ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FELADATOK

Átírás

1

2 ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FELADATOK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ismerőse tanácsot kér Öntől, saját vállalkozást tervez, milyen feltételeket kell biztosítania leendő vállalkozásához? 1. Milyen alapvető szempontokat kell figyelembe venni, amikor a leendő vállalkozó mérlegel? Szeretné az elképzelt tevékenységének és lehetőségei alapján a számára legmegfelelőbb vállalkozási formát választani. Ön, mint tanácsadó szakmai tudásával segítse ismerőse döntését! 2. Beszéljék meg, mit kell tudnia és mit kell tennie a vállalkozás alapításánál és működtetésénél! 3. A változásokat követve, hogyan módosítható a tevékenység és a vállalkozási forma? Elképzelése szerint néhány főt szeretne foglalkoztatni. Ismerősét, mint leendő munkáltatót segítse szakmai tudásával! 4. Melyek azok a jogforrások, és munkajogi fogalmak, amelyeket ismernie kell? 5. Mit kell tenni az alkalmazottak felvételénél, foglalkoztatásuk során, és a munkaviszony megszűnésénél?

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 1. Hogyan értelmezzük a gazdálkodás fogalmát: az egyén, a család életében és a cégek működése során? Gazdálkodás: a szükségletek kielégítése érdekében végzett céltudatos, szervezett tevékenység, melynek során az erőforrásokat ésszerűen hasznosítják. 2. Miért lényeges, hogy a szükségleteknek megfelelő termékeket állítsanak elő, illetve szolgáltatások nyújtására készüljenek fel? 3. Milyen előnyökkel jár, ha szervezett a tevékenység? 4. Milyen következménye lehet a szervezetlenségnek? 5. Mondjanak példákat a szakmájuknak megfelelő szükséges erőforrásokra? 6. Hogyan lehet ezeket racionálisan felhasználni? A gazdálkodó szervezet: a vállalat, vállalkozás a gazdaság alapegységei. A gazdálkodószervezetek jelentős szerepet töltenek be: - szükségleteket elégítenek ki, (például: tiszta, esztétikus környezet) - az adók befizetésével hozzájárulnak a társadalmi szükségletek kielégítéséhez - az általuk foglalkoztatott dolgozóknak munkalehetőséget, ezáltal megélhetést biztosítanak, - a tulajdonosoknak jövedelmet.

4 "A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat." /Robert Hisrich/ Egy egy vállalkozás a nemzetgazdaság legkisebb alapegysége, amely a rendelkezésére álló eszközökkel, a többi szereplőtől elkülönülve gazdálkodik. Saját nevében és felelősségére, üzletszerű tevékenységet folytat, nyereség elérésére és vagyonszerzésre törekszik, ennek érdekében kockázatot vállal. A társas vállalkozások legelterjedtebb formáit, a hétköznapi életben cégeknek mondják. A tulajdonosok, a tagok között megoszlik, az üzleti kockázat a vezetéssel járó jogok és kötelezettségek, a nyereségből való részesedés aránya és a veszteség viselésének mértéke. A cégek saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak. A jelenleg működő vállalkozások között lényeges eltérések tapasztalhatók. Például eltérő a tevékenységük, működési területük, nagyságuk, a választott vállalkozási forma, a foglalkoztatott létszám, a tulajdon forma Mindezek ellenére vannak közös vonások, amelyek általánosak, mindegyikre vonatkoznak. Vállalkozások közös jellemzői: - Üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet végeznek, (rendszeresen, haszonszerzés céljából, kockázatot vállalnak) - A tagok vagyoni hozzájárulása elengedhetetlen az alapításhoz, a működéshez. A tagok közös kockázatvállalása, eltérő mértékben érvényesül. A vállalkozások legfőbb célja: a haszonszerzése, vagyongyarapítás. A bevitt tőke, az üzleti tevékenység során térül meg, a működés közben előre nem látható események, változások következhetnek be, ami a cégek kockázatát adja. 1. Közös jellemzők továbbá, Önállóság Gazdasági, jogi, erkölcsi felelősség Eredményérdekeltség Kockázatvállalás

5 Önállóság Megnyilvánul a célok kitűzésében (hosszú és rövidtávon). A vállalkozás küldetésének megfogalmazásában. Döntenek arról, hogy (Mit szolgáltat? Kinek? Hogyan? Hogyan éri el megrendelőit?) Önállóan döntenek az alapításról, a vállalkozási formáról, az alaptőkéről, a tevékenységekről, az üzleti partnerekről, a munkatársakról, az érvényes jogszabályok figyelembe vételével. Jogi felelősség Betartja a jogszabályokat, szabályszerűen működik, a szerződéses fegyelmet betartja. Erkölcsi felelősség: Az íratlan szabályok által, a közvélemény által érzékelhető a hatás, nem a jogszabályok által büntet. A vele szemben támasztott normáknak, elvárásoknak igyekszik maximálisan megfelelni. Eredményérdekeltség A vállalkozások alapvető célja. (ha a vállalkozás profit orientált) - Össztársadalmi érdek érvényesül, mivel a nyereség egy része a költségvetés bevételét adja. (társasági adó) - Lehetővé teszi a tartalék képzését, - a folyamatos bővítést, fejlesztést, - a tulajdonosok és az alkalmazottak ösztönzését. Kockázatvállalás Igyekeznek minimális kockázattal, maximális nyereséget elérni. A kockázatvállalás összefügg a tőkeerővel: El kell dönteni, hogy a vállalkozás tőkéjének mekkora hányadát hajlandó kockáztatni, azzal mekkora haszonra számíthat.

6 A kockázatvállalás területei lehetnek: üzleti kockázat: a jogszabályok gyakori változásai, az adók kedvezőtlen alakulása, az üzleti partnerek váratlan döntései, etikátlan magatartása, a konkurencia megjelenése, a vásárlóerő-, keresletváltozás kockázata, a vásárlók jövedelme csökken, növekszik az infláció, pénzügyi kockázat változhatnak a kamatok, drágul az idegen forrás igénybevétele, a fizetőképtelenné váló vevők nem fizetik ki tartozásaikat, piaci kockázat az előállított, forgalmazott termékek, szolgáltatások nem felelnek meg a piaci igényeknek, változnak a fogyasztói szokások, változik a divat, természeti kockázat, elemi károk, a működési szabályok megszegésének kockázata, bírság, tevékenység betiltása. 2. A gazdálkodó szervezetek csoportosítása 1. A tevékenység jellege szerint: termelő szolgáltató és kereskedelmi 2. A vállalkozási forma szerint: egyéni vállalkozás, társas vállalkozás, Közkereseti társaság /Kkt/ Betéti társaság /Bt/ Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ Részvénytársaság /Rt/ Zártkörűen alapított /ZRT/ Nyilvánosan működő /NYRT/ Európai részvénytársaság /SE/ szövetkezet és állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállalat.

7 Jogi felelősség szerint: önálló jogi személy, nem önálló jogi személy: A jogi személy azt jelenti, hogy az ilyen cégeknek a társaság tagjaitól elkülönült a vagyona és jogképessége van, rendelkezik önálló szervezettel /taggyűlés, közgyűlés/ a tagok felelőssége korlátozott a társaságba bevitt vagyon mértékéig. A vállalat kifejezést csak önálló jogi személynél alkalmazzák. Nem önálló jogi személy: nem, vagy nagyon egyszerű szervezeti struktúrával rendelkezik. Jogszabály minimális tőkét nem ír elő. A felelősség viszont korlátlan vagy korlátlan egyetemleges. Ami azt jelenti, hogy nem csak a bevitt vagyont kockáztatják, hanem a magán vagyont is. 2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS A vállalkozási formák közül a legegyszerűbb az egyéni vállalkozás és az egyéni cég. A témakörrel kapcsolatban a következőket jó tudni: - Az egyéni vállalkozás jelentése, jellemzői, az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei - A vállalkozói igazolvány igénylésének menete - A vállalkozói igazolvány kiadásának feltételei, a kiadást kizáró tényezők - Az egyéni vállalkozó felelőssége - A vállalkozói igazolványon található legfontosabb fogalmak kiemelése, magyarázatuk: tevékenységi kör, telephely, székhely - Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? - Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához? - Mire vonatkoznak az egyéni vállalkozás általános és működési szabályai? - Milyen típusú változásoknál indokolt a módosítás? - Miért és hogyan szüntethető meg, illetve szűnik meg az egyéni vállalkozás? - Mennyiben különbözik a hagyományos vállalkozói engedély kérése az elektronikustól? - Miben hasonló és miben tér el az egyéni vállalkozás az egyéni cégtől?

8 Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? A vállalkozás legegyszerűbb formája az egyéni vállalkozás, a gazdasági tevékenységet, természetes személy (18. életévet betöltött, cselekvőképes személy) saját neve alatt folytatja. Az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény január 1-től érvényes. Korábban az egyéni vállalkozások engedélykötelesek voltak, január 1-től viszont csak bejelentés kötelezettség, azaz a regisztráció szükséges az indításukhoz. Ebben az esetben a vállalkozói tevékenység megkezdése, nem illetékköteles Azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes (nagykorú és nincs gyámság alatt), devizabelföldi: magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság. Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához? A legtöbb egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány birtokában végzi gazdasági tevékenységét. Egy személy csak egy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezhet, de azzal több tevékenységet is folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat. Vannak olyan foglalkozások, amelyek folytatásához egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell. Egyéni vállalkozás működtetéséhez nincs szükség vállalkozói igazolványra, de az egyéni vállalkozó kérésre (10 ezer forint illeték megfizetése ellenében) a vállalkozói igazolványt a hatóság kiállítja január 1-től az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltethető, (1 hónaptól-5 évig) a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

9 Vállalkozói igazolvány igényléséhez szükséges adatok: az egyéni vállalkozó nevét; születési nevét; születési helyét és idejét; valamint anyja nevét; a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; tevékenységi körét és főtevékenységének megnevezését. Az egyéni vállalkozó tevékenységét két formában folytathatja, amelyekre eltérő jogszabályok vonatkoznak. Döntés előtt ezekről tájékozódjunk. Egyéni vállalkozás a saját vagyon nem különül el a vállalkozás vagyonától. Egyéni cég: Az egyéni vállalkozótól elkülönült önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany. Az egyéni cégre a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vonatkozik. Bizonyos vállalkozási tevékenységek telepengedély kötelesek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a telepengedély. Tevékenységi körök meghatározása Bejelentésekor meg kell nevezni a fő-, és egyéb tevékenységeket szakmakóddal megjelölve. Ehhez szükséges szakmakódokat, TEÁOR számokat a KSH honlapján ( - a bal oldali menüsor Osztályozások menüpontban található. A tevékenységek felsorolása, az ÁFA levonási jog, a visszaigénylés, valamint az SZJA - ban és a társasági adóban a költségelszámoláshoz szükséges. Székhely, telephely, fióktelephely A tevékenység megkezdésekor a bejelentési kötelezettség teljesítése űrlap kitöltésével történik, amelyen feltünteti az e.v. a székhelyet, ha van telephelyet és fióktelepet. Ha telepengedély köteles tevékenységet kíván folytatni, a területileg illetékes önkormányzathoz telepengedély iránti kérelmet kell be nyújtani, a megfelelő űrlap kitöltésével. Székhely A vállalkozás bejegyzett irodája, az ügyintézés helye. Igénybe vehető a székhely-szolgáltatás is. A cég üzleti és hivatalos iratait átveszik, érkeztetik, megőrzik, gondoskodnak a rendelkezésre tartásáról.

10 Telephely A telephely a tevékenység gyakorlásának a helye. Bizonyos vállalkozási tevékenységek telepengedély kötelesek. Az egyéni vállalakozó székhelye és telephelye a saját, vagy a családtagja lakásán is lehet. A telephelynek rendelkeznie kell a különböző szakhatóságok engedélyével, attól függően milyen tevékenységet végez a vállalkozás. Pl. egyes tevékenységek nem végezhetők lakókörnyezetben, veszélyes anyagnak minősülő anyagokkal dolgozó (pl. festékek) vállalkozásoknak a veszélyes anyagok megsemmisítésére vonatkozó előírásokat kell betartani. Elszámolható költségek: a helyiség bérleti díja, a fűtés, a világítás, a telefon, mobiltelefon, stb. Abban az esetben, ha a használat csak részben szolgálja az egyéni vállalkozás tevékenységének gyakorlását az internet használati díjának 30 %-a, de évente legfeljebb 60 ezer forint számolható el költségként, a telefon költségnek (és beszerelési díjának) pedig 50 %-a, stb. (2011. évben érvényes jogszabály alapján) Fióktelep: A fióktelep olyan telephely, amely más településen van, mint az egyéni vállalkozó székhelye. Annyi helyre kell fizetni iparűzési adót, ahány fiókteleppel rendelkezik az egyéni vállalkozó. Helyi iparűzési adó: Az e.v. tevékenységének megkezdését és megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az ügyfélkapun keresztül a helyi iparűzési adó bevételre jogosult önkormányzat megnevezésével. Az egyéni vállalkozó bankszámlanyitási kötelezettsége Ha az alanyi adómentességet választja (évi 5 millió forint bevételig) nem kötelezett pénzforgalmi bankszámla- nyitására. Ha az általános forgalmi adó (ÁFA) fizetésének hatálya alá tartozik, kötelezett pénzforgalmi bankszámla- nyitására. Minimum egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az adószám közlésétől számított 15 napon belül. Bejelentkezés az adóhatósághoz Nem kell külön bejelentkezni. A tevékenység megkezdésének bejelentésével, egy űrlapon végzi el a bejelentkezést, ez alapján vállalkozói adószámot kap. Adózási módok választása Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról kell dönteni. Az adó választását alaposan meg kell gondolni, mivel ez nagyban meghatározza az egyéni vállalkozás adminisztrációját, könyvelését, működését, és módosítani is csak az adóév végén lehet. A vállalkozó választhatja az áfa alanyiságot, vagy alanyi mentességet. Ha az áfa alanyiságot választotta, az általa nyújtott szolgáltatás, vagy értékesítésre kerülő termékek árába köteles felszámítani 25% áfát. Az általa elért árbevétel áfa-tartalmából levonja a kiadásait terhelő áfát. A különbözetet bevallja és befizeti az adóhatósághoz, negyedévente. Amikor a kiadások áfa-tartalma meghaladja az árbevétel áfa-tartalmát visszaigényelhető áfa keletkezik. Alanyi mentességet választhat a vállalkozó, ha bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Ebben az esetben nem számít fel áfát, de az általa fizetett áfát nem igényelheti vissza. Tárgyi ÁFA mentesség: tevékenységre vonatkozik, ebben az esetben az eladási árba nem számít fel az egyéni vállalkozó ÁFÁ-t, és nem áll jogában az ÁFA levonása sem.

11 Tárgyi mentesség esetén, számláin az Szolgáltatási jegyzék- Szj-, illetve a Vámtarifaszám- Vtsz-számok feltüntetése nem kötelező. A személyi jövedelemadó (SzJA) szerint adózik Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a bevételeket és a költségeket tételenként számba veszik Átalányadózást annak érdemes választani, aki kevés költséget tud elszámolni. Jóval kevesebb időt vesz igénybe az adminisztráció, nincs költségelszámolás, de a költségszámlákat meg kell őrizni. Egyszerű vállalkozói adó (EVA) Alapításkor nem lehet választani, csak két év működés után, ha az ÁFÁ-val növelt bevétel nem haladja meg a 25 Millió forintot. Jóval egyszerűbb az adminisztráció, mivel csak a bevételeket tartják nyilván, a költségszámlákat viszont meg kell őrizni. Negyedévente a vállalkozó EVA előleget fizet, amit december 20-áig köteles feltölteni. A továbbiakban a vállalkozói közreműködésről, arról, hogy Kiket foglalkoztathat az egyéni vállalkozó, ki lehet a segítő családtag A szakképzettségre vonatkozó szabályokról A működéshez szükséges hatósági engedélyekről, pl. működési engedély Az egyéni vállalkozó az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására nem kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A jelenlegi szabályok szerint az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Kiket foglalkoztathat az egyéni vállalkozó, ki lehet a segítő családtag? Az egyéni vállalkozások többsége általában családi vállalkozás, ahol több családtag is részt vesz a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a közeli hozzátartozó, a vállalkozó élettársa, egyenes ágbeli rokonának a házastársa, házastársának az egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének a házastársa végezhet munkát. A szakképzettségre vonatkozó szabályok Ha a tevékenység gyakorlása szakképesítéshez kötött és az egyéni vállalkozó nem rendelkezik ezzel, akkor alkalmaznia kell olyan személyt, aki a tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Ha több telephelyet, vagy fióktelepet tart fenn mindegyiknél köteles biztosítani a képesítési követelményeket. Ha az egyéni vállalkozó építőipari kivitelezői tevékenységet folytat a tevékenység megkezdését köteles bejelenteni a Magyar Kereskedelmi Kamarához, öt munkanapon belül. Az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során köteles nevét, e.v., nyilvántartási számát és adószámát feltüntetni. Jelenleg érvényes jogszabály alapján cégtáblát nem köteles elhelyezni. Egyéni vállalkozást gyorsabban és olcsóbban lehet alapítani, lényeges szempont, hogy az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel korlátlanul.

12 Az egyéni vállalkozás könyvelése, számlázás: - Naplófőkönyvet, vagy pénztárkönyvet köteles vezetni. - Tárgyi eszköz esetén, nyilvántartást vezet.

13 Az egyéni vállalkozás örökölhetősége, eladhatósága: A vállalkozó halálával az özvegy, vagy örökös jogutódlással folytathatja a vállalkozást. A vállalkozás nem ruházható át, csak a vállalkozás vagyontárgyai adhatók el. A működési engedély Ha a vállalkozó üzletet szeretne működtetni az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől kérheti. Az egyéni vállalkozás megszűnése: Az egyéni vállalkozó döntése alapján, ha bejelentette az ügyfélkapun keresztül a Hatóságnak. Az egyéni vállalkozó halála esetén. (a halál napján) Abban az esetben, ha a vállalkozó elveszítette cselekvőképességét. (jogerős bírósági határozat) Köztartozás, szabálysértés, bűncselekmény, a szükséges szakképesítések hiánya miatt. Az adóhatóság törölte az adószámot, a jogerőre emelkedés napján. Az egyéni vállalkozó, egyéni céget hozott létre. Egyéni cég Alapíthatja: természetes személy, akit a cég vagyonán felül korlátlan felelősség terhel, tehát saját vagyonát is kockáztatja. Tőke nagysága: Jogszabály minimális tőkét nem ír elő, akár 1 Ft-tal is alapítható, de 200 e Ft-ig csak pénzbeli hozzájárulás formájában biztosítható az induló tőke. 200 E Ft felett pénzbeli és nem pénzbeli, azaz apport (nem pénzbeli hozzájárulás, forgalom képes dolog) is lehet.

14 Alapítás menete Egyéni vállalkozó hozhatja létre, alapító okirattal, amelyet az ügyvéd ellenjegyzett, vagy közjegyző közokiratba foglal, majd eljuttatja a Cégbírósághoz. Mint egyéni vállalkozót törlik a nyilvántartásból. 3. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE, MEGSZŰNÉSE A gazdasági társaság, alapító okirattal hozható létre, amelynek a neve legtöbbször Társasági Szerződés. Közjegyző közokiratba foglalja, vagy az ügyvéd magánokiratba, amit ellenjegyzett. Tartalmazza a társaság vagyonát, ami lehet pénzbeli és apport. A cégbíróságtól kérhető a cégbejegyzés, a bejegyzett és működő cégek legfőbb adatai a cégközlönyben jelennek meg. A bejegyzési kérelem elküldhető formanyomtatványon, vagy elektronikusan. Az eljárási illeték befizetése kötelező. A gazdasági társaság legfőbb szerve: a tulajdonosok testülete. KKT- nál és BT-nél tagok gyűlésének, KFT-nél taggyűlésnek, Rt-nél közgyűlésnek mondjuk. Kivétel az egyszemélyes KFT és RT. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Ügyvezetés: A társaság operatív vezetése, a tulajdonosok által választott vezetők. A tevékenység folyamatosságát biztosítják napi döntéseikkel, irányító, szervező, ellenőrző tevékenységükkel. KKT-nál és BT-nél csak a társaság tagja lehet, KFT-nél a társaság tagja vagy kültag, RT-nél igazgatóság és vezérigazgató. Felügyelőbizottság feladata, az ügyvezetés ellenőrzése. A tulajdonosok döntése alapján létrehozható vagy jogszabály írja elő kötelező érvénnyel. Jelenleg érvényes: Kötelező létrehozni, ha a foglalkoztatott létszám több mint 200 fő vagy a Kft. törzstőkéje 50 millió feletti Rt. esetében kötelező. A felügyelőbizottsági tagok felelőssége: a társaság tevékenységéért nem tartoznak felelősséggel, azonban egyetemlegesen és korlátlanul felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. Csak megbízás jogviszonyban működhetnek maximum 5 évig.

15 Könyvvizsgáló: Lehetőséget jelent a tulajdonosok döntése alapján vagy kötelező. Például RT-nél, vagy azoknál a KFT-nél ahol az alaptőke meghaladja a 100 millió Ft-ot. A gazdasági társaságok megszűnése Csődeljárás Amennyiben a vállalkozás fizetésképtelen, kezdeményezheti a csődeljárást, annak érdekében, hogy hitelezőitől fizetési haladékot kapjon. Nyilatkoznia kell a cég vezetőjének arról, hogy az előző két évben folyt ellene csődeljárás. Ezt követően tárgyalásokat folytat hitelezőivel. Ha sikerül egyezséget kötni a partner cégekkel, intézményekkel működhet tovább, ha nem indul a felszámolási eljárás. Felszámolás Ha fizetőképtelen a cég, tartozását 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a fizetési felszólításra 30 napon belül nem válaszolt. Felszámolást kérhet a cég, a végelszámoló és a hitelező. Egyszerűsített felszámolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a felszámolás költségeit. Végelszámolás Ha a vállalkozás fizetőképes és jogutód nélkül szeretne megszűnni. A határozatot elküldi a Cégbíróságnak, az előző napon elkészítette a záró mérleget, záró leltárt és az adóbevallást. A Cégbíróság megnevezi a végelszámolót, megjelenteti Cégközlönyben az eljárást, nyitómérleget készít, teljesíti a szerződéseket, őrzi a vagyont, mérleget készít, zárójelentést, értesíti az érdekelteket a megszűnésről. A Cégbíróság törli a vállalkozást. Átalakulás: amikor a vállalkozás jogutóddal szűnik meg. Például, egyesül vagy szétválik. Eltérések a korlátolt felelősségű társaság (KFT), Betéti társaság (BT) és a Közkereseti társaság (KKT) között A KF T-t egy személy is alapíthatja, (általában legalább két fő az alapító) A Közkereseti társaság és a Betéti társaság nem önálló jogi személy. A Betéti Társaság kültagja csak akkor jogosult a cég képviseletére, ha neve szerepel a társaság cégnevében. A korlátolt felelősségű társaság önálló jogi személy. Az induló vagyon nagyságát a kkt-nél és a bt-nél jogszabály nem írja elő, kftnél előírja. (ami jelenleg: 500 ezer forint) A tagok felelőssége: kkt.-nél és bt.-nél a beltagra vonatkozóan: korlátlan és egyetemleges, a kültagé, illetve a kft-nél korlátolt, csak a bevitt vagyont kockáztatják, viszont hitelezőivel szemben korlátlan. A tulajdonosokat kkt.- nél beltagnak, a bt.-nél a személyes közreműködőket beltagnak, a tőkéstársat: kültagnak nevezik. Kft-nél a tulajdonosokat tagoknak. A kft jogi személy, jogképes szervezet, amelynek feltételei:

16 A társaságnak legyen saját vagyona, ez a vagyon különüljön el az alapítók vagyonától. A társaságnak legyen önálló szervezete. A szervezet tartósan működjön. A gazdasági társaságok szervezete A vállalkozás vezető tisztségviselőit (választott vezető) kft-nél ügyvezető igazgató(k)nak nevezik, akik napi döntéseket hoznak, az operatív vezetést végzik. Megbízásuk határozott időre szól, bármikor indoklás nélkül visszahívhatók. Kkt-nél és bt-nél bármely beltag képviselheti a céget, illetve ha erről másként döntenek rögzítik a társasági szerződésbe. Pl. fő szabály lehet: 1beltag = 1 szavazat. Kft- nél működhet felügyelőbizottság, feladatuk a tisztségviselők ellenőrzése, a tulajdonosok érdekeinek védelme. Vizsgálják a mérleget, a vagyonkimutatást, minden fontosabb jelentést. Egyszemélyes kft-nél nem kötelező könyvvizsgálót alkalmazni. Feladata, a mérleg, az eredménykimutatás ellenőrzése. A kft tagjai nem kötelesek személyesen közreműködni, ha akarnak, akkor díjazás ellenében közreműködhetnek. Kft-nél az egyes tagokat megillető vagyonrész az üzletrész. A törzsbetét és a gazdálkodás eredményétől függően változik. Amennyiben a kft tagja kilép üzletrészének eladásánál elővásárlási jog illeti meg a társaságot. Az egyszemélyes kft alapítási és működési szabályai szigorúbbak. Részvénytársaságok Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvények kibocsátásával biztosítja az alaptőkét. (jegyzett tőke) Működési formája szerint lehet: nyilvános vagy (NYRT.) - nyilvánosan forgalomba kerülnek. Zártkörű (ZRT.) - nem kerülnek nyilvánosan forgalomba.

17 Részvényes: társtulajdonos, részt vehet a közgyűlésen, szavazhat, (részvényeinek névértéke arányában) joga van az osztalékhoz. Részvény: tulajdonosi jogot megtestesítő forgalomképes értékpapír. Részvény névértéke: amennyi a részvényre rá van nyomtatva, általában kibocsátáskor ezen az áron vásárolható meg. Árfolyamérték: amennyiért a részvény adható-vehető, a mindenkori piaci értéket fejezi ki. Részvény fajták: Átruházhatóság szerint: - névre szóló,- bemutatóra szóló. Megjelenési forma szerint: - nyomdai úton előállított, - elektronikus úton létrehozott. Biztosított jogok szerint: - törzsrészvény, - elsőbbségi, - kamatozó, - dolgozói, visszaváltható Alapítása: az alaptőke NYRT.-nél: legalább 20 millió Ft, ZRT.-nél legalább 5 millió Ft. NYRT. alapítása alapítási tervezet elkészítésével kezdődik, majd sor kerül a tervezet szerint a részvényjegyzésre, amikor a leendő részvényesek nyilatkoznak az általuk jegyezni kívánt részvények névértékéről és a mennyiségről. Az alapítás meghiúsul, ha a tervezetben szereplő alaptőkét nem jegyezték. Ha a tervezet szerinti összeget jegyezték, 60 napon belül sor kerül az alakuló közgyűlésre, ahol elkészítik és elfogadják az alapszabályt. Ekkor már a részvények névértékének 25 %-át a részvényeseknek be kell fizetni, a többit a bejegyzéstől számított 1 éven belül, az apportot az alapítástól számított 5 éven belül. Auditbizottságot választanak, igazgatóságot, felügyelőbizottságot, /az igazgatótanács tagjait. ZRT.-nél az alakuló közgyűlésen elkészül az alapszabály. Megválasztják az igazgatóságot vagy vezérigazgatót, felügyelőbizottságot, könyvvizsgálót. RT. működése Az RT. legfőbb szerve a közgyűlés, dönt az alapszabályról,átalakulásról, megszűnésről, vezetőségről, ellenőrző szervről. Az igazgatóság legalább évente egyszer, összehívja a közgyűlést, ZRT.-nél 15 nappal korábban küldenek meghívót a részvényeseknek, NYRT.-nél 30 nappal előtte hirdetményben teszik közzé. A közgyűlésen jelenléti ívet, írnak alá és jegyzőkönyv készül, amit 30 napon belül el kell küldeni a cégbíróságra. Az RT ügyvezetőszerve az igazgatóság, 3-11 fő, elnökét a közgyűlés vagy az igazgatóság tagjai választják. ZRT.-nél igazgatóság helyett vezérigazgató. NYRT.-nél az igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanács (5-11 fő) működhet. RT. megszűnése Ehhez a közgyűlés háromnegyedes szótöbbsége szükséges. Egyszemélyes ZRT-nél az alaptőkét alapításkor be kell fizetni.

18 4. Vállalkozások az építőipar területén Az építési tevékenységgel kapcsolatos fogalmak: Építésügy: az országban minden építéssel kapcsolatos tevékenységet jelenti. Az építésügyhöz tartozó feladatok: az építésügy szabályozása a tervezés az építőanyagok előállítása a lakás és kommunális gazdálkodás az építésügyi hatósági tevékenységek az építőipari kutatás az építőipari kivitelezés a szerkezet gyártás a településfejlesztés Építőiparhoz azok a szervezetek, személyek, tartoznak, akik hivatalosan építési feladatokat látnak el. Az építési feladatok részei: előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés, és üzembe helyezés. Építési munkához azok a tevékenységek tartoznak, amelyek során épületet, vagy létesítményt építenek, felújítanak, karbantartanak, bővítenek vagy lebontanak. Beruházás során a vállalkozás állóeszköz állományát bővíti, növeli, illetve az elhasználódott, korszerűtlen állományt helyettesíti. A beruházás résztvevői: rendszerint több személy, szervezet, vállalat együttműködésének eredménye. Hatóságok: Az építési tevékenységet, a megvalósítást, az előkészítést és a lebonyolítást jogszabályok szabályozzák. Az építési tevékenység fázisaiban különböző engedélyeket kell kérni a hatóságoktól az építésre, a használatbavételre. A szükséges engedélyek és hatályban lévő előírások betartását is ellenőrzik. Építtető, beruházó, üzemeltető: Az építtető, aki az építési folyamatot szem előtt tartja, kisebb építkezéseknél egy személyben a beruházási költségek felett rendelkező szerv, vagy személy is. A beruházó, aki nagyobb építkezés esetében elkülönül az építtetőtől. A beruházó viseli a költségeket. Az üzemeltető, használja rendeltetésszerűen az építményt. Tervező: feladata a különböző műszaki tervek elkészítése, az engedélyeztetési folyamat levezénylése. Bank: A vállalkozások pénzeszközeit kezeli, az állami támogatásokat fogadja, illetve hiteleket nyújt és vezeti a hitelszámlákat.

19 5. ÜZLETI TERV Néhányan még ma sem dolgoznak ki írásban üzleti tervet, Ők azt mondják. a fejemben van A többség már felismerte, hogy a jövőbeli siker elérése csak aprólékos tervezés és alapos piaci felkészültség által lehetséges. Másrészt hiteleket felvenni, támogatásokat elnyerni, befektetőket toborozni, üzleti partnereket megnyerni elképzelhetetlen a sikeres működést megalapozó tervek bemutatása nélkül. A vállalkozók többségét foglalkoztatja, hogy hogyan tudná kijelölni a jövőben követendő utat cége számára. Erre a kérdésre adja meg a választ az üzleti tervezés. Az üzleti terv tulajdonképpen annak leírása, hogy hogyan képzeljük el vállalkozásunkat a jövőben. Gyakorlatilag felfoghatjuk térképként is, amely a fejlődés tervezett útvonalát mutatja, megjelenítve a kiinduló pontot, az eddig megtett szakaszokat és az egyes állomásokat a cél felé vezető úton. Az üzleti kapcsolatok során együttműködnek a vállalkozások és ugyanakkor a versengés is jelen van. A vállalkozáson belül az egyes részlegek versengenek az erőforrásokért, de egyben együttműködnek is a közös célok elérése érdekében. Az értékteremtés érdekében meg kell keresni azokat a területeket, ahol azonosak az érdekek. A gazdálkodó szervezetek eltérő célokat tűznek ki és eltérő módszerekkel dolgoznak, miközben igyekeznek erőforrásaikat racionálisan felhasználni. Céljaikat átgondolt cselekvési terv megvalósításával érik el. Ha több évre terveznek előre, irányvonalat vázolnak fel, amikor középtávra terveznek, megfogalmazzák küldetésüket a jövővel kapcsolatosan. Ha az üzleti terv a térkép, a küldetést felfoghatjuk iránytűként. A küldetés sokszor egy többszörösen bővített mondattal is meghatározható. Tartalmazza a működési terület, az ágazat, és a földrajzi régió fő ismertetőjegyeit. A vállalkozás indulásakor általában elegendő a fejben megfogalmazott küldetéstudat, amit a sikeres működés első időszaka után már pontosan, írásban megfogalmazható. Miért ajánlott az írásos forma? A vállalat piaci bevezetését követően, a növekedési szakaszba lépve többnyire bővül az alkalmazottak köre, és egyre kevésbé lehet nyomon követni az alapítás célját. Kezdetben nem a piaci részesedés, nem az árbevétel nagymértékű növekedése fontos, hanem a szemlélet, a gondolkodásmód, ami hosszútávon garantálja a sikert. Eltérő üzleti terv készül hitelfelvételnél, pályázatok beadásánál, a befektető megnyerésénél, üzleti tárgyalásokhoz és abban az esetben, amikor a cég saját magának készíti. Sokat veszít az a vállalkozó, aki nem dolgozza ki üzleti tervét. Az üzleti terv megírása előtt át kell gondolni mi a terv célja! Kinek és miért készül? Az üzleti terv célja többnyire egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálata, egy új termék vagy termékvonal bevezetése, megjelenés egy a vállalkozás számára újnak számító piacon vagy piaci szegmensben; a befektetők vagy hitelezők meggyőzése arról, hogy érdemes invesztálniuk (befektetni) a vállalkozásba; vagy a tulajdonostársak, partnerek tájékoztatása a cég jövőjéről. Egyszerűen az is lehet a terv megírásának célja, hogy ne kelljen folyamatosan rögtönözni, hanem világos irányvonalak mentén lehessen nap, mint nap megalapozott döntéseket hozni. A fenti eltérő célok miatt az egyes üzleti tervek több szempontból is eltérnek egymástól. Alapszabály: A cél meghatározza a felépítést, a tartalmat, a terjedelmet és a formát is. Ha belső használatra készítünk egy tervet, megfelel a rövidebb változat is. Ha a hitelezőinknek, vagy potenciális új befektetőknek készítjük, több figyelmet kell fordítanunk a

20 külalakra és a külső szemlélő számára fontos információkra. A bemutató szándékkal készített üzleti terv ezért többnyire háttéranyagot, mellékleteket is tartalmaz. A befektetőknek elsősorban a céget működtető menedzsment (felső vezetés) összetétele fontos. A bankok számára az eddigi pénzügyi teljesítmény lényeges. Ezen kívül céglogóval ellátott borítóval látjuk el, jó minőségű papírra nyomtatjuk ki, majd gondosan fűzzük a számozott oldalakat, és természetesen kiszűrjük a helyesírási hibákat is. Az üzleti terv meghatározott elemekből épül fel. Alap esetben egy rövid és érdekes összefoglalóval kezdődik. Szinte mindig a cég, a piac, a termék vagy szolgáltatás, a menedzsment, a stratégia és annak megvalósítása, valamint a pénzügyi elemzés leírásával folytatódik. Vezetői összefoglaló: Ez a rész kerül az elkészült anyag elejére, mégis ez készül el a munka végén. Szokásos hossza egy-két oldal. Az utána következő fejezetek tömör összefoglalása. Szerepe egyrészről, hogy leegyszerűsítve bemutassa a cég fő tevékenységét, és másrészről felkeltse az érdeklődést és segítse a megértést. Röviden leírja a piac méretét és bemutatja a termék vagy szolgáltatás iránti keresletet. Kitér továbbá a cég versenyelőnyére az adott piacon. A vállalkozás leírása: Tartalmazza a működés formáját, az alapítók összetételét, a vállalkozás székhelyét, és telephelyeit, és a cég történetét vagy induló vállalkozás esetén a beindítás tervét. Itt kell bemutatni a fontosabb mérföldköveket, mint az új termékek bevezetése, a forgalom nagyságrendbeli megváltozása, a kulcsfontosságú együttműködések és szállítói szerződések megkötése, vagy a kulcsemberek belépése a céghez. Érdemes alkalmazni a táblázatos formát az áttekinthetőség céljából. Fontos ismerni a valódi piacméretet, amelyen a cég termékei vagy szolgáltatásai versenyeznek. Ez a méret nem feltétlenül esik egybe az iparág egészének méretével. Ebben az esetben a célpiac a teljes piacnak csak egy szelete. Ha meghatároztuk a számunkra értékes piac méretét, beszélnünk kell az iparági trendekről (tendencia, ami a jövőben várható) és ezek hatása a vállalkozásunkra. A piaci elemzésnél a vevőkkel és a piaci versennyel kapcsolatban a legfontosabbakat itt is kiemeljük, amit a további fejezeteknél, részletesen bemutatunk. A kulcsfontosságú vevőcsoportokat, azok méretét emeljük ki. A versennyel kapcsolatos információk közül a legfontosabb versenytársakat mutatjuk be. Az adatok forrását, amelyekre hivatkozunk meg kell jelölni vagy leírjuk, hogy az adatok becslésen alapulnak. Egyértelműen meg kell határozni azt a piacot, amelyen a vállalkozás versenyezni kíván, vagy már működik. Vevőanalízis: Ebben a fejezetben a célpiachoz tartozó vevőket, (megrendelőket) fogyasztói csoportonként mutatjuk be. Jellemezzük a szegmenst, és az igényeik szerinti termékeket, szolgáltatásokat, azok adott árkategóriában -milyen szinten képesek megfelelni az elvárásoknak, figyelembe véve a vevők árelfogadását. Nem elégséges a vevőcsoportok jellemzése, minél pontosabban határozzuk meg a csoportok jelenlegi és jövőbeli méretét. A vevőket az adott piac legfőbb jellemzői alapján, például korcsoport, földrajzi eloszlás szerint mutassuk be, az általuk vásárolt termékeknél a döntés folyamatát részletesen kidolgozva. Ez feltétlenül szükséges a stratégia miatt. A versenyhelyzet elemzése: Versenytársnak tekinthető minden olyan cég, amely a vevőink igényeit ki tudja elégíteni saját termékein vagy szolgáltatásain keresztül. Ennek megfelelően közvetlen versenytárs az, aki ugyanazt a célcsoportot szolgálja ki a miénkhez hasonló termékkel vagy szolgáltatással. Közvetett versenytárs az, aki ugyanazt a célcsoportot szolgálja ki a miénktől eltérő termékkel, szolgáltatással, vagy egy eltérő célcsoportot szolgál ki a miénkhez hasonló termékkel, szolgáltatással. Célszerű minden egyes közvetlen versenytársat megnevezni, a közvetett versenytársakat pedig csoportosítani, majd a csoportokat összességében leírni. A közvetlen versenytársak bemutatása során felsoroljuk a versenytárs erősségeit és gyenge pontjait. Egy vállalkozásnak tudnia kell, amit az üzleti