A Sztehlo Gábor Evangélikus Fecskefészek Óvoda és a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja és helyi tanterve

Átírás

1 Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74. Telephely (Óvoda): 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. Telefon: , Fax: OM A bölcs ember sziklára épít A Sztehlo Gábor Evangélikus Fecskefészek Óvoda és a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja és helyi tanterve - hatályos szeptembert 1-jétől Az intézmény május 4-én kelt pedagógiai programja és augusztus óvodai nevelési programja helyébe lép egységes szerkezetbe rendezve. A évi CXC. törvény és ) bekezdésében foglaltak alapján átdolgozva. Nevelőtestületi jóváhagyás: ; Fenntartói jóváhagyás kérése a 28/2013. (04.04.) igazgatótanácsi határozat alapján.

2 Tartalom és felépítés Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Jelen dokumentum egy többcélú, közös igazgatású óvodának és iskolának a képzési ciklus egészét átfogó szakmai stratégiai programja. Stratégiánkat, s ezáltal működésünk alapdokumentumait is három tényező köré építjük: intézményünk világnézetileg elkötelezett nevelő-oktató tevékenységet folytat, magas szintű szakmai munkát képvisel, mely teret ad a tehetséggondozásnak, de a felzárkózatásnak is, valamint integráló és inkluzív szemlélettel dolgozik. Ezért pedagógiai programunk magában foglalja a teljes intézményrendszert megalapozó és átfogó nevelési és oktatási elveinket, céljainkat, az ebből fakadó feladatainkat, s azok megvalósításához szükséges eszközeinket és módszereinket. Deklarálja a keresztény nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, a működés feltételeit. Átfogja az óvoda és iskola szakmai működésének minden területét. Meghatározza az intézményegységeink közötti kapcsolódásokat. Megmutatja szűkebb és tágabb környezetünket. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a nevelés oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez, más keresztény közösségekhez, és a kerülethez, fővároshoz, agglomerációhoz, melyben intézményünk működik. Ezen alapdokumentumunk főbb fejezetei: A) Nevelési program B) A Fecskefészek Evangélikus Óvoda nevelési programja és tématerve C) A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve 2 D) A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium helyi tanterve Dr. Kalina Katalin intézményvezető Budapest, március Az óvodai részletes tématerv és a részletes helyi tantervek terjedelmüknél fogva külön dokumentumot képeznek. 2

3 Tartalomjegyzék Tartalom és felépítés... 2 A) Nevelési program... 7 I. Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői Intézményünk hitvallása Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk Az intézmény szakmai működésre vonatkozó adatai Óvodánk és iskolánk múltja, jelene és jövője Tárgyi feltételek Óvoda Általános Iskola Gimnázium Személyi feltételek nevelőtestületünk és munkatársaink Óvoda Általános iskola Gimnázium Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói II. Pedagógiai alapelvek és célok Alapelvek Az iskola keresztény nevelési alapelvei Erkölcsi elvárások óvodánkban és iskolánkban Hitéletünk Alapvető célkitűzéseink Nevelési és oktatási stratégiánk A Fecskefészek Evangélikus Óvoda fő célkitűzése A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola célkitűzése A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium célkitűzése III. Pedagógiai feladataink, eszközeink, eljárásaink

4 5. Feladataink Nevelő-oktató munkánk szakaszai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai A helyi egészségnevelési program Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fejlesztő feladatok Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Tehetséggondozás és felzárkóztatás Tehetséggondozás Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Pedagógusok és pedagógiai munkát segítők feladatai Módszertani és szakmai alapelveink Osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai A partnerkapcsolat formái: szülő pedagógus - diák Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Esélyegyenlőség biztosítása IV. Oktató tevékenységünk tanterveink Az oktatás szerkezete Tantárgyi struktúránk, tantárgyak választásának rendje Órahálók Kifutó óraháló általános iskola szeptember elsejétől érvényes általános iskola óraháló Kifutó gimnáziumi órahálók szeptemberétől érvényes gimnáziumi órahálók Tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök

5 13. Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Ellenőrzések, értékelések, minősítések Értékelési szabályzat Magatartás és szorgalom értékelése V. Nemzeti alaptantervben meghatározott feladataink helyi rendje Nat feladatok Kulcskompetenciák fejlesztése Műveltségi területek és tantárgyak rendszere B) Fecskefészek Óvoda Nevelési Programja Óvodakép A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei Gyermekkép Óvónők és dajkák Szülők az óvodában A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód kialakítása Értelmi nevelés Lelki nevelés Hagyományaink Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés Környezettudatos nevelés Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés Az integrált nevelés Gyermekvédelem Sajátos nevelési igényű gyermekek Az óvodai élet Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás

6 15.2. Óvodai munkaterv Játék Verselés, mesélés Tématervek: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Tématervek Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Tématervek Mozgás Tématervek A külső világ tevékeny megismerése Tématervek Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás Testnevelés Az óvoda kapcsolatai Szervezeti és időkeretek C) Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve Kerettanterv meghatározása Részletes tantárgyi követelmények D) Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium helyi tanterve Kerettanterv meghatározása Részletes tantárgyi követelmények E) Záradékok

7 A) Nevelési program 3 3 Tartalmi szabályozás: 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 100/ 1997 (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002 (V.24.)Korm. rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Óvodai nevelés országos alapprogramja Törvényi szabályozás: 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről évi CXCIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról évi LXXIX. törvény a közoktatásról20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, különösen a évi VIII. törvény 7

8 I. Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői 1. Intézményünk hitvallása Keresztyén hitvallásunk Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztényeket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre. (Mt ) A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor ígéretet tesznek, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy felnövekedvén, hitéről maga, önként tegyen vallást a gyülekezet előtt". Az egyházi iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők-keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével és módszereivel részt vállal a különböző szemléletű iskolák kulturális párbeszédében, elősegíti, hogy a szülők gyermekük számára megválaszthassák azt az iskolát, amelyik legjobban megfelel a nevelési elképzeléseinek. Az Evangélikus Egyház küldetéséhez és hagyományaihoz tartozik, hogy közoktatási intézményeket tart fenn. Iskolánk az evangélikus oktatási intézmények sorát kívánja erősíteni, gazdagítani. Ez a múlt kötelez és eligazít. Tanárai, tanulói, diákjai sok dicsőséget szerezve, beírták nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek. Évszázadok alatt sok gonddal, nehézséggel és vesződséggel járt az iskolák fenntartása, de elődeink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette intézményeiben. Az iskola az egyház veteményeskertje". Ma is az kíván lenni. Innen kell, hogy kikerüljenek egyházunk jövő lelkipásztorai, világi vezetői és a templomjáró, egyházát, gyülekezetét szerető, építő tagjai, a magyar tudományos és közéletet magas színvonalon művelő és gyarapító tagjai. Az embert akarja e világnak nevelni, akinek igaz hivatása lehet, hogy magyar keresztyén emberként éljen. Intézményünk célja, hogy tanulóit teljes és kiegyensúlyozott keresztyén emberré nevelje, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen 8

9 dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményei a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és évszázados iskoláztatási hagyományaihoz híven nevelik tanulóikat. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de az ökumenizmust szem előtt tartva nyitottak más keresztyén egyházak felé is. Intézményünk világnézetileg elkötelezett. Működésének kereteit - az állami elvárásoknak, törvényeknek megfelelően - keresztény értékrendre építve a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei határozzák meg, mely a közoktatási intézmények célját a következők szerint fogalmazza meg: Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is - nevelje. Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki. (MEE évi VIII. tv. 19. ) Névadónk Az Evangélikus Egyház küldetésében, jövőjének építésében a missziói munka meghatározó, melyben az oktató-nevelő tevékenység mellett a diakóniai munka is kiemelt szerepet játszik. Intézményünk névadójának Sztehlo Gábort választottuk, mely irányt mutat számunkra az iskola felépítése és jövőjének tervezése kapcsán. A Gaudiopolisz megalapítója, a gyermekékért végzett áldozatos munkája mérték és példa számunkra. Intézményünk az óvodától az érettségiig kívánja tanulóit oktatni nevelni reménység szerint a nekik megfelelő módon. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium kapui nyitottak minden család előtt, akik keresztyén értékek között szeretnék gyermekeiket felnevelni. 9

10 2. Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata február 19-én döntött a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapításáról. A közös igazgatású, többcélú intézmény a Pestszentlőrincen 1927-ben alapított, később Pitagorasz Általános Iskola néven működő általános iskola, valamint az 1936-ban alapított Pestszentlőrinci Királyi Állami Gimnázium, majd Steinmetz Miklós Gimnázium később Hunyadi Mátyás Gimnázium néven működő intézmények egyházi fenntartásba vételével és integrálásával május 4-én jött létre, s augusztus 1-jével kezdte meg működését. Az intézmény működése a szeptemberben kapuit megnyitó Fecskefészek Óvodával vált teljessé. Az intézmény így három intézményegységből áll. A Sztehlo Gábor Általános Iskola a Pitagorasz Általános Iskola jogutódjaként, míg a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium jogutódlás nélküli átvételével, a Fecskefészek Evangélikus Óvoda pedig az evangélikus egyház saját kezdeményezése révén működik. Intézményünk elsődleges célja, hogy egyházunk misszió feladatának eleget téve nevelőoktató tevékenységünkön keresztül a keresztény értékrendet megalapozza és átadja a gyermekek, és rajtuk keresztül a családok számára. Hagyományainkat, értékrendszerünket, céljainkat az evangélikus keresztény szellemiség határozza meg. Ezzel együtt építünk az elődeink kiemelkedő szakmai munkájára, mely különösen a tehetséggondozás és a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében ért el kiemelkedő eredményeket. A lemaradás megelőzését és a tehetséggondozást stratégiai célnak tartjuk. Valljuk, hogy az óvodával megalapozott 12 évfolyamos képzés kiváló lehetősége az emberré nevelésnek. A tehetséggondozást és felzárkóztatást már kisgyermek kortól megkezdjük. Törekszünk arra, hogy minden ránk bízott gyermek a képességinek kibontakoztatását segítő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az óvoda és az általános iskola alsó tagozatának alapozó munkája után a felső tagozaton már a művészet, illetve a matematika műveltségterületén belül jó képességgel rendelkező diákok tehetségük kibontakoztatását segítő osztályokban 10

11 tanulhassanak, miközben a felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló tanulókkal való foglalkozás folyamatos. 4 évfolyamos gimnáziumunk 4 tagozaton kínál lehetőséget a továbbtanulásra. Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnázium kiváló lehetőség azoknak a tanulóknak, akik egy hagyományos képzési rendű gimnáziumban kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat. Azok számára, akik csak később szeretnék eldönteni, hogy milyen irányba folytassák tanulmányaikat, tehetségük fejlesztésére később is lehetőséget kínálunk. Gimnáziumi képzésünkben kiemelt hangsúlyt adunk a természettudományos tárgyak és a német nyelv oktatásának. Evangélikus egyházi hagyományaink és kapcsolataink a német nyelv előtérbe helyezését erősítik. A német nyelv oktatásában együttműködve más intézményekkel, és az egyház által biztosított bajor partnerkapcsolatok segítségével szeretnénk egy az általános műveltséget kiegészítő, megalapozó nyelvtudás birtokába juttatni tanulóinkat. Az angol, mint második kötelezően oktatott nyelv mellett természettudományos tagozaton a latin nyelv tanulásának is adott. A kötelező érettségi tárgyak 11. évfolyamtól választható emelt szintű oktatása mellett szeretnénk iskolánkban a diakóniát, mint érettségi tárgyat oktatni. A diakóniai érettségit választó diákjaink olyan középfokú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező fiatal felnőtteké válnak, akik egyházi munkásként képesek lesznek az egyházi diakóniai tevékenységébe bekapcsolódni. Teveink között szerepel a szakképzés és a felnőttoktatásba való bekapcsolódás lehetősége is. Képzési rendszerünket végigkíséri a hittanoktatás, mely nevelő munkánknak egyik legfontosabb támasza. A hitéletre nevelés átszövi az intézmény mindennapjait. Áhítatok, reggeli imák, csendes napok, egyházi ünnepeink közös ünneplése, istentiszteletek egészítik ki a hagyományos iskolai mindennapokat. A lelki nevelés vezetése iskolalelkészünk feladata, akinek irányításával iskolánk tanulói és dolgozói közössége sajátos iskolai gyülekezetté alakulhat. Az iskola életében meghatározó szerepet játszanak egyházunk lelkészei, különösen azok, akik a környék evangélikusságának vezetői. Intézményünk a Déli Egyházkerületen, a Pesti egyházmegye területén fekszik a Dél- Pesti régió középpontjában, vonzáskörzetében a Dél-Pesti egyházmegye egy részével. Ennek a területnek az evangélikus lakossága igen jelentős, így az intézmény az itt élő családok számára jó lehetőséget kínál gyermekeik neveltetésére. Iskolánk minden keresztyén hitű család számára nyitott, így hittanoktatásunkban, és a hitélet gyakorlásában is az ökümené szellemében kívánunk 11

12 dolgozni. Katolikus tanulóink számára katolikus hittanoktatást, református tanulóink számára református hittanoktatást biztosítunk, igény szerint más hittanórákról is gondoskodunk Az intézmény szakmai működésre vonatkozó adatai 4 Köznevelési törvény szerint: Az intézmény alapfeladata a évi CXC. törvény 4. értelmében: a) óvodai nevelés, c) általános iskolai nevelés-oktatás, g) gimnáziumi nevelés-oktatás n) felnőttoktatás, r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása. Alapító okirat szerint: A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított és 572/2011 (05.04.) számon Budapest Főváros Főjegyzője által nyilvántartásba vett Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdése, és a évi CXC. törvény 21. 3) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvény II. fejezet 4. alapján a következők szerint határozza meg: 1. Intézmény neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: Rövidített neve : Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola 1.2.Rövidített neve intézményegységenként: - Fecskefészek Evangélikus Óvoda évi CXC. törvény , 20/2012. EMMI rend , MEE évi VIII. tv 12

13 - Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola - Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium 2. Intézmény székhelye (gimnázium):1183 Budapest, Kossuth tér 2. Telephely (általános iskola alsó és felső tagozata): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74. Telephely (óvoda): 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. Telephely: (együttműködési megállapodás alapján a gimnázium vonatkozásában): 1183 Budapest, Gyöngyvirág utca 7-9, 10. Az általános iskola közvetlen jogelődje: Pitagorasz Általános Iskola, OM: , 1185 Budapest,Bajcsy-Zsilinszky Endre utca Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház; 4. Alapítás éve: Alapító székhelye: 1085 Budapest,Üllői út Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) 7. Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala 1056 Budapest, Váci utca Az intézmény működési területe: országos 9. Az intézmény jogállása: önálló gazdálkodó belső egyházi jogi személy 10. Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az Óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését. 13

14 11. Az intézmény munkarendje: nappali 12. Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 Oktatás 13. Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda csoport, csoport, csoport Általános iskola 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés 14. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 925 fő Ebből sajátos nevelési igényű: 38 fő Budapest, Hámán Katalin utca 39. szám alatti telephelyen - Óvoda - 25 fő 2012-ben Ebből sajátos nevelési igényű: 3 fő Budapest, Bajcsy Zsilinszky utca 74 szám alatti telephelyen Általános iskola 270 fő Ebből sajátos nevelési igényű: 20 fő Budapest, Kossuth tér 2 szám alatti székhelyen Gimnázium 630 fő 14

15 Ebből sajátos nevelési igényű: 15 fő 15. Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: Alaptevékenységek: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 8520 Alapfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás Az intézmény minden alaptevékenységében felvállalja az évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontja, illetve a Kntv 47. alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, akik szakértői vagy rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőek-oktathatóak. Ellátjuk a testi-, érzékszervi-, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált és inkluzív nevelését és oktatását. Kiegészítő tevékenységek: 5629 Egyéb vendéglátás 8559 Máshová nem sorolható egyéb oktatás 8905 Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása Könyvtári tevékenység Egyéb tevékenységek alapító okiratban és működési engedélyben meghatározottak szerint. 5 5 Az intézmény vagyonával és működésével kapcsolatos egyéb meghatározások a szeptember elsejével módosított 562/2011 (05.04.) számú működési engedély szerint az intézmény SzMSzben rögzítve 15

16 2.2. Óvodánk és iskolánk múltja, jelene és jövője A Sztehlo Gábor nevét viselő intézmény székhelye Budapest déli részén található, az agglomeráció vonzáskörzetében. A Pestszentlőrincből és Pestszentimréből álló XVIII. kerületet a főváros kapujának nevezik. A 100 ezer fő állandó lakos kb %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a XIX. századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző és a Központi Légkörfizikai Intézet. Pestszentlőrinc Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg. Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az orsz ág egyetlen nemzetközi repülőtere a nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész. A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikusfizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, valamint gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár. Cséry Lajos, akinek a mai Pestszentimrén 16

17 ill. környékén 2600 holdas birtoka volt, szerződést kötött a fővárossal a hulladék elszállítására. Szentlőrinc a XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolnákat építettek, temetőt létesítettek. Az Üllői úton közlekedő személy- és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú vasutat 1900-ra már villamosították ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 főt számlált. A fejlődés ettől kezdve felgyorsult. Újabb gyárak nyitották meg kapuikat, új katolikus templom épült a Batthyány utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Kialakult itt is az akkori időknek megfelelő infrastruktúra ben épült meg Pestszentlőrincen az evangélikus, egy évvel később pedig az első református templom tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak től szolgálja a polgári repülést). A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. A település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. A legnagyobb pusztítást az Állami Lakótelep szenvedte el, de sok lakóház sérült meg máshol is. Az újjáépítést követően, 1951-ben Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták. A főváros részeként látványos fejlődés vette kezdetét. Az ipari létesítmények, közintézmények mellett lakótelepek épültek. A Lakatos- és a Szentlőrinc- (korábbi nevén KISZ-lakótelep) felépítése a 60-as évek lakásínségét enyhítette. A 70-es években épült fel a bezárt téglagyár helyén az új szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. A trianoni békeszerződés után Erdélyből menekült magyarok számára létesült állami lakótelep helyén épült fel a 10 emeletes lakóházakból kialakított Havanna telep, melyen a kor szokásaitól eltérően egy időben készültek el a lakóházak és a kiszolgáló intézményhálózat (bölcsődék, óvodák, iskolák, élelmiszerboltok). A 80-as évek végén kezdődött két újabb, igényes kivitelezésben készülő lakónegyed kiépítése, melyek a rendszerváltozás idején a tulajdonviszonyok tisztázatlansága miatt részben befejezetlenek maradtak, sorsuk azonban azóta rendeződött. 17

18 Pestszentlőrinc-Pestszentimre napjainkban családbarát törekvéseiről híres. A XVIII. kerületben működik a főváros legtöbb bölcsődéje, szám szerint kilenc, a három év alatti gyermekek 24 százalékáról gondoskodik az önkormányzat saját intézményeiben, gyakorlatilag minden negyedik kisgyermek bölcsődés. A férőhelyek mégis kevésnek bizonyulnak: a fiatal beköltözők, s a születésszám lassú emelkedése miatt az igények egyre növekednek. Erre tekintettel a 2011-es év a bölcsődék éve volt a kerületben. Pestszentlőrinc Budapest azon része, ahol a születések száma, a magyarországitól eltérően, lassan, de mégis folyamatosan emelkedik. A városrész családbarát politikája, a növekvő népesség és gyermeklétszám biztos hátteret adnak egy új, diákjait az óvodától az érettségiig végigvivő intézménynek. Intézményünkben két nagy múltra visszatekintő intézmény integrációja történik meg. A Pitagorasz Általános Iskola a Sztehlo Evangélikus Általános Iskolaként jogutódlással folytatja működését, megtartva és építve az előd kiemelkedő munkájára. Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és hátrányos tanulók felzárkóztatásában és a tehetséggondozásban elért eredményeikre, és a környék közösségi életében betöltött szerepére. Az intézmény adottságai a Sztehlo Gábor nevével fémjelzett diakóniai munka képviseltének és megvalósításának lehetőségét jelentik számunkra. Az óvoda Óvodánk Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szemere-telep kertvárosi környezetében található, jelenleg egy régi óvoda épületben. A Hámán Katalin utcai óvodai épületben az épület felújítása után szeptember 1-én kezdte meg működését egy csoporttal, majd szeptember 1-től pedig pályázati forrás segítségével három csoportos modern építésű óvodaként teljes kapacitással folytatja. Az általános iskola területén helyet kapó óvoda az evangélikus egyház és annak helyi, pestszentlőrinci gyülekezete számára stratégiai kérdés. A korai kisgyermekkorban elkezdett keresztény nevelés az egész intézmény jövőjének alapját is jelenti. 18

19 Az általános iskola A Pitagorasz Általános Iskola nyolc évfolyamos, önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező általános iskolaként működött, melyet 1927-ben alapítottak, hogy Pestszentlőrinc Szemere-telep városrészen lakó családok számára általános iskolát biztosítsanak. A Szemere-telep névadója Szemere Miklós, aki igen sokat tett a pestszentlőrinci evangélikus templom felépítéséért. Az iskola - közoktatási feladatainak ellátása mellett - Szemere-telep közösségi életének színtere is. A tantestület kiemelt feladatának tekinti olyan rendezvények szervezését is, amely a szülők, és Szemere-telep lakosságának együttműködését erősíti. Az iskola működését számos szervezet segítette, mint pl. az Iskolaszék, az Alapítvány a Bajcsy Iskola gyerekeiért, a Szülői Munkaközösség, a Szemere-telepi Polgárőrség, a Szemere-telepi Baráti Kör. A tanulócsoportok száma évfolyamonként egy vagy kettő volt. Az intézmény jelen állapotában 11 tanulócsoport befogadására képes. Az osztályok létszáma változó attól függően, hogy egy vagy két osztály tanul azon az évfolyamon, illetve az SNI és HH, HHH-s tanulók arányának függvényében között mozog. A napközis- és tanulószobai csoportok száma általában 6. Az iskola nevelési oktatási programjának specifikumai: képességkibontakoztatás és -alapozás ép értelmű, mozgáskorlátozott gyermekek integrálása egyedi úszás projekt 1-8 évfolyamig angol vagy német nyelv oktatása első évfolyamtól etnikai felzárkóztató program néptáncoktatás a mindennapos testnevelés keretei között a matematika és a művészet műveltségi terület kiemelt fejlesztése a felső tagozaton zenei nevelés skálájának szélesítése népművészeti- és kézműves foglalkozások szervezése az alsó tagozaton egész napos iskolai működési forma megalapozása 19

20 Az óvoda és az általános iskola környezete A környéken lakók anyagi helyzete a többséget tekintve átlagos. A tanulók két, illetve háromszobás, földszintes családi házakban laknak, sokszor a nagyszülőkkel együtt élnek. A 90-es években az általános tendenciának megfelelően a belvárosból sokan költöztek ki, illetve települtek fel a fővárosba vidékről. A folyamat eredményeképpen megjelentek az igen gazdag és a tehetős családok is. A szülők többsége középfokú végzettséggel rendelkezik. Elvárásaik az iskolával szemben igényes. Szeretnék, ha gyermekeik többre vinnék náluk. Felméréseink szerint a továbbtanulásra való felkészítést tartják az iskola elsődleges feladatának. Ezért a tantestülettel szembeni legfőbb elvárás a tanulók olyan módon való felkészítése, hogy megállják a helyüket gimnáziumunkban. A gimnázium A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium a Hunyadi Mátyás Gimnázium helyén kezdi meg működését, ahol 1936-ban kezdődött el a tanítás a főváros déli peremén és környékén jelentkező sürgető társadalmi igényeknek megfelelően általános gimnáziumi képzéssel. Az akkor Pestszentlőrinci Magyar Királyi Állami Gimnázium 1950-ben a Steinmetz Miklós nevet vette fel, majd 1993-tól a Hunyadi Mátyás nevét viseli. Az alapítás óta eltelt háromnegyed évszázadban a működés feltételei alapvetően megváltoztak. Megváltozott a környéken élő lakosság társadalmi összetétele, a rendszerváltás óta megszűntek a nagy foglalkoztatók, a lakosság jelentős része lett bejáró, és ami a legfontosabb, közvetlen szomszédságában új középfokú iskola nyílt, egy nemzetközi érettségit biztosító Gimnázium. A korábbi monopolhelyzet végével az iskolának át kellett gondolnia helyét és szerepét hagyományos vonzás körzetében a Dél-pesti régióban és az azt körülvevő agglomerációban. Ennek eredményeképpen az iskola stratégiai célját az alábbiakban fogalmazták meg: Felismerve a XXI. század sürgető igényét, a magas fokú műszaki-informatikai civilizáció által támasztott követelményeket, a Hunyadi Mátyás Gimnáziumot képessé és alkalmassá tesszük arra, hogy a éves korosztályt fogékonnyá tegye a műszaki haladás értelmezésére, kritikai kezelésére, annak a közjó érdekében való használatára. Valljuk és tudjuk, hogy ehhez magas szintű tudás és érzelmi intelligencia szükséges, amelynek megszerzésében és kialakításában az iskolának fontos, de nem kizárólagos szerep jut. Ezért együtt kell működnünk és figyelembe kell vennünk mindazokat a nevelési színtereket, 20

21 amelyek a tanulókat befolyásolják, és azokat be kell építenünk a nevelési-oktatási folyamatba, különös tekintettel a tömegmédiumokra és a világhálóra. Célunk, hogy biztosítsuk a tanulás, az érettségi, valamint a továbblépés lehetőségét azon gyermekek számára, akik a XVIII. kerületben, illetve annak környékén élnek, és életcéljaik elérése érdekében elkötelezetten tenni kívánnak, de ebben őket rajtuk kívülálló tényezők hátráltatták, akadályozták. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium építve az előd által megalapozott hírnévre, keresztény szellemiségű intézményként kívánja folytatni munkáját. Az általános iskola és gimnázium integrációjával egy olyan 12 évfolyamos szerkezet kialakítására törekszik, mely biztosítja a környék lakói számára az alapfokú oktatástól az érettségiig tartó iskolai szakasz keresztény értékeken és tehetségfejlesztésen alapuló folyamatát. Építő munkánk akkor válik teljessé, amikor a Fecskefészek Evangélikus Óvoda három csoportjával megkezdi működését. Az óvoda nevelő-oktató munkánk megalapozást, jövőnk építésének első lépcsője. Kiegyensúlyozott működése stratégiai fontosságú számunkra Tárgyi feltételek Az intézmény intézményegységei három feladatellátási helyen működnek. A gimnázium az intézmény székhelyén, a XVIII. kerület központjában található parkos Kossuth tér hátsó részén található régi, patináns épületben található. Az általános iskola Szemere-telep kertvárosában egy 5 épületből álló iskolarészben, míg az óvoda jelenleg a Hámán Katalin utcai épületben, majd 2013 szeptemberétől az általános iskola hátsó telkén felépült új óvodaépületben működik. 21

22 Óvoda A Hámán Katalin utcai épület régi óvodai funkciója lehetővé tette, hogy egyházunk az óvodát megalapíthassa, majd a felújítás után elindíthassa. Az Általános iskola telekmérete pedig lehetővé tette, hogy ott új, európai szabványnak megfelelő, 75 fő befogadására alkalmas, eszközeiben és felszerelésében modern óvoda épülhessen. A három csoportos óvoda tárgyi feltételei: 22

23 Az új óvoda: Helyiségek Darab m 2 Csoportszoba 3 225,51 Csoportöltöző 3 46,38 Vizesblokk 4 51,14 Nevelői szoba 1 15,15 Vezetői iroda 1 18 Fejlesztőszoba 1 24,02 Orvosi szoba 1 18 Konyha 1 26,36 Személyzeti öltöző 1 14,23 Kazánház 1 7,18 Folyosó, előtér 3 125,72 Raktár, szertár, tárolóhelyiség 5 32,05 Tornaszoba 1 75 ÖSSZESEN ,74 Jelenlegi óvoda Helyiségek Darab m² Csoportszoba 1 83,83 Vezetői szoba 1 21,03 Kiszolgáló helyiségek 4 47,63 Pince 1 24,57 Összesen 7 177,06 23

24 Általános Iskola Az általános iskolai oktató nevelő munkát a XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky út 74. szám alatti telephelyen folytatjuk. Az általános iskolát 1927-ben alapították Szemere-telepi Általános Iskola néven. A jelenlegi épületek átadására s az iskola felszentelésére augusztus 15-én került sor. A megnyitás évében a két tanteremben 116 tanuló szorongott től Bajcsy Zsilinszky úti Általános Iskola néven működött ben 75 éves lett az iskola, s a jubileum alkalmából felvette Pitagorasz, az ókori görög bölcs nevét. Az oktatás ma már négy épületben folyik, de a tornaterem mindig csak álom maradt. Az intézmény tárgyi feltételei szerények. Nincs tornaterem, a közelben levő MALÉV tornatermét és uszodáját használják a testnevelés órák megtartására re az intézmény saját megtakarításából felújította a főépület folyosóját, ahol újra festették a falat, mázolták az öreg ajtókat, ebben az épületben mozgáskorlátozott mosdót is kialakítottak. Az új épületben is mozgáskorlátozott mosdó várja a sérült gyerekeket. A FORFA épület folyosóját és az ebédlőt vidám színekkel festették ki. Az ebédlőben a bútorokat is kicserélték. Az általános iskola helyiségének listája: 24

25 Helyiségek Darab m 2 Alsós osztályterem 5 236,47 Felsős osztályterem és szaktanterem 4 197,14 Könyvtár-osztályterem 1 44,16 Nyelvi kisterem 2 31,33 Szertár 4 47,04 Tanári szoba 1 25,87 Fejlesztő 1 40,58 Orvosi szoba 1 13,92 Iroda 3 47,2 Konyha 1 52,32 Ebédlő 1 97,62 Büfé 1 5,24 Vizesblokk ,05 Kazánház és kiszolgáló helyiségek 4 44,52 Folyosó, előtér 4 255,83 Porta 1 8 Pince, padlás, raktár 4 564,68 Összesen:

26 Az ingatlan alapterülete 8656m2. A beépített hasznos területet 2100 m 2. A telephely épülete a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára május 4-én 99 évre használatba adott Gimnázium Az iskola főépülete a XVIII. kerület centrumában fekszik a Kossuth tér 2. szám alatt. A parkosított tér és az épület mellett elhelyezkedő evangélikus templom szép környezetet adnak az 1937-ben épült, patinás épületnek. Az ingatlan alapterülete 6868m2. Az épület a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára május 4-én 99 évre használatba adott. Az kétszintes épületben a következő helyiségek találhatók: 17 tanterem, könyvtár, tornaterem, valamint az alábbi táblázatban felsorolt helyiségek. A működéshez szükséges eszközöket az önkormányzat a fenntartó egyház számára tulajdonba adja. Az eszközök biztosítják a gimnáziumi nevelés megvalósíthatóságát. Tekintettel a Hunyadi gimnázium TÁMOP pályázatokon való részt vételére, rendelkezésünkre állnak digitális eszközök is, melyekkel segíteni tudjuk tanulóinknak eligazodását a modern infokommunikációs környezetben, valamint megalapozhatjuk az élethosszig tartó tanulásra való motiváltságot. 26

27 A gimnázium épületében található helyiségek: 42 helyiség 2100 m2 Helyiségek Darab m2 Osztályterem Fizika szaktanterem + szertár 1 90 biológia szaktanterem + szertár 1 65 kémia szaktanterem + szertár 1 70 rajz szaktanterem 1 60 könyvtár 1 60 tornaterem tornatermi öltöző + zuhanyozó 2 80 tanulói WC tanári WC 2 40 alagsori kis nyelvterem ének szertár 1 20 alagsori gazdasági iroda 1 40 igazgatói iroda 1 40 igazgatóhelyettesi iroda 1 50 iskolatitkári iroda 1 20 tárgyaló terem 1 60 stúdió szoba 1 30 büfé 1 20 technikai öltöző 1 30 csoporttermek 3 75 kazánház 1 50 gondnoki lakás (1,5 szobás) 1 55 udvari garázs 1 30 (sportcsarnok az iskolától kb. 250 m-re) (tanuszoda az iskolától kb. 800 m-re) 27

28 2.4. Személyi feltételek nevelőtestületünk és munkatársaink A Sztehlo Gábor Általános Iskola és Gimnázium többcélú, közös igazgatású, egységes intézmény, melynek élén az intézményvezető áll. Munkáját az általános igazgatóhelyettes és az iskolalelkész segíti, valamint az intézményegységek tanügyi irányítását ellátó igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető segítségével végzi. Az óvoda, általános iskola és a gimnázium intézményegységeinek élén egy-egy tanügyi igazgatóhelyettes áll. A szakmai munka vezetése, szervezése munkaközösségek útján történik. Az iskola lelkiéletét az iskolalelkész vezeti. Az intézmény önálló gazdálkodása mind az általános iskola, mind a gimnázium esetében közösen történik, melyet a gazdasági vezető irányít. Az intézmény tantestülete és munkatársi közössége együtt felel a keresztény szellemiség képviseletéért, és ennek az értékőrző és értékátadó rendnek megfelelően végzi feladatait. A tantestület szakmai összetétele alkalmas a köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben, valamint az ezekkel összhangban létrehozott iskola nevelési és pedagógiai programban foglaltak megvalósítására. A nevelőtestület általános jellemzője a hivatástudat, a jó helyzetfelismerő és innovatív képesség Óvoda Az óvoda egy többcélú közös igazgatású intézmény tagintézményeként működve saját pedagógusokkal, de az általános iskolával közös technikai dolgozókkal rendelkezik. Élén tagintézmény-vezető áll, aki az intézmény vezetőségének tagja. A háromcsoportos óvodában csoportonként két óvónő és egy-egy dajka dolgozik. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel, 2 óra átfedési idővel. Az óvodapedagógusok munkáját szükség szerint gyógypedagógiai asszisztens segíti a sajátos nevelési igényű gyermekekre való tekintettel, valamint óvodapszichológus is rendelkezésünkre áll. A keresztény nevelés mellett intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű óvodások, különösen a mozgássérült kisgyermekek integrált nevelésére, ezért az ilyen 28

29 jellegű igényeket is várjuk. A migráns (nem magyar) gyermekek nevelése esetén az óvoda megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét Általános iskola Az általános iskola jogutódlással lett az intézmény része, így a tantestület nagyobb részét megtartottuk. Az iskola 220 tanulójához 22 pedagógus státusszal rendelkezik. A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral rendelkező tanulók aránya 10 % melyhez a pedagógiai munkát segítők státusza az ellátandó feladat függvényében változik Gimnázium A gimnázium tantestülete az előd intézményben dolgozókra épített, de a tantestület felfrissült keresztény elkötelezettségű pedagógusokkal. A gimnázium pedagógus státusszal rendelkezik. Intézményünk nevelőtestületének kialakításában az evangélikus, keresztény nevelés és oktatás iránti elkötelezettség, annak vállalása prioritást képez. Emellett nagy figyelmet kívánunk fordítani kollégáink továbbképzésére, szakmai munkájuk, hivatásuk kiteljesítésére Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói A Sztehlo Gábor nevét viselő intézmény két olyan iskola integrációjával jön létre, melyek alapításuktól fogva a tanulás, a jövőépítés lehetőségét kínálták a környéken élő családoknak. Ezt a hagyományt iskolánk is folytatni kívánja megvalósítva a jézusi kérést, s vállalva a névadó élethivatását: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket! (Mk ) 29

30 Az általános iskola beiskolázási körzete kicsi, mivel nem minden évfolyamon működik két párhuzamos osztály. Így évente változik az iskola stratégiája a felvételeket tekintve. Az iskola jól megközelíthető. Az Üllői úttól, az 50-es villamos megállójától 800 méterre található. Az iskola megközelíthetősége 183-as autóbusz iskola előtti megállóhelye, a Budapest Szolnok vasútvonal Szemere-telep állomása, valamint a távolsági autóbusz közeli megállóhelye miatt igen kedvező. Ezért nemcsak Pestszentlőrincen élő családok gyermekeinek nyújt tanulási lehetőséget, hiszen még az agglomerációból is járnak ide tanulók. A vecsési gyerekek jelenleg 10%-át teszik ki az iskola létszámának. A beiratkozni szándékozó tanulók létszáma változik, ezért egy osztály indítása esetén a korlátozás, két osztály esetén pedig a nyitás politikáját folytatják. Az osztályok létszáma jelentős eltéréseket mutat, a 18-as létszámtól a 29-es létszámig minden megtalálható. Tanítványaik számára átjárás biztosítunk gimnáziumunkba, de jó eséllyel felvételiznek Budapest legerősebb gimnáziumaiba is, tanulhatnak tovább szakképzésben. Iskolánkban minden olyan kerületi, az ép értelmi övezetbe tartozó mozgáskorlátozott gyermek folytathatja tanulmányait, akit a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javasol. A hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, kb %-ig terjed tanévenként. A veszélyeztetettség oka anyagi természetű, de vannak magatartási, tanulási, részképesség zavarral küszködő tanulók is. Sok a csonka család. A fenti problémát enyhíti, hogy kevés a deviáns magatartású gyermek, nem jelentős mértékű a csavargás, nincs drogfogyasztás, dohányzás stb. A tanulók tanulási motiváltsága az átlagosnál lényegesen magasabb. A gimnázium esetében a szülői, családi háttér tanulónként eltérő. A tanulók többségénél mindkét szülő rendelkezik középfokú végzettséggel, a felsőfokú végzettségűek aránya hozzávetőleg 40%. A szülők anyagi helyzete is változó. Anyagi nehézségek miatt az ifjúságvédelmi nyilvántartásban évről évre a tanulók 4-6%-a szerepel, rendszeresen segélyezett a tanulólétszámnak mintegy 2-3%-a. Azon tanulók aránya, akik csonka családban élnek, vagy nem vér szerinti szülő neveli őket, meghaladja a 35%-ot. A nagyüzemek felszámolásával számtalan munkalehetőség szűnt meg, amely a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű dolgozókat érintette olyan mértékig, hogy egzisztenciájuk, 30

31 megélhetésük kétségessé vált. A munkanélküli szülők átképzése a munkaerőpiac telítettsége, a szülők életkora, vagy akár alulképzettsége miatt nehézkes. Ebben a környezetben iskolánk a keresztény értékre épített oktató nevelő munkával várja tanulóit. Tanulóink felvételében - az önkormányzat szándékaival összhangban a pestszentlőrinci és pestszentimrei gyerekekre alapozunk, de az evangélikus tanulók azonos tanulmányi eredmény esetén előnyt élveznek. A környező budapesti kerületek, valamint a tágabb értelemben vett agglomeráció társadalmi helyzetének és felekezeti megoszlásának ismeretében, a kedvező közlekedési viszonyok figyelembe vételével elsősorban a gimnáziumi évfolyamokba jó eséllyel várjuk a környező települések evangélikus fiataljait. Iskolánk vonzáskörzetét jelenti: Budapest X. kerület (Kőbánya), XVII. kerület (Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget), XIX. kerület (Kispest), XX. kerület (Pesterzsébet), XXIII. kerület (Soroksár), valamint Vecsés, Péteri, Maglód, Monor, Bénye, Pilis, Alberti, Irsa és Cegléd. A felsorolt településeken és környezetükben nincs evangélikus középiskola, ugyanakkor a több tízezres nagyságrendű evangélikusság fiataljainak számára vonzó lehetőség, hogy a gimnázium a szélrózsa minden irányából kedvezően megközelíthető (3-as metró, 50-es villamos, számtalan autóbuszjárat a szomszéd kerületekből, távolsági autóbuszok, valamint a Budapest Monor Cegléd - Szolnok vasútvonal Pestszentlőrinc megállója). 31

32 II. Pedagógiai alapelvek és célok 6 3. Alapelvek Élek és hirdetem az Úr tetteit Zsolt 118,17 Az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy az evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, s más felekezetekhez tartozó tanulókkal együtt, vallásosan erkölcsös, magyar állampolgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye Az iskola keresztény nevelési alapelvei Valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, akiknek Krisztus a megváltója, ilyen értelemben a gimnázium közösségének minden tagja testvér. Szeretnénk elérni, hogy minden tanítványunk segítőtársat és segítségére szoruló társat lásson a többiekben. Törekszünk arra, hogy tanítványaink szüleivel jó kapcsolatot alakítsunk ki, és hogy a szülők támogassák az iskolát nevelési és oktatási céljainak elérésében. Személyiségformáló erőnek tartjuk a széleskörű műveltséget, ami alkalmassá tesz arra is, hogy saját élethivatásában ki-ki küldetéséhez méltóan helyt álljon. E műveltség kialakításakor alapfontosságúnak tartjuk a nemzet kulturális örökségének átadását, a hagyományok ápolását, a humán- és természettudományos műveltség megalapozását, fejlesztését és a művészeti nevelést. Célunk, hogy tanítványainkat önálló ítéletalkotásra neveljük, előkészítsük őket tehetségüknek, adottságuknak megfelelő pályaválasztásra, és kialakítsuk bennük a folyamatos önművelésre, megújulásra való igényt. Igyekszünk minden gyermeket tehetségéhez mérten fejleszteni, hogy a társadalomnak alkotó tagjává váljon, és munkáját kedvvel és örömmel végezze. A 6 Nktv , valamint a 110/2012 Nat I és

33 gyerekekkel való rendszeres foglalkozás erősíti a pedagógusainkban a keresztyén értékek elfogadását és gyakorlását. A személyre szóló szeretetteljes bánásmód, a következetesség, a türelem, a hitelesség, a pedagógusok egymás iránti szeretetének példája, a családokkal való összefogás által kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Az oktató-nevelő munkánknak nem az elitképzés az elsődleges célja, hanem az egyházhoz hű, keresztyén hitet, erkölcsöt valló és gyakorló, a Dél-Pesten és környékén lakó kiművelt emberfők megtartása. Gyülekezeteink, egyházunk tagjainak gyermekeit kívánjuk nevelni, tanítani, és segítjük tehetséges tanítványainkat adottságaik kibontakoztatásában. Szeretnénk, hogy az intézményünkből kikerülő fiatalok tiszta gondolkodású, szilárd erkölcsű felnőttek lennének, akik tudnak választani a jó és rossz, igaz és nem igaz, helyes és helytelen között, így egyházunknak és hazájuknak hű és értékes polgárai lesznek. Diákjainkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukat-városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket. Tanulóink ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. Sajátítsák el egyházunk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét, szokásrendszerükbe épüljön be az imádkozó élet és egyéb lelki tevékenység. Tanítványaink ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Tanulóinkban derűs és magabiztos keresztyén világszemlélet kialakítására törekszünk, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. Célunk, hogy a nevelés során tanítványaink sajátítsák el a Biblia tanításán alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak. 33