Túlélési valószínűség és keresőképesség hörgő- (tüdő)rák eseteiben munkajogi helyzet Németországban

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY Túlélési valószínűség és keresőképesség hörgő- (tüdő)rák eseteiben munkajogi helyzet Németországban Tárgyszavak: tüdőrák; túlélés; csökkent munkaképesség; prognózis. A hadirokkant-ellátásban és az általános rokkantjogban ismert gyógyulásmegőrzés (confirmation of healing, Heilungsbewährung) a törvényes baleset-biztosításban nem használatos konstrukció. A fogalom nemcsak a viszszaesés veszélyét foglalja magába, hanem pl. rák esetében a rosszindulatú betegség átélésének pszichoszomatikus és pszichoszociális következményeit is. A rákbetegek nyugdíjának megállapításakor viszont a mai németországi gyakorlat szerint figyelembe veszik a gyógyulás megőrzését, de az időtartam a biztosítótól és a szakvélemény megfogalmazójától függ. Az is kérdéses, hogy az érintett csökkent munkaképességének megállapításába be kell-e vonni a rosszindulat súlyosságát és vele a beteg túlélésének statisztikai valószínűségét. A hörgőrák okozta egészségkárosítás hatásai A hörgőrákos (közhasználatban tüdőrákos) egészségkárosodásának mértékét és munkaképességének orvosi szempontú csökkenését három tényező határozza meg: az egészségügyi anamnézis, az aktuális állapot és tünetek, azaz az általános állapot romlásának mértéke, a tüdő- és szívműködés korlátozása, valamint a rákbetegség pszichoszociális és pszichoszomatikus leküzdése a rákkritériumok és a terápia. A betegség, fájdalmak, félelmek ördögi körét gyakran zárja le depreszszió (1. ábra), ezért, főként a rákbetegek pszichológiai kezelést igényelnek. A depresszió fellépésének fő kockázati tényezői:

2 fájdalmak félelem depresszió szomorúság aggodalom gondok magányosság álmatlanság düh társadalmi függés fáradtság társadalmi elszigetelődés szellemi elszigetelődés testi függés reménytelenség 1. ábra A fájdalmak ördögi köre. Melyek az okok és melyek a következmények? életkor: minél fiatalabb a beteg, annál nehezebben alkalmazkodik, a betegség lefolyása: az igénybevevő kezelések és a visszaesések idején fokozott a sérülékenység, fájdalmak: növelik a depresszió valószínűségét. A rosszindulatú betegség előrehaladottsága a betegben tartósan meghatározza élete fenyegetettségének érzését, befolyásolva teljesítőképességét az általános munkapiacon. Tumorkritériumok Egy évi (hatodik kiadású) német rendszer a rákbetegségek I IV stádiumát definiálja és jellemzi a tumor nagysága és/vagy helye, a limfogén (nyirokrendszeri) áttétek helye és a távoli áttétek alapján. E rendszer felhasználásával, 3000 hörgőrákos beteg állapotfelméréséből kiszámították várható életkoruk valószínűségét (1986). Megállapították, hogy még egy korai sebészi beavatkozás után is, amelyet elvégeztek még bármilyen áttét megjelenése előtt, öt éven belül meghal a betegek fele. Ennél lényegesen kedvezőbb eredményre jut egy évi feldolgozás (1. táblázat).

3 Túlélési arányok nem kissejtes hörgőrákban 1065 radikális műtéten átesett beteg elemzése 1. táblázat Stádium n 1 év 3 év 5 év IA (T 1 N 0 M 0 ) IB (T 2 N 0 M 0 ) II (T 1,2 N 1 M 0 ) IIIA IIIB IV (tüdő áttét) IV (egyéb áttét) % 83% 77% 66% 51% 56% 53% 81% 65% 46% 37% 20% 38% 16% 73% 63% 36% 20% 12% 20% 8% Egy évi tanulmány 1940 hörgőrákesetet dolgoz fel az 1984 és 1992 közötti időszakból és a stádiumtól függetlenül átlagosan 28 hónapos, 1 évre 68%-os, 5 évre 34%-os túlélést regisztrál. A túlélés határozott függését észlelték a tumor nagyságától: ha 1-3 cmes, akkor a túlélési arány 5 év után 80%, 5 cm-nél nagyobb tumor esetén csak 56%-os (2. ábra). Két korai stádium között differenciálva, reszekciót követően az 5 és 10 éves túlélés IA-ra 82, ill. 68%, IB-re 74, ill. 60%. a túlélők aránya hónapok 2. ábra 10 éves túlélés a tumor nagyságának függvényében

4 A hörgőrák szövettana A tumorstádiumon és a terápián kívül a hörgőrák prognózisában nagy jelentőségű a szövettani kép (hisztomorfológia) is. E tekintetben a WHO megkülönböztet (1999) mint fő csoportokat A nem kissejtes és B kissejtes hörgőrákot, a A csoporton belül pedig epitéliumlemezes karcinómát, adenokarcinómát, nagysejtes és kombinált adenoszkvamózus karcinómákat. A kezeletlen kissejtes hörgőrák halálozási aránya három hónapon belül 100%-os. Nyirokrendszeri áttétek, műtét A limfogén metasztázisok képződése döntően határozza meg a betegség rosszindulatának fokát. Nyirokrendszeri áttétek megjelenését a tüdőtumor generalizálódásaként értékelik. A boncolás a nyirokcsomók 80%-os elrákosodását mutatja ki. A tumor helyétől függetlenül elsődleges és a leggyakoribb a metasztázis a mediasztinum (a mellkas középső része) nyirokcsomóin. Az operatív beavatkozások közül újabb (1995, 2000) tanulmányok szerint az I. stádiumban elvégzett radikális műtét (lobektómia) után lényegesen jobbak a túlélési esélyek, mint a részleges reszekciót követően és az időbeli különbség 10 év után még meggyőzőbb. A keresőképesség csökkenése A keresőképesség csökkenése alatt az általános foglalkoztatottsági szférában a betegség testi, lelki és szellemi hatásai folytán a munkalehetőségekben előállt veszteség értendő, amelynek megállapításakor az érintett egyéni, a biztosítást igénylő eset bekövetkezésének időpontjában érvényes munkaképességéből kell kiindulni. Németországban egy évi társadalmi-bírósági döntés szerint ezzel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a kereső szférában kifejtendő teljesítményhez szükséges mely funkciók gyengültek vagy sérültek és milyen mértékben melyek a kereső szféra tevékenységeivel szemben támasztott szokásos követelmények, a biztosított elől az általános munkapiac mely tevékenységei maradnak elzárva és mekkora ezek aránya.

5 A keresőképesség csökkenése a betegség különféle káros következményeiből tevődik össze. Rosszindulatú megbetegedéseknél, különösen annak első éveiben az egészségkárosodás, és ezáltal a csökkent munkaképesség szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a betegség súlyossága és az élete veszélyeztetettségének beteg általi különböző fokú érzékelése. A betegség első években amelyet a gyógyulás megőrzése szempontjából a tumorstádium és a terápia határoz meg többnyire uralkodnak a ráktól való félelem pszichoszomatikus következményei. Ezeket követik a szív- és tüdőfunkció-kiesések okozta tünetek, miközben az idézett ördögi kör egyes elemei, a tumor súlyosságától függő időeltolódással, háttérbe szorulnak és már a meggyengült fizikai funkciók határozzák meg a teljesítőképesség csökkenését. (Dr. Boros Tiborné) Galetke, W.; Borsch, E.: Bronchialkarzinom und Überlebenswahrscheinlichkeit Erwerbsfähigkeit auf dem allgemeinen Arbeitsmarkt. = Zentrablatt für Arbeitsmedizin, Arbeitsschutz und Ergonomie, 52. k. 12. sz p Tsai, S. P.; Wendt, J. K.: Health findings from a mortality and morbidity surveillance of refinery employees. = Annals of Epidemiology, 11. k. 7. sz okt. p Röviden A közlekedési eszközök égésterméke fokozza a gyermekekben kialakuló asztma kockázatát Taiwani és német tanulmányok alapján a közlekedési eredetű környezetszennyezés káros hatásainak kitett gyermekek nagyobb gyakorisággal szenvednek köhögéstől, nehézlégzéstől, asztmától, illetve allergiás rhinitistől. A közlekedési eszközök égéstermékei érzékennyé teszik a gyermekek légzőrendszerét, s ezáltal allergiás megbetegedést és gyulladást válthatnak ki. Taiwanban a közlekedési eredetű környezetszennyezés káros hatásait 800 iskolában több, mint év közötti tanulón vizsgálták. A gyermekek az 55 levegővizsgáló állomás 2 km-es körzetén belül látogatták az iskolákat. A monitorizált adatok és a családorvosokhoz, illetve szülőkhöz kiküldött kérdőívek értékeléséből megállapították, hogy a legsúlyosabb közlekedési eredetű környezetszennyezés (főként szén-monoxid és nitrogén-oxidok) káros hatásainak kitett gyermekekben 16%-kal nagyobb valószínűséggel fejlődik ki allergiás rhinitis orrdugulással vagy orrfolyással és tüsszentési rohamokkal járó állapot. A korai életévekben a levegőszennyeződés káros hatásai az immunrendszerben elváltozásokat indukálhatnak, a légutakban pedig az allergének iránt túlérzékenységet idézhetnek elő.

6 A müncheni kutatók a szennyező anyagok és a forgalomsűrűség káros hatásait 4000 gyermeken tanulmányozták. A vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a forgalmas utak 50 méteres körzetén belül élő gyermekek esetében majdnem kétszeres az asztmás tünetek kockázata, 1,6-szer nagyobb valószínűséggel szenvednek köhögéstől, nehézlégzéstől, és 17 56%- kal fogékonyabbak az allergének által előidézett allergiás megbetegedések iránt. (New Scientist, 178.k sz máj. 31. p. 7.) EGYÉB IRODALOM Kuhn, I.: Risiko- und Gefahrenfeldanalysen. (Kockázat- és veszélyelemzés.) = Technische Überwachung, 44. k. 7/8. sz p Urbán J.: A munkáltatók munkavédelmi feladatai, különös tekintettel a kockázatértékelési és kockázatbecslési feladatokra. = Építésügyi Szemle, 45. k. 4. sz p Tulipánt G.: A zaj és a közlekedésbiztonság. = Városi Közlekedés, 43. k. 4. sz p