Speciális andragógia Dr. Nagy, Márta

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Speciális andragógia Dr. Nagy, Márta"

Átírás

1 Speciális andragógia Dr. Nagy, Márta

2 Speciális andragógia Dr. Nagy, Márta Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Bevezetés... iv I. témakör: A felnőttképzés alapjai, a felnőttképzés rendszere tanulási egység: Az andragógia alapjai tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere... 8 II. témakör: A felnőttkori tanulás specifikumai tanulási egység: A felnőttkori tanulás tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere III. témakör. A felnőttképzés speciális célcsoportjai I. A megváltozott munkaképességű személyek tanulási egység: A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők fogalommeghatározásának jogi háttere tanulási egység: A megváltozott munkaképességű személyek helyzete Magyarországon.. 33 IV. témakör: A felnőttképzés speciális célcsoportjai II. A hátrányos helyzetűek tanulási egység: A hátrányos helyzet fogalom-meghatározásai tanulási egység: A hátrányos helyzet és a felnőttoktatás, munkaerőpiac összefüggései V. témakör: A felnőttképzés speciális célcsoportjai III. A funkcionális analfabéták tanulási egység: A funkcionális analfabétizmus fogalom-meghatározása, kialakulásának okai és hatásai tanulási egység: A funkcionális analfabétizmus helyzete és megoldási lehetősége VI. témakör: A felnőttképzés speciális célcsoportjai IV. Az időskorúak tanulási egység: Az öregedés általános jellemzői, tanulási jellemzői tanulási egység: Az idősek európai uniós és magyarországi helyzete VII. témakör: A felnőttképzés speciális célcsoportjai V. és a Lifelong learning. A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzete és az élethosszig tartó tanulás tanulási egység: A pályakezdő fiatalok tanulási egység: Az egész életen át tartó tanulás lifelong learning (LLL) VIII. témakör: Munkaerő-piaci jellemzők és a munkaerő-piaci diszkrimináció tanulási egység: Munkerő-piaci jellemzők tanulási egység: A munkaerő-piaci diszkrimináció lehetséges csoportjai, a diszkrimináció megoldási útjai Zárszó Fogalomtár... ci iii

4 Bevezetés Kedves Hallgató! A következőkben a speciális andragógia különböző területeiben fogunk közösen elmélyedni. A speciális andragógia tantárgy ismereteket nyújt a tudást közvetítő felnőttoktatási intézményrendszer jellemzőiről, a speciális célcsoportokról és a velük való foglalkozás lehetőségeiről a felnőttképzésben. Kiemelten tárgyaljuk a korrekció, a támogatás szükségességét, különös tekintettel azokra a célcsoportokra, amelyek a speciális andragógia tárgykörébe tartoznak, illetve azokra, amelyeket diszkrimináció érhet a munkaerő-piacon. Az egyes témakörök elsajátításával olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyekkel az emberi erőforrás tanácsadói feladatait szakszerűen fogják ellátni, segítséget tudnak nyújtani a munkavállalók jövőképének megtervezésében, a munkavégzés hatékonyságában, illetve a szükséges képzések egyénorientált megtervezésében. Általános követelményként fogalmazható meg, hogy a könyvben található ismeret alapján a speciális andragógia fogalomrendszerével kapcsolatos tudást kreatívan használva hasznos tanácsadás valósuljon meg a gyakorlatban. Ehhez szükséges a fogalmak magabiztos elsajátítása mind a felnőttképzés törvényi szabályozását, jogi és intézményrendszerét, mind pedig a speciális andragógia tárgykörébe tartozó csoportok munkaerő-piaci jellemzőit tekintve. A tananyag felhasználásához sok sikert kíván: a Szerző iv

5 I. rész - témakör: A felnőttképzés alapjai, a felnőttképzés rendszere

6 Tartalom 1. tanulási egység: Az andragógia alapjai tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere

7 1. fejezet - tanulási egység: Az andragógia alapjai Cél: A hallgató ismerje meg az andragógia fogalomrendszerét, az andragógia tudománytörténetét, a felnőttkor értelmezését, az életkori szakaszolás különböző elméleteit, elméletalkotóit. Követelmény: Képes legyen az andragógia fogalomrendszerét szakszerűen alkalmazni. Bevezetés Napjainkban az andragógia fogalomrendszerének több megfogalmazása ismeretes. A fogalomrendszerek áttekintésével határozottan tudjuk használni munkánk során és a hétköznapi életben is az andragógiával kapcsolatos definíciókat. Az andragógiával, a speciális andragógiával történő foglalkozáshoz elengedhetetlenül szükséges a tudománytörténet, továbbá azon elméletek ismerete, amely a felnőtt életkor jellemző meghatározóiról, szakaszolásairól szól. A következőkben az egyes elméletalkotókhoz kapcsolódva részletesen tárgyaljuk ezeket. A speciális andragógia az andragógián belül azokkal a célcsoportokkal foglalkozik, melyek tagjai valamilyen szempontból speciális élethelyzetben vannak. A speciális andragógia fontos részterülete az andragógia tudományának, hiszen a speciális célcsoportokkal történő szakszerű foglalkozás elengedhetetlen a felnőttképzés illetve a munkaerő-piaci elhelyezkedés során. A speciális andragógia célcsoportjai közé sorolhatjuk a következő személyeket: Ezen célcsoportokat több oldalról közelíthetjük meg. A speciális andragógia célcsoportjait külön-külön, egy-egy fejezetben tárgyalva, az alábbi szempontok mentén fogjuk áttekinteni: az adott fogalom meghatározása, a célcsoport szociális, mentális jellemzői, a tanulást befolyásoló tényezők, a célcsoport általános- illetve munkaerő-piaci helyzete Magyarországon, az EU-ban, a célcsoport helyzetét segítő intézkedések, jogi háttér. a célcsoportot érő diszkrimináció lehetősége. Az oktatócsomag nyolc témaköre mentén kerülnek bemutatásra az adott célcsoport jellemzői, illetve a speciális andragógiát megalapozó elméleti háttér. A következőkben, az első témakörben a speciális andragógiát megalapozó elméleti háttérrel foglalkozunk. Az andragógia görög eredetű szó, az aner, androsz (jelentése: férfi) és az agógé (jelentése: vezetés) szavak összeillesztéséből származik, utólagos szóképzéssel létrejött fogalom. A felnőttnevelés tudománya, amely a felnőttnevelés társadalmi funkcióival, a felnőtt korosztály iskolai és iskolán kívüli képzésének cél- és feladatrendszerével, a felnőttek tanulásának-tanításának eszközeivel és módszereivel foglalkozik. A nevelés neveléstudományi értelmezés szerint személyiségformálás és szocializálás, amely a személyiség egészét érintő, sokféle hatásrendszerű, magában foglalja az oktatást és képzést is. Ekként értelmezhető a felnőttnevelés is. A felnőttnevelés megfogalmazáson kívül az andragógia szinonimájaként van jelen a köztudatban a felnőttoktatás, felnőttképzés, amely lefedi mindazt, ami a felnőttek intézményes tanítása: művelése, nevelése, oktatása, képzése címén megvalósulhat. Továbbá az andragógia elmélet alapján az önnevelést, önképzést is magában foglalja. A fogalom használatának neveléstudományi és köznapi használatú tradíciói egyaránt vannak. Az andragógia terminust általában tehát háromféleképpen szokta használni a hazai szakirodalom: felnőttnevelés, felnőttoktatás illetve felnőttképzés. Az andragógia napjainkban az egész életen át tartó tanulást (life long 3

8 tanulási egység: Az andragógia alapjai learning) is magába foglalja. Mindhárom fogalmat meg lehet úgy határozni, hogy a másik kettőt magába foglalja, azonban ezen elnevezések takarhatnak értelmezésbeli különbségeket. A fogalommeghatározás és a tudományterület elhelyezésével kapcsolatban több álláspont létezik. A legelfogadottabb álláspont Medinszkij, Pöggeler, Durkó nyomán a következő. Az egyetemes embernevelés tudománya az antropogógia, amelynek három altudományát különböztetjük meg: Pedagógia (gyermeknevelés) Andragógia (felnőttnevelés) Geronto-andragógia vagy Gerontológia (időskori nevelés) Az andragógia is szintetizáló tudományág, vagyis más tudományok eredményeit is hasznosítja. Legfontosabb segédtudományai közé lehet sorolni a pedagógiát, a pszichológiát, ami segít a felnőttek döntéseinek, motivációinak lelki aspektusait feltérképezni, és a szociológiát, ami a társadalmi csoportok működéséről ad hasznos információkat. Az andragógia tudománytörténete A felnőttoktatás történeti kezdete egészen a felvilágosodásig nyúlik vissza, ahol a társadalom egészének felemelése állt a felnőttoktatás centrumában. A felnőttoktatás központi célja a XIX. században megváltozik, hiszen ekkor már a gyerekek tanulásából származó hiányokat kívánta pótolni. Azon fiatalok és felnőttek tanításával kezdtek egyre tudatosabban foglalkozni, akiknek az alapfokú műveltségük kiegészítésre szorult. Ezért nem meglepő, hogy módszereit illetve tananyagát a pedagógiától kölcsönözte. A XX. századra válik egyértelművé, hogy a felnőttoktatásnak konkrét szükségleteket is ki kell elégítenie. Ez a fordulat magával hozta azt a változást is, hogy az andragógia kezdett önállósodni a pedagógiától. Ennek következtében az andragógia fogalom képviselői azt a véleményt osztották, hogy a pedagógia kifejezést, amely gyermeknevelést jelent, nem alkalmas a felnőttek oktatására használni. Az andragógia kifejezést Alexander Kapp, német középiskolai tanár alkotta meg 1833-ban a felnőttek képzésére. Tanári gyakorlata során egyaránt foglalkozott középiskolás korú diákokkal és felnőttekkel. Munkája alatt felfigyelt több metodikai különbségre, ezek jelölésére használta az andragógia kifejezést. A fogalomhasználat 1921-ig háttérbe szorult, elfelejtődött ben Eugen Rosenstock, a frankfurti munkásakadémia oktatója vezette be újra az andragógia kifejezést. Rosenstock úgy gondolta, hogy a felnőttneveléshez speciális tanárok, módszerek és elméletek szükségesek ben Heinrich Hanselmann írta meg az első andragógiai témájú szakkönyvet Andragógia címmel. Hanselmann svájci pszichiáterként a neurotikus betegeknél reszocializációs értelemben használta a kifejezést. Magyarországon az andragógia kifejezést Durkó Mátyás használta az 1960-as évektől kezdődően, mint ennek a tudományágnak első nagy hazai közvetítője ban jelent meg A felnőttnevelés és népművelés című könyve. (Csoma, 2005.) Az andragógia és a pedagógia között több lényeges különbséget fedezhetünk fel. A legalapvetőbb különbség az, hogy a pedagógia a 3 és15 éves kor közöttiek kötelező jellegű iskolarendszerű oktatásával foglalkozik, az andragógia központi eleme viszont a felnőttek iskolarendszerű illetve iskolarendszeren kívüli oktatása, ahol a részvétel már önkéntes alapú. A felnőttkor értelmezése, az életkori szakaszolás elméletei A felnőttkor értelmezése, elérésének meghatározása, felfogása nem egyértelmű, hiszen különböző kultúrák, korszakok, etnikumok, társadalmi rétegek gyakran másképp értelmezik a határvonalakat, kritériumokat. A felnőttség tulajdonképpen különböző jellegzetességek összessége. Ezen jellegzetességek a következő csoportokba sorolhatók: Naptári életkor: az életévek számával mérjük. Itt lehet megemlíteni a szubjektív életkort, amely nem követi az idő múlását, gyakori, hogy egy fiatal idősebbnek, egy korosodó fiatalabbnak látszik, vagy próbál látszani. 4

9 tanulási egység: Az andragógia alapjai Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor: az életfolyamat-szakaszolás elsődleges alapja, jól megragadható mutatói vannak, mint például: a testi növekedés befejeződése, a nemi érettség. Pszichikus életkor: a felnőtt pszichikumára vonatkozó jellemzők, amelyek a következők: dinamikus egyensúly, viszonylagos stabilitás. Szociális életkor. Ennek az életkornak szembetűnő sajátosságai vannak: Tanulói státus vége és helyfoglalás a társadalmi munkamegosztásban, kilépés a munkaerőpiacra, anyagi önállóság. Családi pozíció megváltozása: családalapítás Felnőtt állampolgári jogok és kötelességek: jogi értelemben vett nagykorúság. Értékrendszer-jellemzők: morális vonások együttese alkotja a felnőtt-értékorientáció lényegét. Jellemzői: magasabb rendű motiváció, felelősségtudat önmagáért és másokért. A fejlődéslélektan szerint az ember életének egyik szakasza a felnőttkor. A pszichológia álláspontja szerint az egyén különböző életszakaszokat él meg, és jut el a felnőttség kritériumaihoz. A fentebbi áttekintés alapján elmondható, hogy a felnőttkor már egy olyan szakasz, ami együtt jár ideális esetben a testi- szellemi érettséggel. A testi érettség alatt a testi fejlődés befejeződését értjük, illetve azt az állapotot, amikor a végleges testarányok és nemi érettség is kialakul. A szellemi érettség eléréséhez a következő kritériumok kapcsolódnak: A felnőtt képes azoknak az elvárásoknak megfelelni, amelyeket vele szemben támaszt környezete, családi állapota megváltozik, képes tartós párkapcsolat kialakítására, alkalmas a munkavégzésre, stabil morális autonómiával, felelősségtudattal rendelkezik, önálló véleményalkotásra képes, továbbá a számára fontos csoportokat megfontoltan választja meg. A felnőttség kritériumával foglalkozó szakemberek abban egyetértenek, hogy a felnőtt nem befejezett lény, a felnőttség nem lezárt folyamat. (Bodnár, 2009.) A felnőtté válás határvonalát általában az érettség elérésének fogalmával jelöljük. Az egyén felnőtt létre való érettsége számos tényező függvénye. Ebből adódóan nagyszámú érettségelmélet jött létre. Ezek közül a következőkben néhányat áttekintünk. G. W. Allport pszichológus a személyiségérettség kritériumait a következőképpen összegezte: Az én érzésének kiterjesztése. ( új kapcsolataink, azonosulásaink, munkánk, kedvteléseink szervesen beépülnek én-érzésünkbe) Meghitt viszony másokkal. (ragaszkodás, együttérzés, képesség bizalmas vagy távolságtartó viselkedésre a szituációtól függően) Érzelmi biztonság. (önelfogadás, kiegyensúlyozottság, frusztrációtűrés) Valósághű percepció. ( reális, valósághű észlelés) Az én tárgyiasítása. (önismeret és humor, öniróniára való képesség) Egységesítő életfilozófia. (elhivatottság, életcél, értékorientáció, fejlett lelkiismeret) Franz Pöggeler az andragógia kimagasló képviselője - szerint a felnőttség 6 fő mozzanata a következő: testi, lelki és szellemi érettség a teljes élet tapasztalata az élet önálló alakítása, flexibilitás, nyitottság 5

10 tanulási egység: Az andragógia alapjai nagykorúság, autonómia személyi kötöttségtől való szabadság formálhatóság, képezhetőség A differenciális érettségelméletek közül D. E. Super nevéhez fűződik a pályaválasztási érettség fogalmának a felnőttélet teljes tartalmára való kiterjesztése. Pályaválasztási-munkavállalási érettség szakaszai Super szerint a következők: Szakosodás Próbálkozás Előrehaladás Fenntartás Hanyatlás A felnőtt életkor szakaszolása A felnőttkor szakaszolásával kapcsolatban is különböző elméletek születtek a történelem során. A szakirodalom megkülönböztet többek között évtizedes- ( Szolón, Bühler,Pöggeler, stb.) egy életkort középpontba állító (Servius Tullius), vagy hét évenkénti (Gessel spirálmodellje) szakaszoláselméletet. Elsők között Szolón évtizedes szakaszolás elméletét érdemes áttekinteni. Az emberi felnőtt életet a következő szakaszokra osztotta fel: életévig. A 20. életévvel véget ér a gyermekkor és elkezdődik az adolesszencia életévig. A 30. életévnél a fizikai érettség lehetővé teszi a házasságkötést, családalapítást életévig. A 40. életévben befejeződik az általában vett formálódás. 50. életév jelzi a gondolkodás és beszéd csúcspontjának kezdetét. 60 éves kortól az erő hanyatlása elkezdődik. Andragógiai szempontból kiemelkedő fontosságú Charlotte Bühler szintén évtizedes szakaszoláselmélete az életkor-pszichológiai koncepciója szerint a következő: 2. évtized: az autonómia megszerzése 3. évtized: szubjektív önértékelés, nemi igények és identitás 30. életév körül: a társadalmi szerepek determinációja, 30. életév körül: önelhelyezés befejezése a munkában és a családban. 50. életév után: önkritika 60. életév után: személyes beteljesülés 80. életév: regresszió. Franz Pöggeler elméletében a tapasztalatszerzés, képzés és a társas kapcsolatok együttesének szemlélése a meghatározó. Az egyes periódusok közötti fő különbségeket pedig a motiváció és az értékrend mentén különíti el. Az elmélet szakaszai (Zrinszky, 1995.): Fiatal felnőtt (20-as évek) Életközép felnőttje (30-45) 6

11 A határok megtapasztalásának periódusa. (45-55) Öregség bölcsességben és teljességben.(55- ) tanulási egység: Az andragógia alapjai A különböző elméletek alapján, illetve a különböző elméletek összeillesztésével négy nagyobb korszakot különböztethetünk meg a felnőttkoron belül. A felnőttkor kezdete az ún. fiatal felnőttkor, amelyet általában életév közé szoktak helyezni, a személy új élethelyzetekkel találkozik, munkahelyet talál magának, párkapcsolatot épít ki, és napjainkban még több ebben a korban lévő ember természetesnek tartja a tanulást is. Ebben az életszakaszban terhelhető leginkább, s ekkor szereti leginkább a kihívásokat is. A középgeneráció korszaka a év közötti időintervallum. Ez általában a stabilitás időszaka. A felnőtt ekkor ér el a gondolkodási képességeinek csúcsára. E korra jellemző a szerepek sokfélesége, amelyek közül főként a munkahelyi és az otthoni szerepeknek kell megfelelni. A hosszantartó terhelés ebben az időszakban akár kiégéshez és stresszhez is vezethet. Az érett felnőttkor alatt az év közötti időszakot értik. Ezt az időszakot a válságok jellemzik. A munkahelyi karrier ekkor zömmel az elért pozíció megtartását jelenti, és már nem szívesen tanulnak, hiszen úgy gondolják, hogy nekik már felesleges, ha mégis tanulást választják, akkor ebben az időszakban már több idejük jut az ilyen jellegű tevékenységekre. A családi szerepek gyökeresen megváltoznak, szülői feladatok száma lecsökken. Viszont eközben a testi és a szellemi erejüknek hanyatlásaival is szembe kell nézniük. Az időskort a 65 év felettiek élik meg, s ekkor többen a feleslegessé válás problémájával találják magukat szemben. Ez az életszakasz magával hozhatja a bölcsességet, de a lemondást, a célnélküliséget is. Az egyén érdeklődése főleg az őt érintő egészségügyi problémákat érinti. (Cole, 2001.) Összefoglalás A fenti elemzések alapján megállapíthatjuk az andragógia helyét a tudományok rendszerében. A felnőtt állapot különféle típusú jellegzetességek együttese. A naptári életkor a születéstől eltelt időszakot jelenti, a biokémiai, anatómiai, fiziológiai életkor a testi növekedés befejeződését és a nemi érettség kialakulását takarja, a pszichikus életkort a megszilárdult én-tudat, a viszonylagos stabilitás jellemzi, a szociális életkor a felnőttek tanulói státuszának végére utal, illetve arra a képességükre, hogy be tudnak lépni a munkaerő-piacra, így önállóságra is képesek, ami a családi állapot megváltozásával is együttjárhat. Tehát a felnőttkor már egy olyan szakasz, ami együtt jár ideális esetben a testi- szellemi érettséggel. A különböző elméletek alapján, illetve a különböző elméletek összeillesztésével négy nagyobb korszakot különböztethetünk meg a felnőttkoron belül. Önellenőrző feladatok 1. Mi az andragógia definíciója? 2. Franz Pöggeler szerint melyek a felnőttséget meghatározó mozzanatok? (6 mozzanat) 3. Magyarországon ki volt az andragógia első jeles képviselője? 7

12 2. fejezet - tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere Cél: Az olvasó ismerje meg az andragógia belső rendszerének sajátosságait, továbbá az andragógia szakterületeit és intézményrendszerét. Követelmény: Képes legyen átlátni, elemezni az andragógia belső rendszerét, szakterületeit és az intézményrendszerének sajátosságait. Bevezetés A felnőttképzés tárgyalásakor alapvető kérdésként merülnek fel a következők: Miként fogalmazhatjuk meg a felnőttképzés céljait? Amelyek az andragógia területei? Amelyek a felnőttképzés funkciói? A felnőttképzéseket miként csoportosíthatjuk? A felnőttképzés intézményrendszerébe amely intézménytípusok tartoznak? A következőkben többek között ezekre a kérdésekre is megadjuk a szakszerű válaszokat. A felnőttképzés célját már az 1970-es években meghatározták. A különböző definíciók külön említik az általános műveltséget nyújtó képzéseket és a szakmákhoz kapcsolódó szakképzést. A meghatározások az alábbiakban foglalhatók össze: Felnőttképzésnek nevezzük mindazon formális vagy nem formális szervezeti képzési folyamatok összességét, amelyek során a felnőttek továbbfejlesztik képességeiket, bővítik ismereteiket, tökéletesítik szakmai képzettségüket, vagy új irányba képezik magukat. (Rakaczkiné dr. Tóth Katalin, 2008) A felnőttképzés céljai tehát a következők: Általános műveltséget nyújtó képzés Szakképzés Hiánypótlás A munkaerő szakmai tudásának, kompetenciájának fejlesztése. Foglalkoztatási esélyek növelése Lifelong learning A felnőttképzésben a különböző funkciók alapján három, egymáshoz kapcsolódó képzési területet, szektort említhetünk meg: Iskolai, vagy iskolarendszerű felnőttképzés: célkitűzései között szerepel az alacsony szintű vagy hiányos iskolázottsággal rendelkezők általános- vagy szakképzése alap-, közép- vagy felsőfokon. Munkaerőpiaci képzés: különböző szervezeti keretek között, eltérő helyzetű csoportok számára nyújt képzéseket. Két része van: Munkanélküliek képzése (átképzések, akár a pályakezdő munkanélküliek számára is a különböző átképző intézményekben) Alkalmazásban nem állók képzése a munkaerőpiaci kereslethez igazodóan (állami finanszírozású vagy vállalkozási jellegű átképző szervezetek, szakiskolák, egyes felsőfokú intézmények) Az aktív munkaerő fejlesztését, tudás megtartását szolgáló képzések (munkahelyi képzés, továbbképzés, amelyek a munkahelyek szervezésében jönnek létre.) 8

13 tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere Napjainkban már az andragógia tudománynak is vannak ágazatai, amelyek a következők (Farkas, oldal): Felnőttképzés andragógiája: Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési folyamatokkal foglalkozik. Személyzeti munka andragógiája: A termelő vállalatoknál az andragógus, szakember segít a dolgozók karriertervezésében, a szükséges képzettség megszerzéséhez. Humán erőforrás menedzsment (HR): Az emberi tényezővel kapcsolatos hosszú távú célok rendszere. Szociális munka andragógiája: A szociálisan hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozik. Tanácsadás andragógiája: Ehhez pszichológiai képzettség is szükséges. Ide sorolhatók a tanulással kapcsolatos tanácsadások, a felnőttnevelési funkciók megvalósítása, az általános és speciális tanácsadások szervezetei, és a különböző szervezetfejlesztési tanácsadások. Az andragógia területei Felnőttnevelés: A nagykorú ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése. Felnőttoktatás: A felnőttnevelés azon területe, ahol a nevelés döntően az ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg. Felnőttképzés: A felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányuló tevékenységek összessége, ahol a meghatározott kompetenciák kiművelése kap hangsúlyt. Szűkebb értelemben a felnőttek szakmai képzését, továbbképzését, vagy átképzését jelenti. Dominánsan a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentrált nevelés. A felnőttnevelésnek több funkciója van. A felnőttképzés legnagyobb része pótló-kiegészítő képzés céljából szerveződik. Különböző okok indokolják a pótló kiegészítő képzések létjogosultságát. Az alap-, közép- illetve felsőfokú képzettség megszerzésére egyaránt irányulhatnak. A felnőttképzés másik funkciójaként a posztgraduális és a kiegészítő képzések körét kell megemlítenünk. Ezen képzéseknél a szakirányú végzettség, szakdiploma megszerzésére is érdemes gondolnunk. A harmadik funkció a kompetencia bővítésére irányuló képzések esetében valósul meg. A felnőttképzés feladata a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás, ehhez kapcsolódva valósulhat meg olyan képzések indítása, amelyek keretében az igényelt kompetenciakészlet megszerezhető. Társadalmi szempontok és az egyén oldaláról további funkciók különböztethetők meg. 1. Társadalmi szempontok alapján: helyettesítő, pótló funkció (hiányos tudás felszámolására irányul az iskolai oktatáshoz viszonyítva) sajátos, speciális funkció (cél: folyamatos szakmai képzés a magasabb szakképzés érdekében) foglalkoztatást segítő funkció (segít a munkanélküliség ideje alatt, vagy a munkanélküliség elkerülésében) kiegészítő funkció (olyan szükségletek kielégítése, amik nincsenek az iskolai tananyagban) 2. Az egyén oldaláról: adaptív funkció (az ember a szerzett képességeivel jobban tud alkalmazkodni a változásokhoz) integratív funkció (valahova tartozás tudata) kompenzációs funkció (egyensúlyt jelent: ha változik az egyén szakmája, az önmagával szembeni elvárásai is változnak) 9

14 (Farkas, 2004.) tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere A felnőttképzés funkción kívül fontos megemlíteni a felnőttképzések csoportosítását, amelyek a különböző képzéstípusok mentén különülnek el. A felnőttképzéseket különbözőképpen csoportosíthatjuk: Az állam által elismert szakképesítések (OKJ) Államilag nem elismert szakképzések Szakmai továbbképzések Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzések Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Elhelyezkedést segítő képzések Vállalkozást segítő képzések Egyéb képzések (nyelvi) A felnőttképzés intézményrendszere A felnőttképzés intézményrendszerének tárgyalásakor fontos szem előtt tartanunk a felnőttképzés jogi hátterét illetve a felnőttképzés irányítási rendszerét. Ezen területeket a 2. fejezetben részletesen tárgyaljuk. A felnőttképzés intézményrendszerébe tartoznak: Iskolarendszerhez tartozó intézmények egy része (dolgozók iskolái, szakképző iskolák) Nonprofit szervezetek Regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok Munkahelyek A pedagógia intézményrendszerei között megtalálhatóak az óvodák, általános iskolák, középiskolák és a felnőttoktatási intézmények, amelyeknek felügyeleti szerve az adott ország Oktatásügyi Minisztériuma. (Magyarországon jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Az andragógia intézményei a különböző oktatási intézmények, regionális képző központok, felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások és a civil szervezetek, amelyeket általában a Munkaügyi Minisztérium irányít. (Magyarországon jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Ha a felnőttképzés fogalmát szűken értelmezzük, a felnőttképzés intézményrendszerébe csak azok az intézmények tartoznak, amelyek szerepelnek a felnőttképző intézmények nyilvántartásában. Ha a tágabb értelmezést vesszük alapul, a felnőttképzést folytató intézmények közé tartoznak az ismeretterjesztő előadást, kulturális programokat szervező, önművelő klubokat működtető intézmények is. A Felnőttképzési törvény szabályozása alapján /felnőttképzési törvény (2001. évi CI. Tv.) illetve a felnőttképzésről szóló 2001.évi CI. törvény módosítása (2003. évi CVI. Törvény)/ A következő intézmények, szervezetek, személyek folytathatnak Magyarországon felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet: közoktatási intézmények, szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények. Ezen kívül még közhasznú társaságok, egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásai, valamint a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetek, személyek. A fentiek alapján tehát láthatóvá válik, hogy a felnőttképzés intézményrendszerét többféle szempont szerint lehet csoportosítani: 10

15 tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere Formális és nem formális intézmények. Különböző fenntartók által működtetett intézmények. (állami intézmények, vállalatok intézményei, civil szervezetek) Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézmények A következőkben ez utóbbi, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményekre térünk ki részletesebben. Az iskolarendszerű felnőttoktatás Ebbe a csoportba tartoznak az általános-, közép- és felsőfokú képzettséget és/vagy szakképzettséget nyújtó intézmények tartoznak, amelyeknek a működését a közoktatási vagy felsőoktatási szabályozza. Ez a rendszer lehetőséget biztosít azon felnőttek számára akik valamilyen okból nem tudták befejezni iskolai tanulmányaikat. Ebből adódik, hogy ezek az intézmények pótló funkciót töltenek be, hiszen elsődleges célja a magasabb iskolai végzettség megszerzése. Iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei: Felnőttek általános iskolája, amely lehetőséget ad arra, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek elvégezhessék a 8 általános iskolai osztályt. Felnőttek középiskolái, amelyek négyéves képzés keretein belül oktatják a felnőtteket, szakképesítést és/vagy érettségit adnak. Főként esti vagy levelező tagozaton tanulhatnak ezekben az intézményekben a felnőttek. Fontosságukat az is jelzi, hogy napjainkban a munkaerő-piacon a tartós foglalkoztatás minimális garanciáját is a középfokú iskolai/szakmai képzettség adja.(zachár, 2004.) A felsőoktatási intézményekben (főiskolákon, egyetemeken) való tanulásra természetesen a felnőtteknek is lehetőségük van, ahol főleg a levelező tagozaton, a költségtérítéses képzésben tanuló felnőttek száma évről évre növekszik. Az általános és középiskolákban tanuló felnőttek tanulói jogviszonyban, a felsőoktatásban a felnőttek hallgatói státuszban állnak az adott intézménnyel, ahol előre meghatározott tanterv alapján folyik az oktatás. Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei állami normatív finanszírozásban részesülnek. Irányító szervezete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium korábban: Oktatásügyi Minisztérium. Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli képzésekre jellemző, hogy a résztvevői nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Legnagyobb területe a munkaerő-piaci illetve a munkahelyi képzésekben érhető utol. Főleg kiegészítő funkciókkal bírnak ezek a képzések, hiszen leggyakrabban a szakmai tudás továbbképzésére irányulnak. Fontosságát az is alátámasztja, hogy e képzések rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a felnőttek munkahelyi és családi elfoglaltságaihoz. A képzések többségét az erre specializálódó vállalatok indítják. Ezzel a tendenciával párhuzamosan a költségvetéssel rendelkező szervezetek (középiskolák, felsőoktatási intézmények, regionális képző központok) is felismerték ezen képzések jelentőségét, és így ők is próbálnak egyre szélesebb ilyen jellegű tevékenységet folytatni. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés három fontos intézményrendszer-típussal bír. 1. Költségvetési szervek, amelyek állami támogatást kapnak, s általában OKJ-s tanfolyamokat indítanak, és az innen származó bevételek kiegészítik az adott intézmény költségvetését. 2. Gazdasági társaságok. Ezek a vállalkozások a gazdasági szektorban megszokott törvények alapján működnek, vagyis a kereslet-kínálat viszonyokat veszik elsődlegesen figyelembe. 3. Non-profit szervezetek. Legtöbbször speciális rétegeknek indítanak képzéseket, úgymint fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek, idősek számára. E szervezetek kérhetik a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú minősítést, amellyel kedvezményeket lehet igénybe venni. 11

16 tanulási egység: Az andragógia belső rendszere, szakterületei, intézményrendszere Ezen intézmények tandíjat kérnek a képzésben résztvevőktől, továbbá a tanulók és az intézmények között szerződés jön létre. Ennek az ágazatnak irányító szerve a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma - korábban: Munkaügyi Minisztérium. Látható tehát, hogy egy rendkívül piacképes, napjaink folyamatosan és dinamikusan fejlődő gazdasági társadalmi világához jól alkalmazkodó és az alkalmazkodást segítő rendszerről van szó. Az UNESCO 1997-ben, Hamburgban megtartott világkonferenciáján az alábbi definíciót fogalmazta meg a felnőttoktatásra: A felnőttoktatás jelöli mindazoknak a folyamatos tanulási tevékenységeknek az összességét, legyenek azok formálisak, vagy mások, amely által az emberek, akiket felnőttnek tekint az a társadalom, aamelyhez tartoznak, fejlesztik képességeiket, gazdagítják ismereteiket és tökéletesítik szakmai vagy technikai végzettségeiket, vagy új irányba fordítják őket, hogy kielégítsék saját igényeiket és a társadalmuk elvárásait. A felnőttkori tanulás felöleli a formális oktatást, és a továbbképzést, a non-formális tanulást, valamint az informális és az esetleges tanulásnak azt a széles spektrumát, amelyek hozzáférhetőek egy multikulturális tanuló társadalomban, ahol az elméleti és a gyakorlatra épülő megközelítéseket elismerik. Összefoglalás A tanulási egységben megismerkedtünk az andragógia belső rendszerével, szakterületeivel, intézményrendszerének sajátosságaival. Részletes képet kaptunk a felnőttképzés céljait, képzési területeit, az andragógia ágazatait illetően. A felnőttképzés funkcióit egyaránt megismertük általános oldalról, továbbá a társadalom és az egyén oldaláról is. A felnőttképzés intézményrendszerének témakörénél részletesen tárgyaltuk az iskolarendszerhez tartozó intézményeket, az iskolarendszeren kívüli intézményeket. Böngészési utak Önellenőrző feladatok 1. Sorolja fel a felnőttképzés funkcióit a társadalom oldaláról! 2. Az andragógiának milyen ágazatai vannak? 3. A felnőttképzés intézményrendszerébe mely intézménytípusok tartoznak? 4. Foglalja össze táblázatos formában az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés intézményrendszer-típusait és jellemzőit, adjon példát a különböző intézményrendszerek felnőttképzési kínálatát illetően. 12

17 II. rész - témakör: A felnőttkori tanulás specifikumai

18 Tartalom 3. tanulási egység: A felnőttkori tanulás tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere

19 3. fejezet - tanulási egység: A felnőttkori tanulás Cél: A felnőttkori tanulás jellemzőinek, a tanulás típusainak és a tanulási képességek modelljeinek a megismertetése a hallgatóval. Követelmény: Ismerje, és képes legyen a felnőttkori tanulás sajátosságait felismerni, a témához kapcsolódó fogalmakat szakszerűen alkalmazni. Bevezetés A képességek, a tanulási sajátosságok vizsgálata a pedagógia mellett az andragógiában, a gyermekkori tanulás mellett a felnőtt- és időskori tanulási folyamatok megértésében, irányításában és hatékonyabbá tételében is kulcsfontosságú. Mivel az andragógia a pedagógiánál fiatalabb tudomány, ezen változók felnőttkori sajátosságainak vizsgálata is csak a múlt század végén kezdődhetett meg. A felnőttkori tanulási folyamatok megismerése egyre fontosabb számunkra azáltal, hogy a tanulás ma már minden életszakaszban jelentkező feladattá, mintegy életformává válik. A felnőttkori tanulás sajátosságai Az andragógiában napjainkban már tényként kezelik azt a megállapítást, hogy a felnőttek is tudnak tanulni, így taníthatóak is. Az egyén tanulását befolyásolja a személyisége, az életkora, a motivációja és a tanulásban elért sikere. A felnőtt érdeklődését a határozott profil, nyitottság, alakíthatóság, a problémák által való meghatározottság jellemzi (Csoma, 1985.) A felnőttkori tanulást is nagymértékben befolyásolja a figyelem, az emlékezés és a motiváció. Ezeket érdemes áttekintenünk. A figyelem jellegzetességeinek megállapításához meg kell vizsgálnunk a figyelem terjedelmét, vagyis azt, hogy egy időben hány dologra tudunk koncentrálni, a figyelem tartóságát, tehát, hogy egy-egy dolog meddig tud lekötni minket, a figyelem megoszlását, azaz, hány tevékenységet tudunk egy időben végezni. Az esetleges figyelmetlenségnek több oka is lehet, úgymint a minket érő ingerek tömeges száma, passzivitás, regresszió, megszokás, előítéletek, önbizalom hiánya, halogatás, időzavar. (Dezső, 1985.) Az emlékezés a múltbeli észleléseink felidézése. Általában kétféle emlékezést szoktak megkülönböztetni: mechanikus emlékezés, amikor a megjegyzendő ismeretanyagok között nincs, vagy nem veszünk észre összefüggéseket gondolati emlékezés az összefüggések meglátására épül. Az emlékezés a bevésődés szempontjából lehet auditív (főként a hallottakra emlékezünk) és vizuális (látás útján szerzett információkra emlékezünk inkább). A motiváció a cselekvésre ösztönző erő. A kiváltó okok között megkülönböztetnek primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) motívumokat. Az irányuk szerint lehetnek külső és belső motívumok. A belső motiváció az egyén személyiségéből fakad. Ilyen belső motiváció lehet a tudásvágy, a siker, a pénz, egyéb előnyök. A külső motiváció az egyén környezete által kiváltó indítékokat foglalja magába. A motivációt leggyakrabban a siker, az önbizalom illetve az érdeklődés befolyásolja. 1. táblázat A felnőttkori tanulás jellemzői (Rakaczkiné, ) 15

20 tanulási egység: A felnőttkori tanulás A tanulásnak általában három típusát különítik el: Formális tanulás: E tanulás a tankötelezettségre épülő és a nappali tagozatos felsőoktatást takarja. Ezen kívül formális képzés az iskolakötelezettségtől független, szervezett képzés, ahova az iskolarendszerű felnőttoktatás is tartozik. Ide sorolják még a munkaerő-piaci képzéseket, átképzési programokat, munkahelyi képzéseket, a tanfolyamokat is. Lényegi jellemzői e képzéseknek az intézményes szervezettség, strukturált hálózatban történő, világosan körülhatárolható tananyag, és a bizonyítvány megszerzésére való törekvés. Nem-formális tanulás: Ez nagymértékben szerteágazó, sokrétű jelenség, és minimum 3 alkategóriáját különböztetik meg: a, önképzés, b, spontán tanulás, c, szocializáció. Lényegi jellemzői közé tartozik, hogy az egyén nem törekszik bizonyítvány megszerzésére. A évi CI sz. Felnőttképzési Törvény értelmében ( pont) nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez Informális tanulás: Ennél a tanulási típusnál az egyén megadja a tanulásnál a lehetőségét az ismeretszerzésre, művelődésre, így például televíziózás, rádió hallgatása, különféle programok látogatása). A mindennapi tevékenység során, a felnőtt által irányított tevékenység. Ez a tanulás életkorhoz nem köthető. Megkülönböztetik még a gyakorlat általi tanulást, ami egy adott feladat ismételt gyakorlata során, betanítás nélkül valósul meg, illetve a használat általi tanulást, ami eszközök, vagy berendezések ismételt használata során, betanítás nélkül jön létre. Továbbá beszélhetünk még személyes tanulásról is, amely nem kapcsolódik közvetlenül a munkához. (Halmos, 2006.) A felnőttkori tanulást jelentősen befolyásolja a felnőtt munkájának, társadalmi kihívásainak, családi kötelezettségeinek milyensége, műveltségszükséglete, az, hogy ezek mennyire igényelnek sajátos, új ismereteket, képességeket. A felnőttkori tanulást befolyásoló tényezők sorát még az egyén életmódjával, egészségi állapotával és az időtényezővel kell kiegészíteni. A képességeivel, igényeivel adekvát tanulási teljesítményt a felnőtt csak a testi és lelki egészség, a viszonylagos kipihentség állapotában képes produkálni. A felnőttek tanulását akadályozó tényezők közé szokták sorolni: 16

21 tanulási egység: A felnőttkori tanulás a biológiai öregedést (a testi-szellemi fáradékonyság), a kevés szabadidőt(család, munka, egyéb kötelezettségek miatt) érdektelenséget,(ismereteiket elegendőnek tartják). az ellenállást (szorongás állhat e mögött), a felnőtt saját csoportjainak véleményét (e csoportok ítéletei erős befolyással bírnak), a telítődést (sok információ fárasztó hatású lehet), a beállítódási merevség (tanultak passzív befogadása), a tanulási tapasztalatait (kudarctól való félelem). (Tóth, 2004.) A sajátélményű, tapasztalati tanuláselmélet Dr. A. Kolb nevéhez fűződik a sajátélményű tanuláselméleti modell, amely a megismerés fejlődésével és mikéntjével foglalkozó kutatási irányok közül néhányat integrál. A modell szerint a tanulást úgy kell felfogni, mint egy négyrészes ciklust (lásd az 1. ábra). A közvetlen, konkrét tapasztalat adja a megfigyelés és visszatükröződés alapját, tehát ezek az első fázisok meghatározzák a továbbiak alakulását. Az egyén ezeket a megfigyeléseket arra használja, hogy kialakítson egy fogalmat, azt általánosítsa a saját előzetes tudására építve, avagy egy elméletet alkosson, amelyből a cselekvés új mozgatóit lehet kikövetkeztetni. Ezek a mozgatóerők, vagy feltevések ezután majd vezérelvként, mozgatóként működnek a cselekvéskor, amelyekből új tapasztalatok születnek. (Rakaczkiné, 2008.) 1. ábra A négy fázisból álló KOLB modell (Rakaczkiné, ) A felnőttnek annak érdekében, hogy eredményt érjen el négyféle képességgel kell rendelkeznie, amelyek a következők: Konkrét tapasztalatszerzés, Elvont fogalomalkotás, Visszatükröző megfigyelés, 17

22 tanulási egység: A felnőttkori tanulás Aktív kísérletezés. Azaz: képeseknek kell lennie arra, hogy: Új tapasztalatokat teljesen nyitottan szerezzen meg, Megfigyelje és visszatükrözze ezeket a tapasztalatokat, Olyan új elképzeléseket alakítson ki, amelyek megfigyeléseivel logikailag ép elméletekbe beolvaszthatók, Elméleteit döntéshozatalra és problémamegoldásra használja fel. (Rakaczkiné, ) A négyfázisú tanulási modell vizsgálatával arra a következtetésre juthatunk, hogy a tanulás egymással ellentétben álló képességeket igényel. A tanuló felnőtt, eltérő tanulási helyzetekkel találkozik, amely által állandóan választásra kényszerül, hogy amelyik tanulási képességét hozza működésbe. A tanulási folyamatnak két alapvető vetülete van: Az első dimenzió egyrészt a cselekmények konkrét tapasztalását, másrészt az elvont fogalomalkotást jelenti. A másik dimenzióban az aktív kipróbálás és a visszatükröző megfigyelés van jelen a két póluson. 2. ábra. A tapasztalati tanulás fázisai (Rakaczkiné, ) Ezek alapján elmondható, hogy a tanulási folyamat során az ember állandóan váltogatatva vesz részt: hol cselekvő, hol megfigyelő. Az egyedi tapasztalatot kell átalakítania általános, elemző következtetéssé és viszont. Tanulási képességek. A legtöbb tanuláselméleti rendszer szerint egyénenként változó tanulási képességeinket és kompetenciánkat többtényezős hatásrendszer befolyásolja és alakítja ki. Ez a hatásrendszer a legtöbb felfogás szerint egyaránt tartalmaz az egyénből eredeztethető belső, és a környezet hatásától függő külső befolyásoló tényezőket is. Belső, a tanuló személyiségétől függő tényezők, amelyek a tanulási folyamatot befolyásolják: A tanuláshoz egyéni és társadalmi szinten is elengedhetetlen a tanulási kompetencia: nyitottság, alkotóképesség, a változni tudás képessége. Ezek nélkül a képességek nélkül tudatos (formális vagy nonformális) tanulási folyamat nem képzelhető el. Elsőként említhető meg a megszerzendő tudás hasznosíthatóságának, praktikusságának megbecsülése. Vagyis az a szubjektív értékítélet, amely a tanultakat különbözőképpen értékeli: értékesnek, semlegesnek vagy fölöslegesnek, hasznosíthatatlannak tartja. Ez a szempont a felnőtt életében a tanulásra fordítható szabadidő időszerkezeti helyéből kifolyólag meghatározó tényező. A meglévő tudásszint: előzetes ismereteink, tudásunk, képzettségünk, általános műveltségünk, amelyek természetesen megkönnyíthetik, vagy hiányuk esetén meg is hiúsíthatják a tanulási folyamat sikerességét. 18

23 tanulási egység: A felnőttkori tanulás Tanulási képességeinket befolyásolják emellett azok a tapasztalatok, amelyeket az iskolapadban éltünk át korábban, előzetes tanulási tapasztalatok, amelyek egyaránt befolyásolják az ismeretbefogadás hatékonyságát, a tanulás örömét, hanem a tanulási kedvet, az új képzési folyamatba való bekapcsolódáshoz szükséges belső késztetést is. Emiatt méginkább meghatározó lehet az az élmény, amelyet a felnőtt tanuló a számára nyitott oktatási rendszerben szerez. Ha ez a tapasztalat negatív amely különböző tényezőkből adódhat: újabb kudarcélmény, szégyenérzet, az életkornak nem megfelelő oktatási módszerek, a visszacsatolás, sikerélmény hiánya, a tanulásra való hajlandóság teljes megszűnését vonhatja maga után. Külső tényezők, amelyek a tanulási folyamatot befolyásolják: Az egyént körülvevő kulturális, szociokulturális, társadalmi környezet, amely segítheti, de gátolhatja is a tanulási folyamat sikerességét. Ennek a környezetnek része a család is, amely a felnőttkori tanulás egyik legfontosabb meghatározója, hátországa. A közvetlen családi, baráti támogatás és segítség, a tanulás és tudás értékként való kezelése a tanulási folyamat sikerének egyik legfontosabb tényezője. (Rakaczkiné, 2008.) Problémaorientált tanulás és tanítás A felnőtt ember életére jellemző a minden évtizedben bekövetkező hullámhegy, amely során újabbnál újabb problémákkal találkozik. A felnőtt élethez szükséges a problémamegoldás. Ezzel a ténnyel lehet magyarázni, hogy a felnőttek számára különös jelentősége van a tanulás problémamegoldó útjainak, és ebből adódóan a felnőttképzésben is megjelenik a problémamegoldó tanítás. A XX. század elején jelent meg a tanítás problémamegoldó stratégiájának a szükségessége. (John Dewey és Kurt Lewin nevéhez fűződve.) A stratégia lényegét az adja, hogy a tananyag és a gondolkodtatás, cselekedtetés feladatai az olyan gondolkodást és cselekvést aktivizálják, amelyek a problémákat észlelik, megértik és megkeresik a probléma megoldását. Az ilyen tanulási folyamat hatására kialakul a problémákban gondolkodó, azokat megoldani képes észjárás, hozzáállás. A probléma észlelése után elindul a megoldási folyamat, amelynek a követekző gondolkodási fázisai vannak Dewey szerint: a probléma észrevétele a probléma meghatározása, exponálása hipotézis, feltételezés alkotása a megoldásra az előfeltevés kipróbálálása az előfeltételezés igazolása. A problémamegoldó tanítás leghatékonyabb módszerei a következők: Beszélgető módszerek (konzultáció, előadást követő beszélgetés, fórum, kerekasztal-beszélgetés, kiscsoportos beszélgetés ) Kérdező módszerek ( Pl: interjú ) Vitamódszerek (kiscsoportos, panelvita, szakaszos vita, tézisek alapján, ötletroham ) Szimulációs módszerek (feleletválasztás, esettanulmány, szerepjáték) Együttműködést feltételező módszerek (méhkas módszer, elmeedzés) A korszerű tanítási módra elsődlegesen a tanulóközpontúság a jellemző. Kiinduló bázist a cél-és feladat meghatározásában a felnőtt tanuló életproblémái, élethelyzete alkotja, és a felnőttoktatásnak ezek megoldásához kell művelési, képzési, nevelési segítséget adni. Szükséges hozzá a felnőtt előzetes tapasztalati anyagának felidézése, amely a tanuló és tanár együttműködéseinek folyamatában valósul meg. Tanulási stílus 19

24 tanulási egység: A felnőttkori tanulás A fentebb tárgyalt meghatározókon kívül nagyon fontos a tanulás során, hogy milyen tanulási stílussal rendelkezünk. Ahhoz, hogy megtudja, hogy az alábbi ábra kategóriái közül Ön milyen tanulási stílussal rendelkezik, kattintson az 1. ábra alatt található TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV linkre, és töltse ki a kérdőívet. Az eredmény biztosan hasznos és érdekes lesz! 3. ábra. Tanulási stílusok TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV Összefoglalás A felnőttkori tanulást nagymértékben befolyásolja a figyelem, az emlékezés és a motiváció. A felnőttkori tanulás közé sorolhatjuk a formális, nem formális, informális tanulást. A tanulást befolyásoló tényezők között megtalálhatjuk a tanulási képességeket (Kolb, négyfázisú tanulási modellje), a felnőttek különböző jellemzőihez kapcsolható, tanulást hátráltató tényezőket, továbbá fontos megemlítenünk a tanulás külső és belső tényezőit is. Mindezek a jellemzők az emberi életkortól függetlenül a gyermek-, a felnőtt- és az időskori tanulási folyamatokban is hatnak tanulási képességeinkre. Minden tanulási szituációban meg kell, hogy vizsgáljuk az egyén tanuláshoz való viszonyát, előzetes tapasztalatait és környezetét is. Önellenőrző feladatok 1. Amelyek a tanulást befolyásoló külső tényezők? 2. Sorolja fel a Kolb modell négy fázisát. 3. Mit jelent a formális tanulás? 4. Hogyan tanulnak a felnőttek? Mitől függ a felnőttek tanulása? A tananyag alapján táblázatba gyűjtse össze az Ön szerint legfontosabb tényezőket. 20

25 4. fejezet - tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere. Cél: A hallgató felkészítése a felnőttkori tanulás motivációs tényezőinek, a felnőttképzés jogi hátterének és irányítási rendszerének az átlátására. Követelmény: Ismerje és képes legyen szakszerűen használni, alkalmazni a felnőttkori tanulás motivációval kapcsolatos fogalmakat, továbbá ismerje, képes legyen a felnőttképzés jogi hátterét és irányítási rendszerét elemezni. Bevezetés A felnőttképzés, a felnőttkori tanulás specifikumaihoz tartozik az 1. tanulási egységben áttekintetteken kívül a motiváció témaköre, és annak érdekében, hogy a felnőttképzést átlássuk, szükséges a felnőttképzés jogi hátterének és irányítási rendszerének az ismerete is. Motiváció A felnőttek tanulásának motivációi természetesen eltérnek a fiatalabb korosztályokétól, hiszen egészen más életkori célokat kell megvalósítaniuk. A felnőttek tanulásában fontos szerepe van a motivációs bázisnak, vagyis annak, ami arra készteti a felnőtteket, hogy új ismereteket sajátítsanak el. A felnőttképzésben, a hallgatók, a csoport tagjainak megismerése során igyekezni kell minél teljesebb képet kapni a résztvevőket motiváló tényezőkről. A motiváció pszichológiai értelemben valamilyen olyan belső állapotot jelent, amely az egyént bizonyos viselkedésre készteti. A motiváció, viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték. Maga az elnevezés a latin movere = mozgatni, mozogni, kimozdítani igéből származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató erő. A motiváció iránya szerint megkülönböztethetünk külső és belső motivációt. A belső motiváció az egyén személyiségéből fakad vagy érdekeit szolgálja ki. Ide tartozhat a becsvágy, a tudásvágy, pénz, elismertség, siker, előnyök elérése érdekében történő tanulás. Zrinszky László ide sorolja a magányból, a kommunikációs hiányból fakadó hajtóerőt is, amely egyedül álló embereknél, különösen időskorban lehet meghatározó. A külső motiváció az egyén környezete által kiváltott indítékokat foglalja magába. A család, a környezet, a baráti társaság ösztönzi ilyenkor tanulásra az egyént. De elindíthatja a tanulást egy referenciaszemély elvárásainak való megfelelés is. Felnőttek esetében a következő motivációs tényezőkről is beszélhetünk: Kvalifikációs szükséglet motiválja az egyént, amikor a munkaerő-piaci helyzet javítása -, vagy a munkahely megtartása érdekében tanul. Egzisztenciális motiváció: anyagi helyzet javítása, mint motivációs tényező. Ezeken kívül még a következő két tanulási motiváció a leginkább meghatározó: Beépült / internalizált / tanulási motiváció: A tanuló lelkiismerete, kötelességtudása alapján teljesíti az iskolai követelményeket. A tanulás ebben az esetben a társadalommal, a szülőkkel vagy az illető önmagával szembeni erkölcsi kötelességét jelenti. Az iskolai elvárások beépülnek a tanuló személyiségébe, ha ezek olyan igények, amelyeket a tanuló önmagával szemben támaszt. A tanulási folyamat irányításában a belső tényezők játsszák a főszerepet. A siker megerősítő hatású, a kudarc rossz lelkiismeretet eredményez. A tanuló fokozatosan függetlenedik a külső megerősítéstől vagy büntetéstől. 21

26 tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere. Presztízs, mint tanulási motiváció / hírnév, tekintély, befolyás, erkölcsi súly / A külső és a belső motiváció között található meg. A személyes belső törekvések és a külső versenyhelyzetek vezérlő hatásaként alakulhat ki. A presztízs motivációs hatása könnyen legyőzhető, gyors eredményekkel kecsegtető feladathelyzetek, életpályák, munkaterületek, divatos szakmák, tevékenységek választásában nyilvánulhat meg. Motivációk csoportosítása 1. Tartósság szerint: Habituális motiváció: a téma iránti érdeklődés által kiváltott cselekedetek tartoznak. Ebben az esetben a tanulást a kívánt cél elérése, végzettség, bizonyítvány megszerzése tartja életben. Aktuális motiváció: A legrövidebb ideig tartó motívumokat, aktuális jelzővel illeti, itt mindössze egy részmozzanat, egy konkrét feladat elvégzése indokolja a tevékenység elvégzését. 2. Motivációt kiváltó ok szerint: Primer motiváció Szekunder motiváció Az elsődleges indítékok a kitűzött cél elérése érdekében kifejtett tevékenységeket foglalják magukban, a másodlagos hajtóerőt egy téma, egy személy vagy esetleg a kíváncsiság tartja életben. Motivációelméletek Abraham Maslow szükséglethierarchia piramisa Alapvető szükségleteknek nevezhetjük a biológiai és a biztonsági szükségleteket, míg magasabb rendűnek a másik hármat (illetve ötöt, mert Maslow később szükséglet hierarchiájába beépítette a megismerés és az esztétikum szükségletét). Maslow elméletének alappillére a szükségletek egymásra épülése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magasabb rendű szükségletek mindaddig nem kapnak nagy szerepet az egyén életében, amíg az alacsonyabb szintűeket legalább részben ki nem elégítette. 22

27 tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere. Herzberg kéttényezős elmélete empirikus megközelítésű, nagyszámú életpálya-interjún alapul. A megkérdezettek szerint más tényezők okoztak elégedettséget és elégedetlenséget, az elégedettség és az elégedetlenség mértéke két, egymástól független skálán mérhető. Az elégedettséget keltő okok inkább a munka tartalmával, az elégedetlenséget keltők a munkakörülményekkel összefüggő tényezők voltak. 2. táblázat Herzberg-féle higiénés és motiváló tényezők. Herzberg motivátoroknak nevezte a munka tartalmával kapcsolatos tényezőket, mivel ezek biztosítják az egyén magasabb rendű igényeinek kielégítését és vezetnek a munkával kapcsolatos elégedettséghez. A tényezők másik csoportját a higiénés tényezők alkotják, amelybe olyan tényezők tartoznak, mint például a státusz, a munkahely biztonsága, amelyek kedvezőtlen esetben elégedetlenséget váltanak ki. Hiába biztosít a vállalat magas fizetést, jó munkafeltételeket, ezek nem vezetnek magasabb szintű elégedettséghez, csak az elégedetlenség mértékét csökkenthetik. A gyenge higiénés tényezők nagymértékű elégedetlenséghez vezethetnek, de a magas szintű kielégítettség sincs hatással a munkával való elégedettségre (semleges hatású). A motivátorok legrosszabb esetben is csak semleges hatásúak, jó esetben növelik az elégedettséget és ezzel a teljesítményt. Az elmélet nagy előnye, hogy világos eligazítást ad a teendőkről. Ezek alapján elmondható, hogy a higiéniás tényezők legalább közepes kielégítése és a motivátorok közepest meghaladó szintje pozitív hatással van a szervezeti teljesítményre. Az elméletnek több gyenge pontja is van, ezek között az a leglényegesebb, hogy túlságosan leegyszerűsítő, nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket, valamint az, hogy erősen módszerfüggő. A McClelland-féle háromtényezős motivációs modell a különféle motívumok vizsgálatára épít. Azt kívánja meghatározni, hogy amelyek azok a motívumok, amelyek átlagosnál nagyobb összefüggést mutatnak a magas teljesítményt eredményező magatartással. A motívumok érzelmi jellegű gondolati hálózatok, amelyek erősségük és fontosságuk alapján alkotnak hierarchiát. Ez az elmélet nem az örökölt, hanem a tanult motívumokra, a szocializáció során kialakultakra koncentrál. McClelland három, a munkavégzés szempontjából legfontosabbnak feltételezett motívumot vizsgált: A teljesítmény (siker) motívum A sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés. A magas teljesítménymotivációjú emberek egyaránt kerülik a túl magas és a túl alacsony kockázatú helyzeteket. A túl magas kockázat esetében elért sikerben nagyobb a szerencse szerepe, mint a saját erőfeszítéseké, túl alacsony kockázat esetén a célelérés nem jelent sikert. Az erős teljesítménymotívummal rendelkező emberek, megfelelő feltételek esetén, valószínűleg átlagot meghaladó eredményeket érnek el. Olyan feladatok esetében sikeresek, ahol a feladat kihívó, a kockázat közepes (a feladatot nem lehetetlen megoldani), a megoldás saját munkájuk eredménye, szívesen vállalják a felelősséget. Tudni kell azonban, hogy az ilyen egyének jelenléte nem minden munkakörben és helyzetben kívánatos. Továbbá számolni kell azzal is, hogy ezek az emberek nem mindig tudnak a munkatársakkal jól együttműködni, csapatmunkában dolgozni. A hatalom motívum 23

28 tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere. A mások befolyásolásának fontossága. A befolyásolás, a saját tekintély, a presztízs erősítése a hatalom megszerzésének vagy megőrzésének eszköze. A hatalom forrása lehet formális és informális. A hatalmat célja szerint két típusba soroljuk: személyes és szervezeti hatalom. Az erős személyes hatalomra törekvő magatartás jelei: az agresszív viselkedés másokkal szemben, erős érzelmi hatások kiváltására való törekvés, és a saját fontosságának, elismertségének növelésére tett erőfeszítések. A szervezeti hatalom megnyilvánulása, ha valaki a szervezeti célok elérése érdekében igyekszik mások erőfeszítéseit összehangolni. A hatalommotívum erőssége (ezen belül elsősorban a szervezeti típusú), de legalább közepes szintje szükséges feltétele a vezetésnek, de még a vezetési szintek közötti felemelkedésnek is. A hatalommotívum és az eredményesség között gyenge, de pozitív korreláció mutatható ki. Az affiliációs (társulási) motívum A mások által való elfogadás iránti igényből fakad. A kapcsolódás igénye jelenik meg ennél a motívumnál, annak az igénye, hogy másokkal együtt legyünk, kölcsönös barátságot élvezzünk. Azok az emberek, akiknek erős az affiliációs motívumuk, barátságos, meleg emberi kapcsolatokat alakítanak ki maguk körül. Vannak olyan munkakörök, aamelyben ez fontos erény, pl. vevőszolgálat, egyéb ügyfélkapcsolatokkal járó munkakörök. Ez a tulajdonság, ha nem társul megfelelő erősségű teljesítmény- vagy hatalommotívummal, gyakran nem hatékony. A sikertelenségük forrása valószínűleg a társadalmi kapcsolatok megromlásától való félelem. Az elmélet tanulsága az, hogy a magasan teljesítmény-motiváltaknak kihívó feladatokat kell adni, gyakori visszajelzéssel, a pénz nem erős eszköz esetükben. Az erősen hatalom-motiváltaknak mások menedzselésének lehetőségét célszerű felkínálni, az erős társulási motívummal rendelkezőknek pedig szociális interakciókra módot adó munkakört kell biztosítani, mert ez vezet a legnagyobb szervezeti teljesítményhez. A felnőtt korban is fejleszthető a teljesítménymotívum (McClelland szerint) olyan tréningek révén, amelyekben a résztvevőknek a célkitűzés után annak megvalósítási stratégiáját kell kidolgozniuk és megvalósítani. 3. táblázat. Példa McClelland és Maslow motivációs elméletének alkalmazására (Rakaczkiné, alapján) Skinner megerősítés-elmélete Skinner elmélete abból indul ki, hogy a cselekvések következményei befolyásolják azok jövőbeni előfordulási arányát. A pozitív következmény növeli, a negatív csökkenti egy adott cselekvés újraalkalmazását. A felnőttoktató négy, a viselkedést befolyásoló módszert alkalmazhat: pozitív megerősítést (tevékenység jutalmazása, dicséret) negatív megerősítést (a nemkívánatos következmény megszüntetésére, elkerülésére irányul) 24

29 tanulási egység: A felnőttkori tanulás motivációs tényezői, a felnőttképzés jogi háttere és irányítási rendszere. a megszüntetést, kioltást (a viselkedés következményeit megszüntetjük, a megszüntetett következmény lehet pozitív és negatív is.) büntetést (negatív következmények megvalósulása, vagy a pozitív következmény elmaradása) 4. ábra. Skinner megerősítés-elmélete A felnőttképzés jogi háttere A felnőttképzés működését közvetlenül az alábbi törvények határozzák meg: a felnőttképzési törvény (2001. évi CI. Tv.) a felnőttképzésről szóló 2001.évi CI. törvény módosítása (2003. évi CVI. Törvény) a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. Tv.), a szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. Tv.), a felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. Tv.) évi CII. törvény a szak- és felnőtt-képzést érintő reformprogram végrehajtá-sához szükséges törvények módosításáról A felnőttképzésre több jogszabály érvényes, amelyek közül a két legfontosabb a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Felnőttképzési törvény. Az Alkotmány (1949. évi XX. Tv.) az alapvető jogok közé sorolja a művelődéshez, illetve a munkához való jogot. Az Alkotmány szerint mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az egyenlő munkáért mindenkinek, báramely megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Ezen felül mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. A Felnőttképzési Törvény (2001. évi CI. Tv. bevezetője) kimondja, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljön, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek az életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon.. A törvény a felnőttképzés csak azon területeit szabályozza, amelyek az állampolgári jogok gyakorlását elősegítik. A felnőttképzési törvény meghatározza a felnőttképzés tevékenységi körét. Egyrészt a saját képzési program által megvalósuló iskolarendszeren kívüli képzést, másrészt az általános, a nyelvi, vagy szakmai célú képzést, ami meghatározott képzettség megszerzésére irányul. (Henczi, 2009.) A évi CVI. Törvény, amely a felnőttképzésről szóló 2001.évi CI. törvény módosítása többek között a következő témákra tér ki: az OFKT tagjainak létszámára, megválasztására A felnőttképzést folytató intézmények megjelenítése a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által 25

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Felnőttképzési programok akkreditációja

Felnőttképzési programok akkreditációja Felnőttképzési programok akkreditációja NSZFI 2007. december 13-15. 1 Főbb témáink Felnőttképzés értelmezése Felnőttképzési jogosultság Felnőttképzési program terve OKJ-s képzések a felnőttképzésben Felnőttképzési

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak KÖZOKTATÁSI VEZETŐ és PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Dr. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék A felnőttkori tanulás idődimenziói A. A felnőtt tanuló és az

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Munkaerőpiaci ismeretek

Munkaerőpiaci ismeretek Munkaerőpiaci ismeretek 12. Tétel 12. Idegenforgalmi/vendéglátó szakmenedzser munkakörében fontosnak tartja a folyamatos önképzést, a szakmai fejlődést. A munkahelye is támogatja továbbtanulását, illetőleg

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben