Halászati Kutatóintézet HÍRLEVELE. Kedves Halas Szakemberek, Kedves Kutató Kollégák!

Átírás

1 Kedves Halas Szakemberek, Kedves Kutató Kollégák! Az elmúlt időszak intézeti eseményei közül szeretném kiemelni az új kísérleti recirkulációs rendszer elkészültét, ami a HAKI több mint 40 éve létesült rendszerét váltja le. Az újlétesítmény nemcsak a kutatási projektjeink, hanem az intézet szaktanácsadási tevékenységének is alapját képezi majd. Itt tudjuk bemutatni, egy korszerű zárt haltermelő rendszer működésének alapelveit, működtetésének feltételeit, megismertetve azokkal a halas gazdálkodókkal, akik hasonló rendszerek építésében gondolkodnak. Ugyanakkor a most elkészült létesítmény csak a fejlesztési programunk első lépését jelenti, hamarosan elkezdődik a Halászati Operatív Program 3. tengelyéből finanszírozott második ütem építése, amivel egy komplex halas kísérleti-bemutató központot hozunk létre Szarvason. Az így létrejövő modern létesítmény a teljes hazai halas kutatást szolgálni fogja, ajtaja nyitva állnak más intézetekből érkező hazai kutatók előtt, hogy közösen járulhassunk hozzá a magyar haltermelés fejlesztéséhez. A hírlevelünknek az is egyik célja, hogy röviden beszámoljunk az intézetben végzett technológiafejlesztési munkánkról. Ebben a számban ezúttal a süllő intenzív, zárt lárvaneveléshez elengedhetetlen vizsgálatokról, az ikra-ragadósság megszüntetésének módszertani kidolgozásáról és a mesterséges tápra szoktatással kapcsolatban végzett új eredményeinkről szeretnénk egy rövid összefoglalót adni. Az intézet munkatársai nevében, Dr. Gál Dénes intézetigazgató TARTALOM ESEMÉNYEK KUTATÁSI EREDMÉNYEK 2. oldal 9. oldal ARRAINA - PISZTRÁNG TAKARMÁNYOZÁSI TANÁCSKOZÁS Helyszín: Lengyelország, Gdansk Minden érdeklődőt szeretettel várunk október 7-én! Bővebb információ: KUTATÓK ÉJSZAKÁJA a HAKI-ban Helyszín: NAIK HAKI, Szarvas Minden érdeklődőt szeretettel várunk szeptember 25-én! A Hírlevél felelős kiadója: Dr. Gál Dénes intézetigazgató Szerkesztő: Bozánné Békefi Emese osztályvezető Kiadó: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas 1

2 ESEMÉNYEK Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése című kurzus került megrendezésre május 5-7. között Szarvason, melyen 25 fiatal kutató vett részt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézményeiből. A tréning három napjában a résztvevők betekintést nyertek a statisztika elméleti alapjai mellett a kísérletek tervezésébe és statisztikai értékelésébe, melyet gyakorlati példákon keresztül mutatott be az oktató. A nagyrészt fiatal kutatókból álló résztvevők változatos tudományterületeket képviseltek, de mindegyikük fontosnak ítélte a kurzus témáját. A felkért előadó Dr. Hancz Csaba, a Kaposvári Egyetem Akvakultúra és Halgazdálkodási Tanszékének munkatársa több mint húsz éve vesz részt az egyetemi hallgatók statisztikai képzésében és széleskörű tapasztalattal rendelkezik a témában. Az előadásokat saját gyakorlati példáival is színesítette. A statisztika fontossága iránti figyelemfelkeltés, és az alapfogalmak áttekintése után részletes előadások hangzottak el a statisztika egyes módszereiről. Az értékelés során elkövethető hibákra külön figyelmet szentelt az előadó. A hallgatók képet kaptak a változók eloszlásáról, a különböző statisztikai próbákról, többváltozós elemzésekről, regressziós vizsgálatokról és a kísérleti elrendezésekről. A tréning interaktív formában zajlott, így a hallgatók a saját tudományos munkájuk során felmerülő problémákra is megoldást találtak. A rendezvény az AQUAREDPOT projekt keretében (EC FP ) valamint a Földművelésügyi Minisztérium Kutatói utánpótlást elősegítő programjának támogatásával valósult meg. A tanfolyam résztvevői Kapcsolattartó: Bozánné Békefi Emese, bekefi.emese@haki.hu 2

3 Infrastruktúra korszerűsítés a HAKI-ban A korszerűsített kísérleti Recirkulációs Akvakultúra Rendszer ünnepélyes átadása május 20-án átadásra került a HAKI korszerűsített kísérleti Recirkulációs Akvakultúra Rendszere (RECIRK). Az ünnepélyes átadáson a nemzeti színű szalagot Dr. Jenes Barnabás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Dr. Bitay Márton Örs a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára, Babák Mihály Szarvas város polgármestere és Dr. Gál Dénes a NAIK HAKI intézetigazgatója vágta át. Recirk átadási ünnepség Az új rendszer ivadéknevelő medencéi A Halászati Kutatóintézet (HAKI) életében az elmúlt évek fő célkitűzései között az egyik legfontosabb feladat a kutatási létesítmények felújítása volt. Az intézet korábbi fedett recirkulációs rendszere 30 évig szolgált a kontrollált körülmények között végzett halas kísérletek helyszíneként. A 30 éves rendszer üzemelése az elmúlt évtizedben egyre megbízhatatlanabbá vált, a kutatások korszerű kivitelezése érdekében létfontosságú volt egy modern, kis és közepes egységekből álló, egymástól független vízkörökkel rendelkező recirkulációs rendszer kialakítása. A XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás keretében átadott recirkulációs akvakultúra rendszer lehetővé teszi az intenzív haltenyésztési technológiák kísérleti fejlesztését és bemutatását. A korszerűsítés részeként átadásra került a négy tíz köbméteres medencéből álló demonstrációs rendszer, egy ivadéknevelő és anyatartó rendszer, illetve egy fertőzéses rendszer. A demonstrációs rendszer ipari termelési méretet megközelítő módon hivatott demonstrálni a recirkulációs haltermelési technológiákat, emellett oktatási, gyakorlati feladatokat is ellát majd, megismerhetővé téve az érdeklődő szakemberek számára a modern haltermelő üzemek résztechnológiai folyamatait. Az ivadéknevelő rendszer a takarmányozási kísérletek végrehajtásához biztosítja a megfelelő feltételeket, míg az anyatartó rendszer 3

4 feladata a különböző tenyésztési programok anyaállományának tartása, nevelése és szezonon kívüli szaporítása. A felújított recirkulációs rendszer átadása mérföldkő az Intézet életében, mely a középkelet-európai régióban egyedülálló infrastruktúrális hátteret biztosít hazai és nemzetközi szaktanácsadási és együttműködési projektek megvalósításához a haltenyésztés terén. A rendszerek felújítása az AQUAREDPOT EU FP7 projekt keretében történt. A 2012-ben indult intézményfejlesztési projekt célja egyrészt a HAKI kutatási potenciáljának megerősítése, másrészt az édesvízi akvakultúra fejlesztés terén az intézet vezető kutatási és innovációs tudásközponttá válásának elősegítése a közép- és kelet-európai régióban. Ez hosszú távon elősegítheti majd a régió haltermék-ellátásának technológiafejlesztését és javítását is. A projekt zárására 2015 decemberében kerül sor. Kapcsolattartó: Diviki Sándor, divikis@haki.hu 4

5 A XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (HAKI Napok) május én került megrendezésre. A nagyszámú résztvevői létszámban a szakma minden szegmense képviseltette magát. A számok tükrében megállapítható, hogy a résztvevők, valamint az előadások és poszterek száma jóval meghaladta a korábbi évek mértékét. A 162 regisztrált résztvevőnek 37 előadás és 31 poszter került bemutatásra. A tanácskozás megnyitóját Dr. Jenes Barnabás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója és Dr. Gál Dénes a NAIK HAKI intézetigazgatója tartotta, majd ünnepélyes köszöntőt Dr. Bitay Márton Örs a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára mondott. Gál Dénes és Diviki Sándor plenáris előadásukban bemutatták az AQUAREDPOT projekt keretében korszerűsített kísérleti Recirkulációs Akvakultúra rendszer fejlesztéseit, majd ezt követően került sor az ünnepélyes átadásra. A Tanácskozás plenáris ülése további három előadással folytatódott. Dr. Mihalics Vivien, osztályvezető, az Irányító Hatósági Főosztály, Halászati Alapok Osztályáról Tájékoztató előadást tartott a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programról. Králik Helga, HOP IH marketing referense Kapj rá! Közösségi halmarketing program címmel tartotta meg plenáris előadását, melyben a kampány minden részletéről beszámolt. Dr. Hancz Csaba a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára a Paradigmaváltás előtt a tavi haltakarmányozás című plenáris előadásában összefoglalta a tavi haltermelés és annak fenntarthatóságát (környezeti, gazdasági és társadalmi) valamint a tavi takarmányozás kérdéseit, és a bennük rejlő lehetőségeket. A rendezvény két napján hét tudományos szekcióiban kerültek bemutatásra az elmúlt évek eredményei. A Haltermelési technológiák szekcióban Dr. Németh István segítette a fiatal kutatókat előadásuk megtartásában. A Halegészségügy eredményeit Dr. Eszterbauer Edit, a Haltakarmányozási technológiák szekciókat Dr. Stündl László és Dr. Szathmári László, a Halgenetika szekciót Dr. Bercsényi Miklós vezette. A Természetesvízi halgadálkodás szekciót Gönczy János, a Haltermelés és Környezet szekciót Dr. Takács Péter elnökölte. Az Aquaredpot szekció Gyalog Gergő, míg a Poszter szekció Dr. Lehoczky István és Dr. Müller Tamás vezetésével kerültek bemutatásra. A tanácskozás résztvevői Kapcsolattartó: Bozánné Békefi Emese, bekefi.emese@haki.hu 5

6 Konferenciát rendeztek a törökországi természetesvizek telepítési gyakorlatáról május között Egerdirben, a Halászati Kutató Állomáson. Az állomás Törökország 21 városában végez kutatásokat akvakultúra és édesvízi halászat témakörökben. Ezenbelül az állomás kutatói az alábbi területeken tevékenykednek: halgazdálkodás, környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás, agrárökonómia, marketing, akvakultúra, halegészségügy, halfeldolgozási technológia, kutatás menedzsment, oktatás, továbbképzés, genetika. Az állomás ezen kívül rák, orvosi pióca és béka fajok tenyésztésével, valamint állomány felmérésével, populációdinamika vizsgálatával is foglalkozik Törökország egész területén. Ezen kívül az állomás halászati termelők és halászok oktatását végzi akvakultúra ismeretekről és a halászati tilalmakról. A május között, második alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi rendezvény elsősorban a természetesvízi haltelepítések hatásával foglalkozott. Ezen belül a vizek limnológiai állapotával, a tenyésztett és az invazív halfauna kölcsönhatásával. Törökországban elsősorban az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio), a naphal (Lepomis gibbosus) és a razbóra (Pseudorasbora parva) okozza a legnagyobb gondot. Ezek szerepéről is számos előadás hangzott el a mintegy 220 fős hallgatóság előtt. Az ünnepélyes megnyitót és köszöntéseket követően a plenáris szekcióban három előadás hangzott el. Török részről Prof. Ramazan Celebi a hazai telepítési gyakorlatról tartott előadást. Prof. Pavel Kozák az Egerdiri tározóban bekövetkezett rákpusztulás okairól, terjedéséről tartott előadást. A magyar halászati kutatás képviseletében, Józsa Vilmos előadása a hazai adventív halakról, valamint az invazív halaknak az őshonos halfaunára gyakorolt hatásáról szólt. A pelnáris szekciót követően a konferencia két napján két szekcióban 76 előadás hangzott el. Az első szekcióban elsősorban a természetesvizek limnológiájával, halfaunájával, invazív halfajaival foglalkozó előadások, a másodikban a ketreces haltermeléssel, szaporítás technológiával, egyéb vízi állatfajok tenyésztésével kapcsolatos előadások voltak. Az egerdiri Halászati Kutató Állomás A kutató állomás rákkeltetője, recirkulációs üzeme Kapcsolattartó: Dr. Józsa Vilmos, jozsav@haki.hu 6

7 Water&Fish nemzetközi konferencia június között rendezték meg Belgrádban, Szerbiában, hetedik alkalommal a Water&Fish nemzetközi konferenciát, melynek célja a víz és hal témában szerzett tapasztalatok, kutatási eredmények közlése volt. A rendezvénynek a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Kara adott helyet. A rendezvény nyitó beszédét Prof. Dr. Zoran Markovic, főszervező tartotta, majd a szerb minisztérium és egyetem, valamint a támogató szervezetek (Európai Akvakultúra Társaság (EAS), a Pan-Hellenic Society of Technologists and Ichthyologists - PASTI), részéről tartottak köszöntő, bemutató beszédeket. Ezt követően stratégiai jellegű előadásokat hallhattunk a Szerbiát körülölelő régió akvakultúrájáról. A szekció előadások között elsőként a pontyos szekció került napirendre, melynek nyitó előadását Révész Norbert tartotta a ponty lárvák neveléséről száraz takarmányok alkalmazásával. Ez után következett két átfogó előadás a ponty tartásának jelenéről és jövőjéről, az étkezési szokásokról. A szekció utolsó előtti előadásában egy német kolléga mutatta be eredményeit a ponty takarmányokban az oxalát növekedésre gyakorolt hatását, majd egy Indiából érkezett kolléga kutatásának eredményét, mely a különböző élő táplálékok növekedésre gyakorolt hatásáról szólt. A HAKI részéről előadást tartott még Adrian Grozea, Románia süllő tenyésztésének jelenéről és perspektíváiról. Kovács Gyula és Uros Ljubobratovic az intenzív süllő lárvanevelési kísérletekről mutatták be közös poszterüket. A rendezvény keretein belül lehetőség nyílt a jövőbeni együttműködési lehetőségek megbeszélésére más intézetekkel és szakmai szervezetekkel. Dr. Johannes Pucher a Hohenheimi Egyetem Élettudományi Központjának kutatójával folytatott megbeszélés során felhívta a figyelmünket egy közös pályázati lehetőségre, mely a Duna régió országainak nyújt lehetőséget az együttműködésre különböző témákban, köztük kiemelte a biodiverzitás, természetes erőforrások és a klímaváltozás Dunára vetíthető témaköreit. A pályázati kiírás az Interreg keretén belül jelenik meg várhatóan ez év decemberében. Kapcsolattartó: Révész Norbert, revesznorbert@haki.hu 7

8 Antwerpeni Egyetem SPHERE kutatócsoportjának látogatása a HAKI-ban Gudrun De Boeck professzor és kollégái július 6-án látogattak el intézetünkbe a Belgiumban működő Antwerpeni Egyetem rendszerélettani és ökotoxikológiai vizsgálatokkal foglalkozó kutatócsoportjának (SPHERE - System Physiology&Ecotoxicological Research) képviseletében. A látogatás célja az AQUAREDPOT projekt keretében korszerűsített és továbbfejlesztett kutatási infrastruktúra megtekintése és a jövőbeni együttműködési lehetőségek feltérképezése és megvitatása volt. A SPHERE és a HAKI szakemberei a látogatás keretében megrendezett rövid workshop-on mutatták be az általuk képviselt intézetek kutatási létesítményeit és projektjeit, továbbá megvitatták ötleteiket a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. Gyalog Gergő először felvázolta a regionális és magyar akvakultúra sajátosságait és fejlődési tendenciáit, majd ismertette a NAIK HAKI történetét, tevékenységi köreit és bemutatta az intézet korszerűsített recirkulációs rendszerét. Dr. Jakabné Dr. Sándor Zsuzsanna a NAIK HAKI táplálkozás-élettani vizsgálatok kivitelezéséhez rendelkezésre álló kutatási infrastruktúrájáról beszélt. Dr. Shivendra Kumar ismertette néhány korábbi táplálkozás-élettani kísérlet eredményét, valamint bemutatta az intézet folyamatban lévő haltakarmányozási projektjeit. Dr. Kerepeczki Éva előadásában a NAIK HAKI vízökológiai kutatási témáiba nyújtott betekintést a résztvevőknek. Gudrun De Boeck professzor először az Antwerpeni Egyetem SPHERE kutatócsoportjának munkásságát mutatta be, majd beszélt az intézetükben rendelkezésre álló kutatási infrastruktúráról. Dr. Amit Kumar Sinha, szintén a SPHERE kutatócsoport képviseletében Ammonia Toxicity and Feeding (Ammónia toxicitás és takarmányozás) címmel tartott előadást. A workshop végeztével a résztvevők rövid megbeszélés keretében vitatták meg a két intézet jövőbeni együttműködési lehetőségeit, majd a NAIK HAKI szakemberei körbevezették a látogatókat az intézet kutatási létesítményeiben. Az Antwerpeni Egyetem munkatársai élénk érdeklődést tanúsítottak a berendezések és létesítmények iránt és a résztvevők néhány közös kutatási tervet is megfogalmaztak. Kapcsolattartó: Shivendra Kumar, shivendrakumar@haki.hu 8

9 KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az intenzív süllőtermelési technológia fejlesztésére irányuló K+F tevékenység legutóbbi eredményei Az elmúlt két évben számos kísérletet és kutatást végeztünk a HAKI-ban azzal a céllal, hogy fejlesszük a süllőtermelés két legkritikusabb területét, a mesterséges szaporítást és a lárvanevelést. Két kísérletet végeztünk az ikra-ragadósság megszüntetésének módszertani kidolgozására és két kísérletet a mesterséges tápra szoktatással kapcsolatban. A ragadósság megszüntetésére először három, korábban leírt módszert teszteltünk: tannin (T), tej (M) és enzim (E). A jobb eredmény elérésének érdekében, következő kísérletünkben, a tejes kezelés idejét csökkentettük (30 perc) és három perces kaolin fürdővel (25 ml L -1 ) (MK) egészítettük ki. A tanninos kezelés esetében pedig lágyítottuk a kezelővizet EDTA (etiléndiamin-tetraecetsav) hozzáadásával két különböző koncentrációban: 400 mg L -1 (T-EDTA- 400) és 800 mg L -1 (T-EDTA-800). Kontrollként (T-C) lágyítatlan keltetővizet használtunk. Két kísérletben teszteltünk különböző tápra szoktatási módszereket takarmányozási és környezeti hatások figyelembevételével. Két módszert alkalmaztunk, száraz takarmány és Artemia vegyes, párhuzamos alkalmazását, az élő eleség arányának folyamatos csökkentésével (CF); valamint az élő táplálék-kiegészítés hirtelen felfüggesztését, ahol az Artemia csak az utolsó napi adagot jelentette (SF). Mindkét módszert két különböző időtartamban vizsgáltuk (4, illetve 7 nap). Így összesen 4 kezelésünk volt: vegyes takarmányozás 4 napig (CF-4), vegyes takarmányozás 7 napig (CF-7), kiegészítő takarmányozás 4 napig (SF-4)és kiegészítő takarmányozás 7 napig (SF-7). A víz átlátszóságának hatásvizsgálatához agyag-kolloidos nevelővízben való tápra szoktatást (T) hasonlítottunk össze átlátszó vízben való szoktatással (C). Minden kezelést három-három ismétlésben végeztünk el. A tejes (M) és enzimes (E) kezelések nem bizonyultak hatékonynak a ragadósság elvétele során. Ugyanakkor a tanninos kezelés (T) eredményesen megszüntette az ikra ragadósságát. Az átlagos kelési arány a T kezelésben 2,5 ± 0,5% volt, ami szignifikánsan alacsonyabb az enzimes (75,5 ± 19,3%) és tejes (72,3 ± 28,8%) kezelések esetében tapasztalt értékeknél. Második kísérletünkben az összes kezelés hatékonyan szüntette meg a ragadósságot. A kelési arány az MK kezelés esetében szignifikánsan nagyobb 9

10 (89 ± 16%) volt, mint a tanninos kezelések esetében (T-C: 5,5 ± 1,3%, T-EDTA-400: 3,5 ± 1,5% és T-EDTA-800: 2,7 ± 1,3%). A különböző tápra szoktatási stratégiák közül a hosszabb idejű vegyes takarmányozás (CF-7) adta a legjobb eredményeket, szignifikánsan a legmagasabb növekedési sebességet (SGR: 22,2%), legalacsonyabb mortalitást (19,9%) és a legmagasabb túlélési arányt (35,1%). A süllő lárva zavaros vízben való tápra szoktatása 163,8%-al növelte a túlélési arányt az átlátszó vízben való szoktatáshoz képest (P=0,06). A növekedési paraméterekben nem volt különbség az egyes kezelések között. Kísérleteink eredményeképpen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a duzzadási szakaszban 30 perces tejes kezelést, majd egy három perces kaolin (25 ml L -1 ) szuszpenziós fürdőt alkalmazva megbízható és üzemi méretekben is alkalmazható módszert kapunk a ragadósság elvételére. Takarmányozási eredményeink alapján elmondható, hogy a hét napig tartó vegyes takarmányozás a szoktatás során jó hatással van a lárva növekedésére és megmaradására. A vegyes takarmányozást tartalmazó szoktatási stratégiák általában véve eredményesebbek a kiegészítő típusú stratégiákkal összehasonlítva, ami kisebb mortalitásban, gyorsabb növekedési sebességben és nagyobb hozamban nyilvánul meg. Mindezek miatt, a sikeres lárvanevelés érdekében, vegyes takarmányozás javasolt hét napon keresztül, a kelést követő 15. és 22. nap között. A víz zavarosságával kapcsolatos megfigyeléseink azt mutatják, hogy a zavaros vízben való nevelés jelentősen javítja a süllő lárva nevelésének eredményeit. Ezen a területen további kutatások szükségesek a zavaros nevelővíz paramétereinek kvantifikálásához. Kapcsolattartó: Uros Ljubobratovic, uros.ljubobratovic@haki.hu 10