ÉLVEZETI SZEREK STIMULÁNSOK ÉS KÁBÍTÓK

Átírás

1 ÉLVEZETI SZEREK STIMULÁNSOK ÉS KÁBÍTÓK (BMEVESZA001) A kábítószerek összehasonlító ó toxikológiája Törvényi szabályozás április is 22. Ujváry István Bécs, ENSZ Központ (UNO City) Hammurabi babiloni király (Kr.e ) törvényoszlopa (Louvre)

2 A dózis teszi a mérget Philippus Aureolus Theophrastus Bombast von Hohenheim Paracelsus ( ) 1541) Alle Ding sind Gift und nichts ohn Gift; allein die Dosis macht, das ein Ding kein Gift ist. svájci orvos, gyógyszerész, toxikológus, alkimista, világjáró és szabadgondolkodó botrányhős

3 A legsúlyosabb akut mellékhatás: túladagolás TÚLADAGOLÁS: drog(ok) közvetlen élettani hatása által okozott súlyos akut mérgezés, mely akár halálhoz is vezethet Főbb okai: a drogminta hatóanyagtartalmának megváltozása a drogfogyasztás újrakezdése absztinencia (pl. rehab) után öngyilkossági szándék drogkombinációk, adalékanyagok toxicitása hiperszenzitivitás, ill. allergiás reakciók (idioszinkrázia) tolerancia Gerevich J és mtsai (2000) Psychiatria Hung 15:

4 Drogok rangsorolása akut * toxicitásuk szerint (átlagos testsúlyú személynek szokásos adagolással) alkohol marihuána (THC) GHB MDMA metamfetamin kokain fenobarbitálenobarbitál kodein LSD heroin nikotin in metadon flunitrazepam Tipikus halálos adag >100 g >10 g >1 g >100 mg >10 mg alacsony toxicitás közepes toxicitás nagy toxicitás *egy egy anyag, egyszeri adag Forrás: Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive p substances. Addiction 99:686 : (2004)

5 Néhány drog biztonsági mutatója (egyszeri adag esetén) Drog Hatásos dózis (mg) BM Adagolási mód heroin 8 6 intravénás ópium szívott GHV orális izobutil-nitrit inhalált etanol orális metamfetamin orális kokain intranazális/szívott MDMA orális kodein orális DMT 25 ~25 orális (ayahuasca!) metadon 5 20 orális ketamin intranazális flunitrazepam 1 30 orális nikotin 1 60 szívott koffein orális pszilocibin orális LSD 0, orális THC 10 >1000 szívott diazepam 2 >1000 orális Biztonsági Mutató (BM): akut halálos adag a kívánt hatást kiváltó adag DE: tolerancia kölcsönhatások idioszinkrázia Az egyszeri adag (akut) ) toxicitása nem tájékoztat sem az ismétlődő, rendszeres fogyasztás (krónikus) következményeiről, sem pedig az esetleges pszichés ártalmakról. Gable RS (1993) Am J Drug Alcohol Abuse 19: 263; ; Gable RS (2004) Addiction 99: 686

6 Néhány drog addiktív v potenciálja* LSD oldószerek koffein MDMA amfetamin alkohol marihuána kokain metadon nikotin in heroin kissé addiktíva mérsékelten addiktíva igen addiktív diktív * állat ill. humánkísérletek, a fogyasztási késztetés, az elvonási tünetek súlyossága, a tolerancia megjelenése és a függőség előfordulási gyakorisága alapján Goldstein A & Kalant H: Drug policy: striking the right balance. Science 249:1513 : (1990) Henningfield JE & Benowitz NL: personal communication for The New York Times (1994) The Royal College of Psychiatrists: Drugs: Dilemmas and Choices (2000)

7 Néhány drog függőségre hajlamosítása/akut toxicitása meszk zkalin Halálos mérgezés komoly kockázata ketamin koffein MDMA N 2 O alkohol amfetami etaminok szekobarbitál Alacsony dependencia potenciál Káros krónikus hatások pszichés ill. kognitív v hatások LSD? PCP ópium morfin kokain nikotin heroin metaqualon Igen magas dependencia potenciál psziloc ilocibin látnoki zsálya? marihuána diazepam Halálos mérgezés jelentéktelen kockázata injekció orális inhaláció Forrás: Gable RS (1993) Am J Drug Alcohol Abuse 19:

8 Dohányzás: Krónikus toxicitás: : lassú víz v z partot mos... Gutta cavat lapidem F. Lickint - statisztikai öszefüggés a dohányzás és a tüdőrák közt F.H. Müller -az első kontrollált epidemiológiai vizsgálat E. Schairer & E. Schöniger - a dohányzás tüdőrákot okoz R. Doll & A.B. Hill - a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata US Tisztifőorvos - jelentés a dohányzás egészségi következményeiről USA: általános egyezség a nagy gyártók és a szövetségi államok közt (gyógyításra & ellenreklámra US$246 milliárd 25 év alatt; + kártérítések) Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC)

9 A droghasználat Egyéni egészségi ártalmainak felmérése ÁRTALOM E = mérgezőség x bevitt_adag x használat ználat_gyakorisága toxicitási adatok használat módja egyéni tulajdonságok akut dózis használat módja tartóssága (függőség) népszerűség hozzáférhetőség akut hatások? krónikus hatások

10 A droghasználat egészségi következményei A biológiailag aktív v anyagok történelme hatások és mellékhatások történelme. Fogyasztó által Biológiai/ pszichológiai zichológi hatások KÍVÁNT NEMKÍVÁNT KÍVÁNT (NEM VÁRT) MAGÁNAK MÁSNAK Akut Krónikus pl. túladagolás tüdőrák; pszichés elszenvedett baleset pszichés zavarok fertőző betegségek rossz iskolai eredmény (HIV, hepatítisz C vírus) Közvetlen Közvetett baleset család, munkahely (okozott/elszenvedett) közbiztonság magzat kereskedelem fertőző betegségek ökotoxikológiai hatás?

11 A drogprobléma jogi szabályozásának háttere A jog olyan jogi normák (magatartási szabályok) összesége, amelyek betartását az állam kényszerrel juttatja érvényre. A büntetőjog a büntetéssel fenyegetettség által védelmez társadalmi értékeket. t. A büntetés célja lehet: megtorlás akadályoztatás elrettentés jó útra térítés tés Napjainkban a hangsúly a bűnmegelőzésen, en, rehabilitáción és gyógykezelésen en van. A büntetés annál igazságosabb és hasznosabb, minél közelebb esik időben a cselekmény elkövetéséhez. A bűnözés legerősebb ellenszere nem a büntetések súlyossága, hanem azok elmaradhatatlansága. a. Eltérő magatartás, viselkedés önmagában, izoláltan jelentkezve, nem lehet értékítélet tárgya. De amint egy ember viselkedésének bármely része hátrányosan hat mások érdekeire, a társadalom illetékessé vélik a dologban,... az esetet ki kell vonni a szabadság tartományából, és az erkölcs vagy a törvény hatáskörébe kell utalni. [Mill JS (1859) A szabadságról.]

12 Az ENSZ évi Egységes Kábítószer Egyezmény Preambulumából Az Egyezményben részes r Felek gondoskodni kívánva az emberiség egészségéről és jólétéről, felismerve, hogy a kábítószerek gyógyászati használata a fájdalom és szenvedés enyhítéséhez továbbra is nélkülözhetetlen..., felismerve, hogy a kábítószer-élvezet súlyos csapás az egyén számára, az emberiség számára pedig társadalmi és gazdasági veszélyt jelent,... azzal az óhajjal, hogy olyan általánosan elfogadható nemzetközi egyezmény jöjjön létre, amelyik... a kábítószerek használatát a gyógyászati és tudományos célokra korlátozza..., megállapodnak a következőkben: Az 1971-es Pszichotróp Anyagokra vonatkozó Egyezmény bevezetésének szövege a fentihez hasonló, de kábítószer kifejezés helyett pszichotrop anyag szerepel. Az 1961-es Egyezményt 1965-ben, az 1971-es ENSZ Egyezményt 1979-ben hirdették ki, de hivatalos magyar fordításuk csak a Alkotmánybíróság 54/2004 (XII. 13) számú Határozata nyomán - évtizedes késéssel - a évi XXX. Törvényben jelent meg.

13 Az évi Kábítószerek és Pszichotróp Anyagok Tiltott Forgalmazása elleni Egyezményből (1998. évi L. törvény) 3. Cikk - BŰNCSELEKMÉNYEK NYEK ÉS S BÜNTETÉSEK 1. Minden Fél meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy belső joga szerint, amennyiben azokat szándékosan követik el, bűncselekményekké nyilvánítsa: (a) (i) Bármely kábítószernek vagy pszichotrop anyagnak az évi Egyezmény, a módosított évi Egyezmény vagy az évi Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes előállítását, gyártását, kivonását,... eladásra felkínálását, terjesztését,... szállítását, az ezzel való ügynökösködést,... behozatalt vagy kivitelt... (iii) Bármely kábítószer vagy pszichotrop anyag birtoklását az (i) alpontban felsorolt tevékenységek valamelyikének gyakorlása céljából (iv) Berendezések, felszerelések vagy az I. és a II. Jegyzékben felsorolt anyagok előállítását, szállítását vagy terjesztését, annak tudatában, hogy azokat kábítószerek, vagy pszichotrop anyagok jogellenes termesztésében, előállításában vagy gyártásában használják, illetőleg arra szánják... (c) (iii) Mások bármilyen módon történő nyilvános felhívását vagy rábeszélését az e cikk által megállapított bármely bűncselekmény elkövetésére, avagy kábítószer vagy pszichotrop anyagok jogellenes használatára

14 A kábítószernek minősülő anyagok jogi szabályozásának hazai kerete (1978. évi IV. törvény; Büntető Törvénykönyv) Btk. XVI. fejezet - A KÖZRENDK ELLENILLENI BŰNCSELEKMÉNYEK I. cím c m A közbiztonság elleni bűncselekmények II. cím c m A köznyugalom elleni bűncselekmények III. cím c m A közbizalom elleni bűncselekmények IV. cím c m A közegészség elleni bűncselekmények Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel Környezetkárosítás tás Természetkárosítás tás 282. Visszaélés kábítószerrel rel Nem büntethető kábítószerrel rel visszaélés miatt ( elterelés elterelés ) Járványügyi szabályszegés

15 A Visszaélés kábítószerrel rel cselekmények hazai büntetőjogi szabályozásának (Btk ) főbb pontjai 282. (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba be- hoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől l nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselek- ményt üzletszerűen, en, vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószer- függő személy felhasználásával, b) öt évtől l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha a bűncselekményt b jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. 282/A.. (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal keres- kedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. A vonatkozó ENSZ egyezmények alapján az egyes államoknak szankcionálniuk kell a tiltott anyagokkal történő visszaéléseket. Az egyezmények lehetővé teszik, hogy az államok a tiltás formájáról és tartalmáról maguk döntsenek, és eltérően kezeljék a fogyasztókat, a terjesztőket, a termelőket, stb. Van tehát mozgás- tér, amit a hazai törvények gyakori változása is bizonyít. Hazánkban a kábítószerrel k való visszaélés s miatt indított eljárásokban tisztán n fogyasztói i cselekmény nyért egyetlen vádlottal v szemben sem szabtak ki végrev gre- hajtandó szabadságveszt gvesztést. st. Lásd még: Lévay M (2006) in: Magyar büntetőjog - Különös rész old.

16 A kábítószer-használat jogi következményei büntetés helyett kezelés (elterelés) - közegészségügyi megközelítés (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart,... e) az a kábítószerfüggő személy, aki 1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén t átvisz,... feltéve,, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapig folyamatos, kábítószer tószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer tószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágos felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Vádelhalasztás - Be (2) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszű- nésének helye lehet, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalaszthatja, e ha a kábító- szer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer- használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

17 Btké : csekély és jelentős mennyiségek (1998) Csekély mennyiség felső határa Jelentős mennyiség alsó határa (met)amfetamin mfetamin 0,5 g 10 g MDA, MDMA, stb. 1 g 20 g heroin 0,6 g 12 g morfin 0,9 g 18 g kodein 1 g 20 g petidin kokain 1 g 20 g 2 g 40 g ketamin 1 g 20 g LSD 1 mg 20 mg THC 1 g 20 g kannabisz növény 5 tő 100 tő Legfelsőbb BíróságB (1986, 1995) Csekély mennyiség: legnagyobb napi adag tízszerese Jelentős mennyiség: legalább 10 személy életének, egészségének veszélyeztetésére alkalmas mennyiségű kábítószer A növény THC-tartalma a különböző fejlődési szakaszokban eltérő Milyen kemotípus? Btké. = törvényerejű rendelet, a Büntető Törvénykönyv értelmezése (1998) (1979. évi 5. Törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló évi törvény hatálybalépéséről és végrehajtásától)