Környezet,- tűz- és munkavédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezet,- tűz- és munkavédelem"

Átírás

1 Környezet,- tűz- és munkavédelem 1

2 Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját. 2

3 KÖRNYEZET-, TŰZ- ÉS MUNKAVÉDELEM TISZA LÁSZLÓ NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA,

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET: MUNKAVÉDELMI ALAPISMERETEK 1.1. A munkavédelem hatálya, fogalma A munkavédelem intézményrendszere A munkavédelem részterületei Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei A munkavédelem eszközrendszere A munkavédelem fogalomrendszere FEJEZET: LÉTESÍTÉS 2.1. Munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során Állékonyság, mechanikai szilárdság Tűzbiztonság Higiénia, egészség- és környezetvédelem Padlózat Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok Közlekedési útvonalak, folyosók Lépcsők, lejtők A munkahelyek helyiségeinek kialakítása A pihenőhely Öltöző, tisztálkodási és illemhely Elsősegélyhelyek Veszélyes hulladék kezelése Ivóvíz Szenny- és csapadékvíz elvezetése, kezelése FEJEZET: MUNKAHELYI KLÍMA KIALAKÍTÁS 3.1. A klíma jellemzői Légszennyeződés Természetes szellőzés Helyiségek mesterséges általános szellőzése Kiegyenlített szellőzés Túlnyomásos szellőzés Depressziós szellőzés Helyi elszívó berendezések Légtisztítás FEJEZET: MUNKAHELYI ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 4.1. A hang fogalma A hang érzékelése A munkahelyen megengedett maximális zajszint Zaj fogalma, zajszint meghatározása A zajártalom és zajvédelem Zajok káros hatásainak csökkentése A rezgés fogalma, hatása A rezgés káros hatásai FEJEZET: A MUNKAHELYEK MEGVILÁGÍTÁSA ÉS SZÍNDINAMIKÁJA 5.1. A fény fogalma, jellemzői Az emberi szem láthatósági függvénye Az emberi szem és a látás Világítástechnikai alapfogalmak Színdinamika Káprázás Kontraszt Stroboszkóp hatás

5 5.7. Mesterséges fényforrások A mesterséges világítás követelményei FEJEZET: VILLAMOSSÁG BIZTONSÁGTECHNIKÁJA 6.1. Villamos áram élettani hatásai Villamos áramütés veszélyei Elsősegélynyújtás áramütéses baleset esetén Villamos alapfogalmak Az áramütés elleni védelem Érintésvédelem Érintésvédelem módjai Aktív érintésvédelem Passzív érintésvédelem Érintésvédelmi osztályok Elektromos gyártmányok védettsége /IP, CEE/ Személyi feltételek A feszültségmentesítés Feszültség alatt végzett munka A villamos biztonság ellenőrzése Villámvédelem A villám kialakulása A villám kialakulásának menete A villámcsapás veszélyei A villámhárító rendszer felépítése A villámvédelmi berendezés felülvizsgálata FEJEZET: GÉPEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA 7.1. Munkaeszköz Veszélyes munkakörülmények veszélyes tér A biztonsági berendezés A védőberendezések Kezelőelemek Karbantartás FEJEZET: TŰZVÉDELEM 8.1. A tűz fogalma, az égés feltételei Anyagok égésének halmazállapot szerinti csoportosítása Öngyulladás Tűzoltási módjai Tűzoltás eszközei Tűzvédelmi osztályok és osztályba sorolás Tennivalók tűz esetén FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELEM 9.1. A környezet fogalma A környezet legfontosabb elemei A környezet szennyezésének folyamata A környezetvédelem célja és eszközei FEJEZET: A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Kockázat fogalma A legfontosabb kockázati tényezők FELHASZNÁLT IRODALOM

6 1. FEJEZET: MUNKAVÉDELMI ALAPISMERETEK 1.1. A munkavédelem hatálya, fogalma A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. A munkavédelem biztosítása érdekében évben kiadásra került az évi XCIII. törvény a munkavédelemről, melynek célja, hogy az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. Munkavédelem fogalma: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása A munkavédelem intézményrendszere Kormány /feladata: pl. Munkavédelmi törvény előterjesztése/ Országgyűlés /feladata: Pl. törvények elfogadása/ Minisztériumok (feladata: rendelet-alkotás, Biztonsági Szabályzat elrendelése) Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) /felügyeleti szerv/ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését hatósági jogkörrel rendelkező: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet (megyei szervei), Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (megyei és városi szervei) Bányafelügyelet általános jelleggel látja el A munkavédelem részterületei 1. A munkabiztonság: A munkaeszközzel, géppel, berendezéssel foglalkozik. Meghatározza a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait, ellenőrzi betartásukat. Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, intézkedések a balesetek megelőzése érdekében. Olyan munkakörülményeket kell kialakítani, hogy kiküszöböljük a veszélyforrásokat, ill. megóvjuk attól a dolgozókat. Kiküszöbölendő veszélyforrások: fizikai veszélyforrások / a munkaeszközök, szállító- és anyagmozgató eszközök és termékek, és anyagok mozgása; szerkezetek egyensúlyának megbomlása; csúszós felületek; egyenetlen felületek, szélek, sarkok; tárgyak hőmérséklete; magasság, mélység, levegő nyomása, hőmérséklete, áramlása; zaj és rezgés; világítás; áramütés veszélye, poros levegő, 4

7 veszélyes anyagok / robbanó, robbanó keveréket alkotó; gyúlékony; mérgező; maró; fertőző; sugárzó; stb. biológiai veszélyforrások / mikroorganizmusok és anyagcseretermékük; makroorganizmusok, növények, állatok fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek, monotónia. 2. Munkahigiénia: optimális munkakörnyezet kialakítása az ergonómia eszközeivel. Az ergonómia az ember és munkakörnyezete (fizikai, technikai tényezők, munkaszervezet, munkamódszer) kölcsönhatásának tanulmányozása. Célja: az ember és munkakörnyezete közötti harmónia biztosítása, különös tekintettel a munka hatékonyságának növelésére és az ember által igényelt munkafeltételek kielégítésére. 3. Foglalkozás-egészségügy: a munkát végző emberrel és az őt érő hatásokkal, mint foglalkozási ártalommal, valamint az ebből következő foglalkozási betegségekkel foglalkozik. Munkalélektan: Azoknak a lélektani viszonyoknak a tanulmányozása, amelyek a termelő munkasorán alakulnak ki / ember szerszám között; ember és környezete, a munkavégzés szervezete között; a dolgozó emberek együttműködésében: vezetők beosztottak között, azonos szintű munkatársak kapcsolataiban. Munkaélettan: A dolgozó ember szerveinek, szervrendszereinek működését, az élettani funkciókat vizsgálja a termelő- (fizikai és szellemi) munka feltételei között. Ezáltal megismerhető az emberi teljesítőképesség, meghatározható a megengedhető terhelés határa. Munkakörülmények: tárgyi tényezők személyi tényezők környezeti tényezők Foglalkozási ártalom: A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradandó károsodás nélkül elvisel. fizikai terhelésből eredő a munkafolyamat pszichikai hatása az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés) munkahelyi klíma fizikai ártalmak / zajártalom, rezgések, sugárzási ártalmak vegyi ártalmak fertőzési ártalmak porártalmak Foglalkozási betegség: A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása okozza, vagy ha a károsító hatás mértéke az elviselhető szintnél nagyobb. 5

8 1.4. Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei A munkafolyamat, technológia ne veszélyeztesse a munkavállalók, közelben tartózkodók egészségét és biztonságát A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei: biztonságos műszaki állapotú munkaeszköz biztosítása, megfelelő mozgástér, be- vagy leesés megakadályozása, egészséget nem károsító levegő, klíma biztosítása, munkahely megfelelő természetes és mesterséges megvilágítása, az egészséget nem károsító zaj- és rezgésszint, egyéni védőeszköz, védőital juttatása, munkahelyek megfelelő padozatának, közlekedési útjainak biztosítása, munkahelyi rend és tisztaság. A biztonságos munkavégzés személyi feltételei: egészségügyi megfelelőség (előzetes, időszakos, pályaalkalmassági), különös tekintettel a fiatalkorúak foglalkoztatására, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek megléte, szakmai képzés keretében a szakképzettség alapján betölthető munkakör munkavédelmi követelményeinek ismerete. A munkáltató (munkaadó) kötelességei: munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni. A munkavállaló kötelességei: munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni A munkavédelem eszközrendszere A munkavédelem eszközei (általában rendeletek, szabványok, előírások, szankciók): 1. Műszaki és higiénés eszközök technológia, munkaeszközök teljes körű kialakítása (primer védelem) védőintézkedések (pl. egyéni védőeszközök) alkalmazása (szekunder védelem) egészségvédő eszközök (pl. szellőző berendezés, zajcsillapítás) alkalmazása egészségügyi eljárások (pl. ártalomszint, szűrővizsgálatok) alkalmazása 2. Jogi és igazgatási eszközök munkavédelem szabályai munkavédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése szabályozás szankciói munkavédelmi tevékenység irányítása 3. Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök A munkavédelemi oktatás: A munkavédelmi oktatás célja: a munkavállalók sajátítsák el a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket, váljanak alkalmassá a biztonságos munkavégzésre, a 6

9 munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére. A munkavédelemmel kapcsolatos ismeretek (beleértve a biztonságos életvitel szabályait) átadásával foglalkozó oktatás szintjei a következők: munkahelyi munkavédelmi oktatás, iskolarendszerű oktatás, nevelés, szakmai képzés, munkavédelmi szakképesítés, és egyéb szervezett és nem szervezett oktatási formák. A munkahelyi munkavédelmi oktatás egyértelműen a munkáltató feladata. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavállaló köteles az oktatásban részt venni, a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat munkavégzés során alkalmazni A munkavédelem fogalomrendszere A baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, mely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz. A munkabaleset: a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, azzal összefüggésben éri. Ide értendő az anyagvételezés és mozgatás, szállítás, tisztálkodás, üzemi étkezés. Nem tartozik ide az úgynevezett úti-baleset, mely a munkahelyre vagy onnan történő utazáskor történik, kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (Ez a baleset is jogosít baleseti ellátásra, de kivizsgálása nem a munkáltató feladata.) Létesítés: új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, ill. gép telepítése történik függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. Munkahely: minden olyan szabad, vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Üzembe helyezés: az az eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti-e. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. A mást nem foglalkoztató egyéni munkavállaló. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés végrehajtási jogviszonyban, fegyveres erők, tűzoltóság, polgári szolgálatban és társadalmi munkában végzett munka Újraindítás: olyan munkaeszköz, technológia újból üzembe helyezése, amely műszaki okokból összefüggően 30 napot meghaladóan nem használnak, vagy teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, technológia, amelynél megfelelő védelem hiányában súlyos károsodásnak van kitéve a munkavállaló egészsége, testi épsége. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkavégzés hatókörében tartózkodóra veszélyt vagy ártalmat (kockázatot) jelenthet. 7

10 1.Fizikai veszélyforrás: munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill. mozgásuk, továbbá anyagok és termékek mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelyeknek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség (pl. leesés, ráesés), súlytalanság, a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása és ionizációja, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecske sugárzás, elektromos áramköri vagy statikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben. 2.Veszélyes anyagok: Minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), valamint egyéb egészségkárosító anyag. 3. Biológiai veszélyforrás: mikroorganizmus és anyagcsere terméke, makroorganizmus (növény, állat). 4. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. Vonatkozó jogszabályok: évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. Rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról. 8

11 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. 2. FEJEZET: LÉTESÍTÉS 2.1. Munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelmi előírások, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (OTÉK) előírásainak betartásával történhet. Az építés, telepítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a tervező, kivitelező feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük, a teljesítésről írásban is nyilatkozniuk kell. A létesítés munkavédelmi követelményei: Munkavédelmi követelmények érvényre juttatása Ergonómiai szempontok figyelembevétele Ahol mozgáskorlátozott, vagy testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak a környezetnek illeszkednie, kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz A technológia üzemeltetését írásban el kell rendelni Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, hatósági engedély megléte A hatályos munkavédelmi előírásokat ki kell elégíteni. Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet ( OTÉK) előírásait, valamint a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja. A képernyő előtti munka-végzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabály (50/1999. (XI. 3.) EüM rend.), a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló norma (3/2002. (II. 8.) SZCSM- EüM egy. rend.), valamint az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendelet (4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM egy. rend.) megalkotásakor az uniós irányelvekkel összeegyeztethető szabályozás kialakítása volt a cél. A munkavédelmi követelmények tekintetében munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. A munkavégzés hatókörében tartózkodók tekintetében (pl. járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők) munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét is. Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes vagy változó telepítésű munkahelyekre, a meghatározott bányászati tevékenységekre, a halászhajókra, a telephelyen kívül, mezőkön, erdőkben és más földterületeken, valamint a járműveken lévő munkahelyekre külön jogszabályok állapítják meg a minimális munkavédelmi követelményeket Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során 9

12 Veszélyes munkahelyek kialakításakor az üzemeltető munkáltató köteles egy munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot lefolytatni. Térképezni kell a várható veszélyeket és azt is, hogy milyen munkakörökben dolgozók lesznek kitéve ezeknek a veszélyeknek, illetve meg kell határozni a veszélyeztetettség mértékét. Az adatok ismeretében még az üzembe helyezés előtt meg kell állapítani a szükséges szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket, valamint a védekezés leghatékonyabb módját. Veszélyes munkahelynek minősül minden olyan létesítmény, ahol a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. A munkáltatók felelőssége nem csak a munkahelyeken alkalmazandó eszközökért és berendezésekért áll fenn (pl. villamos berendezések, védőberendezések rendszeres felülvizsgálata, karbantartása), hanem azért is, hogy a munkahelyek épülete (építménye) a funkciónak megfelelő szilárdságú és szerkezetű legyen. A munka-helyek higiénés követelményeiről (rendszeres takarítását, tisztítását), valamint az ergonómiai szempontok érvényesüléséről is a munkáltató tartozik gondoskodni. A fenti követelmények együttes érvényesülése esetén biztosítható, hogy a munka-vállalók egészségükre veszélytelen és biztonságos körülmények között dolgozhassanak. Az építmények és részei megvalósítása során az állékonyságra és a szilárdságra, a tűzbiztonságra, a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, a használati biztonságra, a zaj és rezgés elleni védelemre, az energiatakarékosságra és a hővédelemre, az élet- és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, vagy azokkal egyenértékű megoldást kell alkalmazni Állékonyság, mechanikai szilárdság Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő terhek, hatások ne vezethessenek meghibásodáshoz. a) élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfeleljenek, b) a várható hatások ellen az építmény védelmet nyújtsanak, c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak megfeleljenek, d) jó karbantartásuk, esetleges cseréjük hozzáférhetők legyenek Tűzbiztonság Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén az építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, mérgező anyag ne keletkezzen, az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák. A mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse, veszélyforrások és veszélyes anyagok ne keletkezzenek. 10

13 Az építmények megvalósítása során biztosítani kell a megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget, megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet, a keletkezett szennyvíz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok tárolásának és eltávolításának lehetőségét, az előírt mértékű földelést és villámvédelmet, a karbantarthatóság lehetőségét. Az egészségre és a környezetre veszélyes anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Faanyagot megfelelő faanyagvédelemmel lehet csak beépíteni. Az építményt úgy kell megvalósítani, hogy a sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak Padlózat Az építmények helyiségeit, tereit a rendeltetésüknek és a vonatkozó (pl. balesetvédelmi, munkavédelmi) követelményeknek is megfelelő padlóval kell megvalósítani. A munkahelyeken csak olyan csúszást gátló padlózat alkalmazható, amely rögzített és szilárd, illetve nem találhatók rajta veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. További követelmény, hogy a szükséges higiéniát tisztításukkal, felújításukkal biztosítani lehessen. A járófelületen alkalmazott rács legfeljebb 20x20 mm osztású lehet, menekülési útvonalon nem alkalmazható. Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára optikai vezető sávot is kell létesíteni, a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet, az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok A nyílások, nyílászárók, üvegfalak feleljenek meg az építmény, a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, a hő-, a zaj-, a használati és a vonatkozó biztonsági követelményeknek. A nyílászárók a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetők legyenek. A gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél, önálló rendeltetési egységek ajtajának szabad mérete 0,85/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. A menekülési utakat és a vészkijáratokat minden munkahelyen úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy más biztonságos helyre vezessenek. Az útvonal kijelölésekor azt kell figyelembe venni, hogy a dolgozók minél gyorsabban és biztonságosabban el tudják hagyni a munkahelyet, illetve gyorsan kimenekíthetőek legyenek. A menekülési útvonalat és a vészkijáratot jelzésekkel kell ellátni, illetve olyan vészvilágítást kell alkalmazni, amely áramkimaradás esetén is biztosítja az útvonal szükséges megvilágítását. Csak olyan vészkijárat alkalmazható, amely kifelé, a menekülés irányába nyitható, ezért a toló vagy forgóajtó sem használható. A menekülési utakat és a vészkijáratot mindig szabadon kell hagyni, s a vészkijárati ajtókat nem lehet kulcsra zárni. A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezetűek legyenek, amelyek biztonságosak az építményhasználók számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00-1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni Közlekedési útvonalak, folyosók A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy 11

14 ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozó munkavállalókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni kell. Ha a munkahelyen mozgólépcső vagy mozgójárda üzemel, a biztonságos működtetésükről, illetve a szükséges biztonsági berendezésekről (pl. vészleállító berendezés) a munkáltatónak kell gondoskodnia. Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélessége nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen Lépcsők, lejtők A lépcső (lépcsőkarok és lépcsőpihenők együttese) járóvonalán, egy lépcsőkaron belül csak azonos lépcsőfok-méret lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb: a) időszakos használatú lépcső esetén 0,6 m-nél, b) egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 m-nél, c) tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél, d) egyéb építményekben 1,10 m-nél, e) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél. A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsőfok méreteit a 2 m+sz = cm összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve]. A lépcsőfok magassága (m) a) általános esetben 17 cm-nél, b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet. Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járó-lappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg, az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. A lépcsőkar legalább egyik a 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát fogódzásra alkalmas korláttal kell ellátni. Az építmény lépcsőit a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. A lépcsőházak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem általános szabályainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani. A lejtő lejtésének mértéke a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 8%-os,a rendszeres kézierős teherszállítás útvonalán legfeljebb 10%-os lehet A munkahelyek helyiségeinek kialakítása A munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása elengedhetetlen feltétele az adott munkakör biztonságos, egészséget nem veszélyeztető ellátásának. A munkavégzés helyén történő mozgáshoz legalább 2 négyzetméter szabad területet kell kialakítani, huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség alaprajzi mérete 2,0 m-nél kisebb nem lehet. A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni: 3,0 m átlagos belmagasság a nevelési-oktatási, egészségügyi helyiségben, 2,50 m átlagos belmagasság a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben 2,20 m szabad belmagasság a közös közlekedőiben 12

15 1,90 m szabad belmagasság a tároló helyiségekben. A helyiség légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelelően legalább 15 m 3 /fő a szobákban és irodai munkahelyeken A munkahelyek kialakításánál a megváltozott munkaképességű munkavállalók adottságait is figyelembe kell venni. Ahol ilyen munkavállalókat szeretnének foglalkoztatni, mind a helyiségeket, mind a közlekedési útvonalakat, ajtókat úgy kell ki- illetve átalakítani, hogy azokat a megváltozott munkaképességű személyek is használni tudják. Ha az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, a munkahelyet általuk felismerhető jelzésekkel is el kell látni. A szabadtéri munkahelyek kialakításakor különös figyelmet kell szentelni a munkavégzés közelében történő biztonságos közlekedésre. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros következményeitől, a biológiai kórokozóktól, a lehulló tárgyaktól, valamint a légtérben található káros anyagoktól is. A munkavállalókat védeni kell az elcsúszás és az elesés veszélyétől és lehetővé kell tenni számukra, hogy veszély esetén minél gyorsabban el tudják hagyni a munkavégzés helyét vagy minél gyorsabban segítséget kaphassanak A pihenőhely A pihenőhelyet azokon a munkahelyeken kell kialakítani, ahol 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy az elvégzendő tevékenység (pl. veszélyes anyag felhasználása) ezt szükségessé teszi. A fenti feltételek ellenére sincs szükség pihenőhelyre olyan irodai vagy ehhez hasonló munkahelyeken, ahol a munkaközi szünetek idején a pihenési lehetőség megfelelően biztosítható. A pihenőhelynek legalább 6 négyzetméter alapterülettel kell rendelkezniük de arra is figyelemmel kell lenni a kialakításakor, hogy az előreláthatóan egyidejűleg ott tartózkodóknak fejenként legalább 1 négyzetméter álljon rendelkezésére. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a pihenőhelyek felszereltségi követelményeit, valamint rögzíti a nemdohányzók védelmét is. Az uniós előírásokhoz igazodva, a terhes nők és a szoptatós anyák részére fekvőhellyel ellátott pihenőhelyiséget is biztosítani kell, hogy a munkaközi szünetben esetleg munkaidő alatt is ott pihenni tudjanak Öltöző, tisztálkodási és illemhely A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja. Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. Megfelelő szervezési intézkedések kialakításával és megtartásával tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani. Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni. Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 négyzetméternyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 négyzetméter. Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési ideje alatt biztosítani kell. 13

16 Veszélyes anyagok, illetve nedves vagy szennyezéssel együtt járó munkakörülmények között végzett munka esetén külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják. Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a helyiségeket kialakítani, és a felszerelést biztosítani: Tisztasági fokozatok: A munkahelyi öltöző, mosdó, fürdő (WC) lehet külön építve vagy egy épület része. A csoportos öltözőhelyiséget a munka jellegének tisztasági foka és a munkavállalók létszáma alapján kell kialakítani, elhelyezni, méretezni, berendezni és felszerelni. Az öltözők a végzett munka jellege, a tevékenység alapján a következő tisztasági fokozatokba sorolhatók: A - különösen tiszta tevékenység, pl. élelmiszeripar, gyógyszergyártás, steril körülmények; B - tiszta tevékenység, pl. finommechanikai, optikai munka, varrás, kötés, transzformátorház, kapcsolóház; C - közepesen szennyezett tevékenység, pl. famegmunkálás, cipőgyártás, fémipari tevékenység, pamutipar, téglagyártás, MÁV forgalmi és kereskedelmi szolgálat, pályafenntartás; D - erősen szennyezett tevékenység, pl. bányászat, kohászat, acélöntés, kovácsmunkák, MÁV-vontatás, külfejtésű munkahelyek, járműjavítás, savas-lúgos gyártmányokat előállító munkahelyek; E - fertőző, mérgező tevékenység, pl. föld alatti bányászat, gyógykezelő-épületek (kórházak) fertőző osztályai, mérgező anyagokat (ólom, higany, klór, foszfor) felhasználó munkahelyek. Az osztályozás alapját a legjellemzőbb munkafolyamat adja. A tisztasági fokozatokba való sorolás alapját a legjellemzőbb munkafolyamat adja. A tevékenység üzemrészenként, üzem-, illetve műhelyegységenként eltérő tisztasági fokozat megállapítását is szükségessé teheti. A csoportos öltözőhelyiség berendezését a tisztasági fokozat figyelembevételével alakítják ki. Az A, D, E tisztasági fokozatba tartozó tevékenység esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős fekete-fehér öltözőt kell kialakítani a munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet. Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni. Ha a munkavégzés vagy valamilyen egészségügyi ok miatt szükséges, mosdóhelyiséget s ha lehet zuhanyzóhelyiséget is ki kell alakítani a munkahelyen. A mosdóhelyiségekkel szemben támasztott minimális követelmény, hogy alkalmasnak kell lennie a higiénés körülményeknek megfelelő tisztálkodásra. Zuhanyzók esetén követelmény a hideg és a meleg folyóvíz biztosítása, valamint lehetővé kell tenni, hogy a férfiak és a nők elkülönítve használhassák. A munkahely környezetében a folyóvizes kézmosási lehetőséget, a kézszárításhoz szükséges eszközt vagy berendezést akkor is biztosítani kell, ha zuhanyzó kialakítására nincs szükség. A munkahelyek, a pihenőhelyiségek, az öltözők illetve a zuhanyzók és mosdók közelében a férfiak és a nők részére elkülönített mellékhelyiségeket is ki kell alakítani. A mellékhelyiségekben elegendő számú WC-t és kézmosót is biztosítani kell Elsősegély helyek 14

17 A munkahelyen történő balesetek gyors és szakszerű ellátása érdekében minden munkahelyen és minden műszakban kötelező elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt tartani, és a munkavállalók közül egy kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló hordággyal is könnyen megközelíthető helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. A munkáltató felelős azért, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés mindig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Mind az elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni Veszélyes hulladék kezelése A munkahelyek higiénés követelményei nem merülnek ki a rendszeres takarítás és tisztítás munkáltatókat terhelő általános kötelezettségében. A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva, a munkahelyi hulladékkezelés során, a termelési és a települési szilárd hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyeken keletkező veszélyes hulladékok kezelésének szabályait a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg. A hulladék tárolására szolgáló tartályokat és konténereket a bennük tárolt anyagtól függően meghatározott időközönként össze kell gyűjteni, és el kell szállíttatni. A tárolóhely tisztántartásáról a munkáltató köteles gondoskodni, mert a tárolóhelyen elhelyezett hulladék nem szennyezheti a környezetet Ivóvíz A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. tv.) alapján minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet. A munkáltató ezért köteles arról is gondoskodni, hogy minden munkahelyen ivóvízcsapot, ivókutat, vezetékes ivóvíz hiányában pedig ivóvíztartályt szereljenek fel, vagy köteles egyéb módon a munkavállalók ivóvíz minőségű vízzel történő ellátását biztosítani. Ipari vízszolgáltatás esetén a csapokat piktogramokkal és "ivóvíz", "nem ivóvíz" feliratokkal kell ellátni. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A vízminőségi jellemzők az alábbiak: fizikai és érzékszervi kémiai biológiai és mikrobiológiai bakterológiai Szenny- és csapadékvíz elvezetése, kezelése Az építmény csatornahálózatát úgy kell megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz visszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen. A szennyvizeket össze kell gyűjteni, a keletkezés helyén vagy attól távol mesterséges vagy természetes tisztító berendezésekben kell a tisztítást végrehajtani. A kommunális (települési) szennyvizek a háztartásokban keletkeznek. 15

18 A ipari szennyvizeket, amelyek mérgező és fertőző anyagokat tartalmaznak, elkülönítve kell kezelni a kommunális szennyvizektől. Vonatkozó jogszabályok: 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 3. FEJEZET: MUNKAHELYI KLÍMA KIALAKÍTÁSA 3.1. A klíma jellemzői A munkahelyi klíma a környezetünkben lévő levegő minőségi jellemzőinek összessége, elsősorban a levegő hőmérséklete. Az ember hőérzetének kialakulásában azonban a levegő páratartalma, mozgása is hozzájárul. Klímatényezők: A munkahelyi klímát meghatározó tényezők a levegő hőmérséklete (t - C) a levegő páratartalma (ϕ - %) a levegő mozgása (v - m/s); a légszennyeződés (K - mg/m 3 ) Az effektív hőmérséklet (EH C) a léghőmérséklet, a relatív nedvességtartalom és a légmozgás környezetre kifejtett együttes hatásának mérőszáma. Hősugárzásnak kitett munkahelyen a dolgozók hőterhelését glóbusz-hőmérséklettel lehet jellemezni, ha a glóbusz-hőmérséklet és a száraz hőmérséklet között legalább 5 C különbség mérhető, akkor az effektív hőmérséklet meghatározásánál a glóbusz-hőmérsékletet kell figyelembe venni (korrigált effektív-hőmérséklet: KEH C). Huzathatás megakadályozása érdekében ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s, helyváltozással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s feletti áramlási sebességet kerülni kell. 24 C effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet feletti munkahelyeken közepesen nehéz fizikai munka esetén legfeljebb 1,0 m/s; nehéz fizikai munkánál pedig legfeljebb 1,5 m/s légsebesség engedhető meg. Az emberi szervezet és a környezete közötti hőcsere hővezetés, hőszállítás, hősugárzás útján jön létre. Zárt térben levő munkahelyeken biztosítandó értékek hideg évszak meleg évszak léghőm. C léghőm. C effekt. hőm. C szellemi munka könnyű fizikai munka közepes fizikai munka nehéz fizikai munka

19 3.2. Légszennyeződés A levegő megfelelő oxigénmennyiséget tartalmazzon, és ne legyen szennyezett, amely a dolgozó egészségét károsítaná. A szennyezőanyag-koncentráció a munkatér levegőjében ne haladja meg a határértékeket. A szennyezőanyag határkoncentrációs értékei: ÁK: Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, mértékegysége: mg/m 3. CK: Megengedett csúcskoncentráció: a légszennyező anyagnak egy műszakon belül rövid ideig megengedett, az ÁK-értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja, mértékegysége: mg/m 3. MK: Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, mértékegysége: mg/m 3. A légszennyeződés okai lehetnek: légcsere hiánya káros anyagok jelenléte füst, por gáz, gőz vegyi anyagok sugárszennyezés A légszennyeződés módjai a munkahelyen természetes szennyezések (a légcsere hiánya, dohányzás, pára, gőz) fizikokémiai szennyezések (gőzök, gázok, füstök, porok) Ha a levegő szennyezettsége csak emberi tartózkodásból ered, a frisslevegő-térfogatáramra vonatkozó előírások: szellemi munka 30 m 3 /h/fő könnyű fizikai munka 30 m 3 /h/fő közepesen nehéz fizikai munka 40 m 3 /h/fő nehéz fizikai munka 50 m 3 /h/fő A légszennyező anyagok lehetnek különböző halmazállapotúak: szilárdak szemcsés szerkezetű: ásványi eredetű ( kvarc ), szerves, természetes vagy mesterséges rostszerkezetű: pl. azbeszt, üveggyapot, ásványgyapot, kerámia szálak füstök: pl. hegesztési füst cseppfolyósak ködök: olajköd, savköd 17

20 permetek: pl. festékpermet, lúgos aeroszol gázhalmazállapotúak szervetlen: pl. savgőzök, klór, nitrogénoxidok, szén-monoxid, szén-dioxid szerves: pl. oldószergőzök, vegyipari alapanyagok (VCM), PB-gáz A mérgező hatás súlyossága függ a mérgező anyag fizikai és kémiai sajátosságaitól, a szervezetbe került anyag mennyiségétől, a szervezetbe jutás helyétől és módjától, a felszívódás módjától, a szervezet állapotától, az anyag további sorsától a szervezetben Védekezés szellőztetés munkaszervezés, előírások betartása, egyéni védőeszközök rendszeres, gondos takarítás A munkahelyen az egészségügyi követelményeknek megfelelő klímatényezőjű és tisztaságú levegő biztosítása az épületek, a technológiák célszerű kialakítása mellett a fűtés és szellőzés feladata 3.3. Természetes szellőzés Az épületek belső terei és a külső tér közötti légcsere, ha az a külső levegő áramlása, vagy a külsőés belső levegő hőmérsékletének, nyomásának különbsége, vagy ezek együttes hatása alapján alakul ki. Létrejöttének feltétele, hogy a belső és a külső tér közötti határoló falak a levegő átbocsátására alkalmasak legyenek és nyomáskülönbség jöjjön létre. Téli állapotban ne érje a dolgozókat káros hideg hatás Helyiségek mesterséges általános szellőzése Kiegyenlített szellőzés A helyiségben a légnyomás megegyezik a környezet levegőjének nyomásával. Nehéz beállítani, ezért különösen ártalmas szennyező anyagoknál ne alkalmazzuk. Jól alkalmazható meleg elvezetésénél, tömegtartózkodási helyek szellőztetésénél és ahol a szennyező anyagok szervezetlen be- vagy kiáramlása következményekkel nem járhat. Előnye, hogy: a levegő befúvása és elszívása egyenletesebbé tehető, a szervezetlen be- és kiáramlás kismértékű; a huzatjelenségek kisebb mértékűek Túlnyomásos szellőzés Helyiségben néhányszor tíz pascal túlnyomást létesítünk, a szennyező anyagok egy része szervezetlenül (ajtó, ablakrések) a környező légtérbe áramlik és további ártalmakat okozhat. Gáz-, gőz-, porszennyeződések és kellemetlen szag keletkezhet, ilyenkor túlnyomásos szellőzést ne alkalmazzunk. A túlnyomásos szellőzést elsősorban a meleg levegő és a felesleges nedvesség (köd) elvezetésére alkalmazzák, ilyen rendszer kell akkor is, ha a helyiséget a környezet hatásaitól akarjuk megvédeni, vagy olyan helyiségben is, ahol kályhafűtés van. 18

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató

Részletesebben

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM A 10/2007. (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

Darukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42

Darukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök:

Tárgyalásra kerülő témakörök: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE I. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Létesítési folyamat szervezésére és bonyolítására vonatkozó követelmények Épületek, építmények munkabiztonsági-

Részletesebben

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS HATÓSÁGI HIVATAL Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban Göd, 2007. május 30. Összeállította: Rávai Attila mk. ezredes

Részletesebben

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei

Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Gyakorlati munkavédelem, a kivitelezés gyakorlati munkavédelmi ismeretei Órabeosztás 13,30 óra Regisztráció 14,00 óra Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok A munkavédelmi jogszabályok rendszere

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 0110-11/2

Részletesebben

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és.

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

Fémtömegcikkgyártó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető

Fémtömegcikkgyártó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Fémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető

Fémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: I. 0673-06/1 Tűz, munka- és balesetvédelmi valamint környezetvédelmi előírások alkalmazása

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat

Részletesebben

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 6200-11 Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 6200-11/2 Munka-, környezet-

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a Fürdőüzemi ügyfélkapcsolati tevékenység, a Fürdőüzemi munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem és a Szuggesztív kommunikáció

Részletesebben

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! 2016.01.01-2016.02.14. között 2016.02.15-től Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0110-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Hatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság

Hatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság Hatósági ellenőrzés szabálytalanság legkisebb legnagyobb 1. előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 1 000 000 2. szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási 200 000 3 000 000 tevékenységben

Részletesebben

2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE. Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok

2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE. Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi LXXV. törvény

Részletesebben

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus Magasépítő technikus 54 582 04 1000 00 00 Mélyépítő technikus Mélyépítő technikus

54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus Magasépítő technikus 54 582 04 1000 00 00 Mélyépítő technikus Mélyépítő technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza.

Részletesebben

Munkahelyi elsősegélynyújtás

Munkahelyi elsősegélynyújtás BSZ stúdió Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Munkahelyi elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó felszerelések kezelése Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Mun ka v édelem munka környezetvédelem munkavédelem 1. Ergonómia munkarendszer munkafeladat munkafolyamat

Mun ka v édelem munka környezetvédelem munkavédelem 1. Ergonómia munkarendszer munkafeladat munkafolyamat Munkavédelem Az emberi társadalom egyik legfontosabb, talán leginkább meghatározó jellemzője az értékteremtő, gazdaságilag és erkölcsileg hasznos emberi munka. A kormányzatnak a piacgazdaságban is fontos

Részletesebben

Zajcsökkentés az építőiparban

Zajcsökkentés az építőiparban ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,

Részletesebben

Írta: MTbiztonsag szeptember 28. szombat, 18:45 - Módosítás: április 05. szombat, 21:24

Írta: MTbiztonsag szeptember 28. szombat, 18:45 - Módosítás: április 05. szombat, 21:24 Amikor a tűzvédelem fontosságáról beszélünk, akkor mindenki úgy gondolja, hogy a leégő hatalmas épületek rémképe és a várható pusztulás eléggé visszatartja a cégeket és a dolgozókat a hanyagságtól. Mivel

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó: Forgalmazó: Felelős személy: BRADOLIFE fertőtlenítő kendő fertőtlenítő kendő Florin Vegyipari és Kereskedelmi

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATBAN. Készítette: Dér Zsolt

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATBAN. Készítette: Dér Zsolt KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA A GYAKORLATBAN Készítette: Dér Zsolt Kockázat: a veszély bekövetkeztének valószínűsége Valószínűség Súlyosság R=WxK Értékelés: kockázatértékelő mátrix: Egészségkárosító

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése A munkakörnyezet ergonómiai értékelése Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezet B. Szociális környezet Környezet A. Fizikai környezet 1. Világítás

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai

1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai 1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól

Részletesebben

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai Országos Tűzvédelmi Konferencia Visegrád, 2011. szeptember 16. 2011. szeptember 16. Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő 1 Tűzveszélyességi osztályba sorolás:

Részletesebben

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3. Dátum: 2006.01.26. Oldal:1/5 Verzió: 1 1. Termék neve Kereskedelmi elnevezés: Gyártó és forgalmazó cég: Cím: Telefon: Fax: Veszély esetén hívható: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre utca

Részletesebben

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése Általános szabályok A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabályokat alkalmazni kell valamennyi

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

Általános laboráns Laboratóriumi technikus

Általános laboráns Laboratóriumi technikus A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Információtartalom vázlata:

Információtartalom vázlata: 11-6, Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1. Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye számba a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét

Részletesebben

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P (Veszélyes készítményhez)

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P (Veszélyes készítményhez) Adatlap száma: KEM 2R-02 A kiállítás/felülv. kelte: 2005. szeptember 20. Oldalszám: 1/5 1. A készítmény neve (kereskedelmi név): MÉSZPÓTLÓ Gyártó :KEMIKÁL Építõanyagipari ZRt. cím: tel.: 215-7370 fax:

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján )

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján ) Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján ) 1. A kérelmező adatai 1.1. Jogállása: 1.Jogi személy (Kft. Rt. Kht. stb.) 2. Jogi személyiséggel

Részletesebben

A (32/2011. (VIII.25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

A (32/2011. (VIII.25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Balatonföldvár 2013. március 21. Lengyelfi László 6. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak,

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Mire tanítanak a súlyos balesetek? Előadó: Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

H Hódmezõvásárhely Garzó I. u. 3.

H Hódmezõvásárhely Garzó I. u. 3. Dátum: 2008.04.16 Oldal:1/5 Verzió: 2 1. Termék neve Kereskedelmi elnevezés: Gyártó és forgalmazó cég: Monolite Trade Kft. Cím: 6800 Hódmezõvásárhely, Garzó Imre utca 3. Telefon: 62/ 241-239 Fax: 62/ 242-238

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben