29. llirlftsldéll'illjéll( dr. Budai Csaba-dr. Polgár László. a növényházakban

Átírás

1 29. dr. Budai Csaba-dr. Plgár László llirlftsldéll'illjéll( a növényházakban

2 A 29. bifüzetről Bárhgy is vizsgáljuk, a növényvédőszerek mérgek, amelyek szennyezik a levegőt, a vizeket, de még a termésben is találhatók szermaradványk. Mi hát a teendő? Kiküszöbölhetők-e a termesztésből, megvédhető-e a termés a kártevőkkel szemben más módn is? A bilógiai növényvédelem egyik új módszerével a kártevők természetes ellenségeit szaprítják, s ezzel visszaszríthatják a kárs rvarkat. A lárvakrukban parazita életmódt flytató fürkészdarazsak elpusztítják a levéltetveket, a mlytetveket, a pajzstetveket, az aknázólegyeket. A növényházakban, az üveg és fólia alatti termesztésben való alkalmazását tanulhatják meg ezt az egyszerű és veszélytelen védekezési módt az új iránt fgékny kertbarátk.

3 Tartalm 4 Bevezetés 4 A fürkészdarazsakról 6 Fürkészdarazsak a növényvédelem szlgálatában Fürkészdarazsak a növényházakban 8 Védekezés az üvegházi mlytetű ellen 9 A liszteske mint kártevő 10 A liszteske-fürkészdarázs 12 A gazda-parazita viszny 16 A védekezés gyakrlati tennivalói 20 Védekezés a levéltetvek ellen 20 A levéltetvek mint kártevők 22 Levéltetű-fürkészdarazsak 24 A védekezés módja 25 Védekezés a pajzstetvek ellen 25 A pajzstetvek mint kártevők 26 A pajzstetvek fürkészdarazsai 27 Védekezés az aknázólegyek ellen 27 Aknázólegyek a növényházakban 28 Aknázólegyek ellen fürkészdarazsakkal 30 A fürkészdarazsak növényvédőszer-érzékenysége

4 Srzatszerkesztő Lelkes Lajs és Wenszky Ágnes Lektrálta dr. Balázs Klára Illusztrálta Kvács Csaba rt) dr. Budai Csaba, dr. Plgár László, 1989 ETO ISBN ISSN X z 6 Szedte és nymta az Alföldi N) A nymdai megrendelés törzssz Készült Debrecenben, az Felelős vezető Benkő István ve< ll 1'1 11 1UJUJ,31llil ' DATE KÖNYVTJlR, DEBRECEN 1 Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó dr. Gallyas Csaba igazgató Felelősszerkesztő V. Farkas József Műszaki vezető Asbóthné Alvinczy Katalin Műszaki szerkesztő Marjai Ida Srzattervező Kiss István Megjelent 2 (A/5) ív terjedelemben Nymásra engedélyezve nvember 29-én Készült az MSZ és szabvány szerint MG 46-p/8890

5 dr. Budai Csaba-dr. Plgár László Fürkészdarazsak a növényházakban Mezógazdasági Kiadó Planétás Gmk Budapest

6 Bevezetés Termesztett növényeinket- a növényházakban hajtattt értékes primőröketis-szám s kártevő veszélyezteti. A kársítók ellen a növényvédőszerek széles körű alkalmazásávallehet védekezni. Ezek az anyagk lyan fegyvereket jelentenek, amelyek nélkül pillanatnyilag elképzelhetetlen lenne az eredményes termesztés. Tévednénk aznban, ha azt hinnénk, hgy a nagy hatású növényvédő szerekkel egyszer s mindenkrra megldható minden ilyen irányú prbléma. A környezetszennyezésen, a kárs mellékhatáskn kívül egyre inkább tapasztalható, hgy a krábban csdaszernek tűnő készítmények hatástalanná válnak. A kártevők alkalmazkdnak a mérgekhez, s az egyre nagybb adagk sem pusztítják őket kellő mértékben. Az ördögi körből az egyik kiutat a bilógiai növényvédelem jelenti, ami a hagymánys, legszűkebben értehnezett meghatárzás szerint a kártevő rvark irtása természetes ellenségeikkel Az ötlet nem új keletű, mert már a történelem előtti időkben rájött az ember az alkalmazására, de a bilógiai védekezési eljárásk csak napjainkban kezdenek gyakrlattá válni. A fürkészdarazsakról Szinte nincs lyan rvar, amelyiknek ne lenne valamilyen természetes ellensége. Ezek különböző szervezetek lehetnek. Vírusk, baktériumk, gmbák, ragadzó és parazita ~rvark éppúgy fellelhetők ebben a körben, mint a magasabb rendű gerinces állatk, madarak és emlősök. A parazita rvark közé tartznak a hártyás szárnyú fürkészdarazsak, amelyek lárvakrban flytatnak élősködő életmódt. A Földön élő fürkészdarazsak fajszámát csak becsülni tudjuk; közülük eddig kb. 20 OOO fajukat írták le. Csak Közép-Európában mintegy 3000 faj él. Ez az állatcsprt az egész Földet benépesíti, de igazi fajgazdagságát Észak-Amerikában és Eurázsiában találjuk meg. 4

7 Nagyságuk és megjelenésük rendkívül váltzats. Milliméternél is kisebb parányi petefürkészek~t és több centiméteres fajkat is találunk. A fürkészdarazsak fejlődésmenete óriási váltzatsságt mutat. Száms fajnak évente egy nemzedéke van, másknak tucatnyi. A gazdaállathz való kötöttségük is nagyn váltzó. Többségük a gazda szervezetében élősködik, másk kívülről fgyasztják a gazda testét. A fürkészpeték alakja igen vékny, megnyúlt, a tjócsőhöz alkalmazkdtt. A petét a nőstény tjócsöve segítségével más rvar petéjébe, lárvájába, bábjába vagy kifejlett egyedébe helyezi (l. ábra). A gazda alkalmasságát általában rendkívül körültekintő kiválasztás előzi meg. Gazdáik a legkülönbözőbb rvark és a pókszabásúak köréből kerülnek ki. Egygazdás faj nagyn kevés van köztük. A specializálódásnak egyik alapvető feltétele, hgy a gazdarvar megfelelő nagyságú legyen, elég nagy ahhz, hgy a lárva teljesen kifejlődjön. Túlságsan termetes sem lehet, mert a test belsejében bebábzódó Járvát a fölöslegként visszamaradt szerves. anyagk bmlásterméke veszélyezteti. l. ábra. Fürkészdarw levéltetvet parazitál 5

8 Kezdetben szinte minden parazita megkíméli a gazda létfntsságú szerveit, s csak a végső fázisban falja fel azt. Igen sk a rejtélyesség a fürkészdarazsak körül. Az életmódjukkal kapcslats megfigyelések apróléks, nehéz munkátjelentenek. Bnylítja a helyzetet a hiperparaziták léte is, lyan rvarké, amelyek az elsődleges parazitákban élősködnek. Nem ritka az ilyen kapcslat. Leírták, hgy egy észak-amerikai baglylepkehernyóból69 elsődlegesparazita- és 12 hiperparazitafajt sikerült kitenyészteni. Fürkészdarazsak a növényvédelem szlgálatában A fürkészdarazsak növényvédelmi jelentősége abban rejlik, hgy fejlődésük és életük flyamán mezőgazdaságilag kárs rvarkat pusztítanak el. Az a haszn, amit az erdő- és mezőgazdaságnak hajtanak, egyáltalán nem lebecsülendő. Sk kártevő elszaprdásának a fürkészek vetnek véget. Magyarrszágn a fürkészdarazsakkal flytattt bilógiai v~ekezésnek két sikeres példáját feltétlenül meg kell említeni. Az egyik a japán pajzstetű parazitájáhz, a Prspaltella berlesei fürkészdará:zshz, a másik a vértetűfürkészhez ( Aphelinus maii) kötődik. A japán pajzstetűt- amit a múlt század végén hurcltak be Amerikából Európába ben észlelték először Magyarrszágn. A veszélyes kártevő többek között a selyemhernyó-tenyésztés miatt fnts eperfákat fenyegette kipusztulással, és ellenük a kr legdrasztikusabb készítményei sem vltak kellő hatással ban Olaszrszágból parazitájt pajzstetűvel fertőzött gallyakat szállítttak az rszágba, amit a selyemhernyó-tenyésztési felügyelők 54 pajzstetűvel fertőzött községben helyeztek ki. Ennek hatására a fürkészdarazsak gyrsan elszaprdtak. A vértetű szintén a Dunántúln bukkant fel először, ahva 1875-ben Franciarszágból hurclták be almafacsemetékkel Hamarsan az almafa egyik legveszélyesebb kártevőjévé vált. A vértetűfürkészt!926- ban szintén Olaszrszágból telepítették be. Hét éven keresztül flyt a 6

9 fürkészdarázs rszágs elterjesztése. Évente termelő kérte a parazitával fertőzött vértetves gallyküldeményt, s ezzel megfékezték a kártevőt. Mindkét haszns fürkészdarázsfaj meghnsítása a neves magyar entmlógus, Jeszenszky Árpád nevéhez fűződik, s ezek a fürkészdarazsak azóta is hatéknyan krlátzzák a kártevők népességét. Az idegméreg hatású rvarölő szerek (piretridk) ésszerűtlen használata miatt időnként sajns visszaszrulnak a paraziták, s ilyenkr átmenetileg elszaprdnak a kártevők is. Világszerte fglalkznak a Trichgramma tjásfürkészekkel A Szvjetunióban és Bulgáriában "parazitagyárakban" állítják elő óriási tömegben az élősködőket, s kibcsátásukkal különböző veszélyes erdőés mezőgazdasági kártevők ellen védekeznek sikeresen. Alkalmazásuknak többek között az az előnye, hgy a gazdaállatt akkr pusztítják el, mielőtt kárt tett vlna, és rövid fejlődésmenetük révén gyrsan szapríthatók. Az utóbbi évben a növényházi kártevő rvark ellen felhasználható paraziták alkalmazási területe is bővült, s ma már Európában is több cég fglalkzik elszaprításukkal, frgalmazásukkal A fürkészdarazsakkal flytattt bilógiai védekezési eljárásk kidlgzása nehéz feladat. A parazita kiválasztásának szükségszerű, alapvető szempntjai a következők: - időbeli egyezés a gazdaállattal, -egyidejűség a gazdaállat fejlődésével, - kismérvű hiperparazita-hatás, - a gazdaáltat sebezhetősége a fntsabb gazdanövényeken, -megfelelő gyakrlati alkalmazási módszer, - a parazita szaprdóképessége, termékenysége, - szállíthatósága, -megfelelő egyedsűrűség a gazdaállat féken tartására. Miután ezeknek az alapvető követelményeknek sikerült megfelelni, akkr kerülhet sr a gyakrlati bevezetés első lépéseire. Mindez talán riasztóan hat, de el kell mndani, hgy az ilyenfajta sikerek aránya kedvezőbb, mint a vegyszeres növényvédelmi- kísérleteké, ahl több ezer megvizsgált vegyületből egy jut el a gyakrlati felhasználásig. 7

10 Fürkészdarazsak a növényházakban A növényházakban általában intenzív zöldség- és dísznövényhajtatás flyik. A fűthető termesztőberendezésekben akkr is elő lehet állítani értékes primőröket, amikr kint a szabadban kedvezőtienek a körülmények. Ez a magyarázata annak, hgy világszerte nagy területeken (1. táblázat) létesítenek termesztőberendezéseket l. táblázat. Növényházi felületek (1000 ha) 1987 Japán Olaszrszág Spanylrszág Hllandia Törökrszág SzvjeturJió Franciarszág Rmánia Magyarrszág Tvábbi 50 rszág Összesen Zárt térben, ahl a kártevőknek is kedveznek a mesterséges visznyk, a növényvédelem intenzív. Ez nagy hatású növényvédő szerek többször ismételt alkalmazását jelenti (egy-egy vegetációban akár permetezés is szükségessé válhat). A növényházak zárt tere nemcsak szükségessé, hanem lehetövé is teszi a fürkészdarazsakkal flytattt, környezetkímélő bilógiai védekezési módszerek alkalmazását. Védekezés az üvegházi mlytetü ellen Az üvegházi mlytetü (Trialeurdes vaprarirum) vagy más néven liszteske a növényházak veszélyes kártevője. Mexikóból vagy Brazíliából terjedt el a világn. Európában 1876 óta kársít. A liszteske kifejlett alakja másfél milliméter nagyságú rvar, pará- 8

11 nyi fehér malylepkére emlékeztet. Lárvája helyhez kötötten, a levelek fnáki részén tartózkdik. Rendkívül szapra állat. Növényházi körülmények között évente nemzedéke is kifejlődik. Egy-egy nőstény több száz tjást rak. A liszteske mint kártevő Az üvegházi malytetűnek eddig 274 különféle gazdanövényét írták le. Magyarrszágn a növényházakban a melegigényes zöldségféléken : az ubrkán, a paradicsmn és a paprikán kedvező körülményeket talál. Közülük leggyrsabban az ubrkán szaprdik. A dísznövények közül a gerberán és a krizantémumn alakul ki a legnagybb népesség. A lisztesk e kártételének megnyilvánulásai a következők: - A szívgatás miatt a növények tenyészideje lerövidül, a termésmennyiség csökken. Ha a fiatal növényeket nagy tömegben lepik el, akkr azk fejlődése szinte leáll. Ezért is váltak ádáz ellenségeivé a kertészek. A letermőben lévő növényeken általában annyi a rvar, hgy ha megzavarják őket, felhőkben röppennek fel, s emiatt az utlsó termésszedések idején a dlgzók skszr arcuk elé kötött kendővel végzik munkájukat. - A rvark által ürített ragacss mézharmatn megtelepszik a karmpenész és szennyezi a növényt. A ragadós, karmpenészes lmhzatn csökken az aktív asszimilációs felület. A termés csak nehézkes tisztítás után válik fgyaszthatóvá, piacképessé. - A kifejlett alakk vírusvektrk, az ubrka, a paradicsm és a saláta víruss betegségeit terjesztik. Az utóbbi néhány évben különösen sk gndt kz ez a kártevő. Ezek a következőkben fglalhatók össze: l. Az üvegházi mlytetű egyre inkább alkalmazkdik az alacsnyabb hőmérsékletekhez. Az eredetileg melegigényes, szubtrópusi faj ma már a mérsékelt égövön a szabadban is megél, sőt áttelel. A hidegtűrő képességét vizsgálva megállapíttták, hgy imágója a lo C-s hőmérsékletet is képes elviselni több napig. Mzgásukat, repülésüket a hőmérséklet döntően beflyáslja. 10 C-n mégjófrmán mzdulatlank, 16 C-n mzgásképességük krlátztt, és csak 9

12 20 c feletti hőmérsékleten tudnak nagybb távlságkat repülve megtenni. Nyaranta óriási tömegük található meg a mezőgazdasági területeken. A kultúrnövényeken, pl. a naprafrgón, valamint a széles levelű gymkn kitűnően szaprdnak, s így nem csda, ha a veteményeskertekben is kellemetlenkednek. Szerencsére az alacsny páratartalm miatt a szabadban általában nem tud karmpenész kialakulni a jelenlétük nymán. Ősszel, amikr az idő hűvösebbé válik, tömegesen települnek a növényházak ba. Ezt az inváziótszinte lehetetlen kivédeni. 2. A rvarölő szetek hatása a minimálisra csökken azkn a területeken, ahl hsszú idő óta rendszeresen permeteznek ellenük. Az rszág hagymánys kertészeti területein (pl. Szeged és Szentes környékén) ez már általáns jelenség. Rezisztenciájuk szinte minden- krábban csdaszernek tűnő - hatóanyaggal szemben kialakult. Nehezíti a helyzetet, hgy ezek a szerek a liszteskének szinte kizárólag a repülő alakjait képesek pusztítani, s ez az össznépességnek legfeljebb 5%-a. Tjásaik, lárváik ellen hatástalank. 3. Bár a különböző termesztett növények más és más tápnövényértékúek, azt lehet mndani, hgy ez a kártevő minden kultúrán megél, a zöldségféléken éppúgy, mint a virágkn. Valódi vagy szerzett ellenálló képességgel jófrmán alig lehet találkzni. A liszteske-fdrkészdarázs Az Encarsia frmsa liszteske-fdrkészdarázs a hártyásszárnyúakhz tartzó Aphelinidae család egyik faja. A parazita nősténye mindössze 0,6 mm nagyságú, szabad szemmel nehezen észlelhető. A feje sötétbarna, a tra fekete, sárga szegéllyel. Fényessárga ptrha végében található a kitlható tjócső. A hím valamivel nagybb, a szárnya hszszabb, a ptrha pedig sötétbarna. Skkal ritkábban frdul elő, mint a nőstény. A nőstény által leraktt tjás sárgás, megnyúlt, O, 13 mm hsszú és 0,04 mm széles (2. ábra). Lárvája áttetsző, C-n a 4. napn kel ki. A liszteske testéből táplálkzik, és hssza a bábzódásig meghaladja az l mm-t. A 8. napn a parazitált malytetűlárva szürkülni kezd, 10

13 2. ábra. Az E.frmsa fejlődési alakjai a) tjás b) lárva c) báb 3. ábra. Az E. frmasa fekete nimfái ll

14 majd a következő napkban intenzív fekete lesz (3. ábra). Ez a nimfastádium. A fürkész bábja krémszínű. A bábállapt 4. napján kialakulnak a szárnykezdemények, majd a kifejlett alak szabálytalan szélű, kerek röplyukat rág magának, s ezen keresztül nagyja el a gazdaállatt. Az Encarsia frmsa fürkészfaj n kívül világvisznylatban még száms liszteskeparazitát leírtak és kipróbáltak a bilógiai védekezésben. Ezek közül a fntsabbak a következők: Encarsia pergendiella. Az USA-ban terjedt el. Encarsia triclr. Európa mediterrán vidékén található. Encarsia partenpea. Afrikában és Nyugat-Európában lelhető fel. A gazda-parazita viszny Az Encarsia frmsa fejlődésmenete (4. ábra) a következőképpen alakul. A nőstény tjócsöve segítségével egy-egy tjást rak az üvegházi malytetű lárvájába. Ez a liszteske fejlődésének napján következik be, amikr a lárvák már fejlettek (3. stádium). A liszteskelárván belül lesz a tjásból darázslárva, majd báb és imágó. Közben a malytetűlárva megfeketedve elpusztul, a fürkészdarázs pedig röplyukat rág magának, és kibújik a gazdaállatból A kelés a napn zajlik le, ami a parazita életének napja. Az üvegházi malytetű és a fürkészdarázs fejlődési idejét paradicsmn a 2. táblázat szemlélteti. Ha a hőmérséklet visznylag alacsny, akkr a liszteske fejlődése gyrsabb, mint a parazitáé. 20 OC-n felül a fürkészdarázs javára billen a mérleg. 25 C-n a liszteske átlags fejlődési ideje 24,4 nap, a fürkészé pedig csak 15,6 nap. Ezzel magyarázható, hgy a téli-tavaszi hajtatásban jbb hatéknyságra lehet számítani az alkalmazásnál, mint az őszi-téli szeznban, amikr a hőmérséklet fkzatsan csökken. A hőmérsékleten kívül a levegő páratartalma és a megvilágítás is hatással van a parazitára. Kedvező a 70-80%-s páratartalm és a 7000 lux körüli fényerő. A legtöbb megfigyelés szerint az E. frmsa szűznemzéssel szaprdik. Az elméleti szaprulat 75 nőstényt figyelembe véve 3: l átlags 12

15 r- l <t kirepülés \ \ ~ kirepülés ~ ~ \ \, l l l l l l l \. l \ l l fj! \ l \ l l \ l &- ±_ l ~ l J ~- ---~'~ üvegházi malylepke \ \ \ fürké sz 4. ábra. Az E.[rmsa fejlődésmenete 13

16 2. táblázat. A liszteske és a fürkészdará7jl fejlődési ideje A liszteske Hőmérséklet fejlődési ideje napkban min. átlag l max. l min. l l l A fürkészdarázs átlag 1--~;.- --~ c 27 30, , c 28 30, , c 19 24,4 31 IS nőstény-hím arány mellett a nemzedékek fejlődése flyamán a következőképpen alakul: induló népesség 75 fürkészdarázs, első nemzedék fürkészdarázs, másdik nemzedék fürkészdarázs, harmadik nemzedék fürkészdarázs, negyedik nemzedék fürkészdarázs. Optimális (27 q hőmérsékleten 4 nemzedék kifejlődéséhez alig több, mint 2 hónapra van szükség, s ez idő alatt 75 nőstény fürkészdarázs utódainak száma meghaladja a 8 milliót. A fürkészdarázs nagy gndssággal választja ki a megfelelő gazdát, így gndskdik az utód zavartalan fejlődéséről. A tjásrakás etlógiája a következő (5. ábra): a) a nőstény a levélfnákan haladva időnként megáll, és csápjával dbló mzgást végez; b) csápjai segítségével érzékeli a gazdaállatt; c) a gazdaállatn sétál, és közben a csápjaival dbló mzgást végez; d) amikr a malytetűlárva fejét eléri, visszafrdul, és flytatja a dbló mzgást; e) miután meggyőződött arról, hgy megfelelő gazdát talált, annak hasi ldalán előregörbíti a ptrhát, majd a tjóesővével átdöfi a kutikulát, és a liszteskelárvába helyezi a tjását. a csápjait eközben vízszintesen előrenyújtja; f) a tjásrakás után megáll, és tisztgatja magát; g) ezt követően megfrdul, és a maga által szúrt seben keresztül kiflyó testnedvekből táplálkzik. 14

17 a b ~ c... d e f g 5. ábra. Az E.furmsa tjásrakásának mzzanatai A testnedveket a nőstény csak idősebb krban tudja hasznsítani, addig a malytetű mézharmatával táplálkzik. Élete flyamán 6-12 Járvát csupán táplálkzás céljából pusztít el, tjást ezekbe nem rak. Az E. frmasa nőstényei közömbösek a liszteske gazdanövényei iránt. Mzgási sebességük paradicsmn 5,9 mm másdpercenként, ubrkán csak 3,3 mm, mert a merev szőrözet gátlja őket. 15

18 A nőstény átlagsan 15 naps élete flyamán maximum 135 tjást rakhat, bár az ide vnatkzó mérések eredményei nem teljesen egyértelműek. A védekezés gyakrlati tennivalói A fürkészdarázs megbízható, eredményes alkalmazásának alapvető feltétele a tömegtenyésztés megldása, a tenyészetek fenntartása. A tenyészetekhez az üvegházi mlytetű tápnövényei közül eddig a dhányt, a paradicsmt, az ubrkát és az angl muskátlit használták fel. A gazdanövények egy része lehetövé teszi a növények kettős hasznsítását: a paraziták tenyésztése me ll ett a termés is szedhető és értékesíthető. Magyarrszágn az E. frmsa tömegtenyésztésével és frgalmazásával a Csngrád Megyei Növényvédelmi és Agrkémiai Állmás (Hódmezővásárhely) fglalkzik. Kanténeres dhányn flyik a tömegtenyésztés, jól fűthető üvegházakban. Az állmás telephelyén létrehztt több mint 1000 m 2 növényházi felület elegendő ahhz, hgy az rszágban jelentkező parazitaigényeket ki lehessen elégíteni. Ezzel a parazitatenyésztési technlógiával egy-egy dhánynövényen egykrú fürkészdarázsnimfa nevelhető. A hazai zöldséghajtatásban a fürkészdarázs iránti igény hárm időszakban jelentkezik. A fűtött termesztőberendezésekben a téli-tavaszi paradicsm- és paprikakltúrákban január-februárban, a fűtetlen fólia alatt április-májusban, az őszi-téli paradicsm- és paprikahajtatásban pedig augusztusszeptemberben van szükség a paraziták betelepítésére. A tömegtenyésztést ennek megfelelően kell időzíteni. Nyugat-Európa legnagybb fürkészdarázs-tenyésztő "üzeme" a hlland Kpert cég. Az ő munkájuknak köszönhető jórészt, hgy a fürkészdarázs ma már igen nagy területen megldja a liszteske elleni védekezést (3. táblázat). A fürkészdarázsnimfákat a hrdzólevéllel még a kirajzás előtt össze kell gyűjteni a növényről A levélről történő speciális lenyerés után tvábbi manipulálás céljából szükség lehet biznys ideig tartó tárlásra a kibcsátásig. 16

19 3. táblázat. Az Encarsia frmsa felhasználása rszágnként 1987 Ország Termesztőfelület (hektár) Hllandia Bulgária Anglia Franciarszág Srvjetunió Belgium Dánia Magyarrszág A többi rszág Összesen Ahhz, hgy a tárlás alatt ne fejlődjenek és ne keljenek ki a fürkészek, lyan alacsny hőmérsékleten kell tartani őket, amelyen az életflyamatk stagnálnak, de az állatk nem pusztulnak el. 6. ábra. Encarsia-"Iapk" kihelyezése paradicsmra 17

20 Az ptimális tárlási hőmérséklet +4 c. Ezen a hőfkn hárm hétig tárlható kársdás nélkül a nimfa (akár lmbn, akár begyűjtve vagy felragasztva). A kirepülés előtt álló paraziták többféleképpen helyezhetők ki a védendő területre: l. A levélfnákn található nimfákat levélzettel együtt helyezik ki. A módszer előnye, hgy egyszerű, nem igényel különösebb szakértelmet, s a hajtatóüzemen belül is megvalósítható az egyik növényházból a másikba való áttelepítés. Hátránya visznt, hgy a levélzettel együtt életképes liszteskelárvákat és esetenként más kársítókat (fitfág atkákat, levéltetveket, tripszeket, növénybetegségeket) is áthurclhatnak. 2. A hrdzólevélről eltávlíttt és kartnlapcskákra ragaszttt nimfákat helyezik ki (6. ábra). Ez a módszer terjedt el a nyugat-európai gyakrlatban, és ily módn frgalmazza a hódmezővásárhelyi Bilógiai Védekezési Labratórium is. Evvel a módszerrel szabályzható a parazita népessége, a kihelyezés gyrs, praktikus, gndskdni lehet a megfelelő higiéniáról, mert a nimfákkal együtt a lapcskákra került mlytetűlárvák életképtelenné válnak, kiszáradnak. Egy-egy lapcskára kb. 100, kirepülés előtt álló fürkészdarázs van rögzítve terrneszetes ragasztóanyaggal A növényházakba kiakaszttt lapkról napn keresztül flyamats a kirepülés. Az E. frmasa hasznsítása pillanatnyilag szinte csak a zöldséghajtatást érinti (4. táblázat). Világvisznylatban legnagybb területen a paradicsmn alkalmazzák. Itthn az alkalmazástechnikai javaslat szerint (5. táblázat) paradicsmn, paprikán és ubrkán lehet eredményesen felhasználni. 4. táblázat. Az Encarsia frmsa alkalmazása kltóránként (1987, világada t) Paradicsm Ubrka Paprika Összesen 18 Termesztett növény l l Hektár

21 5. táblázat. A liszteske-fürkészdarázs hazai alkalmazási lehetőségei Kultúra Üvegház Paradicsm Paprika Ubrka Dísznövények (gerbera) Szabanövények Szabadföldi zöldségek l megállapítás alatt megállapítás alatt / megállapítás alatt Jelmagyardzat: biztnságs, + + megfelelő, - önmagában nem elegendő. A fürkészdarázs felhasználásában a következő kihelyezési váltzatkkal találkzhatunk: a) A klasszikus módszer szerint, amelyet Angliában dlgztak ki, megvárnak egy biznys liszteskefertőzést, s ekkr telepítik be a meghatárztt számú fürkészt. b) A "banknövénymódszert" a paradicsm védelmére dlgzták ki. A növényházban hektárnként db előkészített tenyészcserepes paradicsmt helyeznek el, egyenletesen elsztva. A növényeken parazitált mlytetűlárvák is találhatók, s innen terjed a gazda és a parazita a termesztőberendezésben. c) Hazánkban a flyamats telepítés módszere terjedt el. Ez a leginkább elfgadtt, legkrszerűbb eljárás. Az első betelepítés már a liszteskeimágók legkrábbi észlelésekr (palántanevelésben is) megtörténik. Pnts idejének meghatárzásáhz a növényállmányt gyakrta és gndsan át kell vizsgálni. Fólia alatt két alkalmmal, nap különbséggel betelepített OOO parazita elegendő hektárnként. Üvegházi paradicsmra hárm alkalmmal 120 OOO fürkészdarazsat kell kihelyezni ugyanekkra területre. Ubrkára OOO parazita is szükséges, ha nincs kiegészítő védekezés. Paprika esetében még nem állapíttták meg a pnts mennyiséget, várhatóan a fólia alatt hajtattt paradicsm nrmái szerepeinek majd. A paraziták kihelyezésekr néhány fnts rendszabályt figyelembe kell venni: 19

22 a J Ahhz, hgy a paraziták biztnságsan megtelepedjenek, visznylag magas, 20 c feletti hőmérséklet szükséges. Ez különösen a téli időszakban kérdéses, amikr hazai körűlmények között a külső hőmérséklet C-ra is lecsökkenhel Ez a magyarázata annak, hgy a nyári-őszi betelepítés könnyebben megy. b J Minél hamarabb helyezzük ki a paraziták at, amikr még igen csekély a mlytetűfertőzés. Ha már a palántanevelés idején észleljük a kártevőt, akkr nem szabad késlekedni a kihelyezéssel, ugyanis nap alatt egy újabb fürkészgeneráció megskszrzza a parazitamennyiséget. c J A paraziták kihelyezése előtt és után nem szabad lyan rvarölő szert alkalmazni, amely mérgező az érzékeny fürkészdarazsakra (lásd később). d J Paradicsmhajtatásban a termesztéstechnikából adódó /mbeltdv/ftdst össze kell hanglni a fürkészprgrammal. A paraziták az alsó lmbemeleten telepednek~ meg (itt találhatók a megfelelő liszteskelárvák), s ha ezeket leszedjük és kivisszük a termesztőberendezésből, akkr eltávlítjuk a kirepülés előtt álló nimfákat is. A szabály az, hgy az életképes nimfákat hrdzó lmbt a paradicsmsrk közé kell rakni napig. Ezalatt a fürkészdarazsak kirajzanak. Védekezés a levéltetvek ellen A levéltetvek a közismert rvark közé tartznak. Sk kellemetlenséget kznak akkr is, amikr nyaranta óriási mennyiségű szárnyas alakjuk röpköd a levegőben. A levéltetvek mint kártevők Az üveg- és fóliaházakban a leggyakribb kártevők a levéltetvek. Testük puha, zöld, sárga vagy fekete, qlykr viaszprral fedett. Jellegzetes testnyúlványuk a ptrh hátsó részén található két ptrhcső, amin 20

23 keresztül a ragadós mézharmatt kiválasztják. Szárnyas és szárny nélküli alakjaik egyaránt előfrdulhatnak. A szabadban csak időszaksan vannak jelen, a növényházban néhány fajuk egész éven át képes flyamatsan fennmaradni ún. részleges szaprdási móddal. Betelepülésükre a melegebb évadkban mindenkr számítani kell. Gyrs szaprdásuk révén hamar benépesítik a növényeket. A levéltetvek a legtöbb hajtattt növényen a fiatal növényi részeken, a hajtásvégeken, a bimbókn találhatók vagy a levelek fnákán tartózkdnak. Kártételük elsősrban a szivgatás nymán bekövetkező táplálékelvnásban és a megtámadtt növény rendellenes növekedésében nyilvánul meg, ezenkívül erős mézharmat-kiválasztásukkal szennyezik a növényt. Közvetett kártételük a növények víruss betegségeinek terjesztése. A beteg növényről nyálukkal viszik át a fertőző anyagt az egészségesre. A növényházakban előfrduló jelentősebb levéltetűfajk a következők: Zöld őszibarack-levéltetű ( Myzus persicae). A szárnyatlan nőstény teste tjásdad alakú, zöldessárga színű. A szárnyas nőstény feje, tra fekete, ptrha világszöld, a hátldalán egységes fekete középflttal. Tápnövénye több mint 400 növényfaj. Az üvegházakban elsősrban a paprikát, a kápsztát és az ubrkát részesíti előnyben. A vírusterjesztésben is szerepet játszik. Sárga burgnya-levéltetű ( Aphis nasturtii). A szárnyatlan nőstény teste sárgászöld, lábfejei barnák, rövid ptrhcsővének vége fekete vagy füstszínű. Az üvegházi paprikán és ubrkán időszaksan kársít. A tetemes mennyiségű mézharmat miatt a növények erősen ragacssak lesznek. Zöldflts burgnya-levéltetű ( Aulaearthum s/ani). A szárnyatlan nőstény teste egyszínű sárgászöld, lábfejei sötétbarnák. A szárnyas nőstény tra barna, ptrha világs sárgászöld, ptrhcsöve színtelen. A növényházakban elsősrban a paradicsmt, a paprikát, a salátát és a kápsztát kársítja. Ubrka-levéltetű ( Aphis gssypii). A szárnyatlan nőstény sárgászöld színű, teste viaszprs. A szárnyas nőstény feje, tra fekete, zöld ptrhának ldalán szakadztt keresztsávk és négy ldalflt talál- 21

24 ható. A növényházakban elsősrban az ubrkát kársítja, amelynek hajtásai a szívgatás következtében eltrzulnak. Kápszta-levéltetű ( Brevicryne brassicae). A szárnyatlan nőstény világszöld színű, de ezt eltakarja az egész testet brító szürke viaszpr. A szárnyas nőstény feje, tra fekete, ptrha zöld, hárm fekete ldalflttal Elsősrban a kápsztaféléken és a hónaps retken kársít. Kártétele nymán a kápsztalevelek trzulnak. Tulipán-levéltetű ( Dysaphis tulipae). A szárnyatlan nőstény kicsi, halványsárga, finm szürke viaszbevnattal Ptrhán jellemző testközépí szemölcsök találhatók. A tulipánt és más hajtattt virágféléket támadja meg. A levéltetvek szívása nymán a növények trzulnak. Az említett fajkn kívül még alkalmilag más fajk is betelepülhetnek a növényházakba. Némelyek szívása nymán elszíneződések is mutatkznak a növényen. Levéltetű-fúrkészdarazsak A levéltetveknek sk fürkésze ismert hazánkban. A hns paraziták közül néhány faj hatéknynak tűnik az üvegházakban élő levéltetvek ellen is (6. táblázat). Jellemző rájuk, hgy belső élősködők, és vagy a gazdaállat belsejében, vagy a gazdán kívül, annak hasi ldaláhz kapcslódó kknban bábzódnak (7. ábra). Két nagy családba srlhatók: a levéltetű-fürkészek ( Aphididae) és a tetűrntó fürkészek ( Aphelinidae) családjába. A levéltetű-fürkészekhez tartzó fajk tra és első ptrhszelvénye között rugalmas hártya feszül, ptrhukat előre tudják hajlítani a lábaik között, s így jellegzetes módn, "szemből" parazitálják a levéltetveket (l. ábra). Ezzel szemben a tetűrntó fürkészek valósággal meglvaglják a gazdaállatt, s így parazitálnak. A növényházakba gyakran spntán is betelepülnek, ilyenkr a jellegzetesen mumifikált, parazitált levéltetvek jelzik jelenlétüket. A fürkészdarazsak közül két fajt ismertetünk részletesebben, ezeknek magyar nevük nincsen. Aphidius matricariae ( Aphididae). A nőstények csápízeinek száma A csápalap és az első csápíz sárga, a többi sötétbarna. A hímek csápja végig sötétbarna. A testméret a gazdaállat nagyságától függően 22

25 6. táblázat. A fürkészdarazsak előfrdulása a hazai növényházakban ( ) Levéltetűfaj Kultúra --- ~ Aphelinus Aphidius l Pran l Trixis asychis malricariae vluc:_~ :::'_~~~~e- Aphis nasturtii paprika paradicsm + Aulacrtum slani paprika + t Brevicryne brassicae kápszta + kínai kel + Myzus persicae ; dhány -igladiólusz + kápszta + kínai kel + paprika paradicsm Nemyzus circumflexus / diffenbachia + váltzó: 1,5-2,5 mm. A fürkészdarázs által parazitált, majd mumifikálódtt levéltetű színe világsbarna. A röplyuk, amin keresztül a kifejlődött fürkész a gazdaállatt elhagyja, szabálysan lekerekített szélű, és mindig a múmia hátsó részén, a ptrhcsövek közelében található. Magyarrszágn a kertekben, a parkkban, s a mezőgazdasági területen mindenütt előfrdul, ahl a kifejlődéséhez szükséges levéltetvek is megélnek. 7. ábra. Levéltetű, basi ldalán kknal 23

26 A szabadban májustól szeptemberig van életlehetősége. Teljes fejlődési ideje ptimális körülmények között 12 nap. Élete (7-9 nap) flyamán több mint 300 tjást rak le. Eddig ismert gazdalevéltetveinek száma 37 faj. Aphelinus asychis ( Aphelinidae}. Az előző fajnál kisebb, 1-- 1,2 mm-es fürkészdarázs. A nőstények teste fényesfekete, ptrhuk mézsárga. A hímek teljesen feketék. A parazita által elpusztíttt levéltetű múmiája is fekete, de nem annyira duzzadt, mint az Aphidiidae fajknál Méreteiben 'a még élő levéltetűre hasnlít. A röplyuk a múmia ldalán, hátán vagy más helyén is lehet, és a lyuk széle szakadztt. A fürkészdarázs teljes fejlődési ideje nap. Nemcsak azkat a levéltetveket pusztítja el, amelyeket parazitált, hanem táplálkzása srán is skat megöl közülük. A két ismertetett fürkészclarázsn kívül üvegházi körülmények között még a következő két faj frdulhat elő gyakrabban: Pran vlucre, Trixys angelicae. A védekezés módja A levéltetveket pusztító fürkészdarazsakból - hasnlóan a liszteskefürkészdarázshz - tömegtenyészetet kell létrehzni a növényházi védekezésekhez. Az Aphidius malricariae parazita tenyésztése már kidlgztt A gazdalevéltetű ( Myzus persicae) és a parazita tenyészetét külön. külön tenyésztőhelyiségben kell tartani. A levéltetű-múmiák (parazitált levéltetvek) tömeges előállításáhz a Myzus persicaevel erősen fertőzött dhány- vagy paprikanövényeket egy napra a parazitatenyészetbe helyezzük, majd ezután külön neveljük tvább. A parazitálástól számíttt 8. napn (21 c hőmérsékleten) már tömegesen jelennek meg a növényeken a levéltetvek még áttetsző vagy már kitinizálódtt múmiái. Ezeket összegyűjtve vagy aznnal kihelyezzük a termesztőberendezésbe, vagy felhasználásukig 1-5 C-n hűtve tárljuk. Az a tapasztalat, hgy a parazitálási képesség csökkenése nélkül2-3 hónapig tárlhaték a múmiák. 24

27 A védekezés akkr hatékny, ha a gazda-parazita flrány 50: l, tehát egy fürkészdarázsra hzzávetőlegesen ötven levéltetű jut. Ha a parazitákat a levéltetvek betelepedésével egy időben juttatjuk ki, szükség van egy ismételt kibcsátásra is, az elsőt követő napn. A levéltetű-múmiákat vagy egy megfelelő üvegben összegyűjtve, vagy az Encarsiafrmsa fürkészdarázshz hasnlóan lapcskákra ragasztva lehet kihelyezni a védendő területre. Mindkét módszer biztsítja a fürkészdarazsak kelését, kirepülését. Védekezés a pajzstetvek ellen A pajzstetvek kis termetű, 1-5 mm nagyságú, szúró-szívó szájszervű rvark. A hímek viaszburk alatt fejlődnek, és kifejlődésük után már nem táplálkznak. Szárnyask, tehát helyváltztatásra képesek. A nőstények háti részét pajzs fedi, s életük nagy részében általában helyhez kötöttek. A pajzstetvek mint kártevők A pajzstetvek kártétele egyrészt a növények szlvgatása, gyengítése, másrészt a mézharmatürltés. A növényházakban majdnem kizárólag a dísznövényeket kársítják. A termesztőberendezésekben előfrduló pajzstetvek hárm családból kerülnek ki. Viaszs vagy vándrpajzstetvek ( Pseudcccidae). Nevüket nnan kapták, hgy testüket viaszprból álló váladék brítja, és egész életük flyamán képesek a helyváltztatásra. Tvábbi jellegzetességük, hgy a nőstények a tjásaikat viaszprral bríttt tjászsákba rakják. Ilyen~ kr az erősen fertőzött növények szinte behavazttnak tűnnek. A következő fajk tartznak ide: viaszs citrmpajzstetű ( Piancccus citri), rövidfarkú viaszs pajzstetű ( Pseudcccus bscurus), hsszúfarkú viaszs pajzstetű ( Pseudcccus /ngispinus). 25

28 Teknős pajzstetvek (Cccidae). Csak a fiatallárvák mzgásképesek. Az első vedlés után telepednek le végleges helyükre, s testük háti részén kitines, dmbrú pajzs alakul ki. Ez a pajzs nem távlítható el az alatta lévő rvar megsértése nélkül. Az idetartzó kártevő fajk: lágy teknős pajzstetű (Cccus hesperidum), üvegházi teknős pajzstetű (Saissetia cffeae), lajfa teknős pajzstetű ( Saissetia /eae). Apró pajzstetüfélék ( Diaspididae). Az előző két család fajainál kisebbek, átmérőjük 1-3 mm. Testüket laps pajzs brítja, ami aznban nincs az állathz nőve, róla tűvel leemelhető. Csak lárvaállaptban mzgásképesek. A családból az leander-pajzstetű ( Aspiditus nerii) az üvegházi kártevő. A pajzstetvek fürkészdarazsai A természetben száms parazitájuk ismert. Több száz fajuk a pajzstetveket parazitálja, mégis szinte ismeretlenek a bilógiai védekezési gyakrlatban. Ennek jórészt az az ka, hgy ritkán követik gazdaállataikat az üvegházakba. Hazai visznyk között külön nehézséget kz az, hgy az üvegházi növényeken előfrduló pajzstetvek többsége nem hns, hanem növényanyaggal hurclták be az rszágba. A megldás kétirányú lehet. Vagy keresni kell egy hatékny hazai parazitát, vagy a hnsítást kell választani. A következőkben a külföldön már bevált fürkészdarazsak közül mutatunk be néhányat. Leptrnastix dactylpii (Encyrtidae). Visznylag nagy, 1,5-2 mm-es fürkészdarázs. Teste ldalt és a hasán sárga színű, a háta sötétbarna. Ptrha erősen lapíttt, ldalról összenymtt (8. ábra). A viaszs citrm-pajzstetűt parazitálja. Egy-egy nőstény átlagsan 80 tjást rak. A fürkészdarázslárvák a gazda testén belül bábzódnak, ilyenkr a pajzstetvek sötétbarnaszínű múmiává alakulnak. Parazitáit Dél-Amerikából telepítették be Kalifrniába, ahl jól bevált. Metaphycus helvlus (Encyrtidae). Az előző fajnál kisebb, 1,2-1,5 mm-es fürkészdarázs. Teste piszkssárga, háta világsbarna. Gaz- 26

29 8. ábra. Leptrnastix dacty/pii fürkészdará7s daállatai közül száms üvegházi pajzstetűfaj kerül ki. Egy-egy nemzedéke 2 hét alatt fejlődik ki. Nemcsak élősködő életmódjukkal pusztítják a gazdát, hanem táplálkznak is belőlük. Szintén a kalifrniai üvegházi termesztésben alkalmazzák sikerrel őket. Aphitis melinus ( Aphelinidae). Rendkívül apró, l mm-nél kisebb fürkészdarázs. Teste citrmsárga, néha fehéres. Külső élősködő, tjásait a pajzs alá, a gazda testére helyezi. A viaszs pajzstetveket parazitálja. Védekezés az aknázólegyek ellen Az aknázólegyek nem tartznak a ritka rvark közé. A növények leveleiben lárváik által kialakíttt különböző alakú, többnyire kanyargós lefutású aknákat könnyen felfedezheti a figyelmesebb szemlélő. Aknázólegyek a növényházakban A termesztőberendezésekben kársító aknázólegyek közül a paradicsm-aknázólégy ( Lirimyza bryniae) hazánkban általánsan előfrdul a szabadban is, és nnan települ be a hajtattt paradicsmra, ubrkára és salátára. A kifejlett légy zömök alkatú, 1,5-2,3 mm nagyságú állat, a trán sárga színű, jellegzetes hármszögletű pajzs található, amiről viszny- 27

30 lag könnyen felismerhető. A nőstény a levél színén a bőrszövet alá helyezi tjásait. A kikelő lárvák egyre szélesedő, kanyargós, járatkat alakítanak ki a táplálkzás közben. A kifejlett lárvák általában a talajra vetik magukat, hgy a talajban bábzódjanak. A lárvák táplálkzás közben a levelek mezfilumát élik fel, s így csökkentik az aktiv asszimildciós felületet. A gerbera-aknázólégy (Lirimyza triflii) az előbbi faj közeli rkna, de skkal veszélyesebb annál. Hazánkban karanténkártevő. Ha valamilyen növényi szállítmánnyal beérkezik az rszágba, és kimutatják, a teljes szállítmányt meg kell semmisíteni. A gerbera-aknázólégy 1975-ben, a hlland dísznövénytermesztésben jelentkezett először Európában tól kezdődően már a zöldséghajtatásban is súlys gndt kztt. A gerberán, krizantémumn kívül a paradicsmt, az ubrkát és a paprikát is megtámadja. Fkztt veszélye azzal magyarázható, hgy rbbanásszerűen szaprdik, és rezisztenssé vált a rvarölő szerekre. Aknázólegyek ellen fürkészdarazsakkal A nagyfkú növényvédőszer-rezisztencia késztette arra a növényvédelmi gyakrlatt, hgy bilógiai módszereket keressen e kártevők visszaszrítására. Az alkalmazható paraziták egy rendkívül fajgazdag és az egész világn elterjedt csprtból, a gyilksfürkészek ( Bracnidae) családjából kerülnek ki. A jelenlegi kutatásk alapján hárm faj: az O pius pallipes (9. ábra), a Dacnusa sibirica és a Digliphus isaea használható az aknázólegyek ellen. Az első kettő belső élősködő (endparazita). A parazita nőstények a levéllemezen keresztül az aknában lévő légylárvába helyezik tjásaikat (!O. ábra). A parazitált nyüvek a bábzádásig látszólag nrmálisan fejlődnek, a légybábkból aznban már a fürkészdarázs kel ki. A Digliphus isaea külső élősködő (ektparazita). A fürkészdarázs szúrásával előbb megbénítja a légylárvákat, majd melléhelyezi a tjását. A kikelő darázslárva a légynyüvekből táplálkzik, és ugyanitt bábzódik is. Az aknázólegyek ellen hazánkban egyelőre még kémiai módszerek- 28

31 9. ábra. O pius pal/ipes fürkészdarázs 10. ábra. Parazitál a Dacnusa sibirica fürkészdarázs 29

32 kel próbálnak védekezni, külföldön aznban már frgalmazzák az említett fürkészdarazsakat, s 1987-ben több mint 400 hektár üvegházi felületen védekeztek felhasználásukkal. A fürkészdarazsak növényvédőszer-érzékenysége Fürkészdarazsakkal jelenleg a liszteskék, a levéltetvek, a pajzstetvek és az aknázólegyek ellen lehet védekezni a növényházban, de nehéz valamennyit egyidejűleg hatássan bevetni. A hajtattt növényeket aznban száms lyan kársító is veszélyezteti, amelyek ellen egyelőre nem tudunk bilógiailag védekezni. Közülük a fitfág atkákat, a kártevő hernyókat, valamint a növénybetegségeket említjük mint leggyakribbakat. Ellenük elkerülhetetlen a növényvédő szerek használata, csupán az a kérdés, hgy milyen kemikáliát juttathatunk ki anélkül, hgy a termesztőberendezésben lévő fürkészdarazsak kársdnának. A fürkészdarazsak fkzttan érzékenyek a növényvédő szerekre, szenzibilitásuk felülmúlja a legtöbb kártevőét. Különösen kifejlett állaptukban jellemző ez rájuk, amikr nagy utat tesznek meg a lmbzatn, közvetlenül érintkezve a méreganyaggal bevnt felülettel Mérgeződhetnek akkr is, amikr röplyukat rágnak maguknak, és kibújnak a gazdaállat testéből. Fejlődési idejük alatt a gazdaállat testében visznylags védettséget élveznek. Az üvegházi integrált növényvédelemben egyidejűleg kell alkalmazni a parazitákat és a vegyi eljáráskat, ezért a fürkészdarazsak kímélete érdekében a növényvédő szereket txicitásuk szempntjából előzetesen minősíteni kell. A speciális eljáráskkal végzett mérések eredményei alapján, amelyben összehangltan minden kársító ellen megtalálható a megfelelő eljárás, a gyakrlat kialakíthatja a védekezési mdelleket. A 7. és a 8. táblázatn néhány gmba- és rvarölő szer fürkészdarazsakra gyakrlt txicitásának mértéke szerepel. A növényvédő szerek nem egyfrmán mérgezőek. A gmbaölő szerek többsége kíméli a 30

33 7. táblázat. A rvarölő szerek txicitása a fürkészdara7.'iakra Készítmény Encarsia /rmsa Aphidius malricariae Leptrnastix dacty/pii Actellic 50 EC +++ Ambush Applaud 25 WP +++ Bacillus thuringiensis WP Bi 58 EC ++ Chinetrin 25 EC +++ Cymbush +++ Danitl 10 EC ++ Decis 2,5 EC +++ Dimilin 25 WP Dipel Hstaquick 50 EC ++ Hstathin 40 EC +++ lsathrine Káliszappan ++ Lannate 20 L +++ Mitac20 EC Nmlt 15 SC +++ Pirimr 50 DP + Rspin 25 EC Sumicidin 20 EC +++ Trque 55 WP Ultraeid 40 WP +++ Vydate 20 L Jelmagyarázat: O alig mérgező, + mécsékelten mérgező az érzékeny stádiumban, + + mécsékelten mérgező, erősen mérgező, - nincs adat. parazitákat, közülük csak az Mugan és a Karathane lehet veszélyes. A rvarölő szerekkel kapcslatsan egészen más a helyzet, sraikban fürkészdarázs-kímélő szert alig találunk. A Pirimr 50 DP txicitása lehetővé teszi, hgy levéltetvek ellen párhuzamsan alkalmazzuk, ugyanez mndható el takácsatkák ellen a Trque SS WP és a Rspi 25 EC nevű szerről is (megjegyzendő, hgy a takácsatkák ellen van bilógiai védekezési módszer: a Phytseiulus persimilis ragadzóatka). Az üvegházi mlytetű esetleges túlszaprdásakr az Applaud 25 31

34 8. táblázat. Gmbaölő szerek txicitása a fürkészdara7.'lakra Készítmény Encarsia frmsa Afugan Chinin Fundazl 50 WP Dacnil W-75 Dithane M-45 Kacathane Orthcid 50 WP Orth-Phaltan 50 WP Plyram Cmbi Ridmil Zineb 58 WP Rnilan 50 WP Rubigan 12 EC Tpsin-M 75 Ventilált kénpr Zineb táblázat. Növényvédő szeres kezelések txicitása az Encarsia frmsa kelésekr Pusztulási százalék a kezelés után Kezelések l 2 3 nappal nappal nappal Actellic 50 EC 0,38% 100,0 100,0 84,8 Bi 58 EC 0,15% 99,4 52,5 37,7 Phsdrin 0,15% 100,0 33,1 17,7 Decis 2,5 EC 0,08% 100,0 100,0 98,4 Thidan 35 EC 0,20% 87,2 20,3 3,5 Kezeletlen kntrll - 4,9 4,7 3,4 WP, valamint a Dimilin 25 WP használható a fürkészek különösebb kársdása nélkül. Közvetlenül a paraziták kihelyezése előtt sem nagyn szabad növényvédő szerrel kezelni, mert a szerek tartósan megmaradnak a lmbzatn. A 9. táblázatn néhány rvarölő szerrel végzett vizsgálat eredményei láthatók, amelyből kitűnik, hgy a permetezés után hsszú időn keresztül (egyes készítményeknél napig) txikus mennyi-,, ség található a növényeken. \ 32 j '

35 Tisztelt Olvasó! Srzatunkkal új gazdálkdási frmát, másféle gndlkdást és egészségesebb életmódt szerettünk vlna megismertetni az érdeklődőkkel, az új iránt fgéknyakkal. A színes brítók mögött - úgy gndljuk -, színes témák is vltak, mint a dmbágyáss művelés, a refrméletmód, a bidinamikus gazdálkdás, a biépítészet, a szélmtr, a gyógyító víz vagy a régi magyar gyümölcsfajták, hgy csak néhány, lykr ellenállást és vitát kavaró témát említsünk. A 30 bifüzet után befejezzük ezt a srzatt, ha aznban a kertbarátk, az lvasók igénylik, új gndlatkkal, friss szemlélettel tvább flytathatjuk. Szerettük ezeket a kis füzeteket, s talán nem is véglegesen búcsúzunk el tőlük. A srzatszerkesztők

36