6. téma: A magyar vidékfejlesztés története, határmenti tapasztalatok

Átírás

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 6. téma: A magyar vidékfejlesztés története, határmenti tapasztalatok 1 A magyar vidékfejlesztés intézményesülése, eszközei és az ország EU-tagsága EU vidékfejlesztési politika: a terület- és az agrárpolitika keretei között,1980-as évek végétıl Magyarországon: vidékfejlesztési politika 1989 után Okai: Ny-Európához képest elmaradottság, és EU-integráció Magyarország vidéki térségei: a helyi közösségek válságjelei. népesség elvándorlása a térségi központok felé. A vidékfejlesztés alapvetı kihívása: a vidéki népesség helyben tartása, vonzó élettér, munkakörülmények Forrása: helyi erıforrások hasznosítása + egészséges, önszervezıdı helyi közösség. EU vidékfejlesztés: A Közös Agrárpolitika második pillére agrárgazdaság versenyképessége + környezeti, foglalkoztatási és szociális célok agrárgazdaság jövedelmezıségének javítása + alternatív jövedelmek gazdasági diverzifikáció Vállalkozásfejlesztés környezet és táj fenntartása, a vidéki környezet vonzóbbá tétele A vidékfejlesztés célja és eszköze: ágazatok közötti integráció, fejlesztések egymásra épülése, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttmőködése, aktív vidéki társadalom Magyarországon: intézkedések 1998-tól ben országos, megyei és kistérségi vidékfejlesztési programok, Felkészülés a hazai és EU-s támogatási források fogadására. 2 1

2 Magyarország: agrár és vidékfejlesztési támogatási rendszere: 1. EU által finanszírozott támogatások: 1.1. Közvetlen termelıi támogatás (25% EU, 30% nemzeti); 1.2. Piaci intézkedések (exporttámogatás, intervenció). 2. Társfinanszírozású támogatások (EU és hazai forrás) 2.1. SAPARD, 2.2. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 2.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT); 2.4. Kiegészítı nemzeti közvetlen támogatások (KNKT) 3. Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások 3 I. decentralizált pénzalapok: Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI) Céljellegő decentralizált támogatás (CÉDE) Regionális célelıirányzatok, akcióprogramok II. Központi támogatási rendszerek: Címzett és céltámogatás (CCT) Széchenyi-terv: Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat (GFC) Turisztikai Célelıirányzat (TURC) Munkaerı-piaci Alap (MPA) Agrártámogatások (AGR) Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC) Útfenntartási és Fejlesztési Célelıirányzat (ÚTC) Vízügyi Célelıirányzat (VÍCE, késıbb a KAC-al összevonva) III. PHARE CBC és PHARE tükörprogramok IV. ISPA programok V. INTERREG III/A, B, C programok Egyéb támogatási formák a vidéki térségek fejlesztésére VI. egyéb Európai Uniós akcióprogramok (pl. LIFE program) 4 2

3 Az agrár-vidékfejlesztési politika évi irányai II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Európa Terv) keretében: Nemzeti Fejlesztési Koncepcióra épít Agrár-vidékfejlesztés ágazati tervezése: nemzeti gazdaságpolitikai elvárások + EU KAP reformjának KAP reform: új, egységes Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) agrár-vidékfejlesztési prioritásai: a mezıgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése, a környezet védelme, a földterület termıképességének fenntartása, a környezetgazdálkodás, a vidéki gazdaság diverzifikációja, a vidéki területeken élık életminıségének javítása, a helyi közösségi programok (LEADER tengely) elısegítése 5 A vidéki kistérségek 6 3

4 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /1 Somogy megye Az ötödik legnagyobb megye A lakosság mindössze 49,1%-a él városban Kaposvár kivételével kisvárosok, Településszerkezet: aprófalvak jellemzıek, a községek 45%-a 1000-fınél kisebb A népesség természetes fogyása Az idısebb korosztály aránya nı Emberi erıforrásokban az átlagnál gyengébb Mezıgazdasági jellegő - mezıgazdaság teljesítménye a elıttinek 2/3-a! az állattenyésztés termelése a felére zuhant adottságoknak!) (ellentmond az Erdıterület aránya (termıterület 32,9%-a) nagyobb az országos átlagnál (22%) 7 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /2 Baranya megye településszerkezete aprófalvas településeinek kétharmadában 500 fı alatti lakosság Nehéz megközelíthetıség, sok zsáktelepülés az ország centrumtérségeitıl való leszakadás vállalkozások közel 5%-a a mezıgazdaságban, erdıgazdálkodásban, 22%-a az iparban, 73%-a a tercier szektorban mőködik. A megye fejlıdése Pécs jövıjétıl függ. kiváló természeti adottságok: az éghajlat, a domborzat, a jó minıségő termıföldek kedvezı feltételeket mezıgazdaságnak a búza, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termésátlagai országos élvonalban szerepel. Szılı-, és bortermelés komoly hagyományokkal rendelkezik. 8 4

5 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /3 Zala megye Településhálózat:törpe- és az aprófalvak A települések 80%-án 1000 fı alatti a népességszám városhiány. Kıolajkészletei kifogyóban vannak nemzetközi vállalatok megtelepedése a elszórt hatású foglalkoztatottságban Fı természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, idegenforgalma jelentıs mezıgazdasági munkavállalók létszáma 11 év alatt 70 %-kal csökkent! szántóföldi növénytermesztés: gabonafélék,búza, kukorica és árpa. gyepgazdálkodás és gyümölcstermesztés Az ország legnagyobb egybefüggı körtése alma is egyre nagyobb területeken A Balaton melléke híres borvidék. 9 AVOP részvétel Zalában sok sikeres pályázat, kisebb volumenőek; Somogy gyengébben teljesít, kevesebb pályázat; Baranya a pályázatok száma közepes, míg innét közepes és nagymérető pályázatok érkeztek darabszám százalék Súlyozott százalék (támogatási összeggel) Bács-Kiskun 278 8,9 9,5 Baranya 159 5,1 5,8 Békés 179 5,7 5,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 262 8,4 7,8 Budapest 28,9 1,7 Csongrád 174 5,6 5,6 Fejér 146 4,7 4,5 Gyır-Moson-Sopron 151 4,8 4,9 Hajdú-Bihar 271 8,7 8,4 Heves 120 3,9 3,8 Jász-Nagykun-Szolnok 175 5,6 5,5 Komárom-Esztergom 42 1,3 1,5 Nógrád 37 1,2 1,0 Pest 131 4,2 5,2 Somogy 136 4,4 4,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 303 9,7 10,0 Tolna 149 4,8 4,9 Vas 128 4,1 3,8 Veszprém 67 2,2 2,1 Zala 178 5,7 4,6 Összesen ,0 100,0 10 5

6 Barcs, Siklós, Keszthely-Hévíz 11 Három határmenti kistérség vidékfejlesztési eredményei A Barcsi kistérség közvetlen szomszédságban van a projekt által felölet horvát határmenti megyékkel. a térség mind az országban, mind a dél-dunántúli régióban elmaradottnak számít, pályázati aktivitása alacsony, vidékfejlesztési tevékenységeket (például LEADER projektek lebonyolítását) ialig végez. A horvát határmenti megyékhez közel, gazdasági és társadalmi hasonlóságok, hasznosítható tapasztalatok Siklósi kistérség határhoz közel helyezkedik el, országos szinten is példa értékő, sikeres, valamint közismert pályázati aktivitása nagyon magas, kedvezı adottságainak, a vidéki szereplık összefogásának, mintaértékő gazdasági fejlesztések és vidékfejlesztési projektek jövedelemtermelı képessége, a helyi lakosok életszínvonala jelentısen javult. A Keszthely-hévízi kistérség, Közepes helyzet, Közepes pályázati aktivitás, vidékfejlesztési munka egyedi turisztikai adottságok (balatoni turizmus, termálturizmus) a horvát határmenti régiók számára is kitörési pont lehet tanulságok a partmenti, turizmusból élı kistelepülések, és háttértelepülések viszonyából 12 6

7 A Barcsi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázatok elemzése a Barcsi kistérségben 4 éve alatt mindösszesen 2 db pályázat nyert támogatást a kistérségben (a Siklósi térségben 38 db nyertes) Ok pályázat mindösszesen 170 M Ft értékő támogatást kapott! nem voltak pályázatíró cégek, irodák, pályázásra jogosult szervezetek tájékozatlansága A Barcsi kistérségben elnyert SAPARD pályázatok kevés és nagyon rossz minıségő SAPARD pályázatot adtak be, 22 db beadott pályázatból csak 7 db (31,8%) nyert, és csak 5 db (22,7%) valósult meg Ebbıl: 3 db-ot a DRÁVA-COOP Rt.: gépberuházás, szénatároló építés, és szociális helység építése. Babócsai Önkormányzat Teleház programja az egyetlen, vidékfejlesztési jelentıségőnek mondható. Az AVOP pályázatok sikeressége a kistérségben 22 db AVOP pályázat benyújtás, csak 11 db, (50%) nyert támogatást. 400 M Ft-os összértékő fejlesztés valósult meg a térségben. 6db-ot mikrovállalkozások, 4 db-ot közepes vállalkozások, és 1 db-ot természetes személy nyert. A kistérség településein, összesen 7 településre jutott támogatás, és csak 3 db pályázat a központban, Barcson. 13 A Siklósi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszer Kezdetben (2000) nkább a vállalkozók, 2002-ben már az önkormányzatok és a civil szervezetek is ben vállalkozók: kizárólag falusi turizmus, és kizárólag Villány-Siklósi Borút központi településeirıl 2002: mezıgazdasági beruházások, termelési infrastruktúra A kistérség kiemelkedı pályázati tevékenysége: Ok:a civil szervezetek jelentıs aktivitása, összefogás rendkívül magas szintje, mely a partnerségben megvalósított pályázatok nagy számában nyilvánul meg. SAPARD pályázati aktivitás a Siklósi kistérségben 85 pályázatból 19 db nyertes pályázat született, mellyel 620 M Ft támogatás érkezett 11 db egyszerő gépbeszerzésre, 4 db pedig mezıgazdasági útfejlesztésre, pályázók jelentıs része a borászati ágazathoz. AVOP pályázatok értékelése További források, melyek kisebb arányban: - Területfejlesztési Célelıirányzat, Település- és Térségfelzárkóztatási Célelıirányzat munkahelymegtartó és teremtı beruházások ösztönzése - Kistérségi Támogatási Alap a hátrányos települések fejlesztéseinek támogatására - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatai - Zöld Forrás pályázatok kistelepülések környezetvédelmi céljaira - Regionális Turisztikai Alap - Informatikai és Hírközlési Minisztérium: teleház, e-magyarország pályázatai - ISM GYISM - Mobilitas - ESZA információs technológia az általános iskolákban - PEA, FMM közmunka programok. 14 7

8 A Keszthely-Hévíz Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszerének hatása a kistérségben 4 év alatt 8 db pályázat Ok: a vidékfejlesztési menedzser hálózat nagyon lassan alakult ki összesen kevesebb, mint 74 M Ft támogatási forrás : a Hertelendy és a Petı kúriák felújítása A borászattal és értékesítéssel kapcsolatos témájú pályázatok SAPARD pályázati aktivitás Keszthely-hévízi kistérségben A SAPARD program rendkívül eredményes 21projekt nyert, 1,164 M Ft összértékő beruházás vidéki infrastruktúra, mezıgazdasági gépbeszerzés, mezıgazdasági épületfejlesztés, termékfeldolgozás és marketingj mezıgazdasági úthálózat fejlesztés, épületek felújítására technológiai korszerősítés napenergia, mint alternatív energiaforrás hasznosítása. AVOP pályázatok értékelése A kistérség 16 db AVOP pályázatot nyert, mindösszesen 317 M Ft támogatás. itt is mezıgazdasági úthálózat kialakítás, épület-felújítás és gépbeszerzés Egyéb pályázatok Balaton Fejlesztési Tanács támogatási rendszere, a Balaton Régió részeként 33 db pályázat nyert támogatást, összesen 114,2 M Ft támogatási összeg GVOP: 25 pályázó mindösszesen 259 M Ft HEFOP 2 db pályázat nyert 11,8 M Ft támogatást, IHM ITPV pályázatán egy sikeres projekt 30 M Ft KIOP : Hévíz kapott 130,4 M Ft támogatásban. PHARE program: 2 db pályázat nyert, 59,5 M Ft; 1 db INTERREG pályázat ROP: 835,8 M Ft támogatást 3 db pályázat (Kastélymúzeum, Festetics örökségek fejlesztése. ) 15 8