, egymásra épülő rendszert képez. A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, elsősorban a szakképesítések megszerzését szolgáló felnőttképzési tevékenységhez és az OKJ szerinti képzések (1. képzési kör) megvalósítását szabályozza. A évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) az engedélyezés eljárás során végzendő szakértői tevékenységet is szabályozza. A évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló jogszabály alapján végezhetők azok a felnőttképzési tevékenységek, amelyek nem tartoznak az Fktv. hatálya alá. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról határozza meg az Fktv.-ben előírt keretek részletes eljárásait. Mindenképpen célszerű tanulmányozni az évi CLV. törvényt a fogyasztóvédelemről és a évi V. törvényt a Polgári Törvénykönyvről, hiszen azok is tartalmaznak az Fktv. végrehajtásához és megvalósításához kapcsolódó szabályokat. 5

6 A szakértői munka egyik fontos feladata a felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályok hatályos változatainak ismerete, illetve ezeknek a megfelelő időállapotok szerinti kezelése. A már eddig megjelent, a tervezés és egyeztetés alatt levő rendeletek kiadásával válik teljessé az a jogszabályi rendszer, amely egyértelműen meghatározza és szabályozza a felnőttképzésben résztvevők körének hatáskörét, munkáját, feladatait és annak ellentételezését. 6

7 Az Fktv. a felnőttképzési tevékenységet szabályozó kerettörvénynek tekinthető, e tevékenység folytatásának általános feltételeit állapítja meg. Az előző felnőttképzési törvény több mint tízéves alkalmazásának tapasztalata szerint az érintett képzések azok közül is elsősorban a hatósági jellegű képzések az új Fktv. általános szabályozási keretébe nehezen vagy egyáltalán nem illeszthetők be, így indokolt a hatálya alóli kivételük. Ugyanakkor a képzések összessége áttekinthetőségének megteremtése indokolja, hogy a törvény hatálya alól kivételre került képzések esetében a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltasson a hatóság részére, mely a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza. Az Fktv. 21. szabályozza a felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatokat. Az Fktv. az általános hatályától eltérően a kötelező statisztikai adatszolgáltatásról szóló rendelkezéseket a hatálya alól kivételre került képzések vonatkozásában is alkalmazni rendeli. Így az érintett rendelkezés az intézmények statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét nem csupán a felnőttképzési tevékenységet, hanem a törvény hatálya alól kivett képzési tevékenységet végző intézményekre is kiterjeszti. Az adatszolgáltatás indoka egyrészt az előző felnőttképzési törvény alapján kötelező statisztikai adatszolgáltatás továbbvitele az adatok folyamatos felhasználásának érdekében, másrészt annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatási rendszer kapcsolódni tudjon az európai uniós statisztikai adatszolgáltatási rendszerekhez. E rendelkezés a Fktv. személyi és tárgyi hatályának meghatározására irányul. A törvény meghatározza mindazon személyi és intézményi kört, amely az alkalmazás szempontjából érintett. A törvény tárgyi hatálya igazodik a törvényalkotó azon céljához, mely szerint meg kell teremteni a felnőttképzés képzési célok szerinti differenciált szabályozását, valamint azt, hogy a szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek 7

8 kielégítését megvalósító képzésekre koncentráljon. E céloknak megfelelően, felnőttképzési tevékenységként csak azon, iskolarendszeren kívüli képzésre irányuló tevékenységet szabályozza, amely OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés, támogatott egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés, valamint támogatott egyéb képzés, amelyeket képzési köröknek nevezünk. Az Fktv. 1. (5) b) pontnak megfelelően nem tartozik a törvény hatálya alá a törvényben meghatározott jogalanyok azon képzési tevékenysége, mely nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, továbbá a megjelölt jogalanyok OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzései befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenysége. Az érintett képzési köröknél a vizsgáztatást és vizsgatevékenységet más jogszabályok pl. a 315/2013. (VIII. 28.) korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól határozzák meg. Ugyanakkor az Fktv. megteremti a lehetőségét annak, hogy a jogalanyok kizárólag a támogatás hiánya miatti képzési tevékenysége is a törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységnek minősüljön, amennyiben az érintett jogalany a képzési tevékenységet a törvényben foglaltak alapján szervezi meg. Az Fktv hatálya az 1. (5) a) j) meghatározások alapján nem terjed ki azokra a[z] általában más jogszabályban szabályozott képzési tevékenységekre, amelyeknek szabályozása valamely ágazat felelősségi körébe tartozik (pl. közszolgálati képzések, egészségügyi ágazati képzések, hatósági jellegű képzések). A kivételüket az indokolja, hogy e képzések sokféle ágazatot érintő, speciális jellege miatt a megfelelő szabályozás az egyes ágazatok felelősségének keretein belül lehetséges. Nem tartoznak az Fktv. hatálya alá a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzések és 8

9 továbbképzések, valamint a kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzések és továbbképzések. Mindenképpen célszerű tanulmányozni az (5) bekezdés bevezetőjében meghatározott kivételeket is! A felnőttképzésben szabályozott képzések képzési körökre osztása megteremti annak lehetőségét, hogy a szabályozás jobban igazodjon a képzések speciális szakmai jellegéhez, egyben hozzájárul a képzőintézmények profiljának tisztításához, és biztosabb alapokra helyezi az intézmények ellenőrzését. A támogatott egyéb szakmai képzések, valamint a nyelvi képzések körében létrejövő felnőttképzési szakmai, valamint nyelvi programok nyilvántartása átláthatóbbá teszi ezeket a képzéseket, ami a megrendelők érdekeit szolgálja, egyben hozzájárul a felnőttképzés rendezettebbé, szakmailag is irányítottabbá tételéhez. A támogatott egyéb szakmai képzésekre vonatkozó felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartását a kamara az agrárkamara bevonásával vezeti, és gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogosítványokat, mellyel biztosítható, hogy e képzések képzési programjának a szakmai tartalma is a gazdaság igényeit tükrözze. E célhoz kapcsolódik az a szabályozási rendelkezés, amellyel bárki számára lehetőség nyílik kidolgozott programkövetelményre vonatkozó javaslat benyújtására, hiszen erre csak olyan intézmények, szervezetek fognak vállalkozni, amelyek érdekeltek az adott képzések megvalósulásában. 9

10 Az Fktv. szerint felnőttképzési tevékenységet kizárólag engedéllyel rendelkező képzőintézmény folytathat, határozatlan időre szóló engedély birtokában, amennyiben megfelel a törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Az Fktv. 3. (1) alapján engedély kiadására, illetőleg módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet a hatósághoz kell benyújtani, amely a 3. (2) bekezdésnek megfelelően közigazgatási hatósági eljárás keretében hatvan napon belül dönt a kérelemről. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől (Ket.) eltérő, hosszabb ügyintézési határidő megállapítását az alábbi okok indokolják: az engedély széles körű feltételrendszeréből adódóan a hatóságnak kellő időt szükséges biztosítani a tényállás tisztázásához (iratanyag megvizsgálása, szakértők kirendelése, helyszíni szemle elrendelése és lefolytatása stb.); a határozatlan időtartamra szóló engedély erősíti a hatóság körültekintő, minden feltétel részletes vizsgálatára irányuló kötelezettségét az engedélyezési eljárás során, amelynek csak a hosszabb ügyintézési határidőben tud kielégítően eleget tenni; az engedélyezési eljárás a felnőttképzési tevékenységen belül megtalálható sokszínű képzési tevékenység folytán nem hasonlítható össze egyéb, más szolgáltatási tevékenységgel sem, amely jellemzően nem teszi lehetővé az egyszerű, mechanikus, kevés munkaórát igénylő ügyintézési folyamatot. A törvény az engedélyezési eljárásban meghatározza az engedély kiadásának, módosításának és kiegészítésének fogalmát. Az engedély az abban szereplő képzések képzési kör megjelölésével történő engedélyezése; az engedély módosítása az intézmény meglevő engedélyének új képzési körrel történő bővítése; míg az engedély kiegészítése az intézmény engedélyében szereplő képzési kör új képzéssel történő bővítése. A hatóság az engedély kiadására és módosítására irányuló eljárást kérelem, míg az engedély kiegészítésére irányuló eljárást bejelentés alapján folytatja le. A kiegészítésnél alkalmazandó egyszerűsített eljárást az indokolja, hogy ebben az esetben az intézmény 10

11 már rendelkezik arra a képzési körre vonatkozó engedéllyel így a képzési körre irányadó feltételekkel is, amelynek keretén belül új képzést kíván indítani. Mindez lehetővé teszi, hogy a hatóság az engedélyezés szélesebb feltételrendszerének vizsgálata nélkül, a bejelentésben foglaltakra alapozza döntését. Felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenységet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal mint hatóság, illetőleg a kamara engedélyével rendelkező személyek folytathatnak, amennyiben megfelelnek a törvényben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az Fktv. csupán két tevékenységfolytatási feltételt nevesít: a büntetlen előéletet, valamint azt, hogy az adott személy nem áll felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt. A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai képesítés, szakmai gyakorlat és az egyéb feltételek meghatározása miniszteri rendeletben történik. A Ket. 12. (3) (4) bekezdése alapján a törvény biztosítja a kamara számára a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági jogkör gyakorlását, valamint meghatározza a jogorvoslati fórumrendszert. A szakértői tevékenységet engedélyező hatóság és a kamara nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértőkről és felnőttképzési programszakértőkről azzal, hogy a nyilvántartás természetes személyazonosító adatokon túli adattartalmát a szakértői tevékenység végzésének részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet határozza meg. A törvény a szolgáltatási törvényben, valamint az adatvédelmi jogszabályokban foglaltakkal összhangban határozza meg a szakértői nyilvántartásnak a hatóság és a kamara által honlapjukon közzétehető adatait, valamint a nyilvántartások kezelésének időtartamát. Az Fktv. részletezi a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezését végző hatóságnak és kamarának e tevékenységet végzők ellenőrzésével kapcsolatos jogköreit, az ellenőrzés törvényi szintű szabályozást igénylő 11

12 tartalmi elemeit (pl. adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből). Az Fktv ának megfelelően a hatóság Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (FSZB) működtet, amelynek elsődleges feladata a felnőttképzési szakértői rendszer működtetéséhez kapcsolódik, illetőleg segíti a felnőttképzést folytató intézményeket a jogszabályoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerük kialakításában. Tagjai e törvényi célhoz igazodóan felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők, elnökét és tagjait a testület által ellátott feladatok jelentőségéhez mérten a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. Az engedély és a folyamatos működés feltételei: az Fktv és A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) ban megfogalmazott szabályok szerint működik. Ezt részletesen a 3. modulban fejtjük ki. (Kiegészítő információ található a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvényben.) A képzési programra az Fktv. 12., a felnőttképzési szerződésre a 13. ír elő keretszabályokat, amelyet a 4. modulban ismerhetünk meg részletesen. A minőségirányítási rendszerről az Fktv. 14. ír, a Kr. 17. és A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2 5. tartalmaz részleteket, de ebben a tananyagban is lesz még róla szó. A felnőttképzési információs rendszer és a képzés dokumentumait az Fktv , valamint a Kr ban megfogalmazottak szabályozzák. Erre még a későbbiekben 12

13 visszatérünk. Az intézmények tájékoztatási kötelezettségét az Fktv. 17. írja le. A felnőttképzési szakmai és nyelvi programkövetelményekre vonatkozó szabályok megtalálhatók az Fktv ban és A felnőttképzési szakmai és programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben. Ebben a tananyagban is olvashatnak majd egy átfogó jellemzést erről, de az 5. modulban részletes tájékoztatást kaphatnak erről. Az intézmények ellenőrzéséről, jogkövetkezményekről az Fktv ban, a Kr ban tájékozódhatnak, de a 6. modulnak csak ez a témája. Adatnyilvántartás és adatszolgáltatásra vonatkozó joghely az Fktv. 21., valamint a 7. modul témája ez. A pályakövetésről az Fktv. 22. ír. A felnőttképzési támogatási rendszer elveit az Fktv határozza meg, de a 8. modulban erről részletesen lesz szó. Átmeneti rendelkezésekre, amelyeket az Fktv , valamint a Kr. 32. fogalmaz meg külön dián térünk ki. A felnőttképzési tevékenység folytatásában már nem új szabályozás a hatósági eljárás előírásainak alkalmazása. Ismeretes, hogy a évi CI. törvény alapján kezdeményezett akkreditációs eljárás is a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) előírásai szerint működött. Az Fktv. az engedélyezési eljárást, a törvény által meghatározott kétévenkénti hatósági ellenőrzés lefolytatását és a szankcionálás módját a fent hivatkozott Ket. szerinti 13

14 eljárásként definiálja. A hatósági ellenőrzést és engedélyezési eljárást a törvény a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hatáskörébe utalja. Az engedélyezési eljárásnál a Kr. 7. (3) bekezdésében az áll, hogy a szakértői bizottság vezetőjének a helyszíni szemle helyszíneire vonatkozó értesítésében a kérelmező figyelmét fel kell hívnia a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is. Az együttműködési kötelezettséget és az együttműködés hiányának jogkövetkezményeit a Ket. 57/A (4) bekezdése is előírja. Általános szabály az, hogy az intézmény együttműködésének hiánya esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a kirendelt szakértői bizottság által készített jegyzőkönyv alapján a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően dönt. A szakértői bizottság a helyszíni szemle megállapításait a Ket. 39. alapján jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyv hiteles dokumentum, amelynek formai előírása, hogy a jegyzőkönyvet aláírók és a meghallgatott személyek minden oldalt aláírásukkal hitelesítsenek. További kötelezettség az eljárás alá vont intézmény képviselőjének a jegyzőkönyv megállapításaihoz tett nyilatkozattételi lehetősége (Ket. 51. (1) bekezdés, valamint a 68. (1) bekezdés alapján). A jogorvoslati-fellebbezési lehetőség szintén e törvény előírásait betartva lehetséges. A felnőttképzési tevékenység engedélyezése kapcsán a másodfokot a minisztérium (NGM) jelenti, míg a szakértői tevékenységre vonatkozóan a szakértői tevékenység ellenőrzésekor vagy esetleg a szakértőre tett panasz esetében bíróság jár el a Ket. szerint. A Ket. hatálya alá tartozik a szakértői tevékenység engedélyezése is. A szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettség betartatása, az engedélyezési eljárás és ellenőrzés lefolytatásának kirendelő végzés alapján történő lefolytatása szintén a Ket. hatálya alatt működik. (A szakértői rendelet tervezete e tananyag írásakor az NGM honlapján megtekinthető.) A felnőttképzési tevékenység törvényi hatálya alatti működésének tartalmi szabályozó eleme a programkövetelmény. A programkövetelmény nyilvántartásba vételi eljárása, illetve az engedélyezett keretrendszerek nyilvántartásba vételi eljárása, valamint a minőségirányítási rendszer felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél történő alkalmazhatóságának eljárása nem tartozik a Ket. hatálya alá, tehát ez nem hatósági eljárás szabályai szerint történik. Mivel az engedélyezési eljárás elektronikus felületen történő kérelemmel indítható, szeretnénk a figyelmet ezzel kapcsolatban felhívni az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) kormányrendelet előírásaira. 14

15 A felnőttképzésben közreműködő szakértők státusa is megváltozott. A törvény szövege szerint beszélünk felnőttképzési szakértőről (általános szakértő, a régi terminológia szerint intézményi szakértő) és programszakértőkről. 15

16 Az Fktv. a 14. (2) bekezdésben egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az alkalmazott minőségbiztosítási rendszernek megfelelően kétévente legalább egyszer külső szakértővel köteles elvégeztetni minőségbiztosítási rendszerének értékelését. Külső értékelést csak olyan jogi személy végezhet, aki rendelkezik a Felnőttképzési Szakértői Bizottsághoz benyújtott és a felnőttképzési intézményeknél történő alkalmazhatóságról szóló miniszteri döntéssel bíró felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerrel. Az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben közreadott peremfeltételeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek pályáztatása/befogadása folyamatban van. Még egy esetben kell külső szakértőt igénybe vennie az intézménynek. Nevezetesen az engedélyezési eljárás elindításánál, a folytatni kívánt képzési programok előzetes minősítésekor. A programok előzetes minősítése mindegyik képzési körre vonatkozik. A jogalkotó annak érdekében, hogy a programakkreditáció és az engedéllyel rendelkező programok között a megszerzett jogok és a folytonosság biztosított legyen, az Fktv. 18. (4) bekezdése, valamint a 30. (3) bekezdése értelmében elrendelte az akkreditált képzési programok felülvizsgálatát. Az NMH és MKIK felülvizsgálata arra irányul, hogy az akkreditált képzési program a program tartalmát érintő átalakítás nélkül felhasználható-e az Fktv szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelményeknek, ill. a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba való felvételéhez. A vizsgálatot az MKIK által felkért külső programszakértők végzik. 16

17 A évi CI. törvény alapján intézményakkreditációval rendelkező intézmények augusztus 31-ig indíthatnak képzést, kivéve ha az intézményakkreditáció hamarabb veszti hatályát, Fktv. 30. (1) bekezdés. A január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények március 31-ig indíthatnak képzést a augusztus 31-én hatályos jogszabályok alapján. A már megindult képzés befejezhető esetlegesen az akkreditáció lejártát követően is, az akkreditáció követelményei szerint (Fktv. 30. (1) bekezdés). Akkreditált képzési programok augusztus 31-ig, január 1-jét követően akkreditáltak március 31-ig megfelelnek az engedély kiadásához előírt képzési programnak. Az akkreditált képzési programok kamarai felülvizsgálatának határideje a programkövetelmények nyilvántartásba vételi feltételei szempontjából március 31. A 150/2012. Kr. (VII.06.) 9. (6) bekezdése szerint szeptember 1-jétől már csak a augusztus 31-ét követő időpontban hatályos OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint indíthatók képzések. OKJ-s és KER-szint teljesítésére irányuló képzést szeptember 1. után csak engedéllyel rendelkező (vagy augusztus 31- én hatályos és legalább a képzés lezárásáig hatályban lévő IA minősítéssel rendelkező) szervezet folytathat. A 393/2013. (XII.12.) Kr. 32. (2) bekezdése szerint az Fktv. 1. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti azon képzéseket, amelyek június 30-ig nem rendelkeznek az érintett képzésre előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési programmal, a felnőttképzést folytató intézmény engedélyéből az NMH törli. Azaz az érvényességi ideje ekkor lejár. A felnőttképzési törvény módosította az Általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 85. (2) bekezdés b) pontját, miszerint az áfamentesség az engedélyezett és szervezett képzésekre vonatkozik. Ezt a módosítást a szeptember 1-jén vagy azt követő időpontokban induló képzésekre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a felnőttképzésben lebonyolított OKJ-s képzés, továbbképzés és vizsgáztatás, a felnőttképzési törvény alapján szervezett és akkreditált/engedélyezett képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. 17

18 A korábbi jogszabályi környezet átfogó átalakítása az egész terület részletes újraszabályozását követeli meg. A felnőttképzési törvény új tartalmi szabályozási rendszere, finanszírozása, támogatási rendszere természetes módon magával hozta a hierarchikus jogszabályi piramis újabb elemének, a kormányrendeletnek a megalkotását. Természetesen a kormányrendelet célrendszere igazodik a törvényben megfogalmazott célokhoz, mégsem érdektelen ezeket újra felidézni. A legfontosabb elemek: a felnőttképzésben megvalósuló képzések jobban igazodjanak a munkaerőpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz; ennek alapján növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci hatékonysága, a felnőttképzésben képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya; valamint hogy az új szabályozási rendszer biztosítsa, hogy csak felkészült, minden szükséges személyi és tárgyi feltétellel folyamatosan rendelkező szolgáltató kaphasson felnőttképzési tevékenység folytatására engedélyt; a felnőttképzésben részt vevő számára adjon garanciát a képzés teljes időtartamára. A fenti célok megvalósítása érdekében, figyelembe véve az Fktv. által meghatározott kereteket a Kormány november 13-i hatállyal életbe lépett 393/2013. (XI. 12.) Kormányrendeletet alkotta meg. A Kormányrendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a 18

19 felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat foglalja össze. A kormányrendeletben megfogalmazottak az alábbi alapelveket követik: az engedély az Fktv. szerint határozatlan időre szól; a szükséges hatósági döntéseket ez erre felhatalmazással és hozzáértéssel rendelkező, az országosan egységes elbírálást biztosítani képes Nemzeti Munkaügyi Hivatal mint állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozza meg a megfelelően felkészült és felelős felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők javaslata alapján; az engedélyezési rendszerben a képzés színvonalának kulcstényezőit magába foglaló, ellenőrizhető és értékelhető, tehát pontosan definiált követelményeket fogalmaz meg. Az engedélyezési eljárás részletes szabályai és az engedéllyel rendelkező képzőintézmények nyilvántartása: Kr , tartalmi kereteit itt rögzítjük, míg részletes elemzést a 3. modulban kapnak a résztvevők. A képzési program elkészítésének és előzetes szakértői minősítésének szabályait a Kr tartalmazza, tartalmi kifejtése az 5. modul feladata. A szakértőkkel kapcsolatban már az előzőekben néhány dolgot említettünk. 19

20 Az engedély megszerzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Kr. 16., valamint 1. és 2. melléklete határozzák meg. A minőségcélok meghatározása és a külső értékelés: Kr. 17. A vagyoni biztosíték: Kr Az elégedettségmérés: Kr , valamint 3. melléklete A képzési dokumentumok vezetése: Kr. 24. Az ellenőrzés részletes szabályai: Kr , részletesen a 6. modulban lesz szó erről. A bejelentés, módosítás, kiegészítés alapján induló engedélyezési eljárás szabályozásának feltételeit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló Fktv. 10. sorolja fel. Az adott joghely szerint a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények mint jogalanyok akkor kaphatnak engedélyt a felnőttképzési törvény hatálya alatti felnőttképzési tevékenység folytatására, ha rendelkeznek az alábbi feltételekkel: 20

21 1. az Fktv ában meghatározott tartalmú, a kérelembe n szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal; 2. a kérelemben szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint a 393/2013 (XI. 12.) kormányrendelet 16. -ában meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel; 3. az 58/2013. (XII. 12.) NGM rendelet ban meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel (erről a későbbiekben részletesen lesz még szó); 4. az Fktv ban meghatározott tartalmú felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel; 5. ügyfélszolgálat és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel; 6. a Kr (1 4) bekezdésében meghatározott paraméterekkel, jellemzőkkel rendelkező, tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokkal; 7. a Kr ban meghatározott vagyoni biztosítékkal. A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok körét a Kr. az 5. -ban részletezi. 21

22 Áttekintés az új felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről 1. A díjrendeletben (56/2013. (XII. 04.) NGM rendelet) meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum. 2. A felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési program. 3. A szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét bizonyító oklevél másolata. 4. A vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, a 18. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szerződés. 5. A kérelmező vagy bejelentő nyilatkozatai: személyi és tárgyi feltételek biztosításáról köztartozás-mentességről, a működés feltételeiként előírt eljárások, szabályzatok, rendszerelemek meglétéről, valamint arról, hogy nem áll fenn a kérelmezővel szemben az engedély megszerzését kizáró ok. Az Fktv.-ben foglaltak szerint a hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság kivételképpen szakértő bevonásával folytatja le. A szakértőt, illetőleg a szakértői bizottság tagjait a hatóságnak az Fktv. 6. szerint engedéllyel rendelkező felnőttképzési 22

23 Áttekintés az új felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről szakértők és felnőttképzési programszakértők közül kell kirendelnie. Több szakértő szakértői bizottság eljárásban történő közreműködését az indokolja, hogy az engedélyezési eljárás során a hatóságnak vizsgálnia kell egyrészt a felnőttképzést folytató intézmény működésével kapcsolatos általános jogszabályi feltételeket, másrészt a kérelmében szereplő képzési programokhoz kapcsolódó speciális feltételeket. Az Fktv.-ben szabályozott szakértői rendszer alapján az említett általános jogszabályi feltételeket a felnőttképzési szakértő, míg a képzési programokhoz kapcsolódó speciális feltételeket felnőttképzési programszakértő vagy programok vizsgálatára is jogosult felnőttképzési szakértő vizsgálja. A kérelem elbírálására a évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a 85/2012. (IV. 21.) kormányrendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól az irányadó, a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben megfogalmazott eltérésekkel. A 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor a különböző képzési körökben az engedély megszerzéséhez, módosításához vagy kiegészítéséhez kérelmet kell beadni az intézménynek, illetve bizonyos körre kiterjedő engedély birtokában elegendő a folytatni kívánt képzések bejelentése az NMH-hoz. Az engedély kérelemmel történő kiadásának, módosításának esetei: az engedély kiadása az első három képzési kör bármelyikére, valamint a meglévő engedély új képzési körrel történő bővítése (módosítás) esetén 23

24 Áttekintés az új felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről A szabályozásra az alábbi szakmai, szervezeti okok miatt van szükség: Az első és a második képzési kör vonatkozásában az azonos szakmacsoportba tartozó képzések hasonló szakmai feltételei és az iskolai rendszerű képzések szigorúbb előírásai (kerettanterv figyelembevétele) indokolják az engedély kérelemmel történő kiegészítése, illetve bejelentése esetében kialakított egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő szabályozást. A harmadik képzési körben az általános nyelvi képzés meghatározott, tovább bontható és egymásra épülő kimeneti szintjeit, valamint az azonos nyelv oktatásához szükséges, részben hasonló személyi és tárgyi feltételeket veszik figyelembe az engedély kiegészítésére, illetve bejelentésére vonatkozó előírások. A negyedik képzési körbe tartozó engedélyezés lényegesen eltérő szabályozását az indokolja, hogy azokkal a társadalmi szervezetekkel, intézményekkel szemben, amelyek csak a negyedik képzési körben kívánnak többnyire nem rendszeresen egy-egy támogatott, az első három képzési körbe nem tartozó egyéb képzést lebonyolítani, nem lenne méltányos ugyanazokat a feltételeket támasztani, mint az első három képzési körben felnőttképzést folytató intézmények esetében. A kérelem és a bejelentés az 1 3. képzési körben alapvetően abban különbözik egymástól, hogy a bejelentéshez sokkal kevesebb dokumentum és nyilatkozat csatolása szükséges, és bejelentés esetén nincs szükség szakértői bizottság közreműködésére, mert a bejelentő intézmény ekkor már rendelkezik engedéllyel. Ugyanakkor ezekben a képzési körökben az engedély módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelem benyújtásához sem kell minden olyan dokumentumot csatolni, amire a kérelem kiadásához, illetve módosításához szükség van. Ennek oka ugyancsak az, hogy ekkor a kérelmező már rendelkezik engedéllyel (és így nyilvántartásba vételi számmal is), a képzésre való 24

25 alkalmasságának általános feltételeit tehát az engedélyezési eljárás során már megvizsgálták. Az Fktv. 3. (2) bekezdése eltérően kezeli a negyedik képzési körbe tartozó képzéssel összefüggő engedély kiadását. Ezért az NMH e képzési körbe tartozó képzés engedélyezési eljárását szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le. Ebben az esetben a képzés minőségének garanciáját az adja, hogy az e képzési körre vonatkozó kérelem esetén is be kell nyújtani a képzésre vonatkozó, szakértő által előzetesen minősített képzési programot. Az engedély kiadására vonatkozó kérelemben csak olyan adatok megadását írja elő a kérelmező számára, amelyek az Fktv. szerint az engedéllyel rendelkező képzőintézmények közhiteles nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) szerepelnek, és csak azon feltételek meglétéről kell a kérelmezőnek vagy bejelentőnek nyilatkoznia, amelyeket az Fktv. az engedély megszerzésének feltételeiként meghatároz, és amelyek részletezését a rendelet tartalmazza. Az engedélyezési eljárásban a szakértői bizottság az 1 3. képzési körre vonatkozó kérelmek esetében döntően a helyszíni szemle során az adatok valóságtartalmát ellenőrzi, és vizsgálja, hogy a kérelmezőnél valóban rendelkezésre állnak-e az általános, valamint a folytatni kívánt képzésekhez meghatározott feltételek. Az NMH az 1 3. képzési körbe tartozó kérelem esetén a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértőt jelöl ki a kérelem elbírálását végző szakértői bizottságba. Kidolgozott és szakértő által előzetesen minősített képzési programot minden kérelemhez csatolni kell, hogy az már a helyszíni szemle megkezdése előtt a kirendelt szakértők rendelkezésére álljon. Az NMH a kérelem elbírálását a szakértői véleményre alapozza, mely az Fktv.-ben és a rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének megítélésére vonatkozik. A kérelemben foglalt képzések egy részére is kiadható az engedély, ha a szakértői javaslat alapján egyes képzési programok elutasításra, míg mások engedélyezésre kerülnek. Az engedélyezés körében hozott hatósági döntés ellen a Ket. alapján a nemzetgazdasági miniszterhez lehet fellebbezni. A jogorvoslattal kapcsolatos díjak mértékére vonatkozó előírás az 56/2013. (XII. 4.) igazgatási szolgáltatási díjakról szóló miniszteri rendeletben szerepel. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet a 11. -ban meghatározza a nyilvántartásból történő törlés eseteit is: Az NMH a nyilvántartásból törli a felnőttképzést folytató intézményt, ha a) bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, és ennek alapján az NMH az engedélyét visszavonta, b) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó elhalálozott, vagy c) az engedélye teljes egészében visszavonásra került. Az NMH a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzésre vonatkozó engedélyét visszavonja, és a képzést a nyilvántartásból törli, ha az intézmény a képzés megszüntetését bejelentette. 25

26 A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az tartalmazza a nyilvántartás adataiban bekövetkezett összes változást és azok időpontját az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően. A felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat tizenöt napon belül köteles bejelenteni az NMH-nak. Az Fktv. 1. (3) bekezdésének végrehajtását szolgáló szabály, hogy az engedéllyel rendelkező képzőintézmény a 2 4. képzési körbe tartozó, nem támogatott képzési tevékenysége abban az esetben minősül felnőttképzési tevékenységnek és ezzel az Fktv. hatálya alá tartozónak, ha erről az egyébként az engedélyében szereplő képzésről a felnőttképzési információs rendszerbe az NMH részére adatot szolgáltat. Tehát a nem támogatott képzések esetében kivéve az OKJ-s képzéseket a képzőintézmény képzési tevékenysége akkor számít az Fktv. hatálya alá tartozónak, ha megkezdi az engedélyében szereplő képzés(ek) lebonyolítását és arról adatot szolgáltat. A képzési programok tartalmának és belső koherenciájának megítélése miatt az intézmény által kidolgozott programot programszakértővel szükséges minősíttetni. A képzési program előzetes, vagyis engedélybe kerülését megelőző minősítését olyan felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő végezheti, akinek a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a képzési program szakmai tartalmához. A képzési programok minősítését az OKJ szerinti képzések és a támogatott egyéb szakmai képzések körébe tartozó szakmai programok esetében a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásában szereplő, az adott szakmacsoportba tartozó szakértő, a nyelvi képzések, valamint a támogatott egyéb képzések körébe tartozó képzési programok esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felnőttképzési szakértői nyilvántartásában szereplő, nyelvi programszakértői, valamint az egyéb, általános 26

27 programszakértői tevékenység végzésére való jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti. A szakértő az előzetes minősítés során vizsgálja, hogy a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-ben foglaltaknak, b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetőek-e a programban megjelölt kompetenciák, c) a képzési program megfelel-e ca) az Fktv. 1. (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési kör esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében vagy az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv (a továbbiakban: kerettanterv) tartalmi követelményei alapján meghatározott előírásoknak, cb) az Fktv. 1. (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak, cc) az Fktv. 1. (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési nyelvi programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak. A szakértő a megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a képzési program előzetes minősítését megrendelő felnőttképzést folytató intézménnyel. A szakértőnek a képzési program minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie a minősítés helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértői vagy a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, valamint a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program minősítését követően a szakértő a képzési programmal kapcsolatban további az előzetes minősítést érintő, azt módosító vagy kiegészítő megállapításokat nem tehet. Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképzést folytató intézmény képviseletére jogosult személynek és a szakmai vezetőnek a képzési program utolsó oldalán alá kell írnia. 27

28 A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet pontosan az 1. és 2. mellékletében foglalt részletezettséggel és mennyiségi mutatók alkalmazásával meghatározza azokat az általános tárgyi feltételeket, amelyekkel minden felnőttképzést folytató intézménynek rendelkeznie kell. Ezenkívül előírja, hogy a felnőttképzést folytató intézménynek biztosítania kell mindazon tárgyi eszközöket, felszereléseket is, amelyek az engedélyében szereplő képzések folytatásához nélkülözhetetlenek. A rendelet a személyi feltételek vonatkozásában mind a szakmai vezető, mind az oktatók esetében az alkalmazás feltételeként határozza meg a büntetlen előéletet, valamint a tevékenységnek és az oktatott szakmai, nyelvi területnek megfelelő végzettséget, nyelvismeretet, anyanyelvi oktatók alkalmazása esetén óraszámkorlát kikötését. Az eddigi gyakorlattal eltérően (képzésért felelős vezető) a szakmai vezető új fogalom a rendszerben: A felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetőjének munkaviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony vagy gazdasági társasági tagsági jogviszony keretében történő alkalmazása, aki aa) andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, ab) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és három év a (8) bekezdésben meghatározott felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy ac) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik és a felsőoktatási képzés során felnőttképzési ismeretekből a képzési és kimeneti követelményekben előírt legalább öt kreditpontot szerzett. 28

29 A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet szerint a felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára (és egy ideig a felnőttképzési tevékenysége megszűnését követően is) annak érdekében, hogy az előlegként befizetett képzési díj azon részének visszafizetése a díjat befizető számára biztosított legyen, amelyre a képzés bármely okból történő ellehetetlenülése miatt az intézmény már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás teljesen új jogi intézmény a felnőttképzés rendszerében. Vagyoni biztosíték olyan, hitelintézettel vagy biztosító intézettel kötött szerződés lehet, amely bankgarancia nyújtására, egy vagy több biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződésre vagy a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, a képzési díj fentiekben meghatározott visszafizetésére elkülönített és zárolt pénzösszeg elhelyezésére irányulhat. A rendelet meghatározza a vagyoni biztosíték mértékét, azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy összege mindig megfeleljen a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet 19. -ában előírtaknak, és részletesen szabályozza a biztosíték felhasználására vonatkozó eljárást. Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem tesz eleget a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek, úgy az NMH a képzésben részt vevő hozzá benyújtott igénybejelentése alapján intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében. (Ezt a kikötést a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésnek is tartalmaznia kell.) 29

30 Az NMH ellenőrzése kiterjed annak vizsgálatára, hogy az intézmény felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, illetőleg felnőttképzési tevékenysége megfelel-e az Fktv.-ben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet rögzíti, hogy a hatóság ellenőrzési tevékenységét felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával látja el azzal, hogy az OKJ-ba tartozó képzésekre vonatkozó ellenőrzési tevékenységében a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi gazdasági kamarának, az ágazatban működő szakmai kamara esetén a szakmai kamarának, valamint a vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén az agrárkamarának is részt kell vennie. A kamara, a szakmai kamara, valamint az agrárkamara bevonását az OKJ-ba tartozó képzéseket érintő ellenőrzésbe az indokolja, hogy a gazdaság igényeinek közvetítőjeként leginkább ezek a szervezetek képesek az érintett képzések szakmai tartalmát megfelelően megítélni. A rendelkezés az ellenőrzés gyakorisága szempontjából eltérő szabályozást tartalmaz az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetében, hiszen az általános kétévenkénti ellenőrzéshez képest esetükben az engedély megszerzését követő két év során évenkénti ellenőrzést ír elő. A vonatkozó szabályozást elsődlegesen az érintett intézmények jogszerű működése elősegítésének szándéka indokolja. Az Fktv. szerint az NMH minden felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét kétévente legalább egyszer ellenőrzi. Az NMH minden év november 1. napjáig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzést folytató intézményekről, és ennek alapján az elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március 31. napjáig összefoglaló jelentést állít össze a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára. Az NMH az ellenőrzést a Ket. szabályai szerint folytatja le szakértők bevonásával. A szakértők az ellenőrzési eljárás során a felnőttképzést folytató intézménynél helyszíni 30

31 szemlét tartanak. A szakértők a helyszíni szemlén az Fktv.-nek a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései szerint vizsgálják, hogy a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek képzési programjai a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programoknak megfelelően folytatja-e, folyamatosan vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumokat, a gyakorlati képzés dokumentumait, valamint e dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, az Fktv. által előírt tartalommal kötötte-e meg a résztvevőkkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyi adatainak a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséről, eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, az Fktv.-ben és a rendeletben foglaltak szerint elvégezte-e a felnőttképzésben résztvevők elégedettségének mérését, és teljesítette-e az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét, gondoskodott-e az általa meghatározott minőségcélok az e rendeletben foglaltak szerinti évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, működtet-e oktatói minősítési rendszert, a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést, az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően működteti-e a felnőttképzési információs rendszert, működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, rendelkezik-e a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről szóló miniszteri rendelet szerint működtetett minőségbiztosítási rendszer dokumentumaival, és kétévente elvégeztette-e annak kötelező külső értékelését, rendelkezik-e az Fktv.-ben és a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben foglaltak szerinti vagyoni biztosítékkal. A szakértők a fentieken túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálják. A folyamatban lévő képzés ellenőrzése keretében elméleti órát és gyakorlati képzést látogatnak, melynek keretében megvizsgálják, hogy az oktatók megfelelően vezetik-e a haladási naplót és a jelenlévő képzésben résztvevők aláírása szerepel-e a jelenléti íven, a folyamatban lévő képzés a felnőttképzési információs rendszerben jelzett ütemezés szerint halad-e, 31

32 a tanóra, illetve a gyakorlati képzés tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, az oktató által alkalmazott módszerek a pedagógiai, andragógiai követelményeknek megfelelnek-e. A szakértők az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításaikat tartalmazó szakértői véleményüket a helyszíni szemléről készült az ellenőrzött intézmény vezetője észrevételeit tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt az NMH-nak nyújtják be. Az NMH a felnőttképzést folytató intézménnyel szemben az Fktv. 20. (5) bekezdése szerinti bírság kiszabását alkalmazza, ha az ellenőrzött felnőttképzést folytató intézmény nem teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségeit. Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabbnak minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál. Ha a felnőttképzést folytató intézmény engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben résztvevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese. Az NMH az Fktv. 20. (6) bekezdésében foglaltak szerint a felnőttképzést folytató intézmény engedélyét visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény nem rendelkezik az Fktv.-ben és a rendeletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel vagy az előírt vagyoni biztosítékkal, a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett, vagy olyan, az Fktv. hatálya alá tartozó képzést folytat, amely az engedélyében nem szerepel. Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a hatóság határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A (11) bekezdésben foglalt súlyosabbnak minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. 32

33 A felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszert épít ki és működtet. Az intézmény minőségbiztosítási rendszere határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerében meg kell határozni az intézmény működésének minden tevékenységét átfogó szabályozást, ennek keretei között a tervezési, megvalósítási, felmérési, értékelési és visszacsatolási feladatok végrehajtásának szabályait. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségbiztosítási rendszerben rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit. Az intézmény külső szakértők véleményének kikérésével kétévente értékeli az intézmény minőségbiztosítási rendszerében leírt tevékenységek végrehajtását. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az intézménynek az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 33

34 A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt díjakat az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 67. -ban az igazgatási szolgáltatások díjának megállapítására vonatkozó előírások határozzák meg. A fizetendő díjak nagysága fedezetet biztosít a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál, illetve a jogorvoslati díj esetében a Nemzetgazdasági Minisztériumban felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre. A rendeletben megállapításra kerülő díjak differenciáltak aszerint, hogy a kérelem milyen képzési körre vonatkozik, illetve az engedély megadására, módosítására vagy kiegészítésére irányul-e, és mennyi képzést kíván a kérelmező folytatni. A bejelentés díja egységes, és jelentősen alacsonyabb a kérelem díjához képest. Például egyéb-általános képzések esetében az eddigi programonkénti forintos akkreditációs díj helyett egyszeri programok számától független forintos alapdíj terheli a képzőintézményt (4. D képzési kör) képzéseinek bejelentésekor. A legfontosabb változás azonban az engedély érvényességének időbelisége, az előző gyakorlat ciklikusságát felváltja az új engedélyek határozatlan idejű érvényessége. Az engedély kérelemmel történő módosításának, kiegészítésének, illetve bejelentéssel történő kiegészítésének eseteit az Fktv. végrehajtását szolgáló 393/2013 (XI. 12.) korm. rendelet tartalmazza. 34

35 A díjakra vonatkozó rendelkezések az alábbi táblázatban foglalhatók össze: Alapdíj (Ft)* Kiegészítő díj (Ft/benyújtott képzési program)** Engedély díja (Ft) Engedély kiadása, módosítása kérelemmel az első három (OKJ szerinti, egyéb szakmai, nyelvi) képzési körre*** igazgatási szolgáltatási díj I n* Engedély kiegészítése kérelemmel (képzési körön belül, ha a kiegészítés nem történhet bejelentéssel) az első három képzési körben igazgatási szolgáltatási díj II. Engedély kiadása vagy módosítása kérelemmel a negyedik képzési körre igazgatási szolgáltatási díj III. Engedély kiegészítése bejelentéssel mind a négy képzési körben igazgatási szolgáltatási díj IV n*

36 A jogorvoslat díja kérelem elutasítása esetén: A jogorvoslat díja bejelentés elutasítása esetén Ft Ft *Az alapdíj (az első két esetben) a kérelem ügyintézői díját és a felnőttképzési szakértő díját tartalmazza, a harmadik és negyedik esetben csak az ügyintézői díjat tartalmazza, mert az engedélyezés ezekben az esetekben szakértő igénybevétele nélkül történik. **A kiegészítő díj a felnőttképzési programszakértő díja, amelynek teljes összege a kérelemhez benyújtott programok számától függ. ***A képzési körök a Fktv. 1. (2) bekezdésének a) d) pontja szerint kerültek meghatározásra. n a kérelemhez benyújtott képzési programok száma Az Fktv. 14. szerint a felnőttképzést folytató intézményeknek minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, melynek célja képzési tevékenységük minőségének folyamatos javítása. Az intézmény kizárólag olyan minőségbiztosítási rendszert működtethet, amely megfelel a miniszter rendeletében meghatározott keretrendszernek. Az intézménynek e minőségbiztosítási rendszernek megfelelően kétévente legalább egyszer az intézmény tevékenységét érintő külső értékelést kell végeztetnie. A minőségbiztosítási rendszer kötelező működtetésének célja a képzés minőségi szempontból fontos tényezőinek megfelelő kezelése. 36

37 A rendeletben leírt, felnőttképzésben alkalmazandó keretrendszer kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az nem jelent a hazai képzési minőségirányítási gyakorlatban egy újabb, az eddigiektől lényegesen különböző rendszert, hanem a közös minőségkövetelmények talaján teremti meg a kapcsolatot a különböző már létező és működő minőségirányítási rendszerekhez és értékelési modellekhez kapcsolódó követelmények között. Alapelvként tekinti a rendelet, hogy egy intézményben egy minőségirányítási rendszer működjön. Az intézmények a már megkezdett és bevált minőségirányítási gyakorlataikat tovább folytathatják, azonban a minőségirányítási, minőségfejlesztési munkában alkalmazott rendszerek és eszközök párhuzamos működtetésének elkerülése érdekében a keretrendszer tevékenységeit és azok minőségi jellemzőit (indikátorait) be kell építeniük a már alkalmazott rendszerekbe, modellekbe. Emellett az intézményben jelenleg működő minőségirányítási koncepció és a keretrendszer követelményeit össze kell hasonlítani, meg kell feleltetni egymásnak a felhasználható minőségirányítási elemek és a szükséges módosítások, kiegészítések elvégzésével. A keretrendszerrel összhangban lévő, a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazott minőségbiztosítási rendszerben hat alapelvnek kell érvényre jutnia. Az alapelvek irányt mutatnak az intézmény által alkalmazott minőségbiztosítási rendszer kialakításához, a kialakított rendszernek megfelelő szabályozás javítása, tökéletesítése érdekében. Az intézmény által alkalmazott minőségbiztosítási rendszer kialakítása során a következő alapelveknek kell érvényesülniük: 1. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer megvalósítása szempontjából kiemelt jelentőségű egy olyan vezetési kultúra kialakítása, amely támogatja és fontos értéknek tartja a minőségbiztosítást. 2. A rendszernek a képzési szolgáltatások valamennyi aspektusára ki kell terjednie és a képzőintézmény körülményeinek fejlesztési szándékát kell tükröznie. A képzés színvonalának fejlesztését segíti, ha a már meglévő minőségbiztosítási intézkedésekre épül. 3. A mérlegelést és az önértékelést elősegítő rendszer színvonalasabb képzéshez vezet, így a rendszernek önértékelésre kell épülnie. 4. A képzés minősége a munkatársak tudásán, készségein és kompetenciáin alapul. A képzés akkor javítható, ha a munkatársak képzéssel és minőségbiztosítással kapcsolatos ismeretei javulnak. A rendszer tartalmazza a személyi feltételek fejlesztésére irányuló szemléletet (oktatók ön- és továbbképzését). 5. A képzésnek a munkaadók és a résztvevők igényeit egyaránt ki kell elégítenie. Bármely minőségbiztosítási rendszer kulcsa abban rejlik, hogy a képzőintézmények milyen módon gyűjtik össze rendszeresen és használják fel a teljesítménnyel kapcsolatos adatokat a változtatásokhoz és szolgáltatásuk színvonalának javításához. Biztosítani kell, hogy a rendszer adatokra és visszajelzésre alapozza a fejlesztéseket 6. A képzés eredményessége a Kormány, a társadalmi partnerek és a nemzeti érdekelt felek, a munkaadók és a képzőintézmények, illetve a résztvevők és az intézmény közötti 37

38 hatékony partnerségi viszonyokon alapul. Ezek a képzési rendszer alapkövei, amelyek relevanciát és elfogadottságot eredményeznek. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének a külső és belső érdekeltek bevonására kell épülnie. Az Fktv.-ben foglaltak szerint a hatóság Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: FSZB) működtet, melynek elsődleges feladata a felnőttképzési szakértői rendszer működtetéséhez kapcsolódik, illetőleg segíti a felnőttképzést folytató intézményeket a jogszabályoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerük kialakításában. Tagjai az Fktv. célhoz igazodóan felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők, elnökét és tagjait a testület által ellátott feladatok jelentőségéhez mérten a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel. Az FSZB Fktv. szintű létrehozása és működtetése igazodik a jogalkotó azon céljához, mely a felnőttképzés színvonalának emelésére irányul. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hatóság feladatát képező szakértői felkészítésre, továbbképzésre, melynek megfelelő ellátásához a hatóság igénybe veszi az FSZB szakértelmét is. Az FSZB az Fktv.-ben foglaltak szerint megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek. Ezzel orientálja, segíti a különböző minőségbiztosítási rendszereket alkalmazó felnőttképzést folytató intézmények jogszerű működését. A felnőttképzésről szóló törvény a képzési programok tekintetében is új szabályozási rendszert vezetett be azzal, hogy az egyéb szakmai képzés és a nyelvi képzés programjának alapjául képzési programkövetelmény előállítását írja elő. 38

39 A programkövetelmény tehát a jelen szabályozási rendszer új fogalmai közé tartozik. Mivel ezzel a témával az 5. modulban részletesen foglalkozunk, itt csak a rendszer működése szempontjából legfontosabbakra térünk ki. Az Fktv fogalmazza meg az általános kereteket, a 393/2013 (XI.12.) kormányrendelet a tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás- és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok között az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére vonatkozó feltételként írja elő a követelmény alapján készített képzési programot. Az 59/2013. (XII. 4) NGM rendelet, amely a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szól, részletesen kifejti azok tartalmát, terjedelmét, elemeit és a törvény által meghatározott keretek közötti működésüket. A felnőttképzési szakmai programkövetelmény az Fktv. 1. (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatott képzésekre (OKJ-s képzések kivételével) vonatkozó egységes és minősített követelményrendszer. A programkövetelmény az egyéb szakmai képzés tekintetében kétlépcsőssé teszi a programalkotást. Először a szakmai programkövetelményeket kell elkészíteni és azokat nyilvántartásba kell vetetni. A nyilvántartásba vételt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi. Az elektronikus nyilvántartást is a Kamara látja el. A nyilvántartásba vett programkövetelmény alapján van arra lehetőség, hogy az Fktv ban leírt tartalmi követelményeknek megfelelően az egyéb szakmai képzés programját az intézmény kidolgozza és azt előzetesen egy szakmailag kompetens felnőttképzési 39

40 programszakértővel minősíttesse. Az egyéb szakmai képzés engedélyezési eljárását csak az így kidolgozott és minősített program alapján kezdeményezheti az intézmény a hatóságként eljáró Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál. A szakmai programkövetelmény jóváhagyására, módosítására, nyilvántartásba vételére vagy a nyilvántartásból való törlésére a Kamara egy ötfős bizottságot működtet. A szakmai programkövetelmény tartalmi követelményeit a Fktv. 18. (4) bekezdés a) g) pontjaiban meghatározott feltételek mellett a programkövetelmények nyilvántartásba vételi követelményeiről és eljárási rendjéről szóló ágazati miniszteri rendelet bekezdéseiben részletezett követelményrendszer határozza meg. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a felnőttképzési törvényben nevesített szakmai képzések (OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, hatósági jellegű képzés, egyéb szakmai képzés) közül csak az tekinthető egyéb szakmai képzésnek, amely esetében olyan szakmai programkövetelményt kell készíteni, amely nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben) és nem tekinthető hatósági jellegű képzésnek. A programkövetelmények adatbázisa nyilvános, és az MKIK honlapján megtekinthető. Milyen körülmények indokolhatják a programkövetelmény-javaslat megfogalmazását? Elsősorban az, hogy az egyéb szakmai képzés megvalósítására irányuló engedélyezett és szabályozott képzést a felnőttképzési törvény hatálya alatt áfamentesen lehessen megvalósítani. (ÁFA tv. 85. (229) bekezdés b) pontja.) 40

41 Másodsorban a javaslattevő egy márkanevet birtokol, hisz ilyen név alatt más programkövetelmény már nem vehető nyilvántartásba, illetve csak a programkövetelményben meghatározott feltételek betartásával lehetséges a képzési program elkészítése. Harmadsorban lehet az intézménynek egy olyan piaci stratégiája is, melynek része az, hogy az intézmény által kifejlesztett programkövetelmény alapján kidolgozott képzési program valósítható csak meg. A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételéről, a követelményekről és eljárási rendről a jelenleg még tervezetként meglévő miniszteri rendelet szól az Fktv. 19., továbbá 28. (2) e) pontjai alapján. Az új jogszabályok új elnevezéseket és értelmezéseket vezetnek be. Az általános nyelvi képzés definíciójában a Fktv. 2. -a van segítségünkre: 1. Általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés. A törvényben említett támogatott egyéb nyelvi képzés az 1. (2) c) pontjában kerül először megnevezésre, de az értelmezésben nem található. Erre a kormányrendelet nyújt közvetett segítséget: az 5. (1) ec) az Fktv. 1. (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó szaknyelvi képzés esetén írja elő az adott oktatói végzettségeket. A kormányrendelet több pontjában 41

42 következetesen megkülönbözteti az általános, ill. szaknyelvi képzésre vonatkozó személyi feltételeket. A teljes definíciót a nyelvi programkövetelmény-rendelet (tervezet) 1. (2) bekezdése adja meg először. E rendelet alkalmazásában: 1. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés. A kombinált nyelvi képzés fogalma ugyancsak a nyelvi programkövetelmény rendelettervezetben merül fel: 1. (2) 2. kombinált nyelvi képzés: az Fktv. szerinti általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belül történő megvalósítása. A programkövetelményekről szóló tervezet hosszas szakmai egyeztetés következményeként jelent meg vitára. Az abban foglaltak tartalmazzák a szakmai szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményét, az írásos és szóbeli javaslatokat. A nyelvi programkövetelmények tartalmi részének részletes tárgyalása az 5. tananyagegység előadásában és tananyagában található. A tananyag írásának időpontjában a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és az eljárás rendjéről szóló rendelet még csak tervezet formájában ismert. 42

43 Míg a szakmai programkövetelmények gazdája az MKIK, addig a nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását az NMH vezeti. A jelenlegi hatályos rendelet hiányában átmeneti időszakban nincs programkövetelménynyilvántartás, de van lehetőség nyelvi programok (előminősített vagy az átmeneti rendelkezések alapján még érvényes akkreditált) engedélyeztetési eljárásban való benyújtására. Az engedélyeztetési eljárást a 3. modul tárgyalja. A nyelvi programkövetelmény-rendelet (tervezet) részletes tárgyalása az 5. modulban történik. A felnőttképzésben közreműködő szakértők státusa is megváltozott. A törvény szövege szerint beszélünk felnőttképzési szakértőről (általános szakértő, a régi terminológia szerint intézményi szakértő) és felnőttképzési programszakértőről. Felnőttképzési szakértő és nyelvi programszakértő kirendelője a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a programszakértők tevékenységének irányítója az MKIK. A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a felnőttképzés irányításának és működtetésének rendszerében a hatósági feladatot ellátó Nemzeti Munkaügyi Hivatal engedélyezi. A felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (szakmai illetékességből a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával együttműködve) engedélyezi. Külön 43

44 eljárás vonatkozik a nyelvi programszakértői feladatot ellátó szakértőkre. Az ő esetükben az eljáró hatóság a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A felnőttképzési szakterületen amennyiben a vonatkozó törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szakértő igénybevételét írja elő két szakértői kör láthat el szakértői feladatokat. A differenciált, engedélyen alapuló felnőttképzési szakértői rendszer kialakítását a felnőttképzési tevékenység folytatásának széles körű, az egyes képzési körök alapján is eltérő feltételrendszere, valamint a hatóság megfelelő ellenőrzési tevékenységének ellátása indokolja. Felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenységet a hatóság, illetőleg a kamara engedélyével rendelkező személyek folytathatnak, amennyiben megfelelnek a törvényben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. A törvény csupán két tevékenységfolytatási feltételt nevesít: a büntetlen előéletet, valamint azt, hogy az adott személy nem áll felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt. A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai képesítést, szakmai gyakorlatot és az egyéb feltételeket miniszteri rendelet határozza meg. A jogszabálytervezet egy koherens továbbképzési rendszer bevezetését tervezi, amennyiben előírja a kétévenként kötelező továbbképzés időtartamát, a szakértői tevékenységet ellenőrző és minősítő feladatot ellátó Hivatal hatáskörébe utalja tartalom jóváhagyását, amit a FSZB dolgoz(tat) ki és a vizsgatevékenység lebonyolítását is minisztériumi felügyelet mellett végzi. A jogalkotó célja a tevékenység engedélyhez kötésével mely a tevékenység folytatásához előírt szigorúbb feltételrendszerrel jár együtt a tevékenységét magas szinten ellátó szakértői kör kialakítása. 44

45 . A felnőttképzési törvény rendelkezik arról, hogy a szakértői tevékenységet engedélyező hatóság és a Kamara nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértőkről és felnőttképzési programszakértőkről azzal, hogy a nyilvántartás természetes személyazonosító adatokon túli adattartalmát a szakértői tevékenység végzésének részletes feltételeiről szóló, most készülő miniszteri rendelet határozza meg. 45

46 A szakértői nyilvántartás és ellenőrzéses folyamatok Ket. alapján működnek, így nincs közigazgatási másodfok, azaz kérelemre közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatának lehet helye. A szakértő felelőssége rendkívüli mértékben megnőtt. Ismeretes, hogy igazgatási, nyelvi, képzési program előminősítői, külső értékelői, programszakértői szerepek jelennek meg többek között tevékenységükben. Ebből a megnövekedett felelősségből adódóan tervezi a felügyeletet ellátó minisztérium a szakértői tevékenység fokozott ellenőrzését, szakértők minősítését, ezzel együtt a nem megfelelő, hibás teljesítés szankcionálását. A felnőttképzési törvény átmeneti rendelkezései között szerepel az, hogy a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban augusztus 31. napján szereplő személyek február 28-ig felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetnek. Ha a szakértőnek a még hatályos jogszabály értelmében csak programszakértői területre van jogosultsága, akkor a fenti időpontig csak ezen a területen végezhet szakértői munkát. A szakértői rendelettervezet átmeneti időszakra vonatkozó szabályai biztosítják a szakértői tevékenység folyamatossá tételét. (A jelen felkészítői program is ezt a célt szolgálja.) 46

47 A régi törvény szerinti felnőttképzési intézményakkreditációs eljárás és a ma érvényben lévő új törvény engedélyezési eljárása is a Ket. hatálya alatt működött, illetve működik. Ennek a törvénynek az eljárásra vonatkozó előírása mellett azonban a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény felnőttképzéssel összefüggő legfontosabb szabályozási területeire vonatkozó szabályait, előírásait is be kell tartani. Ennek oka az, a törvény a felnőttképzési tevékenységet is a szolgáltatások közé sorolja, így a tartalmában megfogalmazottak a felnőttképzésben meglévő eljárásokra is vonatkoznak. Az Fktv. is utal erre a joghelyre: 21., amennyiben az adatvédelmi jogszabályokban foglaltakkal összhangban határozza meg a szakértői nyilvántartásnak a hatóság és a Kamara által honlapjukon közzétehető adatait, valamint a nyilvántartások kezelésének időtartamát. A szolgáltatási törvény ezen felül kitér többek között az összeférhetetlenség eseteire, az intézmények tájékoztatási kötelezettségének betartására, ezek elmulasztása miatti szankcionálás mértékére is. Összefoglalóan azt tudjuk megállapítani, hogy a 12 éven keresztül a felnőttképzés szabályozását meghatározó évi CI. törvény és végrehajtási rendeleteihez képest a következő időszakot meghatározó Fktv. nemcsak az elnevezésekben, egyes fogalmak 47

TÁJÉKOZTATÓ. FIGYELEM! A kérelemben fontos a képzési körök pontos megjelölése az alábbiak figyelembe vételével:

TÁJÉKOZTATÓ. FIGYELEM! A kérelemben fontos a képzési körök pontos megjelölése az alábbiak figyelembe vételével: TÁJÉKOZTATÓ A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) értelmében engedélyezési eljárás kezdeményezésére a https://felnottkepzesiengedely.munka.hu on-line felületen elérhető

Részletesebben

Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében

Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum: Üzleti reggeli Gödöllőn Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében Üröginé Ács Anikó felnőttképzési szakértő 2013. október 25. Rendszerszintű változások

Részletesebben

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA Alapelvek (1) Magyarországon az állam - e törvény keretei között - biztosítja a felnőttképzésben való részvétel jogát - RÉSZVÉTEL (2) A felnőttképzés e

Részletesebben

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály A Felnőttképzés aktualitásai Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Intézmény-, és programakkreditáció követelménye

Részletesebben

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére,

Részletesebben

I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA

I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 80622 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 186. szám A Kormány 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelete a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre,

Részletesebben

16/2014. (IV. 4.) NGM

16/2014. (IV. 4.) NGM 16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról

Részletesebben

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer ismertetése

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer ismertetése Szerzők: dr. Tóth Erzsébet, dr. Kerékgyártó László További közreműködők: Éliás János, Németh János, Pásztor Tibor Szakmai lektor: Bertalan Tamás Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag Szerző: Dányi Lászlóné Szakmai lektor: Salusinszky András Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014 Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények Tananyag

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL

A FELNŐTTKÉPZÉSI MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL A FELNŐTTKÉPZÉSI MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL 1. A KÉPZÉSEK TERVEZÉSE, SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE A 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő LXXVII. törvény értelmében a felnőttképzési

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A jogszabályok hierarchiája

A jogszabályok hierarchiája A felnőttképzés törvényi szabályozása Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttképzés területét érintő fontosabb jogszabályok 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről 2001.

Részletesebben

Felnőttképzés új szabályozása

Felnőttképzés új szabályozása Felnőttképzés új szabályozása Változások Tv. Hatálya alá tartozó képzési tevékenységek Belső képzés Az engedély feltételei és költségei Képzésnek az Szh terhére való elszámolása Legfőbb és legfontosabb

Részletesebben

Áfa mentesség a könyvviteli és adótanácsadói képzéseknél

Áfa mentesség a könyvviteli és adótanácsadói képzéseknél Áfa mentesség a könyvviteli és adótanácsadói képzéseknél Adómentesnek (áfa mentesnek) tekinthető-e a könyvviteli szolgáltatást végzők, adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők kreditpontos továbbképzése.

Részletesebben

A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.12.04-i állapot szerint

A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.12.04-i állapot szerint A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.12.04-i állapot szerint EDUCERT Képzésmódszertani és Minőséghitelesítési Kft. educert.hu 2013. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.07.27-i állapot szerint

A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.07.27-i állapot szerint A 2013. évi Felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye A 2015.07.27-i állapot szerint EDUCERT Képzésmódszertani és Minőséghitelesítési Kft. educert.hu 2013. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL

Részletesebben

A felnőttképzési tevékenység tervezése és megvalósítása a szociális gazdaság fejlesztését célzó projektekben

A felnőttképzési tevékenység tervezése és megvalósítása a szociális gazdaság fejlesztését célzó projektekben A felnőttképzési tevékenység tervezése és megvalósítása a szociális gazdaság fejlesztését célzó projektekben A preambulum 2013. évi LXXVII.tv a felnőttképzésről Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

A 2013. évi felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye 2014. 04. 25-i állapot szerint

A 2013. évi felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye 2014. 04. 25-i állapot szerint A 2013. évi felnőttképzési törvény és vonatkozó rendeletek gyűjteménye 2014. 04. 25-i állapot szerint 2014.04.25. EDUCERT Képzésmódszertani és Minőséghitelesítési Kft. educert.hu 2013. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

T/9928. számú. törvényjavaslat. a felnőttképzésről

T/9928. számú. törvényjavaslat. a felnőttképzésről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9928. számú törvényjavaslat a felnőttképzésről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. február 2013. évi törvény a felnőttképzésről Annak érdekében,

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi törvény a felnőttképzésről. I. Fejezet Általános rendelkezések

TERVEZET. 2012. évi törvény a felnőttképzésről. I. Fejezet Általános rendelkezések 2012. évi törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai

Részletesebben

a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre,

a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre, 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2013.09.02 4 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és

Részletesebben

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre,

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre, 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 2013.12.14

Részletesebben

Törvények. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről* I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

Törvények. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről* I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 96. szám 54681 II. Törvények 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről* Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2015.V.1.) hatályos állapota A jel a legutoljára

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Statisztikai célú adatnyilvántartás, adatszolgáltatás Tananyag

Statisztikai célú adatnyilvántartás, adatszolgáltatás Tananyag Szerzők: Madarász Erik, Szántó Zoltán, Balogh Csaba Szakmai lektor: Rácz Rita Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014 Statisztikai célú adatnyilvántartás,

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény 2013. szeptember 1-től hatályos verzióját kell alkalmazni. www.njt.hu

Részletesebben

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Dr. Papp Dávid főosztályvezető 2013. március 27., Budapest AZ EEKH

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az Nyugat-magyarországi Egyetem.Kar Cím:. Pf. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 08-0124-05, OM azonosítója: FI 21120 Képviseli: Prof. Dr. Faragó Sándor

Részletesebben

Intézményvezető álláspályázat

Intézményvezető álláspályázat Intézményvezető álláspályázat A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Székesfehérvár, Városház tér 1.) pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez Pecsét, vagy személyi ig. szám Benyújtandó személyesen: MKEH 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. Postai úton: MKEH Kereskedelmi

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: +36 (1) 220-5690 - Fax: +36 (1) 220-8921.

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: +36 (1) 220-5690 - Fax: +36 (1) 220-8921. Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: +36 (1) 220-5690 - Fax: +36 (1) 220-8921. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a komplex

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről Nemzeti Fejlesztési Alap

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS gyakorlati képzési feladatok ellátására A jelen együttműködési megállapodást a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. bekezdése alapján a... szervezet / intézmény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat benyújtásához A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 19. (3) bekezdése értelmében nyelvi programkövetelmények

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

Felnőttképzési szakmai programkövetelmény Tananyag

Felnőttképzési szakmai programkövetelmény Tananyag Szerzők: Farkas Éva, Rettegi Zsolt, Torma Gabriella Szakmai lektor: Dr. Szilágyi János Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014 Felnőttképzési szakmai

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 96. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 96. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. június 13., csütörtök Tartalomjegyzék 2013. évi LXXVII. törvény A felnőttképzésről 54681 2013. évi LXXVIII. törvény Egyes büntető tárgyú törvények

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására A támogatás célja: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázati felhívása a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására A legalább 12 hónapja betöltetlen

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Vizsgaszervezés rendje 2013.

Vizsgaszervezés rendje 2013. Vizsgaszervezés rendje 2013. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, mint vizsgaszervező a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet, a 9/2008. (VI. 28.)

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Kormányhivatali ellenőrzések

Kormányhivatali ellenőrzések Kormányhivatali ellenőrzések Az elmúlt évek kormányhivatali ellenőrzései alapján készült az alábbi összefoglaló, melyben összegyűjtésre került, hogy milyen céllal, milyen módon és mit vizsgál az illetékes

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

2003. évi CVI. törvény. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról

2003. évi CVI. törvény. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról 2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról 1. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b) pontja a következő

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Az új Országos Képzési Jegyzék bevezetése

Az új Országos Képzési Jegyzék bevezetése Az új Országos Képzési Jegyzék bevezetése Soós László szakmai tanácsadó Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2013 Új szakképzési törvény (a 2011. évi CLXXXVII. törvény)

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2013. évi 57. szám 20401 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata Az Oktatási Hivatal Alapító Okirata (a módosításokkal egységes

Részletesebben

BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ

BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ 3000 Ft illetékbélyeg BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ Alulírott kérem, a társasházakról szóló, többször módosított 2003. évi CXXXIII

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.4.10-12/1-2012-0001 azonosítószámú Szociális képzések rendszerének modernizációja című kiemelt projekt OKTATÓI LISTÁRA TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 16-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 16-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. A Képviselő-testület 7 igen, egyhangú szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza az ülés napirendi pontjainak tárgyában:

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. A Képviselő-testület 7 igen, egyhangú szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza az ülés napirendi pontjainak tárgyában: ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 30-án 17.00 órakor kezdődő nyilvános testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

Budapest, 2012. november

Budapest, 2012. november MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9237. számú törvényjavaslat az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. november

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. A Képzőszerv fenti tárgyban előterjesztett kérelmének, annak érdemi vizsgálatát követően, h e l y t a d.

H A T Á R O Z A T. A Képzőszerv fenti tárgyban előterjesztett kérelmének, annak érdemi vizsgálatát követően, h e l y t a d. Ügyirat száma: Ügyintéző neve: Elérhetősége: HF/NS/A/1878/3/2011. Hajnal Krisztián +36 1 474 17 29 Tárgy: Hajózási szabályzat; Hajóvezetéstan; Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia; Vonalismeret; Hajóelmélet,

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2.

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2. Tiszasziget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról, támogatásokról Tiszasziget Község

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év?

1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év? TÁJÉKOZTATÓ A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSÉVEL * KAPCSOLATBAN GYAKRAN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEKRŐL 1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év? 2013-tól a továbbképzési év megegyezik a naptári évvel,

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

... napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére

... napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére ... napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: a Csabdi Napraforgó Óvoda óvodavezetői álláshelyére pályázat

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal. Bajai Járási Hivatal Hatósági Osztálya

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal. Bajai Járási Hivatal Hatósági Osztálya Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Hatósági Osztálya hatósági ellenőrzési terve 2015. Baja, 2015. február 27. Ellenőrzési terv A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek minõsítési eljárása kijelöléshez NAR-01M 3. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban.

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban. Egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Ikt.szám.: 2051-1/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(V.26.) sz. rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi

Részletesebben

A végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás A végelszámolási eljárás A pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg (Öpt. 45. (1) bekezdés). A pénztár végelszámolási eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 1. Hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervek jegyzékébe vétel iránti kérelem

TÁJÉKOZTATÓ. 1. Hatósági képzést és vizsgáztatást végző szervek jegyzékébe vétel iránti kérelem TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Hatóság) által a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2008

Részletesebben

A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 30/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról

A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 30/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról A nemzeti f ejlesztési és gazdasági m iniszter 0/20 09. (XI. 26.) NFGM rend elete a gázszerelõk enged élyezésérõl és nyilvántartásáról A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. tör vény 1. (2) bekezdés 2.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

2. számú melléklet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata pályázatot hirdet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csepeli Egyesített Óvoda intézményvezetői (magasabb vezető) beosztás ellátására

Részletesebben