A mintavételezés tervezése. 1. előadás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mintavételezés tervezése. 1. előadás"

Irén Vörös
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A mintavételezés tervezése Növényökológia Módszerek I 1. előadás

2 A mintavételezés é és tervezés Minden ökológiai kutatás alapja a mintavételezés é Ha elrontottuk nincs olyan elemzés amivel ez jóvátehető vagy javítható Nagy hangsúlyt kell helyezni hiszen Nagy hangsúlyt kell helyezni, hiszen legtöbbször ezt fogják kritizálni.

3 A mintaterület kiválasztása á Igen körültekintően kell végezni. Reprezentativitás és uniformitás A mintavételi terület jellemző megmintázni kívánt teljes területre Homogén növényzet és talajparaméterek Összefüggő terület

4 A mintaterület kiválasztása á Milyen tulajdonságokat kell vizsgálni? Előtörténet (korábbi emberi beavatkozás időpontja és típusa) Vegetáció egyes jellemzői és összetétele Talajparaméterek (drága, talajtérképek) Makro és mikro domborzati sajátságok Egyéb ébjll jellemzők (vizsgálat ttípusától függ)

5 A mintaterület kiválasztása á Ideális mintaterület: Florisztikailag il jól feltárt fltát Ismert előtörténet Abiotikus háttérváltozók ismerete Térképezettség Megközelíthetőség Elővizsgálatok!!!

6 A mintavételezés é és tervezés Ismétlésszám (mintaszám, térbeliség) Mintaméret Mintafüggetlenség Ismételhetőség és bővíthetőség Összevethetőség

7 A mintavételezés é és tervezés Ismétlésszám (mintaszám, térbeliség) Mintaszám: kellően nagy legyen Főként a vizsgálat és a mintavétel jellege határozza meg az ismétlésszámot: Költséges és munkaigényes vizsgálatok esetében általában alacsonyabb mintaszám Tér idő helyettesítéses módszereknél magasabb ismétlésszám Térbeli ismétlések fontosak!

8 A mintavételezés é és tervezés Mintafüggetlenség Pszeudoreplikáció (Hurlbert 1984) Az ismétlések nem valódi ismétlések Nem összevethető minták (Biological unrelated sampling) p g) Térbeli korreláltság (Spatial autocorrelation) Hogyan kerülhetőek el ezek a hibák?

9 A mintavételezés é és tervezés Mintaméret és ismétlésszám Megbízhatóság, a vizsgálati célkitűzések és az eladhatóság határozza meg. Kevés térbeli ismétlésnél, nagyobb lokális ismétlésszám Nagy térbeli ismétlésszám mellett alacsonyabb lokális ismétlés.

10 A mintavételezés é és tervezés Ismételhetőség és bővíthetőség Mintavétel tervezése úgy történjen, hogy a mintavétel az adott helyen ismételhető legyen Nem destruktív mintavételezés Destruktív mintavételezés kellően nagy mintavételi területen Puffer zónák kijelölése Hely későbbi mintavételi koncepciók beillesztésére

11 A mintavételezés é és tervezés Összevethetőség Az eredmények közlése csak így lehetséges Tervezéskor figyelembe kell venni a korábbi eredményeket. Irodalmazás Módszerfejlesztés (szükséges, de nem cél) Publikálás tervezése (!!!)

12 A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás

13 Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az adott terület minél pontosabb jellemzése a lehető legkisebb energia befektetéssel. Néha azonban a vegetáció felmérése a teljes területet érinti

14 Mintavételezés é Teljes felmérés Alacsony vegetáció sűrűsége Minden növényegyed ygy adataira szükség van Mintavételi egységek használata A teljes mintaterület nem mérhető fel Nincs elegendő ember, idő, nagy a terület stb. A tervezett vizsgálat költséges

15 Mintavételezés é Mintateres eljárások Valamilyen geometriai idom által határolt egységen belül zajlik az adatok gyűjtése Ez általában egy síkidom leggyakrabban négyzet, de lehet kör vagy téglalap is gy gy g p Fontos szempont a kiválasztásnál, hogy minél nagyobb legyen a kerület területterület aránya Vegetáció felmérési hagyomány is fontos!

16 Mintavételi egység alakja

17 Mintaméret Vegetáció felmérése során törekedi kell a minimi area i i méretnek megfelelő fllő mintatér és mintaszám kiválasztására Azaz a vizsgált közösségre jellemző összes faj legyen benne Kvalitatív minimi area Kvantitatív minimi area Fajtelítődési görbe meghatározása a cél.

18 Fajtelítődési görbék öbék

19 Fajtelítődési görbék öbék

20 Minimi area i i meghatározása á (a) Egymásba ágyazott kvadrátok ( egymáshoz illeszkedő kvadrátok módszere is ilyen) (b) Hálózatosan felmért kvadrátok (c) Szabályos nem illeszkedő kvadrátok (d) Eltérő alakú foltok felmérése (szigetek)

21 Minimi area i i meghatározása á Egymáshoz illeszkedő kvadrátok módszere Klasszikus módszer a fajtelítődési görbe meghatározására Terepi gyakorlatok során végrehajtunk egy ilyen felmérést

22 Minimi area i i meghatározása á

23 Minimi area i i meghatározása á Erdők 20x20 m, Gyepek 2x2 m vagy 1x1 m

24 Mintavételi elrendezések Mintavételi hierarchia Mintakvadrát tájolása és elhelyezése Puffer zónák kialakítása kítá Többféle kezelés és mintavétel

25 Mintavételi elrendezések Mintavételi hierarchia Szükséges az ún. rétegzett mintavétel. Ennek rétegeit/szintjeit mindig a mintavétel és a kutatási hipotézis határozza meg Mintavételi kvadrát > mintavételi pont > mintavételi terület > mintavételi régió stb.

26 Mintavételi elrendezések Mintakvadrát tájolása és elhelyezése Célszerű a mintavételi pontokat főégtáj szerint tájolni (helyszínrajz!!!, 1. és 2. OK) Célszerű figyelembe venni abiotikus és biotikus gradienst (1 és 3 OK) biotikus gradienst (1. és 3. OK)

27 Mintavételi elrendezések Puffer zónák kialakítása Különösen kezeléses kísérletek esetében fontos (szélesség mintaegység függő) Mintavételi kvadrátok, a mintavételi terület és a környező területek között is ki kell alakítani. Puffer zónák ákkezelése elé e általában azonos o a mintakvadrátok kezelésével, de nem történik té bennük mintavétel

28 Mintavételi elrendezések Többféle kezelés és mintavétel Gyakran előfordul, hogy többféle kezelés, vagy egy adott kezelés többféle intenzitását akarjuk vizsgálni Például: többféle gyepesítési módszer hatása Eltérő intenzitású kaszálás vagy legeltetés hatása a vegetációra

29 Mintavételi elrendezések Kezelések elrendezése Standard elrendezés (ismétlődő kontroll kezelésekkel)

30 Mintavételi elrendezések Kezelések elrendezése Ismétlődő teljes blokkok Blokkon belül szisztematikus Blokkon belüli random elrendezés

31 Mintavételi elrendezések Blokkok elrendezése Széttagolt Kompakt

32 Kvadrát független módszerek A kvadrát módszerek alkalmazhatósága erősen ő kérdéses lehet erdőállományokban á Igen nagy kvadrátméretre lenne szükség a faállományok tömegességi viszonyainak becsléséhez Áttekinthetetlen A kvadrátmódszer kiváltására alkalmazzák a kvadrát független módszereket

33 Pont kvadrát módszer A becslés egy adott (általában random) kihelyezett pont környezetében történik. té Lombkorona borításának becslése Vonal transzszekt becslés (transzszekt módszer) óds e ) Karósorozatos becslés (lágyszárú szint felmérése)

34 Karósorozatos becslés

35 Távolságméréses módszerek Növényállományok denzitásának és biomasszájának becslésére é szolgál Kvadrát módszerrel a denzitás = egységnyi g y területen lévő egyedek száma (db/m 2 ) A terület/egyedszám et/egyeds = egyedenként elfoglalt terület Az egyedenkénti terület arányos az egyedek egymástól mért távolságával.

36 Távolságméréses módszerek Legközelebbi egyed: Kihelyezett random pontoktól megmérjük éjüka legközelebbi l egyed távolságát. á át Legközelebbi szomszéd: A legközelebbi egyed és a legközelebbi szomszédja közötti távolságot mérjük. Random párok: A random ponthoz legközelebb eső két ellentétes oldali egyed közötti távolságot mérjük. Véletlen pontos negyedelés: Adott random mintavételi pont környezetében kialakított négy kvadráns legközelebbi egyedeinek távolságát mérjük.

37 Távolságméréses módszerek A) Legközelebbi egyed B) Legközelebbi szomszéd C) Random párok D) Véletlen pontos negyedelés

38 Transzszekt módszerek k Vegetáció gradiens szerű változásainak fl felmérésére ééé használható A cél a vegetációs átmenetek felmérése Kvadrát transzszekt módszer Általában egy vonalban egymáshoz illeszkedő vagy megszakítottan sorban álló kvadrátok sorozata. Vonal traszszekt módszer A felmérés egy vonal mentén történik

39 Transzszekt módszerek k Kvadrát traszszekt t módszer Vonaltraszszekt módszer két típusa

40 Transzszekt módszerek k

41 Transzszekt módszerek k

42 Ajánlott irodalom Précsényi I., Barta Z., Karsai I. és Székely T. 2002: Alapvető kutatástervezési, tá t statisztikai tti tikiés projektértékelési ték módszerek a szupraindividuális biológiában. Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen, Db pp Csermely P., Gergely P., Koltay T. és Tóth J. 1999: Kutatás és közlés a természettudományokban. Oii Osiris Kiadó, pp Bär, S. 2003: Professzorok kés alattvalók lók A tudományos kutatás diszkrét bája. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 148.

43 Ajánlott irodalom Bonham, D. C. 1989: Measurements for terrestrial vegetation. Wiley and Sons, New York, pp Dierschke, H. 1994: Pflanzensoziologie. Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart, pp Mueller Dombois, D. et Ellenberg, H. 1974: Aims and Methods in Vegetation Ecology. Wiley, New York, pp Greigh Smith, P. 1951: Quantitative Plant Ecology. Blackwell, Oxford, pp. 359.

Hasonló dokumentumok

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A vegetáció felmérésében. 1. előadás A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az