A NEVELÉSTÖRTÉNET VÁZLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEVELÉSTÖRTÉNET VÁZLATA"

Átírás

1 A NEVELÉSTÖRTÉNET VÁZLATA Andragógia és szociális munka szakosok számára Összeállította Dr. Barkó Endre Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Jászberény,

2 2

3 BEVEZETÉS Az összeállítás célja az, hogy olyan neveléstörténeti áttekintést adjon, amely kettıs feladatot teljesíthet: egyrészt valóságos alapot teremthet az intézményes nevelés történeti hátterének a megértéséhez, másrészt a nevelés, oktatás történeti tényeit egy általános mővelıdési folyamatba ágyazva rávilágíthat napjaink változó, fejlıdésben, alakulásban levı oktatási, nevelési gyakorlatára, egyszóval napjaink oktatáspolitikájára. Mind a terjedelmi korlátok, mind a csekély heti óraszám, mind a képzés újszerősége befolyásolta ennek a hatalmas mővelıdéstörténeti jelentıségő anyagnak a kényszerő, szinte megengedhetetlen kurtítását, gyakran kivonatszerő ismertetéssé degradálva a színvonalas bemutatás igényét. Hogy valamennyire enyhítsünk a körülmények szorításán, két lehetıséget kínálunk föl a tájékozódás megkönnyítésére. A fejezetek elıtt néhány kiemelt fogalommal megadjuk az olvasmányul szánt anyagrész vázát. A tanulás, az anyaggal való ismerkedés közben célszerőnek tartjuk a kiemelt fogalmakra épülı vázlat elkészítését. A oldalon és késıbb a fejezetek végén közölt további olvasmányok haszonnal forgathatók egy megbízható, tartós, ugyanakkor az összefüggésekre is rámutató, azt megláttató tudás megszerzésére. Mint tapasztalni fogja az olvasó, a közölt ismertetések nem mindig eléggé szelektívak, gyakran ugyanazokat a tényeket más és más szövegkörnyezetbe ágyazottan mutatják be. A vázlatkészítés azt a célt is szolgálja, hogy a hallgató a saját rendszerét hozza létre, a tények csoportosítása, a történelmi folyamat megértése, a mára utaló tendenciák, jelenségek gyökereinek a fölismerése csak ez által lehetséges. A másik segítség a kötet végén elhelyezett kislexikon (ennek mint az összeállításnak is alapja a Faragó Kiss 1947-ben megjelent közismert munkája.) Segítı szándéka menti tartalmi szőkszavúságát, hiszen csak nagyon kevés fogalommagyarázatnak juthatott hely. A kötetet sokadik kiadását követıen mára igyekeztünk minden korábbi zavaró hibájától megfosztani. Gödöl1ı, szeptember 3

4 A NEVELÉSTÖRTÉNET FOGALMA, TARGYA, CÉLJA Az elsajátítandó fogalmak: a neveléstörténet, a neveléstudomány és a neveléstörténet kapcsolata, források, a neveléstudomány tárgya, célja, a nevelési eszmények történeti volta, korszakbeli változásai, az egyén és a társadalom kettıs viszonya. A fogalom A neveléstörténet a pedagógia tudományának az az ága, amely a nevelés koronként változó, fejlıdı, e fejlıdési folyamatban föllelhetı folyamatosság vagy vissza-visszatérı gondolatok új köntösben megjelenı kapcsolatrendszerét, törvényszerőségeit, a nevelésre vonatkozó elméletek egymásra hatását, ezek következményeit magára a neveléstudományra és legfıképpen az emberre és a társadalomra vonatkoztatva vizsgálja. A nevelés története a pedagógia önálló tudományának meghatározó diszciplínája. A nevelés társadalmi jellegő céltudatos tevékenység, s ez a megállapítás azt jelenti, hogy a tevékenységet valamilyen eszme vagy eszmerendszer fogja egybe. A nevelés célja az, hogy a nevelıi tevékenységen keresztül a személyiség fejlıdését meghatározott irányban befolyásoljuk. Ennek az a módja, hogy olyan tevékenység feltételeit teremtsük meg, amelyek lehetıvé teszik a nevelési folyamatban részt vevı számára egyrészt a társadalom által deklarált céloknak való megfelelést (ilyen értelemben a nevelés normatív, normakövetı, azaz elvei zsinórmértékül szolgálnak a szervezett oktatási, nevelési tevékenység számára, vö.: a norma eredeti jelentése zsinórmérték ), másrészt az egyén képességeinek a lehetı legteljesebb kibontakoztatását, fejlesztését, gyarapítását. A fenti cél pedig abban az embereszményben jut kifejezésre, amelynek elérése a pedagógiai tevékenység remélt végpontja. A nevelés szervezett, kölcsönös kapcsolaton alapuló, célirányos képzési, nevelési oktatási tevékenység. Ez a tevékenység társadalmi mérető tevékenység a kultúra átadására szervezıdı tradicionális feladat, amely magában foglalja a széles értelemben vett mővelıdési, általános és szakmai képzési tevékenységet. Valójában a személyiségben rejlı lehetıségek kibontakoztatását szolgálja azáltal, hogy mind az értelmi (kognitív), mind a motorikum, mind a szociális szférát igyekszik azzal a céllal befolyásolni, hogy maradandó, ugyanakkor a egyén számára, a társadalomba való eredményes betagozódás feltételeként szolgáló adekvát magatartásváltozást idézzen elı. A pedagógia elmélete és ezen belül a nevelés, oktatás, képzés tényleges gyakorlata azt mutatja, hogy a cél koronként változó tartalommal telítıdik, az adott kor eszmerendszerét, értékrendjét más-más pedagógiai eszményben fogalmazza meg. A pedagógia története általában a széles társadalmi összhangot megtestesítı közös célokra hivatkozik, de jobbára érdekeket érvényesítı társadalmi kényszer hatása alatt áll. Ebbı1 az ellentmondásból születnek azok a haladó elgondolások, amelyek koronként újra és újra a pedagógiai gyakorlatban meghonosítandó demokratikus elveket hangoztatnak koronként változó mértékben, gondoljunk a szabadok, rabszolgák különbségére, pl. a görögöknél, vagy demokratikus elveken mőködı intézményrendszer létrehozásán fáradoznak, vagy a haszon, az egyén boldogulását és a közjó szolgálatát olykor külön-külön, olykor együtt hangoztatva fogalmazzák meg. Mindkét irány követésre méltó, csak a pedagógia története azt a sajnálatos megállapítást mondatja velünk, hogy mindennek ára van: akár az elvekre, akár a megvalósult 4

5 gyakorlatra gondolunk, mindig ott kísért az áttételes hatni akarás árnya, a hatalom, amely létrehozta, az eszme, amely irányítja, és rányomja bélyegét gyakran kitörölhetetlenül. Lásd a római császárság szerepét a nevelés állami intézményrendszerének a megteremtésében: a birodalmat irányítani képes római polgár politikus, katona, mővelt ember, jó szónok; a jezsuiták bámulatos eredményei az oktatásban, tanításban, akik megszabadították az iskolát évszázados "jelképétı1", a virgácstól, ugyanakkor erényei mellett mit adott a jezsuita nevelési módszer? rangsort, versenyszellemet is, de besúgást, szégyenpadot, szamárfület, egyszóval megszégyenítı közvetett hatásrendszert is. A legutóbbi idıszak példájából merítve emlékezzünk a mezıgazdaság szocialista átalakításának eszméjére. Ez az ideológia az iskolai számtanpéldák kedvenc témája: a tsz vetésterületének százalékos megoszlását kimeríthetetlen változatossággal számolták. Természetesen a korábbi évszázadok pedagógiai gyakorlata sem mentes az efféléktı1. Az alábbi példa egy XI. századi győjteménybı1 való: "Egy ember a réten lovakat látott legelni. Megkívánta ıket, s így szólt. Vajha az enyéim volnátok! S ha még egyszer annyian volnátok, és a félnek a fele volnátok, azzal dicsekedhetném, hogy 100 lovam van. Találja ki, aki akarja, hogy hány lovat látott az az ember eredetileg a réten legelni." (A megfejtés: Fináczy E.: A középkori nevelés története. Bp., címő kötetben található.) A második ugyanebbı1 a győjteménmybı1 származik, s e példa szerzıje sem volt képes szabadulni kora ideológiájától. "Az egységnél gondolj az EGY Istenre. A KETTİ jelenti a két testamentumot vagy az isteni felebaráti szeretet két parancsát. A HÁROM a tökéletest és a hármasságot, aki erısen hisz benne idvezülni fog....az ÖT jelenti az öt okos szőzet vagy a test öt érzékét....a TÍZ jelenti a tizedet, amelyrı1 hisszük és valljuk, hogy az Atyák kijelentése szerint valamikor vissza fogjuk kapni" ti. a mennyekben. A neveléstörténet tárgya a megvalósult pedagógiai gyakorlat tapasztalati tényei és a pedagógiai gondolkodók eszmerendszerét tükrözı mővek. A tudományág mővelésének a célja, hogy a neveléstörténet hármas jelenségcsoportjának a vizsgálatával a világ dolgait és jelenségeit egységes fogalmi rendszerbe ágyazottan leírja, sajátosan pedagógiai történeti leíró képet alkosson, ezek összefüggéseit föltárja, a fölmerült problémák pedagógiai válaszait megfogalmazza eredendıen szoros kapcsolatban állva a filozófia, a történettudomány, a mővelıdéstörténet, a pszichológia, általában az ember és a társadalom viszonyát elemzı elméletalkotó gondolkodók, tudománnyá szervezıdı eszmék, elméletrendszerek megállapításaival. Ebben az értelemben a pedagógia történeti szempontokat szem elıtt tartó vizsgálata az oktatás, nevelés tényleges gyakorlatára, az intézményrendszer kialakulására, fejlıdésére és a fenti kettıt meghatározó elméleti kérdések történeti változására irányul. A diszciplína (tudományszemlélet) figyelembe veszi ugyanakkor az adott korra való visszahatás tényét, lehetıségét, azaz azt vizsgálja, hogy a kor társadalmi változásai, gazdasági fejlıdésében bekövetkezı állapotmódosulása vagy a kor etikai világrendjében, világszemléletében, filozófiai gondolkodásban lezajló változások miként hatnak vissza a fent említett pedagógiai elméletre és gyakorlatra. A fenti különbségtétel napjainkban egyre inkább indokolt. A gyors társadalmi változások következtében a társadalomtudományokban tükrözıdı értékrend változásai a pedagógia tudományát számos pontján nagymértékben érintették. Ennek következtében az idınként naivan túlértékelt társadalmi hatás, a nevelési eszmékbe helyezett túlzott bizalom megrendült, s a társtudományok tényfeltátó törekvéseinek a következtében a pedagógia magára maradt. Különösen a szociológiai, pszichológiai szociálpszichológiai szempont túlhangsúlyozása gyengítette az önértékelés erejét, s a politikai nyomásnak leginkább kitett pedagógiai gyakorlat látta ennek kárát. A legutóbbi 5

6 évtizedek kapkodó fejlesztési elképzelései, szervezeti átalakítási kísérletei, az anyagi ellátásban folyamatosan tapasztalható hiányosságok, amelyek azt eredményezték, hogy ennek következtében a fejlesztési elképzelésekben, határozatokban megfogalmazott elvek csak elvek maradtak akár az esélyegyenlıségrıl, akár az egységes színvonalról, akár a szelekciómentes hátrányos megkülönböztetés nélküli közoktatásról, oktatásról, oktatáspolitikáról volt is szó. A pedagógiai, azaz az intézményes nevelés, oktatás tényleges gyakorlatára vonatkozó ismereteket a diszciplínára jellemzı tematikai korlátok között, a lehetséges keretek adta körre szőkítve tárgyaljuk (a pedagógia, pszichológia, szociológia is tematikailag redukált tudomány, szemben a filozófia egészlegességével). Nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a nevelési, oktatási intézmények történetére, hiszen napjaink változásai ezt az irányt erısítik föl, napjaink oktatáspolitikai törekvései az e területet érintı változásokat is karakterisztikusan körvonalazzák. Véleményünk szerint minden változás, változtatás valóságos választási helyzetet kíván, azaz a tények ismerete nélkül, a háttér, az elıtörténet ismerete nélküli választás véletlenszerő, a döntés nem megalapozott. A pedagógia történetének vázlatos ismertetése e tárgy keretében ezt a hátteret, ezt a problématörténetet és elsısorban ezt a tájékozottságot, egyszóval mőveltséget kívánja a maga lehetıségeivel szolgálni. A pedagógiai képzettség alapja mondja Wilhelm Dilthey ( ) a pszichológiában és a logikában rejlik, s ennek rendszeres kifejtése tudományos diszciplína jellegének megfelelı logikus okfejtésben, letisztult nyelvi struktúrákban nyer kifejezést. A képzettség a rendszerszerő ismeretek gyakorlati alkalmazásában ölt testet mint szaktudás. A pedagógiai tudás a megvalósult gyakorlatban érzékelhetı, ott ítélhetı meg. Mindazt, amit az adott kor pedagógiai gyakorlatában és elméletében össze nem illeszthetı egységként ismerhetünk meg, az fals elméleti kérdések, feltevések és válaszok sorozata, illetve kiforratlan elméleti alapokra épített, megvalósított torz gyakorlat (hamis célok vagy rendezetlen tudománytalan tananyag, módszer, szervezeti forma). A pedagógiai gondolkodás részben korabeli, részben az utókor kritikájában is megjelenik. Ez a kritikai szemlélet is mozgatója a mindenkori haladásnak az egyéni szándék, indíték vezérli, akár a társadalmi berendezkedés hatalmi láncolatában megjelenı döntési mechanizmusok sorába tartozik is. Az ún. "reformpedagógiai" törekvések koronként változó irányból és indítékból törnek föl: meg kell reformálni az intézményes oktatás rendjét mondja Comenius ( ), s megírja didaktikai rendszerét, iskolaszervezettani alapmővét, vagy a felvilágosult abszolutizmus csorbítva ugyan a felekezeti, világnézeti, nemzeti, anyanyelvi oktatásban meglevı tanszabadságot, de rendezi a tanügyet, elemeiben századokra elıremutatóan a Ratio Educationisban (1777). Visszatérve a pszichológiai, logikai alapok fontosságához, a fenti megállapítás úgy igaz, hogy amióta a megismert pedagógiai gyakorlatnak, pl. pszichológiai magyarázata is megszületett, lehetségessé vált többek közt a tanulás folyamatára nézve számos hihetı elmélet igazolása. (Azért tarjuk szükségesnek, hogy kitérjünk erre a problémára, mert a pedagógia önálló volta ma sem mindenki számára egyértelmően elfogadott tény, sokan kétségbe vonják tudománya önállóságát.) Valóban nem önálló tudomány a fenti értelemben, hiszen az ókoriaknak nem áll a rendelkezésükre egy különálló tudományos rendszer, ugyanakkor Quintillianus elemi ismeretekre, pl. az írástanításra vonatkozó megállapításai húszéves tanítói tapasztalata birtokában máig érvényesek, de meggondolandók az anyanyelvi oktatásra, nevezetesen az idegen nyelv túlzott elıtérbe helyezésére tett javaslatának az elfogadása még akkor is, ha 6

7 évszázadokon át hivatkozási alapul szolgált számos esetben. Az antik görög filozófusok nevelési kérdésekben megnyilatkozó reprezentánsai a vezetı réteg nevelési célját a köz véleményével összhangban, az adott kor társadalmi követelményeivel, kívánalmaival megegyezıen fogalmazták meg. Ez a társadalmi elfogadottság jele, s ez teremtette meg a nevelési eszményben körvonalazott embertípus, foglalkozás, közszereplı, például a polgár, a katona, a politikus, a jó szónok, a bonus orator eszményképét, amely az ennek megfelelı képzést szolgáló szervezeti kereteket hozott létre. Az intézményesült szervezeti keretek kezdetben a magánvállalkozás piaci feltételei között (tandíj van, a képzést szolgáló liget, kiépített, csatornázott hely magántulajdon) mőködtek, csak fokozatosan vált mindez állam (azaz hatalmi, pl. az egyházi hatalom) feladatává annak feladatvállalása részeként. A szónoki képzés példájára visszatérve természetesen mindez a jó szónoki képességek kiteljesedésének természetes közegében jött létre: a kialakult politikai, hatalmi, társadalmi rendszerben, a szabad embert kiteljesítı ideális, harmóniára törekvı egységben jelent meg még akkor is, ha mai szemmel nézve igen korlátozott körülmények között valósulhatott is meg. A mai értelemben vett demokratikus elveinkkel minden pontján ez nyílván nem egyezik, hiszen a társadalmi korlátok, vagyoni különbségek, a hódító és a meghódított, azaz a szabad és a rabszolga kiegyenlíthetetlen ellentétében létezett, de végsı eredményében az ennek megfelelı intézményesült formák állandósulásával, az oktatás, nevelés kialakuló intézményes rendszerével a kor kiváló reprezentánsait a társadalom által kijelölt feladatukra mégis csak felkészítette. A középkori keresztyén nevelési eszménye a katolikus (jelentése: általános) egyház égisze alatt formálódott, ennek következtében a legegységesebb, ezzel együtt az elmúlt korok legerısebb és legeredményesebb oktatási, nevelési rendszerét hozta létre. Ez az eszmerendszer a személyes életvitel normáit és a társadalom mőködésében, fenntartásában, fejlıdésében való eredményes részvétel feltételeit a teológiai eszmerendszerbı1 vezette le. Az európai hegemóniának megfelelıen a keresztyén vallás eszméje vezetı szerepet töltött be. E szerint az emberi lét transzcendentális célja az isteni tökéletesség elérése. Ilyen értelemben a földi, anyagi létünk fölkélszülés a nem e világi életre (ennek túlzásai a siralomvölgy, a munka kín, szenvedés, az eredendı bőn, a "földi paradicsomi tökéletességre" való alkalmatlanságunk elismerése, illetve erre való alkalmasságunk eszköze az isteni kegyelem ajándéka. Ennek megfelelıen az egész élet készülıdés egy másik, a földi életen túli világra. (Lásd a korai középkori aszkétaság terjedését: az aszkétaság példakép.) A mőveltség megszerzésének késıbbi célja a keresztyén hit védelme és megerısítésének a szolgálata. Az oktatás ügye, fontossága, az oktatás és nevelés formáló, alakító hatása egyértelmő volt számukra éppen e "fölismert alkalmatlanság" tudatában. (A nevelés könyörtelen eszközei is erre a "bőnben" született gyermeki tökéletlenségre reflektálnak. A nevelésbe vetett hit abban erısít meg, hogy a tökéletesség felé vezeti a nevelteket, a fáradozás nem hiábavaló. Vö.: a középkori nevelésrı1 írottakat és a reformáció nevelési eszményét.) Fokozatosan sikerül összeegyeztetni a pogány kor vívmányait az új teológiai tanokkal. Az antik kultúra elfogadásában a görög egyházatyák engedékenyebbek, a latinok kevésbé elnézıek. A nagy örökség, a hét szabad mővészet embert kiteljesítı egységét a tanulók lelkében kívánták fölépíteni, amely szellemiségét tekintve a fenti, teológiai, metafizikai rendszer alapelveibıl táplálkozott, míg tartalmát tekintve a pogány hagyományokra épült (lásd az arisztotelészi mőfaji kategóriákat, a skolasztika érvelését lásd Fináczy könyvében részletesen). Az iskolák egybeépültek az egyházzal: a plébániai, székesegyházi, a káptalani, a kolostori 7

8 iskolák, illetve ez utóbbiakból kinövı stúdium generálék, magasabb iskolák (lásd az egyetemek akkor is kétszintő képzési rendszerét: a bakkalaureátus babérkoszorús fokozatot és a mester fokozatot). Ez a szoros ideológiai felügyelet nem gátolta a kolostorok mélyén csendes háborítatlanságban folyó oktatást, amely szervesen kapcsolta össze a pogány tartalmat az eszmerendszerben bekövetkezett hatalmas változásokkal. (Természetesen ideológiailag olykor minden kötöttség nélkül, gondoljunk a csillagászat, a matematika fejlıdésében játszott arab tudósok szerepére.) A középkor hosszú idıszakokra megırzött egységét a lépten, nyomon föllépı szellemi áramlatok, ha kénytelen a külsıt meg-megırizve le is vetették, de hatottak: forradalminak számító véleménykülönbségekben megjelenve fejtették ki hatásukat. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy az egység fölbomlott. A középkor aszkétizmusa fellazult. Az ember és a természet megtalálja közös szálait, az ember a természet felé fordul. A reneszánsz és majd a reformáció eszmei áramlatainak a hatására megnövekedı tananyag nemcsak azt hozta magával, hogy a tanítás eredményességérı1 gondolkodva kikristályosodjanak egy új diszciplína alapjai, hanem a megtört egységbıl fakadó új problémahalmaz is felszínre került: nevezetesen az, hogy az egységes szellemi központ évszázados egysége szertefoszlott. A XVIII. század új szellemi célt tőz maga elé, s ez már tudománytörténeti fordulópont: egységes pedagógiai tudományt kíván megteremteni. Ez a pedagógia arra támaszt igényt, hogy a nevelés, az oktatás kérdéseit valóban a maga hatókörébe vonja. Ezt olyan alapelvekbıl kiindulva oldja meg, amely általános érvényőnek tekinthetı a késıbbi korok számára is, de mindezt a tudományosság nevében. További törekvése, hogy a társadalmi elv, a gyakorlati hasznosság és ezzel szoros összefüggésben az oktatás, nevelés eredményességének, szükségességének és hatékonyságának társadalmi követelményét magáénak vallva amely idınként mindenekfölötti túlzásokat is magára vállal, létrehozza szervezeti kereteit, megszervezi az intézményes nevelés különféle formáit, tartalmi követelményrendszerét, alakítja az oktatás, nevelés iskolai keretek közt zajló formáit és módszereit most már a nevelés tényleges gyakorlata nevében. Ezzel összefüggésben igazat kell adnunk annak a véleménynek is, amely azt mondja, hogy az általános pedagógiai kérdések zömmel etikai, didaktikai, módszertani kérdésekre koncentrálódtak. Csak az igazán nagy elméletalkotó és gyakorlati munkásságot is folytató személyiségek voltak képesek egységben szemlélni és láttatni a pedagógiai problémát, legyen az a nevelés, oktatás céljára, gyakorlati hasznosságára, a szervezett iskolai tanítás rendjére vonatkozó elképzelések összefoglalása is. (Az elsı magyar neveléstani munka csak 1827-ben jelent meg Szilasy János tollából.) Látnunk kell majd, hogy ez a törekvés csaknem örök problémája marad a pedagógia elméletének. A neveléstörténeti szempontból jelentıs gondolkodók mindig igyekeztek egységben látni és a megvalósítási elképzelésekben megfogalmazottak szerint egységbe szervezetten mőködtetni is a nevelés intézményeit, kialakítani szervezeti tartalmi kereteit. Talán túlzó tetszı az a megállapítás, hogy a pedagógiai elméletek fejlıdésükben megrekedt tudományok, azaz nincs bennük mának, a mai gyakor1atnak szóló üzenet, annyit el kell ismernünk, hogy az egyoldalúság, valamely magyarázó elv túlhangsúlyozása, mindenekfölöttisége a legtöbbet magának az elméletnek árt, és ártott, hiszen a világos és egyértelmő magyarázat mögött meghúzódó kizárólagosság talmi dicsıség: magában hordja a korlátok kiábrándító csalódásait is. Ezt a veszélyt más tematikailag redukált tudományterület sem kerülheti el, elég példa akad a nyelvtudományban, pszichológiában, de ugyanez a helyzet az egzaktnak mondott 8

9 diszciplínákban is. Ez utóbbira nézve elgondolkodtató, hogy a Descartes-i fordulat racionalizmusa világképi kötöttség nélkül képes elıfutára lenni a tapasztalati bizonyosság matematikai pontosságú leírásának a fizikában. A newtoni fizika egzaktsága, a tapasztalati bizonyosság dogmája késıbb példája lesz a társadalomtudományi vizsgálódásoknak is. Mára azonban sem a fizikában, sem a társadalomtudományokban nem egyértelmő a matematikai formulában rögzült egzakt tapasztalati tények összefüggéseinek valósághő leírása. A tények számbavétele, összerendezettsége, a bennük kifejezésre jutó pozitivizmus kizárólagossága helyett a tények elvet formáló gyakorlata, a gondolati reflexió szellemi áramlattá nemesedı folyamata követel helyet magának: a lehetséges, az ami nincs, az még lehet, s az elgondolható és kimondható valóban elgondolható és kimondható tényként való elfogadását követeli egy lehetséges, létezı, kimondott, megfogalmazott másik szempont elfogadásával. A neveléstörténet feladata tehát az, hogy ezeket a rendszereket, ezeket az egyoldalúságokat egymással összefüggésbe hozza, bemutassa az ókor klasszikusainak vagy a középkor szellemi óriásainak, majd késıbb Comeniusnak, Herbartnak, Deweynak vagy Nagy Lászlónak azt a szellemiségét, amely valóban erjesztı1eg hatott, vagy hathatott, és remélhetı1eg hatni fog napjaink pedagógai gondolkodására. E gondolatmenetet folytatva nagyon idıszerőek Dilthey intelmei, miszerint minden kor pedagógiatörténetileg hatékony rendszere többet tartalmaz annál, mint hogy bizonyos általános érvényőnek tekintett tételek számát gyarapítja, másrészt ezek száma ugyan korlátozott, de a szóban forgó rendszerek e megállapításokat igyekeznek egymással kapcsolatba hozva a maguk tökéletes mivoltukban leírni, s olyan elvekre visszavezetni, amelyek léte a történelmi, társadalmi környezettı1 óhatatlanul meghatározott, ennek következtében érvényességük is történeti, azaz korlátozott. Ezért, ha ma valamit megkövetelünk oktatásügyünktı1, azt nem vehetjük át közvetlenül sem valamely elıttünk járó nemzet gyakorlatából, sem valamely diszciplína egyoldalú törvényszerőségeinek konglomerátumából. Annak mindig sajátosan nemzetinek kell lennie, azaz ahogyan Dilthey mondja: a nemzeti étoszból, a nemzetet meghatározó szabályozó elvek rendszerébı1, az adott nyelvi, nemzeti, társadalmi közösséget jellemzı világrend egységébıl táplálkozó eredetiséget kell magán viselnie. Egy másik szempontra is figyelnünk kell. A vázlatos áttekintés nem teszi lehetıvé a részletes taglalást, de arra mindenképpen fontos felfigyelnünk, hogy a szemelvényül választott korok, személyiségek, filozófiai áramlatok bemutatásával egy rendezı elv érvényesülésének teszünk eleget, nevezetesen: annak, hogy a változó kultúrák nevelésügye, nevelési eszményei, az eszményeket megtestesítı gyakorlat jobbára két alapelv körül forog. Az egyik a nevelés társadalmi jellege, a társadalmat szolgáló célja, azaz az egyén hogyan, miként válik, válhat a társadalom aktív vagy hasznos tagjává saját teljesítıképessége, erıi kibontakoztatása révén. E tekintetben mindig két ellentét feszül egymásnak, a közösség, a társadalom fent említett érdeke, célja, fennmaradása, továbbfejlesztése és az egyén értéke, méltósága: egyéni, individuális boldogulása. A változások korát éljük, valószínő, hogy ebben nem mi vagyunk az egyedüli generáció. A folyamatosan változó feltételekhez, ahogy manapság mondják: kihívásokhoz való igazodás megkönnyítésére néhány fogalom tisztázása látszik szükségesnek. Az 'egyetemi' jelzı jelentése Az egyetem még a sanyarú sorsú hazai egyetemalapítások sorsát ismerı szemében is egyetemességet, a mindenre kiterjedı tudást megtestesítı intézményt jelenti annak ellenére, hogy az egyetemesség a kezdetekben is irányokat szabott részben a tudomány képviselıjének érdeklıdése szerint, részben a hallgatóság igénye szerint. (A jogtudományban ismert fogalom 9

10 terjedt el, inkább egyesület, korporáció jelentéssel vagy oktatók és hallgatók társasága, közössége, céhe a szervezeti formára utaló jelentéssel.) Dilthey nagyszerő mőve (amely ennek az összeállításnak is alapjául szolgált) világosan vázolja föl az európai egyetemalapítások és az abból kinövı iskolarendszer történeti tablóját, s ezzel a nézettel bátran azonosulhatunk (különösen a tudomány egyetemessége, teljessége vonatkozásában). Az egyetem valóban az egység, a teljesség kifejezıdése a tudomány terjesztésében, képviseletében, mővelésében (lásd az egy, a teljes, a szent, a jó az egész fogalmi gyökereit, illetve a kialakult szervezeti tagolódást a karok megoszlásában). Ehhez a szemlélethez szervesen társítható a tudományok kialakulását genezisében meghatározó tudomány, a tudományok tudománya, amely európai kultúránk alapja, vitathatatlanul görög, római gyökerő, függetlenül attól, hogy a korabeli indiai, a kínai fogalomrendszer sok rokon vonást mutat vele. Még inkább az egységesülést hangsúlyozza az a tudománytörténeti tény, hogy a földrésznyi elkülönülés ellenére, a kultúra átszármaztatása különbözı korok és nézetrendszerek szőrıjén át került hozzánk, hiszen az utalások mai napig kimutathatók, az egyezések szerves kapcsolatokra emlékeztetnek. (Mármint emlékeztetnek, hogy ne feledjük, azonosak vagyunk vö. achetipikus megfelelések, vagy egyszerőbb példával arab számrendszerünk és indiai írásjegyük.) Ebben az értelemben egy képzésnek vitathatatlanul egyeteminek, azaz egyetemesnek kell lennie, mert egyetemes, általános, mindenre, minden emberre vonatkozóan az, vagyis eredendıen filozófiai kategória. (Lásd a gyakorlati filozófiát mint etikát, ellentétben az etika hármas tagozódásával: metaetika, normatív etika és alkalmazott etika. A pedagógus szó pedig a gyermekkel való foglalkozást jelenti, platóni szokratészi értelemben a bába munkájára emlékeztet: a gondolat világra segítését jelenti. Innen már nincs messze a 'gondolat', az 'eszme', a 'szellemi' feltételeinek a kialakítása, az elvi irányítás, a cselekvés elıtti állapot etikai közege vö. nevelés.) A speciális területre irányuló képzéssel, szakképzéssel kapcsolatban még inkább felvetıdik a tudományrendszertan kérdése, vagyis az a kérdés, hogy mennyiben tekinthetık egyenrangú diszciplínáknak a különféle tudományterületek. Ehhez a filozófiai összefoglalókból jól ismert rendszerezést célszerő figyelembe venni, amely egyértelmővé teszi a különbséget. Ez a különbség nem a jó vagy nem jó végletei szerint ítélkezik (ez a tett elıtti állapot mérlegelése volna, s ebben az esetben filozófiai és etikus), hanem a tartalmi elemeket és a megismeréshez vezetı utakat, módszereket, és fıképpen a felismert összefüggések vonatkozási körét veszi tekintetbe (az 'etikus magatartás' és a 'tanulság' különbsége). Ebben a felosztásban a filozófiai kötöttségő szemlélet (diszciplína) és a nem filozófiai kötöttségő diszciplínák különülnek el. Az elkülönülés a szerint történhetik, hogy ugyan a vizsgálati témájuktól (tematizált rendszerüktıl) függı vizsgálati metodikájuk, eszköztáruk szinte azonos, azonban az egyik esetben a tematikai redukció a felismert összefüggéseket csak a redukált területre érvényesen állapítja meg, ellentétben az egészleges tudományok szemléletével s ez a másik eset, amely viszont végletes, ún. dimenzionális fogalmakkal operálva az egészre érvényes megállapításokat tesz. Az egyik esetben beszélünk tematikailag redukált tudományterületekrıl, amelyeknek határai léteznek, átjárhatók, de le nem dönthetık, a másik esetben egészleges tudományokról, mint filozófiáról, teológiáról, amelyek nem vizsgálhatók amazok eszközével, így megállapításaik sem érvényesek erre, azokra pedig ezeké csak néha többszörös áttételeken át, de akkor mindig. (Lásd a világkép és a világnézet különbségét.) A fenti rendszertanból leginkább a pedagógia redukált tudományterülete az, amelyik kitüntetett szerepet játszik, hiszen alapja a kultúra azaz a mőveltség, tudás egészének céltudatos és szervezett átörökítése egy olyan generáció számára, amely fejlıdésében, tudatos irányítás révén lesz alkalmas arra, hogy a felkínált kulturális tartalom hordozójává, továbbfejlesztıjévé és majdani átörökítıjévé váljék. Ebben a hármas tagozódásban a 10

11 harmadikként említett csoport az átörökítést vállalók alkalmassá válásának folyamtára szervezıdik (angolszász tükörfordítás szavával a képzık képzésére). Az alkalmasság vagy inkább Lénárd Ferenc találó kifejezésével az arravalóság abban a lehetıségben rejlik, hogy a felkínált lehetıség példája a saját tevékenysége révén váljék elfogadottá. (A tanítás 'mutatás' azaz "példát felkínálni, utánam csinálásra" - mondja Otto Willmann.) Félreértés ne essék, a redukált tudományterületek is hordoznak ilyen jellegzetességet, azonban ott a hatáskiváltás, vagy ahogy az amerikaiak mondják a magatartás módosulása nem erre szervezett, leginkább áttételes. A történeti tények megismerése a történettudomány közvetítésével közvetve hat, céltudatossá a pedagógiai "ügyletben" válik, ahogyan Herbart mondta volna. Az ismeretátadás misztériuma A tanítás ilyen értelemben a tanácsadás tradicionális gyökerei is a misztériumok közegébe nyúlnak vissza. Intézményesülésének a folyamata világosan utal szakrális voltára. A példa felmutatása, a felmutatás misztériuma a tanításban teljesedik ki, amely kommunikációs kapcsolatrendszert feltételez (lásd késıbb az áldozati rituálét). A kapcsolat személyközi, intencionális, kölcsönösen ható folyamatban zajlik, kifejezıdési formája ún. diskurzus, egyenrangú felek gondolatcseréjének a folyamata. A felek kommunikációs kapcsolatrendszere genezisében hordozza a kölcsönös elfogadás, a konszenzus lehetıségét. A pedagógiailag kimunkált hatásrendszer olyan közeg megteremtését szolgálja, amelyben az ismereteknek mondott kultúraelemek átadása, helyesebben: kifejezett gondolatvilágában, magatartásában követendı példaként való felmutatása váltja ki az elgondolható és kimondható, az elgondolható és kimondható volt kölcsönös elfogadásán alapuló nem stratégiai elvő kommunikációs kapcsolatrendszert a végsı kérdésfeltevés etikai kötelezettségének a fenntartásával. A foglakozás misztériuma Az intézményesülés a személy társadalmi elkülönülésének a folyamata is. A tradíció letéteményese (tradálni annyit tesz: átadni). A modern társadalomban a pedagógus vagy a pedagógus feladatához hasonlót vállaló személy kettıs szerepet tölt be. A társadalom számára értékeset mint filozófiai kategóriát személyében megtestesítı példát állít azzal a céllal, hogy olyan kultúrát, annak egyik szeletére vonatkozó tudást (szaktudást), annak összefüggı, rendezett tartalmi elemeit közvetítse, amelyek a társadalmi gyakorlat tanulságával értékesnek (tanulságosnak) nyilváníthatók (az értékelés eredményeként annak tekinthetık akár a kognitív, akár a pszichomotoros, akár a szociális terület dominanciája érvényesül témáikban). A pedagógus személyében filozófiai világképet, tantárgyában (a tantárgy mint téma) ideológiát vállal a szó nemes értelmében. Így a pedagógus valóban sámán, ihletett közvetítı, az Áron nemzetségébıl való kiválasztottak közösségébe tartozónak tekinthetı (vö.:a zsidó keresztyén kultúrkör közös elemeivel). A hatás misztériuma A különféle diszciplínák a két ember kapcsolatát más és más hatásrendszerben vizsgálják, illetve írják le. A társadalomtudományok a társadalmi szervezıdések rendszerszemlélető, funkcionális vagy a mőködésben fellépı akadályok, konfliktusok leküzdésére kialakítható eljárások kimunkálásával foglalkozva végül is a személy és személy, illetve a szervezetbe tömörült személyek és köztük levı mőködési problémák megoldásában, kezelésében látják adekvát feladatukat. A formulázott összefüggések hangsúlyozzák az interakciót, hiszen ennek megismerése vezethet a problémák gyökeréhez. A szervezıdés sajátos szerepeket (pozíciót, feladatot, elvárást) hoz létre, amelyek aztán az egyén szempontjából nézve szereppel való azonosulás vagy éppen a szerepelvárásoknak való meg nem felelés hiányosságait jelenthetik. 11

12 A fenti kérdéseket akár a szervezetszociológia, akár a szociálpszichológia szemszögébıl nézzük a tematikai redukció ellentétes hatását érezzük. Mindkét megközelítésben gyakran hivatkoznak az értékekre, az értékek különféle diszciplináris kategóriájára, azonban fogalmi kategóriáik nem illeszkednek, hiszen a fenti megközelítések (diszciplínák) éppen értéktartalmukban különböznek. A szervezeten belüli kommunikáció fiaskója, a szervezeten belüli hierarchizált szerepfelfogás szemben az emberi értékjelzıvel. Mellesleg az e területen folyó vizsgálatok tanulsága egyértelmő: a kommunikáció legyen kölcsönös, konszenzus alapú, a szerepek egész embert, az egész tevékenységért felelısséget vállaló embert kívánók stb. legyenek. Rokon területünk példájával élve a tanuláselméletek a behaviorista, a kognitív elméletek mellett külön szólnak a humanisztikus pedagógiáról s még ez is csak 'isztikus', csaknem kvázi humán, azaz az ember számba vett ember pedagógiai rendszerérıl ez is csak mellesleg: ez a filozófiai érték, az önérték, az ember önmaga értéke, amelynél ily szépen fogalmazva sincs csodálatosabb Szophoklész óta. A társadalom eszmei áramlatai mindig tükröznek egyfajta, az adott társadalomra jellemzı világrendet, az alapvetı értékek rendjét, amelyet etikai világrendnek szoktunk nevezni. Ez az egység a különféle bomlasztó hatások következében megrendül, az egyén a magánéleti boldogulása szellemi és materiális értelemben egyaránt aszerint alakul, hogy képes-e, és szükséges-e a változást, az egység felbomlásából eredı konfliktust vállalni vagy sem. A változások következtében ugyanis a korábbi állapotot szabályozó etikai világrend sérül, a korábbi normák (a zsinórmérték), a belılük levont összetartó szabályok lazulnak, sıt eltőnnek, vagy jobb esetben a felszín alá szorulnak. Az egyén választás elıtt áll: vagy a szőkebb körön belül maradva stagnál, ellenáll, vagy beletagozódik a változás áramlataiba a közösség társas, azaz társadalmi értékrendje felé közeledve. A dilemma a szőkebb közegben fenntartható harmónia védelme és a között a szándék között áll fenn, hogy mi az, ami átmenthetı, és milyen mértékben menthetı át az egyéniség feladása nélkül a tágabb közeg egységesítı, a régi értékeket tagadó törekvése ellenére. Természetesen a késıbbi korok filozófiája, pl. a keresztyénségé a legfıbb normául a legmagasabb erkölcsi tökéletességet, Istent állítja (a jó jelentése tökéletes: jó Isten; Gott, God más nyelveken). Ennek megfelelıen fogalmazódik meg az emberi lét alapkérdése: az emberi élet célja, értelme, az ember értékfogalma. Itt az emberi élet e tökéletesedés felé vezetı út, s koronként az eltérés, csak az, hogy a megvalósult beteljesülés színtere a mennyei vagy a földi paradicsom legyen-e. A nevelés egyik feladata az is, hogy ezt a feszültséget oldja, lehetıséget tárjon föl az egyéni boldogulás számára az értelmes munka áttételein keresztül a közösség, a társadalom felé és a társadalom közegében föllelt individuális kibontakozás belsı köreiben egyaránt: ott a "szellem", itt a "szerelem" harmóniájában. (Vö.: az ismerni szó jelentése kettıs: a megismerni, megszerezni a szellemit, elsajátítani, magamévá tenni, s ez utóbbi utal a másik jelentésre is, a nemiséggel kapcsolatosra). Tájékozódásra ajánlott irodalom: - A civilizációk hajnala - A görögök - A klasszikus görög világ - Afrikai királyságok - Az archaikus Görögország - Az égei civilizációk - Az egyiptomi birodalmak - Az ember ıstörténete - Az ısi Japán - Az ısi Kína - Az ıskori Európa - Az új világ - Róma és Bizánc - A római világ - Róma A fentiek a Fabula kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált sorozat kötetei 1990-bıl. Ugyancsak 12

13 haszonnal forgathatók Hogyan éltek hajdanán sorozat, a Múlt születése sorozat, a Dióhéjban sorozat, a Mi micsoda sorozat, a Nagy civilizációk sorozat, a Szemtanú sorozat, a Világtörténelem kicsiknek és nagyoknak sorozat, a Magyar évszázadok sorozat, az Európa nagy korszakai kötetei, továbbá: Anzenbacher, A.: Bevezetés a filozófiába. Bp., 1993, Herder., illetve az egyes filozófusok munkásságának ismertetései. Artner T.: Évezredek mővészete. Bp., 1965, Gondolat. Balázs M.: Forrásvidék. Írók, költık gyermek- és ifjúkora. I-II. Bp., , Tankönyvkiadó. Bán I.: A barokk. Bp., 1962, Gondolat. Benedek I.: A tudás útja. Bp., 1994, Magyar Könyvklub. Castiglione L.: A görög mővészet. Bp., 1961, KAK. Coselli, G.: A világ csodái. Bp., 1990, Helikon. Domanovszky S. (szerk.): Magyar mővelıdéstörténet 1-5. kötetben. Szekszárd, 1993, Babits K. Fináczy E.: Az ókori nevelés története. Bp, 1984, Könyvértékesítı V. Frecskay J.: Mesterségek szótára. Bp., 1912, Hornyánszky. (Reprint, Bp., 2001, Nap kiad.) Friedell, E.: Az újkori kultúra története I-V. kötet. Bp., 1989, Holnap. Garamszeghi Lubrich Á.: A nevelés története. II. rész könyv. Bp., 1876, Hunyadi Mátyás Intézet. Gyırffy Gy.: István király és mőve. Bp., 1977, Gondolat. Kákosy L.: Egy évezred a Nílus völgyében. Bp., 1970, Gondolat. Kosáry D.: A felvilágosodás Európában és Magyarországon. Bp., 1987, MTA. Kosáry D.: Mővelıdés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980, MTA Léderer E.: Egyetemes mővelıdéstörténet. Bp., 1992, Aqua Kiadó. Lendvai L. F. Nyíri J. K.: A filozófia rövid története. A védáktól Wittgensteirng. Bp., 1981, Kossuth. Magyar mővelıdéstörténet. Szerk. Kósa L. Bp., 2000, Osíris. Magyarok Európában I-IV. kötet. Malinovszky, B.: Balóma. Bp., 1972, Gondolat Mészáros I.. Németh A. Pukánszky B.: Neveléstörténet. Bp., 2003, Osíris. Nemeskürty I.: A magyar mővelıdés századai. Bp., 1985, RTV Minerva. Nemeskürty I.: Kis magyar mővelıdéstörténet. Bp., 1992, Pannon könyvkiadó. Neveléstörténet. Szöveggyőjtemény. Szerk.: Mészáros I., Németh A., Pukánszky B. Bp., 2003, Osíris. Orosz L.: A magyarországi ipari, mezıgazdasági és kereskedelmi szakoktatás vázlatos története. Bp., 2003, OPKM. Platontól Steinerig. Egyetemes neveléstörténeti szöveggyőjtemény. Szerk.: Balázs S. Eger, 1996, EKTF. Ritoók Zs.-Sarkady - Szilágyi: A görög kultúra aranykora. Bp., 1968, Gondolat Rutkonski, B.: Kréta. Bp., 1979, Gondolat. Schumacher, E.: A legnagyobb erıforrás az oktatás. = - -:A kicsi szép. Bp" 1991, KJK p.. Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete. Bp., 1978, Gondolat. Wille, H.H.: A szakócától a dinamóig. Bp., 1978, Gondolat Wolf-Burion: Az ıskori ember. Bp., 1987, Gondolat. 13

14 I. A TÁRSADALMI JELLEG TÚLSÚLYA 1. A NEVELÉS EREDETE Az elsajátítandó fogalmak: a nevelés eredete, a nevelés és a társadalmi változások folyamata (a materiális szükséglet-kielégítéstıl az együttélési normákig), a nevelés mint asszimilációs folyamat, az intézményesülés következményei ("munkamegosztás "), a tudásanyag, a létfenntartáshoz szükséges feltételrendszer és a mőveltség viszonya. A neveléssel kapcsolatba hozható történések számos eleme a törzsi közösségi társadalmak gyakorlatára vezethetı vissza. A nevelés társadalmi funkciója e kezdeti állapotban is a felnövekvı nemzedék társadalomba való beletagozódásának elısegítése mind az egyéni, mind a társadalmi célok tekintetében. Más szóval ez azt jelenti, hogy az egyént fel kell készíteni arra, hogy tevékenyen részt vállaljon a társadalmi munkamegosztás, a létfenntartás, az ehhez. szükséges eszközök létrehozásában és alkalmazásában. Ez a folyamat e materiális szükségletek kielégítése mellett, pontosabban ennek segítségével a felnövekvı nemzedék tagjaiban olyan szokásokat, együttélési szabályokat alakított ki, amelyek a közösség együttmőködését, fennmaradását, fejlıdését szolgálták beleértve az egyén életcéljainak, elképzeléseinek a beteljesülését is. Ez a folyamat lassú, asszimilációs folyamat, amely a tapasztalatátadás eredményeképpen a közösség tagjait képessé tette arra, hogy a fennmaradáshoz egyaránt szükséges együttélési normákat elsajátítsák, a munkaeszközöket használják, és folyamatosan fejlesszék. (Pedagógiai értelemben a tanulás társadalmi színtere magában foglalta az értelmi szféra, a motorikus, mozgásos és a szociális elemeket egyaránt. A rituálék, a varázsénekek, az életfeltételeket kizárólagosan meghatározó ismeretek, az e feltételeket megteremteni képes testi ügyesség, lelemény és társadalmi hierachia viselkedési szabályrendszere, beleértve a nemi szerepet, a gyermekgondozás vagy az élelem és a közösség védelmének a biztosítása stb.) A nevelés egyidıs a társadalommal. E területek célirányos szervezeti formái, szinterei fokozatosan alakultak ki, váltak le a társadalom hagyományokat áradó, átszármaztató mechanizmusairól: intézményesültek. Ennek az intézményesülési folyamatnak a betetızıdése az iniciáció fogalmába tartozó szertartások (beavatási szertartások együttese). Itt már az iniciációra való felkészítés színtere is különválik, leggyakrabban elkülönített táborokban folyik. A másik oldalon is megjelenik az intézményesülés formája, azaz hasonló átalakulási folyamatok mennek végbe a munkamegosztást illetıen a társadalmi tevékenység egy elemeként, amikor az e feladatokkal foglalkozók köre, rétege, társadalmiasuló csoportja a társadalom többi tagjától egyre meghatározhatóbb formában és mértékben elkülönül (varázslás, beavatási szertartások, az e rituálékban részt vevık, azt végzık köre, csoportja: a sámánok, Áron nemzetsége). Ez a társadalmi szervezıdés kezdeti szakaszára jellemzı állapot a néprajz, az antropológia számos ma is megfigyelhetı felfedezéseivel szemléltethetı. A primitív népek életét, szokásait, társadalmi szervezıdését feltáró dokumentumok meghökkentıen pontos képet adnak errı1 az állapotról. (Lásd a finnugor hitvilág sámánjait, Juvan Sesztalov medveénekeit vagy az obiugor medveénekeket Rab Zsuzsa fordításában, vagy a húszas években készült 14

15 dokumentumfilmet az eszkimókról vagy napjaink példáit a dél-amerikai cölöplakó indiánokról.) E primitív népek átörökítendı tudásanyaga szorosan kapcsolódik a létfenntartáshoz szükséges képességekhez, a testi ügyességhez, a tökéletes eszközhasználathoz, illetve az együttélési normáknak a társadalmi jelleget és annak ellenırzését is garantáló voltához. Következésképpen ezen a szinten is elkülöníthetı az a tudásanyag, kiemelhetı az a mőveltség, amely feltételül szolgálhat a társadalomba való tagozódásnak, vagyis egy-egy elemi szervezıdéső társadalmi alakulatnak megfelelı, ennek életét, fejlıdését, változását is szolgáló nevelési folyamatnak. A nevelés ilyen értelemben lehet egyidıs az emberi társadalom kialakulásával. 15

16 2. AZ ÖSKÖZÖSSÉG ÉS AZ ÓKORI TÁRSADALMAK AZ EURÓPAI OKTATÁSI RENDSZEREK KIALAKULÁSA Az elsajátítandó fogalmak: korszakolás; az ısközösség, az ún. folyami kultúrák - kínai -, a görög, római: a középkor, a reneszánsz, az újkor és a legújabb kori neveléstörténet jellemzı vonásai. A funkcionális elkülönülés elsı jelei, az intézményesülés formái; az oktatási rendszerek kialakulása, a magánvállalkozástól a társadalmi részvételig: az állam és az egyház szerepe, részvétele. Az ısközösség. Az ısközösségi társadalom törzsi szervezıdése a fenti asszimilációs folyamattól annyiban tér el, hogy a nevelés funkcionálisan elkülönülı elemei is megjelennek. Erre példaként a törzsi beavatási szertartásokban (lásd iniciáció!) megjelenı "intézményes" nevelési tevékenység említhetı, amint errıl részletesen beszámol az etnográfia szakirodalma. Az ókori társadalmak. Az ún. folyami kultúrák. A különbözı népek fejlıdéstörténete számos olyan példával szolgál, amely a nevelés intézményesülésének hosszú fejlıdési szakaszaiban korszakos jelentıségőek. Az ókor népei közül kiemelkedı történeti múltra tekint vissza ebbıl a szempontból is a hatalmas földrajzi egységet alkotó Kína társadalma. A nevelés története számos bizonyítékot talált az ókori Kelet nagy rabszolgatartó birodalmaiban: Babilóniában, Indiában és az fent említett Kínában. Ismertek az ısi Egyiptom, a Biblia zsidó népének vagy az amerikai indiánok, inkák, aztékok gyermeknevelési szokásai is. Babilon. A gyakorlati, gazdasági feladatok megoldásának az igénye diktálta a mértani, csillagászati ismeretekben való jártasságot, amely elemi életfeltételt jelentett e folyami kultúra fennmaradásában. (A folyók apadása, áradása a termékeny partmente élelmiszertermelése.) A társadalmi célok ennek megfelelıen a fenti hasznos ismeretek elsajátítását foglalta magában. A társadalmi hierarchiának megfelelıen ez a tudás csak a papi, írnoki réteget illette meg. Az oktatás anyagaként megtaláljuk a nyelvtani gyakorlatokat éppen úgy, mint az ismeretek fennmaradását szolgáló mai értelemben vett tudományos rendszerezést, legalább is, ami a fennmaradt ékírásos agyagtáblákon fennmaradt, könyvtárakban ırzött tudásanyagot illeti (vö: Az agyagtáblák üzenete címő könyv anyagát, Gilgames örök barátságról szóló történetét). A templomok köré épülı iskolák módszere mechanikus, csupán az emlékezetre épülı memorizálás volt. Egyiptom. Fekvése, társadalmi rendje hasonló. A képzés itt is a papi vezetı réteg kimővelését szolgálja, ezt egészíti ki a tulajdonképpeni "hivatalnokréteg", az írnokok iskolája. A tanítás módszere, tananyaga is hasonlatos a fentihez, másolás, memorizálás, a képzés szellemi célja itt is az uralkodó fenség, a fáraó vallásos tisztelete. India. Társadalmi rendje a kasztrendszer, a társadalmi hierachiát szentesítı ideológiai megerısítéssel. (Brahmanizmus, a legmagasabb kaszt nevébıl.) A nevelés célja a vallásos menekülés e tünékeny látszatvilágnak tartott, Mayának nevezett földi élettıl. Az ideológiát megfogalmazó Buddha tanai szerint az aszketikus életet mindenki számára elıírt szigora jelenti, hirdetve mellette az abszolút humanitás eszméjét (az élet tisztelete, erıszakmentesség stb.). A perzsa nevelés. (Tájékozódó forrásunk Xenophon: Küropaidea címő mőve.) A nevelés teljesen állami jellegő és az állam célját megtestesítı. "A harci vitézségen kívül náluk derék 16

17 vonás, ha valakinek sok gyermeke van.... Gyermekeiket ötéves koruktól kezdve a huszadikig három dologra tanítják: lovaglásra, nyilazásra és igazmondásra." Kína. A Kínában élı gyakorlattá vált, kitőnıen szervezett, intézményesült nevelési formák külön említést érdemelnek. Ennek megértéséhez egy kis filozófia kitérıt kell tennünk. A Kr.e. második század kora a kínai nemzetiségi szervezet fölbomlásának és az egységes kínai birodalom, a császárság megteremtésének a kereszttüzében telik el. A korszak fı kérdése az, hogy egyesüljön-e a sok kis patriarhális fejedelemség egy egységes nagy birodalomba. Ezzel kapcsolatban egyértelmően vetıdik föl annak eldöntése is, hogy az egyén mennyiben szolgálja ezt a despotikus új hatalmat, föladva a különállóság függetlenségét. Az új rend az egyént, a szabad, független egyéniséget nem ismeri el, sem gazdasági, sem erkölcsi tekintetben, hiszen a hatalom létérdeke, hogy az egyén számára a közösség feltétlen szolgálatát kínálja föl alternatívaként. Ez a kérdés központi jelentıségővé válik, ezért természetes, hogy az elsı filozófiai jellegő írások, amelyek voltaképpen szertartási és jóskönyvek formájában, bölcs mondásokban fogalmazták meg a világképrıl kialakult társadalmi véleményt. E szerint a világ összhangra, harmóniára épül, az egymásnak megfelelı égi és földi, természeti és emberi világ kettısségében feszülı ellentéteken. E két ellentétes alapelv a jang, a magasság, a fény, az erı, a kezdeményezés, a megtermékenyítés férfias elve és a jing, a mélység, az árnyék, a nyugalom, az odaadás, a befogadás nıies elve. E kettı örök változása a törvény, a tao szerint megy végbe (lásd még feng sui: azaz a levegı és a víz, a görögben a nem anyagi, a lélek és az anyagi harmóniáját). Ez a filozófiai alap a Szi king (írások könyve) és a Ji king (a Változások könyve) világbölcseleti sugallata. E könyvek kora a patriachális nyugalom, a maradandóság, állandóság fenntarthatóságának az idillje, egységes etikai világrend. Ha ez a rend meg is bomlik, idıvel a fenti társadalmi törekvések hatására eltőnik, de elérendı ideálként a társadalmi mozgás mindkét irányába mutató fejlıdés égiszén megmarad. (Hasonló változás figyelhetı meg a reneszánsz vagy a késıbbi reformáció hatásaként.) A hagyomány már ezt a két könyvet is a latinos néven ismert Konfuciusnak tulajdonítja (élt Kr.e ). İ testesíti meg a kompromisszumot, nála a tao a hagyományos egységes világrend, de ez a törvény már nem önmagától érvényesül, hanem a "nemes embereknek" törekedniök kell arra, hogy az igazságosság elevei szerint éljenek, s tisztelniök kell a hagyományt és a hagyomány rendjét. Annak ellenére, hogy a nemes ember vágyai nem léphetnek túl a társadalomban elfoglalt helyén, de a társadalom szolgálata abban testesül meg, hogy tanácsaival szolgálnia kell az uralkodót, aki viszont "nemes ember" módjára kell, hogy kormányozzon. Konfucius tanait kétfelıl támadták. Egyrészt az ún. törvénykezık eszmei talaját elıkészítı motizmus hívei (Mo-ti vagy Mo-ci a Kr.e.-i 5. században élt filozófus nevébıl). Támadták a hatalom oldaláról, akik a mágikus hagyományt. megtestesítı tant az Ég fogalmával, a személyes, származásra való tekintet nélkül büntetı "Istent" azonosították. Ezzel megszületett az ideológiai alapja annak, hogy az egyetemes "isteni" szeretet révén az ég ura minden alattvalónak egyformán ura. Ebbıl az uralom alatti egyenlıségbıl egyenes út vezet a törvénykezık néven emlegetett filozófiai iskola névadóihoz, akik szerint a törvény: a fa, nem más, mint ember alkotta szellemi hatalom. Ezzel bezárult a kör, ez a kiegészítı mozzanat eszmeileg indokolttá tette, azaz legitimizálta a fejedelmi hatalmat. Késıbb ez vált egységes 17

18 általános ideológiává. Ezzel párhuzamosan a taoizmus a nemzetiségi viszonyok fenntartását, etikai rendjét védve fogalmazta meg filozófiáját, eszmerendszerét. Ebbıl táplálkozik az ember kiteljesedését is szolgáló tudományok felvirágzása, kap lábra a tudományos megfigyeléseken nyugvó, hatalmas tapasztalati anyagot ötvözı orvoslás, csillagászat vagy az egyéni boldogság titkait feltáró tanítások győjteménye akár a szerelemrıl is. A taoizmus klasszikus könyve, a Lao-ci (jelentése: öreg mester, s e jelentésének következtében szerzıként szerepelt, i.e. IV. század), amely késıbb új címet kapott: Tao te king (az út és erény könyve). A tao a természetes világrend, amelyet a bölcs ember csupán szemlélni kíván, hiszen ez úgyis és minden körülmények között érvényesül magától is. "így aztán a bölcs ember a nem-cselekvés tevékenységével él, s a szavak nélküli tanítást valósítja meg... Megvalósítja tehát a nem-cselekvést, és minden a legteljesebb rendben lesz." (A nem cselekvés végül is a harmónia védelmeként is értelmezhetı, a nem cselekvés az ember ártalmától mentes harmónia.) A tao tanítása élesen bírálja a kormányt, az udvart, az adókat és a háborúkat, az uralkodó és gazdag réteget, s egy patriarchális idillhez szeretne visszatérni. "Legyen úgy, hogy birtokoljanak bár tízszeres és százszoros szerszámokat, de ne használják azokat... Birtokoljanak bár hajókat és kocsikat, senki se szálljon azokra: birtokoljanak bár páncélokat s fegyvereket, senki se vegye elı azokat... A szomszédos országokból akár át is lássanak egymáshoz, s hallják kölcsönösen a kakaskukorékolást és kutyaugatást, a nép mégis úgy érje el az öregséget és a halált, hogy sohasem fordult meg odaát." Végeredményben a dilemma ma is áll: a társadalmi haladást a társadalmi közeg szervezettsége szolgálja-e, azaz a tapasztalható haladás, a fejlıdés az egyének közös tevékenységben feloldódó erıfeszítéseinek a következménye-e, avagy a társadalmi felemelkedést az egyéniség lehetıségeinek, képességeinek, hasznossága tudatának a kibontakoztatására, a "szőkebb körre" helyezett hangsúllyal, az egyének tökéletesedéseinek a sokszorozódása révén érhetjük-e el. Másképpen fogalmazva: a közös célokban feloldódó egyéniség elsıdlegessége vagy a közös célokban megfogalmazott társadalmi eszmény jelent-e prioritást egyik vagy másik társadalmat fenntartó, létrehozó elem számára. A fent érintett filozófiai alap már érthetıvé teszi a neveléstörténet által is számon tartott kínai vizsgarendszert, amely a hatalmi pozíciók elfoglalásának feltételéül különféle grádusokat jelentı vizsgálatokon felmutatott teljesítményt kötött. Ez a rendszer egy jól funkcionáló államszervezet tökéletes egységeként mőködı hivatalnokot preferált, akinek még ideológiai biztosítékot is nyújtott kompromisszumkész elméletével (konfuciánus tanaival), ugyanakkor a népinek nevezett és ott is tartott taó-t legföljebb a szellemi pótcselekvés lehetıségével kecsegtette. Valószínő, hogy a kínai társadalom nagy árat fizetett a fenti tudásért mért hatalmáért. Az európai oktatási rendszerek kialakulása. Az antik társadalom kultúráját a magunkéhoz közelinek érezzük. "A görögöknél otthon vagyunk" írta Hegel; és az antik társadalom kultúrájáért egyaránt lelkesedtek oly ellentétes beállítottságú gondolkodók, mint Marx és Nietzsche. A görög-római antikvitással olyan fejlıdés kezdıdik, amely végül a modern európai társadalom és kultúra kialakulásához vezetett. Gyakran a legképtelenebb helyzetek, fogalmak, kifejezések is a görög forrásra emlékezettnek (Dunapentele Szálinváros, Dunaújváros: Pantaleiosz görög isten áldozati helye, sanctus bonus a.m. szent csont, a hátsó csont, az áldozati része az állatnak, magyarul: a püspök falatja ). 18

19 Hellászban és Romában a gazdaságilag és erkölcsileg önálló individuum jelenik meg. Az emberi tevékenység célja az, hogy változásokat idézzen elı, s az válik az egész cselekvı élet legfıbb feladatává (diaszpórák, kereskedelmi utak, felfedezések, városalapítások, "a néma" kereskedelem). A korai társadalmi alakulatokban is megfigyelhetı elkülönülés, a közgazdasági értelemben vett munkamegosztás életteret kínál föl a majdan szakosodó tudományok, az össztársadalmi mérető és hatású tudás társadalmi szinten is elkülönülı tagjainak tevékenységeként. A tudományok elırehaladása, fejlıdése fokozatosan jut el abba az állapotba, amelyben már a tények, ismeretek mindig újabb csoportját rendeli törvények alá, azaz foglalja rendszerbe, s ezzel egy egészen új tevékenység lehetıségét teremti meg a tudományosan képzett ember számára (a pedagógus foglalkozás elkülönülését). A tevékenységgel párosuló hagyomány, átörökítés, mítosz, jóslatok rendszerré szervezıdı folyamatában alakul e tudás képzettséggé, tudományosan megalapozottá. (Gondoljunk a folyami kultúrák gazdasági megalapozottságában is fontos szerepet játszó magas szintő csillagászati és matematikai ismeretekre, vagy a társadalomtudomány fejlıdésében szerepet játszó korai történeti munkákra, Herotodosz mítoszt, mondát, legendát keverı, de saját utazásai során szerzett tapasztalatait is beolvasztó történetírására.) A tudományok elırehaladásával tehát a tudományosan megalapozott technika (vö. a techné = gyakorlat) az emberi tevékenység egyre újabb területeit hódítja meg. Ami tegnap még a pusztán kézmővesszintő hagyományhoz tartozott, az mára már olyan munkává alakult, amit tudományos elıképzettség alapján őznek. Ekképpen egyre újabb emberi tevékenységformák számára válik lehetségessé a kifejezetten tudományos nevelés, és kamatoztatható az ebbı1 származó haszon. (Pitagorasz az ion származású spártai iskolaalapító érdeme a matematikatanítás meghonosítása, ugyanakkor egy-egy klasszikus görög forrás latinra fordítói behurcolt rabszolgák. Az oktatás kezdetben magánvállalkozás, az állam, az egyház, tehát a hatalom csak fokozatosan kapcsolódik bele, éppen akkor, amikor fölismeri várható "hasznát": képzett, a kormányzáshoz szükséges képzett emberek iránti igényét, lásd a klerikusképzést.) Európában az oktatásügy történetének alapképlete tehát a következı: a nevelés intézményesült formái a magánvállakozás szférájában társadalmi igényt kielégítve szervezik az elemi ismeretek tanítását célzó intézményeiket, amelyek a társadalmi hovatartozás szintjeinek megfelelı lehetıséget kínálnak a társadalom tagjai számára (a rabszolgatartó katonai demokráciákban). A nevelés intézményesült formái a kiinduló társadalmi alakulatokban ugyanolyan élesen elkülönülnek szintjükben, mint a késıbbi korok különbözıképpen bonyolultabbá váló társadalmi formák hierarchikus szintjein, és még inkább igyekeznek megtartani társadalmi szintkülönbségüket az elemi ismeretekre épülı magasabb iskolafok intézményeiben, betetızve az egyetemi felsı szint akadémiáival. Ez az alulról építkezı struktúra részben fokozatosan állami felügyelet alá kerül (vagy a fennálló társadalom ideológiai hatalma alá), aminek következtében az ideológiai rekrutáció következtében lefele kénytelen építkezni, vagyis a legmagasabb fokot jelentı egyetemi szint ideológiai szempontok alapján kiválasztott hallgatói számára elıkészítı stúdiumokat kénytelen szervezni. A középkori egyház és az állam szervezeti összefonódásával már kézen fekvı lesz az egyházi szervezetre telepített iskolahálózat, így válik valóban az egyház európai méretekben valóságos iskolaszervezı hatalommá. E rendszer tagolódása mindig újabb oktatási intézmények létrehozásában ölt testet, amelyek a különbözı emberi tevékenységformák technikáját (a szó eredeti értelmében) közvetítik, ugyanakkor lehetıvé teszik azt is, hogy az oktatás, nevelés intézményrendszere fokozatosan demokratizálódjék abban az értelemben, hogy egyre 19

20 szélesebb társadalmi csoportok igényeit elégítse ki. (Lásd a polgárosodás következtében kialakuló iskolaformákat, a középkor lovagi nevelést vagy a céhek ipari oktatási rendjét.) Az ókori köztársaságokban pl. csakis a politikailag uralkodó rend részesült nevelésben, a nevelés pedig kizárólag az államvezetés és a törvénykezés céljaira korlátozódott.) A császárkorban összefüggésben a politikai viszonyok változásával elkezdik a minden társadalmi osztályra kiterjedı alapfokú oktatást. Ezt késıbb a végéhez közeledı középkor városi iskoláiban és a reformáció népiskoláiban elevenítették fel újból (bár valóban tömegessé csak a XIX. században válik). Ezen oktatási rendszer szervezetét újabb lépcsıfokokkal bıvíti a reformáció korában a gimnáziumok megalapítása. A gimnáziumok mellett megjelennek a polgári iskolák és a reálisiskolák, az egyetemek mellett pedig a mőszaki fıiskolák és a kereskedelmi iskolák; így épül ki fokozatosan az oktatásügy jelenlegi rendszere, amelyben a tevékenységi körök mindegyike oktatási intézmények egész sorával rendelkezik. Az oktatásügy történetében tehát egy olyan mennyiségi változás következik be, amelynek folyamán az oktatásügy végül is az európai társadalom valamennyi rétegét átfogja; ugyanakkor tartalmi szempontból egy olyan specializáció megy végbe, amely ezeket a korábban teljesen homogén intézményeket bonyolult rendszerré duzzasztja. Korunk alapvetı kérdése az, hogy az oktatás rendszer képessé válik arra a feladatra, amely a társadalom tagjait a folyamatosan változó feltételekhez való igazodásra is alkalmassá teszi. Ennek a gondolatnak a hetvenes években indult eszméje mára napi követelménnyé vált, az élethosszig tartó tanulás követelményévé. Mint fent szó volt róla, evidencia, hogy a kultúra áthagyományozódása a társadalmi fejlıdéssel párhuzamosan halad fokozatosan kiválva a társas együttmőködésbe olvadó közösségi létbıl az intézményesült formák felé. Ebben az értelemben a társadalmi tudás áthagyományozódása részben egyidıs a társadalommal, részben feltétele a társadalom létének, mőködésének. A társadalom tanulási folyamata az egyedek társadalomba való beilleszkedésének az útja módja, tartalma a társadalmi értékrendszer által megszabott, intézményesített, materiális és nem materiális ismeret, a társadalmi étosz társas együttmőködési szabály- és normarendszerében egzisztál. Valószínő, hogy a tanulás jungi értelemben archetipikus attribútuma az emberiségnek, korokon átívelı, huzamos, azaz valóban life long". Emlékeztetıül: a görög mitológiából ismert múzsák szülıhelye az Athén melletti forrás, amely a házasságkötések szertartásában szereplı fürdésmisztérium része. E szimbólum a szokásrendszer érzelmi telítettségében, elfogadottságában, kötıdésben válik emocionális, motivációs tényezıvé, magyarán: a közös lét fenntartásának a záloga a kultúra szentségébe ágyazott nemzedék születése. A társadalom, a közösség a kultúrának mint értéknek az elkötelezettje. Lásd késıbb az ideológiai értékrend körül szervezıdı kulturális intézményrendszert: a mohamedán, a zsidó vagy a keresztyén rendszer azonos építkezését, a dzsámi melletti iskolát vagy a hedert, a rabbi és a bóher "tanításra való szobáját", a plébániai iskolát (pap és kántortanító), kolostorokat (tanítórendeket). A mővelıdés eszméje, ideája úgy tőnik antropológiai kötıdéső, csak a különbözı korok embere beszőkült anamnézise állít korlátokat a megvilágosodás és kiteljesedés elé. Az oktatási rendszerek kialakulásában európai dimenzióban gondolkodva a fent hivatkozott Dilthey korszakos megállapításai ma is igazak: Európában a kultúra áthagyományozó rendszerében a görög, római alapok a mérvadóak, nem közhatalmi (állami) szervezésőek (a magánszféra érdekeltségi rendszerében mőködnek), és nemzeti étoszra alapozottak (alapozandók). A kulturális alapon szervezıdı polisz polgárok lakomázó társaságából kialakuló filozófiai iskoláktól vezet a római impérium szervezett hatalmi struktúrájának (a tartományi központoknak) köszönhetıen az európai feudális államalakulatok területén szerte egyrészt Nyugat- és Közép-Európában a modern értelemben vett iskolarendszer kialakulása. (Erre nézve lásd a bolgár iskolákról szóló esettanulmányt Barkó, 20

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége?

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége? Bevezetés az asztrológiába Ez a munka nem jöhetett volna létre Hajnal Albert máig kiadatlan munkájának, az Astrosophia Hermetica címő tanulmány kéziratának, ennek a nagyszerő, egységes, jól szerkesztett,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Zsugyel János Luther Márton közgazdasági nézetei

Zsugyel János Luther Márton közgazdasági nézetei Zsugyel János Luther Márton közgazdasági nézetei Mert minden rossznak gyökere a pénznek szerelme. 1 Tim 6,10 Bevezetı gondolatok A modern közgazdaságtudomány mindössze három évszázados múltra tekint vissza.

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7.

PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7. PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7. A PROJEKT TÁRGYA: Erkel Ferenc életének és korának megismertetése, feldolgozása, bemutatása születésének 200. évfordulója alkalmából.

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 4: 29 49 TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN (Planning and Regulation in Urban Formation) SZABÓ JULIANNA Kulcsszavak: tervezés szabályozás társadalomtechnika település

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba) Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3.

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. Tematika: Egy adott képzés akkreditációs anyagának elkészítése. A gyakorlat az előző két félév anyagának bővítését szolgálja, a hallgató ebben a félévben az egyes tantárgyak kimenetibemeneti

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam)

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) 1 OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) (Évi óraszám: 9-12. évfolyam: 37 óra, 13. évfolyam: 32 óra) Célok és feladatok Az osztályfınöki óra funkciói - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Szöveges változat: www.bekevar.fw.hu Hangformátum: www.ksze.org > Alaptanítások

Szöveges változat: www.bekevar.fw.hu Hangformátum: www.ksze.org > Alaptanítások ALAPTANÍTÁSOK Jézus Neve 1. - Hogyan nyerte Jézus a Nevét? Jézus Krisztus Nevérıl tanítunk a mai napon. Három Igerésszel kezdjük a mai tanítást: Zsidó 1:1-6 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben