MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA Közlekedési Tagozat KÜLDÖTTGYŰLÉS június 6.

Átírás

1 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA Közlekedési Tagozat KÜLDÖTTGYŰLÉS június 6.

2 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA Közlekedési Tagozat Levelezési cím: 1024 Budapest, Lövőház u. 37. (FŐMTERV Rt.) MEGHÍVÓ A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozat elnöksége évi küldöttgyűlését június 6-án (pénteken) órakor tartja. Helyszíne: a FŐMTERV földszinti TANÁCSTERME (Budapest, II. ker. Lövőház u. 37.) A Küldöttgyűlésre a Tagozat elnöksége Önt, mint a tagság bizalmából megválasztott küldöttet ezennel meghívja. A küldöttgyűlés napirendi pontjai: 1. A szakma helyzete és perspektívái az uniós projectek tükrében. Előadás és kerekasztal beszélgetés. Előadó és moderátor: Résztvevők: Grónay Andrea Kende Gábor Szilágyi András Csepi Lajos szakállamtitkár NFÜ KözOP IH főosztályvezető-helyettes KKK KIKSZ igazgató NIF vezérigazgató-helyettes 2. Beszélgetés, vita az előadásról, valamint a közlekedés aktuális feladatairól. 3. Csány László díj odaítélése. Tiszteletbeli tagok köszöntése. 4. A tagozat Elnökségének és Minősítő Bizottságának beszámolója a 2007/2008. évi munkáról és a szakma helyzetéről, a Szakosztályok és Szakcsoportok kiegészítései. 5. Az Országos Elnökség és a GKM képviselőjének, valamint a meghívott társ szervezetek (KTE, MAÚT) vezetőinek hozzászólásai. 6. Beszélgetés, vita a beszámolóról. A szakmagyakorlás feltételrendszerének ismertetése. 7. Egyéb aktuális kérdések A küldöttgyűlés várható időtartama órától óráig. Bízván aktív részvételében, üdvözlettel Molnár László s.k. Közlekedési Tagozat elnöke U.i.: Kérem, hogy esetleges akadályoztatás miatti távolmaradását előzetesen jelezni szíveskedjék. ( , eln.ig.titkarsag@fomterv.hu) 02_meghivo_080606v.doc

3 TARTALOMJEGYZÉK BESZÁMOLÓK ELNÖKSÉG MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG TOVÁBBKÉPZÉSI BIZOTTSÁG VASÚTI SZAKOSZTÁLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKCSOPORT HAJDU-BIHAR MEGYEI SZAKCSOPORT JÁSZ-NAGYKUN_SZOLNOK MEGYEI SZAKCSOPORT Mellékletek

4 A KÖZLEKEDÉSI TAGOZAT ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozat 2007/2008. évi munkájáról A Közlekedési Tagozat, illetve annak elnöksége 2007/2008. évi munkáját mint az előző években is, a tagozati stratégiában meghatározott hármas célkitűzésnek megfelelően végezte, figyelemmel a megelőző (2007. évi) küldöttgyűlésen elhangzott javaslatokra is. A hármas célkitűzés értelmében, az elnökségi, szakosztályi, szakcsoporti munka fő vonala arra irányult, hogy - a tagozati munka, a tagozat belső működése megfelelően stabil feltételeket teremtsen a feladatok eredményes teljesítéséhez, - e stabilitásra alapozva, a tagozat kellő hatékonysággal legyen képes megfelelni a Kamarai alaptevékenységben rögzített, tagozatra háruló feladatoknak, illetve - a jobbítás szándékával képes legyen bekapcsolódni a közlekedési ágazat szakmaközéleti illetve konzultatív jelleggel szakmairányítási tevékenységébe. 1. A tagozat létszáma 2670 fő, fokozatosan növekszik. Minden 10. országos kamarai tag, a Közlekedési Tagozat tagja. A tagozat évente tartja küldöttgyűléseit, a tagsággal való kommunikációt ezen kívül a megyei (szakcsoport) szerveződés és a kamarai honlap segíti. A kamarai honlap működtetésében az elmúlt időszakban központi okokból zavarok voltak, azóta ezek elhárultak, a honlap elérhető és aktualizált. A tagozati munka gerincét az elnökség munkája jelentette. Az elnökség másfél havonta, előre rögzített program alapján tartotta üléseit, amelyen a választott elnökségi tagok az elnökségi munka minél szélesebb bázisra építése érdekében mellett állandó meghívottak voltak: - a szakosztályok elnökei, - a szakcsoportok elnökei, - az elnökség választott póttagjai, - a tagozat Alapítóelnöke, valamint - felkért konzulens tanácsadók. 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/1

5 Az elnökségi munkaterv célul tűzte a tagozati tevékenység körének tágítását, illetve a megszerzett szakmaközéleti pozíciók stabilizálását, ezért a ciklus első 5 elnökségi ülésén kapcsolódó napirend apropóján külső partner meghívottak is részt vettek: szeptember hó: Együttműködés a KözOP végrehajtásában: Meghívott az NFÜ (Csizmadia István, KözOP főigazgató, Ligetvári Krisztina projekt vezető) november hó: Együttműködés a szakma civil szervezeteivel: Meghívott a MAÚT és a KTE (Tombor Sándor MAÚT elnök, dr.ruppert László KTE társelnök), december hó: Együttműködés a Kamarán belül (dr.kováts Gábor országos elnök, Szőllőssy Gábor főtitkár), január hó: Együttműködés a szakma irányításával. Meghívott: a GKM és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (Szűcs Lajos GKM főosztályvezető, Csepi Lajos KKK főigazgató), március hó: Együttműködés a tagozaton belül. Meghívottak a szakcsoportvezetők és referensek. Az elnökségi ülések további témái a Kamara belső feladatainak tagozati lebontásához, illetve érdekérvényesítési kérdésekhez voltak köthetők. A napirendek nagyobb része írásos előterjesztés alapján került megtárgyalásra, az ülésekről emlékeztető készült. Az elnökségi üléseken a választott tagok részvételi aránya %-os volt. Fent részletezett külső partnerekkel közös napirendek mellett, az elnökség az általa megtartott 7 ülésen legtöbbet a kamarai alapfeladatokhoz kötött jogosultsági, képzési kérdésekkel, illetve a szakma helyzetével összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A tagozati munka színvonal emelésének feladatai 2 alkalommal kerültek napirendre. A tagozaton belül megalakult Továbbképző Bizottság feladatát ellátja. (Lásd külön beszámoló.) Egyre több a kredit pont szerzésére alkalmas szakmai rendezvény. A szabadon választott képzés a közúti szakterület esetében a MAÚT-al való együttműködéssel, a vasúti szakterület esetében a Vasúti Szakosztály szervezésében szervezetten zajlott. Megoldatlan ugyanakkor az ország egészére kiterjedő képzés ügy, hogy a tagoknak ne kelljen Budapestre utazniuk. (Országos szinten, évben a 19 tagozat összesen 614 továbbképzési programot szervezett, ebből a Közlekedési Tagozat 78-at.) A Minősítő Bizottság habár az új minősítési jogosultsági rendben az általa minősített ügyek száma csökkent aktivitással és fegyelemmel végezte munkáját. Mutatja ezt a reklamációk alacsony mértéke is. Túl a konkrét ügyeken, a Minősítő Bizottság elsősorban annak elnöke részt vesz minden, a jogosultsággal, minősítéssel, oktatással kapcsolatos kamarai dokumentum véleményezésében. (Lásd: külön beszámoló) A szakosztályok közül a Vasúti Szakosztály az elmúlt években megszokott magas színvonalon végezte munkáját, rendezvényei havi rendszerességűek és nagy látogatottságúak voltak. Kiválóan megoldották a szabadon választott képzés-kreditpontszerzés problémáját is. (Lásd: külön beszámoló). A Település-Közlekedési 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/2

6 Szakosztály továbbra sem működött, az Építési Tagozaton belül megalakult Településtervezési Szakosztály lényegében átvette szerepét, megszüntetése indokolt. A tagozaton belül 9 szakcsoport működik változó eredményességgel a kiváló és a vergődő között. A szakcsoportok többségének komoly gondja a tagsági aktivitás hiánya, e téren a kamara működési, szervezeti rendje módosításának keretén belül keresni kell az országos és megyei szintű beavatkozás lehetőségét. A megelőző küldöttgyűlés óta megalakult a Veszprém megyei szakcsoport, elnöke aktívan bekapcsolódott a tagozati munkába. Ahol nem működnek szakcsoportok, ott egy megye kivételével megyei referensek vannak. A referensi rendszer működése kétséges hatékonyságú, a következő ciklusban indokolt nagyobb figyelemmel inkább további szakcsoportok alakulását szorgalmazni. A tagozat, tagjai kamarai és szakmai munkájának elismerésére saját díjjal rendelkezik. A Csány László díjat évente egy-két kolléga kapja az e célra alakult kuratórium döntése alapján. (A díjat jelképező kisplasztika elkészíttetésének költsége a tagozatot terheli, ami éves költségvetésének közel 50 %-át elviszi.) 2008-ban, a Tagozat kezdeményezésére, a KTE, a MAÚT közösen csoportos Széchenyi díjra javasolta a Dunaújvárosi Duna-híd tervezőit és kivitelezőit. A javaslatot a NIF támogatta. A díjat, végül viszontagságok után a tervező (Horváth Adrián) kapta meg. A Tagozat javaslatára, 2008-ban három kiváló szakember, dr.bényei András, dr.nemeskéri-kiss Géza és dr.tímár András kapták a Kamara Tiszteletbeli tagja címet. Örökös tag lett: Adamkó Ferenc, Träger Herbert, Pozsgay György, Reviczky János, Rosnyai András, Solt Richard, Szántó Pál. 2. A kamarai alapfeladatok, az alaptevékenység ellátása A Kamara a szakmai önkormányzatiság nevében egyre felelősségteljesebb és egyre súlyosabb feladatokat vállal át a közigazgatásból. Ez helyes törekvés, amelynek eredményeként a mérnöki szakma gyakorlásának, szabályozásának és ellenőrzésének majd minden feladata és felelőssége kamarai hatáskörbe kerül. De! A megnövekedett feladatokhoz és felelősségekhez a feltételek megteremtése elmaradt. Nincs hozzá forrásfedezet sem kapacitásban, sem személyzetben, sem felkészültségben, sem finanszírozásban. A feladat átadásokkal, fedezetet nem adott át a Kormányzat. Megoldásként a szakmai tagozatokra hárul a feladat, hogy kitöltsék a hiányt. Felelősen a mérnökség szakmagyakorlási jogosultsági, felkészültségi tervellenőrzési, stb feltételeit meghatározni két tárgyalás, vagy két művezetés között, társadalmi munkában tehát számon kérhető felelősség nélkül meglehetősen nagy kihívás. A as évben, megszületett Kamarai vagy a Kamara által véleményezett kormányzati jogszabályok, amelyek tagozati rész-anyag készítést, vagy állásfoglalást igényeltek, az alábbiak voltak: - A Magyar Mérnöki Kamara segédlete az egyes jogosultságokkal végezhető mérnöki építmény tervezői és szakértői tevékenységekről. 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/3

7 - Törvényjavaslat a Közbeszerzési eljárási rend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére és a jogorvoslati irányelvek változásából adódó jogalkotási feladatok megvalósításáról. A felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök szakmagyakorlási jogosultság elbírálási szabályzata. - Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007.(X.31.) Kormányrendelet (benne szabályozás a független tervellenőrzésről). - A Magyar Mérnöki Kamara Tervellenőrzési Szabályzata. - A Szakmai Kamarákról szóló törvény módosítása. - A Magyar Mérnöki Kamara Szabályzata az Építési Engedélyezési Terv Mérnöki Szakági Tervfejezetei léptékéről, kidolgozottsági szintjéről. - 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról. - A Magyar Mérnöki Kamara Építmény Tervezési, Szakértői Jogosultsági Szabályzata. A Tagozat a jogszabályokat, törvénymódosításokat véleményezte, illetve szakterületei saját szabályozás igénye esetén kidolgozta a közlekedési szakterületre, illetve a Közlekedési Tagozatra vonatkozó szabályozást. A Tagozat, a Választmány, vagy az országos elnökség döntéseit, elhatározásait végrehajtja, azok alakításában véleményezési jogkörrel részt vesz, habár e részvétel részben az országos, részben a tagozati szint hibáiból (kapacitáshiányából), illetve nem kellően szervezett együttműködéséből eredően nem mindig zökkenőmentes. - A tagozat különösen aktívan vett részt a Független Tervellenőri Rendszer intézményének kidolgozásában, habár e rendszer gyakorlati működésével kapcsolatosan különösen összetett közlekedési létesítmények terveinek ellenőrzése esetén vannak fenntartásai. (Lásd: melléklet) - A Kamara a MÉDI felülvizsgálatát, illetve újrakészítését határozta el. A tagozat szakember delegálásával vesz részt a fontos dokumentum tagozat számára is hasznos elkészítésében. - A tagozat bekapcsolódott a év őszi Város és víz Visegrádi Négyek konferencia előkészítésébe és előadásokkal is készül. - A tagozat a Választmány ülésein és az országos elnökség által kért egyéb rendezvényeken képviselteti magát (általában az elnök révén), A Történelmi Bizottság munkájában Erdélyi Zsófia vesz részt nagy aktivitással. Cholnokyné Ferenczi Éva a Kamara Felügyelő Bizottságának tagja. 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/4

8 A Választmány ülésein a évi országos küldöttgyűlés határozatának megfelelően, szinte állandó napirend volt a Kamara szervezeti, működési rendjének felülvizsgálata, átalakítása, modernizálása. A felülvizsgálati anyag elkészült, javaslatainak azonban eredménye nem lett. Az anyag végső változata a megyei kamarák regionális összevonására már nem tett javaslatot, a tagozatok felé pedig azt javasolta, hogy döntsék el, kívánnak-e más tagozatokkal egyesülni. A kamarai munka hatékonyságának fejlesztése, feladatai megkövetelik a professzionalitás javítását a szervezet stratégiájának, működésének, szervezetének korszerűsítését, ezért ezt a munkát folytatni kell. A felülvizsgálat első fázisára vonatkozó dokumentumok (a Kamara és/vagy a Tagozat honlapján megtekinthetően) az alábbiak: - Törvénytervezet a Mérnöki Rendtartásról. - Magyar Mérnöki Kamara Stratégiájának korszerűsítése (Lásd: melléklet). - Magyar Mérnöki Kamara Szervezetfejlesztési feladatai. A szervezetfejlesztési vitaanyagban felvetett területi és szakmai szerződésről zajló vita nem zárult le. Választmányi határozat alapján a Kamara alelnöke tagozati egyeztetést kezdeményezett, ennek időpontja 2008 nyarán várható. 3. A Tagozat bekapcsolódása a közlekedési ágazat szakmaközéleti, szakma irányítási tevékenységébe. A közlekedési ágazat szakmaközéleti, szakmairányítási működésébe történő részvételi, vagy konzultatív bekapcsolódás továbbra is a tagozati munka egyik elsőszámú prioritása. Az ágazat szinte permanens irányítási zavarokkal kellett szembenézzen. A legfelső szinten történő gyakori személycserék, és az állandóan változó intézményi felépítés lényegesen akadályozzák a közlekedés által megkövetelt tudatos, távlatos építkező típusú fejlesztési irányítási munkát. E teher lényegesen rányomja bélyegét a szakma mai állapotára és nagy a veszélye annak, hogy az ország nem tud kellő hatékonysággal élni a közlekedés területén az uniós források adta fejlesztési lehetőségekkel. Az új minisztérium létrejötte és az ágazat vezetésében történő változások talán új perspektívát teremtenek. - A tagozat képviseli a kamarát KözOP Monitoring Bizottságában, amelynek ülésein fenti véleménynek a tagozat minden alkalommal hangot ad. - A tagozat szakmaközéletbe, szakmairányítás támogatásába történő bekapcsolódását segítette az NFÜ, a GKM és a KKK vezetőinek meghívása egy-egy elnökségi ülésre, megállapítva, hogy legfontosabb feladat a tájékoztatás és a tájékozódás erősítése, a prioritások meghatározása és a minőség javítása. - Az NFÜ (Csizmadia István, Ligetvári Krisztina) e beszélgetésen felkérte a tagozatot, hogy működjön közre regionális konferenciák szervezésében, illetve azokon előadásokkal vegyen részt. 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/5

9 - A GKM (Szűcs Lajos) az együttműködés javítását hangsúlyozva, kiemelte a tagozat részvételének fontosságát a közötti időszakra vonatkozó akcióterv elkészítésében, illetve nyitottságát fejezte ki ágazati tervtanács létrehozására. - A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (Csepi Lajos) hasonlóan nyitottságát kifejezve az együttműködés elmélyítésére, a koncepcionális tervezés fontosságát a közlekedés társadalmi elfogadottságának erősítését emelte ki. - Fentiek eredményeként, a tagozat előadókkal részt vett az NFÜ által regionális szinten szervezett szeminárium-konferencia sorozaton a KözOP végrehajtásának segítése érdekében. Eddig négy régióban zajlott le a program. - A MAÚT-al közösen, a tagozat két alkalommal konzultatív találkozót szervezett a minisztérium háttérszervezeteinek felsővezetőivel (NIF, KKK, AAK) a versenyeztetés és projektvégrehajtás feltételeinek normalizálása érdekében. A rendezvényeken a felsővezetők hiánytalanul megjelentek, de a meghívott ágazati szereplők (cégek vezetői) érdektelensége miatt, a beszélgetéssorozat félbemaradt. - A tagozat kezdeményezésére, a KKK felkérése alapján az elnökség egy tagjának (Hamarné Szabó Mária) szerkesztésében átfogó dokumentum készült a szakma jelenlegi helyzetéről, gondjairól és az előtte álló feladatokról. A dokumentum elkészítése a tagozat régi terve. A dokumentumot a tárca vezetése nem fogadta partnerséggel, így a megszervezett sajtóbemutató elmaradt. - A Közös Dolgaink -beszélgetések a szakmáról rendezvénysorozat ban is folytatódott (Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Felsmann Balázs, Útdíj kérdése, Budapest közlekedésfejlesztése,.), azonban ritkábban, mint az előző években. Ennek oka, a MAÚT és a Vasúti Szakosztály által szervezett rendezvények sűrűsége, illetve a KKK által havi rendszerességű, színvonalas Makadám Akadémia rendezvények sűrűsége. Elmondható, hogy e négyes rendezvénycsomaggal az informáltsági-képzési feltételek korábban nem tapasztalt mértékben biztosítottak. - A szakma társ szervezeteinek vezetőivel közös elnökségi ülésen mind a KTE társelnöke (dr.ruppert László), mind a MAÚT elnöke (Tombor Sándor) egyetértett abban, hogy ma nem elégséges a közlekedési ágazat érdekérvényesítő képessége. Azt még szorosabb közös munkával, gyakori egyeztetésekkel is erősíteni kell. - A tagozat társszervezője az egyre sikeresebb, ún. balatonföldvári átfogó összközlekedési konferenciának, mind az előkészítés, mind az előadások, lebonyolítás szintjén. - A tagozat több más, NFÜ felé történő szakmai véleményezés mellett a MAÚTal közösen állásfoglalást készített és küldött a GKM vezetése számára a vasúti mellékvonalak bezárásának kérdésében (vitatásában). Az állásfoglalást az Országos Választmány jóváhagyta. A Mérnök Újságban azonban elküldése ellenére nem jelent meg. - Mint minden évben, az elmúlt évben is Cholnokyné Ferenczi Éva gondozásában elkészült egy összeállítás az útügyi hatósági-jogi- és műszaki szabályozás aktuális kérdéseiről, amely a honlapra kerülve segíti a tagság tájékozódását jogszabályi, engedélyeztetési ügyekben. 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/6

10 Fenti beszámoló elsősorban az elnökség 2007/2008. évi munkáját összegezte, ezért azt kapcsolódóan kiegészíti a Minősítő Bizottság beszámolója, a Vasúti Szakosztály beszámolója, a Szakcsoportok éves beszámolói és küldöttgyűlés szóbeli kiegészítései, és néhány fontosabb csatolt tagozati, kamarai dokumentum. Budapest, május 20. Összeállította: Molnár László s.k. elnök MMK Közlekedési Tagozat 04_kozl_tagozat_besz_ml.doc 7/7

11 BESZÁMOLÓ a Minősítő Bizottság tevékenységéről év júniusától Az új (végzettség alapú) minősítési rendszer bevezetése óta a területi kamarák önállósága észrevehetően megnőtt, 2007 második felében 13 db, 2008 első felében mindösszesen 11 db kérelem érkezett a Minősítő Bizottsághoz, elsősorban a vidéki kamaráktól. (korábban havonta volt ennyi kérelem). A területi kamarák az oklevél alapján, a gyakorlati idő figyelembevételével saját hatáskörükben határoznak a teljes körű tervezői jogosultságokról. Szakértői jogosultsági kérelem gyakorlatilag nem volt, illetve az új rendelet szerint csak egyetemi végzettséggel rendelkezőknek adható szakértői jogosultság. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindmáig érvényben van a 33/1999 (X.15) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési, vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről.. A vidéki kérelmek általában a végzettség szakirányúságának eldöntésére, a megszerzett kreditek meghatározására, a végzettség megfelelőségének elbírálására vonatkoztak, néhány esetben a területi kamara átsorolását kellett felülbírálni, illetve a korábbi tevékenység alapú és az új végzettség alapú minősítés közötti kompromisszumot megteremteni. Pest megyében a területi kamara minősítő bizottságának is tagja vagyok, a havi ülésekre 2-5 közlekedéstervezői kérelem érkezik, a vitás eseteket javaslom a tagozati minősítő bizottságra küldeni, de általában egyértelmű kérelmek fordulnak elő. A leggyakoribb kérdések: Előminősítés kérése a végzettség során megszerzett ill. a jogosultsághoz megszerzendő kreditekről Felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri jogosultságok szakirányúságának eldöntése, a korábbi végzettségeknél méltányosság gyakorlása a tényleges gyakorlati idő figyelembevételével Vezető tervezői cím odaítélése Eddig három kérelem érkezett, részletes referencialista, tevékenységi jegyzék bemutatásával. Ezekben a Minősítő bizottság javasol, és a jelenlegi rendtartás szerint a tagozat elnöksége dönt a cím odaítélhetőségéről a területi kamara határoz végső soron. A vezető tervezői címmel rendelkező jogosultságát ki lehet terjeszteni tervellenőrzésre is, a kiemelten gyakorlott szakterületeken. A tervellenőrzésre javasolt tervek listáját a tagozat összeállította, a tervellenőri tevékenység kérdéseinek részletei, a gyakorlati végrehajtás (sem az ellenőrzendő tervdokumentációk, sem a megbízó, finanszírozó, sem a határidők tekintetében nem tisztázottak más tagozatnál sem)

12 A kiemelten gyakorlott szakterületek részben automatikusan megadhatók a korábbi jogosultsági rész-szakterületekre illetve kérelemre a tagozat minősítő bizottsága javasolja a referencia lista alapján (eddig ilyen kérelem nem érkezett) Közös minősítések problémái Az új rendszerre áttérésnél megállapodtunk a gépész, elektronikai, építési tagozattal, hogy a különféle oklevelekkel is végezhető tevékenységek (pl. vasúti biz. ber., energiaellátás, fénytechnika, valamint a településrendezési tervek közlekedési munkarészei) esetén a két érintett tagozat közösen jár el. A jogosultság megadásáról a referenciák alapján döntenek, a jogosultság betűjele az alapvégzettség szerinti. A megállapodás ellenére csak a vitás esetek, valamint egyedi kérelmek kerülnek a minősítő bizottsághoz, akkor is azért, mert a közös minősítésről, illetve a különféle kódjelekről a pályázatot kiíróknak általában nincsenek megfelelő értesüléseik, így gyakran csak egy bizonyos betűjelet írnak ki, annak ellenére, hogy ugyanaz a tevékenység más alapvégzettséggel (és ennek megfelelően más betűjellel ellátott jogosultsággal) is végezhető. Nincs tudomásunk pl. a településtervezési közlekedéstervezői jogosultsági kérelmekről sem, annak ellenére, hogy az építési tagozat ilyen jogosultságot csak annak adhatna, akinek közlekedéstervezésre vonatkozó önálló jogosultsága már van. Sok probléma van a jogosultságok átsorolásánál, a közlekedésmérnöki és a közlekedésépítőmérnöki szakterületen. Számos olyan kolléga van, aki mindkét jogosultságot megkapta, annak ellenére, hogy csupán egy végzettsége van. Sok esetben a mérnök kollégák sem tudják, milyen jogosultság jár nekik és nem reklamálnak. Azt sem nézik meg, hogy milyen tevékenység végezhető azzal a jogosultsággal, amivel az átsorolás után rendelkeznek. Olyan eset is előfordul, hogy valamely korábban megszerzett végzettséggel olyan tevékenységet végez valaki, amelyik a jelenlegi rendszer szerint csak más végzettséggel lenne végezhető. Ezekre az esetekre megoldást a tevékenységen alapuló kiemelkedően gyakorlott szakterületek felsorolása jelenthetne. Ez ugyan egyrészt szűkíti az általános jogosultságokat, de információt adna a ténylegesen végzett tevékenységről, segítené a potenciális megbízókat, illetve a pályázat- kiírókat is. Azt a határidő már elmúlt, amikor az átsorolási hibák miatt ingyenesen reklamálni lehetett, ezúton is kérünk mindenkit, hogy ellenőrizze jogosultságait és legkésőbb a következő megújításig rendezze a tevékenységeket jelképező kódjeleket. Budapest, dr.csorja Zsuzsanna

13 BESZÁMOLÓ a Közlekedési Tagozat Szakterületi Továbbképzési Munkabizottság (SzTMb) évi működéséről 2007-ben az SzTMb az előző évi megalakulását követően egész évben tevékenykedett, munkájáról a tagozat vezetőségi ülésein rendszeresen beszámolt. Feladata elsősorban a szakmai konferenciák, előadások, tanfolyamok, tanulmányutak, tudományos cikkek, kitüntetések, stb. továbbképzési teljesítményként való elismertetése. Ezek a szabadon választható továbbképzésekhez tartoznak. Az SzTMb egyes továbbképzéseket kezdeményez és szervez, másokat a külső kezdeményező szervezi, ebben az esetben csak a továbbképzés pontszámának megállapítása a feladat. Ugyanez jelentkezik, ha valaki egyéni teljesítményeket akar elismertetni. Az SzTMb-nak javaslattevő szerepe van a kamara Továbbképzési Szakbizottsága felé (KTB), amely elbírálja, hogy az adott pontszám megfelelő-e, illetve a szabályszerű jelentkezést, és a regisztrációs díj befizetését ellenőrzi. A KTB szervezi a kötelező továbbképzéseket, ebben az esetben a képzési tematika véleményezése a feladat. Minden oktatási program felkerül a kamara honlapjára, illetve a pontszámok kérését is a honlapon keresztül lehet kezdeményezni. A szabadon választható továbbképzés keretében 2007-ben összesen 612 pontértékkel rendelkező szakmai program közül választhattak a szakmai jogosultsággal rendelkezők. Ebből a közlekedési tagozat 78 db szervezésében, véleményezésében működött közre. Ezt a számot a rokonterületek tovább növelték: tartószerkezeti tagozat 46, geotechnika 8, építési tagozat 79 képzéssel, így állíthatjuk, hogy a Közlekedési tagozathoz tartozók 2007-ben megfelelő számú továbbképzés közül választhattak, illetve a jogosultságuk megújításához szükséges pontszámot meg tudták szerezni. A programokon való részvétel időigényes, illetve többször költséggel is jár. Tapasztalatunk szerint egy pont költsége 5-10 ezer forint, ami a szűken vett tanfolyami költségeken kívül a regisztráció, a pontszám igazolás, és az adminisztráció min. 5 éves irattározásának költsége. Az egyes továbbképzésekre adható pontszámokat egy útmutató, illetve az alaprendelet határozza meg. Az alapérték a továbbképzés időtartama a hallgatók esetében, az előadás időtartama az előadóknak. Az alapértékektől felfelé el lehet térni, a szakmai színvonal figyelembevételével. A pontszámok eléggé alacsonyak, pl. egy fél napos rendezvény 0,5 pont, amiből az év során két alkalommal is reklamáció keletkezett. A reklamációk hatására előterjesztésünkre a KTB kis mértékban emelte az indokolt esetekben adható pontszámot, a döntés felelősséget az SzTMb vállalja ban az első 4 hónap tapasztalata, hogy a kérések száma emelkedett, elértük már a tavalyi szám 50%-át ben megkezdődött az építési műszaki ellenőrök és műszaki vezetők tanfolyam rendszerű, szabadon választható továbbképzése. Ezek a tanfolyamok órásak, és vizsgával zárulnak. 11 oktatási intézmény indított ilyen tanfolyamokat, vizsgáig még nem jutottak el, illetve egyesekről nincs is információnk. Az SzTMb célja 2007-ben az is volt, hogy minél több szakmai program kerüljön be a rendszerbe, illetve minden szakmai esemény rendelkezzen pontértékkel. Ebben elsősorban az SzTMb tagjainak munkája, propagandája volt a siker záloga. Az SzTMb állandó tagjai Csorja Zsuzsanna, Dedinszky András, Fi István, Hajnal János, Hídvégi Gábor, Koren Csaba, Lányi Péter, Parádi Ferenc, Schváb János (vezető), Somfai András voltak. Meg kell emlékeznünk külön is Fábry Györgyről, aki 2007 év során még aktív tagunk volt. Az SzTMb munkarendjében az -es kapcsolattartás a jellemző, mert a beérkező pontszámkéréseket így 5-7 napon belül el tudjuk bírálni. Egyéni továbbképzések esetén ugyan volt ennél hosszabb bírálati időnk is, de ezeknél többletinformációkra volt szükségünk. A bizottság a KTB-vel és a továbbképzési irodájával megfelelő kapcsolatot alakított ki, a jóváhagyási folyamatra a bürokrácia nem jellemző. dr.schváb János SzTMb vezetője

14 BESZÁMOLÓ a Vasúti Szakosztály tevékenységéről A Vasúti Szakosztály tevékenysége az elmúlt időszakban a következő területekre koncentrálódott: Szakmai és szakmapolitikai kérdésekben véleményalkotás A jogosultságok átsorolásához véleménykialakítás A továbbképzések támogatása Szakmai és szakmapolitikai kérdésekben az elmúlt években több szakmai napot is tartottunk elismert meghívott előadókkal. Az előadások és az azt követő vita alapján véleményt és javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyeket az illetékes szervek valamint a MÁV részére is megküldtünk. Sajnos visszajelzéseket erről nem kaptunk és az időközben megjelent intézkedésekből sem lehet következtetni ezek hatásáról. Az utóbbi két évben az MMK által a jogszabályi előírásoknak megfelelően végrehajtott jogosultsági átsorolásokkal kapcsolatban megkíséreltük érvényesíteni a szakmai szempontokat, azokat a sajátosságokat, amelyek a vasúti szakma jellegéből következnek. Kompromisszumok árán alakult ki az a (sajnos nem teljesen jó) megoldás, aminek alapján az MMK az átsorolásokat végrehajtotta. Meg kellet azonban állapítanunk, hogy elég sok hiba csúszott az átsorolásokba, amiket az elkövetkező időben az illetékes megyei kamaráknak ki kell javítani. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok birtokában felül kell vizsgálni a jelenlegi jogosultsági rendszert, hogy az anomáliákat megszüntessük és a nyitva hagyott, szakmailag nem indokolható, veszélyes kiskapukat bezárjuk. Az elmúlt évben bevezetett továbbképzési szabályzat jelentős feladatokat ró minden jogosultsággal rendelkező kollégára, nevezetesen rendszeresen részt kell vennie kötelező és szabadon választható témájú továbbképzéseken. A szakosztály tagjai továbbképzésének támogatásához rendszeresen szervezünk ingyenes előadásokat, amelyeken 0,5-1 kreditpontokat lehet kapni és ezáltal összegyűjteni az egy ciklusra előírt 20 kreditpontot. Rendezvényeinket nagy érdeklődés kíséri, az általánosabb témájú rendezvényeinken nem ritkák a fős részvételek sem. Az elmúlt és az idei évben ezideig a következő rendezvényeket szerveztük: A vasút szerkezet-átalakítása 2007-ben Az interoperabilitás műszaki specifikációi Városi és elővárosi vasúti közlekedés integrációjának lehetőségei Magyarországon A vasúthatósági eljárások tapasztalatai Budapest távlati kötöttpályás fejlesztési tervei A vasúti vontatási energiaellátás időszerű kérdései

15 A BKV kötöttpályás fejlesztési tervei A pályaépítés időszerű kérdései A pályaállapot mérése A biztosítóberendezések tervezésének új lehetőségei Vasúti járműgyártás napjainkban a Ganznál (közúti villamos hazai gyártásának lehetősége A VAMAV (Gyöngyösi kitérőgyár) termékfejlesztései A vasúti áramellátás aktuális kérdései Újpesti (Északi) vasúti Duna-híd átépítése Az előadásokon való részvétel nyilvántartására és a kreditpont igazolások kiadására létrehoztunk egy honlapot (www@mmk-vasut.hu), amelyen regisztrációt követően mindenki megtekintheti a rá vonatkozó adatokat, továbbá a kialakított nyilvántartó program segítségével -en ki tudjuk adni az igazolásokat. A honlapot fel kívánjuk használni a tagságunkkal való kapcsolattartásra és aktuális lényegi információk közlésére. Az elmúl két évben anyagi lehetőségünk adódott diplomaterv pályázatok kiírására. Összesen három végzett mérnök kollégának tudtunk átnyújtani a vasúti műszaki témájú diplomatervének elismeréseként oklevelet és Ft-os pénzjutalmat. Ennek folyatatására készülünk, ami a továbbiakban anyagi lehetőségeinktől függ. Budapest, május 19. dr.parádi Ferenc

16 SZAKCSOPORTOK BESZÁMOLÓI Győr-Moson-Sopron megye Hajdu-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye ( Vértes Mária) (Dedinszky András) (Stefanik Istvánné)

17 BESZÁMOLÓ az MMK Győri Közlekedési Szakcsoportja 2007/2008. évi tevékenységéről. 1. A Szakcsoport az elmúlt évben 119 fő bejelentkezett taggal működött. Külön taggyűlést nem tartottunk. Tagjaink évente a Megyei Kamarai taggyűlésen hallhatták éves beszámolónkat, és tehették meg észrevételeiket. 2. Az MMK Közlekedési Tagozata elnökségi munkájában Somfai András képviselte Szakcsoportunkat, ahol az érdekképviseleti, a szakmai, a jogosultsági rendszer,a továbbképzések, a MÉDI kidolgozása, stb. aktuális kérdései kerültek megvitatásra. 3. A Közlekedési Szakcsoport képviselői a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara elnökségi munkájában is részt vettek, és több bizottságban is képviselték érdekeinket. Pl.: az Érdekérvényesítő Bizottság vezetőjeként Csejtei György tagtársunk a Közigazgatási Hivatalnál és az engedélyezési hatóságnál 2-2 alkalommal ellenőrizte a tervek szakszerűségét, meglétét, és a tervezői jogosultságot. a Minősítő Bizottságban tagjaink a megyei közlekedési szakterülettel kapcsolatos tervezői és szakértői jogosultsági kérelmek véleményezését, elbírálását végezték. részt vettek tagjaink a jogosultságok meghosszabbításához szükséges szabadon választott pontszerző előadások szervezésében, egyik tagtársunk (Wimmer József) a műszaki ellenőrök kamarai tagozódását segítő előkészítő bizottságban munkálkodott. 4. Egy másik tagtársunk az MMK által akkreditált szabadon választott továbbképzés szervezésében és szakmai előadások tartásában vett részt. 5. Ugyanezen tagtársunk az MMK felkérésére a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők jogosultsági vizsgakövetelményeinek kidolgozásában is részt vett közlekedési szakterületen. 6. A Megyei Mérnöki Kamaránál 2007.év elején megalakult Mérnök Műhely szoros kapcsolatot alakított ki a győri Főépítésszel és a Városfejlesztési osztállyal. A közlekedést is érintő fejlesztési témákban több tagtársunk bevonásával eredményes szakmai egyeztetéseket végeztek egyes városfejlesztési projekteknél. 7. Egyik tagtársunk a Megyei Területfejlesztési Tanács munkáját segíti a fejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos részlettervei véleményezésével. 8. Évente az Útügyi Napok és a Hídmérnöki, valamint a Korrózióvédelem (hidak), konferencia előadásain a Szakcsoport több tagja is részt vett, és közülük néhányan előadásukkal segítették a konferencia munkáját. Ezenkívül a Közúti és Mélyépítési Szemlében is publikáltak tagjaink. Győr, április 28. Vértes Mária az MMK Közlekedési Tagozat Győr-Moson-Sopron Megyei Szakcsoportja

18 B E S Z Á M O L Ó A Hajdú Bihar megyei Mérnöki Kamara közlekedési szakcsoportjának évi munkájáról A megyei közlekedési szakcsoport év végi tagsága 131 fő. Az elnökség félévenként tart megbeszélést, melyen a szakcsoport elnöke ismerteti azokat a témákat, melyet a Közlekedési Tagozat elnökségi ülésein tárgyalnak. A szakcsoporton belül eredményesen működő minősítő bizottság munkáját a jogosultsággal kapcsolatos jogszabály módosítások egyrészt nehezítik, másrészt a visszaesett kérelmek száma miatt csökkentik. A lényeges visszaesést egyrészt a jogosultsághoz előírt gyakorlati idő megnövelése, másrészt a Főiskolai végzettséggel nem kiadható teljes körű tervezői jogosultság megszűnése eredményezte. A szakcsoport tagjai közül a közutas és vasutas szakma dolgozói rendszeresen látogatják a szakmai rendezvényeiket. Egyéni kezdeményezésre és költségvállalás mellett négy fő az Európai Unió déli részének autópálya hálózatát, új pályaszakaszok, völgyhidak építését tekintették meg. Még mindig megfigyelhető a tagok bizonytalansága a közelmúltban bevezetett változásokat illetően. Továbbra is alacsony az aktivitás, ami azt jelenti, hogy közösségi feladatra a tagság mintegy % mozgósítható. Egyre nagyobb mértékben tapasztalható a bizonytalanság, a módosított jogszabályi feltételekben való eligazodás. Egyre többen sürgetik, hogy a Kamara tegyen valamit a tagság érdekében. A tagság 80 %-a rendelkezik címmel, tehát egy egyszerű kis programmal meg lehetne oldani az országos névjegyzék figyeltetését, s előre elkészített szöveg szakmai tagozat, vagy jogosultsági kapcsolódás alapján kiválasztott, régió szerinti megyékre leszűkített érdekeltek részére történő elküldését az akkreditált kötelező és szabadon választott előadásokról, esetleg a jogosultság lejárata előtt 3 hónappal az erre való figyelmeztetés szövegével. Ezáltal az évenként egyszer taggyűlésen megjelenő, vagy még arra sem méltató kamarai tag is érezné, hogy a Kamara az Ő érdekeit képviseli. A Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagjaként a szakcsoport elnöke rendszeresen részt vesz a megyei elnökségi üléseken és a Közlekedési Tagozat elnökségi ülésein. A fontosabb információkat a szakcsoport elnökségi tagjaival a napi kapcsolatokat felhasználva rendszeresen megvitatjuk, így a saját szakterületén a többi, kevésbé aktív tag tájékoztatására is alkalom nyílik. A 2007-ös évben a korábban is már tapasztalt szabálytalanságok egyre nagyobb mértékben fokozódtak. Ezek megelőzése, minimálisra csökkentése érdekében ez évben is tevékenyen részt vesz szakcsoportunk képviselője a szakági hatósági és szakhatósági feladatokat ellátó szerveknél a Kamarai Törvény betartásával kapcsolatos ellenőrzéseken. A jelentős számú jogosulatlan tervezések és szabálytalan kivitelezések felderítése, megelőzése érdekében tovább folytajuk a felvilágosító beszélgetéseket az egyes önkormányzati szakági szervekkel. Az Építési Felügyelettel közösen megtartott helyszíni ellenőrzéseken rendszeresen vizsgáljuk a közlekedésépítés vonatkozású tevékenységek vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti végrehajtását. D e b r e c e n, május 15. Dedinszky András Az MMK Közlekedési Tagozat Hajdú-Bihar megyei Szakcsoport elnöke

19 ÉRTÉKELÉS Az MMK Közlekedési Tagozat JNK Szolnok Megyei Szakcsoportjának évi munkájáról Folyamatosan részt vettünk a területi kamara elnökségi ülésein. Folyamatosan véleményeztük a területi kamarához benyújtott tervezői és szakértői jogosultsági kérelmeket. Az MMK Közlekedési Tagozatának elnökségi ülésein esetlegesen tudunk részt venni. Részt vettünk a Mérnöknap rendezvényen, segítettük a sikeres megvalósítást. A résztvevők szakmai előadáson vehettek részt, a részvétel 1 kreditpontot ért. A Tisza Szállóban megrendezett XVII. Mérnökbálon szerény létszámmal vettünk részt november 20-án a JNKSz Megyei MK segítségével szakcsoportunk A közlekedési létesítmények tervezésével, engedélyezésével, kivitelezésével kapcsolatos eljárások, tapasztalatok címmel szakmai rendezvényt szervezett. A rendezvény kapcsán mely Szolnokon a Tudomány és Technika Házában került megrendezésre 5 előadótól 7 témában hallhattunk előadást. A rendezvényen 53 fő vett részt. Az MMK Oktatási és Továbbképzési Irodája értékelése alapján 1 kreditpontot kaptak a résztvevők. A rendezvény jó színvonalúra és kellemes hangulatúra sikeredett február 18. Stefanik Istvánné szakcsoporti elnök

20 Az MMK Közlekedési Tagozat JNK Szolnok Megyei Szakcsoportjának évi munkaterve Rendszeres feladatok: - A területi kamarához benyújtott tervezői és szakértői jogosultsági kérelmek véleményezése - Részvétel az MMK Közlekedési Tagozatának elnökségi ülésein - Részvétel a területi kamara elnökségi ülésein - Részvétel és segítő közreműködés a területi kamara által szervezett Mérnöknap és Mérnökbál rendezvényeken - Szabadon választott kreditpontos előadások szervezése, a szervezésben való együttműködés a területi kamarával 1. Első félévi szakcsoporti ülés tavasza 1. A közlekedési létesítményekkel kapcsolatos régiós pályázatok, eljárások ismertetése Ea: JNKSz Megyei Önkormányzat képviselője Észak-Alföldi Régió illetékes munkatársa 2. Tájékoztatás az útügyi jogszabályok változásáról Ea: Nemzeti Közlekedési Hatóság képviselője 2. Második félévi szakcsoporti ülés ősze Szakmai kirándulással egybekötött, azzal összefüggő szakmai előadás Tervezett témák: - Salgótarján, 21. sz. elkerülő út építésének megtekintése, a kivitelezés, tervezés és előkészítés során felmerült gondok, problémák, megoldási formák - A gépjárművezetés képzés elméleti és gyakorlati megismerése. A Szekér-Suli autósiskola rutinpályájának megtekintése, KRESZ-teszt kitöltése, szakmai előadás a jogszabályváltozásokról - MÁV 100-as vasútvonal Budapest-Szolnok közötti átépítése. A pályán kívül a tervezett állomások átépítése is. Szakmai előadással egybekötött helyszín megtekintése. - A Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoporttal közösen szervezett hajókirándulás a Tiszán szakmai előadásokkal egybekötve. (Szakmai kirándulás csak megfelelő számú jelentkező esetén lehetséges.) február 18. Stefanik Istvánné szakcsoporti elnök

21 Mellékletek A Magyar Mérnöki Kamara stratégiája A Magyar Mérnöki Kamara Építmény tervezői, szakértői jogosultsági szabályzat Tervellenőrzési kötelezettség alá eső létesítmények a közlekedési alágazatokban Gondolatok a szakma helyzetéről

22 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) MMK STRATEM Stratégiai Tervezési Munkabizottság MMK Stratégia korszerűsítése Előterjesztés jóváhagyásra Az anyagot az MMK Választmánya november 10-én jóváhagyólag tudomásul vette Budapest, március SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 1

23 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) ELŐZMÉNYEK A Választmány szeptember 12-i salgótarjáni ülésén a következő előterjesztést fogadta el: A kétlépcsős tervezés első elemét a magyar mérnöki kar egészének magatartási normáit megfogalmazó Mérnöki Rendtartás 1. sz. tervezete képezze, amely az évi XVII. Törvénycikk korszerűsített mérnöki normáira épüljön. A tervezés második eleme a Magyar Mérnöki Kamarába, mint köztestületbe tömörült mérnökök működésére vonatkozó MMK Stratégia, A Stratégia 3. sz. Munkaanyagára október 25-ig volt észrevétel tehető, amelyeket a 4. sz. Munkaanyagba kell beépíteni, Mindkét munkaanyag kerüljön a novemberi Választmány elé. Ehhez a Munkabizottság november 2-ig készítse el a javaslatát. A STRATEM bizottság elé kerülő 4. sz. Munkaanyag a választmányi ülésen elhangzott javaslatok, valamint az ezt követően, október 17-én tartott STRATEM munkabizottsági ülés keretében, majd az ezt követően, november 10-ig beérkezett észrevételek figyelembe vételével készült. A Mérnöki Kamara Stratégiájának sarokkövei A Mérnöki tevékenységet átfogó kamarai stratégia alappillérei a következők: Küldetés Jövőkép Szakmai program és a megvalósítás célrendszere A célok eléréséhez, rövid- és középtávon szükséges eszközrendszer. Az utóbbi két pillér feladatait (célok, taktika és eszközrendszer) a csatolt táblázatban foglaltuk össze. 1. KÜLDETÉS A Magyar Mérnöki Kamara küldetése az alábbiakban fogalmazható meg: Felelős önigazgatás Az önigazgatás szakmai színvonalának növelése, tágabb értelemben a minden mérnök tevékenységéhez szakmai keretet biztosító Mérnöki Rendtartás megfogalmazásával, szűkebb értelemben a Magyar Mérnöki Kamara szakmai önigazgatásának kiteljesítésével. Érdekérvényesítés A magyar mérnökök felkészültségének szélesítése, érdekeinek képviselete és érvényesítése, a hazai és a nemzetközi esélyegyenlőség biztosítása. 4. SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 2

24 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) Közigazgatási-közéleti partnerség Képviselet, részvétel és kezdeményezés szakmai közigazgatási folyamatokban, a szakmai szempontok megfogalmazása és érvényesítése közérdekű műszaki kérdésekben, különös tekintettel a törvényalkotásra, jogszabályok megfogalmazására, közbeszerzési döntésekre és a közpénzek felhasználásával megvalósításra kerülő fejlesztési tervekre. Társadalmi partnerség A társadalom számára hasznos, kiemelkedő mérnöki-műszaki teljesítmények bemutatása, népszerűsítése. A közvélemény informálása a mérnöki munka szerepéről a társadalom jóléte, környezetének alakítása, egészségének megőrzése elősegítésében. A figyelem felhívása mindazokra a lehetőségekre, amelyeket a mérnöki szakismeretek hasznosítása kínál a környezetbarát társadalmi fejlődésben és az építési kultúra színvonalának emelésében. Természetes és épített környezet védelme A természet és az épített környezet harmóniájának és a kölcsönösségen alapuló egyensúlyának megőrzése a mérnöki alkotó tevékenység során. 2. JÖVŐKÉP A kamarai szervezet és tevékenység korszerűsítésével a köztestület olyan szolgáltató intézménnyé alakul, amely tagságát mindenkor a szakmai és etikai felelősséggel végzett és a társadalmi elvárásoknak megfelelő működési helyzetbe hozza. Ezek közül kiemelést érdemelnek az alábbiak: Jogállás: a Kamara, törvényes keretek között, az EU más tagországaival harmonizált illetékességi körben, olyan jogosultsági rendszert alakít ki, amely segíti és egyszerűsíti versenyképes mérnökeink hazai és nemzetközi alkalmazkodását, ugyanakkor tudatosítja a tevékenységével kapcsolatos egyéni és társadalmi felelősségét. Működés és szervezeti felépítés: a Kamara központi szervezete, professzionális irányítási módszerekkel, az informatika eszközeinek széleskörű alkalmazásával szervezi meg a területi szervezetek hatékony együttműködését, a mérnöki működéshez szükséges adatok és információk, szabványok és rendeletek hozzáférhetőségét. Önállóság: a Kamara támogatja az erős anyagi alapokon álló, önálló szervezeti egységként működő, de ugyanakkor a Magyar Mérnöki Kamarával összehangolt munkát végző területi egységek tevékenységét. Átláthatóság: a Kamara tevékenysége az átlátható piaci viszonyok kialakítására, fenntartására és működtetésére irányul, miközben a verseny elvével azonos jelentőséget tulajdonít a nagy értékű műszaki alkotások élettartamának és minőségének. Különösen a közbeszerzések elbírálása körében törekszik arra, hogy a versengés és a minőség követelményét ne lehessen egymással szemben kijátszani. Ezt a célt szolgálja a Mérnöki Díjszabás, amelyet a MMK az előkészítés és megvalósítás minőségének, ráfordításainak valós alapokra helyezett 4. SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 3

25 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) meghatározása alapján, a Magyar Építész Kamara stratégiájának figyelembe vételével készít el és alkalmaz. Együttműködés: a Kamara kapcsolatokat épít és együttműködik mindazon közjogi és civil szervezetekkel, amelyek a tagság szakmai tevékenységet igénylik és hasznosítják. A szakmai szempontok és a tagság érdekeinek érvényesítése érdekében, hatékonyan és meghatározó jelleggel, részt vesz a társadalmat és különösen a mérnöki tevékenységet érintő törvény- és jogszabályalkotó munkában. Kommunikáció: a Kamara állást foglal a társadalmat érintő műszaki kérdéseket és különösen a műszaki tevékenységet érintő, meghatározó fontosságú kérdésekben. Társadalmi kapcsolatainak alakítása során a közfigyelmet a műszaki alkotások fontosságára, a kiváló műszaki teljesítmények jelentőségére irányítja. Mérnöki Etika: a Kamara következetesen felügyeli a Mérnöki Rendtartás minden mérnökre kiterjedő érvényesítését szolgáló etikai szabályok betartását, hatáskörében gondoskodik a visszaélések hatékony és szigorú szankcionálásáról. 3. SZAKMAI PROGRAM ÉS A MEGVALÓSÍTÁS CÉLRENDSZERE A mérnöki tevékenység olyan, egymáshoz kapcsolódó közigazgatási, előkészítési, tervezési, hatósági, kivitelezési, üzemeltetési, képzési és továbbképzési résztevékenységek láncolata, amelyek csak egymással összefüggésben értékelhetők. Ezért szükség van a minden mérnöki tevékenységre kiterjedő Mérnöki Rendtartás megfogalmazására, amely az egyes szakágak, szakterületi tevékenységek szakmai és etikai kereteit rögzíti. A Magyar Mérnöki Kamara - a Mérnöki Rendtartásban megfogalmazott keretek között - tudatos építkezéssel valósítja meg a kamarai stratégia alapját képező Jövőképben megfogalmazott törekvéseket. Tevékenysége kiterjed a Kamara tagságára és a partneri, támogató jellegű kapcsolatok szélesítésére egyaránt. Ezzel elősegíti és támogatja a magyar mérnökök tevékenységének személyes, szakmai és társadalmi elismertetését. A szakmai program legfontosabb elemei: A Kamara autonóm, sokoldalú szolgáltató szervezetként működik, jövőképét ezzel összhangban, folyamatosan alakítja. A kamarai tevékenység olyan érték- és időtálló, betartható szakmai - működési szabályok kialakítására irányul, amely biztosítja a szakmai esélyegyenlőséget, a szakmagyakorlás biztonságát. A Kamara továbbképzési szolgáltatásai valamennyi kamarai tag és együttműködő partner számára elősegítik a műszaki fejlődés folyamatos követését és az ebből származó szakmai követelmények alkalmazását. A Kamara által kialakított működési keretek lehetővé teszik azt, hogy más műszaki, érdekvédelmi szervezetekkel érdemi, intézményes együttműködés alakuljon ki a kölcsönös előnyök és a közösen megfogalmazott, egymást kiegészítő szakmai célkitűzések mentén. A Kamara esetenként az erre felkért tagjai megszólalásával - nyilvános állásfoglalásra vállalkozik minden olyan kérdésben, amely szakmai illetékességébe tartozik. A Kamara folyamatos és kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatokat ápol a műszaki felsőoktatási intézményekkel és az onnan a szakmai életbe kilépő hallgatókkal, 4. SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 4

26 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) A Kamara a mérnöki szakterületek közismert személyeit bevonja, és érdekeltté teszi a kamarai élet és tevékenység alakításában, fejlesztésében. A program megvalósításának célrendszere: Az Európai Unió működését meghatározó alapértékek (kiemelten a szolgáltatások szabad áramlásának követelményei) megőrzése keretében, valamint a mérnöki szolgáltatások megfelelő minőségének védelmében, a Kamara közvetett piacvédelmi tevékenységét a szolgáltató által alkalmazott természetes személyek jogosultságának szabályozásával és annak következetes ellenőrzésével valósítja meg, A fenntartható természeti és épített környezeti egyensúly prioritásának biztosítása, valamint a közpénzekből finanszírozott műszaki beruházások értékállóságának, elvárható élettartamának és biztonságos üzemeltetésének érdekében szorgalmazza egy olyan, végrehajtható minőségvédelmi és szabályozási rendszer bevezetését, amely ezt a célt, a magyar versenygyakorlatban, alku nélkül, érvényesíti. Mindezt oly módon, hogy azt a kellően nem mérlegelt és megalapozott költségtakarékosság mögé bújtatott pénzügyi szemlélet ne írhassa felül. A mérnöki szolgáltatások és a beruházási tevékenység keretében szorgalmazza a korrupciós mechanizmusokat hatékonyan korlátozó intézkedések bevezetését. Szorgalmazza a megfelelő, tudatos és célirányos állami intézkedéseket és az azt kiegészítő szakmai együttműködést, annak érdekében, hogy a magyar műszaki felsőoktatás színvonala és nemzetközi elismertsége tartósan fenntartható és megőrizhető legyen. * * * * * A programban megvalósítandó stratégiai célrendszert megvalósító taktikai elemeket, valamint az ezekhez rövid- és középtávon igénybe vehető eszközrendszert és intézkedéseket a csatolt táblázatban foglaltuk össze. Budapest, november 10. Éhn József, okl. mérnök STRATEM Munkabizottság elnöke 4. SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 5

27 Magyar Mérnöki Kamara - Stratégiai Tervező Munkabizottság (STRATEM) STRATÉGIAI CÉLOK, TAKTIKAI ELEMEK ÉS A SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER Stratégiai célok Sokoldalú, szolgáltató szakmai Kamara megszervezése, tudatos jövőkép építése Professzionális működési szervezet és esélyegyenlőség megteremtése a mérnöki szakmában Átlátható működési keretek, etikai szabályok kialakítása Nyilvános állásfoglalás, minden, a szakmát és képviselőit alapjaiban érintő kérdésben Továbbképzési és tudományos kooperációs lehetőségek, együttműködés folyamatos szélesítése Partneri kapcsolatok kiépítése a hazai, műszaki felsőoktatási intézményekkel Együttműködési csatornák kiépítése ma műszaki és civil szervezetekkel A szakma ismert személyeinek és a fiatal diplomás műszakiak bekapcsolása a Kamara vérkeringésébe Taktikai elemek Szervezetfejlesztés, nyilvánossági kapcsolatok és elektronikus kommunikáció szélesítése Vállalkozási lehetőségeket szélesítő, közcélú információk közzététele Az európai mérnöki díjakhoz közelítő, valós szolgáltatási díjak és vállalkozási árak kialakítása Alkalmas, ismert személyiségek és fórumok kiválasztása, a nyilvánosság előtti hatékony, szakmai képviseletre A Kamara koordináló szerepet vállal a minősített továbbképzési programok kialakításában és szervezésében Az oktatási igények és lehetőségek, az egyetemi és kamarai működés során alkalmazható minősítési elvek és gyakorlat összehangolása A mérnöki szakmagyakorláshoz szükséges jogosultságok szabályozásának kamarai hatáskörbe vonása Meghívás kamarai képviseletre, szekciók szervezése, Fiatal Mérnökök Tanácsának és a Bölcsek Tanácsának felállítása A célok eléréséhez szükséges eszközrendszer, Intézkedések Rövidtávon (2010) Középtávon (2013) A évi kamarai választások előkészítése a hatékonyság növelésére Európai szabványok alkalmazása, idegen nyelvtudás, szakirodalom népszerűsítése, Díjregiszter kidolgozása, az irreálisan alacsony vállalkozási díjak és árak objektív meghatározására Mérnöki teljesítmények megismertetésére az országos médianyilvánosság bővítése Korszerű építőanyagok és technológiák, a nemzetközileg elfogadott szerződéses rendszer elsajátítása ill. alkalmazása Átfogó egyeztetés a képzés során megszerezhető ismeretek és az alkalmazási igények összehangolására MÉK szakmai együttműködés erősítése, műszaki alkotások bemutatása Mérnöki teljesítmények nyilvános elismerési rendszerének bővítése A szervezeti rend és működés felülvizsgálata Kis- és középvállalkozások összefogási lehetőségeinek elősegítése Építőipari beruházások utókalkulációs rendszerének kidolgozása és közzététele A területi szervezetek sajtókapcsolatainak összehangolása Szakmai - tudományos együttműködés, Közép- Európai Kooperáció ösztönzése Kamarai ajánlási rendszer kidolgozása, a képzési programok támogatására Nem üzleti célú, hazai és nemzetközi szakmai konferenciák szervezése, hazai részvétel ösztönzése Bölcsek Tanácsa és a Fiatal Mérnökök Tanácsa véleményének rendszeres kikérése 4. SZ. MUNKAANYAG Észrevételekkel véglegesített kiadás november 10. 6