Környezetvédelem (KM002_1)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem (KM002_1)"

Átírás

1 Környezetvédelem (KM002_1) 8. Energia és környezet 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Nap- és kozmikus sugárzás Energiaforrások Elsődleges (primer) energiaforrások Másodlagos (szekunder) energiaforrások Külső források Belső források Nem megújuló energiahordozók Biomassza Megújuló energiahordozók Gravitációs hatások (elsősorban a Holdé, pl. árapály) A Föld belső hője (magenergiája) A Föld rotációs és gravitációs energiái Szén Kőolaj Földgáz Atomenergia Fotoszintézis Állati energia Szél Víz és hullámmozgás Geotermikus 1

2 Az energiaforrások múltbeli és várható jövőbeli megoszlása A világ energiafelhasználásának alakulása 2

3 A világ energiafogyasztásának alakulása 2030-ig régiók szerint A világ energiafogyasztásának alakulása 2030-ig az energiahordozók megoszlása szerint 3

4 A világ energiaellátása 8, ,5 81% % 77% 37% 63% 53% 23% 19% fejlődő és átalakuló országok iparilag fejlett országok EJ: J Az egy főre jutó primer energiafelhasználás 4

5 Energiafelhasználás az elmúlt 50 évben kétszer több energiát használtunk fel, mint civilizációnk történelmében összesen ~10 ezer Mtoe energiafelhasználás (2003) (Mega tonna olajegyenérték: 10 6 kg oe, 1 kg oe = 41,869 MJ) az energiafelhasználás jövőbeni alakulását meghatározza: a világ népességének változása a világ gazdasági és társadalmi (szociális) fejlődésének mértéke, iránya és szerkezete a fenntartható fejlődésre orientált technológia fejlődése és annak széles körű elterjesztése A világ energiafelhasználásának struktúrája 6% 2% 11% 24% 5% 2% 12% 23% 21% 24% 36% Összesen 448 EJ 34% Összesen 683 EJ szén olaj gáz atom víz megújulók 5

6 A világ jövőbeni energiaellátása Problémáink nemcsak az energiaforrások előteremtéséről kell valahogyan gondoskodnunk hanem az energetika közvetetett és közvetlen környezeti (a bioszféra terhelhetősége, az üvegházhatás felerősödése, globális felmelegedés, klímaváltozás), valamint társadalmi, szociális hatásaival is! az energiaellátás drága lesz! fenntartható energiaellátás, megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása mindez elég lesz? 6

7 Nem megújuló energiaforrások Az energetika környezeti hatásai Bányászat, kitermelés Minden tüzelőanyag esetén CO 2, CH 4, N 2 O, NO X, CO, HC, por, fém és hőszennyezés Földgáz Olaj Szén Fúrási balesetek, fúróiszap tárolás Fúrási balesetek, SO 2, fúróiszap tárolás bánya szerencsétlenségek, tájkárosodás, SO 2 Olajfinomítás, tüzelőanyag feldolgozás, átalakítás CO 2, CH 4, N 2 O, NO X, CO., HC, por, fém- és hőszennyezés finomító balesetek, finomító hulladékok tárolása SO 2, finomító balesetek, finomító hulladékok tárolása SO 2 Szállítás elosztás CO 2, CH 4, N 2 O, NO X, CO, HC, por, fém- és hőszennyezés csővezeték balesetek, robbanások csővezeték és tartály balesetek, olajfolyások, SO 2 vonat szerencsétlenségek, SO 2 Felhasználás végső felhasználás CO 2, CH 4, N 2 O, NO X, CO, HC, por, fém- és hőszennyezés hamu tárolás, SO 2 hamu tárolás, SO 2 7

8 Az energetika környezeti hatásai: bányászat szén: bányák alatt megsüllyedő talaj (települések) meddők: erózió, tömegmozgás, öngyulladás, tájrombolás, élőhelyvesztés a szén osztályozása szennyvíz sújtólégveszély, zaj-, porszennyezés kőolaj, földgáz: nagy mennyiségű víz (jelentős sótartalmú) is felszínre jut talajra, vízbe kiömlő kőolaj szennyezése Az energia szállításának környezeti kockázatai csővezetéken: csövek korróziója, repedése, törése földgáz: emberi és technológiai hibák esetén gázrobbanások veszélye járművekkel: tengerek olajszennyeződése, vasúti, közúti balesetek magasfeszültségű vezetékeken: biotópok elszigetelődése, táj értéke csökken, egészségügyi hatások? 8

9 A hajó-balesetek miatt kiömlött olaj mennyisége 1970-től (a 7 tonnát meghaladó olajszennyezések) A legnagyobb olajszennyezést okozó hajó-balesetek helyszínei 9

10 Az energiatermelés környezeti hatásai szén: CO 2, SO 2 stb. szférák szennyezése (ld. korábban), globális hatások salakanyag energiaátalakításkor hőveszteség (vizek hőszennyezése) kőolaj, földgáz: ld. közlekedés, hőerőművek légszennyezése energiaátalakításkor hőveszteség (vizek hőszennyezése) A CO 2 emisszió alakulása 10

11 Az energiahordozók felhasználásával okozott CO 2 kibocsátás a teljes életciklusra A világ jövőbeni energiaellátása: készletek Probléma: nemcsak az a fontos, hogy még mennyi van, hanem mennyi kitermelhető van! (ld. EROEI) 11

12 Kőolajkészletek a világban Olajtartalékok a világban 2005-ben (milliárd hordó) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Közel-Kelet; 733,9 Óceániai Ázsia; 41,1 Észak Amerika; 61 Dél-Amerika; 101,2 Afrika; 112,2 Eurázsia; 139, Domokos Endre - Pannon Kőolajtermelés a világban (millió hordó/nap) 12

13 A világ kőolajkitermelésének alakulása Az Egyesült Államok kőolajtermelése Hubbert előrejelzései (kék görbe) és a tényleges számítások (fekete pontok) alapján milliárd hordó/év egységben. (Végh-Szám-Hetesi, 2009) 13

14 Új olajmezők felfedezése 14

15 Kőolaj árak és a világ politikai eseményei ( ) A kőolaj felhasználása közlekedés villamosenergia-termelés ( vízellátás, vízkezelés, hírközlés stb.) vegyipar (műanyaggyártás, gyógyszeripar stb.) mezőgazdaság (üzemanyag, műtrágyák, vegyszerek) stb. (EROEI) energy return on energy investment: egységnyi energia befektetésével mennyi egységnyi energiához jutunk kőolaj: 100:1-ről indultunk, ma: 10-7:1 az utolsó cseppig kitermelni nem lehet! az olajra nem szabad a jövőt alapozni!? a közeljövőt sem vagy csak a távoli jövőt? 15

16 Földgáztartalékok a világban Földgáztartalékok a világban 2005-ben (milliárd m 3 ) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Közel-Kelet; 72,83 Eurázsia; 64,02 Afrika; 14,06 Óceániai Ázsia; 14,21 Dél-Amerika; 7,10 Észak Amerika; 7, Domokos Endre - Pannon 16

17 Szénkészletek a világban Széngáztartalékok a világban 2005-ben (milliárd tonna) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Észak Amerika; 254,4 Eurázsia; 287,1 Óceániai Ázsia; 296,9 Afrika; 50,3 Közel-Kelet; 0,4 Dél-Amerika; 19, Domokos Endre - Pannon 17

18 Atomenergia először a nem megújuló hagyományos energiaforrások helyettesítőjének vélték (holott az uránérckészletek nem megújulóak) II. világháború után rohamos fejlődés 1998: 30 országban 473 db atomerőmű, 46 épülőben környezeti problémák: kezdetben: a radioaktív anyagok tulajdonságainak (egészségügyi) hiányos ismerete: óvatlan alkalmazás folyamatosan szigorodó határértékek az erőművekből kikerülő használt fűtőelemek biztonságos elhelyezése: teljesen veszélytelen megoldás nincs (sokat a világtengerekben egyszerűen elsüllyesztettek ezt ma már nemzetközi megállapodás tiltja) az üzemelés biztonsága: nukleáris balesetek A világ urán termelése és igénye zöld: a bányászott urán kék: a villamos-energiahálózatba tápláló atomreaktorok urán igénye lila: a haditengerészet és a villamos-energiahálózatba tápláló atomreaktorok urán igénye összesen 18

19 Néhány adat 2014-ben: a világon 437 atomreaktor-blokk működött, amelyek együttesen 2,411 milliárd kwh energiát, a világ villamos energia szükségletének 11,5%-át termelték 66 blokk áll építés alatt 168 reaktor blokkot terveznek működésbe állítani 2025-ig valamint további 322 blokk terve szerepel 2030-ig A működő reaktorokhoz szükséges urán mennyisége 2015-ben közel 67 ezer tonna. 19

20 Forrás: Mindentudás e, Bencze Gyula (2003) Atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben összkapacitás (MWatt) % Franciaország ,4 Litvánia ,7 Belgium ,8 Szlovákia ,4 Ukrajna ,3 Bulgária ,0 Magyarország ,2 Dél-Korea ,7 Svédország ,0 Svájc ,2 Japán ,8 Örményország ,0 Németország ,6 Finnország ,1 Spanyolország ,6 Tajvan ,6 Egyesült Királyság ,9 Csehország ,1 USA ,8 A radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái az erőmű néhány évtizedig üzemel a használt radioaktív anyagok több százezer évig is sugároznak egy átlagos reaktorból évente 30 t kimerült fűtőelem kerül ki (150 m 3 közepes, 400 m 3 kis aktivitású hulladék) 2000-re közel 200 ezer tonna hulladék megsemmisítés: reprocesszálás (kimerült fűtőelemek újrahasznosítása) átmeneti megoldás: felszíni vagy felszín közeli átmeneti tárolók (kockázatosabb, de állapota folyamatosan nyomon követhető, szivárgáskor gyors beavatkozás) 20

21 A radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái (folyt.) a legjobb megoldás olyan geológiai szerkezetekben való elhelyezés, amelyek: földtörténetileg is nyugodtnak tekinthetők (nincs földrengés, földmozgás) tömörek szivárgó vizek nem érhetik el (víz: továbbszállíthatja a sugárzó anyagokat ill. a fűtőelemek még sokáig termelnek hőt gőzzé váló víz a felszín felé mozog) minden szempontból megfelelő hely kevés van, és ez is kockázatos: a földmozgást teljesen kizárni sehol sem lehet szóba jöhető kőzetek: gránit, agyag, kősó, vulkáni tufák Nukleáris balesetek több sokáig eltitkolt balesetre az áprilisi csernobili katasztrófa irányította rá a figyelmet a csernobili események azokat az országokat bizonytalanították el, ahol még nem voltak atomerőművek atomerőművel rendelkező országok száma nem nőtt (csak a Szovjetunió szétesése miatt statisztikailag) kevesebb reaktorral bíró országokra a szinten tartás jellemző néhány kitudódott, jelentősebb baleset: USA (1948, 1978, 1979), Nagy-Britannia (1952, 1953, 1985), Jugoszlávia (1958), Szovjetunió (1957, 1983, 1986), Kína (1966), Belgium (1978), Japán (2000) 21

22 Megújuló energiaforrások, napenergia, biomassza használatuk indokai: üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás megelőzése az importfüggőség csökkentése, helyi energiaforrások kihasználása munkahelyteremtés, vidék fejlesztése mezőgazdasági túltermelés levezetése (energiaerdő, energetikai növénytermesztés) innovatív, decentralizált energiatermelési technológiák elterjesztése Napenergia A Napból egy év alatt érkező sugárzás több mint szeresen haladja meg a világ jelenlegi energiafelhasználását Az eredeti, a Napból érkező sugárzásnak csak 47,4%-a éri el a földfelszínt ha ennek 0,0005%-át technikailag hasznosítani tudnánk, akkor megoldódnának energiaellátási gondjaink Jelenleg a napenergia energetikai hasznosítása a világban mintegy 1, MWh-ra tehető Magyarország területére a Napból évente beérkező energia 1, MWh, ami Magyarország éves villamos energia felhasználásának 2900-szorosa 22

23 Napenergia A napenergia hasznosítása passzív (építészeti) eszközökkel települési szinten építményi szinten A napenergia hasznosítása aktív (épületgépészeti) eszközökkel napkollektoros berendezések fotovillamos hasznosítás napkollektor 23

24 Napelemek alkalmazása Berlinben Napenergia felhasználása a SZE-n Napkollektoros rendszer: Új Tudástér épület tetején 28 db napkollektor, kb. 3 m 3 /nap C víz 330 kw teljesítményű napelemes rendszer Tanulmányi épület déli homlokzat BC, CD és D tornyain függőlegesen 126 db, 194 m 2 felület C és D épület déli homlokzataira árnyékoló funkciót is betöltő elhelyezéssel, 35 -os dőléssel 210 db, 344 m 2 felület Laborépület tetején D-i irányban 35 -os szögben 1040 db, 1706 m 2 felület A tervezettek szerint közel kwh-t kell a napelemes rendszernek évente termelnie 24

25 Napelemek Hasznosításuk korlátja: alacsony hatásfok A sorozatban gyártott napelemek hatásfoka csak 15% körüli 15%-os hatásfok mellett a világ jelenlegi energiafogyasztását teljes mértékben napelemekkel biztosítva km 2 (kb. 4 Magyarországnyi vagy egy Németországnyi) területet kellene erre felhasználni Ha a teljesítményt 50%-ra sikerülne emelni, akkor a területigény km 2 -re (valamivel több, mint 1 Magyarország) csökken A Föld összes városa jelenleg körülbelül km 2 -nyi területet foglal el Szélenergia megelőző évszázadokban: igen sok szélmalom Mo. Alföld: : ~500 db Dánia 20. szd. eleje: 30 ezer db Németo. 1875: 30 ezer, 1933: 4500 db robbanómotorok elterjedése visszaszorította 1970-es évek olajválsága: kis teljesítményű szélturbinák üzembe állítása napjainkban: jelentős fejlődés technológia is gyorsan fejlődik lokális felhasználás (szélmotorok, kis teljesítmény) nagyteljesítményű szélerőművek (hálózatra csatlakoznak) technikailag hasznosítható éves szélenergia: TWh a világ összes villamos energia igénye 2020-ban: kb TWh 25

26 Szélenergia: előnyök A szélenergiára alapozott villamos energiatermelés tiszta technológia. Szinte nincs üvegházhatású gáz kibocsátás A legújabb kutatási eredmények szerint kontinentális feltételek mellett is gazdaságos lehet A szélerőművek működése nem akadályozza, hogy a felállítás helyén továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytassanak A teljes életciklus analízis alapján az offshore szélerőműveknél a szélerőmű teljes életciklusában felhasznált villamos energia a szélerőmű 9 havi villamos energia termelésével, míg onshore szélerőműveknél 8 havi villamos energia termeléssel fedezhető Offshore (tengerre telepített) szélpark, Temze-torkolat, Nagy-Britannia Onshore (szárazföldi telepítésű) szélerőművek, Ausztria 26

27 Szélenergia: hátrányok Egyenetlen: a leadott teljesítmény sem időben, sem mennyiségben nem megbízható. A szélpotenciál területi eloszlása is elég egyenetlen. A szélerőműveket nem lehet egymásra halmozni korlátozás nélkül azokon a helyeken sem, ahol állandó, erős szelek fújnak, mert egymás elől fognák el a szelet. Ami energiát így megtermelünk, azt valóban a szelekből vesszük el, csökkentjük tehát a légmozgást az adott területen. A szélerőművek zavarnak egyes költöző madár-fajokat is, ezért azok vonulási útvonalában nem telepíthetőek Évente épült szélerőmű-kapacitás a világban Évente épült szélerőmű-kapacitás régiónként

28 Összesített szélerőmű-kapacitás a világon között TOP10 az összes telepített szélerőmű-kapacitás alapján Beépített szélenergia kapacitás 2014-ben: Világ: 370 GW (világ E igényének 3%-a) EU: 130 GW (EU E igényének 10%-a) Magyaro: 330 MW Szélenergia Európában szélgenerátorok telepítése: a szél intenzitása és megbízhatósága Nyugat-Európa tengerparti sávjában koncentrálódik terjeszkedés a selfekre és a szárazföld belsejébe is (tengeri szélfarmok: nagyobb szélerősség, de nagyobb a beruházás költsége is) lehetőségek: tengeri szélenergia-kapacitások kihasználása (egész Európa vill. E igényét fedezni lehetne velük elvileg) Szélenergiából történő villamosenergia-termelés részesedése az EU villamos energia felhasználásának százalékában: 2005-ben 2,8%, 2010-ben 5%, 2030-ban ~30% 28

29 A szélpotenciál eloszlása Európában Összes szélerőmű kapacitás Európai Unióban 2014-ig A szélenergiából termelt villamos energia részaránya 2012-ben az EU-ban 29

30 A szélenergiából termelt villamos energia részarányának várható változása - EU 2012-ben az villamos energia-felhasználás Európában 2798TWh (EUROSTAT) A évi szélerőmű kapacitás egy átlagosan szeles évben 284TWh villamos energia termelésére képes, amely az EU teljes villamos energiafelhasználás 10,2%-nak a fedezésére elegendő

31 Éves átlagos szélsebesség 75m-en Fajlagos szélteljesítmény (W/m 2 ) 75 m magasságban Évente telepített szélerőmű kapacitás Magyarországon (MW) 172 db szélerőmű 329MW 31

32 Szélerőművek Magyarországon Szélenergiából termelt villamos energia (GWh) hazánkban 32

33 A szélenergia hasznosítás rekordere 2007 Enercon E-126 első 7.5MW szárazföldi szélturbina Névleges teljesítmény: 7,500 kw Rotor átmérő: 127 m Magasság: 135 m Szélerőművek jellemző tulajdonságai Szélerőmű karakterisztika <terjedelem>, tipikus érték Névleges teljesítmény (MW) < >, 3.0 Rotor átmérő (m) <58-130>, 90 Fajlagos névleges teljesítmény (W/m2) < >, 470 Kapacitás tényező (%) onshore/offshore <18-40>/<30-45> Kihasználási óraszám (h) onshore/offshore < >/< > Fajlagos éves energiatermelés (kwh/m 2 /év) < > Technikai rendelkezésre állás (%) <95-99>, 97.5 Grid report,

34 Szélerőmű parkok jellemző tulajdonságai Szélerőmű park karakterisztika Névleges teljesítmény (MW) < > <terjedelem>, tipikus érték Szélerőművek száma 1 néhány 100 Fajlagos teljesítmény hányad ( MW/km2) offshore Fajlagos teljesítmény hányad ( MW/km2) onshore <6-10> <10-15> Kapacitás tényező (%) onshore/offshore <18-40> / <30-45> Kihasználási óraszám (h) onshore/offshore Fajlagos éves energiatermelés (GWh/km2/év) onshore Fajlagos éves energiatermelés (GWh/km2/év) offshore < >/< > <30 40 > <20 50 > Technikai rendelkezésre állás (%) <95-99>, 97 Grid report, Vízenergia Földünk műszakilag hasznosítható vízenergia készlete ezer TWh/év üzemben lévő vízerőművek villamosenergia-termelése kb. 2 ezer TWh/év a kihasználás Európában meghaladja a 40%-ot, Afrikában 2% alatti Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb MW Chirkeyskaya vízerőmű, Dagesztán (Észak- Kaukázus) 34

35 Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) 35

36 Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) Vízenergia néhány ország esetében jelentős tényező vízerőművek, ár-apály energia környezeti problémák gátak mögötti tó: megemeli a talajvízszintet gyorsan feltöltődik alatta a folyók kevesebb hordalékot szállítanak pusztuló deltatorkolatok értékes területek kerülnek víz alá, emberek áttelepítése folyók ökológiai értéke csökken magas építési költségek káros anyag kibocsátás nincs 36

37 Kiskörei vízerőmű Hullám-energia kinyerő rendszer elméleti vázlata 37

38 Geotermikus energia geotermikus grádiens (Mo: 50 C/km, földi átlag: 25 C/km) fűtés, mezőgazdaság, balneológia a hőpazarlás elkerülésére komplex hasznosítás kellene minél inkább: a még nem teljesen lehűlt vizeket is használni kellene! fűtőradiátorok használati melegvíz padlófűtés, strandfűtés energiatermelés: forró vízzel egy hőhordozó közeget elgőzöltetnek kitáguló gőz meghajt egy turbinát villamos energia termelés (kevés helyen: Izland, USA, Új-Zéland, Olaszország, Oroszország, Japán) Termálkutak Magyarországon 38

39 A geotermikus energia környezetvédelmi előnyei helyi viszonylatban egy adott fogyasztó igényét akár 100%- ban is kielégíti komplex hasznosításra, környezetbarát technológiák megvalósítására sokféle lehetőséget kínál CO 2 kibocsátás elhanyagolható használata nem tartalmaz semmilyen szállítási kockázatot a termálvíz üzemű erőmű nem zavarja a természetes tájképet, így a természetbe történő beavatkozás a lehető legkisebb mértékű az alacsonyabb hőmérsékletű termálvizek hasznosításánál mint hőforrás tág tere nyílik a hőszivattyúk alkalmazásának Hőszivattyú fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállítására a hőszivattyú a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva 39

40 A hőszivattyú működésének elve (hasonlít a hűtőgép működéséhez) Hőszivattyúk talajkollektoros talajszondás talajvízkutas 40

41 Biomasssza A BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA keletkezési szint szerint átalakított energiahordozó fajtái végtermék szerint tárolhatósága szerint elsődleges (mezőés erdőgazd. hulladék, energia célnövény term.) másodlagos (állattenyésztés melléktermékei) harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, emberi hulladék) MO mobil berend. üzemanyaga (repceolaj, alkohol) EL elektr. energia termelő aggregát üzemanyaga (biogáz, fagáz, gőz) HE hőenergia ellátóberend. üzemanyaga (szalma, fahulladék) alkohol biodízel biogáz depóniagáz fagáz biobrikett, tüzipellet tüzelőanyag jól tárolható (tüzifa, biobrikett, biodízel, alkohol) közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma) nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák) 41

42 Pécsi és Borsodi Hőerőmű Az E-termelés lehetőségei biomasszából Biomassza erőművek Energiaültetvények (nyár, fűz, akác, kínai nád) Élelmiszer termeléstől veheti el a helyet Tüzelőanyag jelentős térfogata Begyűjtés, szállítás, tárolás költségei 42

43 A biomassza alapú energiatermelés környezetvédelmi előnyei a hagyományos erőművi energiatermeléssel szemben Ha tudatos emberi tervezés van mögötte, akkor megújuló energiaforrás. CO 2 kibocsátása zárt ciklusú. Ha melléktermék, gyártása nem igényel külön beruházást. Szállítása kevésbé költséges és környezetszennyező. Fűtőértéke (13 16 MJ/kg) megközelíti a barnaszenekét, és meddőt nem tartalmaz. Hamutartalma 2 8%, talajjavításra felhasználható. Biomassza égetésekor kevesebb kéntartalmú gáz keletkezik, mint a szén égetésekor savas esők csökkenése. Homogén formában (brikett, pellett, faapríték) komfortossága azonos a szénnel, de annál sokkal környezetbarátabb: pora nem szennyező kéntartalma alacsony nem tartalmaz egyéb környezetszennyező anyagot. Biogáz A biogáz előállításának alapanyagai: mezőgazdaságból származó másodlagos biomassza (elsősorban állati eredetű szerves trágya) mezőgazdasági melléktermékek élelmiszeripari melléktermékek biomassza céljára termelt növények kommunális hulladék szerves része települési szennyvíziszap 43

44 Biogáz: előnyök szerves hulladékok ártalmatlanítása hulladéklerakók tehermentesítése káros emissziók csökkentési lehetősége környezetszennyezés csökkentése energiatermelés hulladékokból decentralizált energiatermelés, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés integrált hulladékgazdálkodás, anyag és energia körfolyamatok helyi, kistérségi zárása gazdasági, pénzügyi előnyök Biogáz termelése, hasznosítása 44

45 Magyarországi biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz erőművek, 2012 Energiamérleg a világban 45

46 Megújuló energiaforrások aránya A megújulók aránya a villamos energia termelésben 46

47 Energiaforrások az EU-ban Az EU-ban 2010-ben felhasznált fűtőanyagok Az Unión kívülről importált energiahordozók részaránya 2010-ben Forrás: EU célkitűzések 2020-ra (Klíma csomag) 20%-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20%-ra növeli a megújulók részarányát a teljes energiamixből a szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása a bio-üzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10%-os arányt el kell érniük 20%-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást energiahatékonyság 47

48 Új EU célkitűzések 2030-ra EU-n belüli kötelező 40% üvegházhatású gáz csökkentési cél (1990-es bázis) EU-szintű minimum 27%-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva Indikatív, önkéntes 27%-os energiahatékonysági célszám Párizsi klímakonferencia (2015) után felülvizsgálat A megújuló energiák tervezett részaránya 2020-ban az EU-ban [%] Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia 15 48

49 Villamosenergia-előrejelzések 2020-ra az EU-ban EC, 2007 Megújuló energia-útiterv Primerenergia felhasználás hazánkban 49

50 A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból hazánkban Hazánkban a megújuló energiaforrásokból termelt energia hőértékben, energiaforrások szerint 50

51 A bruttó villamosenergia-termelés megoszlása energiaforrások szerint hazánkban 51

52 Megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia részesedése hazánkban (forrás: KSH-STADAT) Megújuló energiamennyiség, előrejelzés 2020-ra 0Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20E nergia%20hasznos%c3%adt%c3%a1si%20cselekv%c3%a9si%20 terve%202010_2020%20kiadv%c3%a1ny.pdf

53 Megújuló energiaforrások felhasználása 2010 és 2020-ban 0Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20E nergia%20hasznos%c3%adt%c3%a1si%20cselekv%c3%a9si%20 terve%202010_2020%20kiadv%c3%a1ny.pdf 105 Magyarország villamos energia igényének napi változása Csúcserőművek (gyorsindítású erőművek, zömmel gázerőművek lennének) Menetrend tartó erőművek (zömmel gázerőművek lennének) Alaperőművek: Paks, Mátraalji lignit hőerőmű De! Drága a gáz a gázerőművek állnak importáljuk az áramot: Ukrajna (szénerőmű), Cseho (atom és szén), Németo (megújuló) 53

54 ViIlamos energia terhelés és termelés Magyarország villamos energia importja 54

55 A hazai kiserőművek aránya a villamos energia termelésben 55

56 Hazánk teljes energia felhasználása Fogyasztás: 87 kwh/fő/nap Ebből zöld energia: 7 kwh/fő/nap Hogyan lehet a fogyasztást csökkenteni egyénileg: lakások, házak hőszigetelése közlekedés: részben elektromos, részben alacsony fogyasztású villamos energia fogyasztás egyéni csökkentése Hogyan lehet a zöld energiát növelni: hőhasznosítás: geotermikus energia a távhőellátásban mezőgazdaság: kukorica szár és csuhé elégetése (hamu visszajuttatás problémája) egyedi hőszivattyúk napelem kapacitás növelése szélerőművek bővítése ártéri területeken ártéri gazdálkodás fakitermelés EROEI energy return on energy investment: egységnyi energia befektetésével mennyi egységnyi energiához jutunk kőolaj: 100:1-ről indultunk, ma: 10-7:1 bioetanol: 0,9-1,2 tűzifa: 30 (nincs elegendő, közlekedésre csak gázgenerátorral jó, de akkor sincs elég) szén: (hőerőművekre jó, közlekedésre nem) atomerőmű: 5-20 (közlekedésre nem jó) vízenergia: (közlekedésre nem jó, nálunk politikai problémás) szél: 4-10 (nincs elegendő berendezés és nem tárolható, közlekedésre nem jó, nagy kezdeti költség) nap: 1,5-5 (nincs elegendő berendezés és nem tárolható, közlekedésre nem jó, nagy kezdeti költség) 56

57 A zöld energia korlátai 57

58 Ötven éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arra a következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlődő emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti. Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédítő távlatokat vetített elénk. Bízhattunk abban, hogy az atommagfúziót szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen erőforráshoz jut az ember, és már az 1970-es évekre elkészül az első ilyen erőmű. Hittük, meghódítjuk a világűrt, és gyarmatosíthatjuk a Naprendszert, valamennyi erő- és nyersanyagforrását a szolgálatunkba állíthatjuk. Ám vagy negyven évvel ezelőtt különböző nemzetiségű értelmiségiek kis csoportja felismerte és meg is fogalmazta, hogy kimeríthetetlen erőforrás nélkül az emberiség egészét sújtó válság felé tartunk. Ahogy telt az idő, egyre érzékelhetőbbekké váltak az erőforrás- és a világméretű környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválság után lecsökkent a gazdaság növekedésének üteme re lelassult a mezőgazdasági termelés több mint harminc éven át tartó igen gyors növekedése, és láthatóvá vált, hogy az iparszerű mezőgazdaság végzetesen károsítja a termőföldet és az édesvízkészletet. 58

59 Tíz éve a világ kőolajkészleteit felmérő szakemberek egy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több kőolajat használunk fel, mint amennyi új készletet évente találunk. Most 2008-ra megugrottak a kőolaj, földgáz és az élelmiszerek árai, és egye hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt erőforrásainak elosztásáért őszére az USA egyre mélyülő pénzügyi válsága az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságra vezetett....a Kárpát-medence népei a világ többi részéhez viszonyítva jobb jövőben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számottevő esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhat reánk, és felkészülünk a jövőre. Végh László Szám Dorottya Hetesi Zsolt: Utolsó kísérlet (Híradás a Föld állapotáról). Kairosz Kiadó

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009-es tanév, I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A világ energiaellátása 8,5 683 6,5 81% 448 47% 77% 37% 63% 53%

Részletesebben

2015.02.25. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (4. rész) A világ energiaellátása.

2015.02.25. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (4. rész) A világ energiaellátása. A világ energiaellátása Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) 8,5 683 A) Földünk környezeti állapota (4. rész) 6,5 77% 81% 448 37% 47% 2014/2015-ös tanév II. félév 23% 19% 63% 53% Dr. Zseni Anikó

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil.

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika 2017/2018-as tanév II. félév Dr. habil.

Részletesebben

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 12. Környezetvédelmi energetika. Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 12. Környezetvédelmi energetika. Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 12. Környezetvédelmi energetika 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

elsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni

elsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni Energiaforrás: természet olyan rendszerei, melyekből technikailag hasznosíthat energia nyerhető, az adott társadalmi, politikai, műszaki fejlettségi stb. körülmények között 1. elsődleges: önállóan, egyéb

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus

9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/52 KÖRNYEZETVÉDELEM 9. Előad adás 2008.11 11.17. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató 2016.11.25. Német-Magyar Tudásközpont, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. Tartalom HGD Kft.

Részletesebben

Erőműépítések tények és jelzések

Erőműépítések tények és jelzések Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések tények és jelzések Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek X Szimpóziuma MESZ 2016 Bp. Pesthidegkút, 2016. szeptember 22. 11:00 (20 perc alatt 30 ábra fele hazai,

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017

Részletesebben

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17. Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása

Részletesebben

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár

Részletesebben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

elsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni

elsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni Energiaforrás: természet olyan rendszerei, melyekből technikailag hasznosíthat energia nyerhető, az adott társadalmi, politikai, műszaki fejlettségi stb. körülmények között 1. elsődleges: önállóan, egyéb

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA XII. KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TANÁCSKOZÁS A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben