1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN
|
|
- Kristóf Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Tartalom 1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II A TÁRSALGÁSI STÍLUS A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK) A MONDATFAJTÁK I A MONDATFAJTÁK II A MONDATFAJTÁK III A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II A SZÓFAJOK RENDSZERE I A SZÓFAJOK RENDSZERE II A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI II A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI I A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ SZAKASZAI II NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA I NYELV ÉS GONDOLKODÁS, NYELV ÉS MEGISMERÉS VISZONYA II AZ EGYSZERŰ MONDAT AZ ÖSSZETETT MONDAT I AZ ÖSSZETETT MONDAT II A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER I
3 35. A MAGYAR HANG- ÉS BETŰRENDSZER II A HIVATALOS STÍLUS AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI I AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NEM NYELVI ESZKÖZEI II A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE I A SZÖVEG KIFEJTETTSÉGE II A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK I A NYELV TÁRSADALMI TAGOLÓDÁSA, CSOPORTNYELVEK II A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK I A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK II A HANGOK TALÁLKOZÁSA, HANGTÖRVÉNYEK III A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA I A NYELV SZEREPE A VILÁGRÓL FORMÁLT TUDÁSUNKBAN; AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA II A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI I A NYELV ÉS A BESZÉD FUNKCIÓI II A SZÓALKOTÁS MÓDJAI I A SZÓALKOTÁS MÓDJAI II A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI I A SZÓFAJ ÉS A MONDATRÉSZI FUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI II A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE I ISMÉTLÉS A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE II ISMÉTLÉS A SZÖVEG PRAGMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE III ISMÉTLÉS A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI I ISMÉTLÉS A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI II ISMÉTLÉS A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK RÉTEGEI III ISMÉTLÉS AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS I ISMÉTLÉS AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS II. 78 ÉRVELÉS ÉS CÁFOLÁS
4 69. ISMÉTLÉS AZ ÍRÁSBELI MEGGYŐZÉS ELJÁRÁSAI, AZ ÉRVELÉS MÓDJAI: BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS III ISMÉTLÉS A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN ISMÉTLÉS A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI I ISMÉTLÉS A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI II ISMÉTLÉS A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZETEVŐI III ISMÉTLÉS A TUDOMÁNYOS STÍLUS ISMÉTLÉS A MAGYAR NYELV NYOMTATOTT NYELVEMLÉKEI ISMÉTLÉS NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN I ISMÉTLÉS NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS NAPJAINKBAN II ISMÉTLÉS MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I ISMÉTLÉS MEGSZÓLÍTÁSFORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II ISMÉTLÉS A BESZÉDHANGOK ÉS JELENTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPÜK ISMÉTLÉS A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN I ISMÉTLÉS A KÖSZÖNÉSI FORMÁK SZEREPE A MAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATBAN II ISMÉTLÉS A NYELVI TISZTELETADÁS, NYELVI UDVARIASSÁG KORUNK NYELVHASZNÁLATÁBAN ISMÉTLÉS A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK I ISMÉTLÉS A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK II ISMÉTLÉS A SZÖVEGET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK III
5 105. ISMÉTLÉS A MONDAT FOGALMA, A RENDSZERMONDAT ÉS A SZÖVEGMONDAT ISMÉTLÉS A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA I ISMÉTLÉS A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA II ISMÉTLÉS A JELENKORI SZÓNOKI BESZÉD RETORIKAI ESZKÖZEI ÉS ESZTÉTIKAI HATÁSA III ISMÉTLÉS A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA I ISMÉTLÉS A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA II ISMÉTLÉS A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN I ISMÉTLÉS A NÉVMÁSOK SZEREPE A SZÖVEGSZERKESZTÉSBEN II
6 1. STÍLUS STÍLUSÉRTÉK - STÍLUSRÉTEGEK A stílus fogalma: A stílus szó eredeti jelentése: íróeszköz Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől stb.) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus minden esetben válogatás és elrendezés eredménye. A stílusnak vannak objektív és szubjektív tényezői is. Stílusértékről akkor beszélünk, ha egy nyelvi elem a használatban minél több többlettartalommal telítődik meg, eltér az átlagostól, a megszokottól, ha fel kell figyelni rá. A többlettartalom és az alapjelentés együttesen hat. A nyelv és a stílus viszonya: A stílus kifejezésmód, alapja a nyelv eszközkészlete és szabályrendszere. A nyelvi eszközök kiválasztása és azok elrendezése teremti meg a mondanivalónak stílusát. Tehát a stílus választás és elrendezés eredménye. Minden szó jelent valamit, a valóság egy mozzanatára, darabjára vonatkozik. o Alapjelentése a szótárakban szereplő fogalom jelentése. o Mellékjelentései alkalmi beszédhelyzetekben alakulnak ki, azáltal, hogy érzelmi-hangulati többlettel telítődik. o Mindig a pillanatnyi beszédhelyzet határozza meg, hogy éppen melyik jelentése ölt testet. A stílusérték: A szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló érzelmi-hangulati többletet nevezzük stílusértéknek. A stílusérték lehet: o állandósult ( a nyelvi közösségben már közismert), o alkalmi (alkalmilag használt). A szó fogalmi jelentésén kívül a szótárak az állandósult stílusértékre is utalnak, hiszen azok már nyelvi jelenséggé váltak. A stílusrétegek: Minden ember másképp használja a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A társadalmi érintkezés különféle területein más a közlés jellege, a kifejezési mód. Meghatározott helyzetekben tipikusan alkalmazunk bizonyos nyelvi eszközöket. Ezek használatának köre a stílusréteg. Stílusrétegek: o társalgási, o közlési, o közületi, o publicisztikai, o tudományos, szakmai, o szépirodalmi stílus
7 Milyen stílusértékeket különböztetünk meg? állandósult és alkalmi értékes és értéktelen társalgási és tudományos Helyes válasz: állandósult és alkalmi Egy ember hány stílusrétegben kommunikálhat? Mindig ugyanabban az egyben, egyéniségtől, képzettségtől függ, hogy melyik ez. Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás Előfordulhat az is, hogy valaki nem használ stílusrétegeket. Helyes válasz: Bármelyikben, minden helyzetben a szituációt függ a választás. 2. A JELEK. A NYELV, MINT JELRENDSZER. A jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. Bármilyen jelenség lehet jel, ha az valahol jellé válik. Jel tehát csak az lehet, amit a jelet használó csoport egyöntetűen jelként fogad el. Ez többnyire közmegegyezésen alapul (pl. zászló, címer), így jönnek létre a nyelvi jelek is. A nyelvi jel jelölőből (hangsor, betűsor) és jelöltből (fogalom) áll. A jeleket csoportosíthatjuk a jelölt és a jelölő kapcsolata alapján az alábbi csoportokba: o ikon, o szimbólum, o index. A fonémákat (hangokat) nem tekintjük nyelvi jeleknek, mivel nincs önálló jelentésük, csak megkülönböztető szerepük. Nem jelek, de mivel belőlük épül fel a morféma és a lexéma is, ezért jelelemnek nevezzük őket. A legkisebb nyelvi jel a szóelem, idegen szakkifejezéssel morféma. A morfémák a szavak olyan alkotóelemei, amelyek már jelentéssel bírnak. A morfémának két alapvető fajtája van: o tőmorféma o toldalékmorféma. A szavakat nevezhetjük lexémának is. A lexémák és morfémák alkotják a szószerkezetet (szintagmákat), valamint a mondatokat. A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Kivételt csak a hangutánzó és hangfestő szavak képeznek, amelyeknél a jelölt és a jelölő között van valamilyen összefüggésen van
8 A nyelvi jelekhez több jelentést is fűződhet, és egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű szavak). A jelek sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz, de az mindig az adott nyelv szabályai szerint történik. Melyik a legkisebb, már önálló jelentéssel bíró nyelvi jel? fonéma morféma szintagma Helyes válasz: morféma Milyen elemekből áll egy nyelvi jel: ikon, szimbólum, index előtag és utótag jelölő és jelölt Helyes válasz: jelölő és jelölt 3. AZ ÍRÁSJELEK HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN Kettős szerepben használjuk őket: mondat tagolására, betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére. Mondatot záró írásjelek: Egyszerű mondatok végén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Alárendelő összetett mondatok végére a főmondatnak megfelelő írásjelet teszünk. Ponttal kijelentő, kérdőjellel kérdő, felkiáltójellel felszólító, felkiáltó, óhajtó mondatot zárunk. Tagmondatok közötti írásjelek: Összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el. Pontosvesszővel tagoljuk a többszörösen összetett mondatokat. Lényeges gondolat, fontos magyarázat vagy következtetés előtt kettőspontot alkalmazunk. Mondatrészek közötti írásjelek: Egymásnak mellérendelt azonos szerepű mondatrészek közé vesszőt teszünk (felsorolás) o Kivétel: az és, s, meg, vagy kötőszóval bevezetett mondatrészek Az értelmezőt rendszerint vesszővel, esetleg gondolatjellel különítjük el
9 Szövegbe ékelődést jelző írásjelek: Közbevetés szándékával beékelt közlést vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük A szó szerinti idézetet idézőjel-pár fogja közre. Milyen írásjelet használunk alárendelő összetett mondatok végén? Az első tagmondatnak megfelelő írásjelet. A főmondatnak megfelelő írásjelet. Az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet, mivel közvetlenül ezt zárja az írásjel. Helyes válasz: A főmondatnak megfelelő írásjelet. Mire nem használhatóak az írásjelek, az alábbiak közül? Mondat tagolására Betűkkel ki nem fejezhető beszédsajátságok megjelenítésére Az olvasó figyelmének fenntartására Helyes válasz: Az olvasó figyelmének fenntartására 4. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI I. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód: Szótöveket, önálló szavakat és toldalékokat rendszerint a művelt köznyelvi kiejtés szerint írjuk. o Nyelvjárási, régies, hibás formákat írásban nem rögzítjük. Gondot okozhatnak a tájnyelvi változatok: o A Dunántúlon a hosszú í, ú, ű hangot röviden ejtik o A Tiszántúlon a rövid magánhangzókat megnyújtják Nyelvtörténeti oka van bizonyos egymás mellett élő alakváltozatok meglétének o Ezek mindegyike használatos és elfogadott o Pl.: fel föl, hova hová, gyerek gyermek, lány leány, vakarózik vakaródzik A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi: ELTE ELTE-nek, USA az USA-ban Szóelemző (etimologikus) írásmód_ Kiegészíti a kiejtés szerinti helyesírást. Az egyes szóelemeket úgy írjuk le, ahogy egyenként, külön-külön hangzanak. (Szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra.) Nem vesszük figyelembe a beszéd alkalmi hangváltozásait. Ha az eredeti szóelemek már elhomályosultak, a kiejtés szerinti elv váltja fel. o Pl.: kéz > kesztyű, lélek > lélegzik - 9 -
10 Melyik helyesírási alapelvre igaz, hogy bizonytalanság esetén szótagolással jöhetünk rá a helyes írásmódra? szóelemző fonetikus magyaros Helyes válasz: szóelemző Igaz-e, hogy a betűszók a, e végződése a toldalékok előtt írásban kiesik, de a kiejtésben megmarad? Igen, igaz! Nem. A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi. Attól függ, hogy magas- vagy mély hangrendű betűszóhoz kapcsolódik a toldalék. Helyes válasz: Nem. A betűszók a, e végződése a toldalékok előtt á, é hangra változik a kiejtésben, de ezt az íráskép nem tükrözi. 5. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI II. Helyesírási alapelvek: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat, szóalakjainkat leírjuk. Hagyományos (tradicionális) írásmód Csak néhány, korábban kialakult nyelvi jelenségre vonatkozik. Régi családnevekben: o Széchenyi, Kiss (kis), Madách, Eötvös Néhány köznyelvi szóban, ahol a hagyomány megőrizte az eredeti elemeket. o Kapzsi, hágcsó, ósdi, rögtön, mindjárt Ide tartozik a j hang különböző jelölése. o Régen különbözött a kiejtésük, a ly l-esebb volt. Egyszerűsítő írásmód Praktikus okokból lemondunk a szóelemek hiánytalan feltüntetéséről. A többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük meg o meggy, briddzsel, boccsal, gallyal o Nem érvényes összetett szavak határán. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk o orr + ra = orra, rossz + szal = rosszal o Nem érvényes családnevek, idegen tulajdonnevek, összetett szavak esetén (pl.: Thomas Mann-nal, Kiss-sel, sakk-kör, itt-tartózkodás), valamint néhány képzőszerű utótag mellett (pl. dzsessz-szerű)
11 Melyik helyesírási alapelvet alkalmazzuk a történelmi családnevek írásakor? egyszerűsítő szóelemző hagyományos Helyes válasz: hagyományos Mi történik főszabályként, ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé? Változtatás nélkül leírjuk a három egyforma betűt, nem történik semmilyen változás. Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk. Minden esetben kötőjellel választjuk el az érintett szavakat. Helyes válasz: Három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzót kettőre egyszerűsítünk. 6. A TÁRSALGÁSI STÍLUS Társalgási stílus: a társas érintkezésben használt kötetlen nyelvi formák összessége. Megjelenhet: élőszóban vagy írásban műfajait is eszerint határozzuk meg o Élőszóban: párbeszéd, egy történet elbeszélése o Írásban: magánlevél, napló, blog, MSN stb. A beszélő és a hallgató viszonya: általában ismerősök, ezért a kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Nyelvi jellemzői: o Erős kapcsolatban van a többi stílusréteggel is, azok stiláris jellemzőiből is vesz át o Megszólal benne a személyiség, az egyéniség, ezért szokatlan nyelvi megoldások és szóújítások is jellemzik o A társalgás kötetlensége mellett kötöttségek is jellemzik: az illem, a hagyományok stb. o A beszélő műveltsége, tudatossága függvényében nagy eltérések lehetnek a társalgási stílus stílusszintjei között. o A szókészlet gazdagsága jellemzi a társalgási stílus felsőbb stílusszintjeit o Gyakoriak a töltelékszavak (pl.:izé, valami, ilyen stb.) o Gyakoriak az ismétlések, a bizalmas stílusminősítésű szavak o Gyakoriak a divatszavak (pl.: király, vágod? stb.) o Mondatszerkesztésében egyaránt megjelennek a hiányos és tagolatlan mondatok éppúgy, mint a többszörösen összetett, bonyolult mondatok is. o A különböző modalitású mondatok és módosítószók megjelenítik a beszélő érzelmeit
12 o Élőszóban fontos szerephez jutnak a nyelv zenei eszközei is, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó ezek meg is változtathatják az üzenet jelentését A társalgási stílust mindenki használja, így az minden más stílusréteggel is kölcsönhatásban van. Milyen formá(k)ban jelenhet meg a társalgási stílus? Csak élőszóban. Csak írásban. Élőszóban és írásban is. Helyes válasz: Élőszóban és írásban is. Melyik megállapítás nem igaz a társalgási stílusra az alábbiak közül? Gyakran alkalmaz divatszavakat. A kommunikációs folyamatot kötetlenség jellemzi. Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa. Helyes válasz: Hivatalos ügyekben folytatott levelezésünk jellemző stílusa. 7. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) TÉNYEZŐI Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással. A közlésfolyamat tényezői: Beszélő: feladó, aki az üzenetet küldi. Hallgató: címzett vagy befogadó, aki a beszélő mondanivalóját hallgatja. (A beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet.) Kód: az a jelrendszer, amelyet a kommunikáció során használunk. Pl.: a nyelv Csatorna: az a közeg, amelyben az üzenet áramlik a hallgató felé. Pl.: a levegő Üzenet: az a mondanivaló, amelyet a beszélő el akar juttatni a hallgatóhoz a kommunikáció során. Beszédhelyzet: az a szituáció, amely a beszélő és a hallgató között a közlésfolyamat során fennáll. Valóság: a beszélő és a hallgató által egyaránt ismert közeg, amelyben a közlésfolyamat lezajlik
13 Az alábbiak közül melyik nem tartozik a közlésfolyamat tényezői közé? Kód Üzenet Tájékoztatás Helyes válasz: tájékoztatás Megváltozhat-e közlésfolyamat közben a beszélő és a hallgató személye? Változhat, de csak hosszú és legalább háromszereplős kommunikációban. Nem. A közlésfolyamat részvevője vagy beszélő, vagy hallgató, nem váltogathatja szerepét. Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet. Helyes válasz: Igen, a beszélő és a hallgató szerepe a közlésfolyamat során rendszeresen felcserélődhet. 8. A KOMMUNIKÁCIÓ (KÖZLÉSFOLYAMAT) FUNKCIÓI Nyelvi kommunikáció: a nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való használata. A kommunikáció során a beszédpartnerek interakcióban vannak egymással. A közlésfolyamat funkciói: Tájékoztató funkció: a valóságról való ismeretek közlése, átadása. Kifejező funkció: a beszélő érzelmeinek, hangulatának megnyilvánulása. Felhívó funkció: a beszélő valamilyen cselekvésre próbálja rávenni a hallgatót. Kapcsolatfenntartó funkció: a közlésfolyamat folytonosságát biztosítja. Ide tartoznak a köszönések, a társalgást kezdő és fenntartó formulák. Esztétikai funkció: elsősorban művészi, szépirodalmi nyelvhasználat során jut szerephez ez a funkció. Értelmező funkció: a beszélő magáról a nyelvről beszél a nyelv segítségével (nyelvtani ismeretek). A kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen. Hogy melyik funkció kerül előtérbe, az egyszerre függ a kommunikáció céljától, a szöveg típusától és a kommunikációs tényezőktől
14 A kommunikáció melyik funkciója gondoskodik a közlésfolyamat fenntartásáról? Felhívó funkció Tájékoztató funkció Kapcsolatfenntartó funkció Helyes válasz: kapcsolatfenntartó funkció A közlésfolyamat melyik funkciója gondoskodik a beszélő hangulatának, érzelmeinek kifejezéséről? Tájékoztató funkció Értelmező funkció Kifejező funkció Helyes válasz: kifejező funkció 9. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI I. Nyelvtörténet: A nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: Olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik. A magyar nyel nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket. Szórvány nyelvemlék Olyan nyelvemlék, amely valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Megkülönböztetünk külföldi és hazai szórványemlékeket. Az ómagyar korban keletkeztek. (Ez egy nyelvtörténeti kor, ami a honfoglalástól a mohácsi vészig tartott.) A külföldi szórványemlékek az ország területén kívül keletkezett, főleg arab, perzsa, bizánci, görög vagy latin nyelven íródott szövegek, amelyekben előfordulnak magyar szavak. Ilyen például Bíborbanszületett Konstantin császár híres műve: A birodalom kormányzásáról. (Görög nyelvű szöveg, amiben felbukkannak az Álmos, Árpád, Etelköz, Tisza, Maros magyar tulajdonnevek.) A hazai szórványemlékek Magyarország területén keletkezett szövegek. Jellemző nyelvük a latin. Az egyik legismertebb példa a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből. Ennek latin nyelvű szövegében több magyar szó is előfordult
15 Mikortól állnak rendelkezésünkre nyelvemlékek a magyar nyelv fejlődésének tanulmányozásához? A honfoglalás korától. A mohácsi csata óta. Az Etelközben létrejött vérszerződés megkötése óta. Helyes válasz: A honfoglalás korától. Igaz-e, hogy a hazai szórványemlékek ellentétben a külföldiekkel egytől egyig magyar nyelven íródtak? Igen, hiszen a nevük szerint is hazaiak. Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum. Nem, magyar nyelvű és idegen nyelven írt szövegek egyaránt vannak köztük. Helyes válasz: Nem. A szórvány nyelvemlék lényege, hogy valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelve tartalmaz magyar szavakat. Ez független attól, hogy hol születetett az adott dokumentum. 10. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI II. Nyelvtörténet: a nyelv időbeli változásának tanulmányozása, elsődleges vizsgálati módszere az ún. diakrón vizsgálat. Nyelvemlékek: olyan írásbeli megnyilatkozások, amelyek egy adott nyelv régebbi állapotát, szókészletét, szabályrendszerét tükrözik. Szövegemlék A magyar nyelv nyelvemlékekkel dokumentált kora a honfoglalás idején kezdődött. Megkülönböztetünk szórvány nyelvemlékeket és szövegemlékeket. Olyan nyelvemlékek, melyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket, kerek gondolatsorokat tartalmaznak magyar nyelven. Megkülönböztetünk köztük kéziratos- és nyomtatott szövegemlékeket. A kéziratos szövegemlékek értelemszerűen kézzel írott szövegek, amelyek általában kódexekben vagy okleveleken maradtak fenn. A legismertebbek: o Halotti beszéd és könyörgés szövege a Pray-kódexben. (Ez egy XII. századi temetési beszéd.)
16 o Ómagyar Mária siralom a Leuweni-kódexben. (1300 körül keletkezett. Egy latin vers mintájára íródott magyar nyelvű költemény, ami Mária siralmát, panaszát fogalmazza meg Krisztus szenvedése miatt.) Nyomtatott szövegemlékek a könyvnyomtatás feltalálása után keletkeztek, nyomtatásban őrizték meg a szövegeket. o Erre jó példa a Károli Gáspár fordításában napvilágot látott Vizsolyi Biblia (1590). A nyelvemlékek melyik kategóriáiba sorolható be a Vizsolyi Biblia? Szórvány nyelvemlék és nyomtatott szövegemlék. Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hazai nyelvemlék, azon belül kéziratos szövegemlék. Helyes válasz: Szövegemlék, azon belül nyomtatott szövegemlék. Hogyan nevezzük azokat a nyelvemlékeket, amelyek hosszabb, egybefüggő szövegrészeket tartalmaznak magyar nyelven? Szövegemlék Kódex Hazai szórványemlék Helyes válasz: Szövegemlék 11. A SZINKRONIKUS ÉS A DIAKRONIKUS NYELVVIZSGÁLAT Szinkronikus nyelvvizsgálat A nyelv mai állapotát vizsgálja, tehát a jelenkor időszak nyelvállapota a kérdés. Forrásai: o Szótárak, amelyek a magyar nyelv mai állapotát mutatják. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Helyesírási Szótár, Szinonima Szótár stb.) o A nyomtatott sajtó, az elektronikus média és az internet. o Kortárs írók, költők, publicisták munkái. o Az élőbeszéd vizsgálata. (pl. a mai magyar szleng) Diakronikus nyelvvizsgálat A magyar nyelv történetét kutatja: azt, hogy a magyar nyelv szókészlete és nyelvtani sajátosságai hogyan változtak az idők folyamán. Forrásai: o Ősmagyar kor: nincsenek írásos emlékek
17 o Ómagyar kor (honfoglalástól 1526-ig): szórvány nyelvemlékek és szövegemlékek (együttesen nyelvemlékek) segítik a vizsgálatokat. o Középmagyar kor ( ): ebből az időszakból már nyomtatott munkák is maradtak ránk. (pl.: a Vizsolyi Biblia 1590-ből) o Újmagyar kor (1772-től napjainkig): egyre több írott forrás áll a kutatás rendelkezésére. Erre az időszakra esik a nyelvújítási mozgalom, és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé válása Magyarországon (1844-ben). Mikortól hivatalos nyelv Magyarországon a magyar? A kiegyezéstől, 1867-től áprilisától, a függetlenség kikiáltásától től. Helyes válasz: 1844-től. Az alábbiak közül mi nem a szinkronikus nyelvvizsgálat forrása? Magyar Értelmező Kéziszótár Diáknyelv szleng szókészlete A Vizsolyi Biblia Helyes válasz: A Vizsolyi Biblia 12. A SZÓELEMEK (MORFÉMÁK) Szóelem A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egysége. Hangokból (fonémákból) épül fel. Két csoportja van: 1. Tőmorfémák 2. Toldalékmorfémák Tőmorféma A szó jelentésének a magját hordozza (szótő) pl.: alma Toldalékmorfémák Önállóan sosem állnak, mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Három csoportra oszthatók: o Rag: Utána már nem állhat más toldalék (szóalakzáró morféma). Pl.: -t tárgyrag; -ban/-ben helyhatározórag
18 o Jel: Olyan toldalékfajta, amely után a szó még felvehet további toldalékot. Pl.: -k többes szám jele; -é birtokjel; -éi birtoktöbbesítő jel o Képző: Közvetlenül a szótő után áll, és megváltoztatja a szó jelentését. Pl.: - ság/-ség gyűjtőnévképző; -i melléknévképző A toldalékok egy-, két- vagy háromalakúak lehetnek: o Egyalakú: pl.: -t tárgyrag o Kétalakú: pl.: -ban/-ben toldalék o Háromalakú: -hoz/-hez/-höz toldalék Melyik toldalék típust nevezzük szóalakzáró morfémának? rag jel képző Helyes válasz: rag Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a toldalékmorfémákra? Feladatuk, hogy módosítsák a szótő jelentését. Mindig egy szótőhöz kapcsolódnak. Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák. Helyes válasz: Éppúgy önálló jelentéssel bírnak és önállóan használhatók, mint a tőmorfémák. 13. A MONDATFAJTÁK I. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Kijelentő mondat: A kijelentő mondatban ismeretközlés, tapasztalatközlés történik. Rendszerint nincs erős érzelmi töltése. Formai szempontból kijelentő módú állítmány jellemzi. Az állítmány lehet igei vagy névszói, esetenként előfordul benne feltételes módú igei állítmány is. Ez a feltételes kijelentés. (pl.: Szeretnék adni neked valamit.) A kijelentő mondat mindennél jellemzőbb tulajdonsága az egyenletes hanglejtés. Ennek a jellemző intonációnak írásbeli jele (mondatvégi írásjele) a pont
19 Kérdő mondat A beszélő a kérdő mondattal azt fejezi ki, hogy valamit szeretne megtudni a hallgatótól. Két fajtája az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés Az eldöntendő kérdés: o A beszélő azt jelzi, hogy a kérdezett dologról van valamilyen feltevése, de bizonytalan benne. A hallgatótól várja ennek megerősítését vagy elvetését. o Általában a beszélő számára kétséges információ adja a hangsúlyos mondatrészt. (pl.: Ti mindannyian voltatok már Párizsban?) o A kérdőszó nélküli eldöntendő kérdéseket jellegzetes emelkedő eső intonációja különbözteti meg a kijelentéstől. o Az eldöntendő kérdésre igenlő vagy nemleges feleletet adhatunk. A kiegészítendő kérdés: o A kiegészítendő kérdéssel a beszélő arra utal, hogy tudása hiányos és a hallgatótól várja ismeretei kiegészítését. o Formailag a hiányzó ismeretre kérdő névmás vagy névmási határozószó kérdez, ami ezért a mondat elején helyezkedik el. o A kérdőszó mondatbeli szerepét tekintve lehet alany, állítmány, tárgy stb. (Pl.: Ki volt ott? Mikor kezdődik az előadás?) o A hiányos szerkezetű mondatokban a kiegészítendő kérdésre gyakran csak a kérdezett mondatrész a válasz. (Pl.: Ki volt ott? Péter és Kati.) Mindkét kérdő típus állítmánya lehet kijelentő módú (Miért nem szóltál az edzőnek?), felszólító módú (Elküldjek valakit ebédért?), valamint feltételes módú is (Elárulnád, hogy mit kerestél ott?). A kérdő intonáció írásbeli jelölője a kérdőjel. Milyen a kijelentő mondat jellemző intonációja? Egyenletes hanglejtés jellemzi. Jellegzetes emelkedő-eső-emelkedő intonáció jellemzi a kijelentő mondatot. Intonációja változó, de mindig nagyobb hangerő, erős érzelmi megnyilvánulások jellemzik. Helyes válasz: Egyenletes hanglejtés jellemzi
20 Mi a különbség az eldöntendő és a kiegészítendő kérdés között? Az eldöntendőre nem vár választ a beszélő, csak a kiegészítendőre. Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja. A kiegészítendő kérdésre csak egy újabb kérdéssel lehet válaszolni. Helyes válasz: Az eldöntendő kérdés esetében a beszélő saját feltevése megerősítését vagy elvetését várja a hallgatótól, míg kiegészítendő kérdése esetében hiányos ismereteinek kiegészítését várja. 14. A MONDATFAJTÁK II. Modalitás alapján megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat. A modalitás a beszélőnek a mondanivalóhoz való viszonyát jelenti. Felkiáltó mondat Felkiáltó mondatban a beszélő azzal a szándékkel fejez ki valamilyen érzelmet, indulatot, hogy a hallgatóban is hasonló érzéseket keltsen. Főként beszélt nyelvi mondattípus, de gyakran használja a szépirodalmi stílus és a publicisztika is. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő és hullámzóbb hanglejtés jellemzi, mint a kijelentő mondatot. Az intonációra írásban a felkiáltójel utal. Felszólító mondat A felszólító mondat tartalmilag felhívó jellegű. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát. Ennek megfelelően többnyire indulatszót, módosítószót tartalmaz (pl.: Jaj, ne legyél olyan bátortalan!). Az érzelemkifejezés intenzitásától függően megkülönböztetünk parancsot, kérést, tanácsot, buzdítást stb. (pl.: Csináld meg, ha nem akarod elveszíteni az állásod! parancs; Gyere, most megmutatom, hogyan kell használni! kérés; Menj inkább szakorvoshoz! tanács.) A felszólító mondat igei állítmánya mindig felszólító módú. Az erős érzelmek miatt intonációja változó, általában nagyobb hangerő kíséri. Az érzelemkifejezés írásbeli jele ennél a mondattípusnál is a felkiáltójel
21 Óhajtó mondat Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, és az a célja, hogy a hallgató ezt tudomásul vegye, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő és hallgató viszonya szempontjából az óhajtó mondat a felkiáltó mondathoz áll közel. Mivel érzelmet fejez ki, gyakran tartalmaz indulatszót, óhajtást jelző határozószót. Állítmánya feltételes módú. (pl. Bár tudnánk, mikorra lesz kész!) Az óhajtó mondat intonációja hasonlóan a felkiáltó és felszólító mondatokéhoz a benne kifejeződő érzelem fokának megfelelően változik. Írásban felkiáltójellel jelöljük. Az óhajtó mondat szórendjére jellemző, hogy az állítmány különösen, ha a bár, bárcsak szavakkal kezdjük a mondatot a mondat elején áll. Ha tiltószó szerepel az ilyen típusú mondatban, az az állítmány elé kerül. Pl.: Bárcsak ne menne el Olaszországba! Az alábbiak közül melyik a felkiáltó mondat formai jellemzője? Többnyire sok információt tartalmazó, többszörösen összetett mondatfajta. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Csak élőszóban használjuk, mert írásban nem jelölhető a felkiáltó modalitás Helyes válasz: Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezőerejéhez. Milyen szándékot fejez ki az óhajtó mondat? Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. A beszélő célja, hogy kifejezze akaratát és cselekvésre ösztönözze hallgatóját. Fő célja az ismeretközlés vagy tapasztalatközlés. Helyes válasz: Az óhajtó mondat a beszélő valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, közvetlenül cselekvésre azonban nem buzdít. 15. A MONDATFAJTÁK III. Logikai minőségük szerint: a mondatok lehetnek állítók vagy tagadók. Az állító mondatot egy eldöntendő kérdésre adott igenlő válaszként foghatjuk fel. (Pl.: Igen. A munkahelyemen leszek egész nap.) A tagadó mondat ennek megfelelően pedig a nemleges válasz. (Pl.: Nem, nem utazom a csapattal a franciaországi edzőtáborba.)
22 Mindegyik mondatfajtának van tagadó változata. A tagadó felszólító mondatot tiltómondatnak nevezzük. (pl.: Ne menj olyan gyorsan!) Formai szempontból a tagadás ismertetőjele a tagadószó: nem, ne, sem, se. A tagadószó jelenléte azonban nem feltételez minden esetben tagadó mondatot. - Csak akkor, ha a tagadó- vagy tiltószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. (Pl.: Nem az a vízszerelő jön, aki tavaly.) - Nem tagadó viszont a következő mondat: Péter a nem magas lányokhoz vonzódik. Tagadás kifejezői lehetnek még a tagadó értelmű névmások (senki, semmilyen), a tagadó értelmű határozószók (sehol, semmikor), valamint a létige tagadó formája (nincs, nincsenek, sincs, sincsenek). Minden esetben tagadónak nevezhető-e a mondat, ha tagadószó szerepel benne? Igen, a tagadószó jelenléte a tagadó logikai minőség egyértelmű bizonyítéka. Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Nem, mert nincs minden mondatfajtának tagadó változata. Helyes válasz: Nem. Csak akkor, ha a tagadószó valamelyik kiemelt mondatrészhez kapcsolódik. Hogyan nevezzük a tagadó felszólító mondatot? Nincs ilyen, egy mondat vagy tagadó, vagy felszólító. Felkiáltó mondat. Tiltó mondat. Helyes válasz: Tiltó mondat. 16. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A tömegkommunikáció az egyik legnagyobb kultúraközvetítő eszköz. Sokféle kapcsolata van a kultúrával és a nyelvvel. Az emberi információszerzés fő forrása, összeköti az egymástól távoli kultúrákat, eseményeket. Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul. Az ábrázolni kívánt valóságot a technikai eszközök (pl. kamera képminősége), a kommunikátor látásmódja (pl. az alkalmazott képkivágás) manipulálja. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata. A tömegkommunikáció tulajdonságai egyirányú közvetett
23 felülről lefelé ható (egy központtól sok befogadóhoz) széles befogadó réteghez szól résztvevői egymástól térben és időben elkülönülnek aszimmetrikus (a címzett és a kommunikátor nem egyenrangúak) Médium (többes szám: média; nincs olyan kifejezés, hogy médiák) közvetítő közeg, ma a tömegkommunikáció eszközeit jelöli. Fajtái: írott (hagyományos) és elektronikus. A tömegkommunikációs üzenet mindig aktuális (időszerű, fontos), publikus (a nyilvánosság számára jelentős), periodikus (meghatározó időszakaszonként jelentkező) Melyik megállapítás nem igaz a tömegkommunikációra az alábbiak közül? Tömegkommunikáció során az információ mindenképpen torzul. A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. A címzetthez eljutó információ a valóság szelektált és szerkesztett változata. Helyes válasz: A tömegkommunikáció résztvevői mindig egyenrangúak. Az alábbiak közül melyik kifejezés nem egy médium fajtát jelöl? írott elektronikus interaktív Helyes válasz: interaktív 17. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA I. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Manipulációs, illetve torzító eszközök Technikai jellegű o Technikai torzítók: pl.: mikrofon, felvétel szituációja megváltoztatja a beszédmódot) o Rögzítés: kiemel és kimerevít egy szeletet a változó valóságból o Redukció: a felvétel csak képet és hangot rögzít, pl. szagot, hőt nem
24 o Zavar: pl.: rádiónál sáváthallás, tv szemcséssége stb. - Montázs: két különböző kép összekapcsolása egy harmadik jelentést eredményez. Szubjektív jellegű o Szelekció: a kommunikátor valóságérzékelése, válogatása meghatározó a valóság elemeinek kiemelésében. o Izoláció: az információ egyes részeit kiragadják összefüggéseikből. o Redukció: a kommunikátor szeletív valóságérzékelése miatt a valóságnak egy egyszerűsített olvasatát adja. o Jelentéstulajdonítási kényszer: a címzett minden látott dolognak jelentést tulajdonít, így pl. ha elhelyeznek egy árulkodó jelet egy gyanús személy mellett, a gyanú erősödik anélkül, hogy verbálisan utalnának rá. o Verbális torzulás: idegen szavak, nehezen érthető beszéd. o Nonverbális torzulás: ismeretlen nem nyelvi jelek, szimbólumok használata. o Szemkontaktus: a hírolvasó látszólag a szemünkbe néz, ami őszinteséget sugároz, miközben valójában a kamerát nézi. Melyik nem szubjektív jellegű manipulációs eszköz a tömegkommunikációban? szelekció verbális torzulás montázs Helyes válasz: montázs Igaz-e, hogy a tömegkommunikáció mindig torzítja valamennyire a valóságot? Nem igaz. Van lehetősége a valóság torzítására, de a kommunikátortól függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A hallgató felkészültségétől függ, hogy be lehet-e csapni torzításokkal. Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie. Helyes válasz: Igen, igaz. A befogadónak mindig ennek tudatában kell a média üzeneteit dekódolnia, megértenie
25 18. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVRE ÉS A GONDOLKODÁSRA II. A tömegkommunikációs üzenet mindig a valóság valamilyen mértékben torzított (manipulált) formáját közvetíti. Ennek tudatában kell a média üzeneteit a befogadónak dekódolnia, megértenie. Kompenzációs eszközök Technikai jellegű kompenzációs eszközök o Rögzítés: a rögzített valóság megmarad az utókor számára. o Díszlet: az azonos díszlettel dolgozó műsorok a nézővel való kapcsolat erősítését szolgálják. o Műsorszignál: hasonló a szerepe, mint a díszleté, akkor hatásos, ha mindig felcsendül a kedvelt műsor kezdetekor. Szubjektív jellegű kompenzációs eszközök o Rendezés: a torzulások kompenzálására szolgál, az üzenet kifejezőbbé tehető általa. o Vágás: a valóságból kiragadott elemeknek az összefüggés illúzióját adja. o Áttűnés, úsztatás: a két kép között mélyebb összefüggést feltételez, mint az éles vágás. o A kommunikátor személyének elfogadtatása. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra és a nyelvre A modern társadalom az absztrakt gondolkodást erősíti, mivel a számítógéppel való kommunikáció is absztrakt gondolkodást igényel. Mégis gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. A tömegkommunikáció funkciója az információszerzés, a szórakoztatás és gyakran az unaloműzés. Az internet megjelenésével a nyelv is átalakult: idegen szavak jelentek meg és a netes kommunikáció fejlődésével egyre gyakoribbá váltak a rövidítések, a nonverbális jelek helyettesítésére pedig hangulatjeleket alkalmazunk. Melyik nem technikai jellegű kompenzációs eszköz az alábbiak közül? Rögzítés Szignál A kommunikátor személyének elfogadtatása. Helyes válasz: A kommunikátor személyének elfogadtatása
26 Milyen a konkrét és az absztrakt funkciók ideális aránya a kiegyensúlyozott gondolkodásban? A konkrét funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Az absztrakt funkció túlsúlya szükséges a tömegkommunikáció révén megszerzett információtömeg feldolgozásához és rendszerezéséhez. Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. Helyes válasz: Gondolkodásunk akkor kiegyensúlyozott, ha a konkrét és az absztrakt funkció azonos mértékben jut szerephez. 19. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK I. A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Mindenki által ismert típusa a köznyelv, amely területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat. A nyelvet jellemzi a vízszintes és függőleges tagolódás. A köz- és irodalmi nyelv van fölül, ez alatt vannak a területi (vízszintes, horizontális) és a társadalmi (függőleges, vertikális) változatok. A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak. A magyar nyelvjárások között nincs akkora különbség, hogy ez nehezítené a kommunikációt. A magyar nyelvjárások főleg hangtanukban térnek el egymástól. A nyelvjárási szavaknak a köznyelvi megfelelőjüktől való eltérésük alapján több típusuk van. o Alaki tájszók: csak hangalakjukban térnek el, pl.: csalán ~ csollán. o Valódi tájszók: köznyelvi dolgot, fogalmat egyedi hangsorral jelölik, pl.: szőlőfürt ~ biling; burgonya ~ pityóka; számadó juhász ~ pakulár, sárgarépa ~ murok. o Jelentésbeli tájszók: köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használata, pl.: medence fateknő, apró himlő, kanyaró. A legfontosabb nyelvjárástípusok A nyugati nyelvjárási régió Ide tartózik Vas és Zala megye, valamint a szomszédos megyék határai. Főbb sajátosságai: o Hangtanára jellemző zárt e használata. o A nyitódó kettőshangzók az ó, ő, é helyett. o Rövid i, u, ü ejtés sok helyen (tiz, husz, tüz). o A főnévi igenév képzőjét nyi alakban használják (sietnyi)
27 A dunántúli nyelvjárási régió Sokban hasonlít a nyugati nyelvjáráshoz, a Dunántúl területén jellemző. Főbb sajátosságai: o Van zárt e hangjuk. o Főnévi igenév képzője nyi, -nya. o Eltérés, hogy nincs kettőshangzójuk. A déli nyelvjárási régió Érdekessége a régiónak, hogy a Duna kettéosztja, így több sajátos eltérése is van. Főbb sajátosságai: o Legfőbb a jellegzetes ö-zés a zárt e helyett (löhet,verök). o A v tövű igék Somogyban: lűn, hín, a Duna-Tisza közén: híl vagy lű, hí. o Az ly-os szavak már többségükben j-ző formájúak, az l + j kapcsolat pedig jj hangértékű. Pl.: gója, fojó, tanujjon, bejjebb. Milyen típusú tagozódás nem jellemző a nyelvre? körkörös vízszintes függőleges Helyes válasz: körkörös Melyik nyelvjárási régió sajátossága, hogy kettéosztja a Duna? A mezőségi nyelvjárási régió A déli nyelvjárási régió A nyugati nyelvjárási régió Helyes válasz: A déli nyelvjárási régió
28 20. A NYELV TERÜLETI TAGOLÓDÁSA, NYELVJÁRÁSOK II. A nyelvek nem egységes, homogén rendszerek, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatok élnek egymás mellett. A legfontosabbat nyelvjárástípusok (folytatás): A tiszai nyelvjárási régió Elhelyezkedése: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes területei. Főbb sajátosságai: o Zárt e használata. o Az ő, ó, é hangok helyén záródó kettőshangzók (jou, lőü). o Erős ízés (felesíg, víres). o A t végű igék hosszabb és rövidebb ejtése (sütöttem-süttem). A palóc nyelvjárási régió Nagy területen található, ezért három részt szoktak megkülönböztetni: nyugatit, keletit és délit. Főbb sajátosságai: o Köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. o Gyakran ejtenek ü helyett i hangot (kilső). o Gyakran ejtenek az ö helyett zárt e-t (csepp, veder). o A t végű igék rövid alakját használják (süttem, nyittam). o A val/ -vel rag nem hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz (szekérvel). Az északkeleti nyelvjárási régió Ide számítjuk Zemplén és Szabolcs megyét. Főbb sajátossága: o Az ó, ő, é helyén záródó ou, öü, ei-t ejtenek. A mezőségi nyelvjárási régió Erdély területét foglalja magába Kolozsvár központtal. Főbb sajátosságai: o Legjellemzőbb vonása, hogy o helyett a-t ejtenek (bagár, malam) o Elbeszélő múlt használata, ami a régies vonást őrzi beszédükben pl.: mene, jövék. o Jellemzők még az elemismétléses formák: esztet, nekije, itten. o Helyenként erős í-zés figyelhető meg. o Egyes területeken jellemző a zárt e használata (Kalotaszegen). A székely és a csángó nyelvjárási régió Főbb sajátosságai: o A többi nyelvjárási régiótól eltérően itt több i fonéma helyett ü-t ejtenek (csürke, süker, küsded). o Egyes mássalhangzók a szó végén megnyúlnak (kékk, sóss, télönn). o Az elbeszélő múlt és a régmúlt még ma is él (mondottam volt)
29 A nyelvjárás a nyelv tagolódása. társadalmi földrajzi vertikális Helyes válasz: földrajzi Hogy nevezzük azokat a nyelvjárási szavakat, amelyek köznyelvi szavak eltérő jelentésben való használatán alapulnak? alaki tájszók valódi tájszók jelentésbeli tájszók Helyes válasz: jelentésbeli tájszók 21. A SZÓFAJOK RENDSZERE I. Igék Cselekvő igék: dolgozik Műveltető igék: festet Szenvedő igék: íródik Tárgyas igék - lehetnek alanyi és tárgyas ragozásúak: néz valamit, olvas egy könyvet Tárgyatlan igék - csak alanyi ragozásúak lehetnek: öltözködik, születik Névszók Főnév o Köznév: rádió, lakosság, bor o Tulajdonnév: Vörösmarty Mihály, MTA Melléknév - minőséget, tulajdonságot kifejező szavak, fokozhatók: jó, rosszabb Számnév o Határozott számnév Tőszámnév: tíz, hatvan Sorszámnév: első, második Törtszámnév: huszad o Határozatlan számnév: sok, több Névmások Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők, ön, önök
30 Birtokos névmás: enyém, tied, övé Visszaható névmás: magam, magad Kölcsönös névmás: egymás Mutató névmás: ez, az (főnévi); ilyen (melléknévi); ennyi (számnévi). Kérdő névmás: ki, mi, milyen, mennyi, mekkora, melyik Vonatkozó névmás: aki, ami, amilyen Határozatlan névmás: valaki, valami, egyik Általános névmás: minden, mindegyik, akárki, bárki Állapítsa meg a huszadik névszó szófaját! Számnév, azon belül határozatlan tőszámnév. Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Határozószó. Helyes válasz: Számnév, azon belül határozott sorszámnév. Állapítsa meg az önmaga névszó szófaját! Melléknév Mutató névmás Visszaható névmás Helyes válasz: Visszaható névmás 22. A SZÓFAJOK RENDSZERE II. Igenevek Főnévi igenév: az ige -ni képzős alakja pl.: írni Melléknévi igenév o folyamatos melléknévi igenév: az ige -ó/-ő képzős alakja pl.: álmodó o befejezett melléknévi igenév: az ige -t /-tt képzős alakja pl.: megírt o beálló melléknévi igenév: az ige -andó/-endő képzős alakja pl.:megoldandó Határozói igenév: az ige -va/-ve, -ván/-vén képzős alakja pl.: sietve Határozószók A cselekvés, történés, létezés körülményeit fejezik ki pl.: kint, most, itt, ott, rólad Viszonyszók Névelő
31 o határozott névelő: a, az o határozatlan névelő: egy Névutó - A névutó névszók után álló szó, pl.: előtt, elől, között, mögött Kötőszó: Szavakat, tagmondatokat vagy mondatokat köt össze pl.: ha, hogy, mert, és, de, vagy Igekötő: Az igéhez, igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz járuló szócska pl.: be, le, össze Segédige: A főige viszonyjelentéseit fejezi ki pl.: fog, volna Módosítószó: A mondanivalót árnyaló szó pl.: sem, talán, bizony, esetleg, vajon Mondatszók Indulatszók: Érzelmet, akaratot fejeznek ki pl.: Jaj! Hajrá! Hess! Sicc! Felelő- és kérdőszók pl.: Igen. Nem. Persze. Esetleg. Dehogy. Nos? Tényleg? Melyik nem viszonyszó az alábbiak közül? között vajon ott Helyes válasz: ott (Ez egy határozószó.) Határozza meg az elvégzendő szó szófaját! beálló melléknévi igenév módhatározó határozói igenév Helyes válasz: beálló melléknévi igenév
32 23. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK I. Szóképek Két fogalom, jelenség társításán alapul, névátvitel, amelyben a fogalmak azonosításával új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom keletkezik. Fajtái: Metafora: Két elem kapcsolódik össze/azonosítódik fogalmi sík és képi sík. o Teljes metafora: A lelkem ódon, babonás vár. (Ady) o Egyszerű metafora: Léckatonáim sorban állnak már. (Babits) Szinesztézia: Különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben: nehéz szag, édes anyanyelv Metonímia: Névátvitel - fogalmi érintkezésen alapul: időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat, rész-egész viszonya: Tisztelt Ház! o Altípusa: szinekdoché: Rész és egész felcserélése:adynál a Hortobágy = egész Magyarország. Szimbólum: Egész gondolatsort, érzelmeket, sejtelmes hangulatokat kiváltó kép. Allegória: Elvont fogalmat társít érzéki képpel, gondolati fogalmat személyesít meg. Melyik nem szókép az alábbiak közül? szinesztézia inverzió metonímia Helyes válasz: inverzió Melyik szóképre igaz, hogy: különböző érzékelési területekről vett fogalmak társítása egy képben? szinekdoché szinesztézia szimbólum Helyes válasz: színesztézia
33 24. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSUK II. Alakzatok Szövegátalakító eljárások, hatáskeltő eszközök összefoglaló neve, a szöveg kifejezőerejének növeléséért alkalmazzuk. Fajtái: Hangalakzatok: o Rím (pl.: ragrím, asszonánc, páros rím, bokorrím, ölelkező rím) o Alliteráció: A versben egymást követő szavak első hangzója azonos. o Figura etymologica: Azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat. Egyéb alakzatok: o Megszemélyesítés: Élőként mutat be tárgyi, természeti, elvont fogalmakat. o Hasonlat: Két fogalom párhuzamba állítása egy közös vonás kiemelésével. A mint vagy akár kötőszók vagy a ként toldalék segítik a felismerését. o Inverzió: A mondat szórendjének megváltoztatása. Alkalmazásának célja: a mondanivaló kiemelése. pl.: büszke magyar vagyok én. o Körülírás: A fogalmat nem nevezzük meg, más szavakkal fejezzük ki. pl. virágnyílás (tavasz) o Eufemizmus: Tapintatból enyhítő, szépítő megfogalmazás. pl.: jobb létre szenderült o Ismétlés o Halmozás o Felsorolás o Párhuzam o Ellentét oxymoron: Egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmak összekapcsolása. pl.: jeges tűz paradoxon: Magasabb szinten feloldódó ellentét. pl.: Koldus-szegény királyi gazdagon o Fokozás o Túlzás Melyik nem hangalakzat az alábbiak közül? figura etymologica alliteráció oxymoron Helyes válasz: oxymoron Mi a neve annak a stílusalakzatnak, aminek célja a mondanivaló kiemelése a mondat szórendjének megváltoztatásával?
34 inverzió ismétlés eufemizmus Helyes válasz: inverzió 25. A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ GRAMMATIKAI ÉS JELENTÉSBELI ESZKÖZEI I. A szöveg Az ember szövegekkel kommunikál, minden szöveg közöl valamit, tehát teljes, kerek üzenet. A szövegösszetartó erő Idegen szóval: kohézió; jelentése: a szöveg elemeinek összekapcsoltsága. A szövegeket elsősorban a jelentés tartja össze, emellett nagyon fontos a nyelvtani kapcsolóelemek szerepe is. Jelentésbeli kapcsolóelemek A globális kohézió alkotóelemei: a szöveg egészére kiterjedő tartalmi-jelentésbeli kapcsolatot határoznak meg. Írott szövegek esetében legszembetűnőbb mutatója a cím. Fajtái: o Ismétlés. A szó szerinti ismétlés tükrözhet szókincshiányt, de lehet stilisztikai oka is. Az ismétlés további formái: párhuzam, ellentét. o Rokonértelműség. A rokon értelmű szavak alkalmasak az ismétlődés funkciójának ellátására, mert alakjuk különböző, de jelentésük csak árnyalatilag tér el egymástól. o Felsorolás. A rész-egész alá- és fölérendeltségi viszonyán alapul. o Felosztás. Hasonlít a felsoroláshoz, de fogalmi felbontást is tartalmaz. o Nemfogalom fajfogalom: A nemfogalom tárgyak, személyek, fogalmak olyan osztályának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön-külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel, a fajfogalommal. o Logikai-tartalmi elrendeződés: A mondatok egymás utáni kapcsolatában figyelhető meg szerkesztett szövegekben: pl.: ok-okozat, általános-konkrét. Melyik kapcsolóelem nem rokon az ismétléssel az alábbiak közül? párhuzam rokonértelműség
5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenTársalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenHELYI TANTERV. Nyelvtan
HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
RészletesebbenIrodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra
/ Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17
A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17 A főnév szószerkezetekben 20 A névelő 21 Gyakorlatok 26 A hangsúlytalan mutató névmással álló főnév 28 A birtokos
Részletesebben-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.
nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:
Részletesebben2013/14. tanév. 3.osztály
2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv
és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,
RészletesebbenSZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR
RészletesebbenAtalanta Üzleti Szakgimnázium, Gimnázium és Szakközépiskola MAGYAR NYELV VIZSGATEMATIKA 12. OSZTÁLY 2018/2019. TANÉV I. FÉLÉV
Atalanta Üzleti Szakgimnázium, Gimnázium és Szakközépiskola MAGYAR NYELV VIZSGATEMATIKA 12. OSZTÁLY 2018/2019. TANÉV I. FÉLÉV Általános nyelvészeti ismeretek 1. A nyelv mint jelrendszer (nyelvi szintek
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:
Részletesebben1. Mik a szófajok elkülönítésének általánosan elfogadott három szempontja? 2. Töltsd ki a táblázatot az alapszófajok felsorolásával!
Kedves 3.A osztály! A dolgozathoz való gyakorlás elősegítése érdekében küldök egy feladatsort, melyhez megoldókulcsot is csatoltam. Csütörtökön megtaláltok az iskolában, ha bármi kérdésetek van, tudunk
RészletesebbenNT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 14 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei,
RészletesebbenA szófajok rendszere
A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés
RészletesebbenMagyar nyelv 6. osztály. Főbb témakörök
Magyar nyelv 6. osztály Főbb témakörök 1) Szófaj fogalma 2) Ige, főnév, melléknév, számnév, névmás definíciója; igenevek, határozószók, viszonyszók fogalma 3) Szófajok felismerése 4) Átalakítás jelen időből
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
RészletesebbenMAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,
Részletesebben(tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) 3. A nemzet sorsának megjelenítése Ady Endre költészetében
Érettségi tételek magyar irodalomból, 2013/ 2014 (tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi forradalmi látomásköltészete 2. Arany János balladái 3. A nemzet sorsának
Részletesebben7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam
7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk,
RészletesebbenIgetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő
Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú
RészletesebbenIrodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.
Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017. Készítette: Imrik Gyöngyi szaktanár 1 1. Tétel Művek a magyar irodalomból Petőfi Sándor tájköltészete 2. Tétel Művek a magyar irodalomból
RészletesebbenLINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László
A Lingua Gaya nyelv nyelvtana 2002, Gajárszki László HANGTAN KIEJTÉS ÉS ÍRÁS A Lingua Gaya betűsor a következő betűkből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y,
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.
112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása.
RészletesebbenMagyar nyelvtan. 5. osztály. I. félév I. A kommunikáció
Magyar nyelvtan 5. osztály I. félév I. A kommunikáció A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
Részletesebben11. A reneszánsz világirodalmából, Petrarca vagy Boccaccio
Témakörök pótvizsgára magyar irodalom 9. évfolyam 1. A művészet és a valóság jellemzése, a műnemek és a műfajok definiálása példával. 2. A Biblia 3. A homéroszi eposzok világképe, embereszménye 4. Szophoklész:
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam
Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:
RészletesebbenA főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk
A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály
Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése
RészletesebbenA 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A
A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A Életművek 1. Petőfi Sándor szerelmi költészete 2. Arany János balladái 3. Ady Endre magyarság versei 4. Babits Mihály: Jónás könyve 5. Kosztolányi
RészletesebbenIrodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)
Témakörök a javítóvizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból SZÉ 12/1/E (A kihúzott tétel (irodalom és nyelvtan) 35%-os teljesítése esetén elégséges) 9. évfolyam Irodalom I. Az antikvitás irodalma 1.
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenA műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.
A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória. Műnemeink: epika líra dráma A líra: a költő gondolatait közvetlenül mondja el érzelmekkel erősen átfűtött mindig hangsúlyosan van jelen benne a lírai én
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi
RészletesebbenAntalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet
Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti
RészletesebbenA nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben
Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.
RészletesebbenJelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani
Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen
RészletesebbenTARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
RészletesebbenTagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
RészletesebbenMAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,
RészletesebbenTanmenet a 9. évfolyamok számára
Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
RészletesebbenEgy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I 2 0 1 5. 0 2. 0 5. B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely
RészletesebbenÍrásjelek helyes szedése. Szabó Csaba. Mondatvégi írásjelek. Központozás. Kötőjelfélék. Szabó Csaba november 18.
2008. november 18. A magyar nyelvben a mondatok modalitásának kifejezésére mondatvégi et használunk. Kijelentő mondat esetén pontot (.). A magyar nyelvben a mondatok modalitásának kifejezésére mondatvégi
RészletesebbenRövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan órákon tanultakról 5-6 osztály. Visontai Barnabás.
Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat a magyar nyelvtan órákon tanultakról 5-6 osztály Visontai Barnabás visontai.barnabas@gmail.com Nyelvtan 5-6. osztály összefoglaló Anyanyelv, magyar nyelv A nyelvet
RészletesebbenMinimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) Minimumkövetelmények irodalomból 5. osztály
Minimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) HELYESÍRÁS: 1. Írása legyen rendezett, olvasható. 2. Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. 3. Kevés hibával másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenPROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ
PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség
RészletesebbenZsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 10. évfolyam A szöveg 16 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása,
RészletesebbenA MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán MGYR NYELV TÖRTÉNETE SZERKESZTETTE Benkő Loránd NEMZETI TNKÖNYVKIDÓ, BUDPEST TRTLOM Bevezetés (írta Bárczi Géza) 5 szinkronikus és a diakronikus nyelvvizsgálat 7 nyelvtörténet
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra
Magyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra 2019. szeptember 2. Új tananyag feldolgozása Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám Tanév eleji
RészletesebbenNagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu
Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.
Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség
RészletesebbenVI. Jelentéstan - A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés kapcsolata szerint.
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGÁK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A HELYI TANTERV ALAPJÁN - MÓDÓSTÁS 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM I. Hogyan tanuljunk? -A tanulás módszerei. -A vázlatírás. - Könyv-
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
Részletesebben1. A stílusréteg fogalma
1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenTÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN
TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység
Részletesebbena 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata
MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 1 60. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád
RészletesebbenTantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész
Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban
RészletesebbenУГОРСЬКА МОВА 5-9 класів
УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою MAGYAR NYELV 5-9. osztály Bevezető Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése és erősítése,
RészletesebbenTantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.
Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő
RészletesebbenTanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz
Tanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Ór Az óra témája (tankönyvi Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak a lecke) vagy funkciója 1 Bevezetés, tanévkezdés
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
Részletesebbenhang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang
hang A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.
RészletesebbenA stílusrétegek október 21. Készítette: Gyetvan Renáta
A stílusrétegek 2014. október 21. A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők az adott nyelv stílusa a korstílus a csoportstílus a szövegtípus stílusa egyéni stílus A stílusrétegek fajtái
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Forrásnyelvi környezet (külföldön) Egy 120 órás tanfolyam első 60 órájára (1 60. óra) Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,
RészletesebbenA szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
RészletesebbenTANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK
TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta:
Részletesebben/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve
Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás
RészletesebbenTanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra
AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani
RészletesebbenImre Flóra Mondattan (jegyzet)
Imre Flóra Mondattan (jegyzet) 1. A mondat A mondat a szöveg láncszemnyi egysége. A szöveg összefüggő mondatok sorából épül fel. Talán a legnehezebben definiálható nyelvi szint, mivel szoros összefüggésben
RészletesebbenOsztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV
Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV
OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV 9. ÉVFOLYAM ÍRÁS OLVASÁS a cirill-betűs írás és olvasás elsajátítása NYELVANI ISMERETEK a főnevek neme személyes névmások (ragozással) birtokos névmások (csak
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenNyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése.
RészletesebbenAz 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció
Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció A kerettantervi témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az írott nyelv A beszélt nyelv 5. évfolyam A tankönyvi fejezetek címe Ismételjünk!
RészletesebbenJavító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból
Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak
RészletesebbenNyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei
Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól A hangok találkozásának szabályszerűségei Hangtörvények Magánhangzók: - 14 magánhangzó van - Képzésükkor a levegő akadály nélkül távozik a szájüregből - Önmagukban is alkothatnak
RészletesebbenFeladatlap (kommunikáció 9. osztály)
Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.
Tartalomjegyzék Bevezetés 13 1. Az ige mondatalkotó képessége 15 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében 17 18 3. Néhány gyakori, Prapositionalobjekt"-tel mondatot alkotó ige 23 4. Névmási
Részletesebben