Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Az egyéni vállalkozások adóellenőrzésének rendszere, adózásának, járulékfizetésének szabályai és az ehhez kapcsolódó kedvezmények rendszere Zala megyében Belső konzulens: Dr. Szekeres Diána Külső konzulens: Pestiné Lukács Ágnes Makár Brigitta Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány 2011

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Makár Brigitta büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, hallgató aláírása 2

5 Tartalomjegyzék 1. Témafelvetés Bevezetés A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kialakulása és szervezetei A kutatási rendszer bemutatása Az egyéni vállalkozások jogszabályi háttere Az egyéni vállalkozás tartalmi elemzése A NAV adóellenőrzései rendszere általánosságban A NAV adóellenőrzési rendszere az egyéni vállalkozások tekintetében Az ellenőrzés folyamata az egyéni vállalkozásoknál Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjai Felkészülés az ellenőrzésre A vizsgálati program A megbízólevél kiállítása Az értesítés A megbízólevél átadása, átvétele Az ellenőrzés megkezdésének általános feltételei A tényállás feltárása A jegyzőkönyv Határidők Az elévülésről Lehetséges szankciók Adóbírság Késedelmi pótlék Mulasztási bírság Az adóhatósági intézkedések Jogorvoslati lehetőségek Az észrevétel Fellebbezés Felügyeleti intézkedés Bírósági felülvizsgálat Az egyéni vállalkozásokat érintő adózási folyamat bemutatása Adózási folyamat az Szja törvény alapján Eva törvény alapján történő adózási folyamat

6 5. Az egyéni vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége Az egyéni vállalkozások adózásához és járulékfizetéséhez kapcsolódó kedvezmények Az egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó fizetendő egyéb adónemek Elemzés, statisztikák Befejezés Felhasznált irodalomjegyzék...87 Fogalomtár Rövidítésjegyzék Táblázatjegyzék Diagramjegyzék Ábrajegyzék Galéria Mellékletek számú melléklet: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint október 1-jéig számú melléklet: A kiértékesítés kori kérdőívet számú melléklet: Kérdőív az egyéni vállalkozásokról Zala megyében számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat számú melléklet: Kérdőív összesítő táblázat II. (személyi rész)

7 1. Témafelvetés Bevezetés Magyarország lakosságának mintegy 4%-a egyéni vállalkozó, ami azt jelenti, hogy minden 24. ember rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. (A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2011-ben lásd: 1. számú melléklet). Területi eloszlás szempontjából Budapesten és Pest megyében él a legtöbb, azt követik a nyugat- dunántúli megyék, Zala, Vas, Győr- Moson Sopron, majd az északmagyarországi és dél- dunántúli régiók- derül ki a CompLex Kiadó adatbázisából. Látható tehát, hogy Zala megye milyen kiemelkedő helyen helyezkedik el vállalkozási kedv tekintetében. Dolgozatomban ezen népes csoport egyéni vállalkozói oldalát szeretném bemutatni jogszabályi háttere, adózási, járulékfizetési kötelezettsége, valamint az Adóhatósághoz kötődő viszonya szempontjából, mindezt kiegészítve a Zala megyében végzett kérdőíves kutatásom eredményeinek kiértékelésével. A dolgozatom megírásában az iskolai tanulmányaimra, valamint a szakmai gyakorlatom során elsajátítottakra támaszkodtam, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) Zala Megyei Adóigazgatóság Egyéni Vállalkozások Ellenőrzési Osztályán töltöttem. A feladatom főképp az adminisztráció munkálatokra terjedt ki, valamint segédkeztem az ellenőrzési folyamat kiválasztási részében, anyagokat gyűjtöttem főképp az internetről, valamint a napi lapokból az adóhatóság látókörébe került adófizetőkről, továbbá anonim esettanulmányok segítségével, láthattam, hogy épül fel a NAV adóellenőrzési folyamata. A témaválasztásomban főképp a szakmai gyakorlati helyem volt a döntő tényező, melyből kifolyólag az ellenőrzés témája és az egyéni vállalkozók köre adott volt. Ezt egészítettem ki az adózási folyamattal, adó-illetve járulékfizetési kötelezettségekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó kedvezményekkel. Dolgozatom első felében áttekintem a témához kapcsolódó szakirodalmat, szakkönyveket, szakcikkeket, tájékoztatókat valamint internetes forrásokat, továbbá a dolgozat második felében pedig a kvantitatív kutatási módszerre helyezem a hangsúlyt a Zala megyében tevékenykedő egyéni vállalkozókra fókuszálva, melyet egy kérdőíves kutatással kívánok alá támasztani 50 fő alkotta mintával. 5

8 A bevezető részben a bemutatom a NAV kialakulását, szerveit a gyakorlati helyre magasabb hangsúlyt fektetve, azaz a Központi Hivatal és az Adóhivatal szervezetét is vizsgálom. Továbbá az első fejezet második felében részletezem a kutatásom során kiválasztott postai úton eljuttatott kérdőíves vizsgálat során mit tartottam fontosnak, miért választottam az efféle kutatási módszert. A második fejezetben az egyéni vállalkozók jogszabályi hátterét foglalom össze, azt hogy kiből lehet Magyarországon egyéni vállalkozó, mik ennek a jogi feltételei, mi a vállalkozások alapításának menete (regisztráció, ügyfélkapu létrehozása, vállalkozói igazolvány esetleges kiváltása stb.), munkavállaló foglalkoztatásának feltételei, ezzel kapcsolatos kötelezettségek, jogok, valamint a tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos feltételek. A harmadik fejezetben az adóellenőrzési rendszer, az ellenőrzés folyamata, célja adóellenőrök kötelezettségei, ellenőrzés fajtái, szakaszai- kiválasztás, vizsgálati program, megbízólevél kiállítása, kiküldése, értesítés, tényállás feltárása, jegyzőkönyv felépítése, tartalmi elemi és az ellenőrzés kapcsolódó határidők. Továbbá az adóhatóság által kiszabható szankciókat, valamint az adózó által tehető jogorvoslati lehetőségeket részletezem. A következő, negyedik fejezetben az egyéni vállalkozások adókötelezettségéhez kapcsolódó évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvényről, valamint a évi XLIII. Eva törvény kapcsán végezek szekunder kutatást, valamint magáról az adózási kötelezettség folyamatáról is részletesen tájékozódom. Az ötödik fejezetben az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit kívánom bemutatni, melynek az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból törléséig köteles eleget tenni nemcsak maga után, hanem amennyiben foglalkoztat alkalmazottat az után is. Azonban ezek megfizetésével az adóval ellentétben különféle jogokat nyerhetünk, ilyen nyugdíj, a táppénz vagy az egészségügyi ellátás. A hatodik fejezetben az egyéni vállalkozások adózásához és járulékfizetéséhez kapcsolódó kedvezmények rendszerét mutatom be. Ilyen kedvezmények lehetnek az adózás utáni eredményt csökkentő tételek, a de minimis támogatások, kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatása. A következő, hetedik részben az egyéni vállalkozásokhoz kapcsolódó fizetendő egyéb adónemek- áfa, cégautóadó valamint helyi adó bemutatását tűztem ki célul, azt, hogy mik azok, kik és mikor kötelezettek a megfizetésére. 6

9 A nyolcadik fejezetben végül a kérdőíves kutatásomra támaszkodva az egyes kérdésekhez kapcsolódó kutatás eredményeit foglalom össze diagramokkal, táblázatokkal, ábrákkal szemléletesebbé téve. Köszönettel tartozom belső konzulensemnek dr. Szekeres Diánának, főiskolai tanársegédnek, valamint külső konzulensem Pestiné Lukács Ágnesnek, a Nemzeti Adóés Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatóság Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály vezetőjének, hogy dolgozatom megírása során segítették a munkámat és támogattak, valamint annak az 50 fő egyéni vállalkozónak, akik kérdőív kitöltésével hozzájárultak a kutatásom eredményességéhez A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kialakulása és szervezetei A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV törvény) alkotta meg január 1-jén, mely során hagyományaiban, kultúrájában, felépítésében két nagyon különböző szervezetet kapcsolt össze. Ezzel egy időben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség (továbbiakban: VP) megszűnt létezni. A két szervezet egyesítésének több oka is volt, ilyen: a szakmai tudás egyesítése, a gyors információáramlás, a hatékonyság, a költségtakarékosság, valamint,,az adónyomozás szervezetének újbóli megteremtésével az állam adóés adójellegű bevételeinek szinte teljes körű kezelése és védelme egy magasabb szinten. dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 7 7

10 A NAV létrehozása három lépésben valósult meg: 1. a VP országos parancsnokaként kinevezték az APEH elnökét, 2. az APEH október 1-jei átalakítása során kialakításra került a VP-hez való közelítés céljából a háromszintű adóigazgatás, január 1-jén a NAV törvény hatálybalépésével megalakult a NAV. A NAV a magyar közigazgatási szervezet egy nagyon sajátos szervezete, mely három féle feladatot lát el,,három, azonos szinten szervezett, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szakmai ágon keresztül : állami adóhatósági, vámhatósági, és nyomozóhatósági feladatokat. dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 8 8

11 A NAV a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll és a szervezeti felépítése a következőképp néz ki: 1. számú ábra A NAV szervezeti ábrája Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 14 ábrája 9

12 Dolgozatom témájában az adóztatási szerv áll, de a Központi Hivatal szervezetét mindenképpen meg kívánom említeni. A Központi Hivatal egy speciális szervezet, mely irányítási, szakmai felügyeleti joggal bír. (2010. október 1-ig, az APEH átalakítását megelőzően az összes felülellenőrzési feladatot a Központi Hivatal végezte, míg a VP-nél egy speciális szerv a Központi Ellenőrzési parancsnokság.) A Központi Hivatal mai jogköre alá tartozik: az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) elnöke által elrendelt felülellenőrzések, az adópolitikáért felelős miniszter által elrendelt felülellenőrzések, a NAV elnöke által elrendelt olyan eljárások felülellenőrzése, melyek másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárultak, valamint olyan felülellenőrzések lefolytatása, mely során a NAV elnöke a Hivatalt jelölte ki. A Központi Hivatal szervezetei Az elnöki kabinet felépítését tekintve 7 elnökhelyettesből áll, akik az elnök munkáját segítik, külön-külön 1-1 területre specializálódva. 10

13 2. számú ábra Elnöki kabinet, a Központi Hivatal szervezetében ELNÖKI KABINET ELNÖK INFORMATIKAI ELNÖHELYETTES ADÓSZAKMAI ELNÖKHELYETTE S VÁMSZAKMAI ELNÖKHELYETTE S ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSI ELNÖKHELYETTE STRATÉGIAI ELNÖKHELYETTE S BŰNÜGYI ELNÖKHELYETTE S KÜLSŐ KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES INFORMÁCIÓ- VÉDELMI, FOLYAMAT- SZABÁLYOZÁSI ÉS ADATVAGYON- GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY ADÓÜGYI FŐOSZTÁLY BEVALLÁSI FŐOSZTÁLY VÁM FŐOSZTÁLY JÖVEDÉKI FŐOSZTÁLY FEJEZETI FŐOSZTÁLY PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐOSZTÁLY STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY BÜNÜGYI KOORDINÁCIÓS ÉS TÖRVÉNYESSÉGI OSZTÁLY FELÜLELLENŐR- ZÉSI FŐOSZTÁLY NEMZETKÖZI FŐOSZTÁLY IT BESZERZÉS TÁMOGATÓ FŐOSZTÁLYÉS ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY KÖRNYEZETVÉ- DELMI ÉS KÖRNYEZET- GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY BERUHÁZÁSI ÉS ELLLÁTÁSI FŐOSZTÁLY KOCKÁZATKEZE- LÉSI ÉS KOCKÁZATELEM- ZÉSI FŐOSZTÁLY KÜLÖNÖS HATÁSKÖRI ÜGYEK FŐOSZTÁLYA KIEMELT INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK FŐOSZTÁLYA INFORMATIKAI STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGREHAJTÁSI FŐOSZTÁLY ÜGYFÉLKAP- CSOLATI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY RENDÉSZETI ÉS KÖZPONTI ÜGYELETI FŐOSZTÁLY FOLYÓSZÁMLAFE LÜGYELETI FŐOSZTÁLY BÉRGAZDÁLKODÁ SI FŐOSZTÁLY KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY OLAF KOORDINÁCIÓS IRODA DOKUMENTÁCIÓS FŐOSZTÁLY SZERENCSEJÁTÉK FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 20 alapján (részlet) 11

14 Továbbá a Központi Hivatal szervezeti munkáját segítve a korábbi adószakmai és vámszakmai területeken megmaradt szervezetek szakfőosztályokként tevékenykednek tovább. Ezek a főosztályok a következőek: Belső Ellenőrzési Főosztály, Biztonsági Főosztály, Szervezetszabályozási és Titkársági Főosztály, Jogi és Koordinációs Főosztály, Törvényességi és Felügyeleti Főosztály, Kormánytisztviselők Humánigazgatási Főosztálya, Pénzügyőrök Humánigazgatósági Főosztálya, Sajtó Főosztály. Az adóztatási szerv október 1-jei szervezeti átalakítás során megvalósult a háromszintű adóigazgatás, melyben az első-, másod- és harmadfokú hatáskörök különülnek el egymástól, mely a következőképp szemléltethető: 3. számú ábra Az adóztatási szerv felépítése ELNÖK KÖZPONTI HIVATAL ELNÖKHELYETTESE REGIONÁLIS ADÓ FŐIGAZGATÁSOK KIEMELT ÜGYEK ÉS ADÓZÓK ADÓ FŐIGAZGATÁSA MEGYEI ILLETVE FŐVÁROSI ADÓIGAZGATÁSOK KIEMELT ÜGYEK ADÓIGAZGATÁSA KIEMELT ADÓZÓK ADÓIGAZGATÓSÁGA Forrás: saját szerkesztés, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p

15 Ebben a rendszerben az elsőfokú feladatokat a megyei, illetve fővárosi igazgatások látják el, mint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának Zala megyei Adóigazgatása is. Itt főként helyben keletkező és célszerűen ott intézendő feladatok, mint adóügyi, ellenőrzési, végrehajtási tevékenységek, valamint az adózók tájékoztatása ügyfélszolgálaton keresztül történik. 13

16 Megyei igazgatóság szervezeti felépítése 4. számú ábra IGAZGATÓ ADÓÜGYI IGAZGATÓHELYETTES ELLENŐRZÉSI IGAZGATÓHELYETTES FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGRAHAJTÁSI IGAZGATÓHELYETTES IGAZGATÓSÁGI FŐOSZTÁLY (HUMÁNPOLITIKA, SAJTÓ, TITKÁRSÁG, ÜGYIRATKEZELÉS) ADÓALANY- NYILVÁNTARTÁSI FŐ/OSZTÁLY ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI FŐ/OSZTÁLY BEVALLÁSI FŐ/OSZTÁLY KIEMELT ADÓALANYOK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK FŐ/OSZTÁLY ELJÁRÁSI FŐ/OSZTÁLY KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS KIVÁLASZTÁSI FŐ/OSZTÁLY HÁTRALÉKKEZELÉSI FŐ/OSZTÁLY FOLYÓSZÁMLAKEZELÉSI FŐ/OSZTÁLY MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY VÉGREHAJTÁSI FŐ/OSZTÁLY ILLETÉK FŐ/OSZTÁLY OPERATÍV ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY ÜGYFÉLKAPCSOLATI FŐ/OSZTÁLY TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ELLENŐRZÉSI FŐ/OSZTÁLY ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK Forrás: saját szerkesztésben, dr. Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011 (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, 2011) p. 23 alapján (részlet) 14

17 1. 3. A kutatási rendszer bemutatása Egy kutatás megtervezése folyamán el kell döntenünk, mit akarunk megfigyelni és elemezni, miért és milyen módon. Dolgozatom kutatási munkálatai során a kérdőíves vizsgálatot tartottam a legcélravezetőbbnek, melyben az egyéni vállalkozások csoportját vizsgáltam meg. Ez alapján készítettem egy rövid összegzést és elemzést a dolgozat témájával kapcsolatosan, mi jellemzi a Zala megyei egyéni vállalkozásokat. A kérdőíves vizsgálatokhoz sokféleképp gyűjthetők adatok, ilyen pl.: a postai, internetes, telefonos kérdőív vagy a személyes megkeresés. Ezek közül a postai úton eljuttatott kérdőíves módszert részesítettem előnyben, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak az egyéni vállalkozóknak (továbbiakban e. v.), akik a kérdőív visszajuttatásával támogatták szakdolgozatom megírását.,,a matematikusok úgy tartják, ha egy kérdést jól fel tudunk tenni, akkor abban már benne is van a válasz. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi Kiadó, Budapest 2008) p. 105 A kérdőív összeállításánál a következőkre nagy figyelmet fordítottam: a kérdéseket érthetően fogalmazzam meg, ne tegyek fel ún.,,duplacsövű kérdéseket ez abban az esetben fordulhat elő, ha a kutatást végző személy több kérdést kapcsol össze és a megkérdezettek, nem tudnak rá úgy válaszolni, hogy a kutatót ne vezessék félre, például: Egyetért ön a chipsadó bevezetésével és a befolyt pénz egészségügy támogatására történő fordításával? ez a kérdés azért lehet félrevezethető, mivel sokan lennének, akik egyetértenének vele, vagy sem, de lennének olyanok is akik pl.: nem értenek egyet a chipsadó bevezetésével, de az egészségügyi támogatásokra nagyobb hangsúlyt fektetnének, az általam megkérdezett kompetens legyen a kérdésben, tudjon arra pontos választ adni, releváns, a témához kapcsolódó kérdéseket tegyek fel, egyértelmű, rövid, pontos kérdésekre törekedjem, tartózkodjam a negatív kérdésektől, 15

18 továbbá kerüljem a sugalmazó kérdéseket, melyben arra késztethetem a megkérdezetett, hogy egy bizonyos választ adjon. A kérdőív szerkesztése során a külső megjelenésre is megpróbáltam kellő figyelmet fordítani, hisz véleményem szerint legalább olyannyira fontos az esztétikai szempont, mint a kérdések helyes megfogalmazása. Az átláthatóság, rendezettség és a bőséges hellyel valógazdálkodás nélkülözhetetlen. 16

19 2. Az egyéni vállalkozások jogszabályi háttere,,az egyéni vállalkozás a természetes személy által rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenység, a tevékenységet folytató pedig az egyéni vállalkozó. dr. Kecskés András, dr. Rozman András, dr. Szalai Erzsébet: Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga (Penta Unió Oktatási Centrum Zrt ) p Az egyéni vállalkozás tartalmi elemzése Hazánkban egyéni vállalkozást olyan természetes személy alapíthat, aki Magyarországon letelepedett személy, magyar állampolgár és rendszeres vagyon illetve nyereségnövelés céljából saját nevében, saját kockázatára gazdasági tevékenységet folytat. Jogalanyiság kérdése az egyéni vállalkozások tekintetében Az egyéni vállalkozás létrehozása során nem jön új, önálló jogalany létre, mint a cégalapítás pl.: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság esetén. Csupán a gazdasági tevékenységet végző természetes személy nyilvántartásba vétele történik meg és a regisztráció során a vállalkozni kívánó személy új adószámot kap. Az egyéni vállalkozó a vállalkozásáért önállóan, egész vagyonával, korlátlanul felel, valamint a tevékenységéből eredő jogok illetve kötelezettségek is őt terhelik, illetik meg. Az egyéni vállalkozóvá válásról Erre a kérdésre a évi az egyéni vállalkozókról szóló törvény (továbbiakban: Evt. széles körben nyújt lehetőséget, kizárólag az állampolgárságot, a magyarországi tartózkodásra jogosító státust valamint a cselekvőképességet írja elő feltételként. Magyarországon cselekvőképes személynek tekinthető az a 18 éven felüli nagykorú illetve 18 éves kora előtt megházasodott személy (a házasság kizárólag 16 év felett és gyámhatósági engedéllyel történhet meg), aki nem áll cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró hatálya alatt. 17

20 Egyéni vállalkozó lehet: Magyarországon letelepedett személy és annak nem magyar állampolgárú családtagja, az Európai Unióban (továbbiakban: EU) élő személy és annak családtagja, az Európai Gazdasági Térségről (továbbiakban: EGT) szóló megállapodáshoz csatlakozott, például norvég, liechtensteini, valamint izlandi állampolgárok és azok családtagjai, az Európai Közösség (továbbiakban: EK) és tagállamai és az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes más állam közt létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az EGT-ről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy pl.: svájci állampolgár, és annak családtagja, dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 38 Magyarországra betelepült, bevándorolt, továbbá olyan személy akinek tartózkodási engedély van a birtokában, valamint olyan befogadott, hontalan személy akinek humanitárius célból tartózkodási engedélyt bocsátottak ki. Az egyéni vállalkozóvá válás kizáró okai: bűncselekményt elkövető személy, Például ha valakit jogerősen szabadságvesztésre ítélnek, amíg a jogi következmények alól nem mentesül. gazdasági társaságban vagy egyéni cégben való tagság esetén, Ennek oka, hogy csak egyetlen olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni, ahol teljes vagyonunkkal felelünk, valamint ahol a felelősségünk is korlátlan. A korlátlan felelősséggel rendelkező társaságban való tagság nem kizáró ok. foglalkoztatástól való eltiltás és foglalkoztatási tilalom esetén, amennyiben ezen foglalkozás során egyéni vállalkozói tevékenységet folytat. Továbbá fontosnak találom itt megemlíteni, hogy a köztartozások (pl.: adó, vám vagy társadalombiztosítási járulék) már nem tartoznak a kizáró okok közé. 18

21 Egyéni vállalkozás bejelentése, a regisztráció Ha valaki egyéni vállalkozói tevékenységet szeretne folytatni azt jeleznie kell a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEKKH) felé. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a bejelentő bemegy az okmányirodába és azok ügyintézői segítségével a bejelentkezéshez szükséges űrlapot kitöltik, vagy a bejelentés történhet önállóan, elektronikus úton is. A kitöltéshez a következő adatok megadása szükséges: a bejelentő neve, anyja neve, címe, születési helye és annak ideje, állampolgársága és adóazonosító jele, a bejelentő lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme (továbbiakban e- mail cím), amennyiben van kézbesítési megbízottja a bejelentőnek annak személyes adatai és elérhetőségei: anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, értesítési címe, címe, a bejelentő vállalkozói tevékenységével szorosan összefüggő adatok: fő tevékenysége, székhelye, telephelye, fióktelepe, továbbá a számviteli kötelezettségekkel és biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos információk, adatok, ilyen a naptártól eltérő üzleti év mérlegforduló napja, biztosítási jogviszony kódja, ha volt jogelődje, akkor annak adószáma, munkavégzés jellege, FEOR-száma, annak a magánnyugdíjpénztárnak a neve és azonosítója, melyhez a vállalkozni kívánó személy tartozik. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 63 Valamint nyilatkozatot kell tenni a következőkről: nyilatkozat arról, hogy igényt tart-e a vállalkozói igazolványra, nyilatkozat a bejelentő cselekvőképességéről, nyilatkozat arról, hogy a bejelentő nem tartozik az Evt. által meghatározott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását kizáró okok közé, nyilatkozat arról, hogy a bejelentő áfafizetési kötelezettségének eleget tett vagy áfamentességet élvez, 19

22 nyilatkozat az Szja. tv. szerinti átalányadózás történetes választásáról valamint nyilatkozat arról, hogy kéri-e az e. v. a közösségi adószámot. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p. 64 Miután az űrlap hiánytalanul ki lett töltve a vállalkozni kívánó személy automatikusan az illetékes körzetközponti jegyzőtől megkapja az adószámát valamint a statisztikai számjelet, aki ezen felül gondoskodik még a nyilvántartásba vételről is. Így hiánytalan bejelentés esetén, a szükséges azonosítók birtokában az egyéni vállalkozói tevékenység perceken belül megkezdhető. Ügyfélkapu létrehozása Az e. v.-nak tevékenysége megkezdésekor egy úgynevezett ügyfélkaput kell létrehoznia, mivel kizárólag ezen keresztül tudja ügyeit intézni (adó illetve járulékfizetések), továbbá itt tudja bejelenteni jogviszonya szüneteltetését, megszűnését illetve az adatokban történő változást. Az ügyfélkapu egy elektronikus azonosító és beléptető rendszer. Ezen keresztül belépve a központi rendszerbe lehet jutni, ahol különböző hozzáférési, adatkezelési és alkalmazási jogosultságokkal a hivatalos ügyeket le tudják bonyolítani rendszerezett környezetben, biztonságosan és nyomon követhető módon. Előnye, hogy az embernek csupán csak egy számítógépre, internetre van szüksége ügyei elintézéséhez, ezzel sok elfecsérelt időtől és utazástól kímélhetik meg magukat. Továbbá ennek az elektronikus rendszernek köszönhetően a hatóságok feladata lényegesen egyszerűbbé vált az elektronikus ügyintézés és a hatóságok közti elektronikus kommunikáció révén. Az ügyfeleknek már a tevékenység megkezdésének bejelentésekor, változás-bejelentéskor illetve megszűnés bejelentése esetén semmiféle díjat nem kell fizetniük. Ez alól kivétel, az az egyéni vállalkozó aki, igényt tart továbbra is a vállalkozói igazolványra (melyet az új Evt. nem tesz kötelezővé), neki forintnyi illetéket kell fizetni az igazolvány kiváltásáért. Az egyéni vállalkozói igazolvány Az igaz, hogy az egyéni vállalkozó magát igazolni tudja a bejelentéskor kapott igazolással vagy a nyilvános nyilvántartás révén, azonban egyes pénzintézeteknél való számlanyitás csak a vállalkozói igazolvány felmutatásával lehetséges. 20

23 Az igazolvány igényelése a körzetközponti jegyzőtől személyesen illetve papíralapon bármikor (nemcsak a bejelentéskor) lehetséges. Nem alkalmazható tovább, amennyiben: az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik, az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, az igazolványban szereplő adatok bármelyike megváltozott, az igazolványt leadták a körzetközponti jegyzőnek, a körzetközponti jegyző az igazolványt visszavonta, az igazolvány elveszett, vagy amennyiben az igazolványt ellopták. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó, Budapest 2011) p Az utóbbi két esetben a vállalkozó három hónapon belül köteles azt pótolni, melynek díja Forint. Amennyiben a régi igazolvány előkerülne, annyiban le kell adni a körzetközponti jegyzőnek, aki azt bevonja. Adatváltozás esetén új igazolványt kell kiállítani, annak érdekében,hogy a nyilvántartott adatok és az igazolvány adatai ne térjenek el egymástól, melynek díja Forint. (letöltés dátuma: október 26.) Nyilvántartás A nyilvántartást a KEKKH végzi, melyben az e. v. a következő adatokat köteles rögzíteni: az egyéni vállalkozó azonosítását szolgáló adatokat: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, amennyiben van kézbesítési megbízottja a kézbesítési megbízott személyazonosítását szolgáló adatait, lakcímét, értesítési címét és címét, a TEÁOR 08 szerinti szakmakódok megjelölésével az e. v. által űzött főtevékenységet és tevékenységi köröket, a székhely címe és amennyiben van, a telephely és a fióktelep címét, az e. v. adószámát, statisztikai számjelét, valamint nyilvántartási számát, 21

24 amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, ennek tényét, a szünetelés kezdő illetve záró napját, ha az egyéni vállalkozó kiváltotta vállalkozói igazolványát, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság nevét, az igazolvány cseréjének, pótlásának megtagadása esetén annak okát és idejét, az egyéni vállalkozó nyilvántartásába vételének napját, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartásból történő törlés időpontját és okát. dr. Gál Judit dr. Susán Judit, Siklósiné Antal Gyöngyi: Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég új szabályai (HVG- Orac Kiadó Budapest 2011) p. 87 A KEKKH feladata azonban nemcsak az adatok rögzítése, hanem a folyamatos nyilvántartás vezetése is. Korábban ilyen feladatot a körzetközponti jegyző is ellátott, ma már azonban az új Evt. alapján az adatokért valamint a nyilvántartás vezetéséért való felelősség teljesen a KEKKH-é így rögzíteni és adatokat módosítani, illetve törölni is csak a hivatal tud. A gyakorlatban ez úgy néz ki, ha bármiféle változás történik,akkor a körzetközponti jegyző illetve az adóhatóság elektronikusan értesíti a KEKKH-et. Ezután a KEKKH rögzíti az adatokat, amelynek mérlegelésére és bírálására nincs szükség. Továbbá a KEKKH köteles egy ingyenes naprakész, bárki számára az interneten elérhető nyilvános nyilvántartást vezetni, ahol bizonyos információkat megtalálhat az egyéni vállalkozóról (név, főtevékenység, telephely, adószám, nyilvántartásba történő felvétel napja). A nyilvántartást a weboldalon érhető el. Az egyéni vállalkozások azonosítása Az új Evt. nyilvántartási számot jelöl meg az egyéni vállalkozások általános azonosítójaként. Tehát az e. v. iratain, számláin, szerződésein stb. köteles mindig, minden esetben az,,e. v. toldatot és a neve mellett ezt a nyilvántartási számot feltüntetni. 22