A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Átírás

1 6. verzió A Budapesti Mőszaki Fıiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 1. függelék A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST, február

2 TARTALOMJEGYZÉK I. rész Általános rendelkezések... 4 A szabályzat hatálya A fıiskolán folyó képzés rendszere A kreditrendszerő képzés általános szabályai A tanterv és a mintatanterv Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció Nyelvtanulás és nyelvvizsga A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek A hallgatói jogorvoslati jog A hallgatói jogviszony létrejötte A hallgatói jogviszony szünetelése A hallgatói jogviszony megszőnése Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés Költségtérítéses képzésbıl államilag támogatott képzésre történı áttérés, illetve a szeptembertıl belépı hallgatókra az átsorolások rendje II. rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Az oktatás idıszakai A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége A tantárgyak meghirdetése és felvétele Tájékoztatás a követelményekrıl Tantárgyi követelmények Vendéghallgatói-, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel Fıiskolán belül második szak-, szakirány felvétele Fıiskolán belüli szak-, szakirány-, képzési forma változtatási kérelem Külföldi részképzés III. rész Az ismeretek ellenırzésével kapcsolatos rendelkezések Részvétel a foglalkozásokon Az ismeretek ellenırzése A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidıszak A sikeres vizsga javítása A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai A helyettesítı és szabadon választható tantárgyak befogadtatása Kedvezményes tanulmányi rend Méltányosság gyakorlása IV. rész A végbizonyítványra, a szakdolgozatra, a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések A végbizonyítvány A szakdolgozat/diplomamunka A záróvizsga A záróvizsga-bizottság A záróvizsga eredménye A sikertelen záróvizsga megismétlése Az oklevél A kitüntetéses oklevél V. rész Vegyes és záró rendelkezések A fogyatékkal élı hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések Gyakorlati képzés Kooperatív képzés A hátrányos helyzető hallgatók segítése Diákigazolvány Hallgatói azonosító szám NEPTUN kód Tanulmányi Ügyrend

3 Ismételt vizsga díja, különeljárási díj, szolgáltatási díj TDK konferenciákon elért helyezések, Köztársasági Ösztöndíj A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelıssége A nem szabályozott kérdések Az együttélés szabályai Átmeneti rendelkezések Záró rendelkezés

4 PREAMBULUM A Budapesti Mőszaki Fıiskola (a továbbiakban: Fıiskola) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: TVSZ) a Fıiskola Szenátusa a felsıoktatásról szóló (2005. évi CXXXIX. számú, Törvény, (a továbbiakban Ftv.) a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet alapján és a Fıiskolai Hallgatói Önkormányzattal (a továbbiakban: FHÖK) egyetértésben a következıkben határozza meg. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. (1) A TVSZ hatálya a fıiskolán kiterjed az államilag finanszírozott, a költségtérítéses, a kreditrendszerő, a nappali, az esti és a levelezı tagozatos alapképzésben és mesterképzésben részt vevı magyar, valamint ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A nem BSc képzésben résztvevı hallgatókra, továbbá a mérnökinformatikus BSc szakos hallgatókra, akik tanulmányaikat szeptemberében kezdték meg, esetükben figyelembe kell venni az átmeneti rendelkezéseket (52. ) is. (3) A szakirányú továbbképzésre, a távoktatásra és a felsıfokú szakképzésre külön szabályzat vonatkozik. (4) A hallgatónak, az oktatónak és a vezetıknek egyaránt kötelessége a TVSZ ismerete és megtartása. A fıiskolán folyó képzés rendszere 2. (1) A fıiskolán a képzés a képzési program amely az intézmény komplex képzési dokumentuma alapján folyik. A képzési program a Szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján kell elkészíteni. (2) A tantervi irányelvek meghatározása, illetve a tantervek keretóraszámainak és a több kart is érintı tantervi modulok jóváhagyása a Szenátus hatáskörébe tartozik. Az egyes szakok tanterveit a Szenátus irányelvei alapján a képzésükért felelıs karok Kari Tanácsai, a képzésben részt vevı karok tanácsaival egyeztetve határozzák meg és terjesztik a Szenátus elé. (3) Az alapképzésben alapfokozat (bachelor: BSc, baccalaureus: BA,) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az, az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A fıiskolán az alapképzésben legalább kettıszáztíz kreditet kell teljesíteni, kivétel a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak, ahol a megszerzendı kreditek száma 180. A nappali és a év szeptemberétıl induló levelezı képzés ideje 7 félév, a korábbi esti és levelezı képzéseknél 8 félév, mesterképzésben általában 4 félév. (4) A fıiskolán a képzés megszervezhetı teljes idejő képzésként, részidıs képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejő képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. 4

5 (5) A teljes idejő képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni, amely heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon történik. (6) A részidıs képzés lehet esti vagy levelezı képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidıs képzés idıtartama a teljes idejő képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelezı képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenınapon. (7) Esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi idıszakban munkanapokon 16 óra után, vagy a heti pihenınapon kerül sor. (8) Levelezı képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint az érintett hallgatókkal kötött eltérı megállapodás hiányában a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettı hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenınapon kerül sor. A kreditrendszerő képzés általános szabályai 3. (1) A fıiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történı elırehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) A kreditérték az összes hallgatói tanulmányi munkaóra, azaz a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat (könyvtári, otthoni stb.) is tartalmazza. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytıl független. Egy kreditpont 30 hallgatói munkaórát igényel. Egy félévre jutó (egy szemeszternyi) munkamennyiség nappali képzésben 30 kreditnek, míg esti, levelezı, távoktatási tagozatokon 7 féléves képzési idı esetén 30, 8 féléves képzési idı esetén 26 kreditnek felel meg. (3) A fıiskola ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a fıiskola által ajánlott tantervtıl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési idınél rövidebb, illetve hosszabb idı alatt is megszerezheti. (4) Az intézmény által ajánlott úgynevezett mintatantervben az egyes félévek kreditértéke legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé nappali képzésben a 30, míg esti, levelezı, távoktatási tagozatokon 7 féléves képzési idı esetén a 30, 8 féléves képzési idı esetén a 26 kredittıl. (5) Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhetı, amelynek minısítése ötfokozatú vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik. Tantárgyhoz csak egész értékő kredit rendelhetı. (6) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elıírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékő tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes elıírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékő tárgyat vehessen fel. A 10%-ba nem számolható be a tantárgy-újrafelvétel. 5

6 (7) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsıoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsıoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. (8) A részidıs képzésben egy adott szakhoz rendelt teljesítendı kreditek száma megegyezik a teljes idejő képzéshez rendelt kreditek számával. (9) A teljes tanulmányi idıre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejő képzésben a háromszorosát, részidıs képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelezı képzési munkarendben a tizenkétszeresét. (10) A tantervben rögzíteni kell azt, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak / követelmények elızetes teljesítése szükséges (elıtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy tematikailag, illetve a szak képzési célját illetıen több tantárgyat magába foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékő tantárgycsoport (modul) rendelhetı elıtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem egyidejő felvétele is meghatározható követelményként. (11) Nem kell teljesíteni a tantervben elıírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, és ezt hitelt érdemlı módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról. (12) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett elıadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés a Neptun rendszerben. Feltétele a tantárgy elızetes követelményeinek teljesítése. (13) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az elsı beiratkozást követı félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel, vagy kéri tanulmányainak szüneteltetését, vagy elmulasztja bejelentési kötelezettségét. A tanterv és a mintatanterv 4. (1) Az egyes szakok képzési céljait, részletes követelményeit (a képzési elemeket, legfıképpen az oktatandó tantárgyakat, azok tantervi és formai jegyeit) a képzési és kimeneti követelmények alapján a tantervek határozzák meg. A tantervben a tantárgyakhoz tanórákat és kreditértékeket kell rendelni (kreditallokáció). (2) A tanterv kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel: a) kötelezı tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elı van írva. Ezek a tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképzı funkcióhoz kötıdnek. b) kötelezıen választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körbıl választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). 6

7 Jellemzıjük, hogy a hallgatónak a tárgyak egy listán felsorolt csoportjából kell, illetve lehet az adott tantárgyat kiválasztani. c) szabadon választható tantárgy esetében az órarendi megkötések mellett, a fıiskola nem korlátozhatja a hallgató választását a szakok, a felsıoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. Valamennyi szak tanterve a teljes képzéshez rendelt összes kreditpont legalább 5%-ában lehetıséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére. (3) A kritérium követelmény a tantervekben szereplı olyan kötelezıen teljesítendı elıírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Ilyen lehet a szakmai gyakorlat, (általában 4 hét) a testnevelésben való részvétel, (minden szakon két féléven keresztül heti 0+2 óraszámmal), a szakmai idegen nyelv (6. (3) bekezdés). (4) A modul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülı egysége (pl. természettudományi alapismeretek, szakmai törzsanyag modul), vagy egymással egyenértékő, egymást helyettesítı egysége (szakirányú modul). (5) A hallgató joga a párhuzamosan meghirdetett szakirányú modulok közötti választás, de az egyes szakirányú modult felvehetı hallgatók száma korlátozható, illetve a szakirányú modul tantárgyainak meghirdetéséhez a kari dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elı. (6) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv, amely az adott szakon egy célszerő lehetıséget kínál arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen idıbeosztásban lehet a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt elvégezni. (7) A mintatanterv tartalmazza oktatási idıszakonkénti bontásban valamennyi, kötelezı és kötelezıen választható tantárgyat, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (elıadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát (elfogadás, évközi jegy vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit (ıszi és/vagy tavaszi), az elıtanulmányi rendet, a záróvizsga tantárgyait. (8) A mintatantervben a tanórák ajánlott száma tanóra/hét (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelési órákon kívül). (9) A mintatantervben a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidıszakokban teljesítendı vizsgák maximális száma 5. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció 5. (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. (2) A tantárgy programja tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti(félévi) tanóraszámot (elıadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (elfogadás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, a tantárgy felelıs intézetét és oktatóját, a tantárgy felvételének elızetes követelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, az osztályzat kialakításának a módját, az aláírás megszerzésének feltételeit, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. 7

8 (3) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelıs karok tanácsai hagyják jóvá. Nyelvtanulás és nyelvvizsga 6. (1) A fıiskolai nyelvi képzés célja a szakok képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél kiadásához elıírt nyelvvizsga megszerzésének elısegítése a szaknyelvi ismeretek fejlesztése a Ftv. elvárásai szerint. (2) A fıiskola az angol, német, spanyol, olasz, francia, portugál, orosz nyelvek valamelyikébıl letett, a szakok képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél kiadásához elıírt szintő nyelvvizsgát fogadja el az oklevél kiadásának feltételeként. A fıiskolára a beiratkozott külföldi hallgatók esetén az oklevél kiadás nyelvi feltételeként elfogadja az anyanyelven tett, érettségit igazoló bizonyítványt. (3) Minden nappali alapképzésben résztvevı hallgatónak kritérium tárgyként fel kell vennie a fıiskola által meghirdetett angol vagy német nyelvő szakmai kurzust, és teljesítenie kell, az arra elıírt számonkérést idegen nyelven. A kritériumtárgy felvételének feltétele az adott nyelvbıl legalább alapfokú C típusú nyelvvizsga megléte vagy belsı vizsga letétele. (4) A kritériumtárgy kiválasztása háromféle formában történhet: a) A kar által meghirdetett, a minta tantervben szereplı szakmai tárgyat a hallgató (ha korábban azt magyar nyelven még nem teljesítette) német vagy angol nyelven felveszi, és ezen a nyelven teljesíti a tárgy eredeti követelmény rendszerét. A tárgy ebben az esetben a tantárgy eredeti kreditértékével szerepel. A hallgató a tanterve szerinti idegen nyelven oktatott tárgyak mindegyikét felveheti, ha korábban azokat magyar nyelven még nem teljesítette. b) A hallgató a kar által német vagy angol nyelven meghirdetett olyan kurzust választ, amely (ek) követelményeit magyar nyelven korábban már teljesítette. A számonkérési formája félévközi jegy, a tárgy óraszáma 2-3 óra/hét, terjedelme 1 félév. A kurzus ebben az esetben beszámítható szabadon választható tárgynak 2 kredit értékkel, c) A kar (vagy más kar) által meghirdetett, de nem a hallgató minta tantervében szereplı szakmai tárgyat is felvehet a hallgató német vagy angol nyelven. A számonkérés formája évközi jegy, a tárgy óraszáma 2-3 óra/hét, terjedelme 1 félév. A kurzus ebben az esetben beszámítható szabadon választható tárgynak 2 kredit értékkel. (5) Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelvbıl teljesítette, annak kötelezı az angol nyelvő házi vizsga letétele, amelyik legalább alapfokú C típusú általános nyelvvizsgával kiváltható. (6) A karok meghirdethetnek egy féléves 75 órás angol nyelvi képzést azok számára, akik az adott nyelvbıl nem rendelkeznek legalább középfokú C típusú általános (vagy azzal egyenértékő) nyelvvizsgával. Szabadon választható tárgyként is felvehetı 3 kredit értékkel. A képzés szintjei: a) felkészítés az alapfokú C típusú nyelvvizsgára felvehetı: alapszintő házi szintfelmérı vizsga után b) felkészítés a középfokú C típusú nyelvvizsgára felvehetı: alapszintő házi szintfelmérı vizsga után vagy angol alapfokú C típusú nyelvvizsga megléte esetén. A gazdálkodási és menedzsment szakon a fentieken túl két féléves (120 órás) szakmai nyelvi képzés is folyik a tantervben rögzített kreditértékkel és követelménnyel. 8

9 (7) A nyelvi követelmények teljesítésének elısegítésére a fıiskola több nyelven, illetve szinten kínál nyelvi képzést, kedvezményes díjakkal valamennyi hallgató számára. (8) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az elıfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak elsı évfolyamon történı megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (9) A nyelvi képzés részletes szabályait a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 7. (1) A tantárgyak 28. szerinti befogadásában a szakmai döntéseket a kar, illetve szak Kreditátviteli Bizottsága (továbbiakban a KKB) hozza. (2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben elsı fokon a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: KTB) jár el. (3) A KTB döntési jogköre különösen az alábbiakra terjed ki: a) a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése (29. ), b) az elsı félév sikeres teljesítése elıtt a hallgatói jogviszony szüneteltetése, c) vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos képzés engedélyezése, d) a szakok, a karok, illetve az intézmények közötti átvétel, e) a fıiskolán belül második szak-, szakirány felvétele. (4) Bármely hallgató és/vagy oktató a KTB intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelıen történt. (5) A KKB összetétele: elnök: 1 fı oktató tagok: 2-4 fı oktató (a kar létszámától, sajátosságaitól függıen) A KTB összetétele: elnök: 1 fı oktató tagok: 2 fı oktató 3 fı hallgató A KTB és a KKB elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács 4 évre választja, hallgató tagjait a KHÖK évente delegálja. (6) A bizottságok ügyrendjét a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A KTB egyes hatásköreit jegyzıkönyvben rögzítve a KTB elnökére, az oktatási dékánhelyettesre, illetve az intézetigazgatókra ruházhatja. (7) Az elsı fokon hozott határozat (döntés) ellen a hallgató a 8. -ban szabályozott módon nyújthatja be a fellebbviteli kérelmet. (8) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen csak a 8. (2) pontban leírtak szerint van. 9

10 (9) A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet. A hallgatói jogorvoslati jog 8. (1) A fıiskola a hallgatóval kapcsolatos döntéseit a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a fıiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstıl, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a fıiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a fıiskola szervezeti és mőködési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk ) járhat el. (3) A hallgató a felsıoktatási intézmény döntése ellen a közléstıl, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a fellebbviteli kérelmet. A kérelmet írásban a rektornak kell benyújtani. A rektor a jogorvoslati kérelmet akkor bírálhatja el, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. (4) A kérelem kötelezı, együttes tartalma: a) sérelmezett döntés konkrét megjelölése, b) annak a hallgatói jogviszonyra vonatkozó konkrét jogszabályi, vagy szabályzatban szereplı rendelkezésnek a megjelölése, amelynek a sérelmére a kérelmezı hivatkozik, c) annak a pontos megjelölése, hogy a sérelem mire vonatkozik, d) minden egyéb, a kérelem megalapozottságát alátámasztó, az ügyre vonatkozó bizonyíték, dokumentum. (5) A hiányos, vagy elkésett beadványok az elutasítás okának megjelölésével érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerülnek. (6) A kérelem tárgyában a rektor által létrehozott felülbírálati bizottság jár el, amelynek létszáma 12 fı. A bizottság összetétele: a bizottságba egy-egy fıt a Kari Tanácsok illetve a Központok Tanácsai oktató tagjaik közül választanak, 4 fıt az FHÖK delegál, elnökét a rektor kéri fel. (7) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsı fokú eljárásban a határozathozatalban közremőködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy d) akitıl az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. (8) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következı másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) az elsıfokú határozatot megváltoztatja; d) az elsıfokú határozatot megsemmisíti, és az elsı fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 10

11 (9) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetıségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellızését (10) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétıl számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (11) A fıiskola döntése jogerıs, ha a meghatározott határidın belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerıssé. A jogerıs határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (12) Az e -ban foglaltakat a hallgatók szak-, illetve intézményváltozási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. (13) Ha az ügy nem tartozik az (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkezı illetékes szervhez, és errıl értesíti a beadvány benyújtóját. (14) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a BMF szabályzatokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (15) A tényállás tisztázására, a határidık számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történı kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (16) Nincs helye a jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a fıiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedı fél bírósághoz fordulhat. (17) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítıi Szolgálatot. (18) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát a bírósági eljárás kivételével kimerítette. (19) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi eljárás intézmény hatáskörébe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya idıközben megszőnt. A hallgatói jogviszony létrejötte 9. (1) Az a hallgató, aki a fıiskolára felvételt, átvételt nyert, a fıiskolával a felvételi döntés évében hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a karra történı beiratkozással jön létre. 11

12 (2) Folyamatos a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következı szakaszában vagy a felsıfokú szakképzést követıen az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következı tanulmányi félévben, ugyanabban a felsıoktatási intézményben folytatja tovább. A hallgatói jogviszony szünetelése 10. (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következı képzési idıszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggı szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az elsı félév kezdete elıtti szünetelésre, a hallgató kérelmére az illetékes kar Tanulmányi Bizottsága adhat engedélyt. (2) A passzív félévek száma nem haladhatja meg a képzési idı felét (félévekben felfelé kerekítve), ezen túlmenıen a dékán különösen indokolt esetben további 2 passzív félévet engedélyezhet. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredı kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a fenti korlátozásokat. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató az aktív félévre történı bejelentését a szorgalmi idıszak megkezdését követı egy hónapon belül visszavonja (15. (7)). (5) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (6) A hallgatói jogviszonyát szüneteltetı hallgató a bejelentkezést követıen a mindenkor érvényes tanterv szerint folytatja tanulmányait. A hallgatói jogviszony megszőnése 11. (1) A hallgatói jogviszony legkésıbb az abszolutórium megszerzését követı elsı záróvizsga-idıszak utolsó napján szőnik meg. (2) Megszőnik a hallgatói jogviszony, a fenti bekezdésben szabályozott idı elıtt, a) ha a hallgatót másik felsıoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor által átruházott hatáskörben a kari dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján, e) a kizárás fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján. 12

13 (3) A fıiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való elırehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) az államilag támogatott képzésben a beiratkozástól számított 14. félév végéig az abszolutóriumot nem szerzi meg figyelemmel a 10. (2) bekezdésre, c) megszerzett kreditpontok száma az elsı beiratkozását követı 3 aktív félév (nappali képzés), illetve 4 aktív félév (esti és levelezı képzés) elteltével nem éri el a 40 kreditet. d) a harmadik tantárgyfelvétel esetén sem sikerül teljesíteni a tantárgy követelményeit, e) egyazon tárgyból 6 eredménytelen (elégtelen) vizsga esetén, f) egymást követı két alkalommal nem jelentkezett be a következı tanulmányi félévre, g) a hallgatói jogviszony szünetelését követıen nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a Tanulmányi Osztály a hallgatót legalább két alkalommal írásban felhívta arra, hogy kötelezettségének a megadott határidıig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeirıl. (4) Azon hallgató esetében, aki tanulmányi okból nyer elbocsátást és újra felvétellel ugyanarra a szakra kerül, a teljesített kreditek elfogadása mellett (28. szerint), a 11. (3) bekezdés pontjait a következı módon kell alkalmazni: b) az elbocsátás elıtti féléveket is figyelembe kell venni, c) az új beiratkozástól kezdıdıen az akkreditált kreditek nélkül kell számolni a krediteket. (5) A (3) d) és e) pontjaira vonatkozóan a nem az elbocsátást okozó tárgyak esetében a vizsgák számát, illetve a tantárgyfelvételek számát nulláról kell számolni. (6) Azt, akinek megszőnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból, a Fıiskola tulajdonát képezı kölcsönzött könyvekkel, átvett sporteszközökkel, egyéb bármiféle tartozásaival el kell számolnia. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés 12. (1) A felsıoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit általában az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Bármely képzési ciklusban, felsıfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétıl. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. (3) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsıoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idı), beleértve a felsıfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élı hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhetı. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idı legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idı alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (5) A támogatási idıbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgatónak a félév befejezését akadályozó körülményt, az ok felmerültekor írásban kell bejelenteni a 13

14 Tanulmányi Bizottságnál. A támogatott idıbe be nem számítandó megkezdett félévekrıl a hallgató kérésére és személyes meghallgatása után - az illetékes Tanulmányi Bizottság dönt. Nincs lehetıség a támogatott félévek számából a tanulmányi okra visszavezethetı féléveket törölni. (6) A támogatási idı számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idı terhére teljesített félévet, ha megszőnt a felsıoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsıoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsıoktatási intézmény a megszőnt intézményben befejezett félévekbıl nem ismert el. (7) Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsıoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. (8) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási idıt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsıoktatásban. (9) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredı jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnıttképzésrıl szóló törvény ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a szerzıdésnek tartalmaznia kell a következıket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (10) A támogatási idı, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idı számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsıként megkezdett képzésének legkésıbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejőleg több felsıoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsıoktatási intézményben egyidejőleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (11) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsıoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma beleértve az államilag támogatott képzés idejét is meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszőnését követı öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. Költségtérítéses képzésbıl államilag támogatott képzésre történı áttérés, illetve a szeptembertıl belépı hallgatókra az átsorolások rendje 13. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elıtt megszőnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsıoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (2) A támogatott képzésre történı átvételt a karok által félévenként meghirdetett pályázati felhívásban foglaltak szerint az kérhet, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt, és rendelkezik legalább két aktív félévvel. Nem pályázhat, aki államilag támogatott képzésbıl került át költségtérítéses képzésre. A pályázatok elbírálása a karokon a HÖK bevonásával történik. Az elbírálásnál figyelembe kell venni a teljesített krediteket, a tanulmányi átlagot. 14

15 (3) A Ftv. Hatálybalépése (2006. március 1.) után az, aki igazolja, hogy a felsıoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, a 12. alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik január 1-je után felsıoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsıfokú tanulmányokat, és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a 12. alkalmazásában bármely képzési ciklus esetén azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (4) A szeptemberében belépı hallgatókra a következı szabály vonatkozik: ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elıtt megszőnik a hallgatói jogviszonya, vagy a 11. (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére ilyen irányú kérelem esetén a felsıoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedı tanulmányi teljesítményő hallgató léphet. Ha a felsıoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsıoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben elıírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következı tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevı hallgatók száma a tanévben a felsıoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevı hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. Az átsorolási döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési idıszak lezárását követıen, de legkésıbb a következı képzési idıszak kezdetét megelızı 30 nappal kell meghozni. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév idıtartamára szól. (Részletes szabályokat lásd: TTSZ. 30. ) II. rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Az oktatás idıszakai 14. (1) A félév szorgalmi és vizsgaidıszakból áll. Egybefüggı szakmai gyakorlatok a nyári szünetben szervezhetık. A szorgalmi idıszak 15 hét, a vizsgaidıszak hossza 5 hét, de legalább 23 munkanap. (2) A szorgalmi idıszak elsı hete a regisztrációs hét. A regisztrációs hét során a hallgató a kezdıdı félévben felveendı tantárgyait véglegesíti a 16. szerint. A regisztrációs héten órarendi órák nincsenek, ugyanakkor labor és gyakorlati órák elıkészítésére foglalkozások szervezhetık a hallgatóknak. (3) A szorgalmi idıszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt, és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a TVSZ-ben rögzített feltételek teljesülése esetén tehet. (4) A vizsgaidıszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi idıszakhoz kötıdı követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, általában a BMF hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendı díjak és térítések szabályzata (a továbbiakban: TTSZ) szerint, díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. (5) A tanóra a tananyag elsajátításához és szorgalmi idıszakon belüli ellenırzéséhez oktató közremőködését igénylı idı. A tanóra típusai: elıadás, tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat. Egy 15

16 tanóra idıtartama 45 perc, a tanórák között 10 perc szünettel (az esti képzésben 5 perc szünettel), esetlegesen összevont formában. (6) A következı tanév és félévei idıbeosztását, különös tekintettel a szorgalmi és vizsgaidıszak, valamint a záróvizsga-idıszak idıpontjaira, a rektor az FHÖK egyetértésével határozza meg az elızı szorgalmi idıszak végéig. (7) A rektor az FHÖK-el egyetértésben a törvényben elıírt állami ünnepeken kívül félévenként legfeljebb 4 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége 15. (1) Ha a hallgató a 9. (1) pontja szerint hallgatói jogviszonyt létesített, azaz beiratkozott, akkor a fıiskola a beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki. (2) A Tanulmányi Osztály a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. (3) A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Beiratkozáskor a leckekönyvben szereplı adatokat a hallgatói információs rendszerbıl kinyomtatott oldalak beragasztásával rögzíti a Tanulmányi Osztály. (4) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési idıszak megkezdése elıtt legkésıbb a regisztrációs hét utolsó napján be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (aktív félév), vagy az adott képzési idıszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti (passzív félév). Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az idıarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A hallgató az (1) pontban jelzett, aktív félévet jelentı, bejelentési kötelezettségének a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével tesz eleget a Tanulmányi Ügyrend szerint. (6) Ha a hallgató (4) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, akkor a féléve automatikusan passzív félévnek minısül, és ez a 11. (3)/f. pont szerinti következményekkel jár, valamint a TTSZ-ben meghatározott díjfizetési kötelezettséget eredményez. (7) A hallgató bejelentését a szorgalmi idıszak megkezdését követı egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen idıpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minısül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem figyelemmel a 10. (2) bekezdésre. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minısül. (8) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplı adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ebbıl származó hátrány a hallgatót terheli. A hallgató nem részesülhet ösztöndíjban és nem állítható ki részére adóigazolás, amíg nem adja meg adó- és TAJszámát, valamint bankszámlaszámát. 16

17 A tantárgyak meghirdetése és felvétele 16. (1) A félévközi jeggyel záruló tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetık meg. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetık a tanórák megtartásával (kurzus indításával) és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetık, a tantárgy vizsgára történı felvételének elızetes feltétele a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben és a hallgatói információs rendszerben. (2) A karok az intézetek javaslatai alapján a megelızı félév szorgalmi idıszakának zárását követı második hét végéig a hallgatói információs rendszerben közzéteszik a következı félévben a kurzusok indításával meghirdetendı tantárgyakat, (azok oktatóit, órarendjét, az indításhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezık maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetendı tantárgyakat. (3) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható az erıforrások korlátozott megléte esetén, a foglalkozást vezetı oktató ésszerő teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök száma, valamint egyéb objektív okok alapján. (4) A hallgató joga, hogy a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat (kurzusokat) ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsıoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetıségeket a tantervi elıírások és a 16. (3) figyelembevételével a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett kurzusok közötti választás. (5) Amennyiben a hallgató más képzésen, illetve más képzési formában (pl.: nappali helyett levelezı képzésen) kívánja felvenni a tárgy kurzusát azt elızetesen a tárgyat oktató intézetnél engedélyeztetnie kell. Az elbírálást a 16. (3) bekezdés figyelembe vételével kell meghozni. Amennyiben a választott kurzus költségtérítéses képzésbıl nyert felvételt, költségtérítési díjat kell fizetni a TTSZ elıírásai szerint. (6) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, úgy késıbbi félévekben a tantárgyat még kétszer újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelı szintő teljesítését az intézet aláírással igazolta, úgy a tantárgyat elegendı vizsgakurzusként felvenni, azaz a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következı félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetıségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentıs változása esetén az intézetnek a tantárgyi követelményekben jelezni kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (7) A szeptember 1-jén tanulmányait megkezdı, államilag támogatott képzésben részt vevı hallgató a harmadik tantárgyfelvétel esetén a költségtérítéses hallgatók tantárgyfelvételénél megállapított kreditarányos díjat fizeti. (8) A vizsgával záruló kötelezı tantárgyakat a mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendı számú kurzussal meg kell hirdetni, míg a keresztfélévükben legalább a vizsgázás lehetıségével. A félévközi jegyre végzıdı kötelezı tantárgyakat csak az aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni. (9) A tantárgyak és kurzusok meghirdetéséért a képzésért felelıs kar dékánja a felelıs. 17

18 (10) Ha az állami finanszírozású képzésben részt vevı hallgató az összes kredit 10 %-át is meghaladó kreditértékben vesz fel tárgyakat (a 10%-ba nem számolható be a tantárgy-újrafelvétel), ezekért a tárgyakért a kar a felvett kreditek számával arányos, a TTSZ-ben rögzített díjfizetést állapít meg. (11) A költségtérítéses képzésben a ténylegesen fizetendı költségtérítés az alapdíjon túl a hallgató által adott félévre felvett kreditek arányában állapítható meg a TTSZ szerint. Tájékoztatás a követelményekrıl 17. (1) A kar dékánjának gondoskodnia kell arról, hogy a fıiskolai tanulmányait megkezdı hallgató beiratkozáskor dokumentálható módon tájékoztatást kapjon kötelezettségeirıl és jogairól, az oklevél megszerzésének feltételeirıl, valamint az elsı félév órarendjérıl és tanulmányi követelményeirıl. (2) A hallgatók tájékoztatása érdekében a fıiskola és a kar szervezeti és mőködési szabályzatát, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint más, a hallgatókat érintı fontosabb szabályzatokat, a szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi elıírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó összefoglalókat a tanulmányi osztályokon, a hallgatói önkormányzatoknál, az intézményi könyvtárakban és lehetıség szerint az internetes honlapokon hozzáférhetıvé kell tenni. (3) A karok közremőködésével összeállított kreditrendszerő intézményi tájékoztatóknak tartalmazniuk kell a különbözı képzéseket, a tanterveket, a kreditgyőjtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat, valamint az elıtanulmányi rendet. (4) Minden tanulmányi idıszak megkezdése elıtt a karoknak a hallgatók számára hagyományos és/vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetıvé kell tenni a következı információkat: a) a tanév idıbeosztása, b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai, c) a kedvezményes tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás, d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök), e) az intézetek és tantárgyak bemutatása, f) megszerezhetı végzettségek és szakképzettségek listája, g) mintatantervek, h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, elıfeltételek, oktató, idıtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit), i) más szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók, j) a kreditek egyenértékőségére vonatkozó, intézmények közötti egyezmények. Tantárgyi követelmények 18. (1) A tantárgyi követelményeket a tantárgy oktatásáért felelıs intézetek készítik el. (2) A tantárgyi követelményeknek a következıket kell tartalmaznia: a) foglalkozásokon való részvétel elıírásait, b) félévközi tanulmányi ellenırzések követelményeit, számát, hozzávetıleges idıpontját, c) vizsgára bocsátás/aláírás feltételeit, d) érdemjegy kialakításának módját, e) kötelezı és ajánlott irodalom jegyzékét, f) tárgyhoz rendelt krediteket, 18

19 g) hiányzások, valamint az elégtelen gyakorlatok és zárthelyik pótlásának feltételeit, számát, idıpontját és módját, h) vizsgák és beszámolók rendszerét, módját (szóbeli/írásbeli stb.), i) esetleges elıvizsga feltételeit. (3) A tantárgyfelelıs oktatók által meghatározott tantárgyi követelményrendszert, a félévközi ellenırzések idıpontjait és a félévközi követelmények teljesítésének, valamint pótlásának határidejét, javítási lehetıségeit a regisztrációs héten meg kell jeleníteni az intézet honlapján, továbbá közölni kell a hallgatókkal is. (4) A KHÖK a tantárgyi követelményrendszer ellen az illetékes intézet igazgatójánál a kifüggesztést követı 8 napon belül kifogást emelhet. (5) A tantárgyi követelményeket a félév során az érintett hallgatók egyetértése nélkül, egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. Vendéghallgatói-, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel 19. (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsıoktatási intézménybe, c) másik felsıoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsıoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha ahhoz az a felsıoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsıoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. (3) Más felsıoktatási intézmény hallgatója a fıiskola bármely tárgyát az illetékes kar oktatási dékánhelyettesének írásbeli engedélyével veheti fel. Ezt az engedélyt az oktatási dékánhelyettes az érintett intézet vezetıjének és (nyilvántartás végett) a Tanulmányi Osztálynak is megküldi. (4) Ha a fıiskola hallgatója a szak valamely tárgyát egy másik felsıoktatási intézményben kívánja teljesíteni, ahhoz mindkét érintett intézmény kari Tanulmányi Bizottságának engedélye szükséges. A Tanulmányi Bizottság az adott intézet vezetıjének javaslatára a kreditátviteli bizottságnak a beszámíthatóság kérdésében kialakított véleménye alapján hozza meg döntését. Az ilyen vizsgát ekkor úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le. A más intézményben vizsgával teljesített tárgyat ún. akkreditált tárgyként a tanulmányi elıadó viszi fel az elektronikus nyilvántartási rendszerbe. (5) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a támogatott képzés szerint vehet részt. 19