G3202E Környezeti klimatológia I. előadás
|
|
- Jakab Pásztor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 G3202E Környezeti klimatológia I. előadás Városklíma Unger szeged.hu/eghajlattan Környezettudományi (2008/2009-1) Oktatók: Dr. Unger János egyetemi docens , Tematika: 0. JÓ, HA TUDJUK Növényzettel borított felszínek éghajlata. Speciális jellemzők. Levelek. Alacsony növényzet és ültetvények. Erdők és gyümölcsösök. (előad: szept. 17, 24, okt. 1 Ø) Szándékosan módosított éghajlatok. Felszínek szabályozása. Fagyvédelem. Ködoszlatás. Védőfalak hatásai. Üvegházak klímája. Épületek belső klímája. (konz( konz: nov. 5?Ø)? Városklíma. Az urbanizáció időbeli folyamata. A városklíma térbeli lehatárolása. A városi légkör összetétele. Energia- és vízegyenleg változásai. A klímaparaméterek módosulásai. (előad: nov. 12, 19, 26 Ø) + Kántor Noémi PhD hallgató szeged.hu/eghajlattan/ szeged.hu/eghajlattan/ Ajánlott irodalom: Unger J. - Sümeghy Z., 2002: Környezeti klimatológia.. SZTE TTK jegyzet, JATEPress,, Szeged. Vizsgák: elővizsga: dec h majd v.időszak link OKTATÁS 1
2 1. Az urbanizáció időbeli folyamata Város Mai ország Kialakulása kb. Jerikó Palesztina-Izrael i.e Ur Irak i.e. 5. évezred Susa Irán i.e Hierakonpolisz Egyiptom i.e Nippur Irak i.e. 4. évezred eleje Trója Törökország i.e. 4. évezred Mohendzsodáró Pakisztán i.e Memphisz Egyiptom i.e Anjang Kína i.e folyami kultúrák kialakulása (Mezopotámia, Egyiptom, Indus és Sárga-folyó völgye) nagyvárosok A legrégebbi gebbi városokv i.e. 1. évezred - kiemelkedik Babilon (3-400 ezer lakos, közel 300 km 2 -es terület) városiasodás 1. csúcspontja: Római Birodalom fénykorában Róma (>( 1 m), Bizánc (7-800 ezer). A lakosság 10%-a a 30 db 100 ezernél nagyobb városban (kb. 7 m). kínai Han-birodalom városai. 2. csúcspont: arab hódítások idején, a 10. században - birodalomban kb. 4,4 m ember 22 nagyvárosban (Bagdad ~ 1 m). 16. sz. világ 10 legnagyobb városa közül 5 Kínában sz. európai települések nagyvárosokká fejlődése ipari forradalom kezdete 20. sz. első fele szembetűnő amerikai fejlődés napjainkban agglomerációk kialakulása szerte a világban É Duisburg Essen Bochum Dortmund Mönchengladbach Düsseldorf Solingen Wuppertal A Ruhr-vid vidék agglomeráci ciója 2
3 legerőteljesebb urbanizáció a harmadik világban csak részben az iparosodás inkább a robbanásszerű népesség- szaporulat következménye Nagyváros Lagos 8,7 21,1 12,4 Bombay 13,3 24,4 11,1 Dacca 7,4 17,6 10,2 Delhi 8,0 15,6 7,6 Jakarta 10,0 17,2 7,2 Peking 11,4 18,0 6,6 Sao Paulo 19,2 25,0 5,8 Teherán 7,0 11,9 4,9 Kairó 9,0 13,4 4,4 Tokió 25,8 28,9 3,1 Mexikóváros 15,3 18,0 2,7 Los Angeles 11,9 13,9 2,0 Rio de Janeiro 11,3 13,3 2,0 Buenos Aires 11,8 13,7 1,9 New York 16,2 17,2 1,0 Néhány nagyváros lakosságsz gszáma ben és s becslés s szerint 2010-ben, a becsült növekmény sorrendjében (millió fő) városi népesség: ,4 % ,6 % ,0 % Régiók (%) (millió) (%) (millió) (%) (millió) világ 29,2 734,2 41,0 1982,8 46,6 2853,6 fejlett régiók 53,8 447,3 71,5 838,8 74,4 949,9 fejlődő régiók 17,0 286,8 31,2 1144,0 39,3 1903,7 A városokban v élő lakosság g száma és s aránya a teljes népessn pességhez ghez viszonyítva ( ) Magyarország 63 % (1996) 7 x 3 x A világn gnépesség és s azon belül l a városi v lakosság növekedése 1950 és s 2020 között k (1950 = 100%) 3
4 2. A városklíma léptéke, kialakulásának elsődleges okai Az éghajlati jelenségek térbeli t dimenziói: i: Z = zonális (makro) klíma, R = regionális (mezo( mezo) ) klíma, L = lokális lis klíma, T = topoklíma ma,, M = mikroklíma ma A kialakult éghajlati különbségek mértékére hatással van a város elhelyezkedése az adott nagyléptékű éghajlati zónában mérete (lakosság, terület) szerkezete, gazdaságának jellege természetföldrajzi adottságai erősíthetik vagy gyengíthetik az antropogén hatásokat: Változások főbb okozói: Felszín: vízátnemeresztő felületek, vízelvezető csatornarendszerek geometriája igen összetett (horiz( horiz., vert.) - (a) topográfia völgy, lejtő, medence - (b) vízparti elhelyezkedés - (c) felszínjelleg mocsaras anyagainak fizikai tulajdonságai különböznek az eredeti felszín sajátosságaitól Antropogén hőtermelés: emberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vagy v kikerült hő Légszennyezés: fűtés, közlekedés és az ipari folyamatok során keletkező vízgőz,, gázok, füst, egyéb szilárd anyagok 4
5 felszíngeometria légszennyezés lepel Fotokémiai füstköd Denver és Mexico City felett 5
6 A települések felett kialakuló légrétegződés eltér a természetes felszínekétől 2 réteg: városi tetőréteg (urban canopy layer, UCL) átlagos tetőszint magasságig, épületek között tulajdonságait mikroskálájú folyamatok kormányozzák uralkodó szél városi határréteg városi tetőréteg városi toll vidéki határréteg A városi v légkör szerkezete enyhe szél esetében vidék külváros belváros külváros vidék A magassági ábrázolás túlzott, a valóságban az UBL meredeksége 1:1001 és 1:200 között van. városi határréteg (urban boundary layer, UBL) lokális v. mezoskálájú jelenség - alapja a tetőszint közelében - jellemzőit az általános városi felszín alakítja ki - magassága jelentős mértékben függ az érdességi viszonyoktól Nappal: - UBL szerkezete és dinamikája hasonló a vidéki határréteghez (RBL) de valamivel turbulensebb, melegebb, ezért vastagabb, + szárazabb b és szennyezettebb Éjszaka: - RBL-ben a kisugárzás hatására erőteljes inverziós rétegzettség alakul kik - UBL gyakran a m-es m magasságig is kiterjed és továbbra is jellemző rá a viszonylag erős keveredés városi toll uralkodó szél városi határréteg városi tetőréteg vidéki határréteg vidék külváros belváros külváros vidék A városi határréteg (UBL) és tetőréteg (UCL), valamint a vidéki határréteg (RBL) 6
7 Aeroszol részecskék HALÁLOZÁS (fő/nap) halálozás SO 2 füst 3. A városi légkör összetétele aeroszol részecskék lassan ülepedő vagy lebegő szilárd vagy folyékony halmazállapotú részecskék (főleg szulfát, C, Al és szilikát összetételűek) időnként: 1,00 0,75 0,50 0,25 SO (ppm) IDŐ, DECEMBER (nap) FÜST (mg/100m ) 3 átmérő < 10 μm (mgm - 3 v. μgm - 3 ) nagyon stabil légköri feltételek (kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok) v normálisnál nagyobb szennyezőanyag-kibocsátás (széntüzelés) szmog (füstköd) (London) halálos áldozatai is lehetnek A légszennyezettsl gszennyezettség g (SO 2 és s füst) f mértékének és s a haláloz lozások számának alakulása Londonban (1952. dec.) Gázok hagyományos ipari és lakossági tüzelőanyagok elégetésekor keletkeznek keznek (pl. SO 2 ) olajszármazékok égésével felszabaduló CO, szénhidrogének, NO x, O 3, stb. ppm (parts per million = milliomod térfogatrész) Gáz Mennyiség (ppm) Légköri szennyeződéseknél figyelembe kell venni, hogy: CO CO a szennyeződések eloszlása nagymértékben a légkör SO 2 0,01-3 stabilitási viszonyaitól és a levegő vízszintes irányú N-oxidok 0,01-1 mozgásától függ aldehidek 0,01-1 oxidánsok (O 3 is) 0-0,8 az aeroszol részecskék ülepedéssel és kimosódással kloridok 0-0,3 idővel eltávoznak a légkörből NH 3 0-0,21 egyes anyagok olyan fotokémiai reakciókban Néhány szennyező gáz z a nagyvárosok vesznek részt, amelyek bizonyos anyagokat levegőjében lebontanak, másokat viszont felépítenek fotokémiai szmog (Los Angeles) 7
8 4. Az energia- és vízegyenleg változásai természetes és városi területeken Természetes felszínek energiaegyenlege Q* = Q H + Q E + Q G Az energiaegyenleg tényezt nyezőinek napi menete egy öntözött tt füves f területen szeptemberben (Hancock( Hancock, Wisconsin) FAJLAGOS TELJESÍTMÉNY (Wm ) Q* Q E Q H Q G IDŐ (h) 24 A városi területek sugárz rzási mérlege és energiaegyenlege K csökken K csökken (α csökken) A rövid- és hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosított szerkezete a szennyezett városi határrétegben SUGÁRZÁS GYENGÍTÉS (%) N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á IDŐ (hónap) éves és napi menet A globálsug lsugárzás gyengítésének nek menete (Montreal, nov ápr.) 8
9 főleg a fejlődő országokban: - robbanásszerű városiasodás - kapcsolódó folyamatok adott városban néhány évtized alatt is megnő a K vesztesége A globálsug lsugárzás átlagos éves menete Kairó kevésbé városiasodott ( ) és városiasodott ( ) időszak szakában, valamint a két k t időszak %-os eltérésének éves menete megkülönböztethető hullámhossz szerinti veszteség is: A K hulláms msáv v szerinti %-os% megoszlása sa a városban v és s a külterületen leten (Párizs és s környk rnyéke) Hullámsáv Városközpont Külterület ultraibolya 0,3 3,0 ibolya 2,5 5,0 látható 43,0 40,0 infravörös 54,0 52,0 K csökken K csökken L nő L nő A rövid- és hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosított szerkezete a szennyezett városi határrétegben Q* ± 5 % + Q F antropogén hőtermelés Központi negyed Környező vidék 08h 13h 20h 08h 13h 20h K A sugárz rzási mérleg m tényezt nyezői és s a Q K F (Wm - 2 ) a városban v és s környk rnyékén L* különböző időpontokban nyáron Q* (Cincinnati, Ohio) Q F
10 városi határréteg energia-cserefolyamatok felszín a városi tetőréteg (UCL) és az UBL közötti határfelületen eten energia-áramlás az egyes UCL-egységekről (tetők, fák, gyepek, utak, stb.) kiinduló áramlások összegzése egy nagyobb területű, adott beépítettségi típussal jellemzett városrészre energiaegyenleg (advektív( hatások Ø): Q* + Q F = Q H + Q E + ΔQ S Város Időszak Q* Q F Lakósűrűség Energiafelhasználás Vizsgált (Wm -2 ) (Wm -2 ) (fő/km 2 ) (MJx10 3 /fő) időszak Fairbanks (64ºÉ) év Reykjavik (64ºÉ) év Sheffield (53ºÉ) év Moszkva (56ºÉ) év Ny-Berlin (52ºÉ) év Chorzów (50ºÉ) év Vancouver (49ºÉ) év Budapest (47ºÉ) év nyár tél Montreal (45ºÉ) év nyár tél Manhattan (40ºÉ) év nyár 53 tél 265 Oszaka (35ºÉ) év Los Angeles (34ºÉ) év Hong Kong (22ºÉ) év ~ Szingapúr (1ºÉ) év ~ A Q* és s a Q F átlagértékeinek összehasonlítása sa különböző városok esetében Q F napi menet: - reggeli -késő délutáni-kora esti csúcs évszakos menet: - téli (fűtés miatt) és/vagy - nyári (hűtés miatt) csúcs A Q F tényezőinek napi menete egy külvk lvárosi területen (1987. január r 22., Vancouver, Kanada) 10
11 FAJLAGOS TELJESÍTMÉNY (Wm ) Q* Q H Q S Q E IDŐ (h) 24 Beépítettség ΔQ típusa S /Q* Q H /Q* Q E /Q* külterület 0,15 0,28 0,57 előváros 0,22 0,39 0,39 belváros 0,27 0,44 0,29 Az energiaegyenleg összetevőinek tipikus arányai az átlagos napi Q*-hoz viszonyítva a külterületen, leten, az elővárosban és s a belvárosban Az energiaegyenleg tényezt nyezőinek napi menete egy elővárosi területen (Vancouver, Kanada) BOWEN-ARÁNY ( ) β Különböző felszínek ß-nak napi menete 2,0 1,5 1,0 0,5 0-0,5 00 Bowen-arány város erdő fű ß = Q H /Q E IDŐ (h) 24 Q E csökken Q H nő levegőt melegíti (a városban) ΔQ S nő Külterület Külváros Belváros K K K* L L L* Q* Q F Q H Q E ΔQ S albedó 0,20 0,15 0,14 emisszivitás 0,96 0,95 0,95 felszínhőm. 300 K 304 K 308 K A Q* és s az energiaegyenleg tényezőinek értékei (Wm - 2 ) egy hipotetikus városban és környezetében (közepes széless lességen, 1-mill. 1 város, v derült és s szélcsendes napon délben). A külvk lváros lakóö óövezet kb. 50%-os, a belváros sűrűs beépítetts tettségű vegyes (kereskedelmi és s lakó) övezet 10-20% 20%-os zöldfelz ldfelülettellettel 11
12 3 Városi területek vízegyenlege és eltérései a természetest szetestől p = E + Δr + ΔS (+ ΔA) p E természetes felszín (talaj-növény- levegő rendszer) vízegyenlege: városi felszín (talaj-épület-növény- levegő rendszer) vízegyenlege: p + F + I = E + Δr + ΔS (+ ΔA) I F antropogén folyamatok által a városi légtérbe jutó víz I folyókból, víztározókból a városba szállított víz A városi v felszín n (réteg) vízegyenlegének nek tényezt nyezői F és I áramlások közvetlenül emberi döntések szabályozzák összhangban az emberi tevékenységek napi és évszakos ritmusával VÍZFELHASZNÁLÁS (m /nap/fő) nyár tél 0 V H K Sze Cs P Szo IDŐ (nap) Egy kisebb település s napi vízfelhasznv zfelhasználásánaknak változása télen t és s nyáron egy hét h t folyamán (Creekside Acres,, Kalifornia) p = E + Δr + ΔS (+ ΔA) p + F + I = E + Δr + ΔS (+ ΔA) összehasonlítás: városi természetes rendszer vízegyenlege p F, I + E, ΔS Δr 12
13 intenzív esőzés? áradás lefolyás mértéke ~ vízát./vízátnem. tnem. 50,0 VÍZHOZAM VÍZHOZAM (10 m h ) ,0 5,0 1,0 0,5 0,1 00 erősen beépített 2 (0,98 km ) részben beépített 2 (0,67 km ) természetes 2 (1,22 km ) IDŐ, (h) 24 IDŐ Intenzív v esőzés s (szürke oszlop) által okozott áramlás s vízhozamv zhozamának vázlatos v időbeli menete városi v (---( ---) és s vidéki ( ( )) területen Az urbanizáci ció hatása a viharos esőzés csapadékviz kvizének lefolyására három h eltérő felszínű medencéből l származ rmazó adatok alapján (Palo Alto,, Kalifornia) 5. A hőmérséklet módosulása a városban városi hősziget (urban heat island UHI) fajtái: - légtérben - felszínen - felszín alatt UBL UCL a városi v és s a külsők területek hőmérsékleti különbsk nbsége Változás az energiaegyenlegben Városi hatótényező Városi hatás K* megnövekszik utcageometria megnövekedett felszín és többszörös visszaverődés L megnövekszik légszennyezés nagyobb elnyelés és visszasugárzás L* csökken utcageometria horizontkorlátozás növekszik (égboltláthatóság csökken) Q F épületek és közlekedés közvetlen hőtöbblet ΔQ S megnövekszik építési anyagok nagyobb hőátadó képesség Q E csökken építési anyagok kisebb vízáteresztés a felületen (nagyobb beépítettség burkoltság) konvektív (Q H + Q E ) hőszállítás utcageometria kisebb szélsebesség csökken A városi v hősziget kialakulásának okai (nem fontossági sorrendben) az UCL-ben 13
14 A városi hősziget általános térbeli és időbeli jellemzői kiterjedése: horizontálisan sziget vertikálisan hősziget intenzit enzitás ΔT A városi v hőmérsh rsékleti többlet vázlatos v keresztmetszeti képe k (AB mentén) n) és horizontális szerkezete ideális körülmények közöttk Hősziget (képzeljük el!) egy óceáni szigeten (Male( Male, Maldív-szk szk.) 14
15 hősziget-csoport Példa a hőszigeth sziget-csoportra: az átlagos minimum hőmérsh rséklet eloszlása sa Mexikóvárosban (1981. november) cross-over over jelenség Tipikus éjszakai (a) függf ggőleges (potenciális) hőmérsh rsékleti (Θ)( ) profilok a város v és s a környezk rnyező területek felett és s (b) különbsk nbségük k magassági gi változv ltozása (a) A hőmérsh rséklet napi menete ( C),( (b) a lehűlés és s felmelegedés üteme ( Ch( - 1 ) a városban és s a külterk lterületen, leten, valamint (c) a hősziget intenzitása ( C)( ideális körülmk lmények között 15
16 o éves napi A városi v hősziget intenzitásának nak éves és napi változása A hősziget erőss sségére befolyást gyakorló tényezők méret (lakosság) UHI Európa: ΔT max = 2,01 logp 4,06 [ºC] ΔT max = 1,92 logp 3,46 [ºC] MAXIMÁLIS HŐSZIGET INTENZITÁS ( C) Észak-Amerika Európa Japán Korea NÉPESSÉG (fő) A hősziget intenzitásának nak maximuma (ΔT( max ) és s a lakosok száma közötti k kapcsolat észak-amerikai, amerikai, európai, japán és s koreai településeken 16
17 Város Vizsgált időszak ΔT max (ºC) Barcelona ,2 Calgary ,1 Mexico City ,4 Montreal h 10,5 Moszkva ,8 München ,2 New York ,6 Szeged ,2 Tokyo h 8,1 Vancouver ,6 Néhány példa p a maximális hőszigeth sziget- intenzitás értékérere időjárási tényezők UHI szél felhőzet kritikus sebesség: v = 3,41 lgp 11,6 kiegyenlítő szerep [ms - 1 ] felszíngeometria UHI H/W arány ΔT max = 7,54 + 3,97 ln(h/w) égboltláthatósági érték (sky view factor SVF) ΔT ( C) O max 8 6 ΔT ( C) O max Ausztrália Ausztrália Európa 2 Európa Észak-Amerika Észak-Amerika 0 0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3, ,2 0,4 0,6 0,8 1,0 H/W SVF Az intenzitás s maximuma (ΔT( max ) és s a városkv rosközpontban lévől utcák átlagos magassága/sz ga/szélessége (H/W), valamint az itt mért m átlagos SVF közötti k kapcsolat több t kontinens településén 17
18 A városon belüli li zöldterületekletek hatása a hőmérsékletre A fátlan f és s fásított f lakótelepek hőm. m.-i különbségének nek (- - - és ) napi menete a fátlan f külterülethez lethez ( ( )) viszonyítva derült nyári napokon (Szeged, július) j HŐMÉRSÉKLET-KÜLÖNBSÉG ( C) O 2,0 1,5 1,0 0,5 0-0, IDŐ (h) 24 termikus különbségek indukálta nyomásgradiens hűvösebb levegő szétáramlik környező területek hűtése park szellő szélirány eltolódás (100 m 1-22 km) A hőm. h ( C)( eloszlása sa két k t városi v parknál: (a) Chapultepec Park (Mexikóváros) derült, szélcs lcs.. időben (1970. dec. 3. reggel), (b) Parc La Fontane (Montreal) 2 ms - 1 -os DNy-i szél l mellett, derült időben (1970. máj. m 28. este) 18
19 A hősziget közvetlen hatásai Hőhullámok ( + hősziget ) min! Min., max.. hőmérsékletek és a többlethalálozás változása Párizsban 2003 nyarán n ÉVKEZDETTŐL ELTELT NAPOK SZÁMA Fenológiai változások IDŐ (év) A vadgesztenye rügyfakadásának ideje Genfben (vastag vonal - 20 éves csúsz szóátlag) A különbk nböző típusú napok száma Gelsenkirchenben és Szegeden a városban v és környezetében Gelsenkirchen ( ) Szeged ( ) évszak típus definíció város külterület város külterület tél fagyos nap T min < 0 C hideg nap T átlag < 0 C téli nap T max < 0 C fűtési nap T átlag < 15 C (G) T átlag < 12 C (Sz) nyár meleg nap T átlag 20 C nyári nap T max 25 C hőségnap T max 30 C sörkerti nap T 21h > 20 C forró éjszaka T 0h > 20 C
20 Épületek hővesztesége, energiaigénye A különbk nböző típusú lakóházak hővesztesége Különböző elhelyezkedésű házak egymáshoz viszonyított fűtési energiaigénye nye Házelrendezési típusok Viszonylagos fűtési energiaigény sűrű elhelyezkedésű városi sorház 1,0 nyílt elhelyezkedésű városi sorház 1,3 szabadon álló ikerház 1,5 szabadon álló családi ház, közel a 1,7 másikhoz szabadon álló családi ház 2,1 Példák a hősziget-hatás hatás csökkentésének lehetőségeire Példák k a reflektív tetőre + fásítás (árnyék, párologtatás) vízáteresztő burkolatok átszellőző folyosók energiatakarékos épületek 20
21 SZÉLSEBESSÉG (ms ) Szél 6. A többi klímaparaméter városi módosulása IDŐ (év) Az éves átlagos szélsebess lsebesség g idősora egy növekvő városban (Hancavicsi( Hancavicsi,, Belorusszia) városi szélseb. csökkenés mértéke függ az eredeti szél erősségétől sőt,, lassú áramlás esetén megfordul a helyzet A városi v és s az eredeti szél l sebességkülönbségének nek (ΔV)( ) változv ltozása az eredeti szél l (v( k ) erőss sségének függvf ggvényében ΔV (ms ) -1 1,5 1,0 0,5 0-0,5-1,0-1,5-2,0 szélsebesség % szélcsendes esetek 5-20% de: szélcsatornák! v k (ms ) - gyenge regionális légáramlás - a város melegebb a környezeténél - konvektív feláramlás a központban - levegő beáramlás a felszínhez közel FRANKFURT OBERRAD FECHENHEIM városi szél NIEDERRAD OFFENBACH városi hősziget cirkuláció Éjszakai összeáramlás s Frankfurtban, nyugodt időjárási helyzetben A városi v hősziget által keltett cirkuláci ció vázlata 21
22 A városi v hősziget cirkuláci ció oldal és s felüln lnézetben kisebb érdességű területek ventilációs folyosók átszellőzés Szeged 22
23 park cirkuláció kölcsönhatás az UHIC-val (gyengíthetik is egymást) A városi v hősziget cirkuláci ció (UHIC) és s a park cirkuláci ció (PC) vázlatos v képe k nyugodt és tiszta éjszakán n Göteborgban G mért m adatokkal szemléltetve ltetve Légnedvesség, köd relatív nedv: abszolút nedv: általában csökken nőhet legnagyobb eltérések (8-10%) este és nyáron (UHI max.) csökkenhet köd: nőhet csökkenhet Téli szmog (Christchurch, h, Új j Zéland) Z Időszak Ködös napok száma/év , , ,0 A ködös k s napok átlagos száma különbk nböző időszakokban Tokióban város - tiszta sziget a ködös környezetben olyan vidéken, ahol kedvezőek a feltételek a kisugárzási köd kifejlődéséhez de! (urban clear island) száraz köd lebegő szilárd szennyezőanyagok 23
24 Csapadék általában nő, de eltolódva a szél irányában okai: turbulens feláramlás (hősziget( hősziget) többlet kondenzációs magvak Település A vizsgált Csapadékösszeg (mm) Különbség évek száma város külterület (%) Moszkva Urbana München Chicago St. Louis Példák k a város v és s környezete k közötti k éves csapadékösszegek sszegek különbsk nbségeire km É hócsapadék aránya heti ritmus (?) Az éves csapadékátlag (mm) izovonalai (Urbana, Illinois, = városhatár) r) ipari hó hideglégp gpárna városok és ipari centrumok térségében (+ kond.. magok) 5-15 km-es körzetk december 24
25 zivatar, jégeső A zivatarok számának növekedése a lakosság- szám m függvf ggvényében ZIVATAR NÖVEKEDÉS (%) 50 Chicago St. Louis Cleveland 20 New Orleans Washington D.C. 10 Indianapolis Houston 0 Tulsa NÉPESSÉG (millió fő) nyugodt szinopikus helyzetben: UHI okozta konvektív feláramlás (a) Tulajdonság Változás Jellemző nagyságrendek albedó alacsonyabb vidék: 0,12-0,20; külváros: 0,15; város: 0,14 emisszivitás nagyobb? vidék: 0,92-0,98; város: 0,94-0,96 antropogén hő nagyobb vidék: -; külváros: Wm -2 ; város: Wm -2 (télen 250 Wm -2 -ig) kondenzációs magvak: Aitken felhő nagyobb nagyobb vidék: cm -3 ; város: cm -3 vidék: 2-5x10 2 cm -3 ; város: cm -3 Az UHI hatására kialakult zivatar csapadék- mennyiségének nek (mm) eloszlása sa Atlanta (Georgia) körzetében aug. 3-án 3 (város = szürke mező) (b) Elem Változás Nagyságrendi változás vagy megjegyzés turbulenciaintenzitás nagyobb 10-50% szélsebesség csökken növekszik 5-30% erős áramlásnál (10 m magasságban) a hősziget hatására kialakuló gyenge áramlásnál szélirány eltérül 1-10º UV-sugárzás sokkal kevesebb 25-90% napsugárzás kevesebb 1-25% infravörös bevétel nagyobb 5-40% látótávolság csökken párolgás kisebb kb. 50% konvektív hőáramlás nagyobb kb. 50% hőtárolás nagyobb kb. 200% léghőmérséklet magasabb 1-3ºC több éves átlagokban, de órás átlagban akár 12ºC is légnedvesség alacsonyabb sokkal magasabb nyáron nappal nyáron éjszaka és télen egész nap felhőzet több pára több felhő a városban és a város lee-oldalán a város lee-oldalán köd csapadék: hó összes zivatarok több vagy kevesebb kevesebb több több az aeroszol részecskéktől és a környezettől függ egy része esővé válik inkább a város lee-oldalán, mint a városban A klímaparaméterek megváltozása összegző gondolatok (a) Jellemző tulajdonságok és s (b) a paraméterek megváltoz ltozása egy közepes k földrajzi széless lességen fekvő,, kb. 1 millió lakosú városban (az értékek megjegyzés hiány nyában a nyári időszakra vonatkoznak) 25
26 A klímára gyakorolt városi hatások modellezésének általános problematikája * e hatások számszerűsítve a településen belül és a külterületen észlelt értékeknek a különbségeként értelmezendők * csak egyidejű és azonos feltételek melletti (pl. azonos t.szint feletti magasság) mérési adatokat lehet felhasználni az összehasonlításra Az alapmodell szerint a mért városi paraméter M értéke három tényező összegzett eredménye: M = C + L + U C a terület háttérklímájának alapértéke L a földrajzi elhelyezkedés (topográfia, vízfelület, stb.) sajátosságainak sságainak lokális befolyásoló hatása U az összetett városi környezet (területhasználat, anyag, geometria, épülettömeg, városon belüli elhelyezkedés, stb.) eredője (egy adott időpontra vonatkozóan, vagy egy adott időszakra átlagolva) 7. A hősziget mérésére irányuló módszerek A városi v tetőrétegben tegben kifejlődő hősziget feltárására ra irányul nyuló módszerek vázlatav 26
27 UHI az UCL-ben vidéki városi környezet Tipikus vidéki és s belvárosi állomás-környezetek elkülönítés!!?? A városi v és s vidéki területek elkülönítésének nek problematikája: balra egy vegyes (mezőgazdas gazdasági, gi, ipari és s lakóö óövezeti) terület (Ho( Chi Minh Várostól É-ra), jobbra világosan elkülönülő mezőgazdas gazdasági gi és s lakóter területek (Münchent nchentől ÉK-re) 27
28 felszíni UHI v. hőm. mintázat Felszínhőmérséklet Szegeden en (mesterségesen színezett Landsat-5 kép,, július 8, 9h) Szeged belvárosa 28
29 Az újszegedi Liget 29
G319E Városklimatológia előadás
G319E Városklimatológia előadás A városklíma (1) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudomány BSc (2009) Foglalkozás a témával: 0. Jó, ha
RészletesebbenG319E Városklimatológia
G319E Városklimatológia 1. A városklíma (1.5) Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudomány levelező BSc (2011) 1.5. A hőmérséklet módosulása
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Unger János Gál Tamás unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2017. november 23-24. 43. Meteorológiai Tudományos
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET-JELENSÉG NÉHÁNY ASPEKTUSA
MTA Doktori Értekezés A VÁROSI HŐSZIGET-JELENSÉG NÉHÁNY ASPEKTUSA Unger János Szeged 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. A városklíma...4 2.1. Az urbanizáció időbeli folyamata...4 2.2. A városklíma
RészletesebbenGBN319E Városklimatológia
GBN319E Városklimatológia 1. A városklíma (1.6-1.9) 1.9) Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudomány levelező BSc (2011) 1.5. A hőmérséklet
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenA városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezetés, célkitűzés 3
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, célkitűzés 3 2. Város, városklíma, városi hősziget 6 2.1. Az urbanizáció történetének rövid áttekintése 6 2.2. A városklíma térbeli lehatárolása és kialakulásának okai 8 2.3.
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenKOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
Részletesebbenraktárváros közlekedési központ bányászváros kikötőváros vásárváros kiskereskedelmi város turistaközpont múzeumváros tudósváros egyetemi város
raktárváros közlekedési központ bányászváros kikötőváros vásárváros kiskereskedelmi város turistaközpont múzeumváros tudósváros egyetemi város határváros garnizonváros közigazgatási központ hivatalnokváros
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA
IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Bottyán Zsolt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bottyan.zsolt@zmne.hu A VÁROSI HŐSZIGET, MINT A TELEPÜLÉSEK LOKÁLIS KLÍMÁJÁNAK MARKÁNS SAJÁTOSSÁGA Absztrakt Az elmúlt
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenVárosi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra
Green City Konferencia 2018. április 13. Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dian Csenge, Fricke Cathy Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenAz éghajlat a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a többi geoszférával és egymással is
Városi klímaindexek Az éghajlat a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a többi geoszférával és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Az éghajlati
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenAlapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezetés A városi hősziget modellezésének korábbi módjai és eredményei 20
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. A város és a területén kialakuló klíma jellegzetességei 6 2.1. Az urbanizáció és rövid történeti áttekintése 6 2.2. A városklíma térbeli struktúrája és kialakulásának
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenNépesség és település földrajz
Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást
RészletesebbenAZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék AZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA Doktori
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenLégköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenA VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter
A VÍZ ÉS A VÁROS Dezsényi Péter KLÍMA ÉS VÍZ Mérsékelt öv: 1 Celsius fok változás 100 km-rel tolja el a növényöveket - erdőségek, fás növények nem tudnak alkalmazkodni Bevitel nem csökken, de a kipárolgás
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u geo.u-szeged.hu Elsıdleges aktív felszín: levél
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenSzoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén
Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés
RészletesebbenMŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenZivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 100 Felhasználói elégedettség Komfort és levegőminőség E M B E R Felhasználói well-being Felhasználói
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 3. előadás október 3.
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 3. előadás 2011. október 3. Amiről ma szó lesz: A domborzat szerepe a városok kialakulásában A városok domborzatmódosító hatása A városi éghajlat A városok éghajlat-módosító hatása Településökológia
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik
. A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki
RészletesebbenA felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 3. FEJEZET METEOROLÓGIA 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 3. Meteorológia... 16 3.1. Körzeti éghajlati viszonyok... 16 3.2. Helyi meteorológiai viszonyok...
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenVÁROSKLÍMA-ELEMZÉS TÉRBEN ÉS IDŐBEN RÉSZLETES MÉRÉSEK, VALAMINT LOKÁLIS LÉPTÉKŰ KLÍMAMODELL ALAPJÁN
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola VÁROSKLÍMA-ELEMZÉS TÉRBEN ÉS IDŐBEN RÉSZLETES MÉRÉSEK, VALAMINT LOKÁLIS LÉPTÉKŰ KLÍMAMODELL ALAPJÁN Doktori (Ph.D.) értekezés Skarbit Nóra Témavezető:
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének okai:
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI V KLÍMA Unger JánosJ unger@geo.u-szeged.hu www.clima.u-szeged.hu 2018. november 22-23. 23. 44. Met. Tud. Napok Éghajlatváltozás és s alkalmazkodás VÁZLAT 1. HŐTÖBBLET H A VÁROSBANV
RészletesebbenRészlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
RészletesebbenAz UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenA ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KAR Kert- és Szabadtértervezési Tanszék CONSTRUMA NEMZETKÖZI ÉPÍTŐIPARI KIÁLLÍTÁS Csizmadia Dóra A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
Részletesebben