(87-} A' ROMAI TS ASZ ARI ÉS ÄP. KIRÁLYI FELSÉG NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. Elegyes Bét si Hirek.

Átírás

1 (87-} A' ROMAI TS ASZ ARI ÉS ÄP. KIRÁLYI FELSÉG NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. Indáit BÉTSBÖL Pénteken 4. Novemberben Elegyes Bét si Hirek. f~f at napokig tartott efsőzés titán éppen ma egy?, ' hete, hogy havazni kezdett, és 6 napokig. Jsak nem fzüntelen' havazván, a' múlt Szeredán meg 'agyúit az idö, 's-megint efseni kezde. A' leg lept»fsebb időt lehet nálunk Bétsben képzelni - több» h*»o*i, hogy napfényt nem láttunk. - A múlt Ke «den, u. m. Minden Szentek napján, az Arany- RVapias Rendnek innepe tartatván, a" F. Királyj firemtt Leopold, és Josef fö Hertzegektöl, s mas e f«" Rendnek jelen lévő Tagjaitól kifirtetvén, de\ e ' >i 11 órakor az Udvari nagy Templomban, e * Udvari pompával jelenék meg a* Si. Misén. fzolçaltat'vala, az itt lévő Pápa NunUufsc "Sván ez«n napon dél utánni 7 órakor megint ezen Te oiplomban ielenék-meg az egéfz Ts, K, Udvar. _

2 Ugyan ezen Sz. Nap dél előtt, az Ifieni tifztelet, e- lött, az az előtt való nap már Gárda Kapitánysá* gába bé-iktattatott Haditármefler K. EJzterfydzy An. tat, ezen hivataljához való hivségét"hitével p.etsé!- lé-rríeg az Udvarnál. 6-dikbán tarta.tik a' Szent Jflván Kerefztes Rendjének inriepe, melly alkalma, tofsággal, a' mint értjük, ezen Rendnek nagy Ksrefztjét nyerik, a' fenn emiitett H.Efzterházy-Átutal ö Hertzegségén kivül az Orfzág Birája Gróf Zitsr Károly, és az Erdéllyi fö Kormányozó Gráf Bánffy György Ur ö Excellentziájok. Tsak az Eröfsektől fzármaznak az Erőfsek!! A' Szifitoi'i Békefség kötő Magyar Követ G. Efzterházy Ferentz, a' H. Kaunitz Levele által hivattatván-fel Bétsbe, Hertzeg Ruspoli hellyébe, a* Nápolyi F. Udvarhoz Helytartó hagy Követnek küldetik. Ezen Hazánk Ofzlop Férfiának édes Attya Gr. Efzterházy, Miklós Ur Exja-is Követtséget viselt fokáig az Orofz W' varnál, és tt alkalmatofsággal esett vala egy "* lomirtzky Lengyel Hertzeg Kiss afzfzonynak estner«- tségébe; kit annak utánna Hites társöi-is vett vala. Bizonyoson értyük, hogy Kantzeliárius G. Pú'ff Károly Ür ô Exjának önként le-tett Hivatalját r. Urunk végre elvállalta légyen; de ki fogjon helyébe ülni, még tsak gondolkozni fem tudunk roi», nem hogy bizonyoson tudnatnók, Conferen: lis Minillerekké tétettek : Gr. Zinzendorf ^^7: ráth Urak. Gr. Kolovráth hellyébe Stájer Uriw Kormányozó Gr. Stürgk Ur rendeltetett Cseh gi Kantzelláriufsá; vagy ha ez (minthogy nagy beteg) megtalálna halni, igv -a', moftani ü *% kx \ mara Prézefse Khotek Ur lenne. A \.%,L ie A1 Budai Helytartó Tanátsnak eddig vált *'.,/ let t; M. Stechen Ur a' Magyar Kamara Frezefseve io ezer forint efztendei fizetéfsel. tv.uk Az Oktob. 20 dikán költ Szebeni Német ^ 82 dik Levelében fzóról fzóra ezt olv-afauk:< hatatlan Tudófitásoh fzerint már Ö'FelsdgeJ^ Q ú. sen meg-hdtározta, hogyszebea ennekütánna 1 bernium laké hellyé legyen, ' La ' sab j; r aoi!

3 Uram! jó lefitfit talám még egy kiss illendő vává^ kozáfsal lennünk ; mert mi még erről femmi bizonyost nem tudunk Bétsben. A' Sieben és egy Retsinár nevü Oláh falu között lévő ugy nevezett ifjú Erdőben lévő Kortsmában, Szebentö! fél órá. nyira, a' Kortsmáros- Feleségestől, Szolgástól, egy Városi Polgárral együtt kegyetlenül meg - ölettettek 18 dik Oktoberben, és halva találtattanak. Fgy fzörnyü történetről is tud;>íittatunk Erdélyből. Egy igen nevezetes fő Nemesi F^miíiából való drága üri ember Vér L-ifzlá Ur nyavalyás lévén, meg hal nem régiben. Hogy a' körüílötte íiránkozó igen áldott Felesége és kedves Gyermekei annál hama-* rább vigalztaltathafsanak, még az nap Koporsóba és Kriptába záratik a' Tefi. Fflve felé kiáltozást hallanak némellyek a' Kripta körül; de nem mervén hozzája nyúini, más napra marad a' Kriptába Való bé nyúlás a' midőn a* meg hólt már a' Koporsóban meg-fordulva, és Karját el rágva holtait találtatik. Nagy keserűség! ha ez igy volt - it öa^y hiba a* F. Királyi Rendelés ellen J melly fze* r 'Qt 48 óra alatt tütatik a' holtakat el temetni. Ml hy vettük a* Tudóíítást bár «ne igy volna a' tör* ténet! Erdély Orfzág, Ezen hatííafóa fiefzédet Mondotta az Erdélyi ItéíŐ Mester JVÍ* Türi Láfzlá ü r, mint második Királyi Biztos, a' maga nagy érteima Battyának M; Türi Aridrdi Unlak, N. Bels& fytérvármegyei Fő - Ispánnyá lett bé iktatása' alkal* Diatofságával í t, Jó Atyafiakat, egymáfsaí Való ofztozás íllefj Jj e m tsak a' külső vagyonokra * hanem a' fzivnek belső érzékenységeire nézve-is, mind jobb, mind b a l fzerentséjekben. Ezért Nemes Vármegye' korm ánnyára állított Uri Atyámfiának bé iktatásában" Va 'ô Biztosi kötelefségemert kivül $ annak örömébea V a ő ofztozásra hívnak engemet * mind a' verség < taind egyéb, a* N. Váfmegye' T. 's N. Rendjeivel, < ö t egéfis Hazánkai köz tekintetek-is, és nem en* » gedinsj

4 139 gedik, hogy azon való érzékenységemet el.titkolhafsam. Mint Vér, és Atyafi, méltán réfzt vehetek egy ellyan kedves Uri Atyámfiának meg tifzteltetésében, kinek Házunkhoz, és különösen hozzám eleitől fogva gyakorlott fzives Izeretete, és atyafiságos indú- : lattya valamint foha változást nem ízenvedett, ugy másfelől réfzemröl is annak hiv vifzontaglása mindenkor fel - bonthatatlan volt, 's fel fem bomolhátik. \ Mint ezen N. Vármegye' Tagjának is, mellyben tudói-illik két fzáz efztendök előtt Nemes Magyar Orfzágból az akkori időnek viízontagsagai miatt Jde által, telepedett Famíliámból már heted.ízig va- 16 Eleimnek hamvai nyugofsnak ; a' T. N. Rendekkel köz örömnek méltó tárgya lehet az, midőn Vár-- megyénk', kormányozására nem idegent, nem jövevényt,-hanem Vármegyénk' kebeléből egy olly érdemes Tagot látunk felvétetni, a' 1 ki Törvényeinkel, és fzabadságainkal nem tsak esmérétes, hanem annak meg-tartásából, vagy fel forgatásából következő terhünket, vagy boldogságunkat velünk egyaránt tudja érezni; és a' ki «zen N. Vármegyében leg. alól kezdett hofzfzas, és hiv fzolgálajtyánf jutalmát mái napon el-érvén, maga példájával m*» jó igyekezetü Vármegyénk' Tagjait-is fél-serkenthet, nyomdokának nem minden reményíég nélkül lehető követésére. De közönségesen mint Hazafiait-is ezen N- Vármegye' Kormánylzékének hét efetendei ú'refségí «tan, mái napon lett törvényes be-töltésev és «!<> ' bem épségére az által tökéletesen lett vifzfza-1«? le; a' mennyiben Hazánknak a' múlt moboha vi ben megbomlott állapottyát e' réfzben is belyre at httatni fzemléljük, minket méltán meg-örvendeztetn'. annyival inkább pedig engemet, - hogy moíl an»» ujjra nagyobb fénnyel lett fel állásában tatásra lett W-rendeltetésem által egyik épito,» tere lehetek, Ill«t

5 Illet tehát a' mái nap' örömében való réfzesülés engemet, mint Atyafiat, illet, mint ezen N. Vármegye' Tagját,. illet, mint Házafiat. De vallyon, T. N; Rendek! ezen örömnek okai nem magunk fteretetiböl, és magunknak való kedvezésből fzarmaznák é? nem tagadhatom én azt.í de más felöl azt merem erő>siteni, hogy önnön magunk fzerctete, és hafznunknak, vagy boldogságunknak keresése nem tsak nem vétkes, söt ebből folynak minden terméfieti, és Polgári Törvényeink.ebből folynak másokhoz való kötelefségeink, és tsak akkor lehet magunk fzeretetünket hibásnak tartani, mikor az nem valóságos, hanem tsak képzeltt jónak vagy hafznnnknak kívánásán épöl. A' Hazafiúság, vagy Hazánk', fzeretete, mellyben Vármegyénkhez való kötelefségünk is bé fog-. laltatik, eleitől fogva minden Népeknél a' Világon ditséretesnek, és virtusnak esmértetett, melly egy kútfőből fzárihazván az atyafisággal, nem lehet hát tilalmas az atyafiúi fzeretet-is, vagy rokoninkhoz való meg * kulömböztetett indulatunk. Ugyan is ha a' Polgári Társaságok' eredetére vifzfza megyünk, "nik voltak azok első fel-állásokkor egyebek? hanem egy egy Atyátől el - fzaporodott Ház-népek,. mellyek az-után külön Tartományokra ofzolván, külön Nemzeteket, és Orfzágokat állitottanak magokból; mi is vihette volna egyéb a' fokaságot e- löfzfzör, egy Embertől való függésre? hanem a; fiúi engedelmefség, az atyafiúi tifztelet, és hűség ; «adott kéttség kivül előbb a' Népeknek Fejedelmeket; ez kóronázott Királyokat; innét vettek a* Polgári Felsöség, és függés, innét a* Hazafiúság magok eredeteket.. Boldogok is Voltak addig a' Népek, mig Fejedelmeikben édes Attyokat, és gondviselő Gazdájukat esmérték ; ezek is vifzontag a' Néppel, mint magok gyermekeikkel és rokonaikkal, ugy dajkál- "odtanak : de még moíl-sem érhet külömben egy CMzág-is boldogságot, hanem ha a'nép, Fejedéim et, miat jól-tévő édes Attyát, ugy tifztelvén, ahoz

6 ï39? $^imt - fiúi bizodalommal es engedelmefséggel ragafzkodik; ellenben a' Fejedelem is, mint jó Atya, Házának, és gyermekeinek bóldogitásán törekedvén, femmi: p'em magáért, hanem a' Hazának, vagy Népnek Vele köz javáért tselekefzik, és minden ditsőfségét, Népe* benne való bizodalmának, 's hiv fzeretetének megnyerésében keresi, Hlyen jó Atyának, és Fejedelemnek Képét találjuk fel moflani ditsöfségefsen uralkodó Felséges Urunkban, a' ki maga egéfz kintsét, Népének ma. gához való hiy fzeretetében helyheztetvén, és különösen a' Nemes Magyar Nemzetet maga vérének esmérvén, mind uralkodásának kezdetével, mind a közelebb, le - folyt Orfzág-Gyűlésén Hazánkat régi törvényeinek, és fzabadságainik meg tartása, és a mennyiben a' múltt mofloha időkben meg sértettek yólna, átoknak helyre állítása felöl bátorságolsa tévén fzentséges igéretét, Királlyi Képviselője által le-titt hitévei-is meg petsételte, a' minthogy ennek tellyefségét is, ezen N, Vármegye* korons^ges' Gyűlésének rendes, és törvényes egybe-hivásapan,,és régtől fogva ürefsen állott Kormányig* 6 ' Bek bé töltésében is örömmel tapafztallyuk. Illy jó. Fejedelemmel áldván meg lflenünk «av iánkat, és ennek atyai kegyelmefségéből ffj,.} Vármegyében-is törvényes, és magunk ve?'",, vaiő Elöljárót nyervén magunknak, mint venir» és atyánkfiát, ahoz illa fzereteftel és tifxtelettei g^djuk; mint Vármegye' Tagjai fügjünk * a > ti zásától, függjünk a' törvénytől, melly n5 i k u 'f e! ko sem állhat Nemesi fzabadságunk, és a' *'.! k a' gyenlő buzgósággal törekedvén, Vármegyén"n> romlásból molt ujra fel épült testét, u g y f ő helyre állítani, hogy annak ezentúl, az láotít ^ mi moftohasága ne árthaffion. Mint Hazába*' ( sük egybe Hazánk fzeretetét, jó Fejedelmun ^ való hűségünkéi, meg-esmérvén azt, IÁ Jtöl-' fzágnak tsak a'fejedelem, és Nép között w f f i tsönös bizodalom fzerezhet boldogságot; é s. e. jfdçlfmnek; 's Hazának hafzna egymástol ^

7 válhatatlan, hogy valamint jő Fejedelem, ugy jő és hiv Polgár fem lehet, a' ki azt egymástól meg kivánnya külömböztetni. Bkske Vi K. 20. Okt. Már nálunk megesék a' fzüret, és Írhatom az Urnák, hogy Baehus fzint ollyan adózó Koleráját mutatta a' mi Szolid terrrő hegyeinken, mint Ceres, a' mi gabonás mezeinken v ugy hogy fem a' bornak, fem,a' búzának fzokitől nem félünk. Peflen és Budán h bé-fzüretele a' kettős Szent 'Sinat, mellynek Tagjai Septembernek 13-dikétől Októbernek közepéig minden nap, némelly réfze három, némelly réfze négy N. forintokat fzcdvén az Ifién Szôlleibôl, az az, az Ekkléfiákból, tsak el hültenek belé, hogy az egéfz Szent Szüret reménységeken kivül egy hónap alatt mint egy 2i-ezer*forintokra telt. A'terméfzeti Szüretről azt jegyzik meg közönségefsen a' Kantsóba mellyen' bé-látó Politikusok, hogy alig ha állandók léfznek az idei borok : ugyan azt jövendőlik némellyek az emiitett Szent Szüretnek termés ről. Mert fok felöl.hallatik, hogy a' Papság éppen nints meg elégedve azon Végezésekkel, mellyek az ô Szent hivatalbéli méltóságoknak meg-sértésére tzéloznak: sót azt is befzéílik, hogy nem tsak egy, hanem több Superintendentziákban-is a\ Tifztelendö Tractusok egy: Solemnis Proteflatziot igyekeznek ö Felségének bé-nyujtani. Várjuk-el mit fzül az idö. A' Hertzeg Potemkin halíl*, nem vén afzfzo- "Ti módra ágyban, hanem vitézi módon, ha nem éppen az ellenség előtt-is, egy fzép mezőben tortént ; következendő módon : Minek -utánna 3-&or ki lelte vólna ötet a' hideg, a vele lévő Doktorok bizonyos orvofsággal éltették; de a Herhegnek Katonás kemény terméfzete lévén, a' íavan.vó Ugorka, favanyó Kápofzta, gyümölts, s más efféle meg fzokta eledelektől magát nem tartoztatván, midőn Jífz Várofsából Okt. 15 dikén Nicolaov Mba akart vólna Levegő változtatni menni, azonnal jobban érzette magát az plan, ék fzerentsésen 0 ment

8 S394 tnent az első Postáig. Más nap megint űtnak eredett, és két órányi főidre útozván, meg állott, hogy más Kotsiba üljön a' mezőn; de érezvén tsak hirtelen változását, ki í'zálla azon zöld mezőre, és a' Boldogságos Szarnék képét el*-kérvén, est keziba vette és háromfzor meg tsokolván, í.-l ét kiadta. Vele valának: a' Doktora, Hertz. Gen. Gallitzin, és a' Húga Braskind ; kik még az nap testét Jáfz Várofsába vifzfza vitt*k, és más nap bé balzamozták. Már moíl azt mondják, hogy a' maga fzülette földjére Mufzka Orfzágba vitetik. Tsak a' Jáfz Várofsában rendeltetett halotti CzeremoDÍákra i2o-ezer Rubel rendeltetett. A' Komandót Feldm. Gr Komentkoj vette hellyette kezéhez, a' Nagy Pé. ter Csálzár Törvénye fzerint, minthogy az egéfz Mufzka Armadánál legöregebb Vezér; de tsak'addig, mig más neveztetik hellyébe ; de a' mint hifzik, H. Repnin fog hellyébe rendeltetni. Minden mozgó jófzágát és Kintseit Gen. Ribás és Popev petsételték-el. A' Nádasdi gyalog Sergének vitéz Kapitánnyát Kray Urat, hofzizas és hív fzólgálatja után, ö Felség* Má/ori rangal meg-ajándékozva, nyugodalomba helyheztetfe. A' Pqfzfzaui Hertzeg terhes nyavalyák között fekfzik. -. A' Peíli 'Sinat Dépotátwsai közzül némellyefc már Bétsben vágynak. -~ "* Némelly változásokról az Udvari Kamaráról és más Dikaftériumokról ez után írhatunk bővebben, A' mi Fels; Korona Hertzegnénk minden érán fzüiö-félben vagyon, azért a' Kolóniai válafztot'api Fejedelem.is, ki a' Kerefztséget fogja vig"» vinni, nem fokára meg - érkezendő Bétsbe, «" Burgba léfzen ízállása. Ugy esett értésünkre, hogy a' Budán es/'ßf volt 'Sinatok az ő munkájoknak edgyilt P^'fi va tették volna azt, hogy az Augufiána Vau«Oskolákba Helv. vallású Profefsorok-is és hasantáképpen 'megfordítva, hogy ki ki 0 aulhafsan, a' hói néki tettzifc és jobbnak taia'l

9 is hogy a* külömbező vallás neviiek még az Oskolákban öfzve gyalulodván, az a'hazánkban meg öfzült vefzedelmes 7 fejű Sárkány, a' gyűlölség és a' meg-rögzött ítélet annál inkább meg - ölettethes- > hék. Gazdaságot és Kereskedést tanuló Oskoák állíttatnak fel ae egéfz Orlzágban, hol minden vallásúak edgyütt fognak tanulni, és ezen Oskoláknak a' F. Palatínus léfzen főbb ofzlopja; de ezekről minden órán bővebben. Ma ménének a' Leopold Városi hídon mint egy 300 Tábori, réfz fzerint ágyukat, réfz fzerint más tábori kerületeket vivő fzekerek Tseh Orfzág felé. A' mint az ezt kisíró Pattantyúsok befzéllik, ez az utolsó transport a' Magyar Orfzági Tábortól, és már minden hadikéfzületeink nyugodalma* ft ellyekre tértek. A' háború alkalmatofsággal megtiltott dolgok: Kafza, kapa, forló 's t. fzabadon vitettethetnek már a' Török főidre.. Egy Tifzaunik nevü Faluja Gróf Balafsa Ur/.d Excellentziájának fok vifzontagságokon és égéseken menvén kerefztűl egy darab időtől fogva, minek-utánna ezek a' Grófhoz follyamodtanak volna, ö Excellentziája minden jobbágyi adójokat nem tsak el-engedte, sőt Tifztjeinek parantsolt, hogy minden épületre való matériát adjon ezeknek, míg megint talpra alhatnak. Ur ô Excellentziája frifsen vá Báró Spielmann gjon.

10 Külső Or/zágokat illető dolgok'. A' Spanyol Király fegyver-nyugvásra. lépett a' Marokkói Tsáfzárral : azt mondják, hogy igen fiukséges-is Spsnyol Orfzagra nézve a' fegyver nyugvás, kivált kivülröl, mivel belöllröl vagyon a' leg-nagyobb elletség u. m. az egymáfsal ellenkező Nemzeteket leg-gyakrabban öfzve békéltetni fzokott fá Vezér, a' fziikség-, a' pénznek nem léte. Tsak a' Királlyr Kintses Tárház' fziikségeinck pótlása'ra 40 Millió Piáflerek kívántatnának, melly végre költsőnözni kivan ugyan ezen Ka fsa, de még eddig tsak az fem tudatik, hegy kihez fog érette folyamodni. Mondja meg hát akár ki, hogy honnét fogja a' Spanyol Udvar venni azt a' nagy költséget, melly a' Frantziák ellen ki-állítandó hadi féregnek tartására meg kívántatnék, ha tsak ugyan bétánálna tellyesedni, hogy a' Spanyolok okot keresnének a'frantzia nép ellen való menetelre. Hogy a'spanyol Udvar'ezen rirobára réá léphefsék, nem Mt< tuy r a ' k i a '-Spanyol Udvarnak moftani környúlállásait érti. A' mólt hónapnak 2 8 dikán Madrithbol Fsluriálba nun vén a' Frantziáknak Nemzeti Ke- V /u e^' h a Sy ' Spanyol Királynál a' Fraiitfiák ráílyának azon lépését, melly fzerint ez az ujj tonflitutzibt elfogadta, bejelentse, két egéfz napi u- nalmas várokozása utann mehetett annyira ezen Frantzia Követ, hogy a' Király eléébe botsattatj nék, és akkor is fqkkal unalmasanb válofzfzal tért a Spanyolok Királya elöli vifzfza, mint a* millye" u- nalmas utánna v a Jó járáfsál nyerte vólt meg azt. hogy bé botsáttafsék. j f i w i nézheti - ezt F datik feleltnek lenni a' Spanyol Király - 'f tziáknak Királlyal, abban az állapottyában, mw ben az ujj Conftitutziot elfogadta, ugy % mv* a ezen dolgot tök ellet es fzabadsága fzerint vitte vo reghez.,, De mind ezekböl-is még eddig W következést nem húzhatunk ki,, hanem hogy a. ) nyol Udvarnak nem erífzfzen láttzik tettzen) hogy a' Frantziáknak Királlyá elfogadta a j.

11 »397 tutziot. Mi léfzen pedig a' dolognak további következése, nem tudjuk. Azt az igazsággal tsak u- gyan meg egyezőnek lenni tarthattyuk, hogy valameddig a' Frantzia Királly meg marad azon hitével meg petsételt Ígéretében, mellyet a' Frantziáknak Nemzeti Oltárjok előtt le-tett, addig balyoson mozdulhat ezen Conftitutzio ellen, ennek akár minemű névvel nevezendő ellensége. Irantzia Orfzágban a' R. Catholicus Papok hafzonra akarván fordittani az ujj Confiitutziot, fzéltibe kezdenek ~ azt írja a" mi Bétsi Udvari.Déáriumunk házofodni. Nem ismérvén a' Törvény "en Conftitutzio fzerint femmi 1 ollyan Papi Fogadás tételeket és kötelefségeket, mellyek a' Terméket Törvényével és a' Conftjtutztóval ellenkeznének : de továbbá" ezen Conflilutiió az házofságot'is tsak Civilis Contracïusnak lenni magyarázván, fokán a* íárifi 's az'orfzágnak más réfzeibol való Papok közzül is valósággal a' leg közönségesebb törvényes módon házofsági életre léptének. Aug. 19-di- - kín, midőn a' Gyűlésben kérdésbe jött volna, hogy azoknak a* Papoknak, kik házöfsági életet élni maidat el tökélleiték, meg:hagy«ttaísansk e' az öpa- P' jövedelmeik, vagy nem,,igen fokán voltának ollyan vélekedésben, hegy-meg hagyattafsának ; mert lemmiok fem volna Árra, a' meílyért ezeket jővedelmeiktőj meg kellene fojtani. Sőt végezetre abban állapodott..»reg az egéfz Gyűlés, hogy a Papoknak nyifvánságos Törvény adván Just a' házosta B»-a, még tsak fzóba fem kell ezt az egéfz dolgot hozni, hanm más dolgoknak meg fontolásara ke 'l a' tanátskozást fordittani. Meg-yáltoztak a z hlök! ' s ezekkel edgyütt. a' gondolkozásoknak m6 dja is el változott. Ma Prufzftiában meg engedi a Törvény, hogy az ember Bal-oldala felöli való MesJget vagy Házi afzfzonvt is tarthat, ha a'korfyu'l állások ugy hozzák magokkal, nem tsak oly«ot, a' meuyre eddig tsak egvedül T. Uram ad. natta a' Privilégiumot. Frantzia Orfzágban pedig n e «tsak, hogy feleségét véfzen *'.R. Cath. Pap, ^ (.. 0 hanem

12 hanem még a* maga Papi jövedelmei is méghagvatnak nálla. Vallyon ugyan mit fogunk érni nem fok idd múlva, ha a'világ tovább is abban a'mértékben világosodik, a* mint tsak «ó efitendôktôl fogva világosodott? AVPárísi Pü'pök a' több Püspökökkel együtt, kik az elofzlott N. Gyűlésnek tagjai voltának, Sept. 15 dikén a' Királynál meg-jelenvén, elő hozta a' maga befzédében a* többek k.izöu azt a' boldogságot,, melly Frantzia Orfrágra fov háromlani, ha a még uralkodó egyenetlenségek, kivált a'papságnak polgári ujj rendtartására nézve, a' mellyeket némellyek az Ekkléfiának Törvén veivel ellenkeisknek, mások pedig tsak az Ekkléfiának fenyitékjeiben behozatott tsekélly változásoknak neveznekel-ofzlattathatnának. Végre egy munkát mutatott- Í " e n Püspök a* Királynak illyen Titulufsal : - Az EkklMa fundamentomos Tudomdnnydhak, a' MorAnak és Erköltsi bíiltsefsdgnek, a? Frantzia Papság Polgdri rendtartásaival való meg egyezése. - \ Ryan ennek alkalmatofságával kérte a' P««P ok r* Királyt, hogy engedje-meg ezen munkának maisát *gy iráfoak. együtt az Ekkléfia Fejének a' PápáMf kuldettetm, még pedig a' külső dolgok' Minifter«- nek fzokott rendtartása ízeriöt; ä Gondolhattyuï. hogy ebben tc munkában is lehet valami olly* do.og, melij erőfsen fegittené az Illuminátziot, világ eléébe is ki : bofsáttathatnék. Tsudálkoz&s" méltó dolog, hogy a' Frantzia Ariftökrátiku«oW» sz Orfzágból való ki-költözése femmit fem fto»»' sót már mofi, n e m t g a k a» Nemefség és Pap^gj hanem a' Polgárok és Kereskedök-is nagy &*»»*. mondatnak hazájukat oda hagyni. - A J ' m e g telt ás hitét le nem tett két féle Papi N "g a leg nagyobb egyenetlenségeket okozza az Uta 5 ban. Némely réfze a' népnek nem akar élni fián hitet le nem tett Papoknak &olgái««v«*»! és ezeket 's.ezeknek követőit mindenütt Ö!.a zl ' s. hol ledet. Mások ellenben nem fzenvedhetik. k.üvéüt letett Papokat. Ez a* dolog miaàen W

13 kon a'leg-rútabb következéseket és tépelődéstket fztili. Közelebbről is Parisnak két nevezetes Külsővárofsaiban némclly féreg aizfzonyok réá lesvén -azokra az afzfzonyökra, kik a' Polgári bitet le nem tett Papoknak Miséjéről jöttének-ki^ ezeket az uttzákon elő fogták, és Őket a' leg kegyetlenebb módon meg-vefzfzözíék. É» az e' féle apróság afzfzo- Dyi fenyítékek Parisban moftanság éppen nem ujj- Ságok. Hogy a' Párisi Előlljárók a' Türedelmet ter-' jefzthefsék, mind a* meg hitelt, mind pedig a' meg nem hitelt Papoknak kinevezték azon Templomokat, melly ékben ki ki a' maga Miséjét ki-ízolgáltathafsa. Sőt hogy ezen Előli-járók annál elevenebb példát adhafsanak a' Türedelemre, magok-is Okt. 13 dikán a' Proteftánsoknak Ißeni-tifzteleteken, niidön ezek a' Gonflituuió be-végződésének innepét ülték, mind együtt meg-jelentenek. Már 193^ katona tifztek hagyták el hazájokat, kik közzül 764- nek hellyet már ujjak foglalták-el, és a' több üres hellyek - is minden haladék nélkül ujjakkal töltetnek - bé. Í... ^ '-' Là Fayette a' Párisi N. Sergekdek fő Komendánaa nyugodalomra lépett, és Okt. 10 dikén egy falusi jofzágában vélofztotta a* maga nyugvó hellyet." A' Párisi Teflőrzők Batálionnyai'egyenlő akarattal meg-köfzönték níki mellettek meg lautatott hívséget, és emlékezetül egy arany kardot ajánlottanak "eki, mellyen ezen ízovak olvastatnak: -W Párisi háládatos Sereg Fayette'neh. A' Párisi Tanáts «1-végezte, hogy az ö tifzteletére pénzt veretvén, ebből egy vert aranyot az ö fzámára ajánllyon. Továbbá, hogy Vashingtonnak az ö barátijának es tanittójának, köböl ki faragott képét is néki ajinv «n, azt az ő jofzágai közzül egyikbe, a' mellyikbe ö fogja kivánni, fel állittsák. A' moftani N. Gyűlésnek tagjai három Klubokr a v agynak ofzolva ; 130-án közzüllök a'jákobiták Klubjának tagjai közzé tartoznak. A' Ritkátokat kéfzittd Mester-emberekD«k Louveri palotajok

14 1400 jok már egéfzfzen tellyes azokkal a' formákkal, mellyeket egy 's más Találmányos emberek a'víg. re jovasoltanak, hogy ezek közzül valamellyik által az első Nemzeti-gyűlésnek emlékezete örökös ditsöut-gben fenn hagyattathafsék. Mind ezek még eddig, fzépeknek ugyan, de igen drágáknak tanáltatfatván, egy Borel nevü nagy Meiter közelebbről fel tanálta és jqvasolta azt, a' mellynek árra. ugyan egy Batka fe légyen, 's mégis a' Világ végezetéig fenn maradjon. Ö e' végre azon 20, mé; eddig nevellen, a' 39 és 43 Grádusok között, a' Gyíknak és Andromédának karjai között találtató Tsühgokat jov^sollya, mellyek ama hires Tsillag visgálonak Jtlanfiedtnek meg jegyzése Izeridt íygíjbea Auguft. 4 dikéröl 5 dikcré virradó éitzaka FwntzU Orfzág felett igen fényesen tündöklöttínek, a' midőn Frant/ia Orfzágban a' Faiudale Syítema el-tö* röhetett. Jovasollya továbbá, hogy a' fényesebbik ezen Tsillagok köizül XVI dik Lajomak a' 'fzabadság vilzfia állittójának, 6 egymáshoz közel W Tsillagok Nemzfti gyűlésnek, a' többek közzül relére egyik Alirabónak, a' más Petitionnak *s a' t. Be'- veztefsenek. Ez igen fzép ki nézés -~ fiw dőre. ' Sváiidban egy falusi Doktor 's egytter&nw Patikárius, valami port tanait - fel, melly v' llbti vettetvén a' leg keményebben égő tüzét nagy h' f! ' lenséggel ki óltya Ezen Doktor közelebbről fflelfogja a' maga próbáját Drottningholmban a',\ előtt tenni : meg-fogjuk hallani mitsodá következél'sel.. Portugallidból haliatott volt nem régibet) ««hir, hogy itt fok Frantziák gyanús reugok v,s í"' r kért el fogattatván nem tudatott tel'yeiséggei." lettének. Mir moft ezen fzabadság 'pnsdikaj.u 1 ^ gíny legényekről bizonyos, hogy minek "^"'jjji, fogságban jól meg gyüüenek volna, hajóra «îâitanak, és hazájokba haza küldettetteoek, fiát

15 7401 Hát az Auflriai Belgák mit tsinálnak? ezekrôl-is örömeit fzeretnék már az ujjságoknak Érd 01- vaséi, tudjuk, tudni valami bizonyost. A' bizonyos, hogy Brabántzián kivül a' több Belga Tartományokról leg-kifsebbfé haltik, hogy ezek valamiben tovább is engedetlsnkerjni kivánnának. JDe bogy a' Brabántziaiak még nárnsüy kívánságaik mellöll máig is el nem állottanak, azt bizonyittya a' Brábántziai fö Tanátsnak a' Státusok ellen Sept. 17 dikén közönségesen ki hirdettetett végső Fiskális Sententziája, mellynek Sept. ig-dikán bé-is kellett töltettetni. Ezen, Sentenrziábsn a' Státusoknak meg ismertetett vakmerősége jrlentet-. vén, egyfzersmind, a' Fiskusnak ellenek formált pere törvényesnek lenni hirdettetik. Ez fzerint a' Státusoknak, Májusnak?4 dikén és.25 dikén, a' Tan.áts ellen tett Proteítátzioja, melly fzerint ez t. i. az Uralkodó által nem törvényesen állíttatott volna vifzfza, az ö Felsége Jufsa ellen, a' Brábántziai fő Tanáts-Tzék Jurisdictioja ellen,, és' végre a' Hazának Conftitutzioja és békeíséce ellen való vakmerő méréfzségnek neveztetvén 'sa' t. a' Tanátsnak jelenlétében el fzaggattatik, és az Arkhivumokból * más minden Regiítromokból a' Fiskus által kitöröltetik, Angiidról tsak annyit tudunk, hogy itt a' Mii'nerium az Európai Theátrumon a' leg meflersége- 'ebb réfzt válofztotta magának, és ezt a' leg nagyobb dit'sérettel-ís jádfzodja. Az Orofzoknak nem akar véteni femmit. Ezeket a' kereskedés által magnak baráttyaivá tette. Véllek öfzve fzövetkezett. Hollandiát a' kereskedésből egéfzfztm le ültette. _. ^ Kraritziáknak Revolutzioját testestől lelkestől örvendi és táplállya. Mofi midőn a' vfjlt az hogy minden H.italroafságoknak Kövrttyei Pá- *,s í oda hagyván, Német Orl'zágra Akhenbe gyülekeznének egy közönséges Tanátsnak tartására Frantzia Orfzág ellen, a' hir ekkor-is azt erőfsitetno f?y az Ang'us Követ Parisban maradott. Ti Po &ul>, Nap keleti Indiában a' leg lőbb,fejedelem

16 i4oa lem meir-akarta Angliának' az utat a'nap-keleti fartományoirbai hazafelé műteni, és álhatatoson hiftik a' Politikusok, hogy ha Antdia a' Fr*ütziáknakR«. volutzioját a* mava bafznára nem fofditotta, és a' nevezett Ti.po Saibot az alatt U nem ültette válna, könnyen uçy baut volna ezen Fejedelem vélle a' Frantziák fegittsége által, valamint az AmériMiak tselekedtek. De elég az, hoey élt Anglia az alkalmatofoáegal, és le ültette közelebbről TipoSaibiit "gy* h ogy bajosan állhat moflanság lábára. A' Marokkői Tsáízár azt álmodta, hogy ha e- zer lelkek lerzfz-is a' Ceuta Vára' Őrzőinek,me"g fem állhatják ki az ö roppantt Serege' tüzes odromat. De meg tsalta a' képzelódés. Mert ámbár' tsak egy lelkek volt is a' Vár' Oltaloméinak, mint izintén más emberséges Erribernek : még-is kevés kárt tehetett nékiek, fok napok alatt is à' Man» faiak' temérdek Serege. A' Spanyolok ellenben, az odrom' 7 dik napján, melly Auguítus hónapnak 25-dike, 's a' Spanyol Királynénak neve napja vala, kirontottak a* Várból; íe-kapták lábaikról «Ellenség' elöl-vigyázók; egéfzfz' a' battériákig hatottak, *s nagy hirtelenséggel fzámos ágyukat, «mo'sarakat halgatásra Juttattak befog"**;" zokat. Ezen gyalázat ugyan inkább neki tüzelitette a* Tíáfzárt; de a' mint Sept,..26-dikán írták & dritbdl, tanátsosabbnak Ítélte, aï^spanyolokkal** ló ujj-vonást felbe-fzakafztani : mivel látta, "W nagyon fok hijja még Ceuta Vára meg vételíj 's azonban hirül hozták néki, hogy a' p^rtos - vifzont nagy féregét gyűjtött ellene. Mindjárt eg7 ver-nyugvást kötött tehát a' Spanyol Komend 01 - 's ajánlotta a' békefség-kötést-is. Ezen ajánl, örömest el-fogadta a' Spanyol Udvar,