Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Munkavédelmi szabályzat

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Munkavédelmi szabályzat Szarvas 2016

2 Általános rendelkezések 0.1 A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. (3) bekezdése értelmében a SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar intézményi munkáltató munkaterületein, mint a II. veszélyességi osztályba tartozó gazdálkodó szervezetnél a munkavédelem Szervezetét és a munkavédelmi feladatokat, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósítási módját az intézmény a következőkben szabályozza. 0.2 Az egyetem Munkavédelmi Szabályzata (a továbbiakban: MVSZ) az intézmény belső munkavédelmi alapszabálya, alkalmazása kötelező, végrehajtását ellenőrzi (szankcionálja) a munkavédelmi felügyelet felelősséget megalapozó szerepe lehet különböző eljárásokban (hatósági, bírósági, kártérítési). Az egyetem minden munkavállalója, az egyetemi hallgatók köteles a szabályzat előírásait végrehajtani. A tárgyi és személyi feltételek biztosítása nélkül tevékenységet kezdeni, vagy folytatni nem szabad. 0.3 Az egyetem által kiadott oktatási, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások, valamint a szervezeti egységek speciális munkavédelmi előírásai az MVSZ kiegészítésének tekintendők. Veszélyességi osztályba sorolás 0.4 Az Mvt. és a végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII. 26. ) MüM rendelet 2 SZ. melléklete alapján: Egyetemi oktatás - II. veszélyességi osztály - ágazati számjel: munkavállaló között - besorolása: II / c 2

3 Tartalomjegyzék: 1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Területi hatály 1.2. Személyi hatály 1.3. Időbeli hatály 2. A MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 2.1. A vezető munkavédelmi feladatai Általános feladatok Speciális (munkakörhöz kötött) feladatok 3. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 3.1. Munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata Előzetes alkalmassági vizsgálat Időszakos alkalmassági vizsgálat Soron kívüli munkaköri és személyi higienes alkalmassági vizsgálat Záróvizsgálat 3.2. A munkavédelmi szakképesítésre, munkavédelmi vizsgakötelezettségre vonatkozó rendelkezések 4. A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE 4.1. A dolgozók munkavédelmi oktatása Általános előírások Az előzetes oktatás rendje Ismétlődő oktatások rendje Rendkívüli oktatás rendje Munkavédelmi oktatási tematika készítése és jóváhagyása Az oktatást végzők felkészítése és rendszeres képzése Munkavédelmi oktatások dokumentálása 5. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA, A TISZTÁLKODÁS SZABÁLYAI 5.1. Egyéni védőeszközök, védőruházat Védőeszközök, védőruházat-ellátás, Egyéni védőeszközök ellenőrzése 5.2. A védőital-ellátás szabályai 5.3. Tisztálkodó eszközök, -szerek és bőrvédő készítmények Tisztálkodó eszközök Bőrvédő készítmények 5.4. A tisztálkodás szabályai 6. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. Általános magatartási szabályok 6.2. Személyi és szervezési intézkedések biztosítása a műszaki megoldások nem kellő hatékonysága esetén 6.3. A kft. területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések Más gazdálkodó szervezet dolgozói beleértve a vezényelt, valamint külföldi dolgozókat is által végzett munkák koordinálása, biztonságos munkafeltételeik biztosítására vonatkozó előírások Külső vállalatokkal végeztetett munka szabályozása 6.5. Olyan munkahelyek, ahová csak az oda beosztottak és a felügyelettel megbízottak, valamint az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be 3

4 6.6. Munkahely, munkafolyamat, ahol egyedül nem szabad munkát végezni 6.7. Munkavégzés rendkívüli körülmények között 6.8. Nők, terhes nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatási korlátai 6.9. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje 7. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 7.1. A munkahelyek létesítésének rendje A tervezői adatszolgáltatási kötelezettség Ellenőrzési kötelezettség a kivitelezés során Új létesítmények, gépek, berendezések használatba vétele, üzembe helyezése során követendő eljárások Létesítmények, gépek, berendezések használatba vételének, üzembe helyezésének munkavédelmi szabályai Létesítmények, gépek, berendezések munkavédelmi használatba vétele, üzembe helyezése 7.2. Gyártástechnológiai, műveleti, gépkezelési és karbantartási utasítások kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának rendje Általános előírások Kidolgozás és jóváhagyás szabályai Nyilvántartás, használat, felülvizsgálat szabályai 7.3. Az épületek, termelőeszközök karbantartására vonatkozó rendelkezések Általános rendelkezések A karbantartási terv készítésének rendje A karbantartás nyilvántartásának rendje A karbantartási munkák szavatolásának előírásai Egyéb karbantartási kérdések 7.4. Általános riasztási és mentési szabályzat 7.5. Munkaeszközök minőségtanúsítása és munkavédelmi megfelelősége 7.6. Munkavédelmi ellenőrzés A szemlék rendje Veszélyes technológia és munkaeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálata Munkahelyek műszeres vizsgálata Kézi szerszámok ellenőrzése Rendkívüli ellenőrzések rendje Alkoholos állapot ellenőrzésének rendje Vezetői beszámoltatás Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Foglalkozási betegség, -mérgezés, fokozott expozíció bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A dolgozók egészségének, testi épségének sérelméből eredő károk megtérítése Az olyan események kivizsgálása, amelyek nem okoztak sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet, sérülést, rendkívüli eseményt idézhetett volna elő Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása. Rehabilitáció A munkavédelmi szabályok megsértőinek erkölcsi és anyagi elmarasztalása A munkavédelmi jogszabályok, szabványok figyelemmel kísérésének és teljesítésének rendje A dolgozók munkavédelmi észrevételeinek, javaslatainak elbírálási rendje 4

5 8. MELLÉKLETEK 1. melléklet Egyéni védőeszköz, védőruházat juttatásának rendje 2. melléklet Tisztálkodó és kézvédő szerek jegyzéke Ismétlődő munkavédelmi oktatások gyakorisága 3. melléklet Védőital juttatásának rendje 4. melléklet Munkahely, munkafolyamat, ahol egyedül nem szabad munkát végezni 5. melléklet Beszállási engedély tartalmi követelményei 6. melléklet Engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez 7. melléklet Időszakos felülvizsgálatok rendje 8. melléklet Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje 9. melléklet Nők, fiatalkorúak számára tiltott munkahelyek. 10. melléklet Adatlap. Veszélyes anyagok, keverékek bejelentése 11. melléklet Elismervény egyéni védőeszköz átvételéről 12. melléklet Munkavédelmi használatba vételi, illetve üzembe helyezési engedély 13. melléklet Ismétlődő munkavédelmi oktatások gyakorisága 14. melléklet Fontosabb munkavédelmi jogszabályok jegyzéke 5

6 I. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Területi hatálya Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MVSZ) területi hatálya az egyetem oktatási területeire, telephelyeire és különböző növénytermesztési, raktározási munkaterületeire vonatkozik Szarvas, Szabadság u Szarvas, Galambosi dűlő hrsz Személyi hatálya Jelen MVSZ személyi hatálya kiterjed az MVSZ pontjában rögzített területein az egyetem által foglalkoztatott valamennyi munkavállalójára, az egyetemi hallgatókra Jelen MVSZ előírásainak be nem tartása a cselekmény súlyától függően munkáltatói szankciót, szabálysértési, vagy büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után Időbeli hatálya Jelen MVSZ-t évente felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat végre kell hajtani. II. FEJEZET MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 2. Az egyetem vezetőjének, a dékánnak, mint a munkáltatói jogkör gyakorlójának általános feladatai: (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók 6

7 egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. (3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. -ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. (4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. (5) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit; e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; 7

8 f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni; g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. (6) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. (7) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében. (8) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az (8) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. (9) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. (10) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól is megkaphassák. (11) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ÁNTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. 8

9 (12)A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a felügyeletektől kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól. (13) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. (14) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján - a (13) bekezdésben meghatározottak mellett - különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása c) a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése. (15) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. (16) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson A dékán-helyettes, mint munkairányító köteles: Szükség szerint munkavédelemi utasításokat, előírásokat ad ki A termelőeszközök, gépek, berendezések, új technológiai eljárások bevezetését megelőzően elvégezteti a munkavédelmi szempontból történő felülvizsgálatot, és a szakmai javaslat alapján kiadja az üzembe helyezéshez szükséges engedélyt Biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működéséhez, a munkavállalók rendszeres egészségügyi alkalmassági vizsgálatának elvégzéséhez szükséges feltételeket Biztosítja a jogszabályok által előirt munkavédelmi tevékenység végzésének feltételeit Rendkívüli esetekben (havária, stb.) irányítja a mentést, a kárelhárítást Irányítja a társaság munkavédelmi stratégiájának, programjának kidolgozását Biztosítja a jogszabályi, szabványi változásokból adódó feladatok végrehajtását. 9

10 2.2. Munkairányító, adott területért felelős munkahelyi vezető feladatai Képviseli az egyetem munkabiztonsági érdekeit, a megrendelőkkel, bonyolítókkal szemben Felelős az irányítása alá tartozó munkavállalók testi épségéért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért Felelős a hatáskörébe átadott terület, - előírás szerinti - működtetéséért, a technológiai dokumentumok meglétéért. Vizsgálja a rendelkezésére bocsátott tervek munkavédelmi szempontból történő teljesíthetőségét Rendszeresen ellenőrzi az érvényben lévő munkavédelmi és foglalkozásegészségügyi jogszabályok, technológiai dokumentumok és egyéb munkavédelmi előírások végrehajtását és betartását, az elsősegélynyújtó felszerelés meglétét és feltöltöttségét a hatáskörébe tarozó szervezeti egységeknél, személyeknél és építési területeken Megszervezi, és végrehajtja a meghatározott ellenőrzési feladatokat Ellenőrzi és ellenőrizteti az egyéni védőeszközök és védőfelszerelések biztonságos állapotát, valamint az előírás szerinti használatát, kiadását, valamint azok meghibásodása esetén cseréjét és pótlását Ellenőrzi a hozzá beosztott munkavállalók munkavégzésre alkalmas állapotát Munkavédelmi szolgáltató feladatai Tevékenységét a vállalkozás és a munkavédelmi szolgáltató között létrejött szerződésben rögzítettek szerint végzi a hatályos Mvt. Szerint: Feladata különösen: a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [21. (3) bekezdés]; b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [23. (1) bekezdés]; c)közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében [23. (2) bekezdés]; d) közreműködés mentési terv készítésében [45. (1) bekezdés]; e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [54. (1) bekezdésének g) pontja]; f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [54. (2) bekezdés], a munkavédelmi oktatásban (55. ); g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása (56. ); h) a munkabalesetek kivizsgálása (64. ); i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés. 10

11 Előkészíti a technológiai, kezelési, karbantartási utasításainak munkabiztonsági részét. Végzi a bevezetésre kerülő új technológiák, berendezések munkabiztonsági előkészítését (véleményezés, oktatás, technológiai utasítások munkabiztonsági részének elkészítése) Elkészíti a társaság MVSZ-ét, illetve időszakos felülvizsgálatát (jogszabály, szabvány, tevékenységi kör változása esetében) Kivizsgálja a foglalkoztatott munkavállalókat ért munkabaleseteket, elvégzi az azokkal kapcsolatos adminisztrációkat Bonyolítja a többször módosított évi XCIII. törvényben, továbbá az 5/1993. (XII.26.) MüM rendeletben előírt, valamint egyéb munkabiztonsággal összefüggő adatszolgáltatást Vezeti, párhuzamosan a vállalkozással a munkavédelemmel kapcsolatos nyilvántartásokat Munkavédelmi szempontból előkészíti a létesítmények, berendezések, gépek üzembe helyezését. Megszervezi az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat Vizsgálja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit Koordinálja a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának megszervezését. A munkavédelmi oktatásokat előkészíti, megtartja. Az alkoholszondás vizsgálatokat végzi és dokumentálja Részt vesz a különböző szintű szakhatósági eljárásokon Évente beszámol a vállalkozás munkavédelemi helyzetéről, javaslatokat tesz az esetleges hiányosságok felszámolására Az elvégzett kockázatértékelés dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a tervezett felülvizsgálat időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja Folyamatosan végzi a vállalkozás. területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek betartását és betartatását. Kötelessége a szabályok betartásának mellőzésével dolgozókat figyelmeztetni és közvetlen vezetőjüket tájékoztatni Folyamatosan tájékoztatást ad a vállalkozásnak a munkavédelmet érintő változásokról és elvégzi a változásokkal együtt járó szükséges tenni valókat A vállalkozás megbízottjaként eljár a társaság érdekében a különböző hatóságoknál, szervezeteknél 11

12 2.4.0 A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat orvosának munkavédelmi feladatai Feladatait az ÁNTSZ szakmai irányítása alapján látja el Alapszolgáltatás keretében végzi: - a jogszabályban előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat; - a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását - a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát; - a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást Közreműködik: - a munkahelyi veszélyforrások feltárásában; - a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai. higiénés feladatok megoldásában; - az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében. az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; - a munkáltató katasztrófa-megelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában Az időszakos alkalmassági vizsgálatok rendjét a munkavédelmi szolgáltatóval és a társaság vezetőivel közösen alakítja ki Kivizsgálja a munkavédelmi szolgáltatóval közösen a bejelentett fog1a1kozási megbetegedéseket és a kiváltó okokat. Az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében a közösen kialakított javaslatát a vezérigazgató elé tárja A szervezeti egység vezetőjének felkérésére közreműködik - a munkavédelmi vezetővel és munkavédelmi képviselővel együttműködve - az egyes munkafolyamatokhoz szükséges egyéni védőeszközök meghatározásában, szükség esetén szakértő bevonásával Elvégzi és nyilvántartja az előírt védőoltásokat A munkavállalók, alkalmazottak feladatai A munkavállaló a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával látja el A munkavállaló jogosult megkövetelni azt, hogy a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka-, és védőeszközöket, az előírt védőitalt, valamint tisztálkodó szereket rendelkezésére bocsássák A munkavállaló köteles tevékenyen részt venni és közreműködni a munkabalesetek és foglalkozás megbetegedések megelőzésében A munkavállaló köteles a munkaköréhez szükséges illetve azzal kapcsolatos szakmai és ennek keretében munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni. A munkavállaló köteles a konkrét munkavégzésre vonatkozó jogszabályi, szabványi előírásoknak, a belső utasításoknak megfelelően végeznie tevékenységét A munkavállaló köteles a munkakörének betöltéséhez szükséges előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokon részt venni A munkavállaló köteles biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban a munkahelyén megjelenni és így végezni munkáját. Ennek megfelelően kipihent, alkohol-, pszichotrop (drog), kábulatot okozó gyógyszerek hatásától mentes állapotban legyen. Azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek, ha ettől eltérő az állapota, vagy rosszullét jelentkezik nála A munkavállaló köteles a rendelkezésre bocsátott gépet, berendezést, egyéb eszközt és anyagot munkakezdés előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azt rendeltetés, valamint utasítás szerint használni, és azokkal a részére meghatározott feladatokat végezni A munkavállaló köteles az előírt és rendelkezésre bocsátott védőeszközt 12

13 rendeltetésének megfelelően használni, a munkaterületén a fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani A munkavállaló köteles a munkavégzés közben észlelt veszélyt jelentő rendellenességet megszüntetni, vagy felettesétől erre intézkedést kérni a tőle elvárható módon. Balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart a felettesének azonnal jelenteni A munkavállaló csak olyan munkát végezhet, amelynek az ellátásához megfelelő élettani (biológiai) adottságokkal rendelkezik, foglakoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti és a munkára alkalmasnak bizonyult Ahol a munkavállalót valamilyen veszély fenyegeti, ott egyedül munkát végezni nem szabad. Ha a munkát egyidejűleg kettő vagy annál több munkavállalónak kell végeznie, a felelős munkahelyi vezető köteles az egyik munkavállalót megbízni a munka irányításával és azt a többiek tudomására kell hoznia, továbbá minden szükséges információt meg kell adnia ahhoz, hogy az irányító az előrelátható helyzetekben a feladatát megbízhatóan és biztonságosan képes legyen ellátni Rendkívüli helyzet (üzemzavar) észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, és a veszélyhelyzetet a vezetőnek jelenteni kell. Mindemellett a tőle elvárható módon a veszélyhelyzetet meg kell szüntetnie, vagy törekednie kell csökkentésére. Az általa elszenvedett vagy észlelt munkabalesetet haladéktalanul jelentenie kell közvetlen felettesének A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően az utasítás szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni Minden olyan munkakörben, ahol a gyűrű, a nyaklánc, a karóra, a fapapucs (klumpa), a magas sarkú cipő stb. viselése a munkavégzés közben baleseti veszélyt jelent, a munkavégzés előtt le kell venni. Kendő, sapka, hajháló viselése kötelező, ha forgó, összehúzó, mozgó alkatrészek becsavarási veszélyével kell számolni, vagy a munkahigiéné megköveteli Étkezni, dohányozni csak a kijelölt helyen lehet Az olyan munkát, amelynek elvégzése szakmai képesítéshez, tanfolyam elvégzéséhez, vagy vizsgához kötött, csak olyan munkavállaló végezheti, illetve bízható meg, aki az előírt képesítéssel, vizsgával rendelkezik Tűz- és robbanásveszélyes, továbbá mérgező anyagot csak a megadott célra és módon szabad használni A védő- és munkaruha zsebeiben, derékszíjban éles, hegyes, szúró- vagy vágószerszámot tartani nem szabad A munkavállaló a munkahelyén csak a feladatát képező, engedélyezett tevékenységet végezhet. A munkavállaló munkahelyét - a munkaköréhez tartozó feladatok, pihenési szünetek, szolgáltatások igénybevétele és a vészhelyzeti teendők ellátását kivéve - csak engedéllyel, vagy utasításra hagyhatja el Más munkahelyen csak engedély, és belépésre jogosultság birtokában tartózkodhat Munkaeszközt csak a kezelési utasításban leírtak szerint, rendeltetés szerint szabad használni. Meghibásodás vagy bármilyen, a működtetést zavaró rendellenesség esetén a munkaeszközt használni, illetve tovább használni nem szabad. Ez utóbbi esetben a munkavállaló köteles a közvetlen munkairányítóját tájékoztatni a rendellenességről. A kezelő felelős azért, hogy a felelőssége alá tartozó munkaeszköz közelében illetéktelen személy ne tartózkodjék Ha a munkautasítás másként nem rendelkezik, működésben lévő munkaeszközt 13

14 felügyelet nélkül hagyni nem szabad. A védőberendezések kiiktatása, hatásosságának korlátozása tilos Anyagot, terméket mozgatni, csak az anyag, és a termék tulajdonságának megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen, meghatározott módon, a tömeg- és méretkorlátozás figyelembevételével szabad Szemetet és hulladékot csak az erre kijelölt edényben, és helyen szabad tárolni. A termelési és a kommunális hulladékot elkülönítve kell tárolni A telephelyen a járműközlekedés megengedett max. sebessége 10km/óra, épületen belül 5km/óra, amely határértéket minden szükséges helyen, jól láthatóan, tartós kivitelben jelölni kell A gyalogosok a kiépített járdán, ennek hiányában - gépjárműforgalom esetén - az út menetirány szerinti bal oldalán, lehúzódva kötelesek közlekedni A társaság által irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka során a munkát végzőket el kell látni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközökkel, védőruhákkal. Ezek használatáról a használókat ki kell oktatni Azon munkahelyek jegyzékét, ahol egyedül munkát végezni nem szabad, a 4. sz. melléklet tartalmazza. Ezeken a munkahelyeken történő munkavégzéskor a munkát közvetlenül irányító vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a munkát végző személytől látó/halló távolságban a munkafolyamatot ismerő, a beavatkozásra kioktatott személy tartózkodjék a munkavégzés teljes időtartama alatt Ott, ahol munkát egyedül végezni nem szabad, vagy a munkavégzésre vonatkozóan egyéb korlátozás van érvényben, azt a munkautasításban (technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási) rögzíteni kell Veszélyes munkát csak felügyelet mellett szabad végezni. A felügyelettel megbízott személy a felügyeleten túlmenően munkát nem végezhet. A megfelelő felügyelet megszervezése a tevékenységért felelős vezető kötelessége. Beszállással végzendő munkát és tűzveszélyes tevékenységet Fazekas Gergely vállalkozó előzetesen engedélyeznie kell az 5. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon Azon káros munkafeltételek jegyzékét, amelyek között fiatalkorúak, nők, terhes anyák foglalkoztatása tilos, a 10. sz. melléklet tartalmazza Azon munkaterületek jegyzékét, ahová csak az oda beosztottak és a felügyelettel megbízott személyek léphetnek be, a 9. sz. melléklet tartalmazza. Ezen helyeken a belépés korlátozását táblával, jól láthatóan meg kell jelölni A telephelyen kívüli munkavégzés esetén pontosan rögzíteni kell azt, hogy hogyan teremtik meg a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit, különös tekintettel a következőkre: - munkairányító és felügyeletet ellátó személy kijelölése és feladatainak meghatározása; - védőeszközök, munkaeszközök biztosítása, a használat ellenőrzése; - munka- és tűzvédelmi oktatás; - vészhelyzeti intézkedések és eljárások; - munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, a munkavégzés felfüggesztése Ha a telephelyen egyidejűleg több külső munkáltató dolgozik, a munkavégzést össze kell hangolni, és a felelősséget, eljárásokat szerződésben rögzíteni kell A külső munkavállalók által igénybe vett munkaterületet el kell határolni, és meg kell jelölni. A munkaterület biztonságos állapotáról az átadás előtt az egyetem szerződésben illetékes munkavállalója köteles gondoskodni, az átadás kori állapotokat az átadási nyilatkozatban rögzíteni kell Veszélyhelyzetben a vezető jogosult a külső munkavállalók munkavégzését leállítani, a személyek evakuálásáról intézkedni, valamint a vészhelyzet megszűnése 14

15 után a munkavégzés folytatását engedélyezni Túlórában, munkaszüneti napon engedélyezett munkavégzésnél a főmunkaidőben végzett tevékenységre érvényes munkavédelmi előírásokat kell betartani A rendkívüli körülmények között végzett munkavégzést, amikor a normális üzemvitelre érvényes biztonsági előírásokat érvényesíteni nem lehet, a vállalkozó engedélye után, felügyelet mellett szabad csak végezni, a következők betartásával: - megfelelő szakmai, és munkavédelmi felkészültségű munkairányítót és munkát végző személyt kell kijelölni; - a veszélyes teret meg kell határozni, és az oda bejutást meg kell akadályozni; - menekülési utat és mentőfelszerelést, illetve védőeszközöket kell biztosítani; - indokolt esetben (ha a helyzet bekövetkeztére számítani lehet) a tevékenységre munkautasítást kell készíteni, és aszerint eljárni Vegyi anyagot bevételezni, tárolni csak biztonsági adatlap és termékcímke megléte esetén szabad. A címke nélküli, vagy a jelölés alapján nem egyértelműen azonosítható vegyi anyagot ismeretlennek kell tekinteni, és az azonosítás megtörténtéig "Nem használható fel!" felirattal kell ellátni A tárló helyeken tárolt, csak időnként felhasználásra kerülő anyagokat el kell különíteni a rendszeresen használt vegyi anyagoktól. A maradék anyagokat haladéktalanul vissza kell vitetni a vegyi anyagtárolóba Munkaeszközöket csak magyar nyelvű üzemeltetésű dokumentáció, kezelési utasítás megléte esetén szabad működtetni. A technológiához technológiai, a veszélyes vagy fokozott minőségi követelményekkel terhelt munkafolyamatokhoz műveleti utasítást kell készíteni. Az utasításokat folyamatosan aktualizálni kell. Nem kell utasítást készíteni azokhoz a munkaeszközökhöz, amelyek biztonságos kezelése alapvető szakmai jártasságként elvárható, valamint azokhoz a munkafolyamatokhoz, technológiákhoz, amelyek baleseti kockázata igen csekély, és elvégzésük szakképzettségi ismereteken túl különös ismereteket nem igényel. III. FEJEZET AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha - annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. 15

16 Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat Az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló egészségi szempontból alkalmas-e az adott munkakör ellátására Előzetes orvosi vizsgálatot kell végezni munkaviszony létesítése előtt, a társaságon belül történt áthelyezés esetén is, ha a munkavállaló olyan munkakörbe (munkahelyre) kerül, ahol a munkakör betöltésének követelményei, vagy a munkahely egészségügyi viszonyai alapvetően különböznek a megelőző munkakörtől (munkahelytől) Előzetes orvosi vizsgálatra kötelezettek: - a munkáltató által foglalkoztatni kívánt valamennyi személy a munkavégzés megkezdését megelőzően - a munkakör megváltozása esetén: - valamennyi fizikai dolgozó - fiatalkorúak - nem fizikai dolgozó, ha az új munkakör a korábbinál nagyobb, vagy eltérő megterhelést jelent A munkakör ellátásához az alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi Járványügyi érdekből előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni annál a munkavállalónál - még a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt -, aki a) közfogyasztásra szánt élelmiszer (étel, ital) előállításával (pld. védőital készítése), forgalmazásával, felszolgálásával, továbbá az ilyen munkaterületek tisztításával, takarításával foglakozik; b) ivóvíz-minőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakörben dolgozik; c) vízvezeték szerelői munkakörökben fog munkát végezni A személyi higiénés alkalmasságot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi Az előzetes munkaköri orvosi vizsgálat keretében a járványügyi érdekből meghatározott munkatevékenységben foglalkoztatott személyeknek, a tanulóknak és szakmai gyakorlaton lévőknek munkakezdés előtt egy héttel "Egészségügyi nyilatkozat"-ot kell kitölteni A személyi higiénés vizsgálat kiegészül a meghatározott orvosi vizsgálattal. A 16

17 vizsgálatok illetve az alkalmassága egymást nem helyettesítik Időszakos alkalmassági vizsgálat A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából Az időszakos orvosi vizsgálatra kötelezettek körét a 8. sz. melléklet tartalmazza Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok nyilvántartását a munkaügyi vezető és a foglalkozás-egészségügyi szakorvos párhuzamosan tartják nyílván 3.3. Soron kívüli munkaköri illetve személyi higiénés vizsgálat Soron kívüli munkaköri illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) ha a munkavállaló, tanuló vagy hallgató egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; b) ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on a nyilatkozatra kötelezett munkavállaló, tanuló vagy hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; d) a c) pont szerinti megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően; e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; f) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségügyi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a rendelet 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy vele közös háztartásban élő személyen Soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatot kezdeményezhet: - a foglalkozás-egészségügyi orvos; - az iskolaorvos; - a háziorvos, a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja; - az ÁNTSZ városi intézetének tisztiorvosa; - a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője; - a munkaügyi központ; - a munkavállaló, munkát végző személy, tanuló vagy hallgató; 3.4. Záró vizsgálat Záró vizsgálatot kell végezni: - külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves-, benzol illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően, a tevékenység, a munkaviszony megszűnésekor; 17

18 - idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, és akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; 3.5. Az egészségügyi vizsgálatok dokumentációi A munkaköri illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra utalás illetve küldés a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3/7 számú mellékletében meghatározott minta szerint történik. Ez vonatkozik az időszakos- és a soron kívüli orvosi vizsgálatokra is A személyzeti vezető a munkaterületek vezetőivel közösen gondoskodnak arról, hogy a munkavállaló a munkába lépés, a munkahely, illetőleg a munkakör megváltozása előtt előzetesen, továbbá az arra kötelezett munkavállaló az időszakos, a soron kívüli- és záró vizsgálaton megjelenjen. A szükséges nyilvántartást a munkaügyi vezető végzi Ha a munkavállaló egészségügyi panaszai a munkahelyen jelentkeztek, köteles azonnal jelenteni azt munkahelyi vezetőjének. A jelentési kötelezettségre, a mulasztásból származó járványügyi veszélyre a munkavállalót munkába álláskor ki kell oktatni. Ennek megtörténtét az egészségügyi könyv oktatási rovatába a munkavállaló és munkahelyi vezetője aláírásukkal igazolják Ha munkahelyi vezető tudomást szerez a dolgozójának, valamint annak közös háztartásában élő személyek hasonló megbetegedéséről, panaszáról, köteles azonnal soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra küldeni A munkaügyi vezető a munkaterületek vezetőinek megkérdezésével adhat adatokat, tájékoztatást a munkaköri alkalmasságot elbíráló szervnek és szükség esetén biztosítja a helyszíni tájékozódást a munkakörülményekről a munkavédelmi szolgáltató tájékoztatása mellett 3.6. Szakképesítésre, betanítási feladatokra vonatkozó munkavédelmi rendelkezések Munkavállaló felvétele esetén, a felvételre jogosult személy köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a munkakörhöz szükséges szakmai képzettséggel Különböző betanító tanfolyamokra történő beiskolázás előtt a munkahelyi vezető köteles vizsgálatra küldeni a munkavállalót, hogy egészségileg alkalmas-e annak a munkakörnek a betöltésére, melyre a tanfolyam elvégzése irányul Szakmai képesítéshez kötött munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Szakképesítéshez kötött munkakörben betanított- vagy segédmunkás nem foglalkoztatható A munkaügyi vezető jogosult és köteles elbírálni a munkavállalók szakmai alkalmasságát. A szakmai alkalmasság elbírálásának része a szakmai gyakorlat vizsgálata és a speciális ismeretek megléte is melyet a szakmai vezetők végeznek és erről tájékoztatják, aláírásukkal igazolják az eredményességét a munkaügyi vezető részére A betanított dolgozók képzését csak szakvizsgával, öt éves üzemi gyakorlattal rendelkező munkavállaló lehet, aki a szakmai irányítás mellett a munkavédelmi irányítást is ellátja. A betanulási időtartamot az egyes munkakörökre az vállalkozás külön szabályzatban szabályozza. Az ehhez szükséges vizsgának része a munkavédelmi ismeretek tudása és alkalmazása. 18

19 Az alkalmazott gépkocsivezetőknek az előírt pályaalkalmassági vizsgálattal rendelkeznie kell. Az ezekhez szükséges ügyintézés és nyilvántartás végzése a szállítási vezető kötelessége Az elsősegélynyújtók létszámát a foglalkozás-egészségügyi szakorvos vagy e feladattal megbízott szervezet vagy személy határozza meg, akik részére a vezető köteles a szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamot megszervezni és a folyamatos továbbképzésről gondoskodni. IV. FEJEZET MUNKAVÉDELMI OKTATÁS A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az előzőekben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. 19

20 4.1. Munkavédelmi oktatás általános szabályai Munkavédelmi oktatáson minden munkavállaló köteles részt venni. Ez a munkavégzés egyik feltétele Amíg a munkavállaló a szakmai és munkavédelmi ismeretekben kellő jártasságot nem szerez, addig munkát csak elméletileg és gyakorlatilag felkészült személy közvetlen irányítása alatt végezhet A munkavédelmi oktatásokról bizonylatot kell kiállítani, a megtartott oktatások tényét a munkavállalók aláírásukkal igazolják A munkavédelmi oktatásokat a munkavezetők kötelesek megtartani, a saját működési területükön Munkavédelmi oktatás fajtái: - előzetes, - ismétlődő, - rendkívüli. 4.2.Előzetes oktatás Az előzetes munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati oktatásokból áll Előzetes oktatásban kell részesíteni: - minden új belépő munkavállalót, - munkakört, vagy munkahelyet változtatót, - aki 6 hónapot meghaladó távollét után újból munkába lép, - akinek munkahelyén új technológiát vezettek be, vagy új technológiát alkalmaznak, amely munkavédelmi szempontból jelentős változással jár, - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor Az előzetes munkavédelmi oktatást a munkába állás előtt kell a munkavállaló részére megtartani és a megtörténtéért a vállalkozó a felelős A vállalkozás területén munkát végző idegen egység dolgozói munkavédelmi oktatásnak megtartási rendjéről a megkötött szerződésben kell rendelkezni, azonban az oktatás megtörténtéért és bizonylatolásáért a szervezeti egység vezetője a felelős Ismétlődő oktatás A munkavédelmi ismétlődő oktatást évente egy alkalommal munkaidőben kell megtartani a szellemi munkát végzőknek és évente két alkalommal a fizikai munkát végzőknek, melyet a társaság szervez és a munkavédelmi szolgáltató tart meg Az ismétlődő és elméleti oktatásokat a munkavállaló munkahelyén kell megtartani. Az ismétlődő munkavédelmi oktatások megtartásáért a munkahely vezetője a felelős A munkavállalót, aki saját hibájából nem vesz részt az oktatáson, a munkavégzéstől el kell tiltani. Betegség, vagy egyéb igazolt ok miatt távollevő munkavállaló oktatását visszaérkezés után azonnal meg kell tartani, megtörténtét be kell vezetni a munkavédelmi oktatási naplóba Rendkívüli oktatás Rendkívüli oktatást kell tartani, ha olyan azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállaló meghatározott köre számára munkakörük, vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat. 20

21 Rendkívüli oktatás megtartását az első számú vezető, vagy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség rendelheti el, és megtartása a munkavédelmi szolgáltató kötelessége A rendkívüli munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás időtartamára a munkavállalót átlagkereset illeti meg Munkavédelmi oktatási tematika készítése és jóváhagyása A munkavédelmi oktatásokat az oktatási tematikák alapján kell megtartani. Az oktatási tematikák általános elméleti és szakmai gyakorlati részből állnak A munkavédelmi oktatási tematikák elméleti részét a munkavédelmi szolgáltató, a szakmai, gyakorlati részét a szakterületek közvetlen vezetői készítik el. A gyakorlati részeket szakmailag a munkavédelmi szolgáltató köteles ellenőrizni a munkáltatóval közösen. Az oktatási tematikákat az ügyvezető hagyja jóvá Munkavédelmi oktatások dokumentálása A megtörtént munkavédelmi oktatásokat munkavédelmi oktatási naplóba kell rögzíteni és aláírásokkal hitelesíteni A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját és időtartamát/év, hó, nap, óra /; - az oktatás jellegét / előzetes, ismétlődő, rendkívüli /; - az oktatott anyag vázlatos ismertetését; - az oktatás tematikáját; - az oktatást végzők nevét, munkakörét, aláírását; - az oktatásra kötelezett nevét, munkakörét, aláírását; - a beszámolás formáját, eredményét A munkavédelmi oktatási naplók munkavégzési bizonylatok, melyeket irattározni kell és tíz évig nem szabad selejtezni. V. FEJEZET AZ EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉSEK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EK típustanúsítvánnyal és megfelel a módosított 18/2008.(XII.3.) SZMM rendeletben előírtaknak. Az EK jelölés tartalmazza a "CE" kezdőbetűket. A CE-jel alakja és formája a következő: Használatuk a védelmi szint kategóriái ( 1., 2., 3. kategória ) szerint kell, hogy történjen Egyéni védőfelszerelések Meghatározott munkakörben és tevékenységben foglalkoztatott munkavállalók részére a melléklet szerinti védőfelszerelést kell biztosítani. A védőöltözetek és egyéni védőeszközök /a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés / munkaköri, tevékenységi jegyzékét a melléklet tartalmazza. Az időjárási viszonyok káros 21

22 hatása elleni védelemről a munkáltatónál készletezett védőfelszerelések esetenkénti kiadása útján kell a munkavállalók egészségvédelméről gondoskodni A munkavállaló életének, testi épségének megóvása érdekében a szükségletnek megfelelően védőeszközöket, védőruházatot kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a munkát elkezdeni Tilos! A védőeszközök kiadása az Egyéni védőeszköz használatáról és átvételéről szóló elismervény -en történik, melyet a munkáltató és a munkavállaló aláírásával és az elismervény kitöltésével tart nyílván A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, elhasználódása esetén a vezetőnek azonnal intézkedni kell a cserével kapcsolatban. Ez a munkavállaló és a vezető feladata A személyi védőfelszerelés használata a meghatározott munkakörökben és azokon a helyeken kötelező, ahol a védelem másképp nem oldható meg A nem rendeltetésszerű használata miatt tönkrement védőeszközök értékét a munkavállalókkal beszerzési áron kell megtéríttetni A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott védőeszközt, védőruhát a rendeltetésnek megfelelően használni, és karban tartani, megóvni a káros hatásoktól A munkavállaló rendelkezésére bocsátott védőeszköz használatának elmulasztásából bekövetkezett munkabalesetért, károsodásért a munkavállalót terheli a felelősség Ha a munkavállaló az egyéni védőeszközt a munkavégzés során felszólítás ellenére sem viseli, akkor a munkavégzéstől azonnali hatállyal el kell tiltani, és fegyelmi felelősségre vonást kell kezdeményezni. Az eltiltott időre munkabér nem jár. A munkából való eltiltást ez első számú vezetőnek azonnal jelenteni kell Csak a szabványban előírt minőségű és megfelelő minőségi tanúsítással rendelkező védőeszközt szabad beszerezni illetve azt a munkavállaló részére kiadni A raktárban az egyéni védőeszközöket, védőruhákat az előírt tárolási és karbantartási utasításban foglaltaknak megfelelően kell tárolni, karbantartani. Az egyéni védőeszközök, védőruhák javításáról, tisztításáról a munkáltató köteles gondoskodni A vállalkozásnál használatos egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványainak fénymásolatait a munkáltató gyűjti és tárolja Egyéni védőeszközt csak akkor kell használni, amikor a veszélyek / ártalmak / kockázatok nem kerülhetők el vagy hatásuk a munkaeszközök kialakításával, építészeti megoldásokkal kielégítően nem korlátozhatók, és a munkafolyamatszervezéssel sem kerülhetők el. Ha a munkavégzés biztonsága mindezek ellenére sem teljes, akkor kell egyéni védőeszközt adni a munkavállalóknak, betartva a következőket: Egyéni védőeszközt használni csak az előzőek teljesítése után és a más módon elérhető védelem alkalmazása mellett nem pedig a követelmények helyett Az egyéni védőeszköz használata már csak az utolsó védelmi fokozat, és ennek garantált védelmet kell nyújtania ( nélküle a munkavállaló védelem nélkül marad biztonságérzet! ) Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, kiegészítés, segédeszköz, melyet a munkavállaló azért használ, hogy az a munkavégzésből, technológiából, munkafolyamatból expozíciós hatásokat ( egészséget veszélyeztető kóroki 22

23 tényezőket ) az egészséget nem veszélyeztető szintre, mértékűre redukálja Az adott tevékenységhez megfelelő egyéni védőeszközök meghatározását kockázat feltárás előzi meg. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében a létesítmény, munkahely, technológia esetében a munkáltató egészségügyi szempontból felméri a veszély jellegét, a veszélyeztetettség mértékét, a veszélyeztetettek körét és meghatározza a védekezés leghatékonyabb módozatát Egyes munkahelyeken egyidejűleg többféle károsító hatás is fennállhat, ilyen esetben valamennyi károsító hatás elleni védelem biztosítva van a munkavállalónak, aki így komplex védelemben részesül Csak olyan egyéni védőeszközöket lehet felhasználni, melyet elláttak - a munkavédelmi minősítés megtörténtét igazoló biztonsági jellel - felhasználói információval (a rendelet 3. számú melléklet 1.4. pontjában leírtakon túl is ), - minőségtanúsítással / EK típustanúsítvánnyal, melyet meg kell őrizni. - alkalmas legyen a felmért veszély elleni védelemre - úgy nyújtson védelmet, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt - lehetőleg ne okozzon nagyobb megterhelést a munkavállalónak - a szükséges igazítások után illeszkedjen a használóra A munkavállalónak, a neki személyes használatra átadott védőeszközt kötelessége na1ponta karbantartani, védőképességét megőrző módon tárolni, megőrizni anyagi felelősség terhe mellett. Az a munkavállaló, aki a részére kiadott védőeszközöket nem rendeltetésének megfelelően használja, rongálja, gondatlanul kezeli, az ezekkel okozott kárt kötelessége megtéríteni A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs, nem megy át a munkavállaló tulajdonába, akinek azonban kötelessége használni - fegyelmi felelőssége mellett - az ártalom megjelenése esetén, de óvni is a szükségtelen káros hatások ellen. Amennyiben a munkavégzés körülményei indokolják, hogy egy védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is, egy kollektíva használjanak, akkor megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat a további használók számára ne jelentsen további egészségügyi vagy higiénés kockázatot ( tisztán tartás, fertőtlenítés ) A védőeszközt a munkáltató ellenszolgáltatás nélkül biztosítja, és karbantartás, tisztítás, javítás, csere útján gondoskodik a védőeszköz használhatóságáról, megfelelő egészségügyi-higiénés állapotáról A munkavállaló a védőeszközök használatáról nem mondhat le, - a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, csak ha az elvitelét a munkáltató engedélyezte, amennyiben - a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközök használatát, és - a védőeszközök elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik Az Egyéni védőeszköz juttatásban meghatározott védőeszköz, védőruha rendeltetésszerű használatát, állapotát a munkahelyi vezető köteles rendszeresen, műszakonként többször is ellenőrizni. Az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetésére azonnali intézkedést kell tennie. A kockázatnak nem megfelelő védőeszközökkel munkát végezni és végeztetni nem szabad! A védőeszköz meghibásodását, vagy védelmi képességének elvesztését a munkavállaló köteles azonnal jelenteni közvetlen vezetőjének jelenteni, aki intézkedik a meghibásodás azonnali megszüntetéséről A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak 23

24 a jellegéről, mértékéről, melyekkel szemben a védőeszköz használatakor őt megvédi, továbbá oktatásokkal, gyakorlati képzéssel gondoskodik arról, hogy a munkavállalók megtanulják, elsajátítsák a védőeszközök használatának módjait. A tájékoztatás és gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálja, azt megőrzi és szükség esetén a hatóságoknak ( Munkavédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, bíróság, stb. ) bemutatja. A nyomtatványt a munkáltató őrzi A munkáltató az adott munkakörben, munkahelyen foglalkoztatott saját munkavállalójával azonos védőfelszerelést köteles biztosítani a veszélyeztetettségük mértékének megfelelően ( tevékenységük jellegéből adódóan az ártalmak hatása is más lehet, nem azonos ) - alkalmi munkavállalóknak - kötelező szakmai továbbképzésben résztvevőknek - saját dolgozó mellékfoglalkozása esetén - társadalmi munkát végzőknek - ellenőrzésen vagy látogatáson résztvevőknek Más munkáltató alkalmazásában álló, de az egyezetem területén munkát végző dolgozók ( pl.: vásárlók anyagmozgatók, daruzás, stb. ) részére a saját munkáltatója köteles az egyéni védőfelszerelést biztosítani, de ettől el lehet térni és a munkáltatók között létrejött szerződésben kell rögzíteni A védőeszköz elhasználódása, szavatossági idejének lejárta, védelmi képességének elvesztése esetén a védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a 102/1996 (VII. 12 ) Korm. rendelet hatálya alá tartozókat különösen veszélyes hulladékként ( pl.: biológiailag fertőzött, olajos hulladékok, stb. ) kell kezelni és eljárni Leadott védőeszközt, védőruházatot ( pl.: védőlábbelit ) más munkavállalónak kiadni csak kijavítva, tisztítva, fertőtlenítve szabad A védőeszközökkel kapcsolatos dokumentációk meglétéről a raktáros gondoskodik, a használatukkal kapcsolatos összes feladatok betartásáért az üzemvezető, a szakmai feladatokról pedig a munkavédelmi szaktanácsadó felelnek Védőital A munkaterületek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 ºC (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni! E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített A védőital az egyetemen a szénsavas és szénsavmentes víz (szódaautomata) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére + 50 C hőmérsékletű teát kell kiszolgálni. A tea ízesítéséhez cukrot illetve édesítőszert kell biztosítani. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 % - nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a + 4 C ot, zárttéri munkahelyen a + 10 C ot nem éri el. 24

25 A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a következő munkaszervezési intézkedéseket kell tenni: - óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni - meleg munkakörnyezetben a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén két hét alatt kell a munkavállalót a környezethez hozzá szoktatni. Az alkalmazkodás kezdetén a napi hőhatás időtartama nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő értéket A védőital és a tea készítése, tárolása, kiszolgálása, elfogyasztása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet A védőitalt pénzben megváltani TILOS Tisztálkodási és védőkészítmények Mosdóhelyiségenként olyan berendezéseket kell felszerelni, amelyek valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő tisztálkodást. A WC. helyiségekben szükség szerinti mennyiségben egészségügyi papírt kell biztosítani Kéztisztító szert kell biztosítani a munkavégzés során abban a munkakörben, illetőleg munkahelyen, ahol a dolgozó bőrét szappanos, melegvizes mosással el nem távolítható vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződés éri Védőkenőcsöt és védőbevonatot akkor kell biztosítani, ha - a bőrkárosító hatás megelőzésére a munka jellege miatt védőkesztyű nem használható - a munkavállaló fényártalmat okozó munkaanyagokkal érintkezik Bőrápoló készítményt kell biztosítani a munka befejezése utáni használatra - ha a munka jellege miatt védőkenőcs vagy védőbevonat nem használható - ipari kéztisztítószer használatát követően - minden esetben, ha az a bőr fiziológiás állapotának helyreállításához szükséges A munkáltató az adott munkakörben, illetve munkahelyen foglalkoztatott dolgozójával azonos bőrvédő készítményt köteles biztosítani - a kötelező szakmai tovább képzésben résztvevő dolgozóknak A tisztálkodási és bőrvédő készítmények beszerzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkavállalók azokat a munkahelyről nem vihetik el A tisztálkodó szerek és bőrvédő készítmények a szervezeti egységek raktári igénylése alapján történik. A raktáros feladata az ellátás biztosítása és a dokumentálás 5.4 A tisztálkodás szabályai A munkavállalók részére mosdóhelyiséget amennyiben lehetséges, úgy zuhanyzóhelyiséget kell biztosítani, ha az általuk végzett tevékenység fajtája vagy egyéb ok miatt egészségügyi ok ezt szükségessé teszi. 6.A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1.Általános magatartási szabályok A munkavégzés feltétele: - szakmai alkalmasság és megfelelőség - orvosi alkalmassági vizsgálatok megfelelőssége - munkavédelmi, tűzvédelmi oktatások megfelelőssége - egyéni védőeszközök megléte, használata 25

26 - megbízás a munkavégzésre A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles - a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; - az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; - a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; - munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; - a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; - a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; - a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; - a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a munkavédelmi ellenőrzést, szolgáltatást végző személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; - a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya A munkavállalónak kötelessége közvetlen felettesének minden olyan eseményt bejelenteni, mely a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotát befolyásolhatja ( pl.: gyógyszerfogyasztás, alkohol és drogfogyasztás, lelki megrázkódtatások, nőknél terhességi tesztek, stb. ) 26

27 6.2.Személyi és szervezési intézkedések biztosítása a műszaki megoldások nem kellő hatékonysága esetén A munkáltató kötelesek biztosítani a biztonsági munkavégzés feltételeit, szükség esetén a tárgyi feltételeken túl személyi és szervezési intézkedésekkel is Amennyiben a szervezés munkavédelmi szakmai képességénél nagyobbnak tűnik értesítenie kell az ügyvezetőt és a munkavédelmi szolgáltatót Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. 6.3.Az egyetem területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések, beleértve a társadalmi munkát is Az egyetem területén kívüli, de az egyetem érdekében végzett munkavégzés esetén is érvényesek a jelen szabályzat előírásai Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az, az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 6.4.Más gazdálkodó szervezet dolgozói beleértve a vezényelt, valamint külföldi dolgozókat is által végzett munkák koordinálása, biztonságos munkafeltételeik biztosítására vonatkozó előírások Külső vállalatokkal végeztetett munka szabályozása Külső vállalatokkal végeztetett munka végzése esetén azok munkavállalóit a munkavédelmi oktatásra vonatkozó szabályok szerint tájékoztatni kell az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és ugyanakkor azok is kötelesek viszonttájékoztatást adni az általuk végzett tevékenység, a használatos anyagok munkavédelmi kockázatairól A külső vállalatok munkavállalóira is érvényesek a jelen szabályzat előírásai. Az eltéréseket írásba kell foglalni A látogatók munkavédelmi feltételei A látogatók csak kísérővel közlekedhetnek az egyetem oktatási területén és rájuk is érvényesek jelen szabályzat előírásai Szükség esetén a látogatókat is el kell látni egyéni védőeszközzel és meg kell követelni azok használatát. 27

28 6.6. Olyan munkahelyek, ahová csak az oda beosztottak és a felügyelettel megbízottak, valamint az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be Azokat a munkahelyeket ahova csak az oda beosztottak és a felügyelettel megbízottak, valamint az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be jelen szabályzat melléklete tartalmazza Ezen helyiségek ajtóinak külső felületén a tilalmat jelezni kell! 6.7. Munkahely, munkafolyamat, ahol egyedül nem szabad munkát végezni Veszélyes anyag, veszélyforrás közelében egyedül munkát végezni nem szabad. Ezeket a tereket, helyiségek ajtóinak külső felületén a tilalmat jelezni kell Az egyedüli munkavégzést tiltó munkafolyamatokat, munkahelyeket jelen szabályzat melléklete tartalmazza Munkavégzés rendkívüli körülmények között Rendkívüli munkavégzés esetén a biztonság megszervezése és biztosítása a társaság vezetőjének feladata Rendkívüli munkavégzésről a munkavédelmi szolgáltatót értesíteni kell Minden olyan esemény rendkívülinek minősül, amely a társaság működését jelentősen zavarja, így különösen: - a közrendet sértő, vagy veszélyeztető esemény - több személyt sújtó, legalább 3 ember életét követelő, vagy nagy anyagi kárt okozó elemi csapás - környezetet jelentősen szennyező, emberi egészségre is káros föld-, víz- és légszennyezés - radioaktív, sugárzó, pszichotróp, mérgező anyag, kábítószer illetéktelen személy birtokába jutása, elvesztése, illetve ezzel kapcsolatos balesetek - a társaság területén történt fegyverhasználat - minden olyan egyéb jellegű esemény, amely a társaság működésének szándékos megzavarására irányul A rendkívüli körülmények kialakulása esetére amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó előírások nem tarthatók be a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell, valamint a mentést és a menekülést időszakonként ( évente legalább egyszer ) gyakoroltatni Nők, terhes nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatási korlátai A nők, terhes nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatásának korlátait a népjóléti miniszter rendeletében foglaltak alapján jelen szabályzat melléklete tartalmazza Egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzés esetén a munkáltatónak kötelessége kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel a női és fiatalkorú munkavállalók egészségét és biztonságát garantálni lehet A fizikai állományban foglalkoztatott nődolgozók terhességüket negyedik hónaptól kezdődően kötelesek bejelenteni közvetlen vezetőjüknek. 28

29 6.10. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje Az egyetemen minden területen, minden időszakban az ott dolgozók létszámától, az tevékenység jellegétől, a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától függően kellő számú kiképzett elsősegélynyújtókat kell a dolgozók közül kijelölni A kijelölt elsősegélynyújtók kiképzéséről és továbbképzéséről a munkáltató kérésére a foglalkozás-egészségügyi szakorvos gondoskodik Minden munkahelyen az elsősegélynyújtás céljára állandó készenlétben kell tartani a 15/1972(VIII.5) EüM sz. rendelet mellékletében megállapított elsősegélynyújtó felszerelést a megállapított mennyiségben és minőségben. Ezek megtörténtéért a szervezeti egységvezetők a felelősek Az elsősegélynyújtás biztosításáért a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről előírásai szerint kell eljárni. VII. FEJEZET 7. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 7.1.A munkahelyek létesítésének rendje - Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. - Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. - Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munka eszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal A tervezői adatszolgáltatási kötelezettség A tervezői Biztonsági és Egészségvédelmi Terv ( BET ) készítéséhez is adatokat kell szolgáltatni a tervező részére. Az adatokat a vállalkozás vezetője adja ki, valamint a munkavédelmi szolgáltató Az elkészült tervet (BET) a munkavédelmi szolgáltató a vállalkozás vezetője irányításával megbírálja a tervezővel és a tervezői munkavédelmi koordinátorral közösen. A kivitelezés és folytatása csak a beruházó által elfogadott BET alapján történhet Ellenőrzési kötelezettség a kivitelezés során A kivitelezés során a beruházó vezetésével a beruházó, a tervező és a bonyolító ( kivitelező ) havonta egyszer helyszíni bejáráson ellenőrzik a beruházási igények, a terv ( BET ) és a kivitelezés egységét. A tervezői munkavédelmi koordinátor és a munkavédelmi szolgáltató kéthetente, de szükség szerint tartanak helyszíni bejárást, melynek eredményéről közösen tájékoztatják: - bonyolítót, - tervezőt, - beruházót. 29

30 7.1.3 Új létesítmények, gépek, berendezések használatba vétele, üzembe helyezése során követendő eljárások A kivitelezés során a vállalkozónak biztosítania kell a megfelelő és biztonságos munkaterületet A kivitelezés, a gépek, berendezések használatba vételének, az üzembe helyezés egész időtartama alatt folyamatos egyeztetést kell végezni a e tervezői munkavédelmi koordinátor, a kivitelezői munkavédelmi koordinátor és a munkavédelmi szolgáltató között és erről írásos anyagokat kell készíteni Létesítmények, gépek, berendezések használatba vételének, üzembe helyezésének munkavédelmi szabályai A létesítésben, a gépek berendezések használatba vételében valamint az üzembe helyezésben résztvevőknek nyilatkozniuk kell azok munkavédelmi megfelelősségeiről, a megfelelősség bizonyításához szükséges méréseket a tervezőnek és a kivitelezőnek el kell végeztetni ( szerződésben ettől el lehet térni ) és dokumentálni kell A munkavédelmi üzembe helyezési eljáráshoz szükséges dokumentációk: - jegyzőkönyv a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatról - mérési, felülvizsgálati jegyzőkönyvek ( érintésvédelmi, szigetelési ellenállási, villámvédelmi, nyomáspróbák, tömörségi, zaj, megvilágítás, légállapot. - tervezői munkavédelmi nyilatkozat és BET - kivitelezői munkavédelmi nyilatkozat - munkavédelmi megfelelőséget igazoló nyilatkozat, tanúsítás - hatóságok engedélyei - az összes üzemeltetési dokumentáció - munkavédelmi megbízott nyilatkozata - tűzvédelmi megbízott nyilatkozata A dokumentációk összeállításáért a kivitelező a felelős Létesítmények, gépek, berendezések munkavédelmi használatba vétele, üzembe helyezése Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban köteles elrendelni (ez a : Munkavédelmi üzembe helyezés! ) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad,ha: - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti és - és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal! A Munkavédelmi üzembe helyezés feltétele: - a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat! A munkavédelmi üzembe helyezési eljárást a szervezeti egységek vezetői kezdeményezik, folytatják le, adják meg az engedélyt és a műszaki vezetővel megosztva tárolják a dokumentációkat Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti, de a munkavédelmi üzembe helyezési eljárást akkor is le kell folytatni. 30

31 7.2. Technológiai, műveleti, gépkezelési és karbantartási utasítások kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának rendje Általános előírások Minden munkautasítás része az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele. Ez a feladat annak a kötelessége, aki a munkautasítást kiadja ( aláírja ) A munkautasítások kidolgozásának alaki tartalmi követelményeit az MSZ szabvány írja elő Kidolgozás és jóváhagyás szabályai A munkautasításokat szakmai és munkavédelmi jóváhagyás után a vállalkozó adják ki, illetve akit a vállalkozás vezetője megbíz Nyilvántartás, használat, felülvizsgálat szabályai A munkautasítások nyilvántartását, használatát, felülvizsgálatát azok a szervezeti egységvezetők végzik, akik kiadták Az épületek, termelőeszközök karbantartására vonatkozó rendelkezések Általános rendelkezések A karbantartás lehet előre megtervezett és váratlan meghibásodás utáni u.n. javítás. Minden karbantartás lefolytatására előzetes tervet kell készíteni és ezekről tájékoztatni kell a munkavédelmi szolgáltatót A karbantartási terv készítésének rendje Karbantartási terveket a műszaki terület vezetője készíti és a munkavédelmi szolgáltatóval aláíratja, aki az esetleges biztonsági feladatokkal kiegészíti, szükség szerint feltételekhez kötheti A karbantartás nyilvántartásának rendje A nyilvántartásokat a műszaki terület vezetője végzi A karbantartási munkák szavatolásának előírásai A karbantartási munkák szavatolása a munkalapokon történik a munkát végző vagy igazoló aláírásával, illetve külső karbantartó estén a számlát igazolónak a számlára rá kell íratnia a vállalkozóval, hogy A leszámlázott munkák megfelelőségét szavatolom. Karbantartási számla csak ezen mondatot feltüntetve fizethető ki! Egyéb karbantartási kérdések Karbantartás utáni újraindításkor ha műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használták, vagy teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek az üzembe helyezés szabályait kell betartani Egyéb esetekben azt kell vizsgálni, hogy az épület, termelőeszköz ugyanazokat a paramétereket tudja e nyújtani, amelyek a kezelési utasításban előírtak. Eltérés esetén értesíteni kell a munkavédelmi szolgáltatót Általános riasztási és mentési szabályzat - Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. - A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell - Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást 31

32 kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak; - A veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell - A mentési tervekkel kapcsolatos összes feladat a tűzvédelemért felelős személy kötelessége - A portán el kell helyezni az ilyenkor értesítendő külső szervek telefonszámait 7.5.Munkaeszközök minőségtanúsítása és munkavédelmi megfelelősége Munkaeszközöket, egyéni védőeszközöket csak akkor szabad üzembe helyezni, használatba venni, ha rendelkeznek megfelelőségi nyilatkozattal, megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve típusbizonyítvánnyal Az okmányok a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök tartozékai, ezért a raktárra vételtől a felhasználásig a raktárvezető felel meglétükért. 7.6.Munkavédelmi ellenőrzés -Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles : rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; A szemlék rendje A szemlék elsősorban a tárgyi feltételek megfelelőségének vizsgálata, sok kisebb-nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő kockázati tényezők feltárására és felszámolására irányulnak. A munkavédelmi érdekképviselet a Mtv.-ben meghatározott módon vesz részt a szemléken Napi rendszeres szemléket kell tartani a közvetlen munkairányítónak Heti rendszeres szemléket kell tartani a területek vezetőinek, melybe szükség szerint bevonhatja a munkavédelmi szolgáltatót A munkavédelmi szolgáltatónak havonta egyszer kötelessége munkavédelmi szemlét tartani és abba be kell vonnia az egyetem illetékes vezetőjét Évente legalább egyszer az egyetem vezetője tart munkavédelmi szemlét A szemlékről jegyzőkönyvet kell felvenni, abban rögzítve a bejárás során feltárt hiányosságokat, azok megszüntetésére megjelölve a felelőst és a végrehajtás határidejét, valamint az előző szemle eredményességét Veszélyes technológia és munkaeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálata A veszélyes technológiák és munkaeszközök jegyzékét és az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat jelen szabályzat melléklete tartalmazza Munkahelyek műszeres vizsgálata A munkahelyeken a rendeletekben előírt műszeres méréseken túl, abban az esetben is végezni kell műszeres méréseket, ha az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükségesek Tájékoztató méréseket kell végezni évente legalább egyszer zaj-, megvilágítás-, klímatényezőkről Kézi szerszámok ellenőrzése -A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető - használatra. 32

33 A munkáltató köteles megtenni a szükséges karbantartási intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszköz teljes élettartama alatt feleljen meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Az elektromos kéziszerszámokat évente egyszer érintésvédelmi ellenőrzés alá kell vetni A munkaeszközt a munkavállaló csak rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között használhatja, és használat előtt meg kell győződnie annak megfelelőségéről Rendkívüli ellenőrzések rendje Rendkívüli ellenőrzést a vállalkozás vezetője rendelhet el Alkoholos állapot ellenőrzésének rendje Amennyiben annak a gyanúja merül fel, hogy a munkavállaló munkaidőben, vagy azt közvetlenül megelőzően szeszes italt fogyasztott, akkor az első számú vezetőnek joga van alkoholszondás ellenőrzést lefolytatni Az alkoholszondás ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, arról nyilvántartást kell vezetni Amennyiben a munkavállaló nem ismeri el a vizsgálat pozitív eredményét, akkor azonnal gondoskodni kell a véralkohol vizsgálat elvégzéséről, melynek költsége - pozitív eredmény esetén - a munkavállalót terheli Az ittas munkavállalót a munkavégzéstől azonnal el kell tiltani, haza kell küldeni, részére e nap igazolatlan munkanapnak minősül, s erre a napra kereset nem jár. A felelősségre vonás mértékéről az ügyvezető igazgató köteles gondoskodni Ha a munkavállaló megtagadja az alkoholszondás vizsgálat elvégzését, akkor úgy kell kezelni, mintha a vizsgálat pozitív eredménnyel zárult volna Alkoholszondás ellenőrzésre jogosult: - A munkáltató jogkör gyakorlója, vagy általa megbízott helyettese - Munkavédelmi szolgáltató a munkáltatóval történő egyeztetés szerint - A rendészeti szolgálat vezetője (ha van) a vállalkozás vezetőjének egyeztetésével a rendészeti szolgálat, és tanú(k) jelenlétében Vezetői beszámoltatás Éves beszámoló alkalmával a munkavédelmi tevékenységet értékelni kell Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Minden balesetet a sérült vagy a balestet észlelő munkavállaló köteles azonnal a közvetlen munkahelyi vezetőnek jelenteni A közvetlen munkahelyi vezető feladata: - gondoskodni a sérült(ek) szükséges orvosi ellátásáról - az erre rendszeresített Baleseti nyilvántartási Napló ban a szükséges adatokat rögzíteni - a munkavédelmi szolgáltatót, a szakterület vezetőjét, munkaszüneti napon a megbízott ügyeletes vezetőt értesíteni - gondoskodni a baleseti helyszín lehetőség szerint változatlan maradásáról a kivizsgálásig A keresőképtelenséget okozó baleset kivizsgálását a munkavédelmi szolgáltatót irányító vezető irányítja, szükség esetén bevonva másokat is ( pl.: foglalkozásegészségügyi szakorvos ) Súlyos munkabaleset a munkavédelmet irányító vezető köteles a megyei Munkavédelmi Hatóságnak telefonon, faxon vagy személyesen azonnal bejelenteni. 33

34 Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6., Tel: 66/ , Fax: 6/ Ha a munkabalesetet olyan berendezés okozta, amely műszaki felügyeletet gyakorló szerv ( energia-, gázművek-, felvonó felügyelet, stb. )ellenőrzési hatáskörébe tartozik, akkor a műszaki felügyelet helyi szervezetének értesítéséről is köteles gondoskodni Súlyos, vagy tömeges (2 vagy több munkavállaló egyidejű sérülése) munkabaleset kivizsgálását a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szolgáltató végzi A munkabaleset tisztázásával kapcsolatos fontosabb feladatok: - a balesetre vonatkozó adatok összegyűjtése, feltárása - a baleset helyszínvázlatának elkészítése, fénykép felvételek - a sérült, szemtanúk, intézkedésre jogosult vezetők meghallgatása, vizsgálati jegyzőkönyv készítése - a balesetet szenvedett személy(ek) alkoholos befolyásoltságának ellenőrzése - a balesettel összefüggő kötelező feladatok, oktatások, orvosi vizsgálatok, stb. végrehajtásának vizsgálata - a társaság, illetve a sérült részéről történt mulasztás vagy egyéb előírás megsértésének tisztázása, pontos megállapítása - a balesetet előidéző és kiváltó okok megállapítása - a baleseti oksági láncolat összeállítása, elemzése és ennek alapján a szükséges megelőző műszaki, technológiai, szervezési, stb. vezetői intézkedések megtétele a felelősök és határidő pontos megjelölésével A sérült közvetlen vezetőjét a baleset vizsgálatába bevonni nem lehet, azonban tanúként meg kell hallgatni és a vizsgálat eredményét a tudomására kell hozni A kivizsgálás megállapításait ha a társaság vezetője munkabalesetnek elfogadja munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: - a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának - 3 napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve halált okozó munkabaleset jegyzőkönyvét a megyei Munkavédelmi Felügyelőségnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek Ha az intézmény vezetője a balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségről a sérültet, halála esetén a hozzátartozóját írásban értesíti A munkabalesetekről a munkavédelmi szolgáltató Baleseti nyilvántartást köteles vezetni, területi részenként elkülönült egységeknél és a központban összesítő nyilvántartást Foglalkozási betegség, -mérgezés, fokozott expozíció bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Foglalkozási megbetegedésről, -mérgezésről, fokozott expozícióról értesíteni kell a foglalkozás-egészségügyi orvost, aki jelenti az illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek Az illetékes Munkavédelmi Felügyelőség kivizsgálja a bejelentést és megküldi az illetékes hatóságnak Az intézmény vezetője az észlelő orvos bejelentésétől függetlenül telefonon vagy elektronikus úton azonnal köteles értesíteni a Munkavédelmi Felügyelőség illetékes szervezetét a halálos kimenetelű, illetve ugyanazon a munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő egy időben kialakult heveny foglalkozási megbetegedés esetén. 34

35 A dolgozók egészségének, testi épségének sérelméből eredő károk megtérítése A munkavállaló a munkabalesetből illetve foglalkozási megbetegedésből eredő kárigényét az Intézménnyel szemben a régi szabályozással ellentétben,bírósági úton polgári peres úton érvényesítheti Az olyan események kivizsgálása, amelyek nem okoztak sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet, sérülést, rendkívüli eseményt idézhetett volna elő (kvázi baleset) A munkabalesetek kivizsgálásának szabályai szerint kell eljárni Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása. Rehabilitáció A rehabilitációs kérdésekben a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a munkaügyi vezető és a munkavédelmi szolgáltató közösen kialakított véleménye alapján a társaság vezetője dönt A munkavédelmi szabályok megsértőinek erkölcsi és anyagi elmarasztalása - Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. -A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek a Mvt. törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. -A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az e törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkező Munkavédelmi Felügyelőség és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (a továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el. -A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. -A felügyeletek jogosultak az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására. A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben A munkavédelmi jogszabályok, szabványok figyelemmel kísérésének és teljesítésének rendje A munkavédelmi jogszabályok, szabványok figyelemmel kisérését elsősorban a munkavédelmi szolgáltató, a foglalkozás-egészségügyi orvos és a munkavédelmi szolgáltatót irányító vezető végzik A dolgozók munkavédelmi észrevételeinek, javaslatainak elbírálási rendje A munkavállalók munkavédelmi észrevételeiket, javaslataikat bármilyen kultúrált formában az általuk értett nyelven közölhetik elsősorban közvetlen vezetőjükkel, de bármelyik szakterületi vezetővel, akinek 15 napon belől indokolt választ kell adnia. Az elbíráláshoz soronkívüliséget kell biztosítani a szakterület vezetőnek A munkavállalók munkavédelmi észrevételeiket, javaslataikat munkavédelmi érdekképviseletük útján is eljuttathatják a munkáltató felé 35

36 X. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS A Munkavédelmi Szabályzat június 01.- én lép hatályba, és egyidejűleg az előző Szabályzat érvényét veszti. A MVSZ 1-1 példányát kapják: - dékán - munkavédelmi szolgáltató Az átvétel tényét aláírásukkal igazolniuk kell! Az MVSZ előírásait valamennyi munkavállalóval ismertetni kell! Felelős : Határidő : munkáltató a hatálybalépést követő 30 napon belül Az MVSZ t évenként felül kell vizsgálni és amennyiben jogszabályok, vagy a társaságnál bekövetkezett változások indokolják, módosítani, kiegészíteni kell. Gyula, június dr. Bíró Tibor. dékán 36

37 MELLÉKLETEK 1. melléklet Egyéni védőeszköz, védőruházat juttatásának rendje 2. melléklet Tisztálkodó és kézvédő szerek jegyzéke 3. melléklet Védőital juttatásának rendje 4. melléklet Munkahely, munkafolyamat, ahol egyedül nem szabad munkát végezni 5. melléklet Beszállási engedély tartalmi követelményei 6. melléklet Engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez 7. melléklet Időszakos felülvizsgálatok rendje 8. melléklet Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje 9. melléklet Nők, fiatalkorúak számára tiltott munkahelyek. 10. melléklet Adatlap. Veszélyes anyagok, keverékek bejelentése 11. melléklet Elismervény egyéni védőeszköz átvételéről 12. melléklet Munkavédelmi használatba vételi, illetve üzembe helyezési engedély 13. melléklet Ismétlődő munkavédelmi oktatások gyakorisága 14. melléklet Fontosabb munkavédelmi jogszabályok jegyzése 1. sz. melléklet 37

38 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ J E G Y Z É K Tevékenység Veszély, ártalom Védőeszköz Védelmi képesség TAKARÍTÓ Takarítás Kézsérülés Szemsérülés Vegyszerálló védőkesztyű (gumikesztyű) Védőszemüveg (oldalvédelem) átöntések (kifröccsenés, kicsapódás) esetén javasolt Vegyszerálló MSZ EN 374:2003 MSZ-EN 166:2003 KARBANTARTÓ, TANÜZEMBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG Oszlopos, kézi fúrógép, asztali köszörű, gyorsdaraboló használata Kézsérülés Mechanikai védőkesztyű Mechanikai (3122) MSZ-EN 388 Szemsérülés Védőszemüveg Mechanikai MSZ-EN 166 (B) Kisebb javítások kézi szerszámmal, anyagmozgatás Kézsérülés Mechanikai védőkesztyű MSZ-EN 388 Mechanikai (3122) Fűkasza használata Arcsérülés Homlokvédős arcvédő Általános, mechanikai Zaj Fültok / füldugó MSZ-EN 352:2003 Min 14 db KERTÉSZ, PARKGONDOZÁS Kerti munkák Kézsérülés Mechanikai védőkesztyű MSZ-EN 388 Mechanikai (3122) 38