FOGALOMTÁR. ÁRBEVÉTEL a fiatalok munkagyakorlata során előállított termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó összeg.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOGALOMTÁR. ÁRBEVÉTEL a fiatalok munkagyakorlata során előállított termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó összeg."

Átírás

1 FOGALOMTÁR ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉG alacsony iskolai végzettségűnek tekinthető az a személy, akiknek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs, csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. ÁLLAPOTFELMÉRÉS a projektbe való bekerülést megelőzi egy eljárás, melynek során a jelentkezők közül azok kerülnek kiválasztásra, akik az objektív feltételeknek megfelelnek, az adott szakma szempontjából releváns képességekkel és munkamotivációval rendelkeznek; az állapotfelmérés általában írásos és szóbeli részkből áll; az írásbeli tesztek elsősorban a jelentkezők kognitív készségeit és ismereteit vizsgálják, a szóbeli állapotfelmérés döntően az egyén motiváltságáról és szociális helyzetéről ad tájékoztatást a team számára. ÁRBEVÉTEL a fiatalok munkagyakorlata során előállított termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó összeg. BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI INTÉZETBŐL SZABADULT az a személy, akik vádemelés elhalasztása illetve próbára bocsátás alatt áll, akit közérdekű munkabüntetésre ítéltek, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, feltételes szabadság hatálya alatt, illetve pártfogói felügyelet alatt áll, valamint az, aki büntetés végrehajtási intézetből szabadult; ezen esetek bármelyike a munkanélküliséggel párosulva halmozottan hátrányos helyzetnek minősül. CIVIL SZERVEZET az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). CO COUNSELLING olyan páros konzultációs módszer, melyben a szereplők között nincs hierarchia, mindkét fél segítő és segített is egyben; a konzultáció alapvető módja: te elmondod nekem a problémáidat és én pedig neked az enyémeket ; a konzultáció nem tartalmaz tanácsadást, a szereplők egyenlő időben beszélnek, váltogatva a tanácsadó kliens szerepkört, s a legfontosabb szempont a másik teljes figyelemmel való meghallgatása, olyan légkör megteremtése, melyben mindenki biztonsággal dolgozhat a maga problémájának megoldásán. CSALÁDGONDOZÁS a családban megjelenő problémákat egységben szemlélve nyújt segítséget; a mentor a fiatalokkal végzett munkája során feltérképezi azok családi kapcsolatrendszerét, az ott felmerülő problémákat, illetve azt a támogatórendszert, amit a család képez, s ezt komplex egységként kezelve segíti a résztvevőt és családját problémáik megoldásában, pszichés illetve szociokulturális hátrányaik leküzdésében; tervezett együttműködés, szóbeli megállapodás vagy írásban megfogalmazott szerződés alapján; az együttműködési megállapodás célokat tartalmaz, valamint az azok eléréséhez szükséges feladatokat, határidők megjelölésével. CSALÁDTERÁPIA rendszerszemléletű megközelítés, mely szerint a család a problémák keletkezése és a terápiás beavatkozás egysége; a terápia fókuszában a család áll, s annak 1

2 alrendszerei illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai; a családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban; a családterápiában a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli; a terápiás iskolák irányultságától függően a család kommunikációs, strukturális, szociokultúrális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való koncipiálása jellemzi a terápiás gyakorlatot; lehet önálló terápiás módszer vagy kombinálható egyéb terápiás formákkal; alkalmazható egyik vagy másik családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban; kiemelt szerepe van a gyermek és serdülő pszichoterápiával való kombinációnak; mindazon páciensek számára ajánlható, akik családban élnek, és tünetük, betegségük pszichoterápiával, vagy pszichoterápia és farmakoterápia kombinációjával gyógyítható. CSOPORT közvetlen, személyes együttműködésen alapuló, tartós, többé kevésbé szilárdan strukturált alakzat, személyközi (interperszonális) együttes; valamilyen tekintetben, valamilyen szempont szerint együvé tartozó vagy egybesorolt személyek összessége; elsődleges csoport: az emberek azon kisközössége, amelyet szoros érzelmi szálak fűznek össze, és amely a szocializáció szempontjából meghatározó jelentőségű, mint pl.: a család és a baráti közösség; a másodlagos csoport tagjainak kapcsolata általában személytelen, ezek a csoportok rendszerint konkrét gyakorlati célok érdekében alakulnak (pl.: valamilyen bizottság, egyesület). CSOPORT KÖZPONTÚ VEZETÉS (TEAM MENEDZSMENT) a teljesítményt a csoportmunka minősége határozza meg, a hangsúly a bizalmon, az együttműködésen, az elkötelezett csoportmunkán, a megbecsülésen van; a munkateljesítmény forrása a teamtagok összefogása, a közös célok, az érdekeltség, az egymásrautaltság; a szervezeti célon belül meghatározható közös érdekeltség egymásrautaltságot, bizalmat, megbecsülést jelent. CSOPORTOS SZOCIÁLIS MUNKA a csoporttal végzett munka alkalmas lehet az egyénileg jelentkező feszültségek, problémák feloldására; fontos célkitűzés a csoportkohézió megléte, a segíteni kell annak kialakulását, a csoporttal végzett munka során pedig fel kell használni a csoportdinamikát akár a csoportban jelentkező problémák, feszültségek kezelésére, akár a résztvevők egyes készségeinek fejlesztésére, értékorientációjuk alakítására. DEVIANCIA olyan viselkedés, magatartásforma, amely az adott társadalmi csoporton, szubkultúrán, közösségen belül az elfogadott normáktól, szokásoktól, értékektől jelentős mértékben eltér; a deviancia nem csak egyes emberek viselkedését jellemezheti, hanem egész csoportokét is. DISZKRIMINÁCIÓ olyan bánásmód, cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés, mely az egyéneket valamely csoporthoz tartozásuk miatt különbözően kezeli, ami jellemzően egyes csoportok tagjait előnyösen, míg másokat hátrányosan érint; a diszkrimináció lehet ösztönös vagy tudatos, nyílt vagy burkolt; a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció a szociológiában az egyének egyes csoportba tartozásukon alapuló megkülönböztetése, az embercsoportok közötti egyenlőtlenséget növelő formája; indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megtartása vagy az alárendeltség lehetőségének elkerülése; ürügye általában az adott csoporttal kapcsolatos előítélet; a pozitív diszkrimináció olyan megkülönböztetés, melynek szándéka egyes embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi különbségek enyhítése, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása céljából. DRÁMAPEDAGÓGIA a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott dramatikus pedagógiai eljárások gyűjtőneve, művészetpedagógiai és reformpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben; a 2

3 drámapedagógia személyiségfejlesztő módszer, amely céljaiban a kreativitásra, kezdeményezésre, együttműködésre való nevelést hangsúlyozza; a pedagógus a fiatalok tapasztalataira, emlékeire, intuícióira épít, a dráma és a színház eszközeit használva (fikció, szerep) segíti a résztvevőket mélyebb ismerethez, tudáshoz; célja a közösségben, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentése, az ön és emberismeret gazdagítása, helyzet meghatározási és döntési képességek erősítése, alkotóképesség, önálló, rugalmas gondolkodás fejlesztése. EGYÉNI ESETKEZELÉS a szociális munka egyik módszere, melynek során a mentor a résztvevőkkel egyénenként foglalkozik, feltérképezi pszichés státuszukat, szociális környezetüket és ennek alapján készíti el a beavatkozási illetve fejlesztési tervet; a fiatalok többnyire hasonló problémákkal küzdenek a képzésbe kerülésüket és munkába állásukat követően, amelyeket hatékonyan fel lehet dolgozni a csoportos szociális munka során, ezt azonban ki kell egészítenie az egyénre szabott probléma feldolgozásnak és fejlesztésnek, mert a típusproblémákon túl számos, csak az adott kliensnél jelentkező pszicho szociális illetve saját környezetében felbukkanó hiányosságra, nehézségre kell megtalálni a megfelelő választ; az egyéni esetkezelés a csoportban való foglalkozással és a családgondozással komplex egységként képzelhető el hatékonyan; olyan problémamegoldó folyamat, mely a fiatal és a mentor közötti írásbeli megállapodás alapján zajlik; a megállapodás tartalmazza a megoldani kívánt problémá(ka)t, a feladatok megosztását, határidőket. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV a mentor felméri az egyén szociális helyzetét, pszichés állapotát, és tanulási képességeit, erre alapozva dolgozza ki közösen a fiatallal azt a tervet, amely támaszkodik az egyén kedvező adottságaira, támogatórendszerére, figyelembe veszi a gyengeségeit és a bennmaradás, illetve a munkavállalás szempontjából kedvezőtlen, ezért fejlesztésre szoruló tényezőket is; ezt kiegészíti a személyre szabott tanulásszervezés, amely a szükséges kurzuskínálatot és időkeretet biztosítja; ez lehetővé teszi, hogy a fiatalok egyéni haladási ütemben végezzék el a képzést; így támogatható az egyéni motivációt, és segíthető a tanulási folyamat pontos követése, a reális önértékelés kialakulása; az egyéni fejlesztési terv mindig meghatározott időintervallumban érvényes, azt időnként (3 hónap félév) felül kell vizsgálni és módosítani, kiegészíteni; az egyéni fejlesztési terv minden esetben a fiatal közreműködésével készül, csak az ő egyetértésével és együttműködésével képzelhető el az abban foglaltak megvalósítása. ELSŐ INTERJÚ a mentor feltérképezi a résztvevő egyéni és környezeti adottságait, szociális helyzetét, pszichés állapotát, kitér a résztvevő családi hátterének megismerésére; az első interjú elkészítésekor lehetőség van arra, hogy megtudjuk, a fiatal jelenleg milyen problémákkal küzd, milyen erőforrások állnak rendelkezésére, miben van szüksége segítségnyújtásra, beavatkozásra, illetve kitérhetünk jövőbeni terveinek megismerésére is; az első interjú képezi az egyéni fejlesztési terv alapját; a szociális munkában a megismerés módszere; strukturált eszköz (feltárás, tervkészítés és visszacsatolás, szerződés), melynek célja a klienssel való együttműködés kölcsönösen elfogadható kialakítása. ESETDOSSZIÉ a klienssel kapcsolatban keletkezett összes dokumentációt személyes feljegyzést, hivatalos és személyes iratokat tartalmazó gyűjtemény. ESETKONFERENCIA az esetmegbeszélés egyik formája; a fiatal ügyében tartott megbeszélés, amelybe (lehetőség szerint) a családot, és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni; aktuális problémamegbeszélő csoport, melyet egy adott esettel kapcsolatosan a folyamat során akár több alkalommal is az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény bevonásával tartanak. 3

4 ESETMEGBESZÉLÉS központjában a kliens áll, a mentor személyisége a háttérben marad; az esetmegbeszélés történhet együtt dolgozó kollégák között (peer konzultáció vagy külső mentorok bevonása esetén interprofesszionális team), de kiképzett szakember vezetésével is; az esetmegbeszélés során a témahozó összefogottan ismerteti a problémát (nem az esetet), amihez segítséget kér, a résztvevők kérdéseikkel, ötleteikkel segítik munkáját; krízishelyzet esetén azonnal is kezdeményezhető. FAJLAGOS KÖLTSÉG egy résztvevőre jutó költség a projekt teljes támogatott költségének arányában. FEJLESZTŐPEDAGÓGUS olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakember, aki korszerű gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait; jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. FELZÁRKÓZTATÁS, KORREPETÁLÁS a résztvevők számára nyújtott szolgáltatás, melynek során olyan alapismeretek pótlására, átismétlésére, felfrissítésére kerül sor, amik elősegíti a további tanulási folyamatát. FÉLUTAS PROGRAM, FÉLUTAS LAKÁS, VÉDETT SZÁLLÁS a reintegráció részeként a rászorulók lakhatási és mentálhigiénés támogatási formája; közösségi elhelyezés, mely biztosítja az életvitelhez szükséges feltételeket, miközben rendszeres pszichoszociális segítséget nyújt; az önálló életvezetés pl. a tanulási folyamat folytatása, munka keresés találás, beilleszkedés a munka világába kialakításának, konkrét jövőbeli célok és az azokkal kapcsolatos feladatok megfogalmazásának maximális és biztonságos támogatása, annak érdekében, hogy ez alatt az idő alatt a fiatalok megtalálják helyüket a közösségben, a társadalomban, hogy munkát találjanak, hogy később saját erőből tudják fenntartani magukat; olyan lakhatási lehetőség, ahol a célcsoport rászoruló tagjai lakhatnak meghatározott ideig, s ahol segítőikkel együtt alakíthatják ki az együttélés szabályait és kereteit. FIZIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS a program célcsoportjába tartozó fiatalok gyakran küzdenek a támogató családi háttér és az egészség hiányával, így állapotuktól függően számukra a programba való bekapcsolódás és bennmaradás érdekében lakhatást, élelmiszert, ruhát, gyógyszert és más természetbeni ellátást kell biztosítani. FOGVATARTOTT az előzetesen letartóztatott, valamint a szabadságvesztést töltő, de jogerős ítélettel még nem rendelkező (pl. nem jogerős első fokú ítéletet töltő) terhelt elnevezése; a büntetés végrehajtási jogban a fogvatartott elnevezés a szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt és az előzetesen letartóztatott személyek összefoglaló jelöléseként is használatos. GYERMEKFELÜGYELET a fiatalok egy részére jellemző a korai gyermekvállalás, őket főként alacsony iskolai végzettségük és kisgyermekük (napközbeni ill. nyári) elhelyezése akadályozza meg a képzésben való részvételben és a munkaerő piacon történő elhelyezkedésben; a gyermekelhelyezést megnehezíti egyrészt a kevés bölcsődei, óvodai férőhely, másrészt az hogy a bekerülés egyik feltétele a munkaviszony; amennyiben egy program célcsoportjaként a kisgyermekes szülők kerülnek meghatározásra, célszerű a program időtartamára gyermekfelügyeletet biztosítani a résztvevők gyermekei számára. HAJLÉKTALAN az évi III. törvény a hajléktalan emberek esetében kétféle meghatározást ad; az első igazgatási típusú definíció értelmében "...hajléktalan a 4

5 bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás ; a törvény második ellátási típusú definíciója értelmében: "hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti". HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATALOK aktív korú, alacsony iskolai végzettségű, illetve elavult, vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkező, nem dolgozó személyek, így szükséglet kielégítési lehetőségeik, életkörülményeik, lehetséges életmódjuk a társadalom átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb; több hátrány együttes megléte felerősíti egymást, ez fokozott veszélyeztetettséget jelent; egy fiatal hátrányos helyzete vizsgálható a következő szempontok alapján: a családi háttér (szülők munkanélkülisége, alacsony jövedelem, szűkös lakáskörülmények, hátrányos családi helyzet, devianciák), tanulásban való akadályozottság (dislexia, disgráfia, hiperaktivitás), megkülönböztetések (kisebbség, lakóhely, nem szerint), munkanélküliség (tartós, pályakezdő). HETIREND egy fiatal egy adott hetének előre tervezett és írásban rögzített teljes programja, strukturáltan, időhöz kötötten tartalmazza heti feladatait, a foglalkozásokat, tanórákat, melyeken részt kell vennie; mentorával együtt állítja össze, s mindketten aláírják; a hét zárásaként értékelik, megbeszélik a hetirend teljesülését. HOZZÁTARTOZÓI CSOPORT, SZÜLŐCSOPORT a célcsoport közvetlen hozzátartozói számára szervezett rendszeres csoportos beszélgetés, melynek célja a hozzátartozók saját problémáinak feltárása, megbeszélése. INDIKÁTOR mutató egy olyan szám, melynek segítségével egy bizonyos cél elérésének szintje szemléltethető; a mutató mennyiségi információt nyújt, ezzel segíti a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt; a mutató olyan elemeket számszerűsít, melyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek. Az indikátorok típusai a projekt egyes szintjeihez kapcsolódnak: forrás vagy input mutatók, kimenet vagy output mutatók, eredménymutatók (közvetlen, azonnal jelentkező hatás ), hatásmutatók (közvetlen és közvetett, jellemzően később jelentkező hatások). ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI OKTATÁS az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza; az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseknél a képző intézménynek felnőttképzési szerződést kell kötnie a jelentkezővel, s ebben egyértelműen rögzíteni kell a megszerezhető szakképesítés elnevezését és a képzés legfontosabb jellemzőit; a évi CI. felnőttképzési törvény szerint, iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS az általános iskola elvégzésekor a fiatalok általában évesek, de 16 éves koráig mindenki iskolaköteles az előtt megkezdett iskolai tanulmányok esetében; az 1998 tól 1. osztályba lépők esetében a tanköteleskor 18 év; középfokú iskolatípusok közül az érettségit adó középiskola típusok a gimnázium és a szakközépiskola; szakmai képzést nyújtó szakképző iskola típus a szakiskola (régi neve szakmunkásképző); iskolarendszerű képzés lehet nappali vagy felnőttképzés is; az iskolai rendszerű képzés 23 éves életkor alatt a második szakképesítés megszerzéséig térítésmentes; a gimnázium célja az általános műveltség nyújtása, felsőfokú továbbtanulásra és munkába állásra való előkészítés. 5

6 JOB COACHING olyan személyre szabott szolgáltatás a munkavállalók részére, melyben komplex segítséget kaphatnak a munkavállalásukhoz; a job coaching, mint a munkaerő mozgását elősegítő tevékenység olyan folyamat, melyben nemcsak a közvetítés, hanem a tanácsadás és a felkészítés dominál, amelynek része az adatgyűjtés és az utógondozás is; a tanácsadó és a munkát kereső közösen feltárják a munkába állás lehetőségeit, kiválasztják a legmegfelelőbb pályát és a legrövidebb útvonalat az eredményes elhelyezkedéshez és a folyamatos foglalkoztatottsághoz. JÓZANSÁG MEGTARTÓ CSOPORT önsegítő csoport, melyet talpra állt szenvedélybetegek hoznak létre, s működtetnek; általános célja és feladata, hogy az ide heti rendszerességgel járó drog és alkoholbetegek egymás támogatásával, tapasztalataik cseréjével, gondjaik és örömeik megosztásával átsegítsék egymást a hétköznapok nehézségein, erősítsék és tudatosítsák egymásban józanságuk értékét és fontosságát; a csoportok a beszélgetésre és az egymásra való figyelésre épülnek. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS a fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; a képességek a velünk született adottságokból gyakorlás segítségével alakulnak ki, és a cselekvések feltételeit biztosítják, fejleszthetők. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS a készségfejlesztési folyamat célja mindazoknak az egyén által egy adott feladat elvégzéséhez szükséges készségeknek a folyamatos fejlesztése, vagy új ismeretek megszerzése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén az egyén hatékonysága, teljesítménye nő; készségfejlesztési területek: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, team építés, vezetés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás, döntéshozatal, személyiség minőségi jegyei, önértelmezés. KLUB olyan hosszabb ideig tartó képzési forma, amelyben a társas együttlét, a közösségi élet, a szórakozás legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a képzés; a klub tagjai hasonló érdeklődésű emberek; a klub többnyire szakmai vezető irányításával működik; fajtái lehetnek: mentálhigiénés, álláskereső, idegen nyelvű, életmód, film stb. KREATÍV TERÁPIA, MŰVÉSZETTERÁPIA olyan művészeti jellegű képzőművészeti, mozgásos, zenés, színházi, stb. foglalkozás, melyben a tehetség és a rengeteg gyakorlás helyett az alkotó kedv és az ötlet játssza a főszerepet, s a hangsúly a közös alkotáson, az értelmesen együtt töltött időn van; lehetőséget ad az önvizsgálatra, önmegfigyelésre hosszabb rövidebb alkotófolyamaton keresztül; a foglalkozások során félelmeinkből, vágyainkból, örömeinkből, gátlásainkból táplálkozunk; mindezeket eszközzé szelídítve saját magunk és a csoport szolgálatába állítjuk, ezáltal kapunk segítséget problémáink megoldásához, önmagunk megismeréséhez, elfogadásához és vállalásához; a foglalkozások célja, hogy időt és teret teremtsen az önmagukat kereső fiataloknak és a művészeteket, mint eszközt arra használja, hogy az itt összegyűlt emberek mélyebb és tartalmasabb kapcsolatot alakíthassanak egymással és önmagukkal, miközben szorosabb kapcsolatba kerülnek érzéseikkel. KOMPETENCIA illetékességet, jogosultságot, szakértelmet jelent; valamely dologban az a kompetens, aki illetékes, jogosult, feljogosított, azaz szakértő, irányadó; a tudás tartalma és mennyisége helyett, a munkaerőpiacon egyre inkább a kompetenciák kerülnek előtérbe, azaz nem annyira az elsajátított tudás, mint inkább az aktív cselekvőképesség; a kompetencia, a személyiség egyik legfontosabb tulajdonsága, többféle formája létezik, (kognitív, a személyes és a szociális vagy társas) melyek fejleszthetőek. A modern gazdaság és társadalom által igényelt új kompetenciák: a komplexitás és a nyitott helyzetek kezelésének képessége, az önálló és társas tanulásra való képesség, rugalmasság és alkalmazkodó képesség, problémamegoldó képesség, kreativitás; társas 6

7 kompetenciák: együttműködési, kommunikációs és konfliktuskezelő képességek, megbízhatóság és kiszámíthatóság, szolidaritás és az együttérzés képessége, a kritikai reflexió képessége, az írott kommunikáció alkalmazására való képesség, idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció, a modern információs és kommunikációs technológia alkalmazására való képesség. KOMPETENCIA FEJLESZTÉS a képességek, készségek, személyiségjellemzők fejlesztését, az alkalmazásképes tudást központba helyező oktatás; a résztvevőket minél több szempont szerint szükséges megismerni (készségek, képességek, élettani, antropológiai, pszichológiai, etnikai), majd ehhez kell igazítani, véglegesíteni a tananyagot. KOMPLEX FEJLESZTÉS a fiatal egyéni igényeire, szükségleteire építő összehangolt tevékenységek összessége, mely a munkaerő piaci, ezzel a társadalmi integráció érdekében történik; ezek a területek az egyéni fejlesztési tervben kerülnek összefoglalásra, mely a mentor és a fiatal közös munkája; a dokumentum tartalmazza a képzési és a foglalkoztatási célt, és az azokhoz vezető tevékenységeket. KORAI FEJLESZTÉS a gyerekek és családjaik támogatáshoz való jogának biztosításához kapcsolódik; célja, a gyerekek és családjaik támogatása, és a megfelelő szolgáltatások biztosítása; a korai fejlesztés segít egy befogadó és összetartó társadalom létrehozásában, amely a gyerekek és családjaik jogait is tiszteletben tartja; a korai fejlesztés új felfogása a gyermek fejlődését helyezi a középpontba, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is elsősorban a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja. KORCZAKI PEDAGÓGIA a pedagógiai rendszerben fontos szerepe van a gyermeki jogok és az autonóm gyermeki közösségek tiszteletben tartásának; a korczaki felfogás abból a világképből indul ki, hogy a világ igazságtalan, rosszul irányított, ennek alapvető okát a felnőtt társadalomban kell keresni; a pedagógia alapelve, hogy a nevelés emberek kölcsönös cselekvése és nem a felnőtt társadalom kizárólagos joga; a gyerekeket partnerként be kell vonni saját napi életük megszervezésébe, joguk van akarni, elvárni, kibontakozni, a nevelő ebben segítőtárs; a felnőttek feladata, hogy megértsék, támogassák a gyerekeket; Korczak szerint ennek a világnak a különösségét függetlenség, mobilitás, gyors állapotváltozások, nagy belső szabadság jelenti. KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBŐL KIMARADÓ FIATALOK a képzés idő előtt elhagyását, azaz a szakma illetve az érettségi megszerzése előtti kilépést jelenti; a kimaradást általában a gyakori hiányzás előzi meg, aminek oka lehet a motiváció elvesztése, egyéni élethelyzetben bekövetkező krízisállapot, az újabb lehetséges iskolai kudarcok előli menekülés vagy a csoporton belüli perifériára sodródás. KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBŐL LEMORZSOLÓDÓk a képzést tanulmányi sikertelenség miatt elhagyó fiatalok. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS a közösség, az egymással tartósan együttműködő személyek érdek és értékalapú, belátható méretű csoportja; a közösség fejlesztését csoportok fejlesztésével alapozzuk meg, így erős kötődések jönnek létre a közösség kisebb nagyobb csoportjaiban és valamennyi tagjában egymás iránt; a közös tevékenység, a közös siker közelebb hozza a tagokat egymáshoz; a közösségfejlesztés felhasználható az identitástudat erősítésére, a jó hangulat és a komfortérzés kialakítására, ezáltal a programból való lemorzsolódás csökkentésére; a közösségfejlesztés különböző formái a szabadidős tevékenységek címszó alatt kerültek felsorolásra; tágabb értelemben az adott település, vagy lakóhely problémáinak felismerését, felismertetését és azok megoldási módjának kidolgozását jelenti. 7

8 KÖZÖSSÉGI MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS a közösségi mentálhigiéné stratégiájának választ kell adnia arra, hogy miként lehet társadalmi szinten, tehát közegészségügyi mértékben aktivizálni, szabályozni és hatékonnyá tenni a társadalom segítő erőforrásainak tartalékait; a közösségi mentálhigiéné legfontosabb feladatának az elsődleges megelőzést tekinti; az elsődleges megelőzés tárgya nem egyik vagy másik társadalmi beilleszkedési zavar, hanem valamennyi zavar még nem specifikus előképe, melyet az érintettek, mint hétköznapi emberi problémát élnek át; a közösségi mentálhigiéné legfontosabb elve, hogy programjait a megterhelő élethelyzetek köré összpontosítja; a megelőző tevékenység célja, hogy a személyiséget körülvevő társas támogató rendszerek tartalékainak feltárásával, hatékonyságuk fejlesztésével, továbbá a személy probléma és konfliktuskezelő készségeinek növelésével maguk az érintettek legyenek képesek a megterhelő élethelyzetek sikeres kezelésére; egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy kedvező feltételeket teremtsen az önfejlődés kedvező tendenciájának érvényesüléséhez. KÖZTES VIZSGA (MODULZÁRÓ) amennyiben a képzés felépítése modulszerűen van kialakítva és végrehajtva, az egyes modulok végén köztes vizsgát célszerű tartani; előnye, hogy a résztvevők rákényszerülnek a folyamatos tanulásra, összességében tekintik át a tananyagot; az értékelés után a tanárok és a résztvevők is látják a fejlesztendő területeket, így a köztes vizsga segíti a felkészülést a záróvizsgára. KÖZÖSSÉGI TERÁPIA a terápia tárgya maga a közösség, a kliens és a közösség közötti interakciók, a környezethatás módszeres alkalmazása; a kezelőszemélyzet minden tagjának érintkezése a klienssel pozitív vagy negatív hatású; a kliensek egymás közötti viszonya is terápiás vagy antiterápiás hatású; olyan rendszereket jelent, melyek a terápiás hatást erősítik, a negatív hatást mérséklik, vagy megszüntetik; a kliensek és a személyzet közötti interakciókat integrálja (véleménynyilvánítási és döntési jogok); vezetési stílusa nondirektív; toleráns közösségi szellemet hoz létre, tagjai szembesülnek a realitással; fő formái: a nagycsoport és a személyzeti csoport; fontos eleme a napirend kialakítása és a tevékenységek pontos körülhatárolása; szenvedélybetegek kezelésében nagyon hatékony. KRÍZIS a fiatal átmenetileg kerülhet olyan helyzetbe, amelyben belső egyensúlya megbomlik, feszültségek keletkeznek, és nincs lehetőség a feszültségek gyors ellensúlyozására, illetve az egyensúly helyreállítására, mivel nem rendelkezik megfelelő probléma feldolgozási módokkal, és rendszerint a probléma észlelése sem megfelelő; ilyen esetekben a kontroll erőfeszítések csődöt mondanak, a feszültség tovább növekszik, és krízisállapot alakul ki; krízisállapotban a nagy belső feszültség szorongáshoz vezethet, a viselkedés fellazulhat, kirobbanó indulati reakciók jelenhetnek meg, a fiatal lehangolt, passzív, tehetetlen lesz, támasz nélkülinek érzi magát, és helyzetét reménytelennek értékeli; a figyelem és gondolkodás beszűkül, elvész a mérlegelő képesség, csökken az egyén hatékonysága, megoldási kísérletei pedig irreálissá válnak; ez a nagy feszültség csak körülhatárolt ideig rendszerint pár hétig viselhető el; ezt követően valamiféle új egyensúly alakul ki, legtöbbször segítség nélkül az alkalmazkodás egy alacsonyabb szintjén. KRÍZISINTERVENCIÓ a krízishelyzetbe történő aktív, szakszerű beavatkozás; első feladata a feszültségcsökkentés és katasztrófa elhárítás; amikor az egyén egyensúlyban van, mindig mutat bizonyos ellenállást a változásokkal szemben; krízishelyzetben ez az ellenállás fellazul és egy bizonyos ideig lehetőség van a pozitív irányú fejlődésre; céljai körülhatároltak, elsősorban a korábbi egyensúly helyreállítására irányulnak; nem célja a személyiség megváltoztatása. KULCSKÉPESSÉGEK a program megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a szakmai ismeretek mellett a munkaerőpiacon magasra értékelt kulcsképességek (a megbízhatóság, a pontosság, a felelősségtudat, az ambíció, az alkalmazkodó képesség, a kreativitás, a nyitott 8

9 gondolkodásmód, a kommunikációs képességek, a csoportban való együttműködés képessége, a problémafelismerő, problémamegoldó képesség, a tanulásra való képesség) is a célcsoport tagjainak sajátjává váljanak; kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalok részt vehessenek a program egyes szakaszainak megtervezésében, a megvalósításban, a résztvevőket érintő döntésekben, az egyes szakaszok, és a program egészének értékelésében is; ezzel a résztvevők képességei a gyakorlatban fejleszthetők, mivel a személyiség ezen sajátosságai bizonyos tevékenységek sikeres elvégzéséhez köthetők; az elvégzendő feladat két szempontnak kell, hogy megfeleljen, az értelmi képesség, valamint a szakmaiság fejlesztése. MAGATARTÁSZAVAR szakember által diagnosztizált pszichés zavar; a viselkedészavar jelenségkörére többféle kifejezést is használ a szakirodalom: alkalmazkodási nehézség, beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, inadaptált magatartás. MARGINALIZÁLÓDOTT FIATALOK azok, akik a társadalom szélére sodródtak, akiknek saját kulturális identitásuk megőrzése nem fontos, vagy erre nincs lehetőségük, és kapcsolatuk sincs más csoportokkal; a biztonságos lakás hiánya, a munka hiánya, az egészség hiánya, a kapcsolatok hiánya, a jogokkal való élés lehetőségének a hiánya, a méltóság hiánya tartós társadalmi kirekesztést, kirekesztődést eredményez. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ az a személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei, testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek; ettől eltérően a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg. MENTÁLIS ÁLLAPOT mentálisan egészségesnek tekintjük azt a személyt, akinek érzelmi állapota harmonikus, érzelmileg kiegyensúlyozott, a környezeti és saját belső feszültségeit adekvát módon képes kezelni. MENTÁLIS CSOPORTFOGLALKOZÁS a résztvevők mentális egészségének megőrzését illetve helyreállítását célozza csoportos foglalkozások formájában; a csoportfoglalkozást szakember irányítja, a csoportban lehetőség nyílik az egyének pszichés problémáinak feldolgozására, feszültségeik feloldására; a mentális csoportfoglalkozás keretében a prevencióra is nagy hangsúly helyeződik; konfliktus megoldási illetve feszültségoldási technikák elsajátításával számos probléma kialakulása megelőzhető. MENTOR TANÁR a személyzet azon tagja, aki tanít, s egyben segítő kapcsolatot tart fenn a fiatalokkal. MODUL a szakma tantervének megfelelő tantervi egység, ami olyan tantárgyakat foglal magában, melyek tematikailag a szak, képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok általában egymásra épülnek. MUNKAERŐ PIACI (RE)INTEGRÁCIÓ a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség; a leghátrányosabb csoportok számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak; mivel a szegénység és a munkaerő piacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerő piaci (re)integráció során törekedni kell a komplex 9

10 segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására. MUNKAERŐ PIACI SZOLGÁLTATÁS a munkaerő piaci szervezetek a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegítik. A munkaerő piaci szolgáltatások formái a következők: munkaerő piaci és foglalkozási információ nyújtása, munka, pálya, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) valamint pszichológiai tanácsadás helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés. Az INFORMÁCIÓNYÚJTÁS történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében; a munkaerő piaci szolgáltatás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését; az információnyújtás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő piaci helyzetére, a munkaerő kereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. MUNKAKÖZVETÍTÉS olyan tevékenység, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából. MUNKANÉLKÜLI az a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, illetve már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ILO definíciója alapján); jogi értelemben az illetékes munkaügyi hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő kliens tekinthető munkanélkülinek. MUNKATAPASZTALAT a fiatal megismeri a munka világát illetve, hogy miből áll egy meghatározott munka vagy szakterület. MUNKATAPASZTALATTAL EGYBEKÖTÖTT KÉPZÉS a résztvevők a foglalkoztatás során végzett (termelő vagy szolgáltató) tevékenységük közben, s nem attól elkülönítve, sajátítják el azokat a szakmai ismereteket, amelyekre sikeres szakmunkásvizsgájukhoz szükségük van; lehetővé kell tenni azt is, hogy a fiatalok folyamatosan részt vehessenek a képzés alapját jelentő termelést vagy szolgáltatást kísérő tervező, szervező, adminisztrációs stb. tevékenységekben (pl. az egyes tevékenységek, termékek tervezésében, az árkalkulációban, az anyagok és más egyebek beszerzésében, vásárlásában, szállításuk megszervezésében, az értékesítésben stb). MŰHELYMUNKA az azonos témában dolgozó szakemberek között intenzív formában zajlik, úgy, hogy egy adott témában egy vagy több alkalommal megbeszélik a témával kapcsolatos véleményüket, ha kialakulni látszik valamilyen konszenzus, akkor az rögzítésre kerül; a munka végére kialakul a mindenki számára elfogadható munkaanyag, termék. NAPIREND egy fiatal egy adott napjának előre tervezett és írásban rögzített teljes programja, strukturáltan, időhöz kötötten, órarendszerűen tartalmazza napi feladatait, a foglalkozásokat, 10

11 tanórákat és szabadidős tevékenységeket, melyeken részt kell vennie, valamint saját programjait is; segítséget nyújt az életvezetés strukturálásában. NORMATÍVA adott tevékenység ellátására a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg. ÖNSEGÍTŐ CSOPORT olyan nem hivatásos egyének önkéntes társasága, akik közös szükségletekkel vagy problémákkal bírnak, és akik hosszabb periódusokra összejönnek, hogy egymást kölcsönösen támogassák és kicseréljék információikat azokról a tevékenységekről és formákról, amelyeket a problémamegoldás érdekében hasznosnak találnak. PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLI a 25. életévét ill. felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. PARTNERSÉG a Strukturális Alapokról szóló szabályozás (a Tanács 1260/1999/EK rendeletének 8. cikke) hangsúlyozza a partnerség szükségességét a Strukturális Alapokból finanszírozott programok előkészítése, benyújtás előtti véglegesítése, végrehajtása, finanszírozás és értékelése során; a programmegvalósítás során a partnerintézmények képviselői saját szakterületükön segítik az előrehaladást; a projekt kezdete előtt megkötött dokumentum magában foglalja az adott partnerekhez tartozó feladatokat, a felelősség és hatásköri kérdéseket. PÁLYAORIENTÁCIÓ egy olyan folyamat, amely a résztvevők egyéni igényeinek figyelembe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legtöbb információ nyújtása révén; ha a több szakma indul egyszerre, akkor alkalmat kell adni arra, hogy a résztvevők, valamelyik szakma melletti elköteleződésük előtt, a gyakorlatban is kipróbálhassák magukat azokban a tevékenységekben, amelyek érdeklik őket és nem igényelnek szakképesítést; a döntést megkönnyítheti egy szakmai kiránduláson, kiállításon való részvétel is. PREVENCIÓ (DROG) megelőzés, mely arra törekszik, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív, egészséges életvitel kialakítására és a drogok visszautasítására; módszerei: korrekt tájékoztatás, ismeretek nyújtása, attitűdváltoztatás, felvilágosítás, kortárs segítés, támogató beszélgetések. PROGRAM egy átfogó cél elérése érdekében kidolgozott stratégiából levezetett, közös megvalósítási és monitoring rendszerben megvalósítandó intézkedéseket konzisztens módon egybefoglaló terv; a program az intézkedések végrehajtása mellett azok folyamatos és szisztematikus koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységét is magába foglalja. PROJEKT olyan egyszeri komplex feladat, amely meghatározott cél elérésére irányul, meghatározott idő és költségkorlátok mellett. PROJEKTCIKLUS a projekt tervezésének és végrehajtásának folyamata; szakaszai: programozás helyzetelemzés, azonosítás fejlesztési tevékenységek kiválasztása, kidolgozás konkretizálás, finanszírozás, megvalósítás, értékelés. PSZICHO SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS az intézményben fontos a kedvező pszichés klíma kialakítása, olyan pszichés környezet megteremtése, amelyben a fiatalok bizalommal 11

12 fordulnak problémáikkal a személyzet tagjaihoz, sérült önértékelésük illetve önmagukról alkotott képük pozitív irányban változik, önbizalmuk erősödik; amennyiben lehetséges a családtagokkal való kapcsolat kiépítésének is nagy szerepe van, a családban illetve a szűkebb környezetben meglévő szociális hátrányok enyhítése, pszichés problémák megoldása az ő közreműködésükkel képzelhető el hatékonyan. (RE)SZOCIALIZÁCIÓ társadalomba való visszavezetést jelent; társadalmi beilleszkedési zavarok miatt negatív magatartást tanúsító, a társadalmi életéből kiszakadt személy beilleszkedésének irányítása, visszavezetése, komplex tevékenység; intézményesített tevékenység, amely részben állami feladat, részben a civil szervezetek és az egyházak vállalása RÉSZVÉTEL ELVE annak biztosítása, hogy a működtetésben résztvevő szereplők a döntéshozatalban is egyenrangú félként vehessenek részt; törekedni kell a célcsoporthoz tartozók aktív bevonására is. ROMA az EU tagállamainak teljes területén elismeri különféle területtel nem rendelkező identitások jelenlétét; a roma, sinto és kalo népesség összességét a Roma Nemzetközi Unió 5. Konferenciája (2000. július, Prága) úgy definiálta, mint területtel nem rendelkező, területi igényeket nem támasztó roma nemzet ; magyarországon a romákat etnikai kisebbségnek tekintik. ROMA PROGRAM célja, hogy elősegítse a cigányság társadalmi integrációját és a nyitottság megtartásával az etnikumok közötti és etnikumon belüli feszültségek csökkentését; olyan komplex programok tartoznak ide, melyekben teljesen vagy nagyrészt roma emberek vesznek részt, melyek a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatottság és jövedelemtermelő képesség növekedését, az oktatási színvonal és képzettség emelkedését, az emberjogi sérelmek orvoslását és megelőzését segítik. SEGÍTŐ SZAKEMBER a fiatalok igény és szükséglet szerinti segítése, nevelése, oktatása a felvételtől a programból való kilépésig; a személyközpontúságnak és a személyiségfejlődésének alárendelt pedagógiai munka; az emberi szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében segít azoknak, akik erre a fennálló körülmények között önmaguk erejéből nem képesek; segít a fizikai (lakhatás, élelem, ruha stb.) szükségletek kielégítésében, segíti a klienseket abban, hogy hasznos tevékenységhez, gondoskodáshoz, működőképes emberi kapcsolatokhoz, fejlődéshez és jogokhoz jussanak; a segítő szakember feladata a munkahelyi szocializáció elősegítése, a munkaerő piaci elvárások közvetítése; feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, motiválása, érdekvédelme, a helyi társadalom a szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG szervezésének célja egyrészt, hogy bevonási csatornaként működjön, másrészt a közösségfejlesztés egyik eszköze; segít a tartalmas szabadidő eltöltésében, a társas kapcsolatok kialakításában, ismeretszerzésben, jutalmazó eszközként is működik; a következőkben néhány gyakoribb szabadidős tevékenység került kiemelésre: hagyományőrzés, sport, film, kézműves, vetélkedő, zene, főzés, kirándulás, internet, tánc, erdei iskola, rajz, irodalom, mozi, színház, tábor, dráma, lovaglás, újság és weblap szerkesztése, fotókiállítás, szerepjáték, színjátszás; a lehetőségek mérlegelése mellett, ezeket a tevékenységeket érdemes a fiatalokkal együtt megtervezni; támogató családi háttér esetén motiváló hatású lehet a családtagok bevonása is. SZAKMAI GYAKORLAT a fiatal az elméleti tantárgyak tanulása mellett, a szakmai gyakorlat során beletanul a munkafolyamatokba, a gyakorlati tanár illetve a cég munkatársai megismerik képességeit, így kölcsönös elégedettség esetén a vállalat időt és pénzt 12

13 takaríthat a munkaerő felvételi folyamatban; a szakmai gyakorlat alkalmával a fiatal önismerete is fejlődik, megtapasztalhatja, milyen csapatban dolgozni, megismerheti egy vállalat kultúráját, s valós munkahelyi szituációkban érzékelheti, hogy milyen kompetenciákban, kulcsképességekben kell még fejlődnie, illetve milyen jellegű munka motiválja. SZAKMAI HÁLÓZAT egy adott szakmai témával foglalkozó szervezetek strukturált együttműködése, partnersége, melynek célja az információáramlás elősegítése, a közös szakmai standard kialakítása, az adott szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében. SZAKMAKÖZI ÖSSZEFOGÁS a fiatalok sikeres társadalmi, munkaerő piaci integrációjával foglalkozó, társszakmákban dolgozó szakemberek közös munkája, hálózati kapcsolatépítése és együttműködése; célja, a tagok együttműködésének elősegítése, munkájuk hatékonyabbá tétele; a szakmaközi összefogás elősegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek tisztázását, valamint az információcserét. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS a személyiség érésére, alakulására ható, hosszan tartó rendszeres fejlesztő tevékenység; az egyéni tudásrendszer kialakítása a segítő kognitív fejlesztő feladatai közé tartozik, mely további szociális igényeket is felvet és a következő pedagógiai célokban ölt testet: a fiatal megismeri önmagát, szűkebb és tágabb környezetét; a konstruktív életvezetéshez szükséges értékek birtokába jut, alkalmazkodik, és figyelembe veszi a körülötte élőket; rendelkezik a 21. századi kompetenciákkal; képes választani az alternatívák közül; belső szükségletből cselekszik; morálisan, szakmailag és motivációi tekintetében is felkészült a felnőtt életre. SZEMÉLYKÖZPONTÚSÁG a modell szervezése során az egyik fő szempont az egyéni szükségletek figyelembevétele; mivel jelenleg az oktatási szakképzési rendszer és az elsődleges munkaerőpiac kevésbé alkalmas arra, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok problémáira reagáljon, a cél, hogy a pszicho szociális gondoskodás révén az egyéneket átsegítse azokon a nehézségeken, amelyeket hátrányos helyzetük generált, így lehetőséget kapnak, hogy kilépjenek abból a körből, amelyet a mentális problémák és a szociális hátrányok kölcsönös egymásra hatása jelent. SZEMÉLYKÖZPONTÚ GONDOLKODÁS Carl R. Rogers ( ) személyközpontú irányzata a harmadik erő" a lélektan területén a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett. Ez a megközelítés célul tűzi ki az egyén nagyobb függetlenségét és integrációját de nem abban bízik, hogy ezek az eredmények megvalósulnak, ha a tanácsadó segít a probléma megoldásában. A középpontban az egyén, nem a probléma áll. Nem egy külön probléma megoldása a cél, hanem az egyén fejlődésének a segítése, hogy a jelenlegi problémával és a későbbiekkel harmonikusabban meg tudjon birkózni. Ha egy probléma megoldásánál az egyén önállóbban, megbízhatóbban, nem olyan zavartan, szervezettebben integrálódik az újabb problémákat is így fogja majd kezelni. Nagyban épít az egyénnek arra az ösztönére, hogy fejlődjön, egészséges legyen, alkalmazkodjon. "A terápia nem abból áll, hogy valamit teszünk az egyénnel, vagy rávesszük, hogy tegyen valamit önmagával. Ehelyett szabaddá tesszük a normális növekedésre, fejlődésre, megszüntetjük az akadályokat, hogy újra előre tudjon menni. Rogers elmélete az embert szabad, döntésképes lénynek tekinti, kinek alapvető impulzusai nem egoisztikusak, hanem pozitívak. A növekedési folyamat, hogy a legegyedibb emberré váljunk, egy élethosszig tartó feladat. A lelki zavarok okainak az inkongruenciát, a belső torzult mintákat tartja, cél hogy ezt a kongruencia váltsa fel a személyiség és a self dinamikus, önszabályozó rendszerében. A kongruenssé vált személy képes az adaptív beilleszkedésre, és tartós szorongás nélkül tud élni. A fejlődét elősegítő légkörnek három feltétele van a terapeuta részéről. Az első az őszinteséggel, 13

14 valószerűséggel van kapcsolatban ez a kongruencia. Ha a kliens azt tapasztalja, hogy a segítő hagyja, hogy olyan legyen amilyen akkor ő is rátalál erre a közvetlenségre. A második fontos attitűd a változásra alkalmas légkör megteremtésére, az elfogadás vagy törődés a feltétlen pozitív megbecsülés. A kapcsolat harmadik előmozdító jellegzetessége az empátiás megértés. Ez azt jelenti, hogy a mentor pontosan érzékeli a kliens által átélt érzéseket és ezek személyes jelentését, és ezt elmondja a kliensnek. A kliens változási folyamata a terapeuta attitűdjének tükörképe. SZENVEDÉLYBETEGSÉG a szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) fogalmába tartoznak azok a magatartászavarok, amelyek bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását foglalják magukba, a szertõl függõség (dependencia) alakul ki abban az értelemben, hogy a személy nem tud lemondani e szerek használatáról, akkor is fogyasztja, ha a testi, pszichés, vagy szociális ártalmait érzékeli, és ha a szer fogyasztását környezete ellenzi, vagy tiltja. SZERZŐDÉSES RENDSZER az esetkezelés és egyénre figyelés kerete, eszköze, melyet a fiatal az intézménnyel köt, de konkrét tartalmát mentorával közösen alakítja ki és fogalmazza meg; a szerződéseknek két formája lehet: az alapszerződés és az eseti szerződés; az alapszerződés megkötésére a fiatal intézménybe kerülése után kerül sor, ez a szerződés rögzíti az alapelvárásokat (pl. mennyi ideig akar ide járni, milyen tantárgyakat tanul, ki a mentora, milyen foglalkozásokon vesz részt, stb.), módosítására természetesen a fiatal vagy mentora kérésére, javaslatára lehetőség van; eseti szerződés kötésére bármikor sor kerülhet az év során; az eseti szerződés lehet tanulmányi (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti szerződés, esetleg a fiatal által kezdeményezett életmód szerződés; ezen túl tartalma lehet bármi más, a fiatal vagy mentora által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos azt szerződésben rögzíteni. Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik fiatal és mentora közt, vagyis elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél aláírja. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul. A szerződésben ki kell térni a szerződésszegés következményeire is. A szerződés biztosítja az elvárások egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pld. nem keverednek tanulmányi és viselkedési problémák). SZOCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS a programban résztvevő fiatalok számára segítségnyújtás a hivatalos iratok beszerzése, pótlása, valamint a helyi önkormányzat és a civil szervezetek által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás érdekében. SZUPERVÍZIÓ a segítő munka, folyamatos háttérszolgáltatása; az intézménytől független, külső szakember nyújtja, melynek ellenőrző, értékelő funkciója nincs; középpontjában a mentor munkájának tartalmi kérdései, folyamata, vagy kapcsolati tényezők vannak; segítséget nyújt a mélyebb önismeret, a szakmaiság elsajátításában, gyakorlásában. lehetőséget biztosít a személyes mentálhigiénére s azon keresztül tanulásra, fejlődésre; fajtái: egyéni szupervízió: szakmai személyiség és kompetencia fejlesztése csoportos szupervízió: a csoport tagjai különböző intézményekben dolgoznak. team szupervízió: a team hatékonyságát akadályozó belső viszonyok feltárása, feldolgozása A szupervízión való rendszeres részvételnek fontos szerepe van a projektben dolgozók kiégésének megelőzésében, illetve annak felismerésében, tudatosításában; a mentorok 14

15 team munkában dolgoznak, melynek szerepe az operatív munka mellett az is, hogy a szupervízió belső fórumaként funkcionáljon. SZÜLŐCSOPORT, HOZZÁTARTOZÓI CSOPORT a célcsoport közvetlen hozzátartozói számára szervezett rendszeres csoportos beszélgetés, melynek célja a hozzátartozók saját problémáinak feltárása, megbeszélése. TANÁCSADÁS a szociális munkás intervenciójának egy típusa, melynek során a szociális munkás segíti kliensét egy probléma vagy cél felismerésében, megfogalmazásában és megítélésében, valamint az annak kezelésére vagy elérésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében, közvetlen alternatívák felvázolásában, információk megadásában; formái lehetnek: jogi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés, életviteli, mentálhigiénés, pályaválasztási, pályakorrekciós, orientációs, ifjúsági, egészségi, tanulásmódszertani, munkaerő piaci. TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK: KOOPERATÍV TANULÁS csoportos tanulás, amely során a diákok a tananyagot csoportban együttműködve, közösen dolgozzák fel; mivel tanulás közben a csoporttagok kölcsönösen függnek egymástól, motiváltak a közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik; ez a tanulásszervezési módszer alkalmas arra, hogy a különböző hátterű és képességű gyerekeket a pedagógus integráltan taníthassa. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ TANULÁS a tanulási folyamatban a diák nem passzív befogadóként vesz részt, hanem tevékenykedések során, saját élményként éli át és sajátítja el a tananyagot. DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevő tananyag elrendezés, mennyiség, feladatok, követelmények és értékelés; ez a tanulásszervezési módszer biztosítja, hogy a heterogén csoportban egyszerre valósuljon meg az integrált oktatás és az egyéni fejlesztés. FRONTÁLIS OKTATÁSI MÓDSZER olyan tanulásszervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított diákok tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében; a tanítás tanulás folyamata egyoldalú, a tanár a tudás forrásaként van jelen, a tanulók passzív résztvevők; ez a módszer a tanulás lehetőségét biztosítja, de a feltételeket nem, csak azok vesznek részt, akik tudnak és akarnak; eltérő a tanulók érdekeltsége, részvételük intenzitása. TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI tartósan munkanélküliek azok, akik a megyei munkaügyi központok kirendeltségein minimum 12 hónapja (16 25 évesek esetében 6 hónap) regisztrált munkanélküli emberek, illetve ha nem regisztráltak, minimum ugyanennyi ideje nem állnak munkaviszonyban. TÁRSADALMI (RE)INTEGRÁCIÓ a célcsoport számára, a sajátosságaik figyelembevételével olyan komplex szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése, amely segítségével munkavállalóként sikeresen léphet fel a munkaerőpiacon; képessé válik a számára 15

16 megfelelő munkahely kiválasztására, megszerzésére, megtartására; a munka világában szerzett pozíció a társadalmi tagság legerősebb legitimáló tényezője, de nem egyedüli tényezője; a társadalmi (re)integráció (mely szűkebb, mint az integráció) ott merülhet fel, ahol valóban a társadalmi életben való újbóli részvételről beszélhetünk. TEAM összeszokott szakmai munkacsoport; a programvezetés egy meghatározott cél vagy szolgáltatás magas szintű nyújtása érdekében végzett integrált és koordinált munkája; a team vezetője felelős a találkozások megszervezéséért, levezetéséért, a tagok ösztönzéséért és motiválásáért, a tagok egyéni erőfeszítésének összehangolásáért; a team üléseinek célja, hogy a team tagok összehangolják munkájukat a fiatalok problémáinak megoldása érdekében. TEAM MUNKA a team a minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport; tagjai a mentor tanárok, akik tanítanak és egyben segítő kapcsolatot tartanak fenn a fiatalokkal; a team munka a fiatalok gondozásának és oktatásának, a komplex ifjúságsegítő intézmény működtetésének alapvető feltétele és módja. TEAM ÜLÉS a programot, intézményt működtető mentor tanárok csoportjának heti rendszerességű (lehetőleg állandó időpontban történő) megbeszélése, ahol a szakmai munka minden területéről beszélnek és döntéseket hoznak. TEHETSÉGGONDOZÁS a tehetség meghatározását, a tehetség felismerést és a tehetségfejlesztést magában foglaló pszichológiai, pedagógiai tevékenység; tárgya, tág értelemben, a tehetség kibontakoztatása, melybe beleértjük azoknak a tulajdonságköröknek a meghatározását, amik a tehetséget alkotják, valamint a tehetségfejlesztést, a tehetséges tanulók iskolai és iskolán kívüli nevelését, képzését, az életpályájukról való gondoskodást, a tehetségek védelmét, és az oktatás irányításra, pedagógiai képzésre, szülők orientálására háruló következményeket. TERÁPIA bármely rendellenesség, betegség esetében az okok megszüntetését célzó eljárás; a terápia gyógykezelés, illetve a betegségekkel foglalkozó tudományág; a terápia, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége; a betegség összes okának a megszüntetése. TERÁPIÁS CSOPORT olyan csoportfoglalkozás, melynek célja elsősorban a terápiás változás; a csoport szerveződésének alapját a tagok személyes igényei alkotják, a közös gondok, problémák vagy tulajdonságok alapján; a szerepek a csoportban az interakciók során alakulnak, nyitott kommunikáció jellemzi, a közlések erőteljesen bizalmasak, magán természetűek, a kitárulkozás magas fokú; az eredményesség kritériuma, hogy a tagok elérik e a terápiás célokat. TRÉNING olyan kiscsoportos (12 15 fő), külső csoportvezető által irányított intenzív foglalkozás, mely előre meghatározott téma vagy témák köré csoportosítva, rendszeres időközönként vagy tömbösítve kerül megtartásra; a csoport tagjai védett helyzetben kifejthetik véleményüket, megismerhetik másokét is; a tréning ideje alatt a résztvevőknek lehetősége nyílik egyéni és csoportos, szóbeli és írásbeli feladatok megoldásra is; a csoport számára biztosítani kell a megfelelő felszereltséggel rendelkező, zavartalan fizikai környezetet; a tréningen általában hangsúlyos a gyakorlatorientált készség és képességfejlesztés; leggyakoribb tréning fajták: kommunikációs, önismereti, álláskeresési, állásmegtartó, tanulásmódszertan, színház stb. TUTOR RENDSZER a tömegoktatás ellensúlyozására jött létre; s tutori rendszer során minden fiatal választ egy témát, és a szaktanár (tutor) irányításával dolgozza ki; a résztvevő 16

17 aktivitására épít, aki rendszeresen beszámol az eredményéről, segítséget kérhet, konzultálhat; a tutor rendszer előnyei, hogy a fiatal önállósága, egyéni felelőssége nő, az érdeklődési területének megfelelő témát választhat, lehetőséget nyújt az adott témában való elmélyülésre; az oktatók személyesen, külön külön is odafigyelnek a fiatalokra, rendszeres kapcsolatban vannak velük, figyelemmel követik egyéni fejlődésüket, érdeklődésüket; a későbbiekben ezt felváltja a felügyelt önálló tanulás, kísérletezés és tanítás intézményes lehetősége. UTÁNKÖVETÉS a programból kilépő fiatalok élethelyzetének, munkaerő piaci státuszának követését jelenti; a szervezet számára azzal a haszonnal jár, hogy értékelhetik a projekt sikerét, és az eredményeket, tapasztalatokat felhasználhatják a következő projekt tervezése során; aprogramokban használt módszerek a következők: egyéni beszélgetés személyesen, írásban kérdőív segítségével vagy telefonon; csoportos formában, mely során felhasználható a csoporttagok tapasztalatai; a munkaadók megkeresésével, tájékozódás a fiatal munkahelyi beilleszkedéséről. UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA, TEREPMUNKA célja az ellátatlan, az intézményi ellátásból kiszorult, az intézményekkel szemben bizalmatlan fiatalok felkutatása, szociális mentális segítése, lehetőség szerint bevonása a programba; a program munkatársainak tájékozódniuk kell a helyi környezetben, hogy hol találhatóak meg azok a helyek, amelyeket az iskolából lemorzsolódott fiatalok szívesen felkeresnek, pl. bevásárló központok, elhagyott épületek, játszóterek stb. UTÓGONDOZÁS folyamat, amely azt a célt szolgálja, hogy a bizonyítvány megszerzését követően a projektekből kilépők segítséget kapjanak az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, az új munkahelyükre történő beilleszkedéshez és az esetleges egyéni, családi, munkahelyi problémáik, kríziseik megoldásához; a segítő folyamat lezárását követő szakasz, melynek során a fiatal fokozatosan leválik a programról, egyre inkább önállóan oldja meg a problémáit. ÜGYELET a jelentkezők fogadására kialakított rendszer; feladata a jelentkezők regisztrálása, tájékoztatása, az első beszélgetés lebonyolítása egy előre egyeztetett időpontban; az intézmény teljes személyzete tud felvilágosítást és időpontot adni, de ügyeletesként, az első beszélgetést a mentor tanárok végzik; az Első Beszélgetés célja, hogy a jelentkezni kívánó a lehető legteljesebb és legalaposabb tájékoztatást kapja az intézmény működéséről, a jelentkezés feltételeiről, a felvételi folyamatáról; a mentor ügyeletes feladata e tájékoztatáson túl, hogy érzékelje, feltérképezze a fiatal aktuális állapotát, a problémáit és annak vezető tünetét, megállapítsa, milyen krízisben van, valamint átgondolja a segítő kapcsolat lehetséges formáit; e találkozáson kerül sor a jelentkezési adatlap kitöltésére, ami a jelentkezőre és családjára vonatkozó tényeket tartalmazza; az Első Beszélgetés szóbeli megállapodással zárul, mely körvonalazza az együttműködési lehetőségeket, és pontosan rögzíti a további kapcsolattartás módját, formáját és időpontjait (pl. visszajelentkezés konkrét időpontban, más iskola keresése, feladatok elvégzése stb.); az ügyeletes a találkozás végén az adatlap hátuljára vezeti fel tapasztalatait, személyes benyomásait, a további gondozással kapcsolatos elképzeléseit, melyek az ügyeleti stábon a jelentkező megbeszélésekor támpontot adnak. ÜGYFÉL/FIATAL azokkal az akadályokkal definiálható, melyekkel ezek a fiatalok életük során szembekerülnek; a hátrányos helyzet nem valami belülről fakadó elégtelenség, inkább helyzetből adódó faktorok egyfajta konstellációja, amivel a fiataloknak fel kell venniük a harcot; az akadályok megfosztják a fiatalokat a formális, a nem formális oktatási és a munkaerő piaci részvételtől, a mobilitástól, attól, hogy feljogosítva érezzék magukat arra, hogy aktív polgárként részt vegyenek a társadalom életében, hogy a társadalom részének érezzék magukat. 17

18 VÉDETT FOGLALKOZTATÁS azon személyek számára biztosít nem piaci elvárású munkalehetőséget, akik átmenetileg vagy véglegesen korlátozott gazdasági teljesítményre képesek, illetve akiknek egészségi állapotuk miatt tartós nehézséggel kell megküzdeniük a munka világában; a védett foglalkoztatás legszámottevőbb lehetősége, lehetséges eredménye a betanulás, beilleszkedés után a nyílt munkaerőpiacra, a normál foglalkoztatásba történő visszatérés 18

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAI KERETMÁTRIX Általános célkitűzések A project célkitűzése Célok A munkaerőpiacról, képzésből és bármiféle intézményi ellátásból egyránt kiszorult, szenvedélybeteg és deviáns életvezetésű fiatalok

Részletesebben

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10.

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. 2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai

Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai 2009. Hajdúszoboszló Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna FSZH Kutatási területek Makro elemzés 15 munkaügyi kirendeltség + munkatárs 40 önkormányzat

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007. KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2007. I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben