SZAKDOLGOZAT. Dianné Kissimon Erzsébet 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Dianné Kissimon Erzsébet 2008."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Dianné Kissimon Erzsébet 2008.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány A FOGLALKOZTATÁSRA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGRE HATÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK NÓGRÁD MEGYÉBEN ( között) Készítette: Dianné Kissimon Erzsébet Budapest,

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK A MUNKAERŐPIAC, MUNKAERŐ-KERESLET, MUNKAERŐ-KÍNÁLAT A GAZDASÁGILAG AKTÍV, INAKTÍV NÉPESSÉG ÉS A FONTOSABB MUTATÓSZÁMOK MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI A MAGYARORSZÁGI MUNKANÉLKÜLISÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI TÁVMUNKA, RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATÁS NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI NÓGRÁD MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI KÉPZETTSÉGI SZINT NÓGRÁD MEGYÉBEN NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI Ipar Mezőgazdaság Idegenforgalom GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET NÓGRÁD MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Pályakezdő fiatalok Betöltetlen álláshelyek Tartós munkanélküliek jellemzői A munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő eszközök NÓGRÁD MEGYE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN: EU-s programok: Nógrád megyei pályázatok: Külföldi munkavállalók Nógrád megyében NÓGRÁD MEGYE FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE BEMUTATÁSA

4 4.1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI KÉPZETTSÉGI SZINT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE A KÉT MEGYE ÖSSZEHASONLÍTÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK, NÓGRÁD MEGYE JÖVŐKÉPE JÖVŐKÉP ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke

5 egy nemzet leghatékonyabb tőkéje a rendelkezésre álló munkaerő, és mindent meg kell tenni azért, hogy az értékesüljön. (Laki László) BEVEZETÉS A foglalkoztatás helyzete, annak minőségi és mennyiségi összetétele egy nemzetgazdaság számára rendkívül fontos. A foglalkoztatottak és munkáltatóik által befizetett adók és járulékok biztosítják az állami kiadások egy részét, nem mindegy tehát, hogy ezek a költségek hogyan oszlanak meg a foglalkoztatottak között. Magasabb arányú foglalkoztatási rátával rendelkező országnak nagyobb mozgástere van az adók és a járulékok megállapításánál, és több lehetőségük adódik azok csökkentésére is. Nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatás helyzete egyaránt kihat a gazdaság növekedésére, és az infláció mértékére is. Ám nemcsak az ország, hanem az egyén szempontjából is alapvető fontosságú a rendszeres, kiszámítható, a megélhetéshez elegendő keresetet biztosító munkalehetőség. Ez alapvetően meghatározza az országban élő emberek életminőségét, és azok, akik rendszeres kereseti forrással rendelkeznek, nemcsak adóikat tudják befizetni, hanem egyéb állami ellátásra, segélyre sem szorulnak rá. Tekintve, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta igen alacsony európai viszonylatban, fontos feltérképezni mi okozza ezt az alacsony szintet, és milyen megoldásokkal lehetne változtatni rajta. A dolgozat célja, hogy az országos alacsony foglalkoztatási szinttől messze lemaradó, hátrányos helyzetben lévő Nógrád megye foglalkoztatására és munkanélküliségére ható gazdasági és társadalmi körülményeket tárja fel a 2002 és 2007 közötti időszakban. A dolgozat igyekszik megvilágítani azokat a tényezőket, amelyek előidézhetik a megyében tapasztalható magasabb munkanélküliségi rátát és a már említett alacsony foglalkoztatási szintet, különös tekintettel a közelmúltban bekövetkezett, a megyét is szorosan érintő EU integrációs események tükrében. A kutatás során 5

6 többek közt azt vizsgálom, hogy a Szlovákiával határos megye milyen kihívásokkal találta szembe magát az EU bővítése kapcsán, illetve melyek lehetnek a munkaerő-piacot érintő fejlemények a közelmúltban bekövetkezett schengeni határnyitásnak köszönhetően. Különös hangsúlyt fektetek a jelentős munkanélküliség gyökereinek felderítésére, az állástalanok csoportosítására, tagozódására, eloszlására. Ezért bemutatom a térség hátrányos helyzetű munkavállalóit, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek problémáit, lehetőségeit. Továbbá, a hátrányosabb, kiemelt figyelmet igénylő álláskeresők milyen munkaügyi és egyéb állami segítséget kaphatnak, hogy beléphessenek, vagy visszatérhessenek a munkavilágába. A dolgozat bemutatja a megye demográfiai, földrajzi, társadalmi helyzetén túl a megye és kistérségei munkaerő-piaci viszonyait, lehetőségeit, erősségeit, gyengeségeit egy SWOT-analízis keretében. Az országos gazdasági és társadalmi hatásokat két megyére vetítem le, ezzel próbálok párhuzamot vonni egy közép-dunántúli megyével - Komárom Esztergom megyével - mely szintén ugyanazon a határon fekszik, hasonló távolságra van Budapesttől és ugyancsak határos Pest megyével, így hasonló problémákkal kellene megküzdenie, mégis munkaerő-piaci sikernek számít. Ennek okait és körülményeit próbálja feltárni a dolgozat és próbál megoldási javaslatokat kínálni Komárom-Esztergom megye tapasztalatainak tanulságából Nógrád megye helyzetére. Választásom pedig azért esett Nógrád megyére, mert ebben a megyében születtem, itt élnek a szüleim, különösen fontos ezért számomra a megye helyzete és jövőbeni lehetőségei. 6

7 1. MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK 1.1 A munkaerőpiac, munkaerő-kereslet, munkaerő-kínálat A munkaerő-piac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. A munkaerő-piacon belül két fontos kategóriát lehet megkülönböztetni: a munkaerő-keresletet és a munkaerő-kínálatot. A munkaerő-keresleten általában azt értjük, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú, és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ez a vevők oldala, amit a munkáltatók jelenítenek meg. Az eladói oldalon a munkaerő-kínálatot azok a munkavállalók jelentik, akik dolgoznak, illetve rövid határidőn belül munkába szeretnének állni. [9] A munkaerő-kínálat vizsgálatánál az adott nemzetgazdaság népességéből, annak mennyiségi, minőségi és strukturális összetevőiből kell kiindulni. Ezek többek között: - demográfiai folyamatok (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), - munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), - munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák függvénye (szabadidő és munkaidő, jövedelemszerző tevékenység és háztartási munka, munkabér és munkanélküli segély mérlegelése stb.), - gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak, munkanélküliek) nagysága. [10] A munkaerő keresletet a gazdaság fejlődésének mennyiségi és minőségi tényezői, szerkezetének változásai határozzák meg. Többek között: - A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet. Ez a munkaerőpiacról kilépő, nyugdíjba vonuló idős népesség és a munkaerőpiacra belépő, pályakezdő fiatal népesség egymáshoz viszonyított aránya. 7

8 - Ha a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség, akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kinnreked a munkaerőpiacon. - A bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén a munkaerő-kereslet a pótlási szükségletnél alacsonyabb színvonalú is lehet, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy részét elbocsátják, csökken a foglalkoztatottság. - A reálbérszint és egyensúlyi bérszint viszonya. Az egyensúlyi (piaci) bérszintnél magasabb reálbérszint esetén a munkaerő-kereslet, így a foglalkoztatás szintje csökken. A reálbérszint, az egyensúlyi bérszint, valamint a foglalkoztatási színvonal viszonyát befolyásolja a munkaerőpiac monopolizáltsági foka. - A termékpiacok monopolizáltságának is hasonló hatása van. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. [10] 1.2 A gazdaságilag aktív, inaktív népesség és a fontosabb mutatószámok A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számát jelenti a vizsgált korosztályban. A gazdaságilag aktív népességen belül munkanélkülinek tekintendő az ÁFSZ szerint az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 8

9 Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban- az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. A gazdaságilag nem aktívak a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. [24] A dolgozatban a KSH munkaerő felmérései alapján számított munkanélküliségi rátát tüntetem fel és nem az ÁFSZ által regisztrált munkanélküliek számát. Ez a két érték akár országosan, akár térségenként is jelentős különbséget mutat, mert a KSH felméréseiben a ténylegesen, aktívan munkát keresők szerepelnek, míg a munkaügyi kirendeltségeken magukat regisztráltatók között sokan vannak, akik saját maguk nem keresnek aktívan munkát, csak regisztráltatják magukat, mint munkanélküliek. Ebből adódik a KSH és az ÁFSZ által feltüntetett munkanélküliségi ráta közötti 3-4 százalékpont különbség ugyanazon a térségen belül. [26] 9

10 2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI A magyar munkaerő-piacot különös kettősség jellemezi. Egyfelől az EU-27 országokhoz képest viszonylag kedvező volt a vizsgált időszak elején a munkanélküliségi ráta - bár az utóbbi években a ráta folyamatos emelkedése figyelhető meg, amely a KSH adatai alapján évre vetítve 7,4 % volt a éves népességen belül - ezzel szemben a foglalkoztatási ráta kedvezőtlenül alacsony hazánkban: 57,3%, bár ez is emelkedett az adott időszakban. Ez ben a harmadik legalacsonyabb érték volt az unión belül, csak Máltán (55,7%) és Lengyelországban (56,8%) mutattak ki alacsonyabb értéket. [33] 1. ábra: A éves népesség foglalkoztatási rátája, II.negyedév Forrás: KSH, Statisztikai Tükör II.évf. 7.szám, 2008 febr. 21. A vizsgált időszakban nagyrészt a legutolsó helyet foglaltuk el gazdasági aktivitás terén nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió tagállamai között, vagy a csatlakozás előtt és 2004-ben az utolsó három között voltunk. Miben lehet a lemaradásunk a többi európai országhoz képest? 10

11 Lemaradásunk elsősorban a fiatalok, és az idősebbek alacsony munkaerő-piaci részvételéből származik, amely a többi uniós ország átlagához viszonyítva több mint 10 %-os lemaradást mutat, de a éves férfiak gazdasági aktivitása is alacsonyabb az átlagnál. Továbbá az inaktívak magas aránya is meghatározó. A éves népesség több mint 40 %-a nincs jelen a munkaerőpiacon. [27] 1. Táblázat: Foglalkoztatási ráta korcsoportonként Foglalkoztatási ráta korcsoportonként, % Országosan Év ,5 69,9 75,4 75,9 66,2 39,5 9,6 2, ,7 70,4 76,1 76,5 67,7 44,3 11,4 2, ,6 71,7 75,4 76,3 67,8 46,3 13,9 2, ,8 71,0 75,6 76,6 68,2 48,6 14,6 2, ,7 71,2 76,5 76,8 69,0 49,9 13,4 2, ,0 71,6 76,3 77,7 69,5 48,4 13,6 3,2 Forrás: KSH, STADAT-táblák Ha a foglalkoztatási rátát iskolai végzettség alapján nézzük, a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája szinte megegyezik az EU-27 országaiban mért foglalkoztatási rátával, vagyis 80 % feletti, a középfokú végzettségűeket tekintve kb. 6%-kal vagyunk csak lemaradva és itt is 64 % feletti a foglalkoztatási rátánk. A tényleges és szembetűnő lemaradás az alapfokú végzettségűek esetében jelentkezik, itt több mint 20%-kal kevesebb a magyarországi érték, mint az unió többi országában, így az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya még a 30%-ot sem éri el hazánkban. Ez olyan mértékű lemaradás, amely az általános iskolát végzettek viszonylag alacsony aránya ellenére is meghatározó módon befolyásolja az ország egészének munkaerő-piaci teljesítményét.[26] A munkapiaci kutatók egyetértenek abban, hogy új foglalkozások és új technológiák megjelenése, a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket és az ipar egyes ágaiban (bányászat, kohászat, stb.) dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe. A változások a képzettebb, a fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek jelentettek előnyt. [11] 11

12 2002-ben a magyar munkanélküliségi ráta nem érte el a 6 %-ot sem míg a többi csatlakozni kívánó országok közül Lengyelországban és Szlovákiában igen magas, 15-20% között volt a munkanélküliek aránya. Az említett országok bár 2007-ben is a legmagasabb munkanélküliségi rátát mondhatták magukénak az unión belül, mégis hatalmas előrelépést tettek, és lefaragták alig 10-11%-ra ezt az értéket, míg Magyarországon nem csökkent, hanem növekedett a munkanélküliek száma. [33] Sajnálatos még továbbá az is, ahogy Köllő János is írja tanulmányában, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta egyben a kudarc fokmérője, mely azt jelzi, hogy az állástalanok nagy része még állást sem keres, és ez az aktivitási ráta alacsony szintjében figyelhető meg. [8] Bár a vizsgált időszakban csökkent a éves népesség 50 ezer fővel, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma mégis nőtt, ezzel a gazdaságilag aktívak száma nőtt, és a csökkenés az inaktívak számában mutatkozott meg. 2. Táblázat: A éves népesség gazdasági aktivitása Magyarországon 2002-ben és 2007-ben (ezer főben) Együtt Ebből: Férfi Nő Népesség 6 849, , , , ,0 3,480, , , , , , ,5 Ebből: foglalkoztatott munkanélküli 238,4 311,7 137,9 164,0 100,5 147,7 Együtt: gazdaságilag aktív 4 088, , , , , ,2 Gazdaságilag nem aktív 2 761, , , , , ,6 Aktivitási arány % 59,7 61,9 67,1 69,0 52,7 55,1 Foglalkoztatottsági arány % 56,2 57,3 62,9 64,0 49,8 50,9 Munkanélküliségi ráta % 5,8 7,4 6,2 7,2 5,4 7,7 Forrás: Munkaerő-felmérések, 2002, 2007 adatai alapján saját szerkesztés (KSH, 2003, 2008.) 2.1 A magyarországi munkanélküliség kialakulásának okai A Magyarországon jelenleg meglévő munkanélküliség a rendszerváltozás utáni időszakban keletkezett. A 90-es éveket megelőzően szinte teljes foglalkoztatás 12

13 jellemezte az országot. Magyarország különböző térségei más-más pozícióból indulva próbáltak megbirkózni az új lehetőségekkel, és nagyon eltérően reagáltak az átmenet különféle társadalmi-gazdasági kihívásaira, ami még tovább fokozta az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket. A rendszerváltás előtt a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben - infrastruktúra színvonala, közszolgáltatások elérhetőségében nyilvánultak meg. Manapság a regionális különbségek jellemzően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén jelennek meg. [5] A rendszerváltás következtében jelentős regionális átrendeződés ment végbe. A korábbi ipari központok jelentősége visszaszorult, ezáltal Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék válságtérségekké váltak. Emellett a Nyugat-Dunántúl óriási mértékben felértékelődött és nagyvárosaiban, valamint jó elérhetőségi viszonyokkal rendelkező egyéb településeiben látványos fejlődés indult meg. Ez elsősorban a külföldi tőke beáramlásának, és nem a főváros dinamikát kisugárzó hatásának köszönhető. Emellett a főváros a gazdasági élet minden területén kiemelkedik az ország többi települése és térsége közül. E kiugró dinamika rányomja bélyegét az ország regionális különbségeinek nagyságára, változására is. Budapest mellett a városok általában jobb helyzetben vannak, mint a falvak. Fazekas Károly elemzése szerint munkanélküliség csökkentő hatású, hogy mennyire voltak meg a 90-es évek elején a piacgazdaságra való áttérés infrastrukturális és társadalmi előfeltételei, az ipari nagyvállalatok mennyire dominálták az adott térségek gazdaságát, illetve a vizsgált térségek milyen mértékben rendelkeztek jó mezőgazdasági adottságokkal. Az urbanizáltság és a jó földrajzi helyzet nem engedi magas szintre emelkedni a munkanélküliséget. [7] A helyi munkanélküliség kialakulása nagyon sok mindentől függ, fontos szerepet játszik benne többek közt: - Az egyes térségek munkaerő-állományának eltérő iskolázottsági szintje, - a nyugati, osztrák-magyar határátkelőktől való közúti távolság; - Budapesttől való közúti távolság; - a legközelebbi határátkelőhelytől való közúti távolság; - a legközelebbi megyeszékhely közúti távolsága; - a legközelebbi kistérségi központ közúti távolsága; 13

14 Ábrahám Árpád és Kertesi Gábor közgazdászok tanulmánya szerint a nyugati határtól való távolság bír a legnagyobb hatóerővel a foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy az ország települései között tapasztalható foglalkoztatási különbségeket leginkább egy erőteljes nyugat-kelet megosztottság jellemzi, vagyis minél közelebb fekszik egy adott település az ország nyugati határvidékéhez, valószínűleg annál jobb esélye van az ott élőknek arra, hogy munkát találjanak maguknak és minél több egy településen az iskolázatlan ember, ott annál valószínűbb, hogy nagyobb a munkanélküliség. A gazdasági stabilizálódás éveiben tehát azok a városok tudtak leginkább megküzdeni a munkanélküliség problémájával, melyek lakossága az átlagnál képzettebb volt, vagyis az emberek nagy arányban rendelkeztek érettségivel, diplomával. Ez a képzettebb városi népesség sokkal könnyebben tudott alkalmazkodni a piacgazdasági viszonyokhoz, meg tudott felelni az új rendszer új kihívásainak. [5] Ha a másik oldalról, a foglalkoztatók szemszögéből nézzük az ország foglalkoztatási helyzetét több szakember is kijelentette már, hogy a magyar gazdaság duális gazdaság, tehát van egy dinamikusan fejlődő és nemzetközileg versenyképes része, itt szinte kizárólag külföldiek a tulajdonosok és van egy vegyes kézben lévő rész, amely a másik részhez képest kevéssé versenyképes és minimális növekedést produkál. E között a két rész között nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat, így a versenyképes szféra nem fejt ki szívó hatást a minimális növekedést mutató gazdasági szektorra. Például azok a külföldi multinacionális vállalatok hogyan fejthetnének ki pozitív hatást a magyar kis-és középvállalkozásokra, ha nem magyar beszállítókat bíznak meg, és nem a magyar piacra termelnek. Tulajdonképpen különálló szigetként tevékenykednek Magyarországon, és csak az olcsóbb, szakképzett munkaerő és a gazdasági, esetleg adókedvezmények tartották/tartják még itt. A külföldi multinacionális vállalatok magyarországi beruházásaik alkalmával az ország infrastrukturálisan legfejlettebb és a legjobb adózási feltételeket biztosító városaiban és körzeteiben telepedtek meg. Ahol jól képzett felsőfokú végzettségűek, szakemberek, szakmunkások is elegendő létszámban rendelkezésre állnak. Ez a beruházási gyakorlat igen szűk területre korlátozza a tőkét, és nem érinti a beruházási lehetőség az ország más régióit, megyéit. Így, amíg a 14

15 beruházások által elért városokban és körzetekben gazdasági fellendülés következik be, addig a beruházásokat nélkülöző megyékben, térségekben a gazdaság stagnál, vagy rosszabb esetben leépül.[21] 2.2 Távmunka, részmunkaidőben foglalkoztatás Az Unió a 2000-ben Lisszabonban megtartott csúcsértekezletén azt a célt tűzte ki, hogy a tagországokban 2010-re az aktív korú népesség 70%-a találhasson munkát. Ma már egyértelműen látszik, hogy a tagországok többsége elmarad ettől a céltól, de Magyarország több más közép-európai országgal együtt - messze elmarad ettől a célkitűzéstől, pedig van olyan újonnan csatlakozott kelet-európai ország (Észtország), amely az elmúlt 12 év alatt 2006-ig 60,4 %-ról 68,1%-ra tornázta fel a foglalkoztatás arányát. Még ettől is nagyobb eredményt tud e téren felmutatni Írország és Spanyolország, amely országok több, mint 14, illetve 17%-ot tudtak javítani a foglalkoztatási helyzetükön. [34] A 70%-os foglalkoztatási ráta elérésében vagy legalábbis annak megközelítésében a rugalmas munkavállalási formák további elterjedésének lehet nagy szerepe. Ezek közé a munkavállalási formák közé sorolja a KSH a részmunkaidejű foglalkoztatást, az időszakos foglalkoztatási formákat határozott idejű munkaviszony, alkalmi munka, szezonális munka -, az önfoglalkoztatást, az otthoni munkát, a távmunkát, illetve a munkaerő-kölcsönzést. Ezek közül részletesebb adatok elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásról állnak rendelkezésre. [22] A szakértők egyetértenek azzal, hogy a magyar társadalom és gazdaság egyik alapvető problémája a munkahelyteremtés. A munkanélküliség utóbbi 5 évben megfigyelhető emelkedése nem csak minket, hanem Európa más országait is érintett, ennek orvoslása különbözőképpen történhet. Franciaországban jelenleg a részmunkaidős foglalkoztatások bővítésével, Hollandiában az otthoni munka még nagyobb arányú elterjesztésével próbálják növelni a foglalkoztatás arányát. A 70%-os foglalkoztatás szinte teljes foglalkoztatásnak minősül. Hiszen ilyen foglalkoztatási ráta esetén szinte csak a korosztály nappali tanulói, a kisebb gyerekeikkel otthon lévő anyukák, stb. nem lennének foglalkoztatásban. 15

16 Magyarországnak igen átfogó lépéseket kellene megtennie ahhoz, hogy a megadott időre a fenti uniós célkitűzést elérje, amelyre a szakértők kevés esélyt látnak, bár vannak olyan európai országok, ahol a 70%-ot már most elérték, esetleg jóval meg is haladták (pl:dánia, Hollandia, Svédország). A távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás révén talán olyanok is megjelenhetnének a munkaerő-piacon, akik egyéb kötöttségük miatt - betegápolás, többgyermekes anyák, kisebb, a várostól messzebb eső településeken élők, stb. - nem tudnának otthonuktól távol munkát vállalni. Mindenekelőtt mit is jelent a távmunka. A távmunka a munka szervezésének és működtetésének olyan formája, ahol: 1./ a munkavégzés a munkaadó szokásos telephelyétől távol, állandó vagy változó helyen történik, 2./ információs technológiát, számítógépet használnak, 3./ a munkaadó-munkavállaló között a kapcsolattartás elektronikus úton (hálózaton) valósul meg, 4./ a foglalkoztatás munkaszerződés/munkaviszony keretében valósul meg. Manapság az atipikus, új foglalkoztatási formák és módszerek kialakulásának éveit éljük, amelyek közé tartozik a munkaerő kölcsönzés/kihelyezés, a távmunka, a bedolgozás, a részmunkaidős vagy a határozott idejű szerződés. Az info-kommunikációs technológia (ICT) fejlődése új lehetőséget adott a fogyatékkal élőknek is a világhálót, az internetet, ami megteremti a távmunka lehetőségét. 2. ábra: A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Forrás:KSH 16

17 A fenti táblázat mutatja, hogy Nyugat-Európa számos országához képest nagy a lemaradásunk a távmunkát illetően. Hiszen a kevéssé rugalmas magyar munkaerő távmunkában történő alkalmazása, számos térség munkaerő problémáin enyhíthetne. Távmunkában végezhető munka lehet a könyvelés, a számvitel, egyéb adminisztráció, a táv-ügyintézés, bármilyen adatgyűjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás, adatbázis-kezelés, fordítás, tanácsadás, munkaerő-közvetítés, közszolgáltatások, felmérések, kutatások kiszervezése. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy számos lehetőséget kínál a munkavégzésre a távmunka. [16] 17

18 3. NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA 3.1 Nógrád megye társadalmi, földrajzi jellemzői Nógrád megye mind területe (2546 km 2 ), mind lakónépessége (2007-ben fő) alapján a legkisebbek közé tartozik. Területe az ország területének mindössze 2,7%-a. Besorolás szerint az Észak-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi, a települések közel 60 %-a 1000 fő alatti lélekszámú és a 129 közigazgatásilag önálló településből mindössze 6 rendelkezik városi ranggal, itt él a megye lakosságának 45%-a. A városok lakónépessége közepes, illetve alacsony. A megyét hat kistérség alkotja, melyeknek kistérségi központjai a megye hat városa: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Salgótarján és Szécsény. A megyeszékhely, Salgótarján fő alatti, Rétság lakosainak száma pedig az 5000 főt sem éri el. A népsűrűség 84 fő/km2, amely kevesebb, mint az országos átlag (109 fő/km 2 ). Nógrád megye Magyarország északi határvidékének földrajzi középpontja, az ország észak-keleti részének a fővároshoz legközelebb eső megyéje. Nógrád megye nem mutat egységes képet. A megyének is vannak szerencsésebb és hátrányosabb helyzetben lévő térségei. A kistérségek nagysága, demográfiai, iskolázottsági, gazdasági jellemzői eltérőek. Földrajzi elhelyezkedésük, fejlődésük más és más, így eltérő körülményeket tudnak biztosítani a területükön élőknek. A korábban fejlett ipari zóna salgótarjáni kistérség és a legkevésbé fejlett szécsényi kistérség között jelentős különbségek vannak. Földrajzi elhelyezkedése miatt Salgótarján vonzása a megye nyugati részére kevésbé terjed ki, itt viszont erőteljesen érvényesül a főváros és agglomerációjának vonzó hatása. Rétságon és Balassagyarmaton számos ipari parki beruházásnak köszönhetően jelentős fejlődés figyelhető meg, bár ennek kezdete nem a vizsgált periódusban, hanem még a kilencvenes évek elején és 18

19 közepén vette kezdetét. Az iparszerkezet átalakításával küzdő hagyományos ipari térségek Salgótarján, Bátonyterenye gazdasági súlya mérséklődött.[29] 3. ábra: Nógrád megye és a megye kistérségei Forrás : hu.wikipedia.org 3.2 Nógrád megye demográfiai jellemzői A megye demográfiai helyzetére a folyamatos lakónépesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség fogyás oka az, hogy a halálozások száma meghaladja a születések számát, valamint, hogy a megyéből többen költöztek el, mint ahányan a megyébe beköltöztek. A vándorlási különbözet az elköltözők számának gyarapodása miatt 2002-től tartósan negatív. Évente e két okból átlagosan fővel csökken a megye lakosainak száma. [26] A megye népesség korösszetételét tekintve a 14 év alatti korosztály létszámának aránya a megyében a teljes népességen belül folyamatosan csökken, míg a 65 év feletti korosztály népességen belüli aránya folyamatosan nő ben még Nógrád megyében a 14 év alattiak aránya 16,3 %, a 65 év felettieké pedig 16,2% volt, néhány év alatt ez az arány megfordult és 2007-ben a 14 év alattiak 15,2%, a 65 év felettiek pedig 16,9%-kal részesednek a megye népességéből a KSH adatai alapján. Az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot (15,8%).[26] 19

20 4. ábra: Nógrád megye népessége, Nógrád megye népessége (fő) 0 (fő) Természetes szaporodás, illetve fogyás Belföldi vándorlási különbözet Lakónépesség Forrás: Saját szerkesztés; KSH 3.3 Képzettségi szint Nógrád megyében Az utóbbi másfél évtizedben a megye gazdasága, ágazati- és szakmaszerkezete, munkaerőpiaca lényegesen átalakult. Nő az igény a magasan képzett munkaerő iránt, ugyanakkor emelkedik a kereslet a szakképzettség nélküli, de jó alapképzettséggel rendelkező, betanítható munkavállalók iránt is, amely egyes feldolgozóipari multinacionális vállalatok igényeit tükrözi. A megye lakónépességének képzettségi szintje meghatározó abban, hogy foglalkoztatásuk milyen eséllyel történhet. A évi Mikrocenzus felvétel alapján megállapítható, hogy a 15 évesnél idősebb népességből legalább nyolc általánost 90,1% végzett a megyében, a régióban 89,2%, országosan 91,6%. A 18 évesnél idősebb korosztályból folyamatos növekedés mellett legalább érettségivel rendelkezik Nógrád megyében 34,8%, ez a régióban 37,5%, országosan pedig 42,6%. A 25 évesnél idősebb korcsoportból egyetemi vagy főiskolai végzettsége van a megyében 9,6%-nak, a régióban 10,8%-nak, országosan pedig 14,7%-nak. 20

21 A megye képzettségi szintje az országostól és a régió képzettségi szintjétől is, a nyolc általánost végzettek kivételével, elmarad. Az oktatás terén nagy hátrány, hogy a megye területén nincs önálló felsőoktatási intézmény, de két felsőfokú intézménynek (a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának 1972-től és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemnek 1996-tól) működik Salgótarjánban kihelyezett tagozata. [20] 3.4 Nógrád megye gazdasági adottságai, jellemzői Ipar A megye gazdaságában az ipar döntő jelentőségű. A tradicionálisan korszerűtlen, nehézipar-túlsúlyos iparszerkezete a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az első ágazatok. "Húzó ágazatként" a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása - az üveg- és kerámiaipar - fejlődött ki. Néhány termék - autóbuszszélvédőüvegek, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék - gyártásában a megye vállalatai az országos termelés meghatározó részét képviselik. Ismertek a megye kézi festésű és csiszolt üvegárúi, vegyipari szűrőberendezései, az itt gyártott elektromos kábelek, cső- és fabútorok. A megye gyárai a tervgazdálkodásos rendszerben stabil piaccal rendelkeztek, a rendszerváltás óta azonban válságba kerültek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energia költségek és a hazai illetve külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg. A kilencvenes évek folyamán az ipar a megye gazdaságán belül sokat vesztett súlyából, mindezek ellenére még mindig meghatározó ágazat maradt a megyében. [29] Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés szempontjából a megye természeti adottságai - domborzati viszonya, talaj- és vízbázis szerkezete - kedvezőtlenebb az országos 21

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségek Tamási Ildikó NMKH Munkaügyi Központja Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A vállalkozások száma 18000

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi régió 1996. 1997. Közép-magyarországi régió lakónépességének

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai

A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai A munkaügyi szervezet létrejöttének előzményei 1. 80-as években az Állami Bér és munkaügyi Hivatal, intézte a bérszabályozás és a munkavállalással kapcsolatos

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben

Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben Munkahelyteremtési és megőrzési pályázatok és támogatások 2014. évben A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója területenként 2014. október Országos ráta:

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Előadó: Pákozdi Szabolcs igazgató Tatabánya, 2012. október 31 Társadalmi, gazdasági folyamatok megyénkben Második legintenzívebben

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak 1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének teljesítése 1. sz. melléklet Megnevezés eredeti előirányzat módosított kiadások, ill. bevételek FMM, illetve OM * Területi Összesen kiadások, ill. bevételek a módosított

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben