A Magyar Köztársaság Kormánya SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar Köztársaság Kormánya SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG"

Átírás

1 SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG

2 Oktatási Minisztérium 1055-Budapest, Szalay u Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1054-Budapest Alkotmány u. 3. Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) Weboldal: Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) Weboldal:

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó Küldetés A stratégia előzménye Lisszaboni célok Oktatási és képzési dokumentumok az Ír Elnökség alatt A stratégia perspektívái A siker kulcstényezői SWOT - analízis Környezeti változások Társadalmi és gazdasági környezet A népesség iskolai végzettsége A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A munkanélküliek iskolai végzettsége A magyar szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés A szakiskolai és szakközépiskolai képzés Felsőfokú szakképzés Az iskolai rendszerű szakképzés tendenciái Az iskolarendszeren kívüli képzés Jogszabályok, irányítás A szakképesítések struktúrája, Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Vizsgarendszer Intézményhálózat Az Oktatási Minisztérium szakképzési háttérintézménye: Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) Tanárképzés Esélyegyenlőség A szakképzés finanszírozása A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program I. ( ) Fejlesztési elvek Az egész életen át tartó tanulás politikájának széles körű érvényesítése Transzparencia Az oktatási rendszer egységes szemléletű rendszerfejlesztése Minőségfejlesztés minőségirányítás Operatív célok fejlesztési feladatok A gazdaság versenyképességének növelése Mobilitás növelése Hatékonyság javítása Regionalitás erősítése Információellátottság és áramlás javítása

4 1. Előszó Egy ország teljesítőképességét végső soron az határozza meg, milyen mértékben képes kibontakoztatni az egyénekben rejlő erőket E. Hoffer A szakképzésfejlesztésnek radikális, hirtelen politikai elhatározásokon alapuló frontális reformok helyett társadalmi konszenzuson alapuló értékorientált, hatásvizsgálatokkal kísért, következetes ágazati politikára kell építenie, és minden lépését a meglévő állapot elemzéséből kiindulva, az előrejelzésekre alapozott tervezéssel kell megvalósítania. Az OM ágazati politikája mellett a speciális gazdasági és foglalkoztatáspolitika figyelembevétele is meghatározó a szakképzésfejlesztés számára. Noha a szakképzési rendszer fejlesztése folyamatos feladat, időről időre meg kell határozni a prioritásokat, melyek az időközben jelentkező kihívásokra adhatják meg a válaszokat. Ez idáig a fejlesztési elképzeléseket egyrészt a válságkezelés, másrészt a döntően hazai munkaerő-piaci igények kielégítésére való törekvés jellemezte. Az átfogó stratégia részletes kimunkálását sok bizonytalansági tényező befolyásolja, ezért csak a főirányok kijelölésére, a keretek megadására vállalkozhatunk úgy, hogy a megoldások minden esetben tükrözzék az oktatás nemzeti sajátosságait, a hazai munkaerőpiac elvárásait, ugyanakkor illeszkedjenek az Európai Unióban az oktatás, képzés területén zajló közös kezdeményezésekhez, a nyitott koordináció módszeréhez. A rendszerváltás óta második alkalommal készül fejlesztési stratégia a szakképzésben. A stratégia megalkotása kedvező feltételeket teremt a reális helyzetértékelésre, arra, hogy az érdekeltek, érintettek megfogalmazzák céljaikat, artikulálják érdekeiket, és hogy a vita során kialakuljon a célok megvalósításához feltétlenül szükséges társadalmi egyetértés. Az iskolai rendszerű szakképzésért és a szakképzés-irányításért felelős Oktatási Minisztérium, továbbá a szakképzés egy részterületén, a felnőttek képzése terén hatáskörrel rendelkező Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium dolgozta ki a stratégiát, amelynek megalkotása során sokoldalú vita zajlott a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselőivel. Mind a helyzet átfogó értékelésében, mind pedig a célok megfogalmazásában fontos szerepet töltöttek be a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek képviselői, akik hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel járultak ahhoz hozzá, hogy a magyar szakképzés képes legyen a magyar gazdaság versenyképességének növelését szolgálni, miközben megteremti az egyén számára is a társadalmi-gazdasági boldogulás feltételeit. A stratégiáról véleményt mondhattak azoknak a szervezeteknek a képviselői is, akik részt vállalnak a szakképzésben, de a diákszervezetek sem maradtak ki az érdekegyeztetésből. Köszönet mindazoknak, akik jobbító szándékú javaslataikkal bekapcsolódtak a stratégia megalkotásának folyamatába. A stratégia kidolgozásának alapvető indoka a hazai fejlesztés számára irányt mutatni, illetve az, hogy a dokumentum a fejlesztési források gyújtópontjává váljon: a hazai szakképzés fejlesztésére felhasználható nemzetközi, elsősorban Európai Uniós források megszerzését és felhasználását segítve. Magyarországnak, mint uniós országnak szem előtt kell tartania azokat - 3 -

5 a célokat, amelyek a kibővült Európai Unió számára a fejlesztési irányokat jelölik meg, egyebek mellett a foglalkoztatáspolitika és az oktatás terén. Ebben a vonatkozásban a szakképzés-fejlesztési stratégia tükrözi a magyar helyzetet, a magyar prioritásokat, amelyek egyúttal jelentik az uniós célok megvalósulásához való magyar hozzájárulást. 2. Küldetés A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése: A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént. A küldetés megvalósításához a következő fő célokat rendeljük: 1. A gazdaság versenyképességének növelése 2. Mobilitás növelése 3. Hatékonyság javítása 4. Regionalitás erősítése 5. Információellátottság és áramlás javítása 3. A stratégia előzménye 3.1 Lisszaboni célok Az Európai Tanács lisszaboni konferenciája, amely stratégiai célul tűzte az Európai Unió elé, hogy az a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú társadalmává váljon, 2000 márciusában elismerte, hogy az oktatás kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességének növelésében és a társadalmi kohézió további erősödésében. Az Európai Tanács ülésén 2001 márciusában bemutatták, egy évvel később pedig a Barcelonai Csúcson elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései 1 jelentést, amely az európai szintű közös cselekvések új területeit határozta meg. A jelentés a következő alapvető stratégiai célokat határozta meg az Európai Unió számára: az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása; az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára; az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé. Ezek alapján 2010-re megvalósítandóan a következő konkrét célokat tűzte ki: Európa az oktatás és a képzés területén a legmagasabb színvonalat képviselje, hogy oktatási és képzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon; az európai oktatási és képzési rendszerek kellően kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy az állampolgárok számára lehetővé váljon az átjárás közöttük, és sokszínűségük kihasználása is biztosítva legyen; 1 A teljes anyag megtalálható a következő weboldalon:

6 Európa bármely tagállamában különféle végzettséget, tudást és ismereteket szerzett állampolgárok karrierjük vagy további tanulásuk során képesek legyenek ezeket az egész EU területén elismertetni; az európai polgárok minden korosztálya előtt nyitva álljon az élethosszig tartó tanulás lehetősége; a kölcsönös előnyök érdekében Európa legyen nyitott a más régiókkal való együttműködésre, és váljon a világ más pontjain élő diákok, tudósok és kutatók legkedveltebb célállomásává. Ugyanitt megfogalmazódott az is, hogy a kiemelkedő minőségű szakoktatás és szakképzés fejlesztése a tudásalapú Európa létrehozásának létfontosságú és szerves része, illetve, hogy a bolognai folyamathoz hasonló fejlődés szükséges a szakképzés területén is, mellyel összefüggésben az Európai Unió Tanácsa november 12-én határozatot fogadott el a szakképzés terén kialakítandó szorosabb európai együttműködés támogatásáról. E határozattal vált hivatalossá az a folyamat, amelyet a szakképzésért felelős szakpolitikusok indítottak el 2001 őszén Brugge-ben. A Tanácsi Határozatban foglalt alapelvek, prioritások és célok alapján az oktatási miniszterek által 2002 novemberében aláírt Koppenhágai Nyilatkozat a szakképzési rendszerek és szakképesítések közötti átjárhatóságot, a képzettségek kölcsönös elismerését és a szakképzés minőségének javítását tűzte ki célul. A tagállamok szakértőinek, a szociális partnerekkel és a Bizottság bevonásával így az alábbi feladatokat kell a jövőben teljesíteniük: ki kell dolgozni egy egységes keretet, amely biztosítja a szakképzésben elsajátított készségek és szakképesítések átláthatóságát, a felsőoktatásban alkalmazott rendszerhez hasonlóan a szakképzés területén is létre kell hozni a kreditrendszert, európai szintű közös kritériumokat és alapelveket kell kidolgozni a szakképzés minőségének biztosítására, ki kell dolgozni a nem formális és informális tudás elfogadásának közös alapelveit, ki kell alakítani a karrier-tanácsadást a pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás tervezésének fejlesztése érdekében. A fejlesztési stratégia készítésének aktualitását erősíti az a tény, hogy a Bizottságnak a tagállamok közreműködésével 2004 tavaszára időközi beszámolót kellett készítenie a Tanács és a Parlament számára a kitűzött célok megvalósításáról. Az Oktatás és képzés 2010 címmel elkészített időközi beszámoló legfontosabb üzenete, hogy a lisszaboni stratégia a tudásalapú társadalom megteremtésének sikere érdekében sürgős reformok szükségesek. Az anyag elismeri, hogy valamennyi tagországban és a csatlakozó országokban is történtek erőfeszítések annak érdekében, hogy az oktatás/képzés minél inkább megfeleljen a gazdaság és a társadalom elvárásainak, azonban az eddig megtett lépések nem elégségesek a 2010-re kitűzött célok eléréséhez. 2 2 A nyilvánosságra hozott elemzések, így a novemberi Kok-jelentés is megkérdőjelezi a kitűzött célok elérhetőségét. A jövőben a Tanács ezért új intézkedések meghozatalát tervezi

7 A legproblémásabb területek a következők maradtak: az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya alacsony; a korai iskolaelhagyók és lemorzsolódók aránya magas; a társadalmi kohézió nem felel meg az elvárásoknak; a szociális és társadalmi költség magas; alacsony a magánbefektetés a felsőoktatásba és a szakképzésbe; a szakmai és vizsgakövetelmények nem felelnek meg a kor követelményeinek; abszolút tanárhiány fenyeget. 3.2 Oktatási és képzési dokumentumok az Ír Elnökség alatt Legutóbb az Ír Elnökség alatt, I. félévében fogadták el az Európai Unió oktatási, ifjúsági és kulturális miniszterei az oktatás és képzés területén az alábbi dokumentumokat: a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak Tanácson belül tanácskozó képviselőinek állásfoglalása az egész életen át nyújtott pályaorientációra vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről Európában; közös álláspont a végzettségek elismeréséről (Europass); tanácsi következtetések a szakképzési minőségbiztosításról; a Tanács és a tagállamok következtetései a nem formális és informális tanulás során szerzett ismeretek azonosításával és értékelésével kapcsolatos Közös Európai Alapelvek meghatározásáról; közös álláspont az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75 (EGK) tanácsi rendelet módosításával kapcsolatban; tanácsi következtetések a 2006 utáni oktatási és képzési közösségi programok új generációjára vonatkozó bizottsági közleménnyel kapcsolatban. A tervezet alapján 2004-től a Bizottság a munkaprogram teljesítése érdekében tett lépésekről évente beszámolót kér a tagállamoktól. Ugyanakkor 2005-ig a tanárképzésről akciótervet, az egész életen át tartó tanulásról pedig stratégiát kell készítenie valamennyi tagországnak. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű csoportok számára a tanulási, képzési lehetőségek vonzóvá, hozzáférhetővé tétele, igényeikhez való igazítása. 3.3 A stratégia perspektívái A stratégia (tervezés és irányítás elvei) és koncepció (fejlesztési irányok) azon túlmenően, hogy a tanulás és képzés helyzetére, illetve tendenciáira tézisszerű megállapításokat tartalmaz, összefoglalja a célokat, feladatokat, és alapvetően állami eszközöket jelöl meg. Intézkedéseket tűz ki annak érdekében, hogy az egyén élhessen az egész életén át tartó tanulás jogával úgy, hogy az a lehető leghatékonyabban járuljon hozzá a társadalom fejlődéséhez, az egyén boldogulásához és a gazdaság versenyképességének növeléséhez. A feladatrendszer megjelöli azokat a célokat, amelyek direkt vagy indirekt módon állami eszközökkel valósulnak meg. Az eszközök alapvetően a szabályozás, a finanszírozás és az információáramlás területéhez kapcsolhatók

8 Az elkövetkező évek fentiekkel összefüggő további sajátossága, hogy a fejlesztési feladatok, illetve a hozzájuk kapcsolt feltételrendszer komplex fejlesztése magában foglalja a hazai foglalkoztatáspolitika munkaerővel szemben támasztott követelményeit és az EU-integrációs dokumentumok által megfogalmazott célokat, prioritásokat, feladatokat, eszközöket. 3.4 A siker kulcstényezői A stratégia operacionalizálásához és megvalósításához szükséges források rendelkezésre állása (pénzügyi, valamint humán erőforrások, hatékony szervezeti struktúrák); A fő célok és a hozzájuk rendelt eszközrendszer összhangjának biztosítása, időszakonkénti felülvizsgálata a stratégia operacionalizálása és megvalósítása során; Információs adatbázisok továbbfejlesztése és működtetése, amelyek segítik az elemzést, a tervezést, illetve az előrejelzést, valamint megkönnyítik a célok megvalósításának ellenőrzését; Partnerség elvének érvényesülése a stratégia megvalósítása során

9 4. SWOT - analízis Erősségek A kötelező iskolázás meghosszabbodása és az érettségit adó középfokú képzés arányának növekedése A középfokú és felsőoktatásban részt vevők arányának folyamatos növekedése A szakképzés finanszírozásának szabályozott rendszere, melyen belül kiemelkedő jelentőségű a tartalmi és technikai fejlesztést biztosító forrás Az innováció folyamatos, kialakult a szakképző intézmények azon csoportja, mely fejlesztésre fogékony, és pályázási, projektszervezési tapasztalatokkal rendelkezik A speciális igényekhez alkalmazkodó szakképzési programok számának növekedése A szakképzési rendszer háttérintézetei biztosítják a fejlesztés kereteit Az érdekegyeztetési rendszer kialakult (országos-regionálishelyi) és tevékenysége folyamatos A szakképzés fogalma bővül, és kiterjed a felsőoktatásra is A magyar szakképzés átlátható, a szakképesítések és a vizsgakövetelmények rendeletben szabályozottak Gyengeségek A szakképzés kormányzati szintű irányításának széttagoltsága A szakképzési rendszer elaprózottsága. A fejlesztések fenntarthatóságához hiányoznak a feltételek A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása. A képzések tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása Csökkent a szakképzett munkaerő száma, ami a munkaerőpiaci igények kielégítetlenségéhez vezetett. Az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók nagy aránya A szociális hátrányokkal és speciális problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett elsősorban roma fiatalok oktatása és képzése A fejlesztési programok tényleges hasznosulásáról nincs megfelelő elemzés. Alacsony szintű a tapasztalatok értékelése, a sikeres innovációk terjesztése Az iskolai rendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást Korszerűtlen tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája Ma még a képzőktől nem teljesen független a vizsga, a szakmai bizonyítvány az iskolai rendszerben és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett azonos szakképesítés esetén nem azonos tudásmennyiséget takar Intézményi szinten nem alakult ki egymást erősítő kapcsolat a nevelési célok, az értékelési rendszer, a programfejlesztés és a minőségfejlesztés között A statisztikai adatgyűjtési rendszer nem biztos és nem alapozza meg megfelelően a döntéseket Lehetőségek Az oktatás és képzés szerepének felértékelődése új erőforrások megjelenése a rendszerben Az európai integrációt követően további forrásokhoz juthat a szakképzési rendszer Új irányítási, együttműködési, fejlesztési, értékelési módszerek alkalmazása az uniós normákhoz való alkalmazkodás segítségével Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása A civil szervezetek erősödő szerep- és feladatvállalása a speciális igényekkel jellemezhető területeken Az új elvárások megjelenése a pedagógustovábbképzés kialakult rendszerében A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható források növekedésével bővül a foglalkoztatható munkaerő-állomány A gyakorlati oktatás fejlesztésében az érdekeltek egyetértenek Veszélyek Az uniós források rendelkezésre állása bizonytalan Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés társadalmi leértékelődése következtében beszűkül a hagyományos szakképzés, és állandósul a szakemberhiány A demográfiai folyamatok kedvezőtlenül befolyásolják a képzés intézményi feltételeit Az iskolázásból szakképzetlenül kikerülők és a kedvezőtlen területi munkaerő-piaci feltételek miatt folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja A kedvezőtlen helyzetű régiók, illetve települések problémái (felzárkóztatásuk elmaradása) nehezen kezelhető társadalmi és munkapiaci különbségeket eredményezhet A munkaerőpiac nyitottsága miatt a hiányszakmákban megnőhet a képzett szakemberek elvándorlása A felsőoktatás tömegessé válásával csökken a felsőfokú végzettség társadalmi presztízse - 8 -

10 5. Környezeti változások 5.1 Társadalmi és gazdasági környezet A modern társadalmak gazdasági és szociális fejlődésének, a tudásalapú társadalom megteremtésének kulcstényezője a magas színvonalú oktatás és képzés. Így a stratégia középpontjában az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás és készségek fejlesztése áll. A képzési kereslet fontos tényezői az érvényre jutó demográfiai trendek: a születések számának csökkenése, illetve az elöregedő népesség, más oldalról a növekvő bevándorlás. Magyarországon 1981 óta a természetes szaporulatot természetes fogyás váltotta fel, ben a természetes fogyás ezer lakosra vetítve 3,5 fő, a bevándorlás ezer lakosra vetítve 1,9 fő volt. A Magyarországról kivándorlók létszáma 2001-ben nem érte el a 2000 főt. Mindezek az iskolai rendszerű képzésében résztvevők létszámának csökkenése, ugyanakkor a felnőttképzési igények növekedése irányába hat. A belföldi vándorlás mértéke alacsony, az országos migráció alacsony és nem is mutat növekvő tendenciát (2002-ben 232,7 ezer fő volt). A területi mobilitás alacsony hajlandósági szintje olyan tényezőkkel van összefüggésben, mint a lakásárak regionális különbségei, a közlekedés és úthálózat hiányosságai. Ez rendkívüli módon korlátozza a munkaerőpiac mobilitáson alapuló, valamint a képzési rendszer területi szintű tervezését, integrációját. Csökken a regisztrált munkanélküliek és az inaktívak száma, ugyanakkor azonban csak lassan növekszik a foglalkoztatottság (jelenleg 56% a foglalkoztatási ráta, az EU-átlag 64%). Ez kifejeződhet abban, hogy a képzettek magasabb aránya mellett csökken és elhelyezkedés lehetősége. A foglalkoztatási struktúra 1990 után drasztikusan átalakult, a mezőgazdaságban, iparban jelentősen csökkent a létszám, a szolgáltatási szektorban viszont növekedett. Az utóbbi években azonban a változás üteme mérséklődött. A foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerinti részarányát tekintve a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké kismértékben csökkent (6,2%), az iparban nem változott (34,1%). A szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya jelenleg 59,7%. Az EU-ban a foglalkoztatottak 4,4%-a a mezőgazdaságban, 26,8%-a az iparban, 68,8%-a pedig a szolgáltatási szektorban dolgozik. Fontos feladat a várható szektorális változások, különösen pedig az egyes szektorokon belüli munkaerőigény szerkezetátrendeződéséből fakadó változások szakképzési konzekvenciáinak az előrejelzése. A külföldi tőke be-, illetve elvándorlása esetleges, nehezen kiszámítható, ami egy adott térségben rövid időn belül rendkívüli lehetőségeket, ellenkező esetben válsághelyzetet idéz elő. Ezek a kiszámíthatatlan folyamatok megnehezítik egy-egy térség szakképzésének tervezését, különösen az iskolarendszerben. 5.2 A népesség iskolai végzettsége A lakosság képzettségi színvonala javuló tendenciát mutat. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, éves népesség körében jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Ezáltal az aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledett az EU átlagához. Míg 1990-ben e korosztály közel felének, 1999-ben már csak alig több mint egynegyedének volt legfeljebb 8 osztályos alapfokú végzettsége (EU: 36%). A középfokú végzettségűek aránya összességében 40%-ról 60%-ra nőtt, de a nemzetközi upper secondary szintnek megfelelő középiskolai érettségivel csak 30% rendelkezik (EU: 43%)

11 2000-ben az Európai Unió tagállamaiban a 22 éves fiatalok alig több mint 75%-a rendelkezett befejezett felső középfokú végzettséggel, tehát a magyarországi szakmunkásképzővel, gimnáziummal, szakközépiskolával összevethető intézményben szerzett végzettséggel. Magyarországon ez az arány 2000-ben 84,7%. A diplomásokat illetően már nem ilyen kedvező az összehasonlítás. A felsőfokú képzés látványos expanziója még nem igazán tükröződik a éves korú népesség képzettségi struktúrájában, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya (EU: 21%) emelkedett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növekedési üteme viszont gyorsul, mert a felsőoktatásban tanulók létszáma az 1990/1991. tanévihez képest 165,5%-kal nőtt a 2002/2003. tanévre (az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzéssel, szakirányú továbbképzéssel, doktori képzéssel együtt), míg ugyanezen időszak alatt a nappali tagozatos tanulók (általános iskola, gimnázium, szakiskola, szakközépiskola, felsőoktatási intézmény) összlétszáma 3,9%-kal csökkent ben a éves népességből mintegy 427 ezer fő nem fejezte be az általános iskolát sem a munkaerő-felmérés adatai szerint. A 18 évesnél idősebb népesség 38,2%-a (3 097 ezer fő) legalább középiskolai érettségivel, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6%-a (888 ezer fő) pedig egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik. A 15 évesnél idősebb népesség 18,6%-a (1 581 ezer fő) érettségivel nem, de szakmai végzettséggel rendelkezik, vagyis hagyományos értelemben szakmunkás. 5.3 A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A gazdaságilag aktív népesség (15-74 éves) száma 2002-ben 4,1 millió fő volt, az aktivitási arány 52,9%-os. A gazdaságilag aktív népességből a foglalkoztatottak száma 3,9 millió fő volt. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében az elmúlt évtized utolsó éveitől jelentős változás következett be. Az iskolázottabb korosztályoknak a foglalkoztatottak közé kerülése következtében a szerkezet jelentős változásokat mutat. A szakképzetlenek aránya 23,7%-ra esett vissza. A szakképzett foglalkoztatottak aránya emelkedett, a nem középiskolát végzettek aránya 34,5%-ra, a szakközépiskolát végzetteké 24,2%-ra, a diplomásoké pedig 17,6%-ra. Kiemelendő, hogy a foglalkoztatottak között legintenzívebben a középfokú végzettséggel (szakmunkásképző iskolai, szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel) rendelkező szakképzett munkaerő aránya növekedett. 5.4 A munkanélküliek iskolai végzettsége Az év eleji létszámcsúcs után (700 ezer fő feletti) a regisztrált munkanélküliek száma az évtized utolsó, illetve az új évtized első éveiben éves átlagban 350 ezer fő körül mozgott (2003. II. félévéig). Az utóbbi idők legalacsonyabb munkanélküli-létszámát (328 ezer fő, 5,8%) 2002 októberében regisztrálták. A regisztrált munkanélkülieken belül a pályakezdő munkanélküliek száma az utóbbi három év átlagát tekintve 27 ezer fő körüli volt, így az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk átlagosan 7-8% között ingadozott. A KSH adatai szerint a éves korosztály aránya a munkanélküliségen belül 22,7%. A fiatalok munkanélküliségi rátája 13,7% volt (2003. I. félév). A szakképzett regisztrált munkanélküliek aránya 1998-ban 51,2%, 2002-re megközelítette a 60%-ot. 3 A kedvezőtlen változás mind a középfokú szakképzettséggel rendelkezőkre, mind a diplomásokra jellemző volt: a szakiskolát, illetve szakközépiskolát végzett munkanélküliek 3 Figyelemmel a munkanélküliek számának jelentős csökkenésére, ez természetes

12 aránya 2002-re elérte az 55%-ot, és ezt súlyosbította a diplomás munkanélküliek több mint 4%-os jelenléte. A szakképzett munkanélküliek között egyre magasabb a pályakezdő fiatalok aránya. Éves átlagban a mintegy 27 ezer pályakezdő munkanélküli 45%-a középfokú szakképzettséggel, 8%-a pedig diplomával rendelkezik. 6. A magyar szakképzés A munkaerő-piaci elvárásokat, a foglalkoztatás elősegítését a szakképzés döntően két formában biztosítja: az iskolai rendszerű szakképzéssel, amely a közoktatás része és az iskolarendszeren kívüli szakképzéssel, melynek változatos formái léteznek. 6.1 Az iskolai rendszerű szakképzés A közoktatáson belül az iskolai rendszerű szakképzés működését alapvetően a közoktatási és a szakképzési törvény, továbbá ezek végrehajtási rendeletei szabályozzák. Magyarországon a kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés, oktatás folyik. Az EU élethosszig tartó tanulás stratégiáját elfogadva, szükséges, hogy fejlesszük a tanulónak azokat a képességeit, amelyek alkalmassá teszik az önálló ismeretszerzésre, a sikeres pályamódosításhoz elengedhetetlen tudás, mobilitási képesség és motiváció megszerzésére. Ugyanakkor lehetőséget ad ez a két év a korai pályaválasztási döntés elhalasztására. Európai tendencia a döntés időhatárainak eltolódása. A Tanács és a tagállamok állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy minden európai állampolgár számára hozzáférhetővé kell tenni a pályaorientációs szolgáltatásokat. A tagállamok számára az Unió azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként szorgalmazzák a nemzeti, regionális és helyi szintű pályaorientációs szolgáltatók közötti együttműködést. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók. A rendszer rugalmas; mind a két iskolaforma (szakiskola, szakközépiskola) számára adott a lehetőség az általános oktatás keretén belül szakmai alapozó vagy szakmacsoportos alapozó oktatás folytatására. Ez idő alatt a tanuló megismeri az OKJ-ben szereplő szakmacsoportokhoz kapcsolódó tevékenységformákat. A rendszer alkalmas a tanulói választás, döntés megalapozására. Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A stratégia előkészítése során a versenyszféra képviselői különböző fórumokon többször és hangsúlyozottan felhívták a figyelmet a főleg termelőüzemben és egyéb gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati képzés közösségformáló hatására, a tanulók munkakultúrájának kialakulásában, munkahelyi szocializációjában játszott szerepére. A tanuló foglalkoztatása így a gyakorlati követelményre való felkészítést szolgálja, amely jogszabályokkal körülbástyázva szervezett és szabályozott körülmények között folyik, ezért semmiképpen nem tekinthető gyermekmunkának. Emellett az általános képzési idő növelése, és a tankötelezettségi kor alatt tizenhat éves kor után is teljesíthető szakképzés együttesen szolgálja az egyén és a társadalom érdekeit

13 6.1.1 A szakiskolai és szakközépiskolai képzés Az iskolarendszerű oktatásból évente kb. 140 ezer fő kerül ki a munkaerőpiacra, ami átlagban egy év korosztályának felel meg. Ez a létszám azonban folyamatosan csökken. Az alábbi korfa a népesség január 1-jei korcsoportonkénti megoszlását mutatja a KSH adatai alapján. Jelmagyarázat: nőtlen, hajadon házas elvált özvegy Az iskolai rendszerű képzésből kikerülők létszáma évente a teljes potenciális munkaerőforrásnak mindössze 2,25%-a, ami 5-10 év távlatában a munkaerő-piaci kínálat szempontjából már domináns jelentőségű lesz

14 Az általános iskolai tanulók létszáma 1990-től 2004-ig ezer fő / / / / / / / / / / / / / /2004. Tanévek A szakképzési szektort érintő változások legfontosabb jellemzője a szakiskolai tanulók számának közel felére csökkenése és a szakközépiskolában tanulók számának több mint 40%- os növekedése volt. A jövőben várhatóan tovább mérséklődik a szakiskolában végzettek, miközben növekszik az érettségizettek, az érettségi után szakmai végzettséget szerzők és a diplomások aránya. Miközben bővül a közép- és felsőfokú képzésben részt vevők száma, illetve aránya, az elmúlt tíz évben a középfokú oktatási intézményekben tanulók száma csökkent. Jelentősen növekedett az érettségit adó képzési formákban tanuló fiatalok száma, és jelentős csökkenés érzékelhető a szakiskolai tanulók számában

15 Az oktatási intézmények nappali tagozatos tanulólétszáma között oktatási szintenként (fő) Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás Szakiskola / / / / / / / / / / / / / /2004. A szakiskolákba a leggyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulók jelentkeznek. A kétéves időtartamra meghosszabbított, ugyanakkor felemelt szintű közismereti képzés követelményeit a szakiskolai tanulók egy része nem tudja teljesíteni, amely nagyarányú bukást és lemorzsolódást, de mindenképpen alacsony szintű elméleti tudást eredményez a 9. és a 10. évfolyamokon. Kimondható, hogy a 16. életévig tartó tankötelezettség teljesítését a szakiskolák a fiatalok jelentős rétege számára nem tudják biztosítani: a lemorzsolódás csökkenése ellenére még mindig ebben az intézménytípusban a legnagyobb. Azt is meg lehet állapítani, hogy a középfokú képzésben részt vevők szociális struktúrája is átrendeződött, ma a szakiskolába járó fiatalok döntően hátrányos helyzetűek, anyagi-szociális és családi-mentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a másik két intézménytípusba járó fiatalokénál és az elméleti képzés szempontjából gyenge tanulási képességekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők olyan mértékben megnehezítik oktatásukat, képzésüket és nevelésüket, amelyeket csupán korszerű oktatási módszerekkel, illetve a képzés tartalmának fejlesztésével már nem lehet ellensúlyozni, az iskoláknak a jelenleginél nagyobb és hatékonyabb anyagi-, illetve személyi feltételbeli támogatásra is szükségük van. A társadalmi hátrányok kezelését is kényszerűen vállaló szakiskolák a felzárkóztatás ellenére sem képesek a jelenlegi feltételek mellett alapfunkcióikat megfelelő minőségben teljesíteni. Sem a jelenlegi, 16 éves korig tartó tankötelezettség teljesítéséhez nem tudják megtartani a tanulók jelentős hányadát, és eljuttatni őket a sikeres szakmai vizsgához, továbbá a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően sem tudják a tanulók felkészítését biztosítani. A tankötelezettség 18 évre történő felemelése és 2006-ig történő bevezetése tovább emelheti a jelenlegi követelményeket, melynek teljesítése további fejlesztést tesz szükségessé. A szakközépiskolák funkciója nem egyértelműen tisztázott. Az iskolatípus négy évfolyamában döntően közismereti képzés, az érettségire történő felkészítés folyik és a tanulmányokat záró érettségi vizsga után differenciált időtartamú szakképzés következik, amely lehet egy, másfél, két vagy három éves is. A szakképzési évfolyamok megkezdéséig a szakmacsoportos alapozó oktatás sok esetben nem biztosít megfelelő előkészítést a továbbtanulásra, de a szakmai képzésre sem, és a beszámításnál is gondot okoz

16 1993 óta folyamatos fejlesztés valósult meg a szakképzés területén, így a szakiskolákban is. Az új rendszer meghosszabbította az általánosan művelő oktatási szakaszt és differenciálta a szakmai képzés szakaszát, mindezzel közelítette az intézménytípust a középfokú végzettséget adó intézményekhez, illetve megteremtette a későbbi átjárhatóság alapját. Problémát jelent azonban a középfokú szakképző intézmények tárgyi ellátottsága, ezen belül informatikai ellátottsága, mely rendkívül hiányos és aránytalan, az eszközök nagy többsége elöregedett, elavult, nem felel meg az informatikai fejlődés legalapvetőbb elvárásainak. Az informatikai kompetenciák középiskolai képzés keretében történő megfelelő szintű elsajátítása, továbbfejlesztése a későbbi munkavállalás nélkülözhetetlen feltétele, ehhez elengedhetetlen a megfelelő színvonalú eszközellátottság. A nemzeti fejlesztési terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében korszakos előrelépések történnek a tartalmi és az intézményhálózat fejlesztése érdekében is. Ez a szakképző intézményhálózat (szakiskolák és szakközépiskolák) átalakítását, térségi integrált szakképző központok (TISZK) kialakítását jelenti, a tartalmi fejlesztés esetében pedig a modul rendszer bevezetését és a beszámítás egyértelművé tételét. A szakképzésben tanuló sajátos nevelési igényű tanulók közül a tanulásban és értelmileg akadályozottak többsége elkülönített intézményekben - speciális szakiskolák, készségfejlesztő speciális szakiskolák - folytatja tanulmányait, melyeknek infrastrukturális állapota szintén jelentős fejlesztéseket igényel. A középsúlyos fogyatékos tanulók munkára és önálló életvitelt segítő felkészítése alapvető fontosságú. A fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedésének elsődleges fontosságára való tekintettel a munkahelyi gyakorlati programnak a további kiszélesítése és ehhez megfelelő anyagi támogatás biztosítása elengedhetetlen. A szakiskolai képzés alapvető problémája emellett az, hogy a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a képzésben való érdekeltség nem megfelelően érvényesül. Ennek alapvető mutatója, hogy az átalakult és fejlődő gazdaság nem kellően erősíti részvételét a gyakorlati képzésben, az iskolákban folyik a gyakorlati képzések majdnem fele. Ez a több mint tíz éve tartó állapot negatívan hat a képzés tartalmi és technikai-technológiai színvonalára, csökkenti a fiatal szakmunkások munkaerő-piaci értékét: piacképes tudásukat és elhelyezkedési esélyeiket

17 Szakmunkástanulók összetétele a gyakorlati képzésben való részvétel helye szerint % 80% 15,9 19,6 24,6 30,2 34,2 37,8 40,9 43,9 41,2 44,3 48,6 49,6 48,6 iskolai tanműhelyen 60% 40% 39,8 34,0 19,2 16,6 27,7 24,1 20,6 18,0 14,9 11,9 11,9 11,0 19,2 15,9 6,7 6,7 17,1 14,9 7,4 7,2 16,0 6,5 21,6 21,4 Iskolán kívüli tanműhelyen üzemi munkahelyen 4,8 5,6 20% 0% 25,1 29,9 32,9 33,7 33,2 33,3 33,2 31,6 34,4 33,6 1990/ / / / / / / / / / /2002 * 28,9 23,3 24,5 2002/ /2004 kis- és magánvállalkozásnál (nem csop. forma) * 2001-től a szakiskolai adatok együtt A szakmunkástanulók munkahelyi gyakorlati képzésének megoszlása 1990-től 2004-ig 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 ÜZEMI MUNKAHELYEN (%) MAGÁNVÁLLALKOZÁSNÁL (%) 15,0 10,0 5,0 0,0 1990/ / / / / / / / / / / / /

18 A szakmunkástanulók tanműhelyi gyakorlati képzésének megoszlása 1990-től 2004-ig 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 TANMŰHELYI TANULÓ (%) VÁLLALKOZÁSNÁL ÖSSZESEN (%) 10,0 0,0 1990/ / / / / / / / / / / / /2004 Tanulószerződések száma 1997-től 2004-ig Tanulószerződések száma / / / / / / /2004 Tanévek

19 6.1.2 Felsőfokú szakképzés 1998-ban került bevezetésre az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (ma felsőfokú szakképzés = FSZ), melynek elsődleges célja a gazdaság és az oktatás kapcsolatának erősítése és a munkaerőpiac magasan kvalifikált munkaerőigényének kielégítése volt. Az eredeti elképzelések szerint a gyakorlatra orientált, rövid idejű képzéssel a munkaerőpiacra való kilépés biztosítása mellett a felsőoktatásban is hasznosítható krediteket lehetett szerezni. A gyakorlatban az eredeti elképzelés részben teljesült. A felsőfokú szakképzésben bizonyítványt szerzettek körében erős továbbtanulási motiváció figyelhető meg, döntő többségük a felsőoktatásban folytatja tanulmányait. Mivel a felsőfokú szakképzésre általában a gyengébb középiskolai teljesítményt nyújtók kerülnek be, ezért a képzés egyfajta felvételi előkészítő szerepet is betölt. A felsőoktatási intézmények véleménye szerint a felsőfokú szakképzésből jöttek általában kiválóan megállják helyüket az alapképzésben. A felsőfokú szakképzés eredeti céljai között az is szerepelt, hogy a szakképzés különösen az egész életen át tartó tanulás szemlélete alapján ne legyen zsákutca, tehát a továbbtanulás lehetősége biztosított legyen. Az OKJ korszerűsítése során meg kell vizsgálni az egyes képzési szintek sajátosságait, különbségeit, különös tekintettel az 5.4. és 5.5. szintekre. Ugyanakkor kimutatható, hogy több felsőfokú szakképesítés tartalma nagymértékben megegyezik a nevében és szintjében más (5.4, 5.2) szakképesítéssel. Ezen képzési forma bevezetése azt is jelentheti, hogy a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező technikusképzés elsorvadhat. A jelenlegi jogi szabályozás 2005-től az FSZ-t beemeli a felsőoktatásba. Az FSZ és a szakképesítések szintjeinek újragondolásával erősíthető a szakközépiskolák jelentősége. Ennél az iskolatípusnál az alapfunkcióknak a jogszabályokban történő egyértelműbbé tétele mellett a finanszírozási differenciáltság is indokolt Az iskolai rendszerű szakképzés tendenciái Összegezve: az iskolai rendszerű képzés létszámalakulását meghatározó fő tendenciák a következők: csökken az iskolás korosztály összlétszáma; a szakiskola kontraszelektált, az ott tanulók létszáma a gazdaság igényeihez képest alacsony; kevés a középfokú végzettségű, munkaerőpiacra kikerülő szakember, a gimnáziumból és a szakközépiskolából egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a fiatalok; a munkaerő-piaci igényekhez képest magas a felsőfokú intézményekben tanulók aránya. A tendenciák az alábbi fő következményekhez vezetnek: A csökkenő létszámú szakiskolai képzés komoly feszültséget teremt a munkaerőpiacon, s ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%), a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje eltér a szakmai és vizsgakövetelmények alapján elvárttól, valamint a munkaadói igényektől is. A munkaerőpiacon egyszerre van jelen a túl sok szakképzetlen és a túlképzett, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő

20 A képzések koordinálatlansága, szétaprózottsága korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a fejlesztési források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. 6.2 Az iskolarendszeren kívüli képzés Az iskolarendszeren kívüli szakképzés lényegét tekintve abban különbözik az iskolai rendszerű szakképzéstől, hogy míg az iskolai rendszerű szakképzésben nevelés és oktatás folyik, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben döntően oktatás. Az előbbi hosszabb idejű képzés, az utóbbi rövidebb, puffer szerepet tölt be, az azonnal jelentkező igények gyors kielégítésére. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés fő feladata tehát a munkaerőpiacra történő gyors, hatékony reagálás. Az iskolarendszerben megszerzett szakmai tudást azonban az egyén élethelyzetének, igényeinek, a vele szemben megnyilvánuló követelményeknek megfelelően, a korábban megszerzett kulcs- és alapkompetenciák támogatásával, fejlesztésével folyamatosan frissíteni, a munkaerő-piaci igényekhez igazítani kell. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés irányításában kettősség alakult ki: a szakképzési törvény az ágazati irányítási feladatokat az oktatási miniszternek adja, ugyanakkor a felnőttképzés irányításáért a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a felelős. A felnőttképzés statisztikai adatai azt mutatják, hogy a megvalósuló képzések 90-95%-a nyelvoktatás és szakképzés. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés finanszírozásában a programfinanszírozás a döntő, amely az államháztartás alrendszereiből és a gazdasági szférából kap forrásokat. Mivel a képző szervezeteknek nem garantáltak a forrásai (nincs intézményfenntartói kötelezettség, garantált állami normatíva), rákényszerülnek, hogy szolgáltatásaik eladhatók legyenek, a vásárló akár állami (munkaügyi központok), akár gazdálkodó szervezet, akár magánember, a rendszerre a piaci mozgások, valamint a képző és a megrendelő közti szoros kapcsolat jellemzőek. Az iskolarendszeren kívüli képzések intézményrendszere négypólusú: az állami képző szervezetek melyek részét képezik a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok, a non-profit szervezetek, a képzést fő tevékenységként folytató gazdasági társaságok, valamint a munkaadók maguk is végeznek úgynevezett házon belüli képzéseket. A képzések és a résztvevők száma között dinamikusan, több mint 50%-kal nőtt, 2003 első félévében már a képzésben részt vevők száma meghaladta a ezer főt. A dinamikus növekedést tovább erősíti, hogy 2003-tól jelentősen bővültek a felnőttképzési források és a szakképzési hozzájárulás egyharmadának felhasználása változott, azt a gazdálkodó szervezetek dolgozóik képzésére, továbbképzésére fordítják. A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Közösség összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakítanak ki, melynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése. A teljes foglalkoztatás a tagállamok átfogó nemzeti gazdaságpolitikájának célkitűzése is egyben, hiszen ahhoz, hogy legyen munkája minden munkaképes felnőttnek, aki dolgozni szeretne, a munkalehetőségek bővítése és megfelelő ösztönzők biztosítása is szükséges

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

új intézkedések meghozatalát tervezi.

új intézkedések meghozatalát tervezi. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA 1. Bevezető Az Európai Tanács lisszaboni konferenciája 2000 márciusában elismerte, hogy az oktatás kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességének

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon A munkaerő-piac és a felnőttképzési programok Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013

Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013 I. Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013 - 1 - A Kormány elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely az elmúlt két évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A mérés értékelési folyamatban 8 partneriskolánk 975 tanulója vett részt. Iskolák Létszám Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 107 Beregszászi Pál Szakközépiskola

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév 2011-2012: 2012: Jubileumi tanév Intézm zményünk nk szület letése A tanműhely átadása A tanulmányi nyi épület átadása A képzk pzési szerkezet alakulása Gépipari Technikum 1951 Kiválik az intézményből a

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben