AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA. A főbb változások rövid áttekintése Január 2017

Átírás

1 AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA A főbb változások rövid áttekintése Január HU

2 Európai Parlament Elnökségi Főigazgatóság Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága

3 AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA A főbb változások rövid áttekintése Ez a tájékoztató füzet bemutatja az eljárási szabályzatnak az európai parlamenti képviselők munkáját érintő egyes változásait

4 Előszó Tisztelt Képviselő Úr/Asszony! Az eljárási szabályzat utolsó általános felülvizsgálatára 2009-ben került sor. A szabályzat azóta természetesen többször módosult, illetve kiegészült, azonban e változások nem mérhetők a Parlament által december 13-án elfogadott általános felülvizsgálathoz. Az eljárási szabályzat ilyen nagymértékű felülvizsgálata a nyolcadik parlamenti ciklus kellős közepén nemcsak a Parlament szervezeti egységeit és informatikai rendszereit állítja sajátos kihívás elé, hanem mindenekelőtt a Parlament elsődleges szereplőit, a képviselőket is. Az újonnan módosított eljárási szabályzat január 16-án lép hatályba. Ez a rövid tájékoztató füzet a képviselők munkájának segítése érdekében, az Elnökségi Főigazgatóság és a Belső Politikák Főigazgatósága kezdeményezésére készült. A tájékoztató célja, hogy a teljesség igénye nélkül rávilágítson a képviselők napi munkáját érintő egyes fontos változásokra, különösen azokra, amelyek a plenáris ülés és a bizottságok munkájával, valamint a képviselők egyéni jogaival és adminisztratív ügyeivel kapcsolatosak. Markus Winkler főtitkárhelyettes és az Elnökségi Főigazgatóság főigazgatója Riccardo Ribera d Alcalá a Belső Politikák Főigazgatóságának főigazgatója 2

5 Tartalomjegyzék Ütemezés... 4 A Parlament ülésszakai... 5 Bizottsági munka Képviselői tevékenységek Képviselői adminisztráció

6 Ütemezés Az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) 2014 decemberében munkacsoportot hozott létre a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálata céljából. A munkacsoport minden képviselőcsoportból egy-egy tagból állt, és elnöke Wieland úr, az EP alelnöke volt. A munkacsoport tanácskozásainak eredményét 2016 júliusában terjesztette az AFCO bizottság elé. Corbett urat nevezték ki előadónak. A jelentést az AFCO bizottság november 8-án fogadta el, és azt a decemberi ülésen terjesztették a plenáris ülés elé. Kevés kivételtől eltekintve a felülvizsgált eljárási szabályzat január 16-án, a januári plenáris ülés első napján lép hatályba. 4

7 A Parlament ülésszakai Küszöbértékek (az új 168a. cikk) A szabályzat eddig az eljárási kérelmekre vonatkozóan körülbelül 15 különböző küszöböt határozott meg (40 EP-képviselő, egy képviselőcsoport vagy 40 EP-képviselő stb.). Ezek többségének a helyébe az alábbi három új küszöbérték közül a legközelebbi lép: egy alacsony érvényességi küszöbérték, amely az összes parlamenti képviselő 5%-ának (azaz 38 EP-képviselőnek), vagy egy képviselőcsoportnak felel meg; egy közepes érvényességi küszöbérték, amely az összes parlamenti képviselő 10%-ának felel meg, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből tevődik össze; egy magas érvényességi küszöbérték, amely az összes parlamenti képviselő 20%-ának felel meg, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből tevődik össze. Egyes meglévő küszöböket az egyszerűsítés nem érint, vagy az alkalmazásuk alapjául szolgáló helyzetek sajátossága miatt, vagy azért, mert az egyes képviselői kiváltságokat érintik, vagy mert a Szerződések határozzák meg őket. 5

8 Szavazás a plenáris ülésen Módosítások előterjesztése Régi rendelkezések Az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra. Új rendelkezések (a 169. cikk (1) bekezdése) Az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő (38 képviselő) terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra. (Az 52. cikk (2) bekezdése (mostantól kezdve az 52. cikk (4) bekezdése) szerinti saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos módosításokat továbbra is csak az előadó új információ figyelembevétele céljából, vagy legalább 76 képviselő terjeszthet elő.) 6

9 A Parlament ülésszakai Részenkénti szavazásra, külön szavazásra és név szerinti szavazásra irányuló kérelmek előterjesztése Régi rendelkezések Részenkénti, külön és név szerinti szavazást bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérhet. Új rendelkezések (174., 176. és 180. cikk) Részenkénti, külön és név szerinti szavazást bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő (38 képviselő) kérhet. Az 52. cikk (2) bekezdése (mostantól kezdve az 52. cikk (4) bekezdése) szerinti saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket csak az előadó új információ figyelembevétele céljából, vagy legalább 76 képviselő terjeszthet elő (azaz a küszöbérték most már megegyezik a módosításokra vonatkozó küszöbértékkel.) A képviselőcsoportok plenáris ülésenként legfeljebb 100 név szerinti szavazásra irányuló kérelmet nyújthatnak be. 7

10 A jogalkotási jelentésekre vonatkozó szavazási eljárás Az 59. cikk és az új 67a. cikk határozza meg a Parlament első és második olvasatbeli álláspontjának rendes jogalkotási eljárások keretében történő elfogadására vonatkozó szavazási eljárások szabályait. A Bizottság javaslatának vagy a Tanács álláspontjának azonnali elutasítására irányuló javaslatot az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő (38 képviselő) terjeszthet elő. Először az ilyen javaslatról szavaznak. A Bizottság javaslatának elutasításával az első olvasat lezárul, kivéve, ha a Parlament külön kérelem alapján úgy határoz, hogy az ügyet visszautalja a bizottsághoz. A Parlament és a Tanács között rendes jogalkotási eljárás keretében született minden esetleges ideiglenes megállapodásról bármely egyéb módosítást megelőzően egyetlen szavazást tartanak, kivéve, ha a Parlament másként határoz. Ha az ideiglenes megállapodást elfogadják, a parlamenti olvasat lezárul. A Parlament az előbbiek helyett úgy is határozhat, hogy az esetlegesen előterjesztett módosítások alapján (ideértve a magában az ideiglenes megállapodásban foglalt módosításokat) és a részenkénti, külön vagy név szerinti szavazásra irányuló kérelmek alapján szavaz. Mostantól kezdve a jogalkotási állásfoglalás tervezetét külön szavazás nélkül elfogadottnak tekintik, csak a jogalkotási állásfoglalás tervezetéhez fűzött esetleges módosításokról szavaznak. Az elnök ehelyett az olvasatot lezártnak nyilvánítja és a jogalkotási állásfoglalást a szavazás eredményének megfelelően módosítják. 8

11 A Parlament ülésszakai A szavazás szóbeli indokolása Régi rendelkezések Nincs korlátozás Új rendelkezések (a 183. cikk (1) bekezdése) Minden képviselő plenáris ülésenként legfeljebb három szóbeli indokolást fűzhet a szavazáshoz 9

12 A Parlament ülésszakai Időszerű kérdésről folytatott viták (az új 153a. cikk) Mostantól minden plenáris ülésen egy vagy két, egyórás időtartamú vitára kerülhet sor az EU politikája szempontjából nagy jelentőséggel bíró, időszerű kérdésekről. Minden képviselőcsoportnak joga lesz évente legalább egy ilyen vita megtartását kérni. Az Elnökök Értekezlete gondoskodik a méltányos megoszlásról. Ha az Elnökök Értekezletének négyötödös többsége nem ért egyet az időszerű kérdésről folytatandó vita tárgyával, a vitára nem kerül sor. A képviselők magatartása (az új 11. cikk (3) bekezdése, 165. és 166. cikk) A szabályzat most már egyértelműbbé teszi, hogy a képviselőkkel szemben (az elnök által) szankciók szabhatók ki, ha rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet használnak, vagy fellépésükkel zavarják a parlamenti tevékenységet. A képviselőkkel szemben a magatartási szabályok be nem tartása esetén alkalmazható azonnali intézkedések és szankciók köre bővült (pl. a képviselők eltilthatók az EP külső (küldöttségekben, intézményközi találkozókon stb. való) képviseletétől) vagy korlátozható a bizalmas információkhoz való hozzáférésre vonatkozó jogosultságuk), továbbá ezek az intézkedések és szankciók szigorodtak. 10

13 Bizottsági munka Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárás során Az új 69c. cikkel összhangban a bizottságok nem kezdhetnek tárgyalásokat a bizottsági jelentés elfogadása, és az azon alapuló, a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat elfogadása előtt, amely határozat meghozatalához a bizottság tagjainak többségére van szükség. A korábbi 74. cikk hatályát veszti. A tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatokat a plenáris ülésen be kell jelenteni, és a képviselőcsoportok és/vagy a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú (a Parlament képviselőinek együtt legalább egytizedét kitevő) képviselő kérheti, hogy ugyanezen a plenáris ülésen bocsássák szavazásra, hogy a bizottság a jelentése alapján a tárgyalásokat megkezdheti-e vagy sem. Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a bizottság jelentése felkerül a soron következő plenáris ülés napirendjére, és kitűzik a módosítások benyújtásának határidejét. Véleményt nyilvánító bizottságok A módosított 53. cikkel összhangban a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy véleményét olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket a módosításokra vonatkozó határidőn belül közvetlenül az illetékes bizottságban terjesztenek elő. A bizottság általi elfogadásukat követően e módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a bizottság nevében. 11

14 Módosítások a bizottsági szakaszban A módosított 208. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosításokat és a Bizottság valamely javaslatának elutasításra irányuló javaslattervezeteket aláíróként vagy társaláíróként minden esetben alá kell írnia az érintett bizottság egy rendes tagjának vagy póttagjának. Név szerinti szavazás a bizottságban A módosított 208. cikk (3) bekezdésével összhangban a bizottságban a jelentésről vagy véleményről való egyszeri és/vagy zárószavazás esetén név szerint kell szavazni. Egyéb szavazások esetén a bizottságban a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérhet név szerinti szavazást. 12

15 Bizottsági munka Megegyezéses módosításokról nincs részenkénti szavazás A 174. cikk (5) bekezdésének és a 209. cikknek megfelelően a bizottságokban megegyezéses módosításról részenkénti szavazás nem tartható. A plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági szűrése A módosított 175. cikkel összhangban az elnök felkérheti az illetékes bizottságot, hogy a módosításokról vagy a részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmekről egyenként szavazzon, ha az említett bizottság által előterjesztett valamely szöveghez több mint ötven módosítást vagy részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek a plenáris ülés elé. A plenáris ülésen csak a bizottság tagjai legalább egyharmadának támogató szavazatát elnyerő módosításokat/kérelmeket bocsátják szavazásra. 13

16 Képviselői tevékenységek Állásfoglalási indítványok a 133. cikk szerint Régi rendelkezések Nincs korlátozás Új rendelkezések Minden képviselő havonta egy állásfoglalási indítványt terjeszthet elő. További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: DocumentsReception@europarl. europa.eu 14

17 A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére a 46. cikk szerint ( uniós jogszabályra irányuló javaslat ) Régi rendelkezések Az eddigiek szerint miután az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánította, az illetékes bizottságnak jelentést kellett készítenie. A javaslatot az illetékes bizottság ajánlása alapján csak ezután írta alá az összes képviselő többsége. Új rendelkezések Ez az eljárás annyiban egyszerűsödött, hogy miután az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánította, azt az illetékes bizottsághoz utalja, amelynek a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül kell határoznia a további eljárásról. A továbbiakban tehát nincs szükség a képviselők többsége aláírásának begyűjtésére a bizottsági eljárás előtt. További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: unionact@europarl.europa.eu 15

18 Szóbeli választ igénylő kérdések vitával a 128. cikk szerint ( szóbeli választ igénylő kérdés ) Régi rendelkezések Csak a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézhető szóbeli választ igénylő kérdés Új rendelkezések Fő újdonság: a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez is intézhető kérdés További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: QuestOral@europarl.europa.eu 16

19 Képviselői tevékenységek Írásbeli választ igénylő kérdések az eljárási szabályzat 130. cikke és a III. melléklet (mostantól a II. melléklet) szerint ( írásbeli választ igénylő kérdés ) Régi rendelkezések Kérdések száma: Havonta legfeljebb öt kérdés, és kivételes jelleggel havonta további négy kérdés a sürgősség megfelelő indokolása esetén. Az 5+4 kérdésből legfeljebb 1 lehetett elsőbbséget élvező kérdés Új rendelkezések Kérdések száma: Három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdés Továbbra is megmarad az a szabály, hogy ezek közül havonta legfeljebb egy lehet elsőbbséget élvező kérdés. Kérdés támogatása: Másik újdonság, hogy a 130. cikk új (4) bekezdése szerint a kérdést megfogalmazóján kívül más képviselők is támogathatják. Az ilyen kérdések csak a kérdést megfogalmazó képviselő kérdéseinek maximális számába számítanak bele. A kérdés támogatására csak a kérdés előterjesztésének időpontjában lesz lehetőség. További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: QuestEcrit@europarl.europa.eu 17

20 Írásbeli választ igénylő kisebb interpellációk és írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk vitával (az új 130a. és 130b. cikk) Régi rendelkezések Teljesen új eszközök! Új rendelkezések Ezek a Parlament eljárási szabályzatában korábban nem létező, teljesen új eszközök. Az új 130a. és 130b. cikkek határozzák meg, hogy ki terjeszthet elő kisebb és nagyobb interpellációkat, illetve hogy ezek kinek címezhetők. A kisebb és nagyobb interpellációk elfogadhatóságának kritériumai ugyanazok, mint az írásbeli választ igénylő kérdések esetében (lásd az eljárási szabályzat III. mellékletét (mostantól a II. melléklet)). A kisebb interpellációktól eltérően és a 130b. cikkben meghatározott feltételek szerint a nagyobb interpellációkat felveszik a Parlament napirendtervezetébe, és bizonyos esetekben vitát kell tartani. További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: Interpellations@europarl.europa.eu 18

21 Képviselői tevékenységek Írásbeli nyilatkozatok az eljárási szabályzat 136. cikke szerint Régi rendelkezések Új rendelkezések Ez a rendelkezés hatályát vesztette. Az írásbeli nyilatkozatok megszűnnek. Az aláírásgyűjtés céljából már nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok a korábbi 136. cikkben meghatározott 3 hónapos időszak végéig továbbra is aláírásra nyitva állnak. További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: DeclEcrit@europarl.europa.eu 19

22 Képviselői adminisztráció A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot érintő változások Az átláthatóság érdekben az európai parlamenti képviselőknek az elnök részére nyilatkozatot kell benyújtaniuk pénzügyi érdekeltségeikről. A jelenlegi eljárási szabályzat szerint a képviselők kötelesek arra is, hogy az egyes változások bekövetkezésétől számított 30 napon belül a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatukat frissítsék. Az új eljárási szabályzatban ez a határidő módosult: a képviselők az esetleges változásokról most már a változást követő hónap végéig kötelesek értesíteni az elnököt. Ezenkívül felülvizsgálatra kerültek az a), c), d), e) és f ) tételekre irányadó jövedelmi kategóriák is. A már meglévő kategóriák mellett (havi bruttó 500 EUR és 1000 EUR között, 1001 EUR és 5000 EUR között, 5001 EUR és EUR között, illetve EUR fölött) a pénzügyi érdekeltségekről szóló új nyilatkozatokban szerepelni fog egy új jövedelmi kategória, amelynek keretében a képviselőknek adott esetben fel kell tüntetniük a havi 1 EUR és 499 EUR közötti jövedelmüket. A havonta EUR összeget meghaladó bruttó jövedelem esetén a képviselőknek meg kell adniuk a legközelebbi eurós összeget is. Az EP elnöksége új nyilatkozattételi formanyomtatványt fog elfogadni, és tájékoztatni fogja a képviselőket az új nyilatkozattételi rendszerre való átállás menetéről. 20

23

24 Egyesülve a sokféleségben 4 L HU Conception & Design : IDEA Unit Print : Printing Unit DG ITEC, EDIT Directorate Photos European Union, EP