FIATAL MŰEMLÉKVÉDŐK EGYESÜLETE FME ALAPSZABÁLY

Átírás

1 FIATAL MŰEMLÉKVÉDŐK EGYESÜLETE FME

2 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum Általános rendelkezések Az Egyesület tevékenysége Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület tagjai Az Egyesület szervezete Az Egyesület tisztségviselői A közcélú adománygyűjtés szabályai: Az Egyesület megszűnése Záró rendelkezések 2.

3 Fiatal Műemlékvédők Egyesülete - F M E - Alapszabálya A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete augusztus 26-i közgyűlésén az alábbi módosított - az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 12. (1) bekezdése alapján az alábbi alapszabályt fogadta el. Preambulum Kijelentjük, hogy kiemelten kezeljük a Magyar Nemzet építészeti értékeit és a lehető legnagyobb elhivatottsággal küzdeni fogunk azért, hogy ezek az értékek megbecsülést kapjanak és fennmaradhassanak a jövő nemzedéke számára. Küzdeni fogunk azért, hogy Magyarország fővárosának, vagyis Budapest történelmi városmagja megfelelő műemléki védettséget kapjon, hiszen ez a legjelentősebb történelmi, építészeti és kulturális értékekkel rendelkező terület. Budapest belvárosát a legértékesebb nemzeti kincsnek tekintjük. Jelmondatunk: Egry József idézete: Egy nemzetnél nem csak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői 1. Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület neve: Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) 1.2. Székhelye: 2370 Dabas, Erkel Ferenc u Működési területe: Magyarország, ezen belül is különösen Budapest, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia 3.

4 1.4. Az Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény szerint közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Az egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik A szervezet formája: egyesületi formában működő, műemlékvédelmi és településvédelmi társadalmi szervezet. Az Egyesület fő hangsúlyt helyez a műemlékvédelemre, a közösségfejlesztésre és a közélet civil kontrolljára is. Az alapító tagok főként fiatal egyetemi és főiskolai hallgatók, többségükben a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar diákjai Az Egyesület elsődleges célja: a védettségre érdemes épületeket, utcákat, létesítmények dokumentálása, digitális adatbázis létrehozása, és szükség esetén a műemléki védettség alá helyezése kezdeményezése. 2. Az Egyesület tevékenysége 2.1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében az alábbi feladatokat végzi: a)magyarország építészeti emlékeinek felkutatása, felmérése, értékelése, védetté nyilvánításuk kezdeményezése és fenntartásuk elősegítése; b) ismertető táblák kihelyezését kezdeményezi; b) kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel, oktatási intézményekkel, valamint a külföldi műemlékvédelmi szervezetekkel; c) könyvek és egyéb sokszorosított kiadványok kiadása és forgalmazása, szakmai kiállítások szervezése; d) a fenti célok megvalósítása érdekében szellemi és anyagi erőforrások felkutatása és megszerzése; e) a lakosság tájékozódási jogainak és lehetőségeinek maximális biztosítása, a polgárok véleményeinek begyűjtése és megfelelő közvetítése a döntéshozókhoz, illetve a helyi közélet szereplőivel való rendszeres konzultációk megteremtése. 4.

5 2.2. Az Egyesület közhasznú tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pontjának sorszámozása alapján: 3. tudományos tevékenység, kutatás; 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 6. kulturális örökség megóvása; 7. műemlékvédelem; 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az tízmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentését a közgyűlés fogadja el A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 5.

6 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A közhasznúsági jelentést az Egyesület a saját honlapján teszi közzé. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell az évi CLVI. törvény 19. (3) bekezdésében foglaltakat A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Ugyanígy az elnökség üléseiről, a közgyűlésekről készült jegyzőkönyvekbe, a közgyűlési és elnökségi határozatokba, illetve a működéssel kapcsolatos egyéb iratokba is bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet A betekintés, illetve másolat kérésének szándékát előre be kell jelenteni az elnöknek, vagy a titkárnak, és közösen egyeztetett időpontban ezeket meg lehet tenni az Egyesület székhelyén Az Egyesület éves közhasznúsági jelentését, a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját, tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig nyilvánosan közzéteszi az Egyesület székhelyén. 6.

7 3. Az Egyesület gazdálkodása 3.1. Az Egyesület vagyonának forrásai különösen: az Egyesület tagjai által fizetett tagdíjak és adományok, az Egyesület célját támogató adományok, támogatások A tagdíj mértékéről és a fizetés módjáról az Elnökség dönt Az Egyesület nem fogad el támogatást környezetszennyező vagy természetromboló vállalkozástól, illetve attól, amelynek tevékenységét bírálja, vagy tevékenységének megváltozatását, megszüntetését javasolja Az Egyesület céljainak megvalósításához az Egyesület alapítványt hozhat létre. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat Az Egyesület céljainak elérése érdekében jogosult másodlagos vállalkozó tevékenység folytatására, melynek nyereségét saját programjaira fordítja vissza, az az Egyesület vagyonát növeli Az Egyesületben végzett munka önkéntes, díjazással nem jár, az Egyesület elnökségének tagjai, illetve a tagok a Közgyűlés döntése alapján részesülhetnek díjazásban. A munkavégzés során felmerülő költségek megtéríthetők, pályázatok elnyerése esetén a pályázatban lefektetett módon a szervezési, illetve jogdíjas tevékenységek kifizethetők Az Egyesület bankszámlája fölötti rendelkezésre az Egyesület elnöke jogosult Az Egyesület vagyonával felel kötelezettségeiért. Az Egyesület tagja az Egyesület tartozásáért nem felel. 4. Az Egyesület tagjai 4.1. Az Egyesület alapító tagjai azok, akik az alakuló ülésen a jelenléti ív aláírásával belépési szándékukat kinyilvánították. 7.

8 4.2. Az Egyesület rendes tagja lehet természetes vagy jogi személy, aki elfogadja az alapszabályt, egyetért az Egyesület céljával, aláírja a belépési nyilatkozatot és teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét. Rendes taggá csak egy éves eredményes munka következtében válhat a tag az Elnökség jóváhagyása alapján. Az alapító tagok egyben rendes tagoknak is minősülnek. A tagfelvételről az Egyesület elnöksége dönt Az Egyesület rendes tagja - jogosult részt venni az Egyesület Közgyűlésén, nyilvános rendezvényein; - ingyenesen vagy kedvezményesen részesül az Egyesület tájékoztatóiból és kiadványaiból; - választhat és választható az Egyesület bármely szervébe és tisztségére; - az Egyesület tevékenységével kapcsolatban bármikor javaslatot tehet; - az Egyesület munkájáról, gazdasági tevékenységéről, a választott testületek és a tisztségviselők tevékenységéről kérésére tájékoztatót kapni Az Egyesület rendes tagja köteles - közreműködni az Alapszabály célkitűzésének megvalósításában, - eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek, - betartani a Közgyűlés és az Elnökségi határozatokat - tagdíjat fizetni A tagság a tag kilépésével, halálával (jogutód nélküli megszűnésével), kizárásával, valamint az Egyesület megszűnése esetén szűnik meg. A kizárást kimondó határozattal szemben a kizárt tag a Közgyűléshez fordulhat. Az eljárás alatt a kizárt tag tagsági viszonya szünetel Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki - az Egyesület alapszabályával vagy belső szabályzataival és testületi döntéseivel ellentétes magatartást tanúsít, - tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, és figyelmeztetés ellenére sem teljesíti 3 hónap elteltével, - az egyesületi tagsághoz méltatlanul viselkedik, vagy - az Egyesületnek kárt okoz - az Egyesületben passzív viselkedést tanúsít. 8.

9 4.7. Pártoló tag lehet az a magyar vagy külföldi, természetes vagy jogi személy, aki adományaival az Egyesület munkáját segíti, de abban rendes tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagságról az Egyesület elnöksége dönt A pártoló tag javaslattételi és tanácskozási joggal vehet részt - meghívás alapján - a Közgyűlésen, az Elnökség ülésén és az Egyesület rendezvényein, Egyesületi tisztségre nem választható, ilyen tisztségre történő választásba nem vehet részt. 5. Az Egyesület szervezete 5.1. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi rendes tagból áll. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik Évenként legalább egy rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a bíróság elrendelte, vagy ha a tagok egynegyede az ok és a cél megjelölésével kérte, illetve ha az Egyesület Elnöksége elnökségi ülés keretében erről döntött. Az elnök 30 napon belül köteles összehívni a rendkívüli Közgyűlést A közgyűlés nyilvános, időpontja és helyszíne az írott sajtóban vagy az Egyesület honlapján kerül meghirdetésre A rendes tagokat a Közgyűlés előtt legalább 8 nappal írásban értesíteni kell. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a Közgyűlés maga dönt a legközelebbi találkozó időpontjáról és azt a jegyzőkönyv tartalmazza. A meghívóban, illetve a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a napirendi pontokat A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele plusz 1 fő jelen van A Közgyűlés a határozatait az alapszabályban foglalt kivételektől eltekintve egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. 9.

10 A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott Közgyűlést az eredetileg kitűzött időpontot követően minimum 1 órával újra össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ugyanazzal a napirenddel összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, erről a tényről a tagokat a meghívóban tájékoztatni kell A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá és két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a bárki előzetes egyeztetést követően az Egyesület székhelyén tekinthetik meg A Közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása - a bíróság ellentétes rendelkezésének esetét kivéve - nem gátolja annak végrehajtását A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) a tárgyévet megelőző év éves közhasznúsági jelentésének, ezzel együtt a pénzügyi beszámolójának jóváhagyása és az éves költségvetés elfogadása; c) a tisztségviselők kijelölése; d) az Elnökség és az elnök megválasztása, visszahívása; e) az Elnökség beszámolójának elfogadása; f) az Elnökség által, benyújtott éves program jóváhagyása; g) a tagsági díj megállapítása; h) az Elnökség tag kizárását kimondó határozatának felülvizsgálata, az ügyben döntéshozatal; i) az Egyesületnek más szervezettel való egyesülése; j) az Egyesület feloszlásának kimondása; k) az Egyesület belső szabályzatainak elfogadása A közgyűlés abban az esetben tekinti elfogadottnak éves közhasznúsági jelentését, ha azt nyílt szavazáson a jelenlévők legalább fele plusz 1 fő jóváhagyta A tisztségviselők tevékenységükért a Közgyűlésnek felelősek. 10.

11 5.2. Az Egyesület Elnöksége Az Egyesület Elnöksége az Egyesület legfőbb testületi végrehajtó szerve, amely gondoskodik az alapszabályban, valamint a Közgyűlés határozataiban foglaltak teljesítéséről Az Egyesület elnökét hét éves időtartamra, míg az alelnököt, a titkárt és az elnökségi tagokat 2 éves időtartamra a Közgyűlés választja. A Közgyűlés az elnökségi tagot tisztségének megjelölésével választja. Az elnök, az alelnök, a titkár és az elnökségi tagok újraválaszthatók, mandátumuk meghosszabbítható és visszahívhatók. A visszahívásról a 4.6. pontban foglalt esetekben a Közgyűlés valamennyi rendes tag kétharmada plusz 1 fő szavazatával, titkos szavazással hozott határozattal dönthet Az Elnökség három főből áll: - elnökből, - alelnökből, - titkárból Az Elnökség legalább félévente egyszer ülésezik. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az Elnökségi ülés időpontjáról és napirendi pontjairól az elnökségi tagokat írásban legalább 8 nappal korábban értesíteni kell. Az Elnökség határozatképes, ha legalább három elnökségi tag jelen van Az Elnökség a határozatait legalább kétharmados többséggel és nyílt szavazással hozza. Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tevékenységével súlyosan veszélyezteti az Egyesület céljait, vagy súlyosan és ismételten megszegi az Egyesület alapszabályát, az Egyesületen belüli tevékenységre vonatkozó jogszabályt, belső szabályzatot, határozatot A határozatképtelenség hiánya miatt elhalasztott Elnökségi ülést 10 napon belül újra össze kell hívni Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az Elnökség határozatait, a szavazások eredményeit. 11.

12 A jegyzőkönyvet az elnök (távolléte esetén az alelnök) írja alá, és két elnökségi tag hitelesíti Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének a tagság felé történő bemutatása, a soron következő közgyűlésen történik, illetve előzetes egyeztetés után a tagok bármikor beletekinthetnek az Egyesület irodájában Az elnökség hatásköre és feladatköre: a) előkészíti az Egyesület évi költségvetését; b) elkészíti a beszámolót; c) dönt a tagfelvételről és a tagkizárásáról; d) szükség szerint szakterületi munkacsoportokat létesít; e) állandó és ideiglenes bizottságokat létesít; f) kezdeményez a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben; g) az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásának előkészítésére megválasztja a jelölőbizottság tagjait; h) gondoskodik az alapszabályban foglaltak, illetve a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) a közgyűlés általi visszahívással, c) a tag halálával, d) a megbízatás lejártával Amennyiben az elnökség létszáma bármely okból csökken, akkor a közgyűlés jogosult új tagot választani. Amíg erre sor kerül, addig az elnökség változatlanul működik. Új elnökséget kell választani, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken. 12.

13 5.3. A döntések nyilvántartása Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye is) megállapítható A közgyűlési határozatot és az elnökségi döntést az érintettekkel személyes átvétellel vagy postai úton haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni. Valamennyi közgyűlési határozatot és az elnökségi döntést az Egyesület honlapján is közzé kell tenni Az egyesület rendes tagjainak többségét érintő döntéseket, illetve a személyi határozatokat a rendes tagokkal körlevélben vagy egyéb alkalmas módon kell közölni. 6. Az Egyesület tisztségviselői 6.1. Az Egyesület elnöke Az Egyesületet az elnök képviseli a hatóságok és más jogalanyok előtt Az Egyesület elnökét hétéves időtartamra, nyílt szavazással az Egyesület Közgyűlése választja meg Az Egyesület elnökének hatásköre, feladatköre: a) az Egyesület képviselete; b) az Egyesület belső munkaszervezetének kiépítése; c) az Egyesület alkalmazottai feletti munkáltatói jog gyakorlása; d) ellenőrzi a napi pénztárkönyvet és a kiadási számlákat; e) banki aláíró; f) gondoskodik az elnökségi hatáskörbe tartozó ügyek előkészítéséről; g) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülések összehívásáról; h) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi határozatok nyilvántartásáról, azoknak a tagokhoz való eljuttatásáról, és megszervezi azok szervezeten belüli megvalósítását; 13.

14 i) szervezi az Egyesület külső kapcsolatait; j) javaslatot tesz az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásához szükséges jelölő bizottság tagjaira; k) felhatalmazást adhat meghatározott tevékenység ellátására az egyesület képviseletére; l) pénztári bizonylatok gyűjtése, nyilvántartása, házi pénztár naprakész nyilvántartása Az Egyesület elnöke egyes konkrét ügyek elintézése érdekében írásbeli meghatalmazást adhat az elnökségi tagok (alelnök, tagok, titkár) részére is Az Egyesület alelnöke Az Egyesület alelnöke az elnök elnöki teendőiben való hosszan tartó akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt Az Egyesület titkára Az Egyesület működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli tevékenységet az Egyesület titkára látja el. Így különösen figyelemmel kíséri az Egyesület tevékenységének menetét, a tagsági igények ismeretében egyesületi tevékenységeket kezdeményez. E tevékenységét az Egyesület elnökének irányítása alatt látja el A titkár feladatkörébe tartozik a) az Egyesület tagjaival, más egyesületekkel és szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, b) a tagság tájékoztatása, c) pályázatfigyelés, d) a tag- és egyéb nyilvántartásokkal kapcsolatban azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyet az elnök a feladatkörébe utal Elnökségi tagok Az elnökségi tagok az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján, az Elnök által meghatározott körben látják el feladatukat. 14.

15 7. A közcélú adománygyűjtés szabályai: 7.1. Az Egyesület mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület mint közhasznú szervezet nevében, vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető Az Egyesület mint közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni 8. Az Egyesület megszűnése 8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a tagság tíz fő alá csökken. Feloszlással szűnik meg az Egyesület, ha tevékenységére már nincs szükség. Ha más szervezettel együtt az Egyesület célja hatékonyabban megvalósítható, Közgyűlés kimondhatja a másik szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha azt a bíróság törvénysértés miatt feloszlatja Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonáról az Elnökség dönt. 15.

16 9. Záró rendelkezések 9.1. Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben: az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók Az Egyesület a Pest Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét és közhasznúsági besorolását Ezt a módosított Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése augusztus 26-án fogadta el. Budapest, augusztus 26.. Elnök Előttünk, mint tanúk előtt: Név:.. Aláírás:.. Lakcím: Személyi igazolvány szám:. Név:.. Aláírás:.. Lakcím: Személyi igazolvány szám:. 16.