1. A gazdasági társaságok közös jellemzői és fő típusai

Átírás

1 VÁLLALKOZÁS JOG

2 1. A gazdasági társaságok közös jellemzői és fő típusai 1.1. A gazdasági társaságok közös jellemzői A gazdasági társaságok tulajdonképpen sajátos polgári jogi szerződések, amelyek több személy egymás közötti, valamint a társaság és harmadik személyek (más társaságok, hatóságok stb.) közötti jogviszonyait szabályozzák. Míg a polgári jog más szerződéstípusai (pl. az adásvétel, a bérleti szerződés) arra a logikára épülnek fel, hogy két személy pontosabban két szerződési pozíció, amelyben több, azonos helyzetű személy is lehet pl. két eladó, vagy három bérlő által nyújtott szolgáltatások és ellenszolgáltatások szabályait írják le, addig a gazdasági társaságok szabályozási igénye ennél összetettebb. Ettől függetlenül, találkozni fogunk olyan társaságokkal is, amelyeket egy személy is alapíthat, azonban ezek inkább kivételek. Ugyanakkor nem minden, a benne részt vevő tagoktól elkülönült egyesülést nevezünk gazdasági társaságnak. Az egyéb társasági típusoktól megkülönböztetendő, a gazdasági társaságok az alábbi közös jellemzőkkel bírnak: Saját cégnév alatti jogalanyiság, Jogügyleti alap, Organizációs jelleg, A társaság rendelkezésére bocsátott vagyon, Közös, üzletszerű gazdasági tevékenység Saját cégnév alatti jogalanyiság Valamennyi gazdasági társaság saját cégnévvel rendelkezik, amely utal tevékenységének jellegére, illetve olyan egyedi fantázianevet tartalmaz, amely alapján meg lehet különböztetni más gazdasági társaságoktól. A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cégnév egyedisége azt is jelenti, hogy elvileg egy új gazdasági társaság neve még hasonló sem lehet egy másik, már létező társaságéhoz. Ezen ismérv alapján különíthetjük el a gazdasági társaságokat pl. a polgári jogi társaságtól, vagy az építőközösségtől, amelyek több személyt tömörítenek ugyan, de olyannyira nem különülnek el a bennük részt vevőktől, hogy saját (cég)névvel nem is rendelkeznek. A cégnév ott kap különös jelentőséget, hogy a társaság ez által lesz önálló jogalany, vagyis jogok és kötelezettségek alanya, a cégnév alapján azonosítják, ez alapján vesz részt a forgalomban. A gazdasági társaságokat egyébként jogi személyekre és jogi személyiség nélküliekre 2

3 oszthatjuk fel, aszerint, hogy van-e a tagoktól elkülönült működtető szervezetük ezek a jogi személyek -, vagy nincs. A gyakorlatban ezt a különbséget tünteti el (relativizálja) a saját cégnév alatt megtestesülő jogalanyiság, amely a forgalomban való részvétel szempontjából nem tesz különbséget a két típus között. A cégnév egyediségéhez hasonló szabályokat találunk az üzletfeliratok és reklámszövegek terén. A magyar nyelv megóvása közérdek. Védelme megkívánja a társadalom, a közélet, különösen a gazdasági, politikai és kulturális szereplők megkülönböztetett figyelmét. Az Országgyűlés ezért a magyar nyelv megóvása, az információszabadság alkotmányos joga nyelvi hátterének biztosítása érdekében külön törvényt alkotott. Az elmúlt évtized tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a világpiac részévé vált Magyarországon a globalizációs folyamatok mellékhatásaként jelentkező, nyelvromlást előidéző tendenciák ellen törvényi eszközökkel is szükséges fellépni. Mivel a nemkívánatos idegen nyelvi hatások a legerőteljesebben a gazdasági életben, elsősorban a reklámtevékenységben mutatkoznak meg, e területen indokolt az állami szabályozás eszközeit alkalmazni az említett hatásokat ellensúlyozása érdekében. Ugyancsak számottevő káros befolyása van a nyelvében élő nemzetre az üzletfeliratok, illetve a közélet színterein megjelenő feliratok nyelvi színvonalának, egyre szaporodó idegen nyelvű szóhasználatának. A törvény megközelítésmódja figyelemmel van részint a gazdasági érdekekre, részint az idegenforgalom szempontjaira, ezért nem tiltó, hanem kiegészítő jellegű követelményeket állapít meg. Nem tiltja meg az idegen nyelvű kifejezések használatát, hanem azt követeli meg, hogy a reklámokon, feliratokon idegen nyelvű kifejezés, szövegrész akkor használható, ha ugyanott annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan terjedelemben. A törvény az előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével összefüggő hatáskört a fogyasztóvédelem szervezetéhez, a közlekedési hatósághoz, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti. elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását, elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység esetén - a szabálytalanság megszüntetéséig - az üzlet bezárását. Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. 3

4 A fent meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt). A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra a fenti követelményt nem kell alkalmazni. A magyar nyelvű megfelelő természetesen nem jelenti minden esetben a tükörfordítás követelményét, adott esetben az - az információtartalom jellegével összhangban lévő - magyarítás is lehet. Így pl. a reklámeszközök közé tartozó ún. szlogen (jelmondat) esetében a lefordíthatatlan szójáték hasonló magyar szójátékkal is helyettesíthető. A törvény megállapítja az értelemszerű kivételeket, ahol a reklám megcélzott közönségére tekintettel nem indokolt a nyelvi követelmények érvényesítése. Ezek közé tartoznak a magyar nyelvű sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékleteiben, az idegen nyelvű rádió és televízió-műsorokban, illetve azokat közvetlenül megelőzően és követően közzétett reklámok. Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével -, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. Az előbb meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt). A törvény az üzletek feliratain is főszabályként megköveteli a magyar nyelvű szöveget, mind az üzlet elnevezésének, mind a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információk megjelenítése tekintetében. Ez a követelmény azonban - a reklámokhoz hasonlóan - az idegen nyelvű szöveg (szövegrész) magyar nyelvű változatának feltüntetésével is teljesíthető. Kivételként szerepel ez alól a vállalkozás neve és annak rövidített formája, a vezérszó, amelyeknél értelemszerűen nem alkalmazható e követelmény. Eljáró hatóságok A sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett reklámban követelmények érvényesülését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során e törvény előírásait sértő reklámot észlel, a jogkörében eljárva intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről. A üzlet feliratain az üzlet elnevezésére, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatására előírt követelmények érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során e törvény előírásait sértő magatartást észlel, a hatáskörére és az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárva intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről. 4

5 A reklámfelügyeleti eljárás keretében a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. Az üzletfeliratokkal kapcsolatos ellenőrzési jogkört a törvény a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti, figyelemmel arra, hogy a jegyző adja ki az üzletek működési engedélyét. A jegyző - kereskedelmi hatósági hatáskörében eljárva - a jövőben az általa engedélyezett üzletek feliratainak a törvény által megállapított nyelvi követelményei betartása felett is őrködik. A meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét, melyhez kötve van Jogügyleti alap Említettük, hogy a gazdasági társaság egyfajta sajátos szerződés. A szerződést a felek konszenzusa, megállapodása hozza létre. A gazdasági társaságot a benne részt vevő tagok szabad akaratukból, a szerződéskötési szabadság elve alapján alkotják meg. A szerződéskötési szabadság az alábbi tényezőkre terjed ki: Akarnak-e a felek egyáltalán szerződést kötni, Kivel akarnak szerződést kötni, Milyen típusú szerződést akarnak kötni (vagyis: milyen típusú társaságot akarnak létrehozni), Milyen tartalommal akarják a szerződést létrehozni. Megjegyezzük, hogy a szerződéskötési szabadság elve a társasági jogban nem abszolút jellegű, hiszen a társaságok szigorú formakényszer alapján működnek, vagyis a jogszabály meghatározza azokat a szerződéstípusokat (a gazdasági társaságok fajtáit), amelyek közül mint egy étlapról a felek kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. A jogügyleti alap hiánya miatt nem mondhatjuk pl. a vízgazdálkodási társulásról azt, hogy gazdasági társaság, pedig mind jogalanyisága, mind organizációs jellege, mind vagyona, sőt, még egyfajta haszonra való törekvése is van. Azonban ezt a fajta társaságot nem a tagok megegyezése hívja létre, hanem a közjogi kényszer, hiszen, ha az adott földrajzi területen a jogszabály által meghatározott kritikus tömeg ilyen társaságot létre akar hozni, a kisebbségben maradottak közjogi kényszer alapján a társaság tagjává válnak és a befizetéseket nekik is teljesíteniük kell. 5

6 Organizációs jelleg A gazdasági társaságok céljukat azáltal valósítják meg, hogy a bennük részt vevő személyek tevékenységét és/vagy a bennük részt vevő tőkét tartós jelleggel szervezik. Ez alapján, a gazdasági társaságokat személyegyesítő és tőkeegyesítő társaságokra oszthatjuk fel. A személyegyesítő típusú társaságokban a tagok jellemzően egymást jól ismerő, egymásban megbízó, nem ritkán rokoni kapcsolatban álló személyek, akik a közös célt jellemzően saját személyes részvételükkel, munkájukkal kívánják elérni. Az általuk összeadott vagyon nagysága másodlagos, hiszen szorgalmuk, szakértelmük az, amely a vállalkozást sikerre viheti. A tőkeegyesítő társaságok sikerének kulcsa ezzel szemben a tagok által kumulált vagyontömegben rejlik. Ezeknél a társaságoknál ritka az, hogy a tagok személyesen is közreműködjenek, jellemzően nem is ismerik egymást gondoljunk pl. a MOL részvényeseire. Természetesen a személy- és tőkeegyesítő jegyek ritkán fordulnak elő kizárólagosan egyegy társaságban, ezek gyakran keverednek, különböző erősséggel vannak jelen egy adott cég életében, illetve fontosságuk váltakozhat is a társaság különböző életciklusaiban. Az organizációs jelleg hiánya miatt nem vagy csak részlegesen - mondhatjuk pl. az egyes projektekre szerveződött konglomerátumokra, hogy gazdasági társaságok lennének, hiszen tartós jelleggel sem tőkét, sem személyeket nem szerveznek A társaság rendelkezésére bocsátott vagyon A gazdasági társaságban részt venni kívánó tagok vagyoni hozzájárulást bocsátanak a társaság rendelkezésére, ami lehet készpénz vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport). A vagyoni hozzájárulás kötelező, nem létezik olyan tagsági forma, amely a hozzájárulás nélkül lenne létesíthető. A rendelkezésre bocsátott vagyon a társaság tulajdonába megy át, a tagnak követelése keletkezik a társasággal szemben a hozzájárulás értékéig. A szolgáltatott vagyon csak abban az esetben jár vissza a tag részére, ha a társaság megszűnik és vagyonából a hitelezőket már kielégítették. Ettől függetlenül, a tag részesedése a társaság aktuális vagyonából általában értékesíthető, a tagnak a társaságból való kilépésével egyidejűleg. A szabad felhasználásra rendelkezésre álló vagyon megléte alapján különíthetjük el a gazdasági társaságokat pl. az alapítványoktól, amelyek vagyona célhoz rendelt Közös, üzletszerű gazdasági tevékenység A gazdasági társaság létrehozásának célja az, hogy a benne részt vevő tagok közösen, egymással együttműködve, rendszeres haszonszerzésre törekszenek. A haszonszerzésre való törekvés alapja a közös vagyon, természetes velejárója pedig a kockázat. Ezen ismérv alapján különíthetjük el a gazdasági társaságokat pl. az öröklés folytán létrejött véletlen vagyonközösségektől, ahol közös vagyon van ugyan, de ezzel nem üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek közösen, legalábbis ez nem jellemző. 6

7 1.2. A közkereseti és a betéti társaság A közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A kkt. tagjai és a bt. beltagjai személyes közreműködésre kötelezhetőek, így ezekben a társaságokban a tagoktól elkülönülő irányító szervezet sem jellemző. A jogszabály sem azt a minimális vagyoni betétet nem határozza meg, amelyet a tagnak a társaságba való belépésekor szolgáltatnia kell, sem a társaság jegyzett (alapításkori) tőkéjét nem köti korlátokhoz. A fentiekből is látszik, hogy a kkt. és a bt. szabályait jellemzően kisvállalkozási célra szabták, nemritkán családi vállalkozások részére. Mivel a társaság alapításánál a tőke nem játszik különösebb szerepet, ezek a társaságtípusok tipikusan személyegyesítő jellegűek. A tőkeminimum negligálásával a könnyebb piacra lépést kívánták elérni ez a szabály ma már némileg meghaladottnak tűnik. A közkereseti és a betéti társaság között az a fő különbség, hogy míg a kkt-ben részt vevő tagok jogilag azonos státuszúak, addig a bt. tulajdonképpen a kkt. olyan alfaja, amelynek legalább egy beltagja és legalább egy kültagja van. A társaság vezetésére, képviseletére kizárólag a beltag jogosult, valamint felelősségük a társaság tartozásaiért is különböző. Mivel ezen társaságtípusok akár minimális jegyzett tőkével is létrehozhatóak, felmerül a kérdés, hogy a társaság hitelezőit (pl. a szállítókat, a munkavállalókat vagy akár az adóhatóságot) mi védi meg a társaság fizetésképtelensége esetén. A válasz a tagok mögöttes felelősségében rejlik. A kkt. valamennyi tagja, illetve a bt. beltagja korlátlanul felel a társaság tartozásaiért, míg a bt. kültagjának felelőssége az általa szolgáltatott vagyoni betét erejéig terjed. Fontos tehát, hogy a tagok felelőssége mögöttes: először a társaságon kell megkísérelni a követelés végrehajtását, korlátlan: a tag (kivéve a kültagot) teljes magánvagyonával felel, egyetemleges: a hitelező bármely tagtól követelheti a teljes tartozást. A nagyobb felelősségért cserébe a betéti társaságban kizárólag a beltag lehet üzletvezető, és csak ő képviselheti a társaságot hatóságok, bíróságok és más harmadik személyek előtt. A kkt. esetében üzletvezető-képviselő bármely tag lehet. A vezető funkciót egy-egy társaságon belül többen is gyakorolhatják. Ilyenkor célszerű közöttük az irányítási funkciókat megosztani, de az is elképzelhető, hogy pl. az aláírási, kiadmányozási jogot vagy a bankszámla feletti rendelkezést együttesen végzik A korlátolt felelősségű társaság Per definitionem a kft. olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott névértékű és számú törzsbetétből álló törzstőkével alapítható, és amelyben a tagok mögöttes felelőssége a társaság tartozásaiért törzsbetétük mértékéig korlátozott. A fenti meghatározásból is kitűnnek a kft. szabályozásának fő különbségei a kkt-vel és bt-vel szemben. Egyfelől a kft. esetében a jogalkotó meghatározza a társaságban részt venni kívánó tagok vagyoni hozzájárulásának (törzsbetétének) minimumát ez jelenleg 100 ezer forint -, 7

8 valamint a kft. törzstőkéjének (jegyzett tőkéjének) legalacsonyabb összegét amely aktuálisan 500 ezer forint. Megjegyezzük, hogy a törzstőke kritérium Magyarország versenyképességének fokozása érdekében - az elmúlt években jelentős csökkenésen ment keresztül. Másfelől, a kft. jogi személy, amennyiben tagjai ezt kívánják, az irányítási funkció elkülöníthető a személyüktől. A kkt. és a bt. szabályaitól eltérően, ahol a tagok vagyoni betétjüket nem értékesíthetik, legfeljebb kilépésükkor a társasággal számolhatna el, a kft. esetében a tagok részesedésüket annak aktuális értékén eladhatják. Mint azt a definícióban említettük, a tag vagyoni hozzájárulását törzsbetétnek, aktuális, forgalomképes értékét üzletrésznek nevezzük. A törzsbetét statikus jellegű, hiszen egy adott pillanatban (az alapításkor) határozzák meg az értékét. Állandó, mert értékét csak egyszer definiálják. Másképpen megfogalmazva, a törzsbetét az üzletrész névértéke. Egy újabb megközelítés szerint pedig a törzsbetét a tag felelősségének mértékét fejezi ki a társaság tartozásaiért. A fentiekkel szemben, az üzletrész dinamikus jellegű, hiszen a törzsbetét változását, mindenkori aktuális értékét mutatja meg. Változó, mert függően a cég gazdálkodásától, illetve a piaci viszonyoktól, értéke folyamatosan módosul. Másképpen megfogalmazva, az üzletrész a törzsbetét árfolyamértéke. Egy újabb megközelítés szerint pedig az üzletrész azt fejezi ki, hogy egy adott pillanatban a tag mennyit követelhet a társaság vagyonából. A kft. átmeneti jellegű gazdasági társaság: a jogalkotó mind személy- mind vagyonegyesítő jegyekkel felruházta. Szabályozásának rugalmassága miatt ma a legnépszerűbb társasági forma, amely mind kis- és középvállalkozások, de akár egyszerűbb tulajdonosi szerkezetű multinacionális cégek céljainak is megfelel. A kft. személyegyesítő jegyei: a tagokat tilos nyilvános felhívás alapján gyűjteni, tehát alapításkor szükségszerű az, hogy a tagok ismerjék egymást, a tagoknak, magának a társaságnak, illetve a társaság által kijelölt 3. személyeknek elővásárlási joguk van a többi tag üzletrészének értékesítése esetén, tehát új tagok nem tudnak korlátozás nélkül belépni a társaságba, a tag üzletrészéről értékpapírt nem lehet kiállítani, tehát a jogalkotó a szabad forgalmat ilyen módon is gátolja. A kft. vagyonegyesítő jegyei: az alapítást követően új tagokat már lehet nyilvános felhívás alapján toborozni, az elővásárlási jogok gyakorlásának hiányában a társaságba külsős is beléphet, az üzletrészek feloszthatóak, az üzletrész részbeni értékesítése nem jelenti a tagnak a társaságból való kilépését, a tagok személyes közreműködésre nem kötelezhetőek a társaságban. A fentiekkel némileg ellentétben, kivételként megemlítjük, hogy a kft. egyszemélyes társaságként is létrehozható, természetesen ebben az esetben sem a személy-, sem a vagyonegyesítő jegyek nem jellemzőek. 8

9 A kft. jogi személy. Tulajdonosai döntésétől függ, hogy a cég operatív vezetését személyesen, vagy megbízott ügyvezető útján látják el. A kft. hasonlóan a többi társasághoz szintén foglalkoztathat több ügyvezetőt együttes, vagy tárgykörönként megosztott önálló aláírási joggal. A kft. legfőbb szerve a tagokból álló taggyűlés. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak többek között a társaság jogi státuszát érintő döntések (átalakulás, szétválás, összeolvadás, megszűnés stb.), a mérleg elfogadása, döntés osztalék fizetéséről, az ügyvezető megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása. A taggyűlést főszabály szerint az ügyvezető hívja össze, évente legalább egy alkalommal. A taggyűlés napirendjén kizárólag a meghívóban meghirdetett napirendi pontok szerepelhetnek, kivéve, ha valamennyi tag jelen van és az új témakör napirendre tűzése ellen senki sem tiltakozik. A taggyűlés határozatképességéhez legalább a szavazatok amelyek általában a tulajdoni részesedéshez igazodnak fele jelen van. A határozat elfogadásához általában - a taggyűlés egyszerű többségének igen szavazata szükséges, de bizonyos tárgykörökben a jogszabály, illetve a társasági szerződés minősített többséget is előírhat. A szavazatok számlálásánál a tartózkodásokat a nem szavazatokhoz kell számolni, igen szavazatnak kizárólag a kifejezett igen szavazat számít. A taggyűlés tehát a társaság stratégiai döntéseket hozó szerve, míg az ügyvezető két taggyűlés között látja el a cég operatív irányítását. A kft-ben a tagok felelőssége a társaság hitelezőivel szemben kizárólag törzsbetétjük erejéig terjed. Az alacsonnyá vált törzstőke minimum miatt a hitelezők számára kulcskérdés tehát a kft. aktuális pénzügyi helyzetének elemzése. Ehhez csupán egy számviteli összefüggést mutatunk be. A társaság mérlege azt mutatja meg, hogy a cég eszközeit (szellemi termékek, tárgyi eszközök, forgóeszközök, befektetések stb.) milyen forrásokból finanszírozzuk. A források között saját forrásokat és idegen forrásokat (hiteleket) különböztetünk meg. A saját források az alábbiak szerint tovább oszthatóak: Saját tőke Jegyzett tőke + Tartalékok+ Mérleg szerinti eredmény A saját tőke tehát a jegyzett tőke változásait mutatja meg. A jegyzett tőkét korrigáljuk az előző évek más célra el nem költött gazdálkodási eredményének eredőjével ezek a tartalékok (eredménytartalék, tőketartalék stb.), - illetve az előző év mérleg szerinti eredményével. A korrigáló tényezők pozitívak és negatívak is lehetnek, tehát a saját tőke értéke is alacsonyabb vagy magasabb lehet a cég alapításkori jegyzett tőkéjénél, a gazdálkodás eredményessége vagy eredménytelensége folytán. Hasonlóan az üzletrész/törzsbetét levezetéshez, a saját tőke a jegyzett tőke árfolyamértékét mutatja meg, azt az értéket, amely a tagokat - részesedésük arányában megilleti. Amennyiben két egymást követő évben a saját tőke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökken, a jegyzett tőkét le kell szállítani. A jegyzett tőke leszállítását követően sem csökkenhet a jogszabályban meghatározott minimum alá. Amennyiben mégis ez következne be, a társaságot vissza kell minősíteni kkt-vá, ahol a tagok felelőssége már korlátlan. 9

10 1.4. A részvénytársaság A részvénytársaság olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott névértékű és darabszámú részvényből álló alaptőkével alakul, és amelyben a részvényes felelőssége a társaság tartozásaiért részvényei névértéke erejéig korlátozott. Az rt. jogi személy. Tipikus vagyonegyesítő jellegű társaság, de egyszemélyes társaságként is létrehozható. A jegyzett tőke minimumát a jogszabály az rt. két, a későbbiekben tárgyalt típusánál 5 millió, illetve 20 millió forintban állapította meg. Az rt. alapköve a részvény. A részvény névértékkel rendelkező, névre szóló, tagsági és vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír. A részvény nyomdai úton előállított, vagy dematerializált, csak értékpapírszámlán létező, virtuális formában létezhet. Az egyes részvényfajták a részvényesek között szofisztikáltabb különbségtételt tesznek lehetővé, mint a többi társasági formánál, ahol a tagok különböző jogai csak bonyolult és nehezen betartható szabályokkal írhatóak körül. Így a részvények között megkülönböztethetünk elsőbbségi részvényeket, amelyek a többi, hasonló névértékű részvényhez képest több szavazathoz, vagy osztalékhoz juttatják tulajdonosaikat, dolgozói részvényt, amelyet tulajdonosa kedvezménnyel jegyezhetett, és amely csak a dolgozók között forgalomképes, valamint kamatozó részvényt, amely az osztaléktól függetlenül a kötvényhez hasonlóan fix hozamhoz juttatja tulajdonosát. A fentiekből is látszik, hogy az rt. szabályozása igen hasonlít a kft-hez, a két társaság között legelőször a terminológiabeli különbségek a szembeötlők: Kft. Rt. Jegyzett tőke megnevezése törzstőke alaptőke Tag hozzájárulása törzsbetét részvény (névértéke) Tag követelése a társ. vagyonából üzletrész részvény (árfolyamértéke) Legfőbb szerv taggyűlés közgyűlés Operatív vezető ügyvezető vezérigazgató Alapító okirata társasági szerződés alapszabály A részvénytársaságnak további két altípusa létezik: Zártkörű részvénytársaság (zrt.), Nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) Zártkörű részvénytársaság A zrt. a kft-hez közel álló társasági forma, alapításakor az alapítók (a későbbi részvényesek) lejegyzik, megvásárolják a társaság összes kibocsátott részvényét, így biztosítják a társaság jegyzett tőkéjét. A zrt. és a kft. között a fő különbség az, hogy a kft-ben lévő üzletrészről akadályozandó annak teljesen szabad forgalmazását nem lehet értékpapírt kiállítani, míg a zrt-ben a részvényes 10

11 részesedése, a részvény mint mondottuk - értékpapír. Ennek az a velejárója, hogy a részvény főszabály szerint szabadon átruházható, az üzletrésznél leírt korlátozások (elővásárlási jogok) csak akkor érvényesülnek, ha ezeket az alapszabály kifejezetten előírja Nyilvánosan működő részvénytársaság Mint azt a neve is mutatja, az nyrt. részvényeseit nyilvános felhívás alapján gyűjtik az alapítók. Ehhez először alapítási tervezetet tesznek közzé, amelyben közlik többek között a leendő rt. cégnevét, tevékenységi körét, alapítói nevét, a tervezett alaptőke nagyságát, a tervezett részvények számát és névértékét, az alapítás költségeit, valamint az alakuló közgyűlés időpontját. A jegyzésre nyitva álló időtartam alatt a jelentkezés a jegyzési ív aláírásával történik, amelylyel egyidejűleg a jegyezni kívánt részvények névértékének 10 %-át letétbe kell helyezni. Könynyen belátható, miszerint nehezen képzelhető el az, hogy a jegyzési idő alatt éppen annyi részvényt jegyezzenek le, amennyit az alapítók kibocsátani szándékoznak. Amennyiben kevesebbet jegyeznek, azt aluljegyzésnek, amennyiben többet, azt túljegyzésnek nevezzük. Aluljegyzés esetén az alapítási szándék meghiúsult, a befektetőknek vissza kell fizetni a letétbe helyezett előleget kivéve, ha az alapítók garanciát vállaltak a fennmaradó mennyiség lejegyzésére. Túljegyzés esetén pedig az alapítási tervezet kétféle megoldást alkalmazhat: a túljegyzést viszszautasítja az alapító és részvényessé csak a korábban jegyzők válnak, vagy elfogadják a túljegyzést és így az rt. magasabb jegyzett tőkével alakul. Az alapítók az eredményes jegyzési időszak végétől számított 60 napon belül összehívják az alakuló közgyűlést, ahol kimondják az rt. megalakulását, elfogadják alapszabályát, valamint megválasztják a vezető tisztségviselőket. Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a részvényesek letétjüket 25 %-ra kötelesek kiegészíteni. Az rt. legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés. Hatásköre gyakorlatilag azonos a kft-nél bemutatott taggyűlésével. Az rt. operatív irányítását a 3-11 tagból álló igazgatóság látja el. Az alapszabály úgy is dönthet, hogy az igazgatóság jogkörét a vezérigazgató gyakorolja. A vezető tisztségviselők és testületek ellenőrzésére felügyelő bizottságot kell választani, amely szintén legalább 3 legfeljebb 11 tagból állhat. Nyilvános részvénytársaságnál az igazgatóság és a felügyelő bizottság összevonásával 5-11 tagú igazgatótanács is létrehozható, az angolszász board mintájára A cégeljárás fontosabb szabályai A gazdasági társaságok bejegyzését, nyilvántartását és törlését a megyei bíróságok, valamint a Fővárosi Bíróság mellett működő cégbíróságok végzik. A gazdasági társaságok a cégbírósági bejegyzéssel jönnek létre. Ezt konstitutív (keletkeztető) hatálynak nevezzük, szemben a deklaratív jelleggel, amely csupán utólag nyugtáz valamely jogi tényt. A fenti megoldást életszerűvé az teszi, hogy az utóbbi időben a cégeljárás határideje jelentősen lerövidült, július 1. napjától cég bejegyzésére, módosítására vagy megszüntetésére irányuló kérelmet kizárólag elektronikus formában lehet benyújtani. A cégeljárás ezen felül jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző vagy az általa képviselt társaság vonatkozásában: jogtanácsos) közreműködéséhez kötött, amely a beadványok szakszerűségét hivatott szolgálni. Az elektronikus eljárás, valamint az ügyvédkényszer alkalmazása együttesen azt eredményezte, hogy az 11

12 elbírálási határidő 15 napra, illetve az iratminták alapján végzett ún. egyszerűsített cégeljárás esetében 1 munkaórára csökkent. A cégjegyzék közhiteles, az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig hitelesnek kell tekinteni, valamint nyilvános, abba bárki, korlátozás nélkül betekinthet Az egyéni vállalkozás Üzletszerű, vagyis rendszeres haszonszerzésre törekvő gazdasági tevékenység nem csupán gazdasági társaság, hanem egyéni vállalkozás keretében is folytatható. Egyéni vállalkozás alapítására cselekvőképes, lakóhellyel rendelkező belföldi természetes személyek, valamint cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi magánszemélyek jogosultak. Az egyéni vállalkozás alapítására és működésére vonatkozó szabályok alapvetően megváltoztak január 1. napjával. A jelen pontban leírtakkal kapcsolatban így természetesen nem lehetnek még gyakorlati tapasztalataink. Ezzel együtt szükségesnek tartottuk, hogy jelen jegyzet ezen átdolgozott, bővített változata tartalmazza a hivatkozott új szabályozást is január 1. napját követően az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése már csupán bejelentéshez kötött. További újdonság, hogy hasonlóan a cégeljáráshoz az egyéni vállalkozás bejelentésével kapcsolatos ügyintézés elektronikus úton történik. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen bármely okmányirodában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány kiadásához az űrlapon kell rögzíteni az erre vonatkozó szándékot, a vállalkozói igazolvány birtoklása azonban már nem előfeltétele a tevékenység gyakorlásának. A bejelentést az ügyfélkapun keresztül az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. Szintén ügyfélkapun keresztül lehet az esetleges változásokat bejelenteni, illetve szüneteltetni vagy megszüntetni az egyéni vállalkozást. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Illetékfizetési kötelezettsége csak azoknak a vállalkozóknak van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik, nekik ezért ,- Ft-ot kell fizetniük. Egyéni vállalkozó lehet, ha cselekvőképes: a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, 12

13 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan Nem kaphat vállalkozói igazolványt: aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Az az egyéni vállalkozó, aki az igazolványában feltüntetett tevékenységet személyesen gyakorolja, a kisiparos illetve a magánkereskedő, a mestervizsgával rendelkező vállalkozó a mester megnevezést használhatja. Az egyéni vállalkozó korlátlanul, teljes magánvagyonával felel a tevékenységéből fakadó tartozásokért. A vállalkozó, ha kéri, a cégjegyzékbe jogi személyiség nélküli egyéni cégként be lehet jegyezni. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított 15 napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a hatóságnak bejelenteni. A változás-bejelentés kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A változás-bejelentés díj- és illetékmentes. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is. Szintén újdonság, hogy az egyéni vállalkozást legfeljebb 5 éves időtartamra szüneteltetni is lehet. Abban az esetben tehát, ha az elképzelt vállalkozás nem jön be, nem szükséges a költségesebb megszüntetést és az esetleges későbbi újraindítást választani, a szünetelés elég lehet a sorok rendezésére. Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja; az igazolványt a jegyző visszavonta; az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. 13

14 2. A munkavégzésre irányuló polgári jogviszonyok A gazdasági társaságok működésük során valamely a tevékenységi körükbe tartozó munka elvégzésére vállalhatnak kötelezettséget, hogy céljaikat megvalósítsák. A leggyakoribb ilyen polgári jogi szerződéstípusok a megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés. Közös jellemzőjük, hogy polgári jogi szerződések, vagyis olyan kötelmek, ahol a felek mellérendeltek, az általuk nyújtott szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányban áll egymással, és ahol a szerződéskötési szabadság nagymértékben érvényesül. A szerződéstípusokat szabályozó Polgári törvénykönyv csak diszpozitív (megengedő) normákkal szabályozza a jogviszonyok kereteit, amelyeken belül a felek nagy szabadságfokkal rendelkeznek a konkrét helyzet jogi formába való öntésére. A szerződéseket a felek megegyezése, konszenzusa hozza létre. Ezek általában írásban fejeződnek ki, de éppen az említett polgári jogi szerződések létrejöhetnek szóban is. A jog a nyilatkozati elvet tekinti elsődlegesnek, vagyis vélelmezi, hogy a felek tényleges akaratát foglalták szerződésbe. Ez a vélelem azonban megdönthető: a fél bizonyíthatja, hogy akarata eltér a szerződésben kifejezettől (ez az akarati elv), pl. tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására. A polgári jog szerződései szinallagmatikusak, vagyis a szerződésekbe foglalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások egyenértékűek. Ha ezek között feltűnően nagy az értékkülönbség, a szerződés a bíróság előtt megtámadható A megbízási szerződés A megbízási szerződés alapján a megbízott a rábízott ügy ellátását vállalja. Megbízás például az ügyvéd, az orvos tevékenysége, vagy az ingatlanközvetítő működése, tehát olyan ügyek, amelyek lefolyása nem kizárólag a megbízott képességeivel függ össze hiszen a bíróság döntése mindig kiszámíthatatlan, az orvos nem tudhatja előre, hogy a beteg szervezete hogyan reagál a kezelésre, az ingatlanpiac egyik napról a másikra megváltozhat stb. Így ezeknél a szerződéseknél döntővé válik a szigorú szakmai szabályok, protokollok betartása 2.2. A vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződéssel a vállalkozó valamely munkával elérhető eredmény elérésére vállal kötelezettséget. A munkával elérhető eredmény lehet például valamely dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe helyezése, megjavítása. A megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Ez a szerződés tehát eredménykötelem. A vállalkozó az eredményért, mint sajátos minősítő körülményért felelős. 14

15 Vállalkozói szerződés pl. a fodrász, a szobafestő, a mosógépszerelő tevékenysége vagyis olyan munkák elvégzése, amelyek végkimenetele megjósolható és alapvetően a vállalkozó tevékenységének a függvénye. Az alábbi táblázatban a két szerződéstípus főbb ismérveit hasonlítjuk össze: Ismérvek Megbízási jogviszony Vállalkozási jogviszony A szerződés alaki kellékei A megbízási szerződés szóban és írásban is érvényes A vállalkozási szerződés szóban és írásban is érvényes Az eredmény a lényeg, de a A munkavégzés eseti vagy vállalkozó köteles a munkát úgy A munkavégzés állandó jellegű, az ügy ellátásához szervezni, hogy gyors rendszeressége igazodik és gazdaságos befejezése biztosított legyen A munkáltató (megbízó) utasítási joga A munkáltató (megbízó) és a munkavállaló (megbízott) közötti kapcsolat Közreműködő igénybevétele A megbízott csak a célszerű és szakszerű utasításokat köteles elfogadni A megbízott csak a megbízó esetenkénti tájékoztatására köteles A megbízás jellege dönti el, hogy a megbízás teljesítése személyhez kötött-e A megrendelő utasításai nem terjedhetnek ki a munka megszervezésére és nem tehetik a teljesítést terhesebbé, az egyéb utasításokat a vállalkozó köteles betartani A vállalkozó kizárólag az eredményt veszélyeztető körülményekről köteles tájékoztatni a megrendelőt A vállalkozó alvállalkozó közreműködését igénybe veheti 2.3. A teljesítésre vonatkozó közös szabályok A vásárló vagy a szolgáltatás igénybe vevője szempontjából a legfontosabb az áru vagy szolgáltatás minősége, illetve az, hogy hiba esetén milyen jogok illetik meg A jótállás Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállás lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való 15

16 felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A mentesülésre kizárólag a törvényben szabályozott ok esetén kerülhet sor, más indokra hivatkozással a mentesülés kizárt. A felelősség szempontjából nem az a mérvadó, hogy a jótállási határidő alatt a hiba mikor jelentkezik, mikor válik felismerhetővé, hanem az, hogy a hiba oka a teljesítés után, vagy az előtt keletkezett-e. Ennek megfelelően a Ptk. külön is kimondja, hogy nem terheli a jogosultat a megvizsgálás kötelezettsége azon tulajdonságok tekintetében, amelyre a jótállás vonatkozik. A jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabályon alapul. Kötelező jótállást írtak elő például egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozóan, itt a jótállás időtartama egy év, és egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról, itt pedig hat hónap. Tehát ezen jogszabályok a jótállás legrövidebb időtartamát is meghatározzák, és a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan külön szabályokat állapítanak meg (jótállási jegy). A jótállási kötelezettséggel kapcsolatos szerződést a törvény nem köti alakszerűséghez, e kérdésben tehát a felek megállapodhatnak írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással is. Nincs akadálya annak sem, hogy jogszabály által előírt kötelező jótállás esetén a felek e tárgyban külön megállapodjanak, mégpedig a jogszabályban előírtnál a kötelezettre terhesebb jótállási feltételekben. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó e tárgyú kérése esetén maradandó módon rögzíteni kell, és azt részére át kell adni. A formai követelmények nemteljesítése nem befolyásolja a jótállási kötelezettségvállalás érvényes létrejöttét. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet: így kérhet kijavítást, árleszállítást, kicserélést, újbóli elvégzést, a javítási költség megfizetését, és elállási jogot gyakorolhat. Amennyiben a felek szerződésben kötik ki a jótállást, azonban a jótállási jogok tekintetében nem állapodnak meg, úgy a jogosult ugyanazokat a jogokat érvényesítheti, mint szavatosság esetén. Amennyiben azonban a felek ezen jogok közül például csak a kijavítást, vagy csak az árleszállítást jelölik meg, úgy hibás teljesítés esetén a jogosult jótállás alapján kizárólag ilyen jogot érvényesíthet a kötelezettel szemben, mást nem. Arra azonban joga van, hogy ezt az igényét a kellékszavatosságra vonatkozó szabályok alapján érvényesítse. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szerződés szerint valamely hibára a jótállás nem terjed ki. A jótállással összefüggésben keletkező költségek a kötelezettet terhelik. Ugyancsak irányadó jótállás esetére azon szabály is, miszerint a dolog kicserélése vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a rendeltetésszerű használat következménye. A Ptk. azon szabályát is alkalmazni kell a jótállásnál, hogy a jogosult a választott jótállási jogról másikra áttérhet. Az áttéréssel okozott kárt a kötelezett viseli, ha az áttérésre az ő magatartása adott okot vagy az áttérés egyébként indokolt volt, minden más esetben az áttéréssel okozott kárt a jogosult viseli. Az áttérésre mindaddig lehetőség van, amíg a felek megállapodása alapján a kötelezett a jótállási kötelezettségét nem teljesíti, illetve a jogosult által választott jótállási jog tekintetében a bíróság jogerős határozatot nem hoz. 16

17 Abban az esetben, ha a jogerős ítélet után bekövetkezett körülmény folytán a jótállási kötelezettség teljesítése lehetetlenül, a javítás helyett a jogosult kérhet árleszállítást. Önkéntes teljesítés hiányában ennek érvényesítésére új pert lehet kezdeményezni. A korábbi jogerős ítélet ebben az esetben nem jelent ítélt dolgot, mert nem ugyanazon jog (kijavítás-árleszállítás) érvényesítéséről van szó. Amennyiben jogszabály kötelező jótállásról rendelkezik, úgy a jótállási idő alatt a hibás teljesítés miatt érvényesített jogokat a kötelező jótállásra vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek szerint kell elbírálni. Ha például a hűtőszekrény a vásárlást követő 10. hónapban hibásodik meg, nem a Ptk.-ban szabályozott 6 hónapos szavatossági elévülési határidőket kell figyelembe venni. Ha a felek a jótállási kötelezettséget szerződésben rögzítik, úgy a jogosultat illeti meg a választás joga, hogy igényeit a jótállási feltételek szerint, vagy a kellékszavatosságra irányadó szabályok szerint érvényesíti-e. Amennyiben a jogosult a jótállási igény érvényesítését választja, a kötelezett eredménnyel nem hivatkozhat a szavatossági határidők elévülésére a jótállási határidőn belül. Amennyiben a kötelező jótállásra irányadó jótállási idő eltelik és a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg, a jogosult a hiba felismerésétől számított 3 hónapon belül kellékszavatossági igényt érvényesíthet. Ezt viszont csak a vele szerződő partnerrel szemben teheti. Ha a jogosultat a hibás teljesítéssel kapcsolatban kár éri, ez iránti igényét az általános elévülési időn belül, tehát öt éven belül érvényesítheti. Amennyiben a károsult és a károkozó között nincs szerződéses kapcsolat, a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránt a károsult a károkozóval szemben a Ptk. általános kártérítésre vonatkozó szabályaiban foglalt feltételek szerint érvényesíthet kárigényt az általános elévülési időn belül A szavatosság. A hibás teljesítés Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak. Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. 17

18 Hibás teljesítés esetén a jogosult 18 elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

19 A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. 3. Az egészségügyre jellemző, speciális vállalkozási formák 3.1. Az egészségügyi szolgáltató Az egészségügyi szolgáltató egyéni vállalkozás, jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (tehát kkt, bt, kft, rt) lehet. A jogalkotó tehát a szolgáltató jogi formáját nem köti meg, azt szabadon hagyja. Az egészségügyi szolgáltatás jellegzetessége az, hogy a szolgáltató egészségügyi szolgáltatás nyújtására, az egészségügyi hatóság által kiállított működési engedéllyel kell rendelkeznie. A működési engedély kizárólag akkor adható meg, ha a szolgáltató felelősségbiztosítással rendelkezik. A szolgáltató emellett a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket is biztosítani köteles. A személyi feltételek biztosítása körében megemlítjük, hogy egészségügyi tevékenységet az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Ez alól kivételt képez, ha valaki egészségügyi tevékenységet végez az előzőekben felsorolt feltételeknek megfelelő személy felügyeletével, szakképesítés megszerzése érdekében folytatott gyakorlatként dolgozik, vagy a működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adható ki. Az egészségügyi szolgáltató az Egészségbiztosítási Alap által támogatott szolgáltatások elszámolására finanszírozási szerződést köt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Az egyes szakterületek finanszírozása eltérő rendszerben történik, amely bemutatása nem tartozik jelen jegyzet feladatai közé. Általánosságban elmondható, hogy a finanszírozós fixdíjas és/vagy teljesítménydíjas rendszerben történik A szellemi szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozás keretei közt végzett szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységhez a dolgozónak a működési nyilvántartásba való felvétele szükséges. További megkötés, hogy 19

20 kizárólag személyesen járhat el, alkalmazottat nem foglalkoztathat, illetve, hogy kizárólag az igazolványában megjelölt tevékenységet végezheti. Az egészségügyi dolgozó szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként végezhet. Amennyiben a tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi, nem saját, hanem az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében jár el, így működési engedély beszerzésére és felelősségbiztosítás kötésére nem köteles. Amennyiben viszont szellemi szabadfoglalkozású egyéni vállalkozóként működik, úgy személyében kell teljesítenie az egészségügyi szolgáltatónál körülírt kritériumokat. 4. A polgári jogi kártérítés alapjai 4.1. A polgári jogi kárfogalom A kár köznapi, szűkebb értelemben a vagyonban bekövetkezett tényleges csökkenést jelenti. Polgári jogunk kárfogalma azonban ennél szélesebb körű. Magában foglalja egyfelől az elmaradt hasznot, vagyis azt a be nem folyt pénzmennyiséget, amely a károkozás nélkül realizálható lett volna, tartalmazza másfelől a kár elhárítása, csökkentése érdekében felmerült költségeket is. A fenti kárelemeket összefoglaló néven vagyoni kárnak nevezzük. Ettől megkülönböztetjük a nem vagyoni kárt, A nem vagyoni kár a személyiségvédelem eszköze, az emberi szubjektumban okozott hátrányt (pl. kegyeletsértés, fogyatékot okozó sérülés, haláleset) kísérli meg a jog eszközeivel orvosolni. A nem vagyoni kár elvileg nem forintosítható hiszen elméletileg egy emberi élet, vagy egy testrész elvesztése természetesen nem fizethető meg -, mégis, jobb megoldás híján, a nem vagyoni kárt is pénzben fejezzük ki A kárfelelősség formulája Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A tömör definíció jócskán hordoz mögöttes jelentést: Aki A magyar polgári jogban kizárólag a személyeknek van vétőképességük, erre utal az aki szócska. Természetesnek tűnik, hogy pl. az állatok vétőképességgel nem rendelkeznek, más jogrendszerekben ez mégsem ilyen egyértelmű. A Ptk. mindenesetre az állatartó személy felelősségét önállóan szabályozza. Megjegyezzük továbbá, hogy a személyek fogalmába mind a természetes, mind a jogi személyek beletartoznak, így vétőképességgel és ebből következően kártérítési felelősséggel tehát a cégek is rendelkeznek. 20