Az egészségpolitika fogalma. Az egészségpolitikai folyamat. Az egészségpolitika alapvető feladata. Egészségügy-politika
|
|
- Réka Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az egészségpolitika fogalma Dr. Paulik Edit SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet Az egészségpolitika azon szervezeti cselekedetek összessége, amelynek célja: az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítása, az egyének és közösségek egészségmagatartásának befolyásolása, az egészségügyi rendszer működtetése és szabályozása: gyógyító ellátórendszer területén, a finanszírozási rendszer területén. Az egészségpolitika alapvető feladata Az egészségpolitikai folyamat a rendelkezésre álló források optimális kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése: legtöbb élettartam-növekedés, legtöbb életminőség-javulás, a szereplők elérhető legnagyobb elégedettsége, a társadalmi igazságosság fenntartása mellett. Egészségügy-politika Az egészségügy-politika azon szabályok és (felülről) szervezett cselekedetek összessége, amelyek: az ellátórendszer szerkezetére, az ellátórendszer működésére (szabályozottság, hatékonyság), az ellátás minőségére, az ellátás igénybevehetőségére, hozzáférésére, az ellátás hatékonyságára hatnak. Fő eszközei: szabályozás az ellátórendszer irányába (jogszabályok és tulajdonosi eszközök), a fejlesztéspolitika eszközei, a finanszírozás (forrásképzési és elosztási prioritások, szabályok). Történelmi trendek az egészségpolitikában XIX-XX. sz. irányzatok Polgári reformista gondolkodás Hagyományos vallási-karitatív ideológia Szélsőbaloldali ideológia ingyenes, mindenki számára hozzáférhető és magas színvonalú ellátás Szélsőjobboldali ideológia Egészségpolitikai modellek ( minták ) tulajdonviszonyok, köz-, illetve magánfinanszírozás) Mérsékelten etatista polgári liberális modell (Németország) Erőteljesen etatista modell (Nagy-Britannia) Hagyományos piaci modell (USA) 1
2 Az egészségügy definíciója az egészségügy a társadalom életét meghatározó nagyrendszer mindazon egyéni és közösségi cselekedetek összessége, melyek célja az egészség megőrzése, helyreállítása, illetve ezek feltételeinek megteremtése célja a lehető legjobb egészségi állapot elérése a lakosság legszélesebb körében csak a kormányzati politika interszektoriális attitűdjeként értelmezhető A korszerű egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos elvárások Hozzáférhetőség (ágazaton belül) Térben és időben Méltányos egyenlőség, esélyegyenlőség (equity) egészségpolitikai célkitűzés Minden polgár számára garantálni kell a szakmai és gazdasági lehetőségek szerint a társadalmi méretekben általánosan biztosítható ellátások hozzáférhetőségét Nemzetközi színvonalnak megfelelő minőség az ellátás teljes spektrumában A GDP és a születéskor várható élettartam összefüggése Az egészségügyi rendszerek fejlesztési feladatai A populációs szinten elérhető egészségnyereség maximalizálása (a rendszer hatékonyságának a javítása); Az equity (hozzáférési esélyegyenlőség) javítása; A makroszintű költségkontroll (FENNTARTHATÓSÁG) biztosíthatósága. Az egészségpolitika művészete a három komponens ideális arányának megtalálása. Az egészségügyi kiadások alakulását befolyásoló tényezők Demográfiai jellemzők: a lakosság egészségi állapota (morbiditási viszonyok); a lakosság korstruktúrája (a népesség öregedése). Gazdasági és társadalmi folyamatok: az egyéni jövedelmek (és eloszlásuk), az életmód jellemzői; az egyének növekvő elvárásai; a gazdasági, gazdaságpolitikai feltételek; a jóléti politika/rendszer általános jellemzői. Az egészségügyi technológia fejlődése és az orvosi gyakorlat jellemzői (a kiadásnövekedés legfontosabbnak tekintett hajtóereje). Az egészségügyi rendszer strukturális jellemzői: az egészségügy finanszírozási és szervezeti jellemzői; az egészségügyi bérek és reálárak alakulása; az informális gazdaság szerepe; az egészségpolitika. Az egészségügyi ellátás fenntarthatóságának alap problémája A gazdaság növekedése a kialakult hozzáférési egyenlőség mellett nem képes fedezni az egészségügy műszaki tudományos fejlődésének költségigényét. Oka: a tudomány és a technika fejlődése exponenciális, a gazdaságé jó esetben lineáris. A következmény: a technikailag lehetséges gazdaságilag megengedhető konfliktusa: a társadalmi igazságosság érdekében etikai kényszerré válik a priorálás, a költségkontroll és a hatékonyság növelése, a szerzett jogok átértékelésének kényszere (korlátozások a szolgáltatásokban, az ingyenességben és a szabadságban). 2
3 Az egyensúly-teremtés eszközei Bevételi oldal (források) növelése: járulékfizetők számának növelés és/vagy a járulék-alap kiszélesítése, az állami hozzájárulás növelése, lakossági térítés növelése/kiterjesztése (Co-payment), kiegészítő források bevonása (gyógyturizmusból külső források, és a gyártók hozzájárulása). Kiadási oldal csökkentése: a betegségek előfordulásának csökkentése (prevenció), kapacitás-csökkentés/átrendezés a járóbeteg irányba, a szolgáltatási csomag csökkentése, a költségérzékenység javítása (ellátók és ellátottak), az igénybevétel szabályozása. Az egyensúly-teremtés eszközei A forrásfelhasználás javítása a szolgáltatóknál: a technikai hatékonyság javítása ( pazarlás, a tulajdonosi érdek erősítése), az allokációs hatékonyság javítása (szerkezetváltás, prioritás-javítás). Az egyének attitűdjének és problémakezelő képességének javítása: az egyéni- és közfelelősség átértelmezése a közfelelősség fenntartásával és az egyéni felelősség és együttműködési kötelezettség felértékelésével, az egészségtudatos magatartás erősítése, az előtakarékosság, a pénzügyi öngondoskodás erősítése. Egészségügyi Világszervezet World Health Organization, WHO Nemzetközi szervezetek az ENSZ szakosított szervezete 193 tagállam Cél: a világ országai egészségpolitikájának koordinálása Alkotmány Legfőbb határozathozatali testülete a Közgyűlés + Végrehajtó Tanács minden tagországnak egy szavazata van határozatait, a Regionális Bizottságok adaptálják, és az országok hajtják végre Filozófiája - "Egészséget mindenkinek 2000-re" WHO Alkotmány (1946) Az egészség a testi, szellemi és szociális teljes jólétnek állapota és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiányából áll. Az elérhető legjobb egészségi állapot élvezete minden emberi lény alapvető jogainak egyike. A világbéke és a biztonság alapvető feltétele valamennyi nép egészsége; ez pedig az egyének és államok legszorosabb együttműködésétől függ. Az egészségvédelem és megelőzés eredménye minden egyes állam számára érték. Az egyenlőtlenség valamennyi ország számára veszélyt jelent. A gyermek egészséges fejlődése alapvető fontosságú. Mindenki számára hozzáférhető orvosi, lélektani és rokontudományi ismeretek. A Kormányok népeik egészségéért felelősséggel tartoznak. Egészséget mindenkinek 2000-re Health for All by 2000 (HFA 2000) (1979) egészségpolitikai hatások Az egészségvédelmet is tervezni, és a többi ágazattal egyeztetni kell A kormányok mozgósítása tudományos elemzések - a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők, az egészségügyi ellátás hatékonysága, a fejlesztés lehetőségei Mozgósította az embereket, és tudatosította, hogy az egészség az egyén és a társadalom számára egyaránt érték gazdasági, társadalmi és politikai érték Multiszektorális erőfeszítésekre van szükség Az egészségügy nemzeti stratégiáját át kell értékelni, új hangsúlyok a fejlesztésben alapellátás közösségeken belüli egészségvédelem életmód változtatás Nemzetközi kooperációt az egészségügyben - nemcsak a gazdaság, hanem az egészségügy is nemzetközileg nyitott, globalizált rendszer 3
4 HEALTH21 - EGÉSZSÉG21 Egészséget mindenkinek a 21. században (1998) A " HEALTH21 " etikai alapjául szolgáló értékek Fő célkitűzés Mindenki számára biztosítani az egészség megtartásának lehetőségét védeni és megőrizni az emberek egészségét egy életen át csökkenteni a leggyakoribb betegségek, sérülések előfordulását, illetve enyhíteni az általuk okozott szenvedést az egészség, mint alapvető emberi jog; igazságosság az egészség területén és szolidaritás az országokon belül és között; valamint az egyének, csoportok, közösségek részvétele, illetve beszámoltatása az egészség folyamatos fejlesztése terén. Stratégiai irányvonal több szektort összefogó stratégiák, amelyek az egészség meghatározó elemeit veszik célba, tekintettel a fizikai, társadalmi, kulturális és nemekre jellemző kilátásokra, ugyanakkor garantálva az egészségi hatások tanulmányozását; az egészség javítását célzó programok, befektetés az egészség elősegítésének és az orvosi ellátás javításába; integrált család- és közösség- orientált elsődleges ellátás kialakítása, melyet rugalmas és az igényekre reagáló kórházi rendszer egészít ki; részvételen alapuló egészség fejlesztési folyamat elindítása, amelybe bevonhatók az összes partnerek (otthon, az iskolában, a munkahelyen, a helyi közösség és az ország szintjén is) akik tenni tudnak az egészségért, és amely elősegíti az együttes döntéshozatalt, a megvalósítást és a beszámoltatást Az Európai Unió szociál- és egészségpolitikája A szegénység leküzdése (alapfeltétel) A képzési esélyegyenlőség A munkához jutás esélyegyenlősége A szociális állami biztosítás és újraelosztás (nyugdíj, egészségügyi ellátás, stb.) A jövedelem- és vagyonolló szétnyílásának csökkentése. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az egészségvédelem magas szintjét, de: nincs egységes európai egészségpolitika nincs egységes európai szociálpolitika nincs egységes európai egészségügyi ellátórendszer nincs egységes európai szociális ellátórendszer Európai szintű együttműködés az egészségügyi szolgálatokhoz való általános hozzáférés, függetlenül a felhasználó korától és jövedelmi helyzetétől (esélyegyenlőség) az egészségügyi ellátás magas minősége (minőségbiztosítás) az egészségügyi rendszerek hosszú távú finanszírozhatósága Európai Unió reformok A reformok első és alapvető kérdése, hogy a GDP mekkora hányada költhető az egészségügyi közkiadásokra. A betegek közvetlen költségrészesedése vagy a magánbiztosítás Európában - Franciaország és Németország kivételével - marginális jelentőségű. A szolidaritási elv alapján mindenütt közkiadásból fedezik a nembiztosítható ellátást (a szegényekét, az időskorúakét, a súlyosan betegekét). A nyugat-európai rendszerek az ellátáshoz való hozzájutás tekintetében jelentősen különböznek, sokszor állampolgári jogon gyakorlatilag ingyenesek. A reformok egyre inkább az ellátás egyetemessége felé mozdították el ezeket a rendszereket. Az egyetemes rendszerek alapvető ellentmondása, hogy mivel az egész népességre kiterjednek, egyre költségesebbé válnak és ily módon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik az egyre növekvő számú szegények ellátása. Költséghatékonyabb módszereket keressék, és ennek megfelelően értékeljék az ellátás új típusait, azokat, amelyek nem minősülnek hatékonynak, vagy kiemelt jelentőségűnek (pl. az evidence based medicine alapján). 4
5 A 2000-es évek egészségpolitikájának általános jellemzői Főbb trendek Az egészségügyi technológiák költségnövelő hatása, az egészségügyi kiadások növekedése Új népbetegségek A népesség öregedése Növekvő társadalmi egyenlőtlenségek Növekvő társadalmi/fogyasztói elvárások Népegészségügyi kockázatok növekedése és globalizálódása (pl. influenzajárvány kockázata) Korlátozott gazdasági és politikai lehetőség a közkiadások növelésére A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai A gazdasági válság súlyos társadalmi költsége kétszeresen is érinti az egészségügyet: a legsúlyosabb, elhúzódó hatás a munkaerőpiacot érte; a munkanélküliség az EU-ban 2010-ben kb. 10%; az EU lakosságának 16 26%-át a szegénység kockázata veszélyezteti; a szociális kiadások várhatóan lassabban érik el a válság előtti szintet/növekedést, mint a gazdaság. Következmények: az egészségügy forrásai szűkülnek; az egészségi állapotot kockáztató tényezők felerősödtek. A magyar egészségpolitika dilemmája Magyarország Az egyre növekvő egészségügyi kiadásokból, illetve követelésekből mennyi és milyen módon terhelhető a lakosság különböző rétegeire, illetve az egészségügyi rendszer szereplőinek érdek érvényesítése hogyan egyeztethető össze a gazdasági lehetőségekkel. Az európai kormányok így a hazai is - elkötelezte magát olyan egészségpolitikai alapelvek mellett, mint: a szolidaritás; az egészségre való törekvés; a méltányosság; a fogyasztó iránti érzékenység, felelősség. A hazai reform elképzelések Három tényezőn alapulnak (az európaiakhoz hasonlóan) Meddig terjedjen és kikre vonatkozzon a társadalmi szolidaritáson járó egészségügyi ellátás; Egyéni kockázat vállalás kiterjesztése (copayment); Tőkepiaci eszközök bevezetése (privatizáció, public-private partnership stb.) Az egészségpolitika tükröződése a hazai egészségügyi ellátásban változások 1990 óta A szolidaritáson alapuló kötelező járulékfizetéssel járó egészségbiztosítási rendszer bevezetése (un. Bismarck-típusú biztosítás); Az ÁNTSZ országos hálózatának kialakítása (ÁNTSZ törvény, 1991); A szektorsemlegesség bevezetése, az egészségügyi szolgáltatók tulajdonosi rendszerének megváltoztatása (pl. a fogorvosi és a foglalkozás-egészségügyi ellátások privatizálása); A háziorvosi szolgálat megszervezése és részleges privatizálása, majd a praxisjog bevezetése; A gyógyszertári hálózat teljes körű privatizációja; Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Alap létrehozása, majd az előbbi megszüntetése és az utóbbi állami felügyelet alá helyezése; Az alap-, a járó- és a fekvőbeteg szakellátás differenciált és quasi teljesítmény alapú finanszírozási rendszerének bevezetése; Az egészségügyi intézmények menedzsmentjének többszöri átszervezése; Az évi, és azóta többször módosított egészségügyi törvény kihirdetése; A minőségbiztosítás és az intézményi szakmai minimál-követelmények bevezetése, Az új szakorvosképzési és továbbképzési rendszer bevezetése, 5
6 A prevenció érvényesülése a magyar egészségpolitikában Az egészség megőrzése promóciója viszonylag nagyon kis részben függ az egészségügyi szolgálattól (Lalonde report) A modern egészségügyi ellátó rendszerek gazdasági és humanitárius meggondolásokból egyaránt a prevenciót preferálják. Semmelweis terv 2010 (1) A Semmelweis Terv egészségpolitikai szakmai koncepció, amely átfogó keretet kíván adni az egészségügyi ágazat újjáépítését célzó összes részterületi stratégiai és akciótervnek. az ágazat rövid-, és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő forrásjuttatásnak és a rendelkezésre álló fejlesztési források új prioritások mentén történő átcsoportosításának; a nagyobb állami felelősségvállalást jelent, az intézmények közötti együttműködést, a struktúra-átalakítást és a betegút-szervezést támogató, új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakításának, és ennek segítségével a szükséges strukturális átalakítások megvalósításának; a struktúra-átalakítás keretében az egészségügyi és a szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolásának, az alapellátás és a járóbetegszakellátás megerősítésének illetve kompetenciáik tisztázásának, valamint a sürgősségi ellátás újjászervezésének; a népegészségügyi program megújításának és az egészségügyi ellátórendszerhez, valamint az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokhoz való hatékony illesztésének; Semmelweis terv 2010 (2) a betegek jogainak hatékonyabb érvényesítését és a nemkívánatos események, műhibák megelőzését, számuk minél alacsonyabbra szorítását, korai felismerését, illetve az ezekkel kapcsolatos károk ellentételezését és a rendszerszint minőségjavulást lehetővé tevő új intézményrendszer kialakításának; az egészségügyi dolgozók számára reális és kiszámítható perspektívát jelent, az egyes foglalkozási csoportokra kidolgozott egészségügyi életpályamodelleknek, a szakképzési rendszer átalakításának; az ágazati informatika újragondolásának, új alapokra helyezésének (adatstruktúrák átalakítása, közhiteles nyilvántartások megújítása, egységes kezelése, adatok elérhetővé tétele) és rendszerszint fejlesztésének; a gyógyszerpolitikában új prioritások kijelölésének, a hatékonyság növelésének, a befogadási rendszer transzparenciájának és rugalmasságának, a gyógyszerbiztonság növelésének és a gyógyszertárak egészségügyi ellátói szerepének visszaállítása, erősítése; valamint a gazdasági fejlődés szempontjából is kitörési pontot jelent egészségturizmus fejlesztésének, az egészségügyi képzésbe, illetve az egészségiparba történ beruházások rendszerszerű támogatásának. 6
Az egészségpolitika fogalma
Egészségpolitikai tendenciák a magyar egészségügyben II. Dr. Paulik Edit SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet TÖRZSKÉPZÉS Szeged, 2014. november 5. Az egészségpolitika fogalma Össz-kormányzati, ágazatközi
RészletesebbenAktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője
Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenA KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenAz egészségügyi rendszer
Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi
RészletesebbenA segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna
A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenAz EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás
AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér
RészletesebbenÉletvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter
Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv
RészletesebbenMűködés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet
Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,
RészletesebbenAz OEP és az. kapcsolata.
Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenAz egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő
Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenNépegészségügyi Program
Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenA klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenAz egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban
Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében
RészletesebbenDEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
Részletesebben2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.
Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305
RészletesebbenA magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet
A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG Hálózatok Hálózatok mindenhol vannak. Az agy axonok által összekötött idegsejtek hálózata,
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...
1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...3 2....7 3. Rövidítésjegyzék...13 4. Indikátorlista...17 5. Vezetõi összefoglaló...21
RészletesebbenTÁMOP pályázatok szakmai megalapozása
TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,
RészletesebbenAz Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,
Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások
A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenKüzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen
Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenEgészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont
EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenAz egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.
Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi
Részletesebbendr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető
A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenStratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen
Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti
Részletesebben12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők
RészletesebbenEgészségügyi Reform Elektronikus Felmérés június
Egészségügyi Reform Elektronikus Felmérés 2006. június kutatásvezető: Dr. Vitrai József munkatársak: Kaposvári Csilla, Mihalicza Péter, Dr. Vizi János A kutatást többek között támogatta: TÁRKI Alapítvány,
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenAz Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenMunkavédelem - kockázatértékelés
Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések)
NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések) 1. Soroljon fel 5 egészségdeterminánst! -jövedelmi támogatottság -társadalmi támogatottság (szoc. ellátórendszer fejlettsége) -iskolázottság -foglalkoztatottság és munkakörülmények
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenGábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.
Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenAz apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program
X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és
RészletesebbenVII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő
VII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, 2013. NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő MOTTÓ A PARASZOLVENCIA LÉTÉNEK MARGÓJÁRA AHOGY A LEGSZEBB TAVIRÓZSA AZ ISZAPOS, LANGYOS MOCSÁRBAN, AZ
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenVersenyképesség és egészségnyereség
Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia
Részletesebben14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT
14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14.A. Egészségbiztosítás 14.1. Egészségbiztosítási szak 14.4. Egészségügyi operátor () 14.. Egészségügyi operátor (4) 14.8. Egészségügyi ügyvitelszervező 14.9.
RészletesebbenA 2012-2014 Triennium értékelése
Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXV. Kongresszus 2015. október 8-9. Budapest ICOH éves beszámoló 2015. Előadó: Dr. Ruzsás Éva Foglalkozás-egészségügyi szakorvos, belgyógyász, kardiológus Dr.
Részletesebben