9. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
|
|
- Géza Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D ( két dimeniós ) feladatok köös jellemői: - két skalár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechanikai menniség két helkoordinátától függ 9 Sík alakváltoás (SA) a) Definíció: Sík alakváltoásról esélünk ha a visgált testnek van eg kitüntetett síkja amellel párhuamos valamenni sík alakváltoása aonos és a síkok távolsága sem váltoik P P u u x x A P(x) pont elmodulásvektora: u = ue + ve x itüntetett sík: x A elmodulásmeő skaláris koordinátái csak a x helkoordináták függvénei: u= u( x ) v= v( x ) w= Ilen alakváltoás a alái feltételek teljesülése esetén alakul ki: - A test kitüntetett síkra merőleges ( iránú) mérete lénegesen nago (tart -he) mint a másik kettő (A árán a test iránra merőleges egségni vastagságú selete látható e a mechanikai moell) - A terhelés párhuamos a kitüntetett síkkal és a legnago kiterjedés (a tengel ) iránáan nem váltoik - A párhuamosv síkok távolságának váltoatlanságát külső kénser itosítja (et a árán sraffoott vonal jelöli) ) A alakváltoási állapot: u εx= = εx( x ) εx γx x A alakváltoási tenor: ( ) v A = A x = γ ahol x ( x ) x ε ε = = ε v u γ x = + = γx ( x ) x c) A fesültségi állapot (a Hooke törvén felhasnálásával): εx + ε x( x ) = Gεx + ν ν εx + ε ( x ) = Gε + ν ν 5
2 E τ x ( x ) = Gγx = γ x ( x ) = ν x + ( + ν ) x τx A fesültségi tenor: F F( x ) τ x = = A Hooke törvén másik alakjáól: εx = x ν( x + ) G ε = ν ( x + ) G τ x γ x = G d) A egensúli egenletek sík-alakváltoásra DD-en: τ x x τ x + + qx = + + q = q = x x e) A sík-alakváltoási állapotan lévő test (alkatrés) mechanikai modellje: - a testől kiragadjuk a kitüntetett síkot (vag más sóval kiragadunk eg a kitüntetett síkkal párhuamos egségni vastagságú síkseletet) - a kitüntetett sík (egségni vastagságú síkselet) alakváltoását visgáljuk 9 Általánosított sík fesültségi feladat (ÁSF) tárcsa feladat Definíció: A általánosított sík fesültségi feladat a saját síkjukan terhelt lemeek feladata Leme: Olan test melnek egik mérete lénegesen kise mint a másik kettő és értelmehető a köépsík Elneveés: általánosított sík-fesültség feladat = tárcsa feladat x Feltételeés: a = ± felületek terheletlenek Dinamikai peremfeltétel a =± felületen: ρ = = τ = τ = x Mivel a vastagság kicsi eért a test minden pontjáan jó köelítéssel = τ = τ = a) Átlagos fesültségek: x = x d d x x d = τ = τ x = d x x d d = τ = τ = τ = τ = 5
3 A átlagos fesültségi tenor: ) Átlagos alakváltoások: x τx F F x τ x = = ε x = εx d ε = ε d γ x = γx d ε = ( εx + ε) ν ν εx γx A átlagos alakváltoási tenor: A A( x ) γ x ε = = ε A átlagos alakváltoási tenor koordinátái átlagos elmodulásokól állíthatók elő: u v εx= ε = x u v γ x = + x c) Átlagos elmodulások: d) Egensúli egenletek DD-en: τ x x + + qx = x u( x ) = ud v x = vd w= τ x x + + q = q = A általánosított síkfesültségi állapotan lévő test (alkatrés) mechanikai modellje: - a testet a köépsíkjávallal helettesítjük - a átlagos menniségeket a köépsíkho kötjük 93 Forgássimmetrikus feladatok (FSZ) Definíció: a visgált test geometriája és terhelése is forgássimmetrikus (tengelsimmetrikus) p ( ) r u P u P p ( ) r A henger koordináta-rendseren dolgounk Tengelsimmetriáól követkeően minden mechanikai menniség független a - től A elmodulásmeő: u= ue + ve + we ν u = u v= w 53
4 A test pontjai a meridián síkan modulnak el a elmoduláskoordináták csak a és függvénei a) A alakváltoási állapot: u v u ε( ) = ε( ) = ε ( ) = u v γ = + γ = γ = ε γ A alakváltoási tenor: A A( ) γ ε = = ε ) A fesültségi állapot (a Hooke-törvén felhasnálásával): ν = Gε + A ν I ν = Gε + A ν ( ) I ν = Gε + AI ν τ = Gγ τ = τ = τ F = F = τ A fesültségi tenor: 94 Síkfeladatok oldása fesültségfüggvénnel a) A SA és ÁSF össehasonlítása: - Aonosság: Minden menniség csak x függvéne Független meők: két független elmodulásmeő három független alakváltoási meő három független fesültségi meő A geometriai és egensúli egenletek alakja - ülönöőség: A anagegenletek alakja SA-nál ponteli ÁSF-nél vastagság menti átlagos menniségek SA: nem független meők ÁSF: ε ) A Air (kiejtése: éri)-féle fesültségfüggvén: q = q = SA és q = q = ÁSF Feltételeés: x x 54
5 U x U( ) - a továiakan a felülvonás jelölést elhagjuk A fesültségfüggvént úg vessük fel hog a előle sámított fesültségek kielégítsék a egensúli egenleteket: U U U x = = τx = x x Eek a össefüggések a SA-ra és a ÁSF-re is érvénesek Jelölés: - fesültség függvén: U( x ) U( ) ( ) A oldás gondolatmenete: Fesültségek Anagegenletek Alakváltoások ompatiilitási egenlet U= - iharmonikus differenciálegenlet U( x ) - iharmonikus függvén kielégíti a iharmonikus differenciál egenletet A Laplace-féle differenciál operátor kétváltoós (síkeli) eseten = + x Et ehelettesítve a iharmonikus differenciálegenlet DD-en: U U U + + = 4 4 x x 95 Síkeli forgássimmetrikus feladatok furatos tárcsa vastagfalú cső A síkeli forgássimmetrikus feladatokat henger koordináta-rendseren oldjuk Fesültségfüggvén: U U( ) U Fesültségek: = = = (A forgássimmetria miatt) du d du = esetén d ν + SA = ÁSF 55
6 A fesültségi tenor: F = ε Alakváltoások (a Hooke-törvénől): A ε du u = ahol ε = ε = d ε A Hooke-törvén forgássimmetrikus eseten: SA ÁSF ε = ν( + ) G ε = ( ν ) E ε = ν( + ) G ε = ( ν ) E ν ε = ε = ( + ) E A iharmonikus differenciál egenlet: U= d d d du Tengelsimmetrikus eseten: d d = d d E eg homogén köönséges negedrendű Euler (kiejtése: ojler) típusú differenciálegenlet A Euler típusú differenciálegenlet matematikáól ismert formája: d d d d x x x x dx + dx + dx + dx = A Euler típusú differenciálegenlet oldását a követkeő alakan sokás keresni: h n x = x Een a eseten a iharmonikus differenciálegenlet oldása: U = A + ln + C + D ln A D ln -es tag nem ad egértékű elmodulásmeőt kör körgűrű tartománan eért a oldás utolsó tagját elhagjuk Íg a oldás: A U = + ln+ C A fesültségfüggvénől a fesültségek: du = A d = + du ν ( + ) SA = = A esetén = d ÁSF A A és állandók a dinamikai peremfeltételekől határoható 56
7 95 Vastagfalú csövek a) Megoldás: sík alakváltoás és húás-nomás superpoíciója p A vastagfalú csőnek a csővégektől elég távol levő sakasát visgáljuk p Feltételeük hog a visgált sakason a véglap avaró hatása már nem érvénesül Superpoíció: F = = + SA húás-nomás A csően kialakuló fesültségi állapot: = = A + = = A = + A tengel iránú normál fesültségek: - sík-alakváltoásól: ( ) = ν + = ν A - húás-nomásól: = állandó A csően ténlegesen fellépő tengel iránú normál fesültségek: - nitott cső esetén: = = - árt cső esetén: F pπ p = = A π π A húás-nomásól sármaó -nek mindig akkorának kell lennie hog a -he hoáadva a fenti értékek adódjanak: - nitott cső esetén: = = = Aν - árt cső esetén: = ) Csődiagram: A csődiagram áttekinthetően semlélteti a három érustól különöő fesültségkoordinátának a csővastagság menti eloslását Új váltoó: ψ = ( ψ < ψ < ) π 57
8 A új váltoónak a cső külső és első felületén felvett értékei: ψ = ψ = = a ψ A fesültségek a új váltoó eveetésével: = a+ ψ A ψ váltoó eveetésével a fesültségekre két egenest kaptunk A fenti össefüggéseken a és új állandók amelek dinamikai peremfeltételekől határohatók ( = ) = ( ψ = ) = p A új állandók határoása a peremfeltételekől: ( = ) = ( ψ = ψ ) = p A ehelettesítést elvégeve: a = p p p pψ p = = tgϑ a= a ψ = p ψ ψ A csődiagram: Nitott cső: = = állandó Zárt cső: F pπ pπ ϑ (árt) = = = A a ϑ π π ψ (n) ψ p pψ p = = a = állandó p ψ A diagram rajolásának lépései: - A dinamikai peremfeltételekől a ψ = és a ψ = ψ helen ismert a értéke eért - A ψ = helre p -t a ψ = ψ helre pedig p -t mérünk fel - A két pont össekötésével kapjuk a ( ψ ) egenest - A ( ψ ) egenes irántangense = tgϑ a egenes a függőleges tengelt a a helen metsi - A ( ψ ) egenest a ( ψ ) egenesnek a = a vísintes egenesre történő tükröésével kapjuk - A = állandó egenesek értékei a diagram melletti össefüggésekől sámíthatók c) Vastagfalú cső silárdságtani méreteése ellenőrése - Ha p > p : A főfesültségek: = = 3 = a ϑ ϑ ψ (árt) (n) p p red max ψ A Mohr serint sámított redukált fesültség: Mohr = = red 3 58
9 A redukált fesültség maximuma: red max ( Mohr) ( ) ( ) A csődiagramól: = = - Ha p > p : a ϑ ϑ Nitott cső: ψ p red max (n) (árt) p p Mohr ψ p (árt) red max A redukált fesültség maximuma: ψ = = = red max(n) A csődiagramól: Zárt cső: max ψ = A főfesültségek: Nitott cső: = = 3 = Zárt cső: = = 3 = A Mohr serint sámított redukált fesültség: Mohr = red 3 Mohr = = = + p red max max ψ = p p Mohr = + p = + p red max ψ A redukált fesültség maximuma: red max ( Mohr) ( ) ( ) p p red max Mohr ψ Méreteés ellenőrés: red max A csődiagramól: = = = = = max ψ = 95 Gorsan forgó tengelek csőtengelek Feltételeés: - ω = állandó q e - súlerő - p = p = p = e A visonokat a tengelhe kötött vele egütt forgó koordináta-rendseren írjuk le ω dv Forgás: térfogaton osló erőrendser: p = x S q γ = qe = ρω e = ω e g γ a anag fajsúla N/m 3 ρ a anag tösűrűsége kg/m 3 g a gravitációs gorsulás m/s rad/s ω a forgás sögseessége [ ] 59
10 A térfogaton osló erőrendser q = qe sűrűségvektora a tengel/csőtengel kerestmetsetének síkjáa esik eért a alakváltoás során a kerestmetsetek síkok maradnak A alakváltoás a kerestmetset síkjáan történik a) Megoldás: sík alakváltoás és húás-nomás ( = + ) 6 - Sík alakváltoás: Een a eseten a iharmonikus egenlet nem homogén a jooldalon jelenik a q ν iharmonikus differenciál egenlet: U= ρ ω ν Új váltoó eveetése: = < < A új váltoónak a csőtengel külső és első felületén felvett értékei: = = A fesültségek: = a ω = a + µ ω = ν( + ) 3 νρ A össefüggéseken sereplő állandók: + ν ω= ω µ = < ν 8 3 ν - Húás-nomás: a sík alakváltoásól és a húás-nomásól sármaó tengel iránú eredő erőnek érusnak kell lennie N = N + N = N = π d+ N = N = π d ehelettesítve a integrála a ( ) a ( ) = ν + = ν ν ω + µ kifejetés és áttérve a új vártoóra: d = d N = πaν( ) + ν ω( + µ ) π d N = πaν + ν + µ π N = A ( ) ω E a normálfesültség itosítja hog a csőtengelen ne lépjen fel tengel iránú eredő erő - Superpoíció: a forgó csőtengel/tengel fesültségei = = a ω a µ ω = = + µ ( ) = + = + ω
11 ν Új állandó: µ = < ( µ < µ ) 3 ν A össefüggéseken sereplő konstansok határoása a dinamikai peremfeltételekől: = ( = ) = = a ω = ( = ) = = a ω A a és a állandók eől a két egenletől határohatók ) A gorsan forgó csőtengel diagramja: A forgó csőtengel diagram áttekinthetően semlélteti a három érustól különöő fesültségkoordinátának a csőtengel vastagsága menti eloslását Jelölés: h = a h = a+ - hiperolák A hiperolák asimptotái: ha akkor h h asimptoták ha akkor h a h a A hiperolák tulajdonsága: A hiperola tetsőleges selő egenesén a vastag vonallal ejelölt metsett sakasok hossa aonos tetsőleges selő egenes A forgó csőtengel diagramja: i h i a > h > a ω µ ω + 6
12 A diagram rajolásának lépései: - A és értékek eg hiperola és eg egenes különségeként állnak elő: = h ω = h µ ω - Másképp fogalmava a hiperola pontokho úg jutunk ha a felelő egeneshe hoáadjuk a és értékeket: h = ω+ h = µ ω + - A diagram rajolás első lépéseként rajoljuk a ω illetve a µ ω meredekségű egenest - A = és a = helen függőleges egeneseket rajolunk e Eekre a egenesekre felmérjük ( ) = illetve ( = ) = dinamikai peremfeltételeket Íg kapjuk a h hiperola két pontját Eeket a pontokat össekötve pedig kapjuk a paraola selőjét - A két hiperola pontra a asimptoták figelemevételével erajoljuk a h hiperolát - A előőeken ismertetett hiperola tulajdonságól követkeően a h hiperola két pontját úg kapjuk hog a selő egenest hossaítjuk és a jooldali diagraman elmetsük a = és a = helre erajolt függőleges egenesekkel - A két pont és a két asimptota ismeretéen rajoljuk a h hiperolát - A és értékek a hiperolák és a egenesek különségeként állnak elő - A egenest a adott össefüggés alapján áráoljuk A fesültségek képleteien sereplő állandók határoása peremfeltételekől: a = = = = ω = ( = ) = = a ω a A első egenlete vissahelettesítve: = + ω( + ) = ( ) + ω( + ) = ω Vissahelettesítve a második egenlete: a= ( + ) ω = ω = a a= + c) Gorsan forgó csőtengel silárdságtani méreteése ellenőrése: A főfesültségek: A = helen: = = 3 = = A = helen: = = = 3 = < A diagramól látsik hog a veséles a = hel ω ω 6
13 Itt van a redukált fesültség maximuma: red max ( Mohr) = ( ) a µ ω = = + A össefüggése a a és értéket ehelettesítve: red max ( Mohr) = ( + ) ω + ω µ ω ( Mohr ) ( ) = + µ red max ω A redukált fesültség maximumának határoása a diagramól: - A h hiperola helettesítési értéke a helen a selő meredekségének ismeretéől: h = ω ( + ) - A egenes heletesítési értéke a helen: µ ω - A ( ) aa a max ( Mohr ) ennek a két értéknek a különsége: red ( Mohr) ( ) = + µ red max ω Méreteés ellenőrés: red max Megjegés: méreteésnél adott és ω esetén a -ra maximumat kapunk és nem minimumot! d) A gorsan forgó tengel diagramja: Tömör tengel: ( ) Tapastalat: ( ) = = = = -nál is véges nagságúak a fesültségek = Fesültségeloslás: = a ω a µ ω Peremfeltétel: = = µ ( ) = = = = a a = A gorsan forgó tengel diagramja: i ω ω ω i a = ω µ ω µ ω = µ ω e) Gorsan forgó tengel silárdságtani méreteése ellenőrése: ( Mohr ) = ( ) = ( ) = ( ) red ω µ = = = 63
14 ( Mohr) = ( ) = ( + ) red ω µ µ = = Méreteés ellenőrés: red max 96 Gakorló feladatok vastagfalú csövekre gorsan forgó tengelekre csőtengelekre 96 feladat: Zárt vastagfalú cső p = MPa = 5 mm p = 5 MPa = mm Adott: A árán látható árt vastag-falú csö geometriája és terhelése: p = 5 MPa p = MPa = 5 mm = mm Feladat: a) A ψ értékének határoása ) A csődiagram rajolása c) A cső silárdságtani ellenőrése a Mohr-elmélet serint ha = MPa d) A = helen lévő pontokan a fesültségi tenor mátrixának felírása a koordináta-rendseren idolgoás: a) A ψ értékének határoása: 5 ψ = ψ = = 5 = ) A csődiagram: p a i [ MPa] ψ 3 p red max ψ 64
15 c) Silárdságtani ellenőrés: p p 5 3 red max(mohr) = = = = 8MPa ψ 5 75 red max 8MPa < MPa eért a cső silárdságtani sempontól felel! d) A fesültségi tenor mátrixa a vag ψ helen: ψ = p = MPa A csődiagramól: ( ) p p ψ = ψ p = 8 5 = ψ p p = a= ψ p = MPa ψ árt π p π p p p ψ p p 5 5 = = = = = MPa π ψ 5 árt A fesültségi tenor mátrixa: F ( ψ ) 96 feladat: Vastagfalú cső = = MPa ψ p = 6MPa p MPa = = mm Adott: a árán látható vastagfalú csö anaga terhelése és első sugara: p = MPa p = 6MPa = mm = MPa 5 Feladat: a) A csődiagram jellegheles rajolása ) A cső silárdságtani méreteése (a sugár határoása) ha a cső árt c) A cső silárdságtani méreteése (a sugár határoása) ha a cső nitott idolgoás: a) A csődiagram jellegheles rajolása: ψ = Peremfeltételek: = ( ψ = ) = p = MPa ( ψ ψ ) MPa = = = p = 6 65
16 A ψ -t önkénesen vesem fel és rajolom e a diagrama i [ MPa] ψ (n) ψ a 4 6 p p (árt) ) A árt cső silárdságtani méreteése: p p p p = = ψ ( ) red max ψ = ψ p p ψ = = = = = 36 = = = mm 5 5 ψ 3 c) A nitott cső silárdságtani méreteése: p p = ψ = = + p red max p p 4 ψ = = = = 38 = 46 mm p 5 ψ 963 feladat: Nitott vastagfalú cső p P p Adott: a árán látható nitott vastagfalú cső geometriája és terhelése: = mm = 4 mm p p = MPa Feladat: a) A csődiagram rajolása ) A cső silárdságtani ellenőrése Mohr-elmélet serint ha = MPa c) A fesültségi tenor mátrixának felírása a P pontan idolgoás: a) A csődiagram: ψ = ψ = ψ = = 5 4 A fesültségeloslás: = a ψ = a+ ψ = 66
17 Peremfeltételek: ( ) ψ = = p = a ψ = a ψ = 5 = = a ψ A egütthatók: p a = ψ ψ = 5 = a 5 = p = 33 3 ψ = 5 = p = p ψ red max ) Silárdságtani ellenőrés Mohr-elmélet serint: ( ) red max ( Mohr ) = red max red ψ = p p ( Mohr) = = = = 666 MPa ψ 5 max ( Mohr ) = 66 6 MPa > = MPa eért a cső silárdságtanilag nem felel! c) A P pont fesültségi állapota: ψ = 5 = = ( ψ) = a ψ = = ( ψ) = a + ψ = = 66 6 MPa ( ψ ) = ( ψ) F = ( ψ ) = 66 6 P 964 feladat: Zárt vastagfalú cső MPa p = 5MPa p 45MPa = = mm Adott: a árán látható árt vastagfalú cső geometriája és terhelése: p = 45MPa p = 5MPa = mm ψ = 6 Feladat: a) A csődiagram rajolása ) A külső sugár határoása c) A Mohr serinti legnago redukált fesültség kisámítása 67
18 d) A árt csően fellépő fesültség kisámítása idolgoás: a) A csődiagram: MPa 55 i [ ] a = 55MPa red max p = 5MPa ψ = 6 ψ = p = 45 MPa ψ ) A külső sugár határoása: = = = 5898 mm ψ 6 c) A Mohr serinti legnago redukált fesültség kisámítása: p p 45 5 red max ( Mohr) = = = MPa ψ 6 d) A árt csően fellépő fesültség kisámítása: pψ p = a = = = = 55 MPa ψ feladat: Zárt vastagfalú cső p p Adott: a árán látható árt vastagfalú cső geometriája és terhelése: = mm ψ = 6 p = 5MPa p = 45 MPa Feladat: a) A cső méretének határoása ) A csődiagram rajolása c) A fesültség határoása d) A Mohr serinti legnago fesültség kisámítása idolgoás: 68
19 a) A cső méretének határoása: ψ = ) Csődiagram rajolása: = = = 58 mm ψ 6 A fesültségek: = a ψ = a+ ψ = a ψ = ψ = 55 Peremfeltételek: ψ = = p = 45MPa ψ = p = 5MPa a= 55 red max A áráól: p p 45 5 = = = MPa ψ 6 ϑ p 6 ϑ ψ c) A tengeliránú fesültség: = a a+ p p p tgϑ = = ψ ψ p 45 p p 45 5 a= p + ψ = 5+ 6 = 55 MPa ψ 6 = a= 55MPa d) A Mohr serinti legnago fesültség: max ( Mohr ) = = ( ψ = ) ( ψ = ) = 55 ( 45) = MPa red 966 feladat: Zárt vastagfalú cső p p Feladat: a) A csődiagramot jellegheles rajolása ) A cső sugarának határoása ha = 5 MPa c) A fesültségi tenor mátrixának felírása a P pontan P Adott: a árán látható árt vastagfalú cső geometriája és terhelése: = mm = mm p = MPa p 69
20 a) Csődiagram jellegheles rajolása A fesültségek: = a ψ = a+ ψ ψ = ψ = = a Peremfeltételek: a ( ψ = ) = ( ψ ) = p p A áráól: tgϑ = = = a ψ idolgoás: a) Méreteés Mohr serint: max p red Mohr = ( ) = = ψ = ψ red max p = ψ p ψ ϑ ϑ (árt) ψ red max p = = mm p 4 5 c) A P pont fesültségi állapota: ψ = = 86 = p ( ψ) = a( ψ) = ( ψ) ( 86 ) 75 MPa ψ = 4 = p ( ψ) = a( + ψ) = ( ψ) ( 86 ) 8 5 MPa ψ + = 4 + = p = a = 5 MPa ψ = 4 = ( ψ ) 75 F 8 5 P ψ = = MPa feladat: Zárt vastagfalú cső p p P Adott: a árán látható árt vastagfalú cső geometriája és terhelése: = mm = 3 mm p = 5 MPa p = MPa 7
21 Feladat: a) A csődiagramot rajolása ) A cső silárdságtani ellenőrése Mohr-elmélet serint ha a cső anagának engedett fesültsége = MPa c) A fesültségi tenor mátrixának felírása a P pontan idolgoás: a) A csődiagram: ψ = ψ = ψ = = red max = a ψ ψ ψ ϑ A fesültségek: = a+ ψ a ϑ = a p Peremfeltételek: p ( ψ = ) = ψ = p ) Silárdságtani ellenőrés Mohr serint: ( ) max ( Mohr ) = red red red ψ = max p p 5 Mohr = = = = 8 MPa ψ 444 max ( Mohr ) = 8 MPa > = MPa eért a cső silárdságtanilag nem felel! c) A P pont fesültségi állapota: ψ = = = p p p p p pψ tgϑ = p a = a = p = ψ ψ ψ pψ p p p 5 a= = = MPa = = = 9 MPa ψ 4444 ψ 444 ( ψ) = a ψ = 9 = MPa ( ψ) = a + ψ = + 9 = 8 MPa ( ψ ) = a= MPa ( ψ ) F 8 P ψ = = MPa p 7
22 968 feladat: Gorsan forgó csőtengel x ω D D Adott: A árán látható gorsan forgó csőtengel anaga geometriája és sögseessége: 3 D = 4 mm D = 6 mm ω = rad / s = állandó ρ = 8 kg / m ν = /3 Feladat: a) A és ω menniségek határoása ) A ( ) ( ) és ( ) fesültségi diagramok rajolása c) A = D helen levő P pontokan a fesültségi tenor mátrixának felírása henger koordináta-rendseren d) A Mohr-féle elmélet serinti legnago redukált fesültség kisámítása idolgoás: a) A és ω menniségek határoása: = = = ( 3 ν ) ρ ( ) 6 ω = ( ω) = 3 = 6 = 6 ν ( ) és ) A = + ω ( ) = µ ω + fesültségi diagramok rajolása: Pa MPa = a ω a µ A vastagságmenti fesültségeloslás függvénei 7
23 a > > ω µ ω + µ ω + ν = µ = = = 74 3 ν ν 3333 µ = = = 85 3 ν c) A = D helen levő P pontokan a fesültségi tenor mátrixának felírása henger koordináta-rendseren: A diagramól: ( = ) = ( = ) = ω ( + ) µ ω = = 48 MPa = = µ = = MPa ω A fesültségi tenor mátrixa: F ( ) 4 8 = = MPa d) A Mohr-féle elmélet serinti legnago redukált fesültség kisámítása: = = + µ = = 679 MPa red max ω ω 965 feladat: Gorsan forgó csőtengel x ω Adott: A árán látható ω = állandó sögseességgel gorsan forgó csőtengel: 73
24 Feladat: = mm = MPa ρ = 8 kg / m ν = 5; E = MPa ω a) A ( ) ( ) és első sugár értékének határoása ha MPa ) A fesültségi diagramok jellegheles rajolása 3 = 44 c) A helen kialakuló fesültségi állapot határoása d) A csőtengel külső átmérőjének D váltoásának kisámítása e) A csőtengel legnago engedett sögseességének határoása ha a anag engedett fesültsége = MPa idolgoás: a) A ( ) ( ) és = a ω a µ = + ω ( ) = µ ω + fesültségi diagramokat jellegheles rajolása: A fesültségek vastagságmenti eloslása 5 + ν + 5 = µ = = = 6 3 ν 3 5 A gorsan forgó csőtengel diagramja: µ ν 5 = = = 3 ν 3 5 a > > ω µ ω + µ ω ) A első sugár értékének határoása ha MPa = 44 : A diagramól: ( ) µ ( µ ) ω ω ω ω = + = + 44 = + 6 =
25 4 = 8 = 5 = = = = mm = mm c) A helen kialakuló fesültségi állapot határoása: = esetén = = = ( = ) = ( = ) = ( + ) = = ( + 6) = 8 MPa 5 MPa µ ω ω = = µ = = ω d) A csőtengel külső átmérőjének D E G = = = 8 5 ( + ν ) ( + ) 5 4 váltoása: MPa ( ) A fesültségi tenor: F 8 = MPa + 6 ε ε ν G ( + ν ) = = = = 8 5 = 45 4 ε 4 D = u = = 45 = 837 mm D 8 mm e) A csőtengel legnago engedett ω max sögseessége ha = MPa : red max ( ) + µ ω ω ( 3 ν ) ( ν ) ρ 8 ( ω ) ( ) ( ) ω + µ ( ν ) max = = = ( + µ ) ρ 3 ν m /s ω = 5 = 47 m/s max rad ω max = = = 434 s 4 A engedett legnago fordulatsám: 6ωmax ford nmax = = = 448 π 68 min 966 feladat: Gorsan forgó tengel 75
26 x ω D Adott: A hossú tömör D átmérőjű tengel amel ω = állandó sögseességgel forog 3 D= 4 mm ρ = 8 kg / m ν = 5 ω = 4 MPa Feladat: fesültségi diagramok rajolása a) A ( ) és ) A Mohr-féle elmélet alapján sámított redukált fesültség maximumának kisámítása c) A tengel engedett legnago fordulatsámának határoása ha = 8 MPa idolgoás: a) Fesültségi diagramok rajolása: + ν ν 5 5 = µ = = = = 6 µ = = = = 3 ν ν = a ω = a µ ω A fesültségeloslás függvénei = µ ω( ) Peremfeltétel: ( ) a a 4 MPa = = = = ω = = ω = A gorsan forgó tengel diagramja két alakan: [ MPa] = [ MPa] = Fesültségek a = és = helen: = ( = ) = a = 4 4 = 4 MPa ω = ( = ) = a = 4 4 = MPa ω = ( = ) = a µ = = 4 MPa ω 76
27 = ( = ) = a µ = = 6 MPa ω = ( = ) = µ ( ) = 4( ) = 8 MPa ω = ( ) µ ( ) 4( ) 8 MPa = = = = ω ) A Mohr serinti redukált fesültség: red ( Mohr) ( ) 4 8 ( ) 4( ) MPa ω µ = = = = = = = red ( Mohr) ( ) 6 ( 8) ( ) 4( 6 ) 4 MPa ω µ µ = = = = + = + = Maximális redukált fesültség: red max ( Mohr) ( ) 3MPa = = = c) A maximális fordulatsám: ( 3 ν ) ρ red max( Mohr ) = red ( Mohr) = ω ( µ ) = ( ω ) ( µ = ) ν 8 ω ( ν) ( ν) ρ ( µ ) = = = max 6ωmax ford nmax = = = 87 π 68 min 967 feladat: rad s 77
A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.
9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön
RészletesebbenA szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése
A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai
Részletesebben6.8. Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek
68 Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek p y p S iinduló feltételeések: - állandó, - a súlyerő, - p p A silárdságtani állapotokat henger koordinátarendseren (H-en) írjuk le Forgás a gyorsulásól sármaó,
RészletesebbenHéj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok
Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot
Részletesebben9. modul: A rugalmasságtan 2D feladatai lecke: Vastagfalú csövek
9 modul: A ruglmsságtn D feldti 9 lecke: Vstgflú csövek A lecke célj: A tnnyg felhsnálój ismerje vstgflú csövek terhelését, el tudj késíteni csődigrmot, el tudj végeni vstgflú csövek silárdságtni méreteését
Részletesebben6. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
6 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D rövidítés jelentése: két dimeniós A D feldtok köös jellemői: - két sklár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechniki menniség két helkoordinátától függ A D feldtok
Részletesebben12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,
Részletesebben6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI
RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű
RészletesebbenTerhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.
71 Síkbeli rácsos tartó Adott: A serkeet geometriai méretei A rudak átmérője: d = 4 mm A anag acél: 5 N E =,1 1, ν =,3 mm A terhelés: F1 = F = kn, F 3 = 4 kn F 1 A 6 5m F F 3 1 m B Feladat: a) A serkeet
Részletesebben3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN
ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül
Részletesebben(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.
SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan
RészletesebbenAz F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol
Sécheni István Egetem M saki Tudománi Kar lkalmaott Mechanika Tansék LKLMZTT MECHNIK () Mi a mechanika tárga? Elméleti kérdések és válasok MSc képésben réstvev mérnök hallgatók sámára nagi rendserek (testek)
RészletesebbenSTATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)
STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A
RészletesebbenMechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30
Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1
RészletesebbenANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet
ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL Oktatási segédlet a Rugalmasságtan és Alkalmaott mechanika laboratóriumi mérési gakorlatokho a egetemi mesterképésben (MSc) réstvevő mérnökhallgatók
RészletesebbenAz összetett hajlítás képleteiről
A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra
Részletesebben10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
10.1. Ferde hjlítás 10. ECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr. Ng Zoltán eg. djunktus; ojtár Gergel eg. Ts.; Trni Gábor mérnöktnár.) dott: b 60 b 20 mm, mm, ( 40 j 120 k ) knm. Feldt: ) Htáro meg és sámíts
Részletesebbenl = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )
5. TIZTA HÚZÁ-NYOMÁ, PÉLDÁK I. 1. a) Határouk meg a függestőrúd négetkerestmetsetének a oldalhossát cm-re kerekítve úg, hog a függestőrúdban ébredő normálfesültség ne érje el a σ e = 180 MPa-t! 3 m 1 C
RészletesebbenMechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31
Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során
RészletesebbenGyakorló feladatok síkalakváltozás alkalmazására forgásszimmetrikus esetben térfogati terhelés nélkül és térfogati terheléssel.
Alkalmazások síkalakváltozásra: Gakorló feladatok síkalakváltozás alkalmazására forgásszimmetrikus esetben térfogati terhelés nélkül és térfogati terheléssel. SAF1. Az ábrán vázolt zárt vastagfal csövet
Részletesebben9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenMűszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)
Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei I. Egyenes rúd húzása, zömök rúd nyomása
3. FEJEZET silárdságtan alapkísérletei I. Egenes rúd húása, ömök rúd nomása 3.. alapkísérletek célja Hétkönapi megfigelés, hog uganaon silárd test alakváltoásainak mértéke függ a testet terhelő erőrendsertől.
RészletesebbenDr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN
Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN UNIVESITAS-GYŐ Nonprofit ft Gőr 9 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐ Írta: Dr Égert János Dr Nag Zoltán
RészletesebbenMűszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása
Műsaki mechanika gakorlati példák. hét: Köös ponton támadó erőrendser síkban, kötélerők sámítása. ábrán látható G = 22 N súlerejű lámpát fújja a sél. Ennek hatására a kötél a függőlegestől β = 2 -ban tér
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEET silárdságtan alapkísérletei III. Tista hajlítás 5.1. Egenes primatikus rúd tista egenes hajlítása 5.1.1. Beveető megjegések.tista hajlításról besélünk, ha a rúd eg adott sakasa csak hajlításra
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 008 0 Tartalomjegék. fejeet. tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések.. Függvének.3. másodrendű tenor fogalmának geometriai beveetése 5.4. Speciális
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖKI, INFRTIKI É VILLÉRNÖKI KR E C H N I K LKLZTT ECHNIK TNZÉK Elméleti kérdések és válasok mesterképésben (c) réstvevő mérnökhallgatók sámára 1 dja meg vektorok skaláris sorásának
RészletesebbenA statika és dinamika alapjai 11,0
FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort
RészletesebbenA VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI
A VÉGESEEM-MÓDSZER AAPJAI A projekt címe: Egségesített Jármű- és mobilgépek képés- és tananagfejlestés A megvalósítás érdekében létrehoott konorcium réstvevői: KECSKEMÉI FŐISKOA BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI
Részletesebben15. Többváltozós függvények differenciálszámítása
5. Többváltoós függvének differenciálsámítása 5.. Határoa meg a alábbi kétváltoós függvének elsőrendű parciális derivált függvéneit és a gradiens függvénét, valamint eek értékét a megadott pontban:, =
RészletesebbenProjektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria
Projektív ábráoló geometria, centrálaonometria Ennél a leképeésnél a projektív teret seretnénk úg megjeleníteni eg képsíkon, hog a aonometrikus leképeést (paralel aonometriát) speciális esetként megkaphassuk.
RészletesebbenStatika gyakorló teszt I.
Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)
RészletesebbenSzabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .
Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.
2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni
RészletesebbenFizika A2E, 1. feladatsor
Fiika AE, 1. feladatsor Vida Görg Jósef vidagorg@gmail.com 1. feladat: Legen a = i + j + 3k, b = i 3j + k és c = i + j k. a Mekkora a a, b és c vektorok hossa? b Milen söget ár be egmással a és b? c Mekkora
RészletesebbenRUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK
RUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK SEGÉDLET 4 Bagi Katalin Bojtár Imre Tarnai Tibor BEVEZETÉS E a segédlet a BME Építőmérnöki Karán oktatott Rgalmasságtan című tantárg legfontosabb tdnialóit foglalja össe. Célja,
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok
Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje
RészletesebbenMECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)
ZÉHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT EHNK TNZÉK EHNK-ZLÁRÁGTN 1. hét gakorlati anaga (kidolgota : dr. Nag Zoltán eg.adjunktus, ojtár Gergel eg.tanársegéd) 1.1 feladat : Primatikus rudak össetett igénbevételei (
RészletesebbenA hajlítással egyidejű nyírás fogalma. Tipikus esetek a mérnöki gyakorlatban
24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ I. A hajlítással egidejű nírás fogalma M Ha a rúd eg kerestmetsetének nemérus níróigénbeételen kíül a nírásra merőleges hajlítónomaték-komponense is an, akkor a nírást hajlítással egidejűnek
RészletesebbenA ferde hajlítás alapképleteiről
ferde hajlítás alapképleteiről Beveetés régebbi silárdságtani sakirodalomban [ 1 ], [ ] más típusú leveetések, más alakú képletek voltak forgalomban a egenes tengelű rudak ferde hajlításával kapcsolatban,
Részletesebben1 1 y2 =lnec x. 1 y 2 = A x2, ahol A R tetsz. y =± 1 A x 2 (A R) y = 3 3 2x+1 dx. 1 y dy = ln y = 3 2 ln 2x+1 +C. y =A 2x+1 3/2. 1+y = x.
Mat. A3 9. feladatsor 06/7, első félév. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek típusát (eplicit-e vag implicit, milen rendű, illetve fokú, homogén vag inhomogén)! a) 3 (tg) +ch = 0 b) = e ln c)
RészletesebbenEgy feltételes szélsőérték - feladat
Eg feltételes sélsőérté - feladat A most öveteő feladattal már régen találotam; most újra elővesem. Ami lepő, a a, hog a 80 - as éve elején történt találoás óta sehol nem uant fel, pedig jócsán hordo tanulságoat.
RészletesebbenKétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által
Kétváltozós függvének ábrázolása síkmetszetek képzése által ) Ábrázoljuk a z + felületet! Az [,] síkkal párhuzamos síkokkal z c) képzett metszetek körök: + c, tehát a felület z tengelű forgásfelület; Az
Részletesebben3. Szerkezeti elemek méretezése
. Serkeeti elemek méreteése.. Serkeeti elemek méreteési elvei A EC serint a teherbírási határállapotok ellenőrése során a alábbi visgálatokat kell elvégeni: - Kerestmetseti ellenállások visgálata, ami
Részletesebbenσ = = (y', z' ) = EI (z') y'
178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho
RészletesebbenMEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG
Dr. Óvári Gula 1 - Dr. Urbán István 2 MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KILKÍTÁS 3 cikk(soroatban)ben a merev sárnú repülőgépek veérsík rendserinek terveését és építését követheti nomon lépésről
RészletesebbenTARTÓSZERKETETEK III.
TARTÓSZERKETETEK III. KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA + STABILITÁSI ELLENÁLLÁS 1 KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA 1.1 Csavarlukkal gengített köpontosan húott rúd 1. Egik sárán kapsolt köpontosan húott sögaél 1.
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit.
1 modul: Kinemaika Kineika 11 lecke: Anagi pon mogása A lecke célja: A ananag felhasnálója megismerje a anagi pon mogásának jellemői Köveelmének: Ön akkor sajáíoa el megfelelően a ananago ha: meg udja
Részletesebben1. Feladat. a) Mekkora radiális, tangenciális és axiális feszültségek ébrednek a csőfalban, ha a csővég zárt?
1. Feladat Egy a = mm első és = 150 mm külső sugarú cső terhelése p = 60 MPa első ill. p k = 30 MPa külső nyomás. a) Mekkora radiális, tangenciális és axiális feszültségek érednek a csőfalan, ha a csővég
RészletesebbenStatika. Miskolci Egyetem. (Oktatási segédlet a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Bsc levelez½os hallgatói részére)
iskolci Egetem GÉPÉSZÉRNÖKI ÉS INORTIKI KR Statika (Oktatási segédlet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc levele½os hallgatói résére) Késítette: Sirbik Sándor, Nándori riges ½usaki echanikai Intéet iskolc,
RészletesebbenKettős és többes integrálok
Kettős és többes integrálok ) f,) + + kettős integrálja az, tartománon Megoldás: + + dd 6 + 6 + 8 + 9 + ] + + ] d 8 + 8 + ) f,) sin + ) integrálja a, tartománon Megoldás: ] d + 9 + d + + 68 8 7,5 + sin
RészletesebbenKoordináta-geometria alapozó feladatok
Koordináta-geometria alapozó feladatok 1. Határozd meg az AB szakasz felezőpontját! (1,5 ; 3,5) (0,5 ; ) (6,5 ; 8,5) (4,5 ; ) (0,5 ; 1,5) (0 ; 0) (0 ; 8,5) (1 ; 1) ( 1,5 ; ) (3,5 ; 3) (0 ; 3) ( 1 ; 1,5).
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait.
modu: Kinematika Kinetika 4 ecke: Forgó tömegek kiegensúoása ecke céja: tananag fehasnáója megismerje a forgó tömegek kiegensúoásának eméeti aapjait Követemének: Ön akkor sajátította e megfeeően a tananagot
Részletesebben7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE
7 VÉONY FOGÁSHÉJA EÁN ELÉLETE 7 Alafogalmak, egenletek Héj: olan tet, amelnek egik mérete (a vatagága) lénegeen kie, mint a máik kettő, értelmehető a köéfelület é e nem ík öéfelület: a vatagági méret feleéi
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
RészletesebbenStatika gyakorló teszt II.
Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
Részletesebbenhajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.
5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó
RészletesebbenMechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS
ZÉHENY TVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖ NORT É VLLOÉRNÖ R LLZOTT EHN TNZÉ ehanika ímű tantárg: TENGELYÉRETEZÉ felaat: őtengel méreteée feültégúra iolgoá: ott: eg körgűrű keretmetetű tartó (őtengel) veéle keretmetetének
RészletesebbenF.I.1. Vektorok és vektorműveletek
FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg
RészletesebbenSZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
Részletesebben4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q
1 ZÉCHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT ECHNK TNZÉK. ECHNK-ZLÁDÁGTN GYKOLT (kidogot: dr. Ng Zotán eg. djunktus; ojtár Gerge eg. ts.; Trni Gáor mérnöktnár).1. rimtikus rúd hjítás: q q / 60 N / m 15 N 75 N m 1 m T
Részletesebben8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltá eg adjuktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarai Gábor méröktaár) 8 Fesültségi állapot semléltetése Adott: Ismert eg silárd test potjába a fesültségi
RészletesebbenÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK
ÍVHÍDODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, UERIKUS ÉS SZABVÁYOS EREDÉYEK Dunai Lásló * - Joó Attila Lásló ** RÖVID KIVOAT A Dunaújvárosi Duna-híd terveése kapcsán a BE Hidak és Serkeetek Tansékén végrehajtottunk
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.
modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN ALAPJAI. minimum tételek szóbeli vizsgához. Powered by Beecy
ÁRAMLÁSTAN ALAPJAI minimum tételek sóbeli isgáho Powered b Beec Minimum tételek sóbeli isgáho 1. tétel. Írja fel a foltonossági tétel integrál alakját, és magaráa el, milen fiikai alapelet feje ki. Hogan
Részletesebben= és a kínálati függvény pedig p = 60
GYAKORLÓ FELADATOK 1: PIACI MECHANIZMUS 1. Adja meg a keresleti és a kínálati függvének pontos definícióját! Mikor beszélhetünk piaci egensúlról?. Eg piacon a keresletet és a kínálatot a p = 140 0, 1q
RészletesebbenTöbbváltozós analízis gyakorlat, megoldások
Többváltozós analízis gakorlat, megoldások Általános iskolai matematikatanár szak 7/8. őszi félév. Differenciál- és integrálszámítás alkalmazásai. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek összes,
Részletesebben14. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor mérnöktanár.) Adott:, F F. y A
4 EHNK-SZLÁRDSÁGTN GYKORLT (kidogota: Tarnai Gábor mérnöktanár) 4 Statikaiag határoatan tartó igénbeéteeinek meghatároása: (astigiano téte) dott: m kn 4 5 mm N E 5 mm Statikai ismeretenek: tartó statikaiag
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Aélserkeetek méreteése Euroode serint Gakorlati útmutató rásos tartó síkja h t t r h t Serők: Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovás auika, Verői Béla, Vigh L. Gergel Verió: 9.9.. Tartalomjegék. Beveetés....
RészletesebbenHatárérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és
2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend
RészletesebbenMAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.
MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált
RészletesebbenY 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.
zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott
RészletesebbenA differenciálegyenlet általános megoldása az összes megoldást tartalmazó halmaz.
Differenciálegenletek Bevezetés Differenciálegenletnek olan egenletet nevezünk, amelben az ismeretlen eg függvén és az egenlet tartalmazza az ismeretlen függvén (valahánad rendű) deriváltját. Például:
RészletesebbenAtomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra
Aomfiika előadás 4. A elekromágneses hullámok 8. Sepember 9. 5vös 5km sepember 3. 7 óra Alapkísérleek Ampere-féle gerjesési örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada indukciós
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Acélserkeetek méreteése Eurocode 3 serint Gakorlati útmutató Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovács auika, Varga Géa, Verőci Béla, Vigh L. Gergel (a Útmutató jelen késültségi sintjén a Tartalomjegékben dőlt
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét. , ahol ρ a sűrűség (ami lehet helyfüggő is), és M = ρ dv az össztömeg. ϕ=104,45 d=95,84 pm !,!
Fiika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét Tömegköéppont (súlpont) Pontrendser esetén a m i tömegű, r i helvektorú tömegpontok tömegköéppontja a tömegekkel súloott átlagos helvektor: = =, ahol M
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEZET silárdságtn lpkísérletei III. Tist hjlítás 5.1. Egenes primtikus rúd tist egenes hjlítás 5.1.1. Beveető megjegések. Tist hjlításról besélünk, h rúd eg dott sks csk hjlításr vn igénbe véve. Másként
RészletesebbenFizika A2E, 5. feladatsor
Fiika A2E, 5. feladatsor Vida György Jósef vidagyorgy@gmail.com. feladat: Mi a homogén E térer sség potenciálja? A potenciál deníciója: E(x,y, = U(x,y,, amely kifejtve a három komponensre: Utolsó módosítás:
RészletesebbenFizikai kémia 2. A newtoni fizika alapfeltevései. A newtoni fizika alapfeltevései E teljes. (=T) + E helyzeti.
06.07.0. Fiikai kémia.. A kvantummechanika alajai Dr. Berkesi Ottó SZTE Fiikai Kémiai és Anagtudománi Tanséke 05 A newtoni fiika alafeltevései I. Minden test megtartja mogásállaotát amíg valamilen erő
RészletesebbenÍrja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6
Építész Kar Gakorló feladatok gakorlat Számítsa ki az alábbi komple számok összegét, különbségét, szorzatát, hánadosát: a/ z = i z = i b/ z = i z = - 7i c/ z = i z = i d/ z = i z = i e/ z = i z = i Írja
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
Részletesebben100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
T 2047-06//2 Az Országos Képzési Jegzékről és az Országos Képzési Jegzékbe örénő felvéel és örlés eljárási rendjéről szóló 33/200. (IV. 22.) Korm. rendele alapján. Szakképesíés, szakképesíés-elágazás,
Részletesebben3. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) y P
SZÉCHEYI ISTVÁ EGYETEM LKLMZOTT MECHIK TSZÉK MECHIK-SZILÁRDSÁGT GYKORLT (idogota: dr ag Zotán eg adjuntus; Bojtár Gerge eg ts; Tarnai Gábor mérnötanár) Vastag faú cső húása: / d D dott: a ábrán átható
Részletesebben10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET
.. A MÁSODFOKÚ EGYENLET A másodfokú egenlet és függvén megoldások w9 a) ( ) + ; b) ( ) + ; c) ( + ) ; d) ( 6) ; e) ( + 8) 6; f) ( ) 9; g) (,),; h) ( +,),; i) ( ) + ; j) ( ) ; k) ( + ) + 7; l) ( ) + 9.
RészletesebbenA rögzített tengely körül forgó test csapágyreakcióinak meghatározása a forgástengely ferde helyzete esetében. Bevezetés
A rögített tengel körül forgó test csapágreakcióinak meghatároása a forgástengel ferde helete esetében Beveetés A előő dolgoatokban nem esett só a forgástengel ferde heletének esetéről. Aokban a ábrák
RészletesebbenIdőszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.
4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;
RészletesebbenEUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei
Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők
RészletesebbenFelkészítő feladatok a 2. zárthelyire
. Silárdságani alapismereek.. Mohr-féle fesülségsámíás Felkésíő feladaok a. árhelire Talajok mehanikai jellemői Ado: =4 kpa, = kpa és = kpa, ovábbá ===. Sámísk ki a főfesülségeke és adjk meg a fősíkok
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenRobottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék
Robottechnika II. 1. Beveetés, ismétlés Ballagi Áron Automatiálási Tansék Bemutatkoás Dr. Ballagi Áron tansékveető-helettes, egetemi docens Automatiálási Ts. C71, 3461 Autonóm és Intelligens Robotok Laboratórium
Részletesebben7. Kétváltozós függvények
Matematika segédanag 7. Kétváltozós függvének 7.. Alapfogalmak Az A és B halmazok A B-vel jelölt Descartes-szorzatán azt a halmazt értjük, melnek elemei mindazon a, b) rendezett párok, amelekre a A és
RészletesebbenA tiszta hajlítás fogalma. A hajlítás tipikus esetei a mérnöki gyakorlatban
13. HAJLÍTÁ I. A tist hjlítás foglm A rúd kerestmetsetére htó erőrendser eredője kerestmetseti síkn fekvő erőpár (másképpen: kerestmetset egetlen nemérus igénevétele hjlítónomték). A hjlítás tipikus esetei
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSEL, ELMOZDULÁSMÉRÉS
FLÜLTI FSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSL, LMOZDULÁSMÉRÉS Lbortóriumi mérési gkorlt getemi mesterképésben (MSc) rést vevő mérnökhllgtók sámár Össeállított: Acél Ákos egetemi tnársegéd 1. Silárdságtni
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 004 008 . FEJEZET tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések... Könapi tapastalat, hog a terméset jelenségei függetlenek a megfigelőtől. Várható tehát,
RészletesebbenEnergiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
Részletesebben