IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok"

Átírás

1 IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport Humánerőforrás-fejlesztési Szakmai Munkacsoport 2004/1/3.5. AZ ÉLETHOSSZIG TANULÁS MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS AZ UNIÓS ORSZÁGOK TAPASZTALATAI Budapest, március

2 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EUtámogatások Hivatala megbízásából, az Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport Humánerőforrás-fejlesztési Albizottsága keretében a KÉ.6632/2003. közbeszerzés alapján. Kutatásvezető: Tóth István György A kutatási program témacsoportjai: 1. Humánerőforrás-fejlesztési Szakmai Munkacsoport kutatásvezető: Tóth István György vezérigazgató (TÁRKI Rt.) 1.1. témavezető: Szivós Péter vezető kutató (TÁRKI Rt.) 1.2. témavezető: Gál Róbert vezető kutató (TÁRKI Rt.) témavezető: Halász Gábor főigazgató (OKI). 2. Innováció és Információs Társadalom Szakmai Munkacsoport témavezető: Z. Karvalics László igazgató (ITTK) témavezető: Fábián Zoltán vezető kutató (TÁRKI Rt.) 3. Szociálpolitikai Szakmai Munkacsoport kutatásvezető: Gyulavári Tamás egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem) 4. Egészségügyi Szakmai Munkacsoport kutatásvezető: Dr. Jávor András mb. igazgató (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Intézet) A tanulmányt készítette: Róbert Péter habilitált egyetemi docens (TÁRKI Rt.) A tanulmány opponense: Galasi Péter egyetemi tanár (BKÁE Humánerőforrás Tanszék) TÁRKI Rt Budapest, Budaörsi út Budapest, Pf. 71. Tel.: Fax: Internet: 2

3 Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport Humánerőforrás-fejlesztési Szakmai Munkacsoport 1/3.5. AZ ÉLETHOSSZIGLANI TANULÁS MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS AZ UNIÓS ORSZÁGOK TAPASZTALATAI Készítette: Róbert Péter, habilitált egyetemi docens Budapest, március 3

4 4

5 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Miért fontos az élethossziglani tanulás? Európa legfontosabb erőforrása az ember Miért fontos az élethossziglani tanulás? Európa legfontosabb erőforrása az ember Mit is értünk élethossziglani tanuláson? folyamatos ismeretszerzés a bölcsőtől a koporsóig Melyek az Európai Unió legfontosabb célkitűzései és követelményei? Hol tart Magyarország? A kínálati oldal: Az élethosszig tartó tanulás intézményi háttere Magyarországon A felnőttoktatás fogalma, területei, funkciói Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás A munkahelyi képzések A keresleti oldal: kik tanulnak és kik nem? Néhány korábbi kutatási eredmény Európai Uniós kitekintés Felhasznált irodalom

6 Vezetői összefoglaló 1) Az Európai Unió dokumentumai szerint az élethossziglani tanulásnak két alapfunkciója van: a) A foglalkoztathatóság előmozdítása, a munkaerő-piaci részvétel, a jó minőségű munka biztosítása a polgárok minél szélesebb köre számára, és ennek révén a társadalmi kirekesztődés/kirekesztettség mérséklése. b) Az állampolgárok tevékeny részvételének az ösztönzése a gazdasági, társadalmi élet minden területén és minden szintjén, és ezzel a társadalmi kohézió erősítése. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező változtatások motorjául az átalakításra szoruló oktatási és képzési rendszereknek kell szolgálniuk. 2) Az uniós dokumentumok azt emelik ki, hogy az egész életen át tartó tanulás sikeres megvalósításának két alapvető kulcsa az egyéni motiváltság és a tanulási lehetőségek széles tárháza. Más szavakkal, a tanulás iránti igényeket éppúgy növelni kell, mint a képzési kínálatot, főleg az iskoláztatástól, az oktatástól távol lévő csoportok esetében. 3) Az élethosszig tartó tanulásról beszélve alapvetően háromféle módozatot kell kiemelnünk: a) a formális (iskolarendszerű) oktatást; b) a nem formális (iskolarendszeren kívüli) képzést és c) az informális tanulást. A nem formális tanulási struktúráknak az iskolarendszerű képzéshez való kapcsolódási pontjai sok esetben kidolgozatlanok. Ez pedig annál is fontosabb lenne, mert a munkaerő-piaci struktúrák gyors változása megköveteli a flexibilis tanulási formák terjedését, az igényekhez jobban idomuló képzési rendszerek kidolgozását. Tehát a jövőbeni oktatáspolitikának ez egy alapvető feladata lesz. Az informális tanulás esetében pedig kevésbé a munkaerő-piaci, inkább a társadalmi integrációs funkció kap prioritást. 4) Az élethossziglani tanulásról szóló dokumentumaiban az Unió hat olyan alapcélt jelöl meg, amelyek teljesülése nagymértékben hozzájárulhat a tudásalapú társadalom megteremtéséhez. Ezek a következők: a) az új készségek és ismeretek biztosítása mindenki számára; b) az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjének a lényeges emelése; c) a hatékony oktatási és tanulási módszerek és struktúrák kialakítása az élethossziglani tanulás kibontakoztatásához; d) jelentősen javítani kell a tanulás eredményének értékelési rendszerén, különösen a nem formális és az informális tanulás területén; e) a tanulási lehetőségekről való minőségi információ és tanácsadás biztosítása mindenki számára az életpálya bármely szakaszában; f) a tanulási lehetőségek legyenek az otthonhoz minél közelebb. 5) A hazai felnőttoktatás fogalma komplex, amelybe beleértjük az általános és a szakmai képzést éppúgy, mint a kulcskompetenciák nyelvtudás, informatikai ismeretek 6

7 fejlesztésére irányuló törekvéseket. Ide tartozik az iskolarendszerű oktatás, az iskolarendszeren kívüli képzés és a munkahelyi továbbképzés. Ezek az oktatási formák egyszersmind az élethossziglani tanulás részét is képezik. 6) Ehhez kapcsolódóan, a felnőttoktatás négy alapfunkcióját kell kiemelnünk: a) a második esély megteremtése a megfelelő alapképzettséggel nem rendelkezőknél; b) a munkaadók folyamatos szakmai képzése; c) a foglalkoztatást elősegítő oktatások; d) az általános- és a kulcskompetenciák elsajátítását segítő képzések; 7) Az iskolarendszerű felnőttképzés alapvetően a második esély funkció megteremtésének az eszköze. Azok, akik nappali tagozatos tanulmányaik keretében nem jutottak megfelelő képzettséghez, ezt csak a felnőttképzés keretében tudják pótolni. A kilencvenes években a felnőttek általános iskolai tanulása jelentősen csökkent. A középfokú felnőttoktatást illetően viszont növekedésnek voltunk tanúi, főleg a gimnáziumok esetében. Az iskolarendszerű felnőttoktatást tekintve a legnagyobb előretörést a felsőfokú képzés tekintetében tapasztalhattuk: az 1990-es bázishoz viszonyítva mindegy ötszörösére emelkedett a felsőoktatási intézmények nem-nappali tagozatán tanulók száma. 8) Az iskolarendszeren kívüli képzési piac nagyon heterogén, a legfontosabb formák a következők: a) az iskolarendszer egyes intézményein belül szerveződő munkaerő-piaci képzés b) privatizált átképző intézmények, oktatási központok; c) Regionális Munkaerő fejlesztő és Képző Központok d) a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek által létrehozott képzési vállalkozások; e) oktatásszervező- és képző vállalkozások; f) egy-egy szakmai profil képzésére alakult vállalkozások; g) nemzetközi projekteket honosító vállalkozások; i) képzéssel foglalkozó non-profit szervezetek. Összességében, mind az iskolarendszeren kívüli képzések, mind a részt vevők száma dinamikusan emelkedett az elmúlt években. 9) Az Európai Unióban a felnőttképzés egyre jelentősebb terepévé válik a munkahelyi oktatás, a csatlakozó országokban azonban ennek a képzési formának sokkal kisebb a jelentősége. Lényeges eltérés van a különböző nagyságú vállalatok/vállalkozások között a munkatársaiknak nyújtott továbbképzési lehetőségeket illetően. Amíg a nagy cégek többsége (Magyarországon mintegy 80 százaléka) biztosít belső vagy külső tanulási lehetőséget, addig a kis cégeknél jóval alacsonyabb ez a hányad (nálunk 32 százalék volt 1999-ben). Ezért is tartja nagyon fontosnak az Unió, hogy a jövőben megteremtődjenek azok az ösztönző rendszerek, amelyek a kisebb cégek oktatási szerepvállalását növelik. 10) Elsősorban a magasabb iskolai végzettség jár együtt nagyobb tanulási kedvvel: a szakközépiskolai végzettségűek 9, a diplomások 13, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 15 százaléka tanul tovább. A tanuló fiatalok egynegyede főiskolára, egytizedük egyetemre jár; 7

8 mintegy 10 százalékot tesz ki azok aránya, akik a gimnázium utolsó két évét végzik, valamint azoké is, akik az érettségi után szakmát tanulnak. Az elemzések alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon a felnőttkori tanulás elsősorban a munkaerőpiachoz történő alkalmazkodásként értelmezhető. 11) A csatlakozó országokban az EU átlagánál szinte mindenütt alacsonyabb a évesek tanulási részvétele; Magyarország pedig még ezen országok között is az utolsó helyek egyikét foglalja el. Nálunk egy 2002-es felvétel szerint a vizsgálatot megelőző egy hónapban a férfiaknak mindössze 3, a nőknek pedig 3,7 százaléka vett részt valamilyen iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben. 12) Szinte mindenütt növekedett a tanulási kedv az elmúlt néhány évben. Különösen így van ez például Szlovéniában, de Finnországban is, ahol pedig már korábban is az egyik legmagasabb volt a évesek tanulási részvétele. Magyarországon az emelkedés csekély mértékű: a kilencvenes évek második felének vizsgálata szerint a vonatkozó korosztály 19 százaléka vett részt képzésben a felmérést megelőző egy évben, a évi adatok szerint 21 százaléka. 8

9 1. Miért fontos az élethossziglani tanulás? Európa legfontosabb erőforrása az ember 1 Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott értekezlete döntő fontosságúnak bizonyult az Unió jövőbeni cselekvési irányainak a meghatározása szempontjából. Következtetései azt támasztják alá, hogy Európa vitathatatlanul átlépett a tudás társadalmának korába, és vállalnia kell az ezzel járó változtatási kényszereket. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt az egyéneknek is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz új cselekvési módokat kialakítva és követve, másrészt a nagy intézményi struktúráknak is olyan módon kell megújulniuk, amely lehetővé teszi a tanulás iránti kereslet és a kínálati oldal problémamentes összecsiszolódását. Az Európai Tanács következtetései szerint a tudástársadalom megteremtésének az alapja az egész életen átívelő tanulás ideájának a gyakorlatba való átültetése a tagállamok mindegyikében. De miért is válik egyre fontosabbá korunkban az egész életpályán átívelő tanulás? Az Unió dokumentumaiban két alapvető cél, megközelítés emelődik ki: 1) A foglalkoztathatóság előmozdítása, a munkaerő-piaci részvétel, a jó minőségű munka biztosítása a polgárok minél szélesebb köre számára, és ennek révén a társadalmi kirekesztődés/kirekesztettség mérséklése. 2) Az állampolgárok tevékeny részvételének az ösztönzése a gazdasági, társadalmi élet minden területén és minden szintjén, és ezzel a társadalmi kohézió erősítése. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező változtatások motorjául az átalakításra szoruló oktatási és képzési rendszereknek kell szolgálniuk. Az élethossziglani tanulásról szóló közös európai memorandum 2 kiemeli, hogy az egész életpályán átívelő tanulás gyakorlatba való átültetését szolgáló közös munkának a következő célok elérését kell szolgálnia: Olyan nem kirekesztő társadalom megteremtése, ahol mindenki egész életén át egyenlő eséllyel részesülhet a tanulásban; ahol az oktatási szolgáltatások mindenekelőtt az egyéni igényeken és szükségleteken alapulnak. 1 In: European Council Presidency Conclusions, Lisszabon, március ; 5. bekezdés oldal. 2 A Memorandum on lifelong learning. Comission Staff Working Paper; Brussels, 2000; SEC(2000)

10 A képzés, a tanulás módozatainak a hozzáigazítása az egyéb gazdasági-társadalmi szerepekhez, mindenekelőtt a munkaerő-piaci részvételhez és a családi kötelezettségvállalásokhoz. Minden ágazatban biztosítani kell azt, hogy a szakképzettségnek, az oktatásnak a lehető legmagasabb szintje valósuljon meg. Emellett arról is gondoskodni kell, hogy a munkavállalók tudása és képesítése a foglalkozások és a munkaadók által támasztott igényeknek maximálisan megfeleljen. A polgárokat a közéletben való tevékenyebb részvételre kell ösztönözni; ehhez viszont olyan tudásokkal, ismeretekkel kell őket ellátni, amelyek csak folyamatos tanulással, képzéssel sajátíthatók el. A siker kulcsa az egész életen átívelő tanulás iránti közös felelősségvállalás a kulcsfontosságú szereplők a tagállamok, az európai intézmények, a szociális partnerek és a vállalatok/vállalkozások részéről, csakúgy mint a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek, a legkülönfélébb képzési szolgáltatók és nem utolsó sorban maguknak a polgároknak a részéről. Érdemes felhívnunk a figyelmet arra, hogy az élethossziglani tanulásra vonatkozó uniós dokumentumok egyszerre fókuszálnak a képzettség és a munkaerőpiac közötti kapcsolat konkrét problémáira, valamint az állampolgárok társadalmi integrációjának sokkal képlékenyebb kérdéseire. Ahogyan az élethossziglani tanulásról szóló európai memorandum is fogalmaz: a modern tudástársadalom a változás erőpróbáját is jelenti. A globalizáció, a kiszélesedő kommunikáció átformálja az emberek kulturális horizontját, és megváltoztatja a gazdasági versenyképesség tartalmát. Az életstílus, az életvezetés pluralizálódik, az egyének döntéseiket illetően egymástól nagyon különböző alternatívák közül választhatnak, amely az életutak nagyfokú differenciálódásához vezet. Az új szituáció kulcsszava a bizonytalanság, amely elsősorban a kalkulatív döntések kimeneteivel kapcsolatos kockázatok növekedésében nyilvánul meg. A társadalmi kockázat ilyen típusú jelentésváltozása (jól kalkulálni és jól dönteni nemcsak akkor nehéz, ha kevés, hanem akkor is, ha túl sok információ áll rendelkezésre) kihat az egyéni életpálya alakulására is. Kockázati társadalomban élni annyit jelent, hogy az ember nap mint nap konfrontálódik azzal a ténnyel, hogy élete kisebb-nagyobb döntéseit egy olyan világban kell meghoznia, amely, egyrészt, az alternatívák széles tárházát kínálja, másrészt viszont mindenegyes választási lehetőség magában rejti a bizonytalanságot, a rossz döntés kockázatát (erről lásd: Beck, 1992 [magyarul: 2003]). Ilyen feltételek mellett az életpálya tervezése nem más, mint egy iterációs folyamat, amelynek során a kívülről jövő 10

11 információk, lehetőségek, korlátok és a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével időrőlidőre fölülíródnak a korábbi döntések és átszerveződik a korábbi életmód, életvezetés (Giddens, 1994). Egy ilyen világ egyre inkább nélkülözhetetlen elemévé válik az élethossziglani tanulás, hiszen az új ismeretek, és egyáltalában a munkaerőpiac, a gazdasági lehetőségek változására vonatkozó információk csak így érhetők el. Ma már a múlté az az állapot, amikor a gyermekkorban elsajátított tudás egy egész életre elegendőnek bizonyult. Ugyanakkor, az élethosszig tartó tanulás szerves eleme az alapoktatás is, hiszen e nélkül minőségi továbblépés nem képzelhető el. Az alapoktatás és az ezt követő elsődleges szakmai képzés során minden fiatalnak el kell sajátítania a tudásalapú társadalom által megkövetelt új alapismereteket. Ennek során arról is gondoskodni kell, hogy a fiatalok megtanuljanak tanulni és pozitívan viszonyulni az ismeretszerzéshez. Az emberek csak akkor fogják megtervezni az egész életükre szóló tanulási tevékenységeiket, ha akarnak tanulni, ha ettől nem tántorítják el őket a korábbi negatív tapasztalatok, kilátástalan iskolai kudarcok. A továbbtanulás akkor sem túlságosan vonzó, ha a gyakorlatban a munkaerőpiacon használhatatlannak bizonyulnak a megszerzett bizonyítványok, vagy ha azért nem tudják kihasználni az elvileg meglévő tanulási lehetőségeket az emberek, mert azok rossz időben, rossz ütemezésben, esetleg irreálisan magas költségigénnyel jelentkeznek. Nem lesz motivációjuk részt venni olyan tanulási gyakorlatokban sem, amelyek tartalma és módszere nem veszi figyelembe korábbi élettapasztalataikat, korábbi képzési életútjukat. Az egész életen át tartó tanulás sikeres megvalósításának két alapvető kulcsa az egyéni motiváltság és a tanulási lehetőségek széles tárháza. Más szavakkal, a tanulás iránti igényeket éppúgy növelni kell, mint a képzési kínálatot, főleg az iskoláztatástól, az oktatástól távol lévő csoportok esetében. A felnőttkori tanulás nem közelíthető meg ugyanazokkal az eszközökkel, mint az első képzettség megszerzéséért folytatott tanulás; mind céljait, mind eszközeit tekintve nagyon különböző lehet attól ahogyan erre az OECD témával foglalkozó jelentései is rávilágítanak (OECD, 1996, 1998). Az élethosszig tartó tanulásnak, mint lehetőségnek a számba vétele különösen a következő társadalmi csoportoknál indokolt: Azoknál, akiknek az elsődleges iskolai végzettsége nagyon alacsony: általános iskolánál kevesebb vagy általános iskola. Ebben az esetben a tanulás célja valamilyen szakképesítés megszerzése kell legyen. 11

12 Azoknál, akiknek van ugyan szakképesítése, de az olyan jellegű, amely esélytelenné teszi számukra a munkavállalást. Azoknál, akik ugyan dolgoznak, de olyan foglalkozásokban tevékenykednek, ahol a fizetés mértéke nagyon alacsony, ezért indokolt számukra a szakmaváltás. A kutatások azt bizonyítják, hogy éppen ez az a csoport, akik számára a formális képzési lehetőségek a leginkább limitáltak. Amíg a magas keresetűeknek a vállalatok, intézmények nagy számban ajánlanak fel továbbképzési utakat, és a munkanélkülieknek is számos átképző program áll a rendelkezésükre, addig az alulfizetett állásokban dolgozók számára alig-alig vannak ilyen lehetőségek. A fogyatékossággal élők számára, akiknek a képzése olyan speciális kérdéseket vet fel, amelyek nem kezelhetők megfelelően az általános képzési rendszer keretein belül. Alapkérdés, vajon az élethossziglani tanulási lehetőségeket valóban ezek a csoportok használják-e ki leginkább? Az OECD felmérései szerint nem, hiszen a felnőttkori tanulás lehetőségeivel elsősorban a fiatalok évesek és az egyébként is magasan iskolázottak élnek. Ez az a réteg, amelyik számára az emberi tőkébe való további befektetés a legnagyobb hasznot hozza mind a keresetek, mind a karrierlehetőségek szempontjából. Ennek egyrészt az az oka, hogy a kvalifikáltak vannak a leginkább tudatában annak, hogy a folyamatos ismeretszerzéssel kitágíthatják munkaerő-piaci esélyeiket; másrészt a vállalatok, intézmények is a jól képzett munkatársaikba igyekeznek befektetni, számukra hirdetik meg képzési programjaik többségét. A kutatások azt bizonyítják, hogy éppen az előbbiekben felsorolt veszélyeztetett csoportok azok, amelyeknél a legkisebb igény mutatkozik a képzettség növelésére, a tudás gyarapítására, akik számára a legkevésbé egyértelmű, hogy iskolázottságuk növelése kiút lehet kedvezőtlen helyzetükből. (Az persze már más kérdés, hogy a megszerzett képzettség valóban eladható-e a munkapiacon.) Ezek a nemzetközi kutatásokból származó eredmények egyértelműen jelzik a továbblépési lehetőségeket és szükségleteket is az élethossziglani tanulás intézményrendszerének kiépítése terén. 12

13 2. Mit is értünk élethossziglani tanuláson? folyamatos ismeretszerzés a bölcsőtől a koporsóig 3 A 2002 júniusában elfogadott Európai Uniós határozat 4 szerint élethosszig tartó tanuláson értjük mindazokat, az életpálya különböző pontjain megjelenő tanulási tevékenységeket, amelyek célja a tudás fejlesztése, olyan ismeretek, képzettségek, kompetenciák megszerzése, amelyek növelik a munkaerő-piaci, foglalkoztatási esélyeket és egyúttal lehetővé teszik az egyéni célok megvalósítását, valamint a különböző közösségek életében való aktívabb részvételt, ezáltal hozzájárulva a társadalmi kohézió erősödéséhez. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezen definíció szerint amely összhangban van a korábbiakban jelzett konkrétabb és általánosabb célokkal - ide sorolhatók mindazok a tanulási tevékenységek, amelyek 5 valamilyen céllal - az esetek többségében az információszerzésnek, a tudás fejlesztésének, képzettségek, képesítések megszerzésének a céljával valósulnak meg; nem véletlenszerűek, hanem a folyamatosság és az alsó korlát nélküli időtartam jellemzi őket; függetlenek az információszerzés formáitól: megvalósulhatnak formális (iskolarendszerű) keretek között éppúgy, mint kevésbé formális körülmények között (iskolarendszeren kívüli képzések, munkahely nyújtotta tanulási lehetőségek, az önképzés különböző formái, stb.) függetlenek a finanszírozás formájától: fizethetik a képzést közszféra különböző intézményei, vállalatok/vállalkozások és maguk a tanulásban részt vevők is; függetlenek az információ-átadás, a tanulás eszközeitől: ez történhet a hagyományos formákban csakúgy, mint a modern kommunikációs technikák felhasználásával. Az élethosszig tartó tanulás további nagyon fontos sajátossága, hogy a népesség egészének (tovább)képzését, tudásbeli gyarapítását tűzi ki célul, függetlenül az életkori, a 3 In: A Memorandum on lifelong learning. Comission Staff Working Paper; Brussels, 2000; SEC(2000) Council Resolution of 27 June 2002 on lifelong learning. Official Journal of the European Communities. 2002/C 163/01. 5 Lásd: Report of the EUROSTAT Task Force on measuring lifelong learning. In: 14th CEIES Seminar Measuring lifelong learning. European Commission, EUROSTAT,

14 munkaerő-piaci, a lakóhelyi, a származási, stb. sajátosságoktól. Ahogyan arra a megnevezés is utal, az életút egészét átfogja, azonban magától értetődően más formákban, más hangsúlyokkal nyilvánul meg az életpálya különböző szakaszaiban. Erről ad képet az 1. ábra. 1. ábra Az élethosszig tartó tanulás sémája IDŐSEBBEK KEVÉSBÉ FORMÁLIS KÉPZÉSEK 5. Az informális tanulás 4. Felnőttek iskolarendszeren kívüli, nem formális képzése: (újabb) képesítés 3. Fiatalok iskolarendszeren kívüli, nem formális képzése: (újabb) képesítés 2. Felnőttek isk. rendszerű képzése: magasabb végzettség, (újabb) szakképzettség 1. Az első, formális végzettség megszerzése FORMÁLIS KÉPZÉSEK FIATALOK Az ábra függőleges tengelye a különböző képzési formák életútban megnyilvánuló sorrendiségét mutatja, míg a vízszintes tengely azokra az intézményi (és intézményen kívüli) keretekre koncentrál, amelyekben a tanulás megvalósulhat: Gyermekkorban/fiatal korban történik az első induló - iskolai végzettség megszerzése; ez a szakasz az esetek többségében éves korban lezárul (1. kvadráns). A statisztikák szerint azonban egyre többen vannak olyanok, akik elsősorban az esti, levelező képzés keretében tovább folytatják formális iskolai pályafutásukat, és magasabb végzettséget szereznek vagy (újabb) szakképzettséghez jutnak (2. kvadráns). A különböző képesítések megszerzésének, a tudás gyarapításának más útjai is vannak, amelyeket mind a fiatalabbak, mind az idősebbek igénybe vehetnek: ez történhet iskolarendszeren kívüli, nem formális képzések (pl. munkahelyi kurzusok, munkanélküliek átképzésére irányuló tanfolyamok; 3. és 4. kvadráns) keretében éppúgy, mint a szervezett formát nem kívánó, informális tanulás segítségével (5.). 14

15 A korábbiakban mind az oktatáspolitika figyelme, mint a közérdeklődés elsősorban az 1. és 2. kvadráns felé irányult; a formális iskolarendszerű képzés mechanizmusa az országok legtöbbjében részletesen szabályozott, a hozzáférés csatornái jól kiépítettek. Azonban, sokkal kisebb figyelem fordult a másik két kvadráns, illetve az informális tanulás felé, amiből következően az itt rejlő lehetőségek kevéssé feltártak, ezeknek a tanulási formáknak az iskolarendszerű képzéshez való kapcsolódási pontjai sok esetben kidolgozatlanok. Ez pedig annál is fontosabb lenne, mert a munkaerő-piaci struktúrák gyors változása megköveteli a flexibilis tanulási formák terjedését, az igényekhez jobban idomuló képzési rendszerek kidolgozását. Ahogyan az első ábra is rávilágít, az élethosszig tartó tanulásról beszélve alapvetően háromféle módozatot kell kiemelnünk: a formális (iskolarendszerű) oktatást; a nem formális (iskolarendszeren kívüli) képzést és az informális tanulást. Milyen kritériumok alapján történhet ezeknek a formáknak az egymástól való elhatárolása? Erről tudósít az 1. tábla. 1. tábla Az élethosszig tartó tanulás különböző fajtáit meghatározó kritériumok Kritériumok Formális Nem-formális Informális tanulás a) Szándékosság, deklarált cél X X X b) Szervezeti megnyilvánulás X X c) Intézményi keretek X X d) Hierarchikus struktúra X e) Felvételi (továbbhaladási) követelmények X f) Regisztráció/nyilvántartás X g) Meghatározott tanítási módszerek X X h) Időtartam (iskolai év) és ennek előre meghatározott felosztása X X Összefoglalóan: A formális tanulás mint szándékos, intézményi keretekben szervezett képzési tevékenység határozható meg, amelyet egy standardizált oktatási programot követően államilag elismert iskolai bizonyítvány vagy képzettség zár le, legyen szó magasabb végzettség vagy ugyanazon végzettségi szinten másféle képesítés megszerzéséről. 15

16 A nem-formális tanulás szintén valamilyen oktatással (is) foglalkozó intézményben zajlik (pl. képzési vállalkozás, oktatási központ, kulturális intézmény, munkahely). Maga a képzési programnak deklarált célja van, de rendszerint rövidebb a formálisnál és nem feltétlenül ad az állam által elismert képesítést. Az informális tanulásra a korábban említettek közül egyedül csak a szándékosság jellemző. Ez a tanulási forma nem ölt szervezeti kereteket, nem előre meghatározott, strukturált tanrend szerint zajlik, az esetek nagy részében nincs időtartama, a mindennapok részét képezi. Ide elsősorban a társadalmi integrációs célkitűzést szolgáló tanulási tevékenységek tartoznak. A 2. ábra az információ-szerzés teljes spektrumát vázolja fel. Itt, a fentebbiekben említett háromféle típus mellett, helyet kap a véletlenszerű, esetleges tanulás is, ami tulajdonképpen mindazokat az impulzusokat magában foglalja, amelyek a külvilágból a médián és a kommunikáció különböző csatornáin felénk irányulnak. Az ismeretszerzésnek ez a módja azonban kívül esik az élethosszig tartó tanulás tárgykörén (miközben valamilyen módon mindenből tanulunk, ami körülöttünk, ami velünk történik), ahogyan ez a korábbiakban említett definícióból is következik. 2. ábra Az ismeretszerzés, a tanulás teljes spektruma VÉLETLENSZERŰ TANULÁS INFORMÁLIS TANULÁS FORMÁLIS TANULÁS NEM FORMÁLIS TANULÁS Társadalmi, családi, individuális indíttatás Média, az emberi kommunikáció különböző csatornái 16

17 3. Melyek az Európai Unió legfontosabb célkitűzései és követelményei? Az élethossziglani tanulásról szóló dokumentumaiban 6 az Unió hat olyan alapcélt jelöl meg, amelyek teljesülése nagymértékben hozzájárulhat a tudásalapú társadalom megteremtéséhez. Ezek a következők: 1) Az új készségek és ismeretek biztosítása mindenki számára: Nyilvánvaló, hogy a hatékony munkaerő-piaci részvétel és gazdasági szerepvállalás elengedhetetlen feltételei közé tartozik az alapvető szövegértési, dokumentum-értelmezési, számolási ismeretek megléte. A XXI. századi Európában azonban a foglalkoztatásnak, a tevékeny állampolgári részvételnek ezeken az ismereteken túlmenően azok a modern tudások, készségek is nélkülözhetetlen elemei, amelyek nem feltétlenül a hagyományos iskolarendszerű oktatás keretei között sajátíthatók el a leginkább. Az Európai Tanács lisszaboni értekezletének következtetései szerint ezek a készségek a következők: informatikai jártasság, idegennyelv-ismeret, vállalkozási ismeretek, különböző műszaki jártasságok, szociális és kommunikációs ismeretek. A dokumentumok kiemelik, hogy ez a felsorolás az ismeretek tág, diszciplinákat átívelő területeire vonatkozik, amelyek elsajátítása hozzájárul a munkaerőpiacon és a különböző szintű közösségekben eligazodni és felelősségteljesen cselekedni tudó ember kibontakoztatásához. Ezen tudások némelyike (pl. az idegennyelvismeret) régi abban az értelemben, hogy már korábban is a humán erőforrások szerves részét alkotta, míg más képesítések (pl. az informatikai jártasság) az új kor terméke. Az élethossziglani tanulásról szóló memorandum külön kiemeli az olyan általános (vagy szociális) tudások fontosságát, mint az önirányítás készsége, vagy a kockázatvállalás, a kudarctűrés, a váltani tudás képessége. Ezek a készségek különösen is fontossá válnak a globalizáció korában, amikor mind a munkaerőpiac, mind a gazdasági-társadalmi tevékenységek egyéb területei egyre flexibilisebbé, egyre gyorsabban változókká válnak, és a bizonytalanság, a kockázat a mindennapok részét alkotja. 2) Az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjének a lényeges emelése: Az Unió lisszaboni értekezletének következtetései egyértelművé tették azt a célt, amely szerint növelni kell mind munkáltatói, mind össztársadalmi szinten a humántőkebefektetéseket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jelenlegi befektetési szintek sok esetben 17

18 túlságosan alacsonyak, másrészt arra utal, hogy újra kell gondolnunk azt is, hogy egyáltalán mi számít az emberi erőforrásokba való befektetésnek. A tagállamokban különböző adózási rendszerek, számviteli elszámolások léteznek; már csak ezért sem alkalmazható egyetlen megoldási mód az Unióban. Az ajánlások szerint az előrelépés egyik lehetősége az lehet, amely szerint a szociális partnerek keret-megállapodásokat hoznak létre és továbbképzési, tanulási célokat határoznak meg. Emellett, olyan ösztönzőket kell kidolgozni, amelyek az egyéneket az élethosszig tartó tanulásban való részvételre sarkallják. Ilyenek lehetnek például a következők: köz- és magántámogatásokból ösztöndíjak (vissza nem térítendő kölcsönök) nyújtása az arra rászorulóknak; olyan vállalati programok indítása, amelyek bizonyos mennyiségű időt és anyagi forrást biztosítanak az alkalmazottaknak a képzésben való részvételhez; államilag támogatott tanulmányi szabadság kiutalása a vállalatok tanuló munkatársainak; a gyermekgondozási szabadságon lévők számára olyan programok elindítása, amelyek hozzájárulnak a humán tőke megóvásához, esetleg megújításához a gyermekgondozás ideje alatt; az idősebb munkavállalók tanulásra ösztönzése és ebben való segítése. 3) A hatékony oktatási és tanulási módszerek és struktúrák kialakítása az élethossziglani tanulás kibontakoztatásához. A modern tudástársadalom megváltoztatja a tanulásról alkotott képünket; a hagyományos képzés eszközei és módszerei egyre inkább háttérbe szorítódnak. Ahogyan arra a Világbank (2003) egyik nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése is rávilágít, az élethossziglani tanulás korának pedagógiai módszerei és kontextusa alapvetően különbözik a tradicionális tanulás struktúrájától, ahogyan ez az alábbiakban is látható: 6 Erről részletesen lásd: Memorandum on Lifelong Learning. European Commissions,

19 Hagyományos tanulás a tudás forrása a pedagógus a tanulók önállóan (egyedül) dolgoznak a tanulásban való előrehaladást tesztek mérik minden tanuló ugyanazt a dolgot tanulja a tanárok pedagógiai alapképzést kapnak, amelyet a későbbiekben ad hoc tanfolyamokon egészítenek ki a jó tanulók ki vannak emelve, és a továbbhaladás feltétele az alsóbb szinteken való megfelelés forrás: Világbank (2003) Élethossziglani tanulás az oktatók feladata az, hogy útmutatókkal szolgáljanak a tudás forrásaihoz a képzésben részt vevők gyakorolva (az adott dolgot művelve) tanulnak a tanulók egyrészt csoportokban, másrészt egymástól tanulnak az értékelés a képzési utak és stratégiák kialakítását szolgálja az oktatók egyéni tanulási terveket dolgoznak ki maguk az oktatók is az élethossziglani tanulás részesei; alapképzettségükre szervesen épülnek rá a különböző szakképesítések a képzési lehetőségek és források az életpálya egészében elérhetőek Az élethossziglani tanulás kibontakoztatását segítik a modern informatikai és kommunikációs eszközök is, azáltal, hogy a tanulási technológiák nagy ívű innovációjára adnak lehetőséget. Elengedhetetlen, hogy a tanulási rendszerek igazodjanak a modern ember életformájához, és biztosítsák azoknak a társadalmi csoportoknak is a képzéshez való hozzáférését, amelyek a hagyományos tanulási rendszerekben háttérbe szorultak/szorulnak (idősek, kistelepüléseken élők, tartósan betegek/fogyatékosak, gyermekgondozási szabadságon lévők). 4) Jelentősen javítani kell a tanulás eredményének értékelési rendszerén, különösen a nem formális és az informális tanulás területén. A globalizáció idején a gazdasági versenyképesség fenntartásának záloga az emberi erőforrások maximális kihasználása. Ebben a vonatkozásban merül fel a diplomák, a szakképesítések fontossága, mint olyan jeleké, amelyek a munkáltatók, a civil társadalom számára hordoznak fontos 19

20 információkat. A tanulás megfelelő elismerésének a biztosítása a képzési szolgáltatás lényegi minőségi eleme. A nyitott munkaerőpiac az Unión belül megköveteli, hogy a bizonyítványok ne legyenek helyhez kötve, hanem a tagországok mindegyikében elismertek legyenek. Ez azonban megköveteli egy olyan minőségbiztosítási rendszer létrehozását mindenegyes országban, amely - egy akkreditációs folyamaton keresztül értékeli, monitorozza és megfelelő állami minőségbiztosítási garanciákkal látja el a különböző felnőttképzési formákat 7. A tudás, a tanulás megfelelő módon való igazolása ösztönzőként is funkcionálhat az élethossziglani tanulás elősegítésében, főleg az olyan elbizonytalanodott csoportoknál, mint a tartós munkanélküliek, a munkapiacról kiszoruló egyéb inaktívak. Mindezeken túlmenően, az OECD (2003) külön is kiemeli a korábbi bizonyítványok, képzettségek, tanulási tapasztalatok elismerésének fontosságát. Ezeknek a megelőző tudásoknak a kredit-rendszerű figyelembe vétele segítheti a tanulás folyamatosságát és biztosíthatja a különböző képzési formák szerves egymásra épülését az egyéni életútban. 5) A tanulási lehetőségekről való minőségi információ és tanácsadás biztosítása mindenki számára az életpálya bármely szakaszában. A korábbi időszakokban az iskolai és a munkaerő-piaci életszakaszok egymástól jól elkülönültek: az iskola befejezését követte a munkába állás, amelyet már legfeljebb különböző speciális szakmai képzések tarkítottak. Mára azonban ez megváltozott; globalizálódó korunkban többször is rákényszerülhetünk (munkapiaci) váltásra, amely magától értetődően vonja maga után a tanulás kényszerűségét (vagy lehetőségét). Azt azonban nem mindig könnyű eldöntenünk, hogy mit, hol, hogyan tanuljunk; egyáltalán, hogy mi legyen a következő lépésünk karrierünk tervezésekor. Ebből viszont az következik, hogy a tanulás új korában a létrejövő intézményrendszernek a tanácsadás, az orientálás funkcióját is el kell látnia. Ahogyan arról már korábban is volt szó, a modern tudásalapú társadalmakban a gazdasági versenyképesség fenntartása csak aktív polgárokkal képzelhető el, akik kellő motiváltsággal bírnak ahhoz, hogy egyéni és szakmai fejlődésüket megvalósítsák. Ez viszont azzal jár, hogy az intézményrendszereknek a kínálatiról a keresleti megközelítésre kell áttérniük, és a felhasználók igényeit és szükségleteit kell a középpontba állítaniuk. Azaz, olyan szakemberekre van szükség a felnőttképzés területén (is), akik a megfelelő információk birtokában orientálják, az életpálya-döntések meghozatalához szükséges tanácsokkal látják el az egyéneket. Emellett ezeknek a szakembereknek illetve az őket foglalkoztató intézményeknek a feladata az is, hogy 7 Az OECD jelentésében (2003) a portugál példát (ez az ún. QUALFOR [Programme for Certification of Training Institutions]) emeli ki, mint esetlegesen követendő rendszert a felnőttoktatás minőségének monitorozására és ellenőrzésére. 20

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2010. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az intézmény Szakmai Tanácsadó Testülete 2008.12.21-én

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Szak- és felnőttképzés problémái

Szak- és felnőttképzés problémái Szak- és felnőttképzés problémái ill. Agóra Oktatási Kerekasztal: Oktatáspolitikai alapvetések Kizárólag 3 éves képzés minden szakmában (2+2 helyett) Heti 7 óra (a 35-ből) mindenre, ami nem szakmai ismeret

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

A felnőttképzés finanszírozása

A felnőttképzés finanszírozása Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben