HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 6. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Dobos László Nagy István Górász András Bendász Ernő

3 Helyzetkép Magyarország Működik-e szabályozott keretek között felnőttoktatás, amelynek célja az alapfokú iskolai végzettség vagy az érettségi megszerzése? A téma tárgyalásához szükséges definiálni a felnőttek képzésének, továbbképzésének két területét, mert ezeket igen gyakran használják még szakemberek is pontatlanul. A felnőttek képzésének, továbbképzésének két nagy terülte a felnőttoktatás és a felnőttképzés. A felnőttoktatás célja az alapvető műveltség, a szakmai képzésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges végzetség (a 8 évfolyamos általános iskola befejezése, illetve az érettségi) megszerzése. Az évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. Ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. A 1990-es évek végétől az általános iskolák - mint alapfokú iskolák - felnőttoktatási tevékenysége visszaesett. Ez a csökkenés 2000 után még tovább folytatódott. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a fiatalok 96-98%-a a tankötelezettség végéig (18. év betöltése) befejezi az általános iskola nyolcadik osztályát. Jelenleg iskolarendszerű alap és középfokú felnőttoktatás Magyarországon közel 500 intézményben zajlik. Az oktatás nappali tagozatos illetve esti tagozatos tanrendben folyik. A gyakorlatban az iskolarendszerű felnőttoktatás mind alap, mind pedig középfokon a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiból érkezőket kell, hogy oktassa. A résztvevők elsősorban: általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, középfokú képzésben eddig nem részesülők, a középfokú képzésből valamilyen ok miatt kimaradtak, a kedvezőtlen feltételekkel (munkanélküliség, kedvezőtlen oktatási feltételek stb.) sújtott régiókban élők, marginális csoportokból érkezők.

4 Ugyanakkor minden esetben említhető e területeket keresztbe metsző roma-probléma, amely egyéb, speciális szociális és pedagógiai problémákat is felvet 1. A felnőttképzés a szakmai képzettség, a már megszerzett kompetencia és tudás továbbfejlesztésére irányul. Az iskolarendszeren kívüli képzés Magyarországon négyszektorú: Állami intézményhálózat Felnőttképzési vállalkozások Non-profit szervezetek Vállalkozások, állami intézmények belső képzési rendszere A felnőttképzés keretében a középfokú iskolák és elsősorban a szakközépiskolák, szakiskolák azok, akik alapfeladataik ellátása mellett szakmai tanfolyamokkal vagy OKJ-és képzésekkel is megjelentek a képzési-piacon, melyek tudatosan a munkaerő-piaci igények kielégítését szolgálják. Működik-e szabályozott keretek között szakmai képzést, továbbképzést célzó felnőttképzés? Magyarországon a felnőttképzési törvény (2001. évi CI. tv.) alapjain működik az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, továbbképzés, valamint a gazdálkodó szervezetek belső szakmai képzései. A törvényi szabályozás keretei között szakmai képzés történik a regionális munkaügyi központokban, a kereskedelmi és ipari kamarák valamint alapítványi és gazdálkodó szervezetek külső képzésiben. Szakmai képzést nyújtanak a felnőttképzés és felnőttoktatási törvény összhangjában, a felnőttképzésben intézményi akkreditációval rendelkező felnőttoktatási intézmények. A felnőttképzési és szakképzési vállalkozások egyre nagyobb szerepet vállalnak a szakmai képzésben, továbbképzésben. A magyarországi felnőttképzés társadalmi funkciójában az 1990-es évektől lényeges változás történt: a pótló általános és középiskolai végzettség megszerzését célzó funkció radikálisan csökkent, helyébe a permanens szakképzés lépett a piaci igényeket fokozatosan kielégítve. Milyen jogszabályi keretei vannak a felnőttképzés folytatásának? Az elmúlt közel két évtizedes társadalmi gazdasági fejlődés és átalakulás óriási változást hozott a felnőttképzés területén. A humánerőforrás fejlesztés megsegítésére (európai és hazai hatások következményeként) a Magyar Országgyűlés és a kormányzat Mayer József : Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára: válasz a kihívásokra Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

5 óta több mint kettőszáz új törvényt, kormány és miniszteri rendeletet alkotott, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintették a felnőttek és a fiatalok szakmai képzését: Az oktatáshoz képzéshez való hozzáférés fundamentumát a többször módosított évi XX. Tv, a Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja évben lépett hatályba a közoktatási, szakképzési, felnőttképzési törvény, melyek és években módosításra került. A változások a munkaerő-piaci igények, szükségletek - új kihívások elé állították a képzési színterek szereplőit, melynek következményeként a szervezett tanulás követelménye kiterjedt az egész életre és a felnőttképzés előtérbe került. A magyar jogrendszer az állampolgárok számára is átlátható keretszabályozást hozott létre a évi CI. tv., a felnőttképzési törvény megjelenésével. A felnőttképzésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei biztosítják Magyarországon a képzési kereteket, feltételeket, követelményeket és a minőséget. A törvényt 2004-ben és 2009ben a minőségi szakképzés színvonalának emelése érdekében jelentős mértékben módosították. Hogyan változott az aránya a felnőttképzésben a szakmai képzésnek az összes képzéshez viszonyítva az elmúlt 10 évben (lehetőleg adatok alapján, ha az nem áll rendelkezésre, akkor tendencia)? A foglalkoztattak körében növekedett, és várhatóan tovább növekszik a legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya. A magyar piacgazdaságban olyan tevékenyégi és termékszerkezeti változások következtek be, amelyek képzettebb munkaerőt igényelnek. Külön kiemelkednek ezen belül is a szolgáltató szféra valamint a fejlettebb technológiákkal és tudásalapon működő ágazatok. Magyarország népessége (KSH) 2001 elején 10millió 200ezer fő volt, várható létszám év elején 9millió 720 ezer fő lesz. Az elmúlt 10 évben lecsökkent az általános iskolában tanulók és a szakmunkásképzésben resztvevők száma, a létszámcsökkenés ellenére viszont nőtt az érettségit adó középfokú intézményekben (szakközépiskola-gimnázium) tanulók száma. Melyek a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A felnőttképzésről szóló törvény az alábbiak szerint deklarálja Magyarországon az intézmény akkreditáció fogalmát: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési tananyagok fejlesztés, oktatás, képzés, intézkedés és felnőttképzési szolgáltató tevékenységeknek, az intézményi irányítási, döntés folyamatok

6 hatályázottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. Az akkreditáció legfontosabb követelményei: nyilvántartásba vételi tanúsítvány 2 megléte, jóváhagyott, önértékelés alapján készített képzésfejlesztési terv, rendszeresen folytatott felnőttképzési tevékenység, felnőttképzési szolgáltatások minőségpolitika minőségirányítási rendszer, önértékelési rendszer, képzési folyamatokhoz szükséges személyi- tárgyi feltételek, szabályozott intézményirányítási és döntési folyamat, vevőszolgálati és panaszkezelési rendszer. Az akkreditált felnőttképzési intézmény akkreditációjának megújításához, ill. új akkreditációs kérelemhez július 1-jétől végrehajtott akkreditált programmal is kell rendelkezni. Melyek a felnőttképzési programokkal szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A program akkreditáció fogalma a felnőttképzési törvény alapján: a képzési céloknak való megfelelés, különös tekintettel a munkaerőpiaci szükségességre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai-andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és a minőség szempontjából történő hitelesítése. A programakkreditáció követelményei: a törvénynek, rendeletnek való megfelelés, a képzés megnevezése azonos a felnőttképzési intézmény nyilvántartásában szereplő megnevezéssel, képzési cél egyértelmű meghatározása, a képzési módszerek megfelelnek a célcsoportnak, a képzés személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Továbbá a képzés egységeinek moduljainak - részcéljai megegyeznek a képzés céljaival, meghatározottak a képzésbe való bekapcsolódás feltételei, a készségek, képességek, kompetenciák alkalmasak a követelmények teljesítésére, értékelési rendszer alkalmas a követelmények mérésére. Lehetőség van az előzetes tudásszint beszámítására, hozzáférhető módon biztosított a képzéshez szükséges anyagok, segédanyagok, szakirodalom, meghatározott a képzés elvégzését igazoló okirat kiadásának feltétele, a program tartalmazza a képzésben résztvevők elégedettségére, eredményességére vonatkozó információk gyűjtésének formáit. 2 A képzőintézményeknek a Regionális Munkaügyi Központokban kell nyilvántartásba vetetni az intézményt és a képzési programokat.

7 A felnőttképzés során mennyire és hogyan lehet figyelembe venni az előzetes tanulmányok során már tanult elemeket? Az egyre inkább differenciálódó képzési szükségletek nélkülözhetetlenné teszik a megelőző tudás/kompetenciaméréseket és az erre épülő moduláris képzési programok alkalmazását. Különösen fontos az előzetes tudásszint mérése az egyre differenciálódó felnőttképzés területein. Az előzetes tudás/kompetenciamérés a felnőttképzési intézmény részéről kötelező szolgáltatási elem, a résztvevő részéről önkéntes. Csaknem minden felnőttképzés megkezdésének feltétele bizonyos szintű előzetes tudás, mely valamilyen végzettséghez kötött. Lehetőség van egyes tantárgyak, modulok, vizsgarészek teljesítése alóli mentesítésre is, természetesen megfelelő írásos dokumentumok benyújtásával (pl.: adott tantárgy tematika leckekönyv). A magyar felnőttképzés kompetencia alapú modul rendszerre épül, mely megkönnyíti az előképzettség figyelembevételét és beszámítását a követelményrendszer teljesítésébe. A kompetencia mérés lehetséges módszerei: írásban (valaminek az elkészítése), szóban (szóbeli feladatok, célzott beszélgetések), gyakorlati feladatok (valaminek az elkészítése), komplex formában (írásbeli+szóbeli/gyakorlat). Kiegészül-e a felnőttképzés speciális szolgáltatási elemekkel (pl. képzési tanácsadás, előzetes tudásszint mérés)? A felnőttképzési törvény valamint a 24/2004 (VI.22) FMM rendelet és módosításai részletesen és konkrétan megfogalmazza, hogy a felnőttképzésben akkreditált intézményeknek a képzéshez kapcsolódóan milyen felnőttképzési szolgáltatásokat kell nyújtani: előzetes tudásszint mérés, pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, elhelyezkedési tanácsadás, álláskeresési technikák, A felnőttképzési szolgáltatások folytatása során is kiemelt feladat a minőség biztosítása, a résztvevők elégedettségének folyamatos mérése, az eredmények visszacsatolása, a folyamatok javítása. Az alapvető felnőttképzési folyamatokat és szolgáltatásokat kiegészíti: a programfejlesztés, a tananyagfejlesztés, a vevőszolgálat, panaszkezelés, és a vizsgaszervezés.

8 A felnőtteknek szerveződő szakmai képzések esetében mennyire lehet figyelembe venni a megrendelő (munkáltató) speciális képzési igényeit? A 24/2004 (VI.22) FMM rendelet és módosításai alapján a képzés iránt érdeklődő, illetve a képzésben résztvevő személyek érdekében a felnőttképzést folytató intézménynek szükséges működtetni un. vevőszolgálatot. A vevőszolgálat szolgáltatásokat biztosít a piac szereplői felé (potenciális résztvevők, munkaadók, oktatók és felnőttképzési intézmények) az értékesítés hatékonysága érdekében. Alapvető, hogy a vevő (cég, munkáltató, munkavállaló, a képzésben résztvevő) szükségleteit, igényeit a munkaerő-piaci követelményeket a vevőszolgálat regisztrálja és továbbítsa a képzést előkészítő, tananyagíró és oktatói teamhez. Alapkövetelmény a hazai felnőttképzésben, hogy a vevőkkel, a képzésben résztvevőkkel, a csoportos és egyéni ügyfelekkel szervezett és kölcsönös kapcsolat alakuljon ki, és tartósan fennmaradjon. A felnőttképzést folytató intézmények rendszeres piackutatást végeznek, mely alapján felmérik, hogy a vevő milyen terméket szeretne, milyen tartalommal, milyen időintervallumban, beosztásban, hol és hogyan kívánja a képzési szolgáltatást igénybe venni. A felnőttképzést folytató intézmények a felmérések piaci információk, ill. személyi és tárgyi feltételeik alapján képzési kínálatot állítanak össze, és azt kommunikálják. Lehetőséget biztosítanak a speciális igények kielégítésére, illetve a fogyatékkal élők képzésbe történő bevonására. Milyen a finanszírozása a felnőttképzésnek (normatív támogatás, pályázat)? A felnőttképzés finanszírozása alapvetően négy forrásból valósulhat meg: Állami finanszírozással Pályázati forrásból (ami részben szintén állami részben az Európai Unió támogatása) A foglalkoztatók finanszírozásával A résztvevők költségvállalásával A gyakorlatban ezek az elemek egy képzésben egyszerre is előfordulhatnak, például a foglalkoztató önrésze mellet pályázati támogatás is megjelenik. A felnőttképzés állami finanszírozása A felnőttképzés finanszírozásának állami forrásainak egy részét a Magyar Köztársaság központi költségvetése biztosítja. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprésze terhére a regionális képző központok kapnak keretet elsősorban hátrányos helyzetű csoportok (szakmai képzettséggel

9 nem rendelkezők, elavult szakmával rendelkezők, pályakezdő munkanélküliek) képzésére. Pályázati források Az Új Magyarország Fejlesztési terv (UMF) közötti időszakban a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program), TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program), ÉMOP (Észak- Magyarországi Operatív Program) programjai segítségével támogatja a felnőttképzés tárgyi-személyi, tartalmi, szervezeti kereteinek fejlesztését. A foglalkoztatók finanszírozásával A munkáltatóknak szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségük van (a foglalkoztatottak bértömegével arányosan), amelynek egy részét felhasználhatja saját dolgozóik képzésére. A felnőttképzésről szóló hatályos törvény alapján felnőttképzési normatív támogatás kizárólag akkreditált és külön jogszabályokban meghatározottak szerint a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást kötött, felnőttképzést folytató intézmény részesülhet. A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész felhasználásának célja a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, szakképzettségük továbbfejlesztése. A képzésre jelentkezők milyen támogatást vehetnek igénybe? Állami foglalkoztatási szervek (munkaügyi központok, regionális képzési központok) Foglalkoztatás politikai programok Munkaerő-piaci Alap krízis része Új Magyarország Fejlesztési terv operatív programjai (TÁMOP, TIOP, ÉMOP stb.) A munkáltatók vállalják a képzés költségeit a munkavállalók képzése estén. Fogyatékkal élők részére állami normatíva. Köztisztviselők, közalkalmazottak központi költségvetési normatíva Milyen tendencia várható a következő években a felnőttképzés szakmai összetételében és volumenében? A Magyar Köztárság foglalkoztatási szerkezet változásának jellemzője, hogy növekszik a magasabban kvalifikált munkaerő iránti piaci kereslet. Ezt tükrözi az is, hogy nő a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók száma, illetve, hogy nagy (nő) az eltérés

10 foglalkoztatottak és a munkanélküliek, illetve az inaktívak képzettségi struktúrája között. A foglalkozások FEOR megnevezése (Foglalkozások Egységesített, Országos Rendszere) időről-időre változik a tényleges munkaerő-piaci, munkaköri változások, folyamatok függvényében. A foglalkozások struktúrájában nő a szolgáltatási típusú foglalkozások száma. Az EU országokban jelenlegi arányok: Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás 25% 20-30% 65-75% Magyarországon az ágazati átrendeződés megkezdődött. Hazánkban az EU átlaghoz képest a szolgáltatási szektorban ez 10-15%-al alacsonyabb, így a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya még nagyobb. A évesek tanulási tevékenységben résztvevők aránya (MTA Magyar Tudományos Akadémia - Közgazdaságtudomány 2008) egységben: Magyarország: 6,0% Ausztria: 7,9% Dánia: 18,9% Görögország: 3,7% Hollandia: 16,5% Olaszország: 4,7% Spanyolország: 5,8% Svédország: 34,2% Csehország: 5,4% Szlovákia: 4,8% Szlovénia: 15,1% Lengyelország: 5,0% EU 15-ök átlaga: 9,7% EU 25-ö átlaga: 9,0% Az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők aránya korcsoportok szerint (év): átlag 4,3% 26,1% 34,1% 30,9% 13,8% 4,3% 13,9% Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: Munkaerő-piaci szolgáltatások és intézményeik: Állami Foglalkoztatási Szolgálat ÁFSZ A Regionális Munkaügyi Központok A pályaválasztást elősegítő feladataik: Preventív tájékoztatás (nevelési oktatói intézmények) Pályatanácsadás 18 éven felülieknek Pályaválasztási kiállítások szervezése iskoláknak, felnőtteknek

11 Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) Rehabilitációs Információs Centrum (speciális tanácsadás) E-pálya, országos szinten működő pályaorientációs honlap Képzési adatbázisnak működtetése Életpálya tervezésépítés tanuló és felnőttkorban. Az adott témára vonatkozó SWOT analízis: Felnőttképzés ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Felnőttképzés jogi szabályzása - Felnőttképzés intézményrendszerének kialakítása és működtetése - Felnőttképzés államilag biztosított finanszírozása - Felnőttképzési intézmények személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása - Felnőttképzés minőségbiztosítása - Felnőttképzés iránti társadalmi érdeklődés növekedése LEHETŐSÉGEK - A globalizáció, a tudásalapú társadalom, a szakmai minőség követelmény ésszerű kihasználása - A jelenleg kevésbé bevont célpontok felkutatása, motiválása: időskorúak (50-75-ig), hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal élők, egészségkárosodottak, rokkantak) - A munkáltatókkal, a munkaerőpiac igényeivel való konkrét gyakorlati kapcsolatok erősítése - Az andragógia képzés kiszélesítése, képző intézmények munkatársai részére kötelező feltétel - A felnőttképzés speciális módszereinek gyakorlati megvalósítása - A felnőttképzési kutatások bővítése - A jogi harmonizáció részbeni elmaradása, joghézagok (felnőttképzés felnőttoktatás) - Az állami finanszírozás mértékének évenkénti változásai bizonytalanságot okoznak - Az alacsony iskolai végzettségűek motiválatlansága bevonásuk nehézségei - A munkaerő-piaci igények, és a felnőttképzési programok egymásra épültségének hiánya (kivéve a rövid idejű képzések esetén) VESZÉLYEK - A felnőttképzési intézmények számának gyors növekedése, a személyi-tárgyi feltételek hiánya. - A felnőttképzési programakkreditáció (FAT) és az ágazati szakmai programakkreditációk (pl.: NSZFI, ETI, OKM, pedagógus, köztisztviselők) közötti jogharmonizáció hiánya - A képzési támogatási források csökkentése, - A képzésben részt vettek munkaerőpiaci elhelyezkedésének bizonytalanságai - A felnőttképzést végző oktatók felnőttképzési módszertani kultúrájának hiánya