AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓKRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓKRA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓKRA Készítette: Horváth Bettina Dóra Budapest, 2011.

2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés Adózás Az adó fogalma és funkciói Az adók csoportosítása A magyarországi adórendszer bemutatása évi adóreform évi adóreform A magyar adórendszer problémája és megoldása Személyi jövedelemadó bemutatása Az SZJA törvény szerint az alábbi jövedelemtípusokat különböztetjük meg Az egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás alapításának előnyei és hátrányai Az egyéni vállalkozók adózása Vállalkozói jövedelem szerinti adózás Vállalkozói bevétel Vállalkozói költség A vállalkozói jövedelem Átalányadózás Egyszerűsített vállalkozó adó szerinti adózás Az egyszerűsített vállalkozói adó előnyei és hátrányai Egyszerűsített vállalkozói adó alapja és mértéke, bevallása és megfizetése Az egyszerűsített vállalkozói adó tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján Rejtett gazdaság Magyarországon Adómorál és társadalmi következményei A feketegazdaság okai Adónemek szerinti módszerek Általános forgalmi adó Társasági és osztalékadó Személyi jövedelemadó

3 5.3.4.Személyi jövedelemadó és járulékok Vállalkozói jövedelemadó A rejtett gazdaság és az egyszerűsített vállalkozói adó A gazdaság kifehéredése A rejtett gazdaságból való kilépés - esettanulmány Az egyszerűsített vállalkozói adózás és a vállalkozási jövedelemadózás összehasonlítása között A fejlesztés lehetséges útja Üzleti angyalok Európai Üzleti Angyal Hálózat (EBAN) Összegzés Irodalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék

4 1. Bevezetés Dolgozatom központi témája az egyéni vállalkozásokat érintő adóváltozások. A magyar adórendszer fő problémáját az elmúlt évtizedek során bekövetkezett gyakori változása okozza. Az átláthatatlanság, az egyéni vállalkozókra kirótt évről évre nagyobb adóterhek csökkentőleg hatnak az egyéni vállalkozók számának alakulására. Szakmai gyakorlatomat egy könyvelő cégnél töltöttem. Munkám során bepillantást nyertem az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozások és a vállalkozói jövedelem szerint adózó adóalanyok könyvelésébe. Látva az egyszerűsített vállalkozói adózók tanácstalanságát, döntöttem el, hogy szakdolgozatomban arra a két kérdésre keresem a választ, hogy egyrészt melyik adózási formát érdemes 2012-ben választaniuk az egyéni vállalkozóknak? Érdemes-e ilyen magas adókulcsnál az egyszerűsített vállalkozói adókörbe maradniuk vagy visszatérjenek-e a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra? másrészt, mivel sok egyéni vállalkozásnak tőkehiány miatt nincs lehetősége a fejlesztésre, így valamilyen külső forrásra van szükségük ennek megvalósításához. Milyen lehetőségük van a fejlesztésekre azoknak a tőkehiányos vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek a belső kör (család, barátok) pénzbeli támogatásával vagy a hitelhez szükséges fedezettel? A dolgozatom első felében bemutatom az alapvető fogalmakat és szabályokat, a magyar adórendszert és hatékonyságának működését, a már meglévő problémákat, illetve ennek a lehetséges megoldásait. Ismertetem az egyéni vállalkozások adózásának lehetőségeit, majd rátérek a szakdolgozatom központi témájára, az egyszerűsített vállalkozói adóra. Megvizsgálom a vállalkozás szempontjából az előnyeit és a hátrányait is. 5

5 Megoszlanak a vélemények a 2003-ban bevezetett egyszerűsített vállalkozói adónak a rejtett gazdaságra gyakorolt hatásáról. Általában az emberek főleg hazánkban nem szeretnek adót fizetni. Az elmúlt években egyre többet hallani a rejtett gazdaság növekedéséről, a különböző adókikerülési technikákról, amivel minél inkább próbálják az emberek csökkenteni adófizetési kötelezettségüket. A különböző adónemek szerint mutatom meg a közkedvelt adótrükköket, továbbá a rejtett gazdaságból való kilépés módját, a gazdaság kifehérítését. A második felében számolásokat végzek arról, hogy különböző években milyen mértékben oszlottak meg az adó- és járulékterhek, illetve adóbevallások statisztikái alapján elemzem az egyszerűsített vállalkozás szerinti adózók megoszlását árbevételük, tevékenységi körük és munkavégzésük jellege szerint. Az utolsó részben bemutatom a vállalkozás fejlesztésének lehetséges útját és pénzügyi lehetőségeinek felkutatását. A befejezésben a dolgozat írása során szerzett tapasztalataimat, a törvények tanulmányozása, a kutatások, személyes interjúk során kialakult véleményemet, illetve javaslataimat fogalmazom meg. 6

6 2. Adózás Az adózás története egyidős az emberiséggel. Bármerre is tekintünk a világban, az adózás országtól, nemtől és életkortól függetlenül mindenkit érint. Adó mindig is volt, van és lesz, hiszen az adózás civilizációs intézmény, amely nélkül a társadalom nem működhet. 2.1.Az adó fogalma és funkciói A szakirodalom szerint, az adó kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélküli, pénzben meghatározott fizetési kötelezettség, amelyet az állam olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák a kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét. [Burján et al.,2007] Amikor adózásról beszélünk, három fő funkciót különböztethetünk meg: Fedezeti funkció; Biztosítja a fedezetet a közjavak és közfeladatok ellátására, így fenntartva az államháztartás egyensúlyát és az állami rendszerek működését. Eloszlási vagy arányosítási funkció; A jövedelmeket újra elosztja és kapcsolatot teremt a gazdasági szféra, az állam és a gazdaság különféle szereplői között. Az adókat és adókedvezményeket az állam a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja Befolyásolási funkció; A fogyasztók befolyásolását biztosítja úgy, hogy az adót beleépítik az árba, ezáltal az adóval megnövelt termékek iránt csökken a kereslet. [Galántainé,2005] 7

7 2.2. Az adók csoportosítása Az adókat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: [ Pénzügysziget, 2009] Adóalanyok szerint: természetes személyek, jogi személy, egyéb Adóviselés alapján: direkt, indirekt Adó tárgya szerint: tárgyi, fogyasztási, jövedelem típusú, vagyoni típusú adók Adó felhasználása szerint: általános adó, céladó Adó mértéke szerint: lineáris, progresszív, sávosan progresszív, degressszív Adó megjelenése szerint: pénzbeli, természetbeni Közgazdasági funkciója szerint: költséget befolyásoló, nyereséget alakító, hozadék, eszközállomány adózása, fedezeti funkció, befolyásolási funkció, arányosítási funkció Behajtás módja alapján: önadózás, levonás, kivetés, behajtás. Az állam fő feladata a közfeladatok ellátása, melynek ellátásához megfelelő nagyságú anyagi fedezetre van szükség. Egy államban az államháztartást a bevételek és kiadások összessége alkotja. Míg a kiadási oldalon számos különböző tétel szerepel, úgy a bevételin mondhatni csak az adózásból és az adójellegű bevételekről beszélhetünk, amely adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális, infrastrukturális, rendvédelmi, környezetvédelmi és innovatív célú kiadásokat.[magyar Országgyűlés, 2011] 2.3. A magyarországi adórendszer bemutatása Az adózás már az ókor óta létezik, amióta az emberek csoportokban élnek és társadalmi szervezetet alkotnak. A ma működő adórendszer kialakulása az 1980-as években kezdődött. Az 1970-es évek végétől a belső árrendszer egyre nagyobb mértékben elszakadt a világpiaci áraktól, egyre nagyobb volt az igény a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló adórendszerre. Másik fontos szempont a vállalatok pénzügyi egyensúlyának megteremtése, továbbá fontos volt az új adórendszerrel kiszámítható feltételeknek a megteremtése. A jelen adórendszerünk kialakulásában az első mérföldkő az évi, majd az évi adóreform volt. [Burján et al.,2007] 8

8 évi adóreform A jelenlegi adórendszerünk kialakulásában hatalmas előrelépést jelentett a évi adóreform, melynek alapján az ország adórendszere nagymértékben megváltozott, számtalan adófizetési kötelezettség megszűnt, megváltozott az adó és járulékfizetés alapja, illetve új adónemek kerültek bevezetésre. A személyi jövedelemadózást átreformálták, ami így kétcsatornás rendszert jelentett a vállalkozásnak. Kiépült a közvetett és közvetlen adóstruktúra, amely kötelezte a magánszemélyeket és munkavállalókat az adózásra. A forgalmi adózás területén a kétszintű árrendszer kialakítása volt a fő cél, amely egyik oldalon felszámolta a vállalati támogatásokat, másik oldalon pedig a termelésből létrejött, hozzáadott értéket megadóztatta. Egyetlen dologgal azonban nem számoltak, a személyi jövedelemadó területén való sok adósáv alkalmazása átláthatatlanná tette az adózás formáját, ami miatt a költségelszámolások ellenőrizhetetlenné váltak, illetve az ellenőrző szervek nem megfelelő ellenőrzése a rejtett gazdaságba való menekülésre adott okot. [Földes, 2004] évi adóreform A rendszerváltás után már gyakorivá vált a fiktív számla utáni visszaigénylés, az offshore cégek alapítása, illetve a feketefoglalkoztatás. Az állam ezekre a megoldást, az adózókra terhelt költségek csökkentésében látta. [Burján et al.,2007] Az évi adóreform bevezetésével létrejött a mai magyar adórendszer arculata. Az általános forgalmi adó területén szigorodtak a visszaigénylési szabályok. A személyi jövedelemadó értékhatárai növekedtek, amivel próbálták mérsékelni a láthatatlan jövedelmek megjelenését. Kialakult a helyi adók rendszere, bevezették a gépjárműadózást. Ezek után még mindig problémát jelentett az adókijátszás lehetősége, ami által újabb kiskapuk jelentkeztek az illegalitás útján. [Semjén, 2006] 9

9 A hazai adórendszer részletes szabályozása és mértéke az adóreformok óta is évről-évre módosul. A mai magyar adórendszer központi és helyi alrendszerre tagolható. Nálunk az ún. főadók erős koncentrációja jellemző, ami a központi költségvetés összes bevételének ¾-ét teszi ki. A jelenlegi adónemek szerint az adók három csoportját különítettem el [Magyar Országgyűlés, 2011]: Indirekt adók, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódnak, ilyen például az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó. Ezek a fogyasztást terhelik, nem a jövedelmet és a fogyasztó döntése, hogy milyen terméket vásárol. Direkt (közvetlen) adók, amik közvetlenül terhelik a jövedelmeket. Ilyen Magyarországon a személyi jövedelemadó és a társasági adó. Az egyszerűsített vállalkozói adó önmagában véve közvetlen adó, de mivel más adónem megfizetése alól is mentesít, egyértelműen nem sorolható a közvetlen adó körébe, mert közvetett adókat is kivált. Járulékok, amelyeket a járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni (pl.: minimálbér, munkabér). Két csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség, a munkaadót vagy a munkavállalót. A magyar adórendszeren belül az adónemek nagyságuk alapján négy főadót tartunk nyilván: általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, társasági adó. 10

10 Az alábbi táblázat alapján a évi központi költségvetés tervezett és teljesített bevételeit vizsgálom a négy kiemelt adónem szerint. 1. táblázat A központi költségvetés bevételeinek alakulása 2010-ben a kiemelt adónemek szerint évi előirányzat évi teljesítés (millió forint) évi teljesítés az évi előirányzat adónemek (millió forint) %-ában általános forgalmi adó ,0 jövedéki és fogyasztási adó ,1 személyi jövedelemadó ,1 társasági adó ,1 a négy kiemelt adónem összes ,28 bevétele központi költségvetés összes bevétele ,2 Forrás: Saját táblázat KSH alapján Megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a tervezett bevételi teljesítés 7,2 százalékkal meghaladta az előirányzatot, viszont a négy kiemelt adónem teljesítése 7,72 százalékkal elmaradt a tervezettől. Az általános forgalmi adóbevétel 100 százalékos teljesítést mutat. A jövedéki és fogyasztási adó, illetve a személyi jövedelemadó közel 95 százalékos teljesítést mutat. A tervteljesítés százaléka a legkisebb a társasági adónál, amely 46,9 százalékos elmaradást jelez, melynek oka a gazdasági válság felerősödése, a költségek növekedése, a bevételek csökkenése, továbbá a 2010 második félévében történő adótörvény módosítás, amely a társasági adó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentésével magyarázható. 11

11 Az állam saját bevételének 86 százalékát a lakosság és a vállalkozások adója teszi ki. A következő ábrán a központi költségvetés összes bevételét láthatjuk, kiemelten a négy főadót. 1. ábra A központi költségvetés bevételének adónemenkénti megoszlása 2010-ben (millió Ft) Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján Az általános forgalmi adó, a jövedéki és fogyasztási adó, a személyi jövedelemadó és a társasági adó teszi ki 2010-ben a központi költségvetés összes bevételének a 62,59 százalékát. A legjelentősebb bevétel az általános forgalmi adóból származik, ami az állami költségvetés bevételének 27,33 százaléka, azaz millió forint. Bevétel szempontjából meghatározó még a személyi jövedelemadó millió forinttal, a jövedéki és fogyasztási adó millió forinttal, míg a társasági adó millió forint bevételt jelentett a 2010-es évben. A fennmaradó millió forintot az egyéb adónemekből befolyt bevételek jelentették. Adót mindenki fizet egészen a csecsemőkortól a nyugdíjasokig, a különbség csak az adó mértékében térhet el. A legjelentősebb adófizetők az aktív korú munkavállalók, mivel nekik a fogyasztást terhelő adókon kívül, a személyi jövedelemadóval és a járulék terheivel is számolni kell. [Magyar Országgyűlés, 2010] 12

12 2.4. A magyar adórendszer problémája és megoldása A magyar gazdaság legnagyobb problémáját az adórendszer folyamatos szabályozatlansága és változása okozza. A legnagyobb problémát a deficites államháztartás jelenti, az adók által beszedett bevételek nem fedezik az állam kiadásait. Ezen kívül gondot jelent még az évek óta alacsony GDP és a tartósan magas infláció. [Országos Érdekegyeztető Tanács, 2009] Vajon mitől lesz működőképes a jó adórendszer? Joseph E. Stiglitz szerint a jól működő adórendszernek a feltétele a következő 5 alaptulajdonság: Adminisztrációs egyszerűség: az adórendszer igazgatása olcsó, átlátható és könnyű legyen, Gazdaságilag hatékony: az adórendszernek nem befolyásolhatja az erőforrások hatékony allokálását, Politikai felelősség: átláthatónak kell lenni, hogy egyes adóknál ki az alany és kit visel az adóteher. Fontos szempont, hogy tisztában legyünk az adóztatás céljával és eredményével, Igazságosság: méltányos adórendszer, mely mindenkit jövedelmének megfelelően arányosan terhel az állam. Ezt nehéz megvalósítani elméletben és gyakorlatban egyaránt, Rugalmasság: a jó adórendszer nélkülözhetetlen feltétele, hogy minél rövidebb időn belül képes legyen alkalmazkodni a szükséges változtatásokhoz. [Burján et al.,2007] 13

13 Az egyéni vállalkozások kivéve az egyszerűsített vállalkozói adó adózásuk szerint a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak, amit az évi CXVII. törvény szabályoz Személyi jövedelemadó bemutatása [Burján et al.,2007] A személyi jövedelemadó külföldön már régóta bevezetett, hazánkban az évi adóreform óta használjuk. Célja a magánszemélyek a közterhekhez való hozzájárulása az arányosság és méltányosság érvényesítése mellett, így biztosítva az adóbevételeket az állami és az önkormányzati költségvetés számára. A személyi jövedelemadó főbb jellemzői: személyi jellegű, az adó alanya a magányszemély, közvetlen adók csoportjába tartozik, mivel az adó terhét az adó alanya viseli, átfogó szabályozási eszköz, hiszen a bevételt szerző magányszemélyek teljes körére kiterjed és befolyásolja az állampolgárok anyagi helyzetét, naptári évenként számolják el, január elsejétől bevezetésre került az egykulcsos adórendszer Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. 14

14 2.6. Az SZJA törvény szerint az alábbi jövedelemtípusokat különböztetjük meg: [Magyar Országgyűlés.2011] Összevont adóalapba számító jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem összevonás alá tartozó egyéb jövedelem Vállalkozói jövedelem Az átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme A tételes átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme Vagyonátruházásból származó jövedelem Ingó Ingatlan Vagyoni értékű jog Tartási életjáradék Öröklés Tőkejövedelmek Kamatból Osztalékból Árfolyamnyereségből Vállalkozásból kivont Természetbeni juttatások Vegyes jövedelmek Mivel szakdolgozatom témája az egyéni vállalkozás, így a jövedelemtípusok közül csak az egyéni vállalkozásokat érintő jövedelemtípusokkal foglalkozom a következő fejezetben. 15

15 3. Az egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Egyéni vállalkozást több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködni, aki képesítéssel rendelkezik, ha az egyéni vállalkozás tevékenysége képesítéshez kötött. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. [Magyar Országgyűlés,2011] 2. ábra Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozások számának alakulása Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyéni vállalkozás iránt egyre csökkent az érdeklődés, míg 2004-ben 483 ezer vállalkozást tartottak számon az APEH nyilvántartásában, úgy ben már csak 384 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak. [KSH,2011] 16

16 A különböző KSH jelentésekben az egyéni vállalkozókat különböző csoportokba sorolják, de dolgozatomban csak azokkal az egyéni vállalkozókkal foglalkozom, akik 2010 előtt vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezettek voltak. 3. ábra Egyéni vállalkozók számának alakulása Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján Az ábra alapján jól látható a működő vállalkozások számának folyamatos csökkenése ban a működő vállalkozások száma darab volt, de 2009-re darabra, azaz 19,2 százalékkal csökkent. Hasonló tendenciát mutat az új egyéni vállalkozók száma, míg 2003-ban volt, addig 2009-re ra csökkent ez a szám. A megszűnő vállalkozók száma fordított értékeket mutat ban volt, 2008-ra 14,69 százalékos növekedéssel elérte a öt. A központi statisztikai hivatal adatai alapján 2010-re vonatkozóan nem áll még adat. 17

17 3.1. Az egyéni vállalkozás alapításának előnyei és hátrányai Egyéni vállalkozást ma már gyorsan, kedvező jogszabályi feltételekkel lehet alapítani és megszüntetni. Nem igényel nagy befektetést, ugyanakkor kedvező adózási feltételekkel élhet, mint például az egyszerűsített vállalkozói adó. Az egyéni vállalkozásnak nincs könyvvizsgálói kötelezettsége, a 100 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén sem. A vállalkozás örökös által folytatható, egyéni céggé átalakítható és ebben az esetben nagy előnye, hogy a vállalkozás döntésére bízza, hogy saját vagyonával milyen értékhatárig felel. 2. táblázat Az egyéni vállalkozások alapításának előnyi és hátrányai Előnyök vállalkozási forma egyszerűsége alacsony alapítási költség változatos foglalkozási lehetőség önálló döntéshozatal nincs könyvvizsgálati kötelezettség özvegy, örökös által folytatható lehetőség egyszerű adózásra, pl.: egyszerűsítet vállalkozói adó könnyen megszüntethető egyéni céggé alakulhat Hátrányok nehéz tőkeemelés a vállalkozás eladása nem lehetséges teljes vagyoni felelősségvállalás Forrás: saját táblázat, (bérkalkulátor, 2011) alapján Ezzel szemben korlátozást jelent az egyéni vállalkozás alapításánál, hogy nem lehet egyéni vállalkozó az a személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságnak korlátolt felelősségű tagja, például Bt. beltagja. Jelentős hátránya még a teljes vagyoni felelősségvállalás, mivel önhibáján kívül is kerülhet olyan helyzetbe, amivel kockáztatja a vállalkozás indítása előtt vagyonát. Véleményem szerint a mai gazdasági környezetben, mindenkinek mérlegelni kell a tevékenységétől függően, hogy a teljes vagyoni felelősségvállalás kockázatával, megéri-e a táblázatban felsorolt előnyök miatt, az egyéni vállalkozást választania. 18

18 3.2. Az egyéni vállalkozók adózása Az egyéni vállalkozók meghatározott feltételek mellett három féle adózási fajtából választhatnak. Erről a tárgyév december 20-ig kell dönteni, hogy a következő üzleti évben mely kritériumoknak felel meg a vállalkozásunk és azon belül pedig melyik adózási forma a legjövedelmezőbb a vállalkozás számára; 1. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás 2. Átalányadózás 3. Egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás 3.3. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás Olyan adózási forma, amely az általános szabályok szerinti adózást jelenti, ezt bármely egyéni vállalkozó választhatja. Ez a típus abból a szempontból bonyolult, mivel a vállalkozónak háromszintű adózását tartalmazza: a vállalkozói kivét után összevont jövedelemként a személyi jövedelemadót, a vállalkozói jövedelemadót, továbbá a vállalkozói osztalékadót is. [Adótan és Példatár, 2009] 1. szint: vállalkozói kivét (a személyes munkavégzés ellenértéke), összevonandó jövedelmek közé soroljuk és év végéig a progresszív adótáblázat alapján adózott január elsejétől bevezetésre került az egykulcsos családi jövedelemadózás. A vállalkozói kivét önálló tevékenységből származó jövedelem, amellyel szemben semmilyen költség vagy levonás nem érvényesíthető. 2. szint: vállalkozói jövedelem (bevétel-költség a korrekciós tényezők figyelembe vételével) után vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. 3. szint: vállalkozói osztalékalap, 2008-ig kétkulcsos, 2009-tól egykulcsos osztalékadót kell fizetni.(6. számú táblázat) 19

19 3.3.1.Vállalkozói bevétel Minden olyan vagyoni érték, amelyet a vállalkozó egy adóévben a vállalkozói tevékenységéért vagy annak ellenértékeként kap. Amennyiben ez az összeg nem forintban vagy nem pénzben történik, úgy forintra kell átszámítani. A meghatározott bevételt bizonyos esetekben javítani lehet bevételt növelő és bevételt csökkentő tételekkel. [Nemzeti Adó és Vámhivatal, 2011] Vállalkozói költség Az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény 4. és 11. számú melléklete alapján számolhat el költséget. Költségként csak az effektív felmerült, szabályszerűen bizonylatolt, jövedelemszerző tevékenység folytatásának céljából felvetődött kiadás számolható el. Eltérő szabályokat kell figyelembe venni az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és nem anyagi javakra.[nemzeti Adó és Vámhivatal, 2011] A vállalkozói jövedelem A vállalkozói jövedelmet úgy határozhatjuk meg, hogy a vállalkozói bevételből levonjuk a vállalkozói költséget. Ez a jövedelem csökkenthető az korábbi évekből fennmaradó elhatárolt veszteséggel. Ezen kívül, ha vállalkozó többféle tevékenységet is végez a vállalkozáson belül, úgy a ténykedésekből származó bevétel, illetve kiadást is együttesen kell elszámolni. [Adótan és Példatár, 2009] Az személyi jövedelemadó törvény 10. és 11. számú melléklete tartalmazza a jellemzően előforduló bevételeket és költségeket. (lásd. 1. és 2 számú melléklet) 20

20 3.4. Átalányadózás Az átalányadózást alkalmazók köre viszonylag kicsi, mivel a 15 millió forintos értékhatárt elérő vállalkozások már kedvezőbb adózási módot is választhatnak. Maga az átalányadózás lényege, hogy a bevételekről pontos nyilvántartást kell vezetni, ugyanakkor nem kell alkalmazni a tételes költségelszámolást, mivel az adót a bevételek alapján kell megállapítani. [Magyar Országgyűlés] Az átalányadózást választhatják azok akiknek a megelőző adóévben 15 millió forintot nem haladta meg a bevételük akiknek az aktuális adóévben nem fogja meghaladni a 15 millió forintot a bevételük ahol egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban (2011. január 1-től azon vállalkozók is választhatják ezt az adózást, akik tevékenységük szüneteltetése alatt munkaviszonyban álltak.) Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből maximum 40 százalék, kiegészítő tevékenység esetén 25 százalék, mezőgazdasági és építőipari vállalkozásoknál maximum 80 százalék költséghányad számolható el. [Magyar Országgyűlés, 2011] Az átalányadó mértéke: Az átalányadó nagysága megegyezik az személyi jövedelemadó adózásával, tehát egységesen 16 százalék, amely a felbruttósítás előtti jövedelemre nézve 20,32 százalékot jelent. Számítása: jövedelem x 1,27 x 16 százalék= jövedelem 20,32 százaléka. [Magyar Országgyűlés, 2011] 21

21 4. Egyszerűsített vállalkozó adó szerinti adózás A évi XLIII. törvény rendelkezik az egyszerűsített vállalkozó adóról, ami január 1-én került bevezetésre azzal a céllal, hogy a kormány ilyen módon csökkentse a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési kötelezettségeinek terheit. Bíztak a gazdasági fejlődésükben, más vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányuk csökkentésében, az adócsalás visszaszorításábaan és így az aggregált adóbevételek növelésében. A kormányzat elsődleges célja az volt, hogy a magánszükséglet kielégítésére szolgáló költségek vállalkozásban történő elszámolását, illetve a fiktív számlák gyűjtését kívánta megszüntetni az új adónemmel. Ez egy olyan hallgatólagos megállapodás volt a kormány részéről a vállalkozások felé, ami biztosította az állam által elvárt bevételt úgy, hogy közben a vállalkozás számára kedvezményes adózási feltételeket biztosított ban vállalkozás választotta az egyszerűsített vállalkozói adót, ezek döntő része (58 százalék) a gazdasági szolgáltatási szektorból került ki. [Semján Tóth Fazekas, 2009] Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya lehet, akinek: a választási évét megelőző két üzleti évben egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte tevékenységét, illetve egyéb vállalkozási forma esetén is átalakulás nélkül működött, a bejelentés évét megelőző üzleti évben a bevétele nem haladta meg a 25 millió forintot, az adóévet megelőző üzleti évben várható összes bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, nincs az adózónak nyilvántartott végrehajtói köztartozása, illetve mulasztási bírsága, megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. [Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2011] 22

22 Az egyszerűsített vállalkozói adó megjelenésétől napjainkig általánosságban vizsgálva a következőket lehet megállapítani Az egyszerűsített vállalkozói adó előnyei: egyszerű adminisztráció, a könyvelés nyilvántartását saját maguk végzik, így megtakarítva a könyvelői díjat, alacsony adókulcs, a 2003-ban bevezetésre került 15 százalékos adókulcs (későbbiekben ez emelkedett átláthatóság, hiszen a bevételek x százalékát leadózza, a többivel pedig önállóan rendelkezik. kiszámíthatóság, könnyen lehet előre tervezni, nincsenek váratlan évközi adómódosítások. Az egyszerűsített vállalkozói adó hátrányai: nincs költségelszámolás, nincs lehetőség a költségeket leírni, még az esetleges beruházásokra sem, így ez kevésbé motiválja a vállalkozót a vállalkozás fejlesztésében. adókulcs változtatása, az utóbbi években jelentős változások, felemelt adókulcs, 15 százalékos emelés 2011-ig, illetve 2012-ben tovább növekedett. feltöltési kötelezettség, Adóelőleg feltöltése minden év december 20-ig [Semjén Tóth Fazekas, 2009] 23

23 Egyszerűsített vállalkozói adó alapja és mértéke, bevallása és megfizetése Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja egy adóévben megszerzett összes bevétel, melyet a törvényben meghatározott jogcímen egyéb tételekkel módosít. Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke január elsejétől a pozitív adóalap 30 százaléka, amennyiben az adóalany összes bevétele meghaladja az éves árbevételi limitet, úgy az értékhatárt meghaladó résznek 50 százalékát kell fizetni. A bevallást a tárgyévet követő február 25-ig kell beadni, egyszer egy évben negyedéves bontásban. A fizetés negyedévente, minden negyedévet követő hónap 12-ig történik. [Magyar Országgyűlés,2011] Mikor előnyös és mikor hátrányos az egyszerűsített vállalkozási adót választanunk? Amikor konkrét vállalkozást vizsgálunk, ismerve a vállalkozás bevételeit, költségeit, céljait és lehetőségeit, fontos előtérbe helyezni az alábbi szempontokat. Az előnyök és hátrányok figyelembe vételével, számításokat végezve kell meghozni a vállalkozás szempontjából helyes döntést. Az egyéni vállalkozók által választott egyszerűsített vállalkozói adó abban az esetben előnyös, ha: a költségszámlákban kevés a levonható általános forgalmi adó, alacsony vállalkozói kivét miatt, magas az osztalékadó, az egyéni vállalkozás alacsonyabb költséghányaddal rendelkezik, Pl.: adótanácsadó (szellemi tudás, nincs tényleges költség), a negatív elszámolható általános forgalmi adó nem igényelhető vissza. Nem érdemes az egyszerűsített vállalkozói adót választani, amikor: magas a költséghányad, nagy értékű az eszközforgalom, a vállalkozás tevékenysége veszteséges, lehetséges az adókedvezmények érvényszerzésének szándéka, vállalkozásfejlesztés hazai vagy uniós forrásból. 24

24 Az egyszerűsített adózási formát azoknak javasolt választani, akik minimális költséghányaddal dolgoznak, ilyenek például a tanácsadók, ügyvédek. Ilyen esetekben viszont bevételi nyilvántartást kötelesek vezetni, ami alapján negyedévente meghatározzák az adóelőleg alapját és az adót. Amely egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választja, úgy mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadó vagy átalányadó, továbbá az általános forgalmi adó fizetése alól. Az egyszerűsített vállalkozói adó 30 százalékos mértékén felül, további költségekkel számolhatunk, mint például az önkormányzat által meghatározott helyi adókkal, a társadalombiztosítási- és vállalkozói járulékokkal, a cégautó adókkal, valamint a foglalkoztatottak után fizetendő rehabilitációs és szakképzési hozzájárulással. [Magyar Országgyűlés, 2011] 4.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján Általában azok a vállalkozások választották, akik 60 százalék alatti költséghányaddal tudnak működni, Azon vállalkozóknál, akik áttértek az egyszerűsített vállalkozói adóra, a relatív alacsony adóterhelés miatt javult azt adózási morál, illetve megszűnt a költségelés, más néven számlagyártás, Egy megvizsgált minta alapján, a vállalkozók ezen részének 6 százaléka teljesen törvényesen működik, ami kimagaslónak számít az adózás területén. [MTA, 2007] Az egyik interjúalany feltételezése szerint korábban a vállalkozók százaléka csalt adót az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése előtt úgy, hogy egyrészt kevesebb jövedelmet vallott, másrészt pedig a nyereségének egy részét fiktív számlákkal eltűntette, tehát elmondhatjuk, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó pozitívan befolyásolta az adózási morált. Ettől elhatárolva viszont, a vállalkozók egy része látva ezen adózási forma által kínált lehetőségeket, az adócsalási módszerek alacsony kockázatát, egyre inkább kezdik felismerni az adócsalásra ösztönző lehetőségeket.[semjén Tóth Fazekas, 2009] 25

25 5. Rejtett gazdaság Magyarországon A rejtett gazdaság, ami magában foglalja az informális, illegális, fekete, szürke, árnyék, nem megfigyelt tevékenységeket, amik azon jelenségek közé tartoznak, amelyek minden ország gazdaságában különböző mértékben megtalálható, tükörképet adva az adott ország gazdasági helyzetéről, gazdasági szereplők magatartásáról, a kormányzat, valamint a kormányzati intézkedések elfogadottságáról. Magyarországon a feketegazdaság a rendszerváltással egy időben kezdett növekvő tendenciába és ez a mutatószám évről évre egyre nagyobb értékeket mutat. A gazdasági jog folyamatos liberalizálása következtében sok lehetőség nyílik a visszaélésekre. [Belyó, 2008] Ez alól az egyéni vállalkozások sem kivételek. Magyarország rejtett gazdaságát az európai unióba való belépése előtt, 1997 és 2002 között megközelítőleg a GDP százalékát tették ki. [Elek et.al., 2009] Ez igen magas, hiszen a legtöbb EU országban, ahol viszonylag jó a közbiztonság, magas fokú az állami szabályozás, jó az adómorál, ott a rejtett gazdaság a GDP százalékát teszik ki. Magyarország sajnálatos módon az egyik vezető helyen van Olaszország, Románia, Bulgária és Észtország után. [Belyó, 2008] A rejtett gazdaság méretéről és változásáról pontos adatokkal nem rendelkezünk, ezekre az elmúlt évtizedek kutatómunkája alapján következtethetünk Adómorál és társadalmi következményei A rejtett gazdaság meglétét, elhelyezkedését, szerepét, negatív hatásait a társadalom nagyobb része elítéli és elzárkózik előle, míg egy kis részük a mostani gazdasági helyzet mellett elfogadja, illetve adott szituációban alkalmazkodik is hozzá. A racionális döntéshozó kétféle alternatíva közül választhat: vagy befizeti az adót és nyugodtan alszik vagy nagyobb jövedelem reményében vállalja a lebukás kockázatát és a vele járó büntetést. Sok esetben csak feltételezhetjük, hogy egy adott iparágban a versenytársak adót csalnak, amennyiben már gondolati szinten felmerül ez a kérdés, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a 26

26 piacon levő többi szereplő a jogosulatlan előnyöket kihasználva, agresszív árversenybe kezd, így belekényszerülve esetlegesen a többieket megelőzve ebbe a körbe és elkezd adót csalni. Ez viszont egy adócsalási spirált indíthat, ami beláthatatlan következményekkel jár, hiszen egy adott piacon minél többen folytatnak tisztességtelen magatartást, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az árverseny miatt a gazdasági szereplők közül egyre többen kényszerülnek hasonló helyzetbe. Ez a spirál viszont azt eredményi, hogy az állam folyamatosan változtatassa adózás környezetét, bezárja a már feltárt kiskapukat vagy, ami a legnépszerűbb, egyszerűen csak növelje az adókulcsok mértékét. A folyamatos változások egyre növekvő bizonytalanságot gerjesztenek, így csökkentve a piaci hatékonyságot és növelve a gazdaság makro kockázatát, mivel az egyre elszaporodó adócsalások által új adónemeket vezetnek be, továbbá gyakrabban előforduló, szigorúbb szabályozásokat végeznek. Meg kell említeni viszont, hogy az államnak nem lehet célja és nem is a rejtett gazdaság megszűntetése, csak annak visszaszorítása, illetve törekedni kell az ideális adózási szint elérésére. Nem érdemes több erőforrást befektetni a feketegazdaság felkutatásába, mint amennyi valójában megtérül. [Szántó, 2010] 5.2. A feketegazdaság okai Bonyolult és állandó változó jogszabályok az adózásban, Hiányos felügyelet, ellenőrzés, Adóparadicsomok kihasználása, Környezeti nyomások, versenytársak, vezetők hatására, Fenyegető tényezők. 27

27 5.3. Adónemek szerinti módszerek [Magyar Országgyűlés, 2011] Általános forgalmi adó Bevétel eltitkolás (összejátszás a vásárlóval), Klasszikus csalás: fiktív számlázás, import eltitkolás, Egyéb csalási módszerek, jogosulatlan visszaigénylés, Láncértékesítések, körbeszámlázás az Európai Unióban Társasági és osztalékadó Bevétel eltitkolás, Klasszikus csalás: fiktív számlázás, magánfogyasztás, Piacártól eltérő értékű, offshore számlák, költségátcsoportosítás, Könyvelési praktikák (écs, készlet, értékelések) Személyi jövedelemadó (egyéni vállalkozó - magánszemély) Bevétel eltitkolás (jövedelmek átsorolása), Klasszikus csalás: fiktív számlázás, Jogosulatlan adókedvezmények igénybevétele (adójóváírás) Személyi jövedelemadó és járulékok Bejelentés nélküli fekete foglalkoztatás, Nem legális foglalkoztatás (be nem jelentett, illetve alacsonyabb bérrel bejelentett munkavállalás). 28

28 Az elmúlt évek során sikerrel járt az APEH nyomozási jogának bevezetése hiszen, mint a mellékelt ábra is mutatja 2010-ig feketefoglalkoztatás visszaszorítása során jelentős sikereket ért el. 4. ábra A feketén foglalkoztatottak száma Magyarországon Forrás: MTI alapján Míg 2002-ben még viszonylag alacsonynak mondható fő tartozott a feketén foglalkoztatottak közé, úgy 2007-ig folyamatosan növekvő tendenciát mutatva, közel meghétszereződött ez a szám, majd elérte csúcspontját fővel. A hatóságok munkájának köszönhetően ez a szám 2010-re újra redukálódott több mint a felére, ami még így is nagyon magasnak mondható. Jelenleg nagyjából másfél millióra tehető azoknak a száma, akik ugyan aktív korúak, de jelenleg sehol nem foglalkoztatják őket. Ezeknek az embereknek egyre nagyobb teherrel kell megbirkózniuk, hiszen járulékos költségeik egyre csak nőnek, míg a másik oldalról bevételeik vagy egyáltalán nincsenek, vagy nagyon minimálisnak tekinthetőek. Ilyen kilátások mellett 29

29 folyamatos demotiváltság jellemzi őket, amit csak egy újratervezett munkahelyteremtő program segítségével lehetne megváltoztatni Vállalkozói jövedelemadó A vállalkozói jövedelemadó létezik, bár néha olyan, mintha nem lenne, hiszen olyan minimális az elvárthoz képest az ebből származó adózási bevétel, hogy joggal veti fel a kérdést, vajon azok a vállalkozások, akik évről évre veszteségesek, azoknak vajon miért érdemes még gazdasági tevékenységüket folytatniuk? A válasz igen egyszerű, mivel nem áll módjukban vállalkozói jövedelemadójuk után adót fizetni és leköltségelik magukat fiktív számlákkal, így elérve azt, hogy vállalkozásuk ne mutasson ki nyereséget. Ezt ki lehetne kerülni egy olyan egységes adómértékkel, aminél már a vállalkozó úgy gondolja, hogy ha mindent összevet, már nem éri meg adót csalni, hiszen a számlák megvásárlása is kiadás, a rengeteg adminisztráció már nem ér annyit, hogy adót csaljon. Fontosabb az, hogy ugyan valamennyivel kevesebb pénze lesz, de tevékenységét legálisan végzi, így elkerülve a lebukás veszélyét. 30

30 5.4. A rejtett gazdaság és az egyszerűsített vállalkozói adó Szakmai gyakorlatom során volt szerencsém több olyan egyéni vállalkozóval is találkozni, aki az elmúlt években tért át a személyi jövedelemadó utáni adózásról az egyszerűsített vállalkozói adózásra. Ezek közül az egyik vállalkozó egy személyes beszélgetés során megosztotta velem, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Elmondása szerint, amíg nem tartozott ebbe a körbe, volt rá precedens, hogy egy adóévben több költségszámlával rendelkezett, mint az a valóságnak megfelelt volna. Ha a valós nyereségből kellett volna adóznia, akkor a vállalkozás nem élte volna túl a következő évet. Amióta az egyszerűsített vállalkozói adó feltételeinek megfelel és adóalanya lehet ennek az adókörnek, nem volt kérdés számára, hogy az összes jövedelmét bevallja, hiszen ezzel az egyszerű és mégis kedvezményes lehetőséggel már nem éri meg kockáztatni. Véleményem szerint alacsony és a magas adókulcs is gerjeszti a feketegazdaságot, mivel az egyszerűsített vállalkozói adó megjelenésének kezdetén az egyszerűsített vállalkozói adózóknak meghatározott százalékért megérte fiktív számlát adni a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozóknak. A vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozóknak is, mivel a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs fedezetet nyújtott a 15 százalékos egyszerűsített vállalkozói adóra, helyi iparűzési adóra és a vállalkozásnál a különbözet plusz jövedelmet hagyott. A 15 százalékos korszakban volt elcsábulás, sokakat kerestek meg a cégek, hogy adjanak számlát. Olyan cégek keresték meg az egyszerűsített vállalkozói adózókat, akiknek költséget kellett elszámolni. Olyanokról is tudni, akik csak azért alapítottak vállalkozást, és tértek át az egyszerűsített vállalkozói adóra, hogy tudjanak ilyen számlákat adni. Amióta 25 százalékos adókulcs van, már nem éri meg ilyet csinálni. [Semjén Tóth Fazekas, 2009] Ezáltal a befogadó vállalkozások az általános forgalmi adót egy összegben levonásba helyezhették, ezért a pluszban adott százalék, jövedelem megtakarítást jelentett nekik, a magas társasági és osztalékadó, illetve személyi jövedelemadóval szemben. 31

31 Ugyanakkor hasonló hatást vált ki az egyszerűsített vállalkozói adó nagymértékű megemelése, amely 2012-ben kerül bevezetésre és 37 százalékos mértékű lesz. Így, az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalkozások, bevétel eltitkolásban érdekeltek, ezáltal gerjesztve a feketegazdaságot. 5.5.A gazdaság kifehéredése A rejtett gazdaság olyan összetett problémájú kategória, amit nem elég csupán egyetlen kormányzati intézkedéssel kezelni. [Lackó Semjén Fazekas, 2009] A gazdaság kifehéredése tulajdonképpen négyféle területen valósulhat meg: A foglalkoztatás, amennyiben a munkáltatók a ledolgozott időnek és bérnek megfelelően bejelentenék a munkavállalóikat, A bérek, amennyiben minden jövedelmet bevallanánk, és a szerint adóznánk, A fogyasztás Az értékesítés, fogyasztás fehéredése, számlaadás. [Bíró Vincze, 2009] A rejtett gazdaság csökkentését célzó intézkedések megoldásai az adó és járulékterhek csökkentése, megcélozva azt a célcsoportot, akik a legnagyobb mértékben rejtik el jövedelmeiket. Nehezen adóztatható csoportok számára egy különleges adózási formát hoz létre, csökkentenék az adminisztratív költségeket, továbbá az ellenőrzés hatékonysága és az elrettentő büntetési összegek növelése akár ösztönzően is hathatna a társadalom e részére. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy az adózók nagy része elveszítette a kormányzatba vetett bizalmát, úgy érzik, hogy a befizetett adók eltűnnek. [Lackó Semjén Fazekas, 2009] A cél mindenképpen a lehetőség felkutatása, amely által a most rejtett gazdaságban való tevékenységek legálissá válik. Ez csak a szigorítások és motiválások összehangolásával történhet meg. A motiváció itt különösen fontos, hiszen amennyiben csak a tiltó intézkedések 32

32 kerülnek napirendre, úgy a rejtett gazdaságban részt vevő társadalom ezen intézkedések mellett is megtalálná a lehetőséget a rejtett jövedelmek realizására. [Belyó, 2008] A feketegazdaság fehérítéséből származó adóbevételek nagyon fontosak lennének a ország számára. [Bíró Vincze, 2009 p.103] Amennyiben az ország olyan adóterheket vetne a vállalkozásokra, ami mellett nem okoz problémát a megélhetés, illetve a folyamatos vállalkozás mentésének gondolata, ha ezek a feltételek valóban adottak lennének, úgy a gazdaság kifehéredése önmagát generálhatná. Ilyen lehetőségek mellett nem érné meg azt a kockázatot a csalás, a lebukás veszélye, az adózók áttérnének a legális megoldásokra A rejtett gazdaságból való kilépés - esettanulmány Magyarország legnagyobb futárszolgálata nevezzük A nak 2006 nyarán a korábbi időszaktól eltekintve a teljes kifehéredés mellett döntött. Korábban ez ilyen nagy vállalkozásnál nem fordult elő, mivel ezen a területen kizárólag magyar tulajdonban levő kisés középvállalkozások, így egy olyan területre nyerünk betekintést, ahol kifejezetten érintett a feketegazdaság ban a futárszolgálatok összes árbevétele elérte a 2,5 milliárd forintot, ebből több mint 50 százalékát eléri az öt legnagyobb vállalkozás együttes piaci részesedése, ugyanakkor, a 12 legnagyobb piaci szereplő is maximum a piac 70 százalékát jelenti, így a maradék 30 százalékukat csak néhány fős vállalkozás osztozik. A legtöbb vállalkozás azonos módon dolgozik, mindenhol használják a biciklis, autós és motoros futárokat is. A különböző technológiák nem mutatnak eltérést a vállalkozás jövedelmezőségében. A legnagyobb vállalkozások főt foglalkoztatnak, míg a kisebb futárszolgálatok csak főt. Az illegálisan vagy féllegálisan foglalkoztatottak havonta ezer nettó fizetést kapnak, míg a teljesen bejelentett futárok ennél jelentős ezer forinttal, alacsonyabb bérrel 33

33 kalkulálhatnak augusztusa előtt korábban egyetlen vállalkozás sem volt, aki teljesen legálisan működött volna a piacon. A leggyakrabban alkalmazott módszerek ebben az időszakban a következőek voltak. 1. A foglalkoztatottak egy része csak minimálbérre van bejelentve és a fizetésének fennmaradó részét pedig zsebbe kapja. 2. A nagyobb termelési költségekkel működő autós, motoros futároknál jellemző a költségelés, ami a vállalkozások részéről nagyobb mennyiségű üzemanyag számla vásárlásával jár, ami ugyan újabb költségekkel jár, de a vállalkozásnak még így is megérti. 3. Az alkalmazottakat csak négyórás munkaidőre jelentik be, akik emellett még alvállalkozóként is működnek. 4. Több vállalkozás egymáshoz társul annak érdekében, hogy alvállalkozási szerződéseiket törvényesnek tűntessék fel, így papíron egymás futárjait alkalmazzák, míg a gyakorlatban a futár csak a saját cégének dolgozik. 5. A vállalkozások tulajdonosai kétévente új cégeket alapítanak más székhellyel, mégis ugyanazt az ügyfélkört szolgálják ki. Visszatérve a kiinduló pontunkhoz, A vállalkozásról fontos tudni, hogy a budapesti futárpiac legnagyobb résztvevője ben nettó árbevétele elérte a 450 millió forintot, továbbá foglalkoztatottainak száma eléri a főt augusztusa előtt ez a vállalkozás is alkalmazta a korábban felsorolt adócsalási módszerek mindegyikét, de a változtatás mellett a következő érvek szóltak. Három motiváló tényező hatására kezdeményezték ezt a programot: 1. Korábbi adócsalásból származó pszichológiai költség 2. A lebukástól való félelem és annak előrelátható anyagi költsége 3. A színlelt szerződések lejárta 2006 augusztusában az első lépéseket megtéve, az összes munkavállalóját bejelentették a valóságnak megfelelő összegre. A programot elősegítették azok a tényezők, hogy a 34

34 vállalkozás évek óta vezető pozícióban állt a piacon így versenyelőnyt élvezett a többi piaci szereplővel szemben, továbbá munkavállalóikkal sikerült bizalmi viszonyt kialakítani, akik lojalitást mutattak a vállalat felé. Ezek a tényezők különböző mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat működése továbbra is sikeres legyen. A sikeresség abban rejlett, hogy a teljes kifehéredés által felmerült adóterhekkel járó pluszköltségeket különböző mértékben tudják megosztani a vállalat, a munkavállalók és a vevők között. Ennek mértékét a gazdasági szereplők tűréshatára, mint például a vevők árérzékenysége, a munkavállalók bérérzékenysége befolyásolta. A vevők reakciója váltotta ki a legnagyobb bizonytalanságot, hiszen a vásárlói kör a főszereplője egy vállalkozásnak. A tervezett 30 százalékos emelés fedezte volna a költségek nagyobbik részét, de ilyen mértékű áremelést nem mertek megkockáztatni, így végül 20 százalékkal növelték áraikat. Az áremelést követő fél éven belül 10 százalékkal csökkent a bevételük, de a második félévben sikerült ezt a veszteséget realizálniuk. Marketing kampányként használták fel a programot, összes vevőjüket levélben értesítettek az áremelés okáról. A kampány elérte célját és a vevők továbbra is támogatták a vállalkozást, ezzel jelezvén, hogy jó úton haladnak a cél elérésében. A vállalkozás vezetője szerint a legfontosabb a hitelesség volt, a vevők valóban elhitték, hogy a legális foglalkoztatás megteremtése miatt emelnek árakat, így biztosítva a felmerülő költségekre a fedezetet. A futárokat, alkalmazottakat nem zavarta az a tény, hogy nem teljesen legálisan vállalnak munkát, sokaknak a fő szempontot a minél nagyobb mértékű fizetés jelentette. Mivel a 20 százalékos áremelés nem fedezte a felmerülő pluszköltségeket, így a munkavállalók jövedelmének csökkentésére is szükség volt, amit a tervezett 10 százalék helyett a progresszív adózás miatt százalékos bércsökkentés bizonyult szükségszerűnek. Ez a munkavállalók egy részét a cég elhagyására késztetett, míg a másik oldalon, volt olyan, aki épp a legális foglalkoztatás érdekében jött át egy másik cégtől A futárszolgálathoz munkát vállalni. Az első pár hónapban a futárszolgálat jövedelmezőségében hol veszteséges, hol pedig nullszaldós volt, a profit nagymértékű csökkenése váratlanul érintette a vállalatvezetőket, mivel nem tudták pontosan megbecsülni a váratlan kiadásokat. Mindezek ellenére a befektetett 35

35 munka és a kitartás nem volt hiába, a továbbiakban jelentősen javult a helyzet ezen a területen is. A vállalkozás vezetői a kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a versenytársak legyenek partnerek ebben a programban, 2006 nyarán még megbeszélést is tartottak, ahol a konkurenciát képező vállalkozások többsége nem látta okát a váltásnak, csupán 3-4 vállalkozás jelezte követő szándékát. Azzal, hogy a piac két nagy vállalkozása a törvényes működésre tért át, a többiek pedig a szürke- vagy feketegazdaságban maradt, egyfajta versenytorzító hatás lépett életbe a törvényesen működő vállalkozások hátrányára, ugyanakkor a program összességében sikeresnek mondható, hiszen a cégek a legális működés óta is nyereségesen tudnak működni.[fazekas, 2009] 36

36 6. Az egyszerűsített vállalkozói adózás és a vállalkozási jövedelemadózás összehasonlítása között. Fontosnak tartom megvizsgálni 2003 és 2011 között az személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, vállalkozói jövedelemadó, osztalékadó és egyszerűsített vállalkozói adó változásait, mivel az elmúlt évek során ezek az adónemek nagymértékben megváltoztak. 3. táblázat Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő progresszív adótáblázat Magyarországon Év Jövedelem Adó mértéke Ft 20% Ft és a Ft-on felüli rész 30%-a Ft -tól és az Ft on felüli rész 40% Ft 18% Ft Ft és a Ft on felüli rész 26% Ft - tól Ft és az Ft on felüli rész 38% Ft 18% Ft tól Ft és az Ft on felüli rész 38% Ft 18% Ft - tól Ft és az Ft felüli rész 36 % -a Ft 18% Ft - tól Ft és az Ft on felüli rész 36 % Ft 18% Ft - tól Ft és az Ft on felüli rész 36 % Ft 18% Ft - tól Ft és az Ft-on felüli rész 2010 * 36% Ft 17% Ft - tól Ft és az Ft on felüli rész 32 % 2011* Összes jövedelem 16% 2012* Összes jövedelem 16% Forrás: saját táblázat, az APEH adatai alapján *Az összevont jövedelem adóalap kiegészítése 27 százalékkal megnövelt összege. 37

37 Az alábbi táblázat jól mutatja az személyi jövedelemadó változását az elmúlt években január elsején egykulcsos adórendszer került bevezetésre, melynek mértéke a személyi jövedelemadó által meghatározott bevétel 16 százaléka felbruttósított előtti jövedelemre vetítve 20, 32 százalék - ami első hallásra talán egységesebbnek és átláthatóbbnak tűnik, viszont semmiképpen nem mondható igazságosnak. Míg 2003-ban a személyi jövedelemadó adózása sávosan progresszíven történt, tehát bizonyos értékhatár után a magasabb bevétellel rendelkezők, magasabb adót fizettek, addig az alacsonyabb értékhatárt elérők kevesebbet pénzzel járultak hozzá az állam bevételeihez. Jelenleg az személyi jövedelemadó fizetése lineárisan történik, tehát mindenki egyforma arányban járul hozzá a közterhekhez. 4. táblázat Az egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke Évek Adókulcs 18% 16% 16% 16% 16% 16%*** 10%**** 10% 10% %* 10%** 10% Forrás: Saját ábra, évi CXVII törvény alapján *5 millió Ft-ig 10 százalékos SZJA kulcs, az SZJA törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minősül. ** 50 millió Ft-ig 10 százalékos SZJA kulcs, az SZJA törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka de minimis támogatásnak minősül. *** Január 1. Június 31. **** Július 1. December 31. Ahogy a táblázat is mutatja, az osztalékadó 2009-től kezdve csökkent és egykulcsossá vált, így fokozatosan csökkentve a vállalkozások terheit. 5. táblázat Osztalékadó mértékének változása Évek Adókulcs 20 %* 25 %* 35 %** 35 %** 25% 16% 16% Forrás: saját táblázat, APEH adatai alapján 38

38 *a vállalkozó a költségei között elszámolt vállalkozói kivét 30 %-áig ** a vállalkozó a költségei között elszámolt vállalkozói kivét 30 %-át meghaladó részre Az általános forgalmi adó mértéke néhány évente biztosan változik január 1-től az új adótörvényben meghatározott 27 százalékos adókulcs lép életbe. 6. táblázat Általános forgalmi adó mértékének változásai Évek től 2009 Adókulcs 12 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5% 25 % 15 % 15 % 20 % 20 % 18 % 18% - 25 % 20 % % 27% Forrás: saját táblázat, HVG alapján Az egyszerűsített vállalkozói adó az évek folyamán több fontos változáson is keresztülment. 7. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adó mértékének változása Változások Éves árbevételi limit Adóráta Január Ft 15% Január Ft 15% Október Ft 25% Január Ft 25% Január Ft 30% Január Ft 30% Január Ft 37% Forrás: saját táblázat, APEH adatai alapján Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a táblázat adataiból jól látható, hogy október 1-től 15 százalékról 25 százalékra növekedett, ugyanakkor szeptember 1-től a kedvezményes általános forgalmi adó mértéke is megemelkedett 15 százalékról 20 százalékra (lásd 6. táblázat). További szigorítást jelentett január elsejétől az egyszerűsített vállalkozói adó 39

39 25 százalékról 30 százalékra módosítása, melyet részben kompenzált az általános forgalmi adó mértékének 20 százalékból 25 százalékra emelése. Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan hatott az egyéni vállalkozás adó- és járulékterheinek alakulására az adótörvények változása. Számításaim során feltételeztem, hogy a bruttó árbevétel standard forint a vizsgált évek során. Azért döntöttem a bruttó változása mellett, mivel így jobban kimutatható az adóteher nagyságának változása. A táblázatban csak az egyszerűsített vállalkozói adó törvény szerinti vállalkozói terhekkel kalkuláltam és nem számoltam a vállalkozás jövedelem szerinti adózás egyéb elszámolható költségeivel, ilyen például az anyagköltség, alkalmazottak bére, gépjárművek költsége, illetve az alkalmazottak járulék terhei. 8. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2003 évben Megnevezés Vállalkozói jövedelemadó Egyszerűsített vállalkozói szerint adó szerint Bruttó árbevétel Áfa* Nettó árbevétel Vállalkozói kivét ( Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (18 %) Egészség biztosítás (11 %) Iparűzési adó (2 %) Egyszerűsített vállalkozói adó (15 %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (18 %) Vállalkozói osztalékadó** Adó és járulékteher összesen: Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 25 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **vállalkozói osztalékadó számítási módja: a vállalkozói kivét 30 százalékáig az adó mértéke 20 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 35 százalék. 40

40 Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozó kivét a kötelezően előírt Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a évi C. törvény alapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat ban az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésekor igen csábító volt ez az új adózási forma, mivel a bruttó bevétel 15 százalékát kellett egyszerűsített vállalkozói adóként fizetni a 25 százalékos általános forgalmi adókulcs mellett, így a vállalkozó zsebében maradt az általános forgalmi adó egy része bruttó árbevétellel számolva, forint volt az egyszerűsített vállalkozói adó és forint volt az általános forgalmi adó. A kettő különbözete forint, mely összeg a vállalkozásnál maradt, illetve biztosítékot nyújtott a vállalkozás járulékainak fedezetére és az iparűzési adóra. Így 2003-ban az összes adó- és járulékteher forint, az árbevételben megjelenő általános forgalmi adó forint. A vállalkozásnál maradt nyereség forint. Összehasonlítva a vállalkozói jövedelemadó szerinti adó- és járulékterhekkel, ami forint. Ez az összeg tartalmazza a forint általános forgalmi adót, forint nyugdíjbiztosítási járulékot és forint egészségbiztosítási járulékot forint iparűzési adót és forint vállalkozói jövedelemadót és forint osztalékadót. Nem életszerű azonban a vállalkozói jövedelemadózás költségmentessége. Ezzel azt szeretném bemutatni, hogy olyan vállalkozás, amely nem rendelkezik költségszámlákkal az egyszerűsített vállalkozói adó előtt rákényszerült a csalásra. 41

41 Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésétől számított 8 év múlva újra megvizsgáltam ugyanezen adatokkal, de az ebben az évben hatályos adó- és járulék mértékek figyelembe vételével. 9. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2011 évben Megnevezés Vállalkozói jövedelemadó Egyszerűsített vállalkozói szerint adó szerint Bruttó árbevétel Áfa* Nettó árbevétel Vállalkozói kivét ( Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (24 %) Egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %) Egyszerűsített vállalkozói adó (30 %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás (14 %)** Adó és járulékteher összesen: Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 25 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az évi LXXVI. tv. az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ max Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozó kivét a kötelezően előírt Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a évi C. törvényalapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat. A évi egyszerűsített vállalkozói adó számításánál, az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 30 százalékra emelkedett, az általános forgalmi adó 25 százalék maradt. A kétféle 42

42 adózást összehasonlítva megállapítható az adó- és járulékteher szűkült 2011-re. A vállalkozói adózás szerint forint, 2003-hoz képest forinttal csökkent, az egyszerűsített vállalkozási adó forintra nőtt forintról. Elvesztette nagy előnyét az egyszerűsített vállalkozói adó a különböző többszöri módosítás miatt (általános forgalmi adó, járulékterhek növekedése a minimumbér kétszerese miatt, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó mértékének emelése) A 2011 novemberében elfogadott törvénymódosítások ismeretében előre vetítem a 2012-es adóévben várható változások számokban mérhető változásait. 10. táblázat Vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben Megnevezés Vállalkozói jövedelemadó szerint Egyszerűsített vállalkozói adó szerint Bruttó árbevétel Áfa* Nettó árbevétel Vállalkozói kivét ( Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (24 %) Egészség biztosítási- és munkaerőpiaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %) Egyszerűsített vállalkozói adó ( %) Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás ( %)** Adó és járulékteher összesen: Forrás: saját szerkesztés, önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 27 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az évi LXXVI. tv.az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ max Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam 43

43 Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozói kivét a kötelezően előírt Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Más költséget nem számolt el. Az iparűzési adó számítása a évi C. törvény alapján került megállapításra. Alkalmazottat nem foglalkoztat. Az évek közötti diagramon jól látható, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó előnye a vállalkozások jövedelmi adózásával szemben elveszette előnyét. 5. ábra Vállalkozói jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adójárulékterhének összehasonlítása 2003, 2011 és es években Forrás: Saját készítés 8.. 9, 10. számú táblázat eredményei alapján A 8., 9., 10. számú táblázat adó- és járulékterhek adataiból készített 5. számú ábrán jól kitűnik, hogy a vállalkozói jövedelemadózás adó- és járulékterhe 2003-tól folyamatosan csökkent, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az egykulcsos adó bevezetése miatt a személyi jövedelemadó mértéke folyamatosan csökkent, ugyanez jellemző a vállalkozói jövedelemadóra és az osztalékadóra is. Az egyszerűsített vállalkozói adó folyamatosan növekedett és 2012-re utolérte, sőt 12 százalékos költséghányaddal számolva (11. táblázat) meghaladta a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó adó- és járulékterheit. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó legalább 12 százalékos költséghányaddal rendelkezik, úgy az adó- és járulékteher a következőképpen alakul. 44

44 11. táblázat A vállalkozói jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás összehasonlítása 2012 évben 12 százalékos költséghányad mellett Megnevezés Vállalkozói jövedelemadó szerint Egyszerűsített vállalkozói adó szerint Bruttó árbevétel Áfa* Nettó árbevétel Vállalkozói kivét ( Ft/hó) Nyugdíjbiztosítás (24 %) Egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulék (1,05%+0,5 %+1 %) Iparűzési adó (2 %) Egyéb költségek Egyszerűsített vállalkozói adó (37 %) Vállalkozói osztalékadó (16 %) Egészségügyi hozzájárulás ( %)** Adó és járulékteher összesen: Forrás: saját táblázat önálló számolás alapján *általános forgalmi adó mértéke 27 százalék, melyet az állami költségvetésbe fizet be a vállalkozó így azt a bevételei között nem tartja nyilván. **az évi LXXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról meghatározza, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határ maximum Ft, ezért ezzel az összeggel számoltam Fenti adatok számításakor azt feltételeztem, hogy a vállalkozói kivét a kötelezően előírt Ft/hó és a járulékok megfizetése is ez alapján történt. Bevételei 12 százalékának megfelelő költségszámlával rendelkezik és az egyszerűség kedvéért a számlák áfa tartalmát nem helyezheti levonásba v. nincs is áfa tartalmuk. Az iparűzési adó számítása a évi C. törvény alapján került megállapításra novemberében az adórendszer évi módosítása kapcsán nagy port kavart és megkérdőjeleződött az egyszerűsített vállalkozói adó léte. Dolgozatom véglegesítésekor már véglegesítették az egyszerűsített vállalkozói adó 37 százalékra történő felemelését. Felvetődik a kérdés kinek éri meg menni vagy maradni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól. 45

45 Az egyszerűsített vállalkozói adó 7 százalékponttal való emelése már a 2011-es év végére tömeges kimenekülést jelenthet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól, mivel 12 százalékos költséghányaddal számolva a vállalkozói kivét változatlan megtartása mellett az egyszerűsített vállalkozói adó járulékterhe meghaladja a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerinti egyéni vállalkozó általános forgalmi adó, járulék és személyi jövedelemadó terheit. Szakdolgozatom további részében a évi egyszerűsített vállalkozói adóbevallási adataiból kiindulva elemzem az egyszerűsített vállalkozói adót, ezen belül az egyéni vállalkozók alapján az egyszerűsített vállalkozói adó teljesítményértéket, az egyszerűsített vállalkozói adó bevételének sávok, szakmai csoportok- és foglalkoztatás szerinti megoszlását új változásokat hozott, a korábbi egyszerűsített vállalkozói adózási tapasztalatokkal ellentétben, újra bevezették a számlaőrzési kötelezettséget, miszerint a beszerzést bizonyító számlákat a következő adóbevallástól számított öt évig meg kell őrizni. Továbbá bevezették a cégautó fizetési kötelezettséget, illetve minden olyan egyszerűsített vállalkozói alanyt érintett a szakképzési hozzájárulás fizetésének problémája, aki munkaviszony keretein belül, magánszemélyt foglalkoztat. 6. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adóból befolyt összegek Forrás: saját ábra KSH adatai alapján Enyhítést hozott viszont a világválság hatása a bevételi értékhatárok területén, mivel év közben 26 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban APEH, jelenleg NAV Nemzeti Adó és Vámhivatal) adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni és társas vállalkozások évi bevételi teljesítménye alapján elérte a

46 milliárd forintot (14. számú táblázat), az egyszerűsített vállalkozói adó nagyságának pénzforgalmi teljesítménye pedig a 169,7 milliárd forintot, ez 3,2 milliárd forinttal növekedett a bázisidőszakhoz képest. A növekedés indexe szerény, mindössze 102, 7 százalék, ami másfél százalékponttal kevesebb, mint a vizsgált inflációs ráta, ez utóbbi azt a gondolatot erősítette, hogy a recesszió hatása az egyszerűsített vállalkozói adózást választó réteget is elérte. [Schablik, 2011] 12. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások részaránya a kiemelt tevékenységi körökön belül EVÁS VÁLLALKOZÁSOK RÉSZARÁNYA A KIEMELT TEVÉKENYSÉGI KÖRÖKÖN BELÜL EGYÉNI VÁLALKOZÓK TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ÁGAZATI SZAKMAI CSOPORTOK BEV.TE BEV.TE SZÁM- SZÁM- LJ. LJ. ARÁNY ARÁNY ARÁNY ARÁNY FELDOLGOZÓIPAR 52,8 44,4 47,2 55,6 INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 29,0 16,8 71,0 83,2 SZAKAMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEV. 39,8 28,9 60,2 71,1 Előzőből: jogi tevékenység 59,0 46,5 41,0 53,5 számvit. könyvvizsg. adószak. tev. 38,9 26,4 61,1 73,6 ép. mérnöki tev., műsz.vizsg.elemzés 33,1 24,3 66,9 75,7 ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLG.-T TÁM. TEV. 65,1 45,5 34,9 54,5 OKTATÁS 61,3 41,5 38,7 58,5 HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOC.ELL. 38,4 29,2 61,6 70,8 MINDÖSSZESEN: 44,1 30,5 55,9 69,5 Forrás: SZAKma, 2011 Ebben a táblázatban arányokat mutatok be arról, hogy a szakmai csoportokat milyen részarányokra bontják az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében. Az egyszerűsített vállalkozói adózás szerint adózó és a társas vállalkozásokat meglehetősen széles tevékenységi kör jellemzi. Talán jellemzőnek is mondhatnánk, hogy az egyszerűsített 47

47 vállalkozói adózói kört képviselő alanyok 43 százaléka a szakmai, tudományos vagy műszaki körbe tartozik. A következő táblázatban a vállalkozások számát, valamint azok megoszlását mutatja bevételi sávok szerinti bontásban. BEVÉTELI SÁVOK 13. táblázat Egyéni vállalkozások száma megoszlásuk szerint EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLL. ÖSSZ. részarány fő/db EGYÉNI VÁLLALKOZÓK TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK megoszlás megoszlás fő db (%) (%) (%) 0-2,5 M Ft , , ,4 2,5-5 M Ft , , ,6 5-7,5 M Ft , , ,2 7,5-10 M Ft , , , M Ft , , , M Ft , , , M Ft , , ,5 Mindösszesen: , , ,0 Forrás: SZAKma 2011 Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az összes egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozó vállalkozás, több mint 1/3 része évi 2,5 millió alatti bevételt realizált. Az egyéni vállalkozók 46, 8 százalékára érvényes ugyanez. Ezekre az egyéni vállalkozókra mondhatjuk, hogy önfoglalkoztatók, valójában a szakirodalom szerint nem is jelentenek valódi vállalkozást, még mikro-vállalkozást sem, csupán a létfenntartás a céljuk, aminek az oka, hogy a vállalkozások rájöttek arra, hogy állandó jelleggel nem érdemes foglalkoztatni őket, csupán amikor a szolgáltatásaira szükség van, úgy számla fejében néhány óra erejéig igénybe veszi, így elkerülve a foglalkoztatási kényszert. Az 5 millió forint alatt a vizsgált adózók 54 százaléka és 7,5 millió forint alatt az összes egyszerűsített vállalkozói adókör 2/3 része, tehát egyéni és társas vállalkozás tartozik 48

48 ide. Megjegyzendő, hogy a 15 millió fölötti sávhatárba az összes egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozás mindössze 15 százaléka tartozik. Megdöbbentő eltérést mutat az egyéni vállalkozók teljesítményének megoszlása, amely szerint az egyéni vállalkozások 79 százaléka, tehát 2009-ben fő 7,5 millió alatti jövedelmet vallott be, ebből 46 százalékuk fő csupán 2,5 millió alatti jövedelemre tett szert. 14. táblázat Egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások éves árbevétele EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓZÁST VÁLASZTÓ VÁLLALKOZÁSOK BEVÉTELI TELJESÍTMÉNYE ÉS ANNAK MEGOSZLÁSA ÁRBEVÉTELI SORONKÉNT EGYÉNI ÉS EGYÉNI TÁRSAS TÁRSAS VÁLL. VÁLLALKOZÓK VÁLLALKOZÁSOK BEVÉTELI SÁVOK ÖSSZ. M Ft részarány részarány részarány M Ft M Ft (%) (%) (%) 0-2,5 M Ft , , ,9 2,5-5 M Ft , , ,7 5-7,5 M Ft , , ,8 7,5-10 M Ft , , , M Ft , , , M Ft , , , M Ft , , ,3 Mindösszesen: , , ,0 Forrás: saját táblázat SZAKma,2011 Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozások bevételi teljesítményének megoszlása alapján 2/3-át a társas vállalkozások, míg 1/3-át az egyéni vállalkozók teszik ki. Az egyéni vállalkozások teljesítmény értéke 204,6 milliárd forint és ebből a milliós bevételi sávhatárba, az összes egyszerűsített vállalkozói adózás hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó bevételének 18,1 százaléka tartozik. A kutatásomban vizsgált évek bruttó árbevételét forinttal kalkuláltam, mivel ebben a bevételi sávban volt a legmagasabb az érték milliós bevételi sávban van az egyéni vállalkozások 7,2 százaléka, összesen 3057 fő és a bevételi teljesítmény-érték millió forint volt. 49

49 7. ábra Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó vállalkozók megoszlása 2009-ben a munkavégzés jellege szerint. Forrás: saját ábra SZAKma, 2011 alapján Mint az alábbi ábra is mutatja, az egyéni vállalkozói kör 29 százaléka főfoglalkozású, 42 százalékuk olyan mellékfoglalkozásúak, akiknek munkaviszonya eléri vagy meghaladja a heti 36 órát, 28 százalékuk pedig nyugdíjas. A teljesítményarányuk alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szerepe kimagasló. A kutató munkáim alapján a 2003, 2011 és 2012 évet összehasonlító táblázatok és a 2009-es egyszerűsített vállalkozói adóbevallások vizsgálatok során arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenleg ez alá az adózási forma alá tartozó vállalkozóknak már igenis szükséges vagy legalábbis megfontolandó a személyi jövedelemadózáshoz való visszatérés. A gyakorlatból tapasztalhattuk, hogy azok a vállalkozók választották korábban az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózást, akiknek jellemzően nagyon kevés költségük volt a tevékenységükből származó bevételeikkel szemben. A 2012-es év 37 százalékos emelése bár az általános forgalmi adó adókulcsa kedvezőbb lesz, viszont csupán az egyéni vállalkozások kis szegmensének lehet továbbra is hasonlóképpen jövedelmező ez az adózási forma, ilyenek például azok a kényszervállalkozások, akik csak számú táblázatban látható - évi 2,5 millió vagy annál kisebb jövedelemre tesznek szert, hiszen nekik elsődleges céljuk az önfenntartás és nem a fejlődés. 50

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Társasági adó. Gyakorlat

Társasági adó. Gyakorlat Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke

Részletesebben

II./ Bevallási időszak év hó naptól év hó napig.

II./ Bevallási időszak év hó naptól év hó napig. BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap... adóévről HALMAJ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ 1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ Adókötelezettség, az adó alanya Adóbevallási és adófizetési kötelezettség

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Monorierdő Községi Polgármesteri Hivatal Az adóhatóság címe: 2213 Monorierdő, Béke köz 13. Az iparűzési adószámla

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS Szigetvár Város Önkormányzata 1/9 Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 Szigetvári Polgármesteri Hivatal Iktató Költségvetési és Adóosztály

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről tölti ki! Benyújtás, postára adás napja év hó

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1. Önkormányzati szám: Iktatószám: Érkezés időpontja:...

Részletesebben

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkezett: Előadó: Tiszasziget Polgármesteri

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2011. adóévben a Jászszentandrás község önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben SZENTMÁRTONKÁTA önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Mérlegképes Továbbképzés

Mérlegképes Továbbképzés Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Mérlegképes Továbbképzés Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA 2013. július 1- jei állapot 1 Kisadózó vállalkozások tételes adója: KATA 2012. évi CXLVII. törvény A törvény

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő 2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról Kópháza Község Önkormányzatának Adóhatósága 9495 Kópháza, Fő u. 15. Tel./fax: 99/531-038 E-mail: adougy.kophaza@mailmax.hu Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás(postára adás) időpontja: 201 év.hó..nap... aláírás

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévről KÖKÉNY községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről KÖRJEGYZŐ 7666. Pogány, Széchenyi

Részletesebben

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.)

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ZSÁMBÉK VÁROS önkormányzat illetékességi adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:...

Részletesebben

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 3/1 I. Bevallás jellege 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás 3. Előtársasági bevallás 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása 5. Év közben kezdő adózó bevallása 6. Naptári évtől eltérő

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben az Ordacsehi önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóévben Vaszar önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben