Szabad Gondolat március 12/1. Antropozófia Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia

Átírás

1 Szabad Gondolat ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET Antropozófia Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia Világhelyzet Ertsey Attila: A Koszovó know-how, avagy a demográfiai fegyver Pedagógia Gulyás Judit: Válság van válság lesz? Gyógyítás Kádas Ágnes: Orvostovábbképzések március 12/1

2 TARTALOMJEGYZÉK ANTROPOZÓFIA A növény és az ember ég és föld között Ruth Mandera elõadásáról készült jegyzet alapján 1 Thomas Meyer: A tizenkét világnézet és az antropozófia 4 Szociális impulzus a Natura-Budapest Kft. tevékenységérõl 8 VILÁGHELYZET Ertsey Attila: A Koszovó know-how, avagy a demográfiai fegyver 13 Tóth Márk: Viktor Suvorov: A jégtörõ 19 PEDAGÓGIA Döbröntei Zoltán: A festészeti nevelés lényegérõl 29 Frans Lutters: A szabad Waldorf-iskola karmájának kérdése 32 Gulyás Judit: Válság van válság lesz? 34 GYÓGYÍTÁS Kádas Ágnes: Orvostovábbképzések 37 KÖNYVAJÁNLÓ Frisch Mihály: Wilhelm Pelikan: Hét fém 45 Mesterházy Mária: Forráskutató Ajánló Walter Johannes Stein: Világtörténelem a szent Grál fényében. A IX. század címû könyvéhez 47 Dr. Kun Csaba: Könyvajánló Rudolf Steiner Szellemtudomány és orvostudomány címû könyvéhez 49 SZABAD GONDOLAT Az antropozófia, nevelésmûvészet és szociális élet folyóirata Szerkesztõbizottság: Buella Mónika, Ertsey Attila, Frisch Mihály, Galántai Ágnes, Kádas Ágnes, Kálmán István, Stráma Éva, Tóth Márk Kiadja: Natura-Budapest Kft. Felelõs kiadó: Tóth Márk Felelõs szerkesztõ: Buella Mónika Borító és tördelés: TérMûves Bt. emela Nyomdai munka: Kintner Attila ISSN Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Tel: Honlap: info@szabadgondolat.hu A Szabad Gondolatban megjelent minden szerzõi mû az évi LXXI. törvény (a szerzõi jogról) hatálya alá tartozik. 34. (1) A mû részletét az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti. Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg. Elõfizethetõ a szerkesztõségben. Éves elõfizetési díj: 3000 Ft (postaköltséggel együtt)

3 ANTROPOZÓFIA A NÖVÉNY ÉS AZ EMBER ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Ruth Mandera elõadásáról készült jegyzet alapján Keresed a legmagasabbat. A növény megtanít rá. Ami õ akaratlanul, Légy te az akarva Ez az! (Schiller) Rudolf Steiner mezõgazdasági kurzusához készített növenyrajza Az élõ növényt körülveszi az elemek világa: föld, víz fény, levegõ, hõ. A föld és az ég között fejlõdik a növény, és középsõ régiójában bontakoznak ki a levelei. Ezen a középsõ területen képes a növény élõ, eleven elemi szubsztanciákat termelni. A gyökerével a talajból felvett ásványokat felfelé vezeti. Levelei felsõ felületével befogadja a fényt, az alsó felületén pedig apró nyílások vannak, melyekkel a levegõt veszi fel és engedi ki. Szén-dioxidot (CO2) tart meg a levegõbõl, és oxigént (O2) ad le a környezete számára. Ezek a minõségek (föld-víz-levegõ-fény) nem eleven minõségek. De hozzásegítik az élõ, eleven lényt mikor a növény ezeket felveszi magába, hogy élõ szubsztanciákat hozzon létre. Azután ez az eleven szubsztancia, amit a levél létrehoz, nem marad meg a levélben. Létrejöttekor a növény továbbvezeti azt fölfelé és lefelé is. Mi, emberek, nem vagyunk képesek eleven szubsztanciákat létrehozni. Hogy élni tudjunk, eleven növényeket és állatokat kell megennünk. Ha elkezdünk megfigyelni egy növényt, láthatjuk, hogy egyre növekszik, és zöld leveleket hoz létre. Azonban szembejön ezzel a növekedéssel felülrõl a növény lelkisége. Könnyen azt gondolhatnánk, hogy a növény lelke a virága. De nem így van. A növény lelkisége, ahogy Rudolf Steiner a mezõgazdasági kurzuson ezt nagyon egyszerûen ábrázolta, a növény fölött és körülötte található (az ábrán fölül pirossal rajzolva). Ez a lelki érintés jelenik meg a növény formájában. Steiner a gyökérrégió köré is rajzolt egy formát, amire azt mondta, hogy az a komposzt és a trágya, amit az ember készít és helyez el a növény számára. A lelki érintés hozzátartozik minden növényhez, de a mai korban jó, ha az ember is ad valamit a növény számára. Ezzel segítheti, hogy a növény fejleszteni tudja a maga lényét. A gyökerekre mindig úgy gondolunk, hogy azok szubsztanciákat vesznek fel. De a mai ismereteinkkel már az is jól követhetõ, hogy a gyökerek nemcsak felvesznek, hanem le is adnak szubsztanciákat az ott élõ baktériumok és gombák számára. Elsõsorban fehérjéket és cukrokat. Csaknem minden növény bensõséges viszonyban él egy bizonyos gombával (endo- és ektomikorhiza = gyökérgombák). A növény tehát nem él egyedül a földben. Szubsztanciákat ad le, és megengedi, hogy a gombák behatoljanak a saját szöveteibe. Egészséges növényeknél ebben egy megfelelõ egyensúly SzG 2009/1 1

4 ANTROPOZÓFIA nában tehát a növénynek egészen pici élõlényekkel van kapcsolata. A virág a színével, illatával, formájával beszél. A különleges forma úgy keletkezik, hogy a zöld levelek megváltoztatják az alakjukat. Míg a zöld levelek rendesen egymás után következnek, a virágnál több levél jelenik meg egyszerre. Valójában maguk a porzók is mind levelek. Ezt a változást a lelkiség érintése hozza létre, ennek hatására tud létrehozni a sok levél együtt, egyszerre egy egységet. (Ahogy egy embercsoportnál egy közös ideál, eszme létre tud hozni egy közös tevékenységet.) A növények rendkívül sokféle virágot hoznak létre. Ehhez képest a zöld levelek mindig egy kicsit unalmasak. Ám a lelki érintés lehetõvé teszi, hogy a növény mélyebben megmutassa Árnika Zsálya áll fenn. A gomba ott van, ahol lennie kell, és nem hatol mélyebben a növénybe. A gombáknak jó képességük van arra, hogy az ásványokat kioldják a talajból, feldolgozzák és továbbadják a növénynek. Egyes növények gyökerein kis gömböcskék találhatók, amelyekben baktériumok élnek. A pillangós virágú növények baktériumokkal élnek együtt. A baktériumok nitrogént ajándékoznak a növénynek, az pedig cukrot és egyéb anyagok adományoz a baktériumoknak. A gyökérzó- belsõ kvalitását. Ebben a növény rendkívül kreatív. Nézzünk meg egy árnikát! Azt látjuk, hogy középen pici, a szélein körben pedig hosszúkás virágok vannak, de az egészet a lelkiség úgy fogja össze, mintha egyetlen virág lenne. Összefogja a különbözõ szerveket, és ezáltal egy fölérendelt minõséget hoz létre. A rovarok, méhek és pillangók azért jönnek a virághoz, hogy elvigyenek valamit, amire szükségük van. A méhnek szüksége van a virágporra, amit megeszik, és visz belõle a családjának is. A pillangó is azért jön, mert szüksége van nektárra a virágtól. A növényben tehát itt felül, ahol a virág van, olyasmit találunk, ami eltávozik a növénytõl. Leadja a nektárt és a virágport, miközben a rovarok elvégzik a megtermékenyítését. Vannak virágok, mint például a zsálya, amely rá is csukódik a rovarra, amikor az a kelyhébe repül, hogy a hátára tehesse a virágport. Itt még inkább érezhetõ, hogy virág és méh összetartoznak. Nem tud élni egyik a másik nélkül. Egyes növényeknél ez odáig jut, például a vad orchideáknál, hogy a virág egészen állatszerûnek tûnik. Olyan is van közöttük, amelyik épp egy bizonyos rovar nõstényére hasonlít, ezért a hím Orchidea 2 SzG 2009/1

5 ANTROPOZÓFIA Citrom rovar eljön hozzá, hogy egyesüljön vele. Ekkor záródik be a virág, és teszi a rovar hátára a virágport. A virágrégióban tehát rendkívül változatos az állatokkal, rovarokkal való kapcsolat. A virág a növény fejlõdésének a csúcspontja. Miután létrejött, a rovarok virágport hoznak a virág bibéjére. A bibe is egy levél valójában, ami saját magával nõtt össze (elõfordul olyan növény, ahol páronként nõnek össze a levelek, azután pedig a párok egymáshoz, és abból lesz egy közös forma stb.). A bibe rendelkezik azzal az érzékenységgel, hogy eldöntse, belenövekedhet-e az érkezõ virágpor, vagy sem. Neki kell eldöntenie, hogy a virágpor hozzátartozik-e, vagy sem. Ha nem, akkor egy határt képez. Ha igen, a virágpor behatolhat és megtermékenyítheti a magkezdeményt. Amikor ez megtörténik, a növény élete egészen megváltozik. Eltûnik a virág szépsége. A növény élete eltûnik, a forma megmerevedik és kiszárad. Különösnek találhatjuk, hogy mindez nem a környezet hatására történik, a környezet minõségei ugyanazok maradnak, talán csak a hõbõl van több. A növény létrehoz egy belsõ teret a megtermékenyítéshez, lezárja magát. Ami ezután megmarad, az a növény tengelye ég és föld között és a magház, ami kerekded és zárt. Ugyanakkor van benne valami, amit magnak nevezünk. Mi, emberek, nemigen szeretjük, amikor az életünkben az, ami elõször szépként jelenik meg elszárad, lezárja magát és ott marad önmagában. Se a saját életünkben, se a gazdasági életben nem szeretjük ezt. De itt a növénynél láthatjuk, hogy egyidejûleg megjelenik valami új. A növény a világ számára hozza létre a magokat. Egy része a földbe kerül, de jó részét az ember és az állatok számára hozza létre. A szubsztanciáit összegyûjti a magban, és ezt ajándékozza tovább. Vannak növények, amelyek ezt a folyamatot egyéves életciklus alatt viszik végbe, és létezik sok olyan növény is mint például a gyümölcsfák, amely képes ezeket a folyamatokat egymás mellett tartani. Most ismét feltehetjük a kérdést: mi egy növény akaratlanul? Mit mutat számunkra a növény? Középen szubsztanciákat hoz létre, amelybõl elajándékoz valamennyit lent a gyökérben az alacsonyabb rendû lényeknek, fenn a repülõ lényeknek, rovaroknak. Mikor pedig felvette magába a halálfolyamatot, lehetségessé válik, hogy melegvérû lényeknek ajándékozzon szubsztanciákat. Azt mondhatjuk, hogy feláldozta magát. A növény életének ilyenfajta szemlélése után másképp nézhetünk rá az emberre is. Rudolf Steiner Edith Maryonnal készített szoborcsoportja sokat segíthet nekünk az ember lényének megértésében, ebben az összefüggésben is. Sokat lehetne beszélni errõl a 9 m magas, fából faragott szoborról, de most csupán egy szempontból említjük. Úgy, ahogy a növényrõl beszéltünk, amely az alsó (földi) és a felsõ (lelki) régió között helyezkedik el, és van egy középsõ teremtõ régiója, ahol létrehoz valamit, amit azután továbbad felfelé és lefelé is. Egy ember sokkal több, mint egy növény. Lehetõsége van sokkal nagyobb erõkkel dolgozni. A középsõ alak az ember képe, akinek dûlõre kell jutnia a föld és a halál erõivel; és meg kell küzdenie a szépség, az álmok és illúziók feloldóerõivel is. Szükségünk van mindkettõre. Emberként bennünk a csontjainkban benne van a halál; és a vérünkben benne van a lelkesedés, a fantázia, a vízió. Mindennap feladatunk, hogy a két polaritás között egyensúlyt tartsunk. Ahogy errõl Rudolf Steiner beszélt: emberként az öntudatot kell gyakorolnunk amire a növény nem képes, de ennek az öntudatnak, a növényhez hasonlóan, önzetlennek kell lennie. Öntudat és önzetlenség egyidejûleg sokat kell dolgoznunk azon, hogy megértsük, mit jelent ez: önmagunknál (önmagunkban) lenni és ugyanakkor önzetlenül (önmagunkról lemondva) ajándékozni tudni. Ruth Mandera november 29-én a Szabad Gondolatok Házában tartott elõadása alapján a jegyzetet készítette: Stráma Éva SzG 2009/1 3

6 ANTROPOZÓFIA Thomas Meyer A TIZENKÉT VILÁGNÉZET ÉS AZ ANTROPOZÓFIA volt a címe Thomas Meyer november én tartott hétvégi szemináriumának. Talán voltak a jelenlévõk között néhányan, akik az éppen hazánkat is elért pénzügyi válság okán elvárták volna, hogy a még õsz elején kitûzött témát most az elõadó egy a pillanathoz illõbb aktuálisabb témával váltsa fel. Meyer úr azonban emlékeztetett bennünket, hogy amikor Rudolf Steiner 1914-ben megtartotta azokat az elõadásokat, amelyek az õ mostani elõadásának az alapjául szolgálnak, hasonló volt a pénzügyi helyzet a világban, mint most. Steiner ekkor olyan alapot akart adni az embereknek, amellyel át lehet hidalni az egyoldalúságot. Ugyanis a kríziseket mindig valamiféle egyoldalúságra lehet visszavezetni, bármely területen jelentkeznek is. Steiner ezekkel az elõadásokkal olyan gondolkodáshoz akarta segíteni az embereket, amely mozgékonysága révén lehetõvé teszi, hogy krízishelyzetben felismerjék, mivel állnak szemben. Több kísérletet is tett arra, hogy megmutassa az utat, ahogyan az ember az egyoldalúságaitól megszabadulhat. Egy alkalommal geometriai példát választott erre. Felrajzolt többféle háromszöget, és azt mondta: ezek mind háromszögek, de egyik sem A háromszög. Mindegyik pusztán egy megjelenési formája egyazon törvénynek. A háromszöget nem lehet lerajzolni, azt csak érzékletmentesen lehet megragadni. A gondolkodás, a képzetek mozgékonyabbá tételét célzó gyakorlat lehet például, ha az ember megpróbál elképzelni egy háromszöget, azután azt a csúcsainál fogva képzeletben elkezdi mozgatni, széthúzni, összetolni stb., az átmenetekben, az állandó változásban megragadni a háromszög ideáját. Az elõadó segítségével a hallgatóságnak lehetõsége nyílt megismerni a Steiner által felvázolt tizenkétféle világszemléletet, nézõpontot, vagy ahogy máshol nevezte, világnézeti árnyalatot, a hozzá tartozó hétféle alaphangulatot és a három alaphangot. Steinertõl tudjuk, hogy az embernek nemcsak öt, hanem tizenkét érzékszerve van. Ami az ember lelki hangulatait illeti, megszámlálhatatlanul sok létezik, de amirõl Steiner beszélt, az a megismeréshez szükséges hétféle lelki alaphangulat. A tizenkettes szám összefügg az Állatövvel, kozmológiai értelemben egy igen jelentõs szám, ami mindig megjelenik, ha az idõn kívüli, örök jelenségekrõl van szó. A tizenkét princípiumnak kortól független jellege van, ami visszatükrözõdik a népek és az egyes ember fejlõdésében is. A tizenkettes tagozással a szellemi elveknek felelünk meg. Amennyiben a hét bolygóról beszélünk, a szellemirõl a lelki területre lépünk át. Meyer úr vezetésével gondolatban végigjártuk az utat, ahogyan a körben az egyik nézõpontból átléphetünk a másikba, és megnéztünk egy-egy világnézeti álláspontot egy hozzá kapcsolható lelki hangulattal együtt is. Azt állította, hogy legalább próbaképpen mindenkinek, aki a szellemtudomány értelmében be akar hatolni a világ megismerésébe, végig kell járnia ezt az utat. Képessekké kell válnunk átmenni egyik nézõpontból, illetve egyik hangulatból a másikba, mozgékonyakká, átváltozásra képesekké kell válnunk. És a három alaphang naturalista, theista és intuitivista esetében pedig az a cél, hogy a jövõben mindhármat képesek legyünk megszólaltatni, mint egy hármas hangzatot. Steiner elõadásából az derül ki, hogy az a konstelláció, ami bennünk él ezek közül a világnézetek, megismerési alaphangulatok és alaphangok közül, olyasmi, amit az emberek korábbi életeikbõl hoznak magukkal. És természetesen Steiner nem azt akarja mondani, hogy alakítsuk ki magunkban az összes 4 SzG 2009/1

7 ANTROPOZÓFIA hangulatot kapcsolódva az összes nézettel, hanem arról beszél, hogy egy bizonyos egyoldalúsággal érkezünk a világba, ami drámákat hozhat magával. Steiner fejtegetéseiben fontos szerepet játszik Nietzsche életpéldájának kifejtése. Nietzsche élete során három fejlõdési szintrõl beszélhetünk, ahogy ezt Steiner kimutatta. Fiatalkorában a misztikus világnézeti kedélyre volt hajlamos, az idealizmussal, a Bak jegyéhez kapcsolódva. Ez az a periódus, mikor lelkes rajongója a zenének, filozófiának, Wagnernek. Késõbb felébredt benne az igény, hogy változtasson Megragadja a voluntarizmust és azt meg akarja tartani, de ahelyett hogy a voluntarizmussal a matematizmusba merülne bele, átmegy a dinamizmusba. Egy olyan kombináció jön létre, ami rendkívül erõteljes, és amelyet Steiner szerint csak akkor bír ki az ember, ha egyidejûleg szellemi szemlélete is van. Csakhogy Nietzschénél ez ekkor még nem volt meg. Ekkor jelennek meg nagy mûvei a hatalomról. A voluntarizmus és dinamizmus magától vezet ezekhez a kérdésekhez, a hatalom kérdéséhez. Ennek a korszaknak nagy mûvei az Antikrisztus és az Ecce homo. a világnézetén és világnézeti kedélyén, ami nem egy megszokott dolog. Egészen nagy gondolkodók vannak, mint például Hegel is, akik életük végéig megmaradnak az eredeti konstellációjuknál. Ritka, hogy valaki kettõt vagy hármat is átéljen, mint ahogy Nietzsche. A napfázisban van, amikor ki akarja fejleszteni magában az empirizmus kedélyét, amit egy józan lépésnek nevezhetünk a korábbi misztikus hajlam után. Hisz ez alapvetõen a világ józan megismerésének a kedélye. Ez a hangulat átviszi õt a racionalista világnézeti nüanszba. Az elsõ korszakára a Tragédia születése címû drámájának keletkezése, a második fejlõdési korszakra pedig a Nagyon is emberi címû mûve jellemzõ. Itt már nem a magas eszmék világában lebeg, hanem megpróbál a világra és az emberekre józan, illúzióktól mentes pillantást vetni. Nietzsche azért is érdekes a mi szempontunkból, mert nagy hajlandósága volt arra, hogy szellemileg mozgékony legyen. Ebbõl adódóan nem ragadt le a második foknál sem. Az Állatövben most az empirizmus után a matematizmus következne, ez lenne a helyes sorrend, de nála nem ez történt. Megszületett benne az igény, hogy elhagyja a második fázist, és nemcsak egy új világnézetre, hanem egy új kedélyre is igénye támadt. Áttért a harcos kedélyállapotába, a Mars jegyébe. Ez a voluntarizmus. Ekkor egy belsõ problémával szembesült, mégpedig, hogy igazán nem tud behatolni a matematizmusba. A matematizmushoz nincsenek meg az adottságai, kevés érzéke van a matematikai világhoz, ott nem talál otthonra. E mûre mondta Steiner, hogy valójában nem Nietzsche a szerzõje, hanem Arimán. Nietzsche elmondja, hogy egy inspirációt kapott, amibõl a mû született. Ez valóban így is történt, azonban az intuíció kevés volt benne ahhoz, hogy megértse, mi által jutott ehhez az inspirációhoz. Nem volt még lehetõsége egy rendszerszerû szellemi iskolázottságra, de egy olyan szellemiségû ember volt, akinek jó adottságai voltak az inspirációk befogadására. Steiner elmondja, hogy Nietzsche példáján vált világossá számára, hogy az újabb ember követeli, igényli az inspirációt. Ez pedig azt jelenti, hogy bár ebben nagy lehetõségek vannak, nagyok a veszélyek is. Nagy a veszélye annak, hogy olyan lények inspirálnak bennünket, akiket nem ismerünk fel. Ez az egyik oka annak, hogy miért épít Steiner mindent az intuícióra. A megismerések magasabb fokai közül imagináció, inspiráció, intuíció csak az intuíció közvetíthet valós lénymegismerést. Az imagináció és az inspiráció szintjén fennáll a lehetõsége annak, hogy becsapnak bennünket, hogy tévedünk. Ha az emberek egyre inkább igénylik az inspirációt ami ma még inkább fennáll, mint Nietzsche korában, akkor az is fontos, hogy az intuíció képességét is megszerezzék, hogy felismerjék, ki inspirálja õket, és hogy kifejlesszék azt az erõt, ami lehetõvé teszi, hogy ne hagyják magukat bármilyen lény által inspirálni. Mennyire tanulságos számunkra Nietzsche élete! Egyrészt ott volt benne a törekvés, hogy SzG 2009/1 5

8 ANTROPOZÓFIA világnézetileg ne csak egyféle elem legyen jelen az életében. Elõfutára ebbõl a szempontból az antropozófiailag orientált emberi szellemi fejlõdésnek. Ez az univerzális mozgékonyság képessége az, amit a tizenkét világnézetrõl szóló elõadásával Steiner ösztönözni akart. Ezt a mozgékonyságot Nietzsche az életében 3 szinten gyakorolta. De épp ez a konfliktus és az ebbõl eredõ tragédia mutatta meg Steinernek, hogy szellemtudományra van szükség ahhoz, hogy ezt a mozgékonyságot létrehozza az ember. Tudjuk, hogy ebben a harmadik fázisban Nietzsche elméje elborult. Feltehetjük a kérdést, hogy mi lehet ennek az oka. Ebben a harmadik fázisban Nietzsche ellene fordult bizonyos dolgoknak. Így például mindent elutasított, amit Wagner elért. Míg elsõ korszakában az újonnan született mûvét Wagnernek ajánlotta, a harmadik korszakában elfordult tõle. Korábban Nietzsche elragadtatással beszélt a Parsifalról és a Nibelung gyûrûjérõl, majd a harmadik fázisában a legmélyebb zenei kompozíciót egy olyan mû jelentette számára, amirõl úgy gondolta, hogy meg tudja szabadítani, ki tudja gyógyítani a wagnerizmusból. Ez Bizet Carmenje volt. Steinertõl tudjuk, hogy Wagner a halála után nyomon követte barátja sorsát, és látta, hogy az milyen rossz szellemi áramlatba került. Ezért Wagner gondoskodott a szellemi világból arról, hogy Nietzsche ne kerüljön rosszabb helyzetbe, amit a szellemi elborulás állapota tett lehetõvé. Azért volt erre szükség, hogy Nietzsche ne alkothasson még rosszabbat. Nietzschével kapcsolatban feltehetjük a kérdést, hogy történhet az, hogy egy ember keresztülmegy három fázison, sõt érint egy negyediket is. Nem magyarázhatjuk pusztán a származásából, szüleibõl, ifjúkori élményeibõl. Egész biztos, hogy itt valami olyasmi fejezõdik ki, ami korábbi inkarnációk eredménye. Természetesen Steiner foglalkozott Nietzsche korábbi életeivel is es, karmáról szóló elõadásaiban Nietzschét egy korábbi inkarnációjában szerzetesként láthatjuk, izzó vallásos odaadással, aszkéta fanatikus életmóddal, aki órákon keresztül térden imádkozott, ami késõbbi életében mint fejfájásra való erõs hajlam mutatkozott meg. Ami a végtagjainkhoz tartozik, az a következõ inkarnációban a fejünkben jelenik meg. Ez egy konkrét példa arra, hogy a sors hogyan jelenik meg egy embernél. Durván leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy korábbi életeinkbõl jön az alap, amivel indulunk, és korábbi életünkbõl jöhet az az igény is, hogy továbblépjünk. Hogy ne csak azokat a nézeteket és hangulatokat éljük ki, amiket magunkkal hoztunk, hanem szabad elhatározásból képesek legyünk kifejleszteni azokat, amelyeket nem hoztunk magunkkal. Arról a képességrõl van szó, ami lehetõvé teszi, hogy megváltoztassuk a determináltságunkat, hogy át tudjunk változni. Az a legfontosabb számunkra, hogy lássuk, hogyan mehet át az ember az egyik állapotból a másikba. Steiner mindig az átmenetekre és a folyamatokra mutatott rá. A szellemünk képes arra, hogy az egész körön végigvándoroljon, nem kell szellemileg leragadnunk, lekötni magunkat egy pozícióban. Ha észrevesszük, hogy jelenleg egy ponton vagyunk rögzülve, akkor ezt a múlt gyümölcsének tekinthetjük, ami miatt nem vagyunk szabadok, de szabaddá válhatunk, ha kilépünk innen. Elhagyhatjuk ezt a velünk született hajlamként hozott álláspontot. A hétvége lezáró témája az antropomorfizmus volt. Ennek van egy egészen egyszerû, triviális oldala, mikor az én mindent magából kiindulva ítél meg: minden olyan, mint én. A görög mitológiában is bizonyos értelemben ezzel találkozunk. Bosszú, féltékenység, hõsiesség minden lehetséges emberi tulajdonsággal felruházták az isteneket. Tehát elmondható, hogy ebben az állapotban az ember egocentrikus, és önmagából következtet a világ maradék részére. Az antropomorfizmusnak azonban ezt a formáját nem használhatjuk egy tudományos kutatáshoz. Ennél a nézetnél a projició, kivetítés jelenik meg. Az ember azt vetíti ki a világra, amit önmagában talál. Csak az a kérdés, hogy mi az, amit talál. Ha csak a szokásos alacsonyabb tulajdonságokat találja, és azt vetíti ki a világra, akkor egészen más a helyzet, mint ha ebben az Én-ben valami mélyebb dolgot is talál. Az antropomorfizmus Steiner számára egy lehetséges megismerési utat jelentett. Így ír errõl A goethei világnézet megismerési alapelvei címû mûvében A dolgok alapja és a megismerés fejezetben: Egy dolognak a lényege csak akkor lép napvilágra, ha ez az emberrel összefügg, mert csak ebben az esetben jelenik meg minden dolgok számára a lényeg. Ez alapozza meg a világnézet realizmusát is, azt a gondolkodási irányt, amely azt feltételezi, hogy minden dolgot abban a tényben látunk, amit az ember adott a dolgoknak. Ez az irányzat az antropomorfizmus nevet viseli. Sok képviselõje van, de sokan vannak azok is, akik azt képzelik, hogy megismerésünk ezen sajátossága révén eltávolodunk az objektivitástól. Úgy hiszik, hogy mindent a szubjektivitás érzékén keresztül érzékelünk. A mi nézetünk azonban mást mond. Ha a dolgok lényegéhez akarunk eljutni, ezen a szemüvegen keresztül kell néznünk a világot. A világ úgy jelenik meg a gondolkodó szemlélet révén, amilyen. Egyfajta jogos antropomorfizmust láthatunk itt, aminek az útjából nem kell kitérnünk. Az antropomorfizmusnak ezt a mélyebb megismerési funkcióját komolyan kell felfogni. Valóban van egyfajta antro- 6 SzG 2009/1

9 ANTROPOZÓFIA pomorfizmus, ami az egyént mint szubjektumot magába zárja, de van egy másik is, amely pedig a szubjektumot éppen hogy kivezeti a világba. Az elsõ inkább az érzelmek világával, esetleg az akarattal van összefüggésben, míg a második a megismerés rokona. Ha ezt a másodikat akarjuk kifejleszteni magunkban, feltehetjük a kérdést, hogy az Én-ben nincsenek-e olyan dolgok, amelyek a kozmoszból érkeznek. Ha önmagamban megtalálom azt, ami a spirituális kozmoszból származik, akkor magamban megtalálom a legalsó fokát annak a lépcsõnek, ami kivezet az objektív világba. Azt kell megtalálnom, hogy hol van bennem a Jákob lajtorjája. Ez az antropozófia lényege. Hiszen az nem a szellemi lényekrõl, a külvilágról akar mesélni nekünk, hanem a bennünk lévõ szellemit akarja megteremteni, hogy ezáltal találja meg a világban lévõ szellemihez vezetõ hidat. Az antropomorfizmusnak két oldalát kell látnunk tehát (talán emiatt is nehéz megfelelni ennek). Ez a két oldal összefügg a szokásos vagy alacsonyabb Én-nel és a magasabb Én-nel. Az a kérdés, hogy hogyan találhatunk egy magasabb elemet a hétköznapi Én-ben. A gondolkodásnak egy szempontból a szubjektumhoz van köze, azaz én gondolkodom. A gondolkodásnak ugyanakkor van olyan tartalma, ami független a szubjektumtól. Az érzésre mondhatjuk, hogy az az én saját ügyem. De nem mondhatjuk, hogy egy gondolattartalom csak az enyém, csak hozzám tartozik. A gondolkodás tartalma, a gondolkodás törvényei objektívek. Az a tevékenység, hogy gondolatokat alkotunk, egy törvény alá van vetve, ami a gondolkodó embertõl független. Rudolf Steiner a Szabadság filozófiájában a gondolkodásnak ezt a törvényét (urwesen) a legrégibb princípiumnak (õslénynek) õsi princípiumnak nevezi. Steinnek az erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy a gondolkodás minden Archai közül a legidõsebb, az emberiségnél egyfajta csoportlélekként lép fel, amely ma egyre inkább formaszellem kezd lenni. Aki megérti a gondolkodás lényegét, magában egy olyan lényre talál, amely az archaik közé tartozik. Talán most azt gondolhatjuk, hogy az embernek ma inkább meg kellene szabadulnia a csoportlelkekhez való kötöttségébõl. De ez egy olyan csoportlélek, amely megfelel a modern szabadságnak és individualizmusnak. Ha a gondolkodás lényére gondolunk, rájöhetünk, hogy az szociális értelemben sokkal általánosabb, mint bármi más közösségépítõ elem. Azok a közösségteremtõ elemek, amelyek csak a népre vagy fajra vonatkoznak, sokkal szûkösebbek. Ebben nincs szabadságelem, hisz valamelyikbe bele vagyunk helyezve. De az a közösségépítés, amely a gondolkodás elemén alapszik, teljesen szabadon hagy bennünket. Ez tulajdonképpen a jövõbe mutató közösségépítés legszabadabb, legszilárdabb, legszolidárisabb alapeleme. Egy közösséget nem lehet olyan alapra építeni, ami nem jelenti mindenkinek ugyanazt az alapot, ahol nincsenek közös elemek. A gondolkodás által közvetített nézeteket minden ember magáévá teheti, amennyiben hajlandó gondolkodni. Ezek a gondolatok belehatolhatnak az érzelmi szférába is. Ez az antropozófia szellemhez vezetõ útja a gondolkodáson keresztül. Rá kell jönnünk, hogy amit a kis Én-ünkben találunk, az nem a miénk, hanem a hierarchikus lényekkel áll kapcsolatban. Azt jelenti, hogy van bennünk valami, ami elvezet bennünket a hierarchikus lények világába. Az ehhez tartozó világnézet a spiritualizmus. De ez nemcsak azt jelenti, hogy a spiritualizmusból lejuthatunk az Én-hez, hanem azt is, hogy a spiritualitással a gondolkodás révén eljuthatunk a Kozmoszhoz. Ez a gondolkodás juttat el bennünket a hierarchiákhoz, a világ minden törvényszerûségéhez. A szellemi mozgalmakban a gondolkodást többnyire alábecsülik, aminek veszélyes következményei lehetnek. Nem véletlenül áll a Szabadság filozófiájában az a megjegyzés, hogy semmilyen más tevékenységet nem lehet jobban félreérteni, mint a gondolkodást. A teozófiában sem véletlenül szerepel, hogy a gondolkodás az ember legmagasabb képessége, tehát innen kiindulva juthatunk a magasabb lényekig. Ha ezt jól átgondoljuk, rájövünk, hogy a hierarchiákat magunkban hordjuk, azok nem dualista módon valahol máshol vannak. A gondolkodás még akkor is össze tud kötni bennünket, ha különbözõ tartalmakat gondolunk. A cikket az elõadáson készített jegyzetei segítségével készítette: Stráma Éva SzG 2009/1 7

10 ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINER SZOCIÁLIS IMPULZUSA SZOCIÁLIS MODELL - A NATURA-BUDAPEST KFT november 29-én a Natura-Budapest Kft. munkatársai megkíséreltek a Szabad Gondolatok Házában beszélni és beszélgetni az érdeklõdõkkel arról a törekvésrõl, ami a tevékenységük alapját adja. A cég munkatársai vállalták, hogy kísérletet tesznek arra, hogy Rudolf Steiner szociális impulzusait nem csak elméletben igyekeznek megérteni, hanem modellszerûen annak megvalósításán, egy modern szociális forma megteremtéséért a gyakorlatban is dolgoznak. A Natura-Budapest Kft ben kezdte meg mûködését. Így tehát nincs túl hosszú múltja, a munkatársak mégis úgy érezték, hogy sok minden történt a megértés és megvalósítás terén még ha csak kezdeti lépésekben, csíraszerûen, amit érdemes megmutatni. Bevezetõként Kálmán István beszélt röviden Rudolf Steiner szociális impulzusáról (szociális fõtörvény, szociológiai alaptörvény, szociális hármas tagozódás). Azután a munkatársak sajátos módon közösen beszélve munkájukról elindítottak egy párbeszédet a résztvevõkkel, amelyben egyfelõl lehetõsége nyílt a vendégeknek a cég törekvéseibe, munkájába való betekintésre, másfelõl kérdéseikkel továbbsegíthették a bemutatkozókat a maguk útján. Kálmán István bevezetõje 2004 elején kezdte meg mûködését a Natura- Budapest Kft. az Elisabeth Sigmund és Rudolf Hauschka által kifejlesztett, a WALA GmbH által gyártott gyógyszerek és gyógykozmetikumok forgalmazásával, valamint kozmetikusok képzésével. A cég alapítását Frisch Mihály és Kálmán István kezdeményezte, akik 3 millió Ft hitelt biztosítottak a cégbírósági bejegyzéshez. Az alapítók az alapítással egyidejûleg lemondtak tulajdonosi jogaikról. A cég ezáltal megalakulása pillanatától használati tulajdon formájában mûködik, azaz nem eladható, nem örökölhetõ. Az alapítók a cég vezetésével Tóth Márkot bízták meg, aki a cég vezetését illetõen teljes rendelkezési joggal bír mindaddig, amíg azt ellátni képes. Tóth Márk rendelkezési jogának megszûnése esetén a rendelkezési jogot ellenszolgáltatás nélkül egy másik, erre alkalmas személyre kell átruházni. A vállalkozás elindulásához a Biokör Kft. 20 millió Ft kamatmentes hitelt adott, amit a Natura- Budapest Kft. két év alatt törlesztett. E hitel nélkül az alapítóknak bankon keresztül magas kamatozású jelzáloghitelt kellett volna felvenniük. A vállalkozást segítette, hogy az alapítást megelõzõen még a Biokör keretein belül Kádas Ágnes és munkatársai segítségével a termékek a magyar piacon már bevezetésre kerültek. Hogy a kezdeményezés jó volt, azt bizonyítja az a tény, hogy a cég mûködésének elsõ öt éve alatt a forgalom közel nyolcszorosára nõtt, a cégnél ma nyolc munkatárs dolgozik, az üzleti partnereinek száma meghaladja a kétszázat (kozmetikusok, bioboltok, gyógyszertárak). A vállalkozás múltjához tartozik, hogy az alapítók a kilencvenes évek elején a WALA gyógyszergyárral és a WALA Alapítvány akkori vezetõjével, Karl Kossmannal közösen bejegyeztettek Magyarországon egy alapítványt Ita Wegman Alapítvány néven, melynek feladata a Rudolf Steiner és Ita Wegman által iniciált antropozófiai gyógyászat magyarországi megismertetése volt. Az is az elõzményekhez tartozik, hogy integrálódott ebbe a sorstörténetbe a Szabad Gondolatok Háza és a Szabad Gondolat folyóirat. A jövõt hordozza a 2006-ban alapított Európai Közép Szellemtudományos Egyesülés mint szellemi és gazdasági tevékenységet folytató intézmények társulása. Az elsõ világháború után a hármas tagozódású szociális organizmus iniciálásával Rudolf Steiner kísérletet tett a szociális kérdés megoldására, ami akkor Közép-Európa feladata volt. A közép-európai népek azonban nem tudták megvalósítani Steiner szociális impulzusát, ami azóta világméretû katasztrófák sorozatához vezetett. Az Európai Közép Egyesülés feladata lehet, hogy Rudolf Steiner felszólítására (Szellemtudomány és szociális kérdés, 1905) az általa felfedezett szociális törvények értelmében és gyakorlatával az asszociatív együttmûködés modelljét formálja meg. A Natura-Budapest Kft. munkaközösségének feladata pedig ennek a modellnek az elõkészítése. 8 SzG 2009/1

11 ANTROPOZÓFIA Bemutatkozik a Natura-Budapest Kft. Hajdú Zsófia, Kádas Ágnes, Kun Csaba, Luzsányi Kornélia, Stráma Éva, Stráma Gabriella, Tóth Márk, Zajti Ferenc Hogyan jön létre egy vállalkozás ma, és hogyan mûködik? (a mai szokásos szociális mûködési formával szembe állították a munkatársak a cégük mûködését, amit a szövegben kiemeléssel jelöltünk) Ha egy kisgyereket megkérdezünk, hogy mit csinál egy pék, azt a választ kapjuk, hogy kenyeret süt. A gyerek a válaszában a pék tevékenységének az eredeti értelmére reagál, és eszébe sem jut, hogy valamilyen más képzetet is társítson ahhoz. Nekünk, felnõtteknek, ma már egy szakmai tevékenység vagy vállalkozás kapcsán egészen másra irányul a figyelmünk, annak eredeti értelme már szinte meg sem jelenik a gondolkodásunkban. Az érdekel minket, hogy például mennyire megy a falunkbéli pék vállalkozása, mennyire jövedelmezõ stb. A figyelmünk többnyire a pénzre irányul, és ez ma egészen hétköznapi jelenség. És valóban, a vállalkozások döntõ hányada ma úgy jön létre, hogy azok alapítóinak, mûködtetõinek a gondolkodásában elsõdleges szempontként a saját megélhetésük biztosítása jelenik meg vagy az üzleti haszon létrehozása. Példánknál maradva: egy pék azért kezd vállalkozásba, mert így jobban biztosítva látja a saját és családja anyagi boldogulását, mint ha mondjuk állást vállalna valahol. Az, hogy jó kenyeret süssön, már csak eszköz a számára annak érdekében, hogy ezt a célját meg tudja valósítani. Természetesen a mai gazdasági vállalkozások többsége sokkal bonyolultabban mûködik, mint egy egyszerû családi vállalkozás, de még a legnagyobb multinacionális vállalatok sem térnek el kiindulási pontjukban egy ilyen egyszerû vállalkozás céljától. Azt is lehet mondanunk, hogy ma a gazdasági életen belül alapvetõ szempontként az jelenik meg, hogy a gazdálkodás értelme csak a profit, illetve a pénz oldaláról ragadható meg. Korunk gazdaságának alapvetõ sajátossága, hogy az a magántulajdon szentségére épül. Ennek a tulajdonformának két nagyon fontos jellemzõje van: az egyik, hogy a vállalati tulajdon eladható és megvásárolható, vagyis áruként funkcionál. A másik ilyen jellemzõ, hogy a vállalati tulajdon mint magántulajdon örökölhetõ. Ilyen módon egy vállalkozás tulajdonosa olyan reális hatalommal rendelkezik, amelyet még a halála után is érvényesíteni tud. Ez a hatalmi tényezõ alapvetõen határozza meg a gazdasági vállalkozások struktúráját és mûködését. Ennek köszönhetõ, hogy ma a gazdasági életen belül mindent alá lehet rendelni a profitérdeknek. Ez az érdek azonban nem esik egybe a szociális élet egészének az érdekeivel. Az adott helyzetbõl kivezetõ tulajdonforma a használati tulajdon, amely kivonja magát az öröklési lehetõség és az áruként való használat alól. A Natura-Budapest Kft. alapítói olyan magánszemélyek, akik a cégrõl mint magántulajdonukról lemondtak, és a cég tulajdonformáját használati tulajdonná alakították át. A cégvezetõ a Natura-Budapest Kft. mûködtetésére teljes rendelkezési jogot kapott és mellé azt a feladatot, hogy a cég mûködését Rudolf Steiner szociális iniciatívái szerint alakítsa. A profitorientált magántulajdon mellett sajátos vállalati szervezeti formák jelennek meg. A mai gazdasági vállalkozások többségükben hierarchikusan szervezettek. Jól ismert modern közgazdasági fogalom a vállalati piramis, melybe a vállalkozás szereplõi a legfõbb döntéshozótól a legegyszerûbb munkavállalóig egymás alá- és fölérendeltségi viszonyaik szerint tagozódnak be. Egy nagyobb vállalatot tulajdonképpen sok apró hatalmi piramisként is leírhatunk. Minél magasabban helyezkedik el egy ilyen piramisban valaki, annál több hatalom összpontosul a kezében. Ez a hatalom azonban teljes mértékben a vállalkozásba fektetett haszonérdekelt tõkét hivatott kiszolgálni. Az ilyen hierarchikusan szervezett vállalkozás alapvetõ karaktere, hogy a vállalkozásra jellemzõ információk mely szintekig és milyen mértékben jutnak el. A vállalkozás csúcsán mindent tudnak annak mûködésérõl, a legalján szinte semmit. Így a hierarchiában alul lévõk szinte teljesen tudattalanul végzik a rájuk rótt feladatokat, és esélyük sincs arra, hogy a vállalat mûködésébe hathatósan beleszóljanak, vagy abban teljes egzisztenciájukkal részt vegyenek; létrejön a ma megszokott fõnök-beosztott viszony. Egy ilyen viszonyrendszerben a vállalat munkatársai alávetett szerepben mûködnek, és a személyes fejlõdésük csak abban a mértékben biztosított, amennyire az a vállalat mûködése szempontjából szükséges. Vezetés és kompetencia szempontjából a Natura-Budapest Kft.-ben mint intézményben a munkatársak arra törekszenek, hogy Rudolf Steiner szociológiai alaptörvényét érvényesítsék. SzG 2009/1 9

12 ANTROPOZÓFIA Az intézménynek tehát az individuum kibontakozását, fejlõdését kell szolgálnia. A Natura-Budapest Kft.-ben a cégvezetõ teljes rendelkezési joggal bír. A cég mûködésére vonatkozóan teljes mértékig övé a döntési jog, annak minden felelõsségével együtt. Ugyanakkor mint cégvezetõ, mindenre kiterjedõ áttekintést nyújt a cég egészérõl a munkatársak számára. Minden munkatársnak lehetõsége van az egészre való rátekintésre, ebbõl származik az egyes munkatársak tevékenysége és a saját tevékenységéhez tartozó kompetenciája. Ezáltal lehetséges, hogy az egyes ember ne mások által irányított alávetettként élje meg a létét, hanem tudatos résztvevõje legyen az eseményeknek. Ma minden a jelen kornak megfelelõ fejlõdési fokon álló emberben él a demokráciára való törekvés, azaz hogy nem akarunk egy vezetés eszközei lenni, hanem tevõleges, felelõs résztvevõi akarunk lenni az életünknek. A cégvezetõ által rendszeresen készített kimutatások, a cég stratégiai terveinek ismertetése, a kéthetenkénti értekezleteken elhangzó beszámolók, a heti munkamegbeszélések, emlékeztetõk mind azt segítik, hogy az egyes ember ne feláldozza magát a közösség érdekében, hanem a maga fejlettségének megfelelõen felvegye magába mindazt, ami a cég mûködésének valódi célja, és az benne elevenen mûködhessen. A közös feladat, a közös misszió felvállalása által az egyén számára lehetõvé válik az individuális fejlõdés, a valódi individualitásának megfelelõ jelenlét a munkaközösségben. Ha megkérdeznénk valakit, hogy szeretne-e munka nélkül sok pénzt keresni, valószínûleg nem lenne õszinte, ha nemmel válaszolna. A mai gazdasági életen belül reális tény, hogy a munkavállalót csak az ösztönzi munkavégzésre, hogy a tevékenységéért pénzt kap, amelybõl a személyes életfeltételeit fedezni tudja. És így természetesen a munkavállalónak az az érdeke, hogy a munkavégzésért cserébe minél nagyobb bért tudjon kialkudni. Számára mellékes, hogy a vállalkozás ezt a bért egyáltalán képes-e fedezni. A tulajdonos vagy munkáltató számára a munkabérek költségnek számítanak, tehát rontják a vállalkozás eredményét. Ezért a tulajdonos érdekében az áll, hogy egy adott munkavállalónak a lehetõ legkevesebb bért fizesse. Két ellentétes érdek áll így egymással szemben: a munkaadó csökkenteni szeretné a költségeit, a munkavállaló növelni szeretné a jólétét. Viszont egyikük sem veszi figyelembe, hogy mi az a reális gazdasági érték, amely a kettejük együttmûködése révén létrejön a gazdasági folyamatban. Végezetül egy alku révén megállapodnak egymással, és kialakul a munkabér. Az alkalmazott és munkaadó közötti viszony egyik jellemzõje az a mód, ahogyan a munkabérek ma kialakulnak. A Natura-Budapest Kft.-ben a munkabérek nem a költség-, hanem az eredmény oldalon jelennek meg. A munkatársak jövedelme nem függ a végzettségüktõl, a munkában eltöltött évek számától, a munkaidõtõl, a teljesítménytõl, hanem szabad szerzõdések alapján jön létre. A cég a munkatársak létfenntartási költségeit, a megélhetésüket kell hogy biztosítsa, olyan mértékben, amely lehetõvé teszi, hogy itt a munkájukat el tudják végezni. A jövedelmek és a cég minden költsége, teljes gazdasági kimutatása, tervei a munkatársak elõtt nyilvánosak. Az igazgató határozza meg a beruházások összegét, és a cég eredményébõl ha a mûködés ezt lehetõvé teszi javaslatot tehet a jövedelmek kiegészítésére. A Natura- Budapest Kft. a tevékenységébõl származó eredményét (a cég fenntartására, mûködtetésére, fejlesztésre, valamint a jövedelem-kiegészítésre fordított összeggel csökkentve) teljes egészében szellemi célokra fordítja. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársak a cégben ne alkalmazottak legyenek, hanem a cég életének és benne a saját életüknek tudatos, teljes értékû résztvevõi. A mai vállalatok struktúrája és a munkabérekhez való viszonyulás elõrevetíti azt a hozzáállást is, ami ma a vállalatok munkafolyamatait jellemzi. A cégen belül a feladatokat a vezetõk jelölik ki. Természetesen a lehetõ legnagyobb teljesítményt várják el a dolgozóiktól. A beosztottak pedig csak akkora teljesítményre hajlandók, ami mellett még az állásukat biztonsággal meg tudják tartani. Egy ilyen munkahelyi légkörben természetes emberi feszültségek jönnek létre, amelyek jelentõsen ronthatják a vállalat teljesítményét. Ma számos vállalkozás operál olyan technikákkal, amelyek révén azt kívánják látszólag elérni, hogy a vállalat munkatársai magukénak érezzék a vállalkozás céljait, jobb munkahelyi légkör alakuljon ki. Erre szolgálnak például az ún. csapatépítõ tréningek, amelyekbe hihetetlen mennyiségû pénzt fektetnek be a különbözõ cégek. Míg a felszínen egy valóban humánus indíttatású ténykedésnek tûnnek az ilyen tréningek, a valóságban nincs másról szó, mint a teljesítmény fokozásának érdekében alkalmazott technikákról, melyek révén oldódnak a munkahelyi feszültségek, munkahelyi csapatok 10 SzG 2009/1

13 ANTROPOZÓFIA alakulnak ki, amelyek jobban tudják ellátni feladataikat. Vajon ez jelenti-e azt Rudolf Steiner értelmében, hogy a közösségnek az individuum érdekeit kell szolgálnia? Más egy munkaközösséghez tartozni úgy, hogy szabad akaratomból, felismerésembõl önként vállalok feladatot, vagy pusztán egy munkahelyet keresek magamnak, ahol pénzt tudok keresni. Ez a benne állás meghatározza azt a kapcsolatminõséget, ahogyan a munkatársak együtt tudnak dolgozni. Bár karakterre különbözõek vagyunk, s így a hétköznapi élet területén nem biztos, hogy nagy egyetértésben lennénk egymással, itt mégis eltûnnek az egymást szétválasztó erõk, s megjelenik egy olyan együttmûködés, amiben a széthúzó erõket le tudjuk küzdeni. Ezért tehát a munkatársak viszonya egymáshoz nem a megszokott fõnök alkalmazott viszony. Amint azt említettük, a gazdasági vállalkozások elsõdleges érdeke a profit létrehozása, és ezt a céljukat a termékeik értékesítésének növelésén keresztül tudják érvényesíteni. Mivel az így létrejövõ gazdaságban a valós emberi szükségletek, az áruk és szolgáltatások minõsége másodlagos mondhatni eszköz az elsõdleges cél, a maximális haszon eléréséhez, természetes következmény, hogy a ma létrejövõ áruk és szolgáltatások minõsége egyre silányabb. Sõt egyre több az olyan árucikk, amelyre valójában senkinek sincs szüksége. Az ilyen termékeket ugyanakkor egyre nehezebb eladni, a cégnek az eladásért egyre többet kell tennie. A marketing (értékesítés) olyan modern közgazdasági fogalom, amely a vállalatok mindazon tevékenységét jelöli, amelyet az eladásuk és így a hasznuk maximalizálása érdekében tesznek. A marketing mára külön tudománnyá vált. A marketing elemeire a piackutatásra, a termékpolitikára, az árpolitikára, az értékesítési politikára, a reklámra stb. való rátekintés nagyon jól mutatja, hogy azok célja egyáltalán nem az, hogy a vásárlók valós emberi igényei minél magasabb szinten legyenek kielégítve, hanem az, hogy mit lehet nekik a legnagyobb haszon mellett eladni, vagy hogyan lehet mesterségesen vásárlói igényeket gerjeszteni. Milyen lehet egy olyan vállalat mûködése, amelynek középpontjában nem a profitérdek áll? A Natura-Budapest Kft. legfontosabb törekvése az értékesítés területén az, hogy a partnereket hitelesen és objektíven tájékoztassa annak érdekében, hogy a másik fél teljesen szabadon dönthesse el, hogy vásárlóvá akar-e válni vagy sem. Ebbõl adódóan nem végez reklámtevékenységet. A partnereivel való együttmûködésében nem jelenik meg semmilyen anyagi ösztönzés. Vagyis, ha valaki többet ad el, azt nem díjazza külön juttatásokkal, ugyanakkor a forgalomcsökkenést sem bünteti. Minden partnere számára azonos üzleti feltételeket biztosít (amit kezdetben az új partnereknek nem is mindig könnyû elfogadni). A cég partnerkapcsolati munkája kétirányú tevékenység, mely segítségével egyik oldalon a munkatársak érzékelhetik a partnerek igényeit, a náluk megjelenõ problémákat és szükségleteket, másfelõl ennek a munkának a révén nyújthatnak információt a termékekrõl és saját tevékenységükrõl. A partnerek részére folyamatosan biztosít a cég képzéseket és továbbképzéseket, hogy azok a vásárlók, a termékek közvetlen felhasználói számára hiteles felvilágosítással tudjanak szolgálni. Az eddig elmondottak alapján vázlatosan ábrázoltuk a mai gazdasági élet karakterét, és ezzel párhuzamosan bemutattuk a saját vállalkozásunkat. Ha most rátekintünk a felvázolt képre, akkor számos kérdést tehetünk fel a magunk számára. Az egyik talán legfontosabb kérdés, hogy vajon lehetséges-e azokat a szempontokat, amelyeket mi a vállalkozásunk felépítésében figyelembe vettünk, egyszerûen alkalmazni a mai gazdasági életben. De ezt a kérdést úgy is feltehetnénk, hogy mi az az alapvetõ tényezõ, amelynek révén a mi vállalkozásunk nyugszik, és amelynek révén másként tud mûködni, mint ahogy korunk legtöbb gazdasági vállalkozása Ha visszatekintünk a Wala cég keletkezésére, azt láthatjuk, hogy az az antropozófiailag orientált szellemtudomány nélkül nem született volna meg. Hasonlóan ehhez, ha az Ita Wegman Alapítvány, a Szabad Gondolatok Háza, a Natura- Budapest Kft. és az Európai Közép Szellemtudományos Egyesülés létrejöttére gondolunk, azt mondhatjuk, hogy ezek az intézmények azért jöhettek létre, mert alapítóik életük folyamán rátaláltak az antropozófiára. A szellemtudomány nélkül az öt intézménybõl egy sem születhetett volna meg. A Natura-Budapest Kft.-t alapítóik azzal a céllal hozták létre, hogy a munkaközösség, amely mûködteti, modellszerûen megvalósítsa Rudolf Steiner szociális törvényeit. Ezt az egész életükre szóló feladatot megkísérelniük is lehetetlen volna az antropozófia mint forrás ápolása nélkül. Ha valaki találkozik a szellemtudománnyal, akkor nem csupán azon igyekszik, hogy ezt õ SzG 2009/1 11

14 ANTROPOZÓFIA maga minél inkább megragadhassa, hanem arra is törekszik, hogy erre a találkozásra minél több embernek lehetõsége legyen. Ezért jelennek meg a könyvek és a Szabad Gondolat címû folyóirat, ennek érdekében mûködik a Szabad Gondolatok Háza belsõ és külsõ iskolája. A Natura-Budapest Kft. tehát egy olyan cég, melyet tulajdonosai lemondva magántulajdonukról használati tulajdonná alakítottak, vezetését rábízták egy vállalkozóra azzal a feltétellel, hogy a cég eredményét szellemi célokra fordítsa, és hogy segítse egy olyan munkaközösség létrejöttét, amely Steiner szociális eszméinek megvalósítására törekszik. Ez akkor lehetséges, ha a közösség tagjai rendelkeznek vagy törekszenek arra, hogy rendelkezzenek egy szellemi világszemlélettel; ha törekszenek arra, hogy megismerjék ennek a közösségnek az értelmét és feladatát. Az összességnek szellemi missziót kell hordoznia mondta Steiner, és minden egyes egyénnek akarnia kell hozzájárulni ahhoz, hogy ez a misszió teljesüljön. A munkaközösségnek csak olyan tagjai vannak, akiket ez a közös törekvés hozott ide, és senki nem az eredeti tanult szakmájának megfelelõ munkát végez. Ez a törekvés alakítja a cég mûködését, a feladatok felismerésétõl, vállalásától kezdve a cég eredményének elosztásán keresztül a jövedelmek meghatározásáig minden területen. És ez mindennap hoz valami új problémát, megoldandó feladatot, leküzdendõ akadályt. Konfliktusokat egymással, saját magunkkal, amelyek megoldását csakis az teszi lehetõvé, hogy amennyire képesek vagyunk, tudatossá tegyük ezeket a bennünk lévõ akadályokat. Mindezen küzdelmek közepette a cég bár ma is kicsi, de odáig fejlõdött, hogy a két tulajdonoson kívül nyolc munkatársa van, akiknek a megélhetését biztosítani tudja. Évi ca. 150 milliós forgalmat bonyolít le, éves eredménye 30 millió körül van, 57 gyógyszertárral, 71 biobolttal és 90 kozmetikus partnerrel dolgozik együtt. A Natura-Budapest Kft. munkatársai köszönik a résztvevõk érdeklõdését, kérdéseit és hozzáfûzéseit, és remélik, hogy ez a kis beszámoló az olvasók számára is fel tudott mutatni valamit céljaikból, munkájukból. A munkatársak nevében a cikket összeállította Stráma Éva KÉT FA KÖZÖS ÁRNYA Azt hinné az ember Hogy ez csak két pálma Születés és elmúlás Két törzse két árnya Mozdulatlan állnak Ki tudja mióta Míg a fenséges Nap Égi útját rója Nem láthatja senki Miféle szív dobban Mikor a Hold leszáll Fénysugárhajóban Elsõként az asszony Látom is, már mozdul Sudár törzse hajlik Ahogyan elindul Utána döng férje Ma is délceg lépte Sosem hajlik büszke Egyenes gerince Leülnek a székre Egymásba merülve Amit nappal láttak Mindent megbeszélve Látnak õk a múltba Látnak a jövõbe Kettõs létük egyként Égnek Földnek õre Éjjel holdsugárban Üldögélnek ketten Délben közös árnyékon ring Lelkük a napfényben Ami kívül kettõ Bennünk eggyé váljék Ezt suttogja halkan E szelíd pálma árnyék Séva Harald Keller 12 SzG 2009/1

15 VILÁGHELYZET Ertsey Attila A KOSZOVÓ KNOW-HOW, AVAGY A DEMOGRÁFIAI FEGYVER Ezt az írást könnyû félreérteni, meghamisítani, félremagyarázni. Az elsõ vád az összeesküvés-elmélet, mellyel könnyû címkézni bármilyen háttérmagyarázatot. A másik a rasszizmus. Az írást elsõsorban cigány honfitársaimnak szánom. A gyarmatosítás módszertana Mi a teendõ, ha egy általunk nem birtokolt terület felett ellenõrzést akarunk gyakorolni, mert azt politikai, gazdasági vagy hatalmi érdekünk megkívánja? A módszer lényege a következõ: a területen élõ, tehetséges fiataloknak ösztöndíjat adva, megfelelõ oktatással kiképezni õket arra, hogy a majdani vezetõréteg tagjai legyenek a terület vagyonát (föld, ásványkincsek, közmûvek, közszolgáltatások, ipar, kereskedelem) megszerezni gyorsított privatizáció útján a gazdasági pozíciók megszerzésével monopóliumokat kiépíteni, majd a gazdasági hatalom megszerzésével azt politikai befolyásra felhasználni befolyást, ezáltal irányítást szerezni a titkosszolgálatokban, médiában, a politikai pártok mindegyikében fel kell számolni a középosztályt, egy szûk irányító elitre és egy könnyen manipulálható tömegre redukálni a társadalmat a hadsereget legyengíteni, feladatait kiszervezni, átadva azt magánhadseregeknek, ezeken keresztül befolyást szerezni az állami stb. objektumok védelmi feladataiban ellentéteket szítani és irányítottan alkalmazni a célok elérése érdekében, elsõsorban politikai területen kisebbségi jogokra hivatkozva elérni a kiszemelt nemzeti, etnikai vagy egyéb kisebbség pozitív diszkriminációját, és zsarolási pozícióba hozni õket provokációkat végrehajtani, ehhez igénybe venni szervezett bûnözõi csoportokat a provokációkra hivatkozva felfegyverezni a kisebbséget a népszaporulat támogatásával a kisebbségbõl többséget csinálni, utóbb többségi szavazással hatalomhoz juttatni a korábbi kisebbségbõl lett új többséget a médiabefolyás által irányított közhangulat révén morálisan lejáratni a terület önállóságát megõrizni akaró erõket: maradisággal, nacionalizmussal, provincializmussal, kirekesztõ magatartással, rasszizmussal, fasizmussal, antiszemitizmussal, hatalmi ambíciókkal stb. rágalmazva õket. A fenti kivonatos módszert mindenki ismeri mint a közép-kelet-európai országok elmúlt 20 évének történetét. A külsõ befolyásolás megszerzése és fenntartása érdekében az anglo-amerikai politika fõ módszere a Római Birodalomból örökölt Divide et impera, az Oszd meg és uralkodj elvének alkalmazása. Ezt csak kiegészíti a tömeg manipulálásában a Panem et circenses, a Kenyeret és cirkuszt technikája, Zbigniew Brzezinski korszerû megfogalmazásában a tittytainment. A fõ elv alkalmazásához egy régi, okkult módszer járul, ez a favorizált és az ellenséges erõk párhuzamos támogatása és irányítása. A módszert példák tömkelegével lehetne tovább részletezni. Koszovó példája Koszovó történetén jól áttekinthetõ a folyamat, mivel ott gyorsítva és leplezetlenül hajtották végre. A Balkán jövõjének kiszemelt vezetõi a blagojevgrádi amerikai egyetemen, a budapesti SzG 2009/1 13

16 VILÁGHELYZET CEU-n vagy Oxfordban tanultak. Ma a tartomány javai a lignit- és ércbányák, valamint az ipari üzemek 100%-ban külföldi érdekeltségek tulajdonában vannak. A kormány egy csempész és terrorista múlttal rendelkezõ kormányfõ és hadserege irányítása alatt áll. A szerb lakosság zömét elûzték, az amerikaiak háttértámogatását élvezõ albán lakosság nagy termékenységi rátája lassan, de folyamatosan masszív többséget eredményezett. A módszer egyik fontos eleme a demográfiai fegyver, melyet lehet a háttérbõl vagy nyíltan tudatos népesedési politikával támogatni bizonyos célok érdekében. Ezt a fegyvert alkalmazták a trianoni szerzõdés után a Magyarországgal szomszédos országok többségében, elsõsorban Romániában és Csehszlovákiában, az ott rekedt magyar nemzeti kisebbség visszaszorítására. A demográfiai fegyvert lehet önvédelembõl is használni: itt említhetjük az íreket akik például nem agresszív területszerzõ politika eszközeként alkalmazzák a demográfiai fegyvert. Az Észak-Írország visszaszerzéséért folytatott küzdelem során a népszaporulattal lassan többségbe kerülnek, ezért jó ideje beszüntették a fegyveres harcot, hisz a többség meglétével egy népszavazás már elegendõ a változáshoz. Ugyanez érvényes a palesztinokra. Az Izraelben élõ zsidók népesedési rátája alacsony, a palesztinoké viszont magas. A területért folyó harcot nem a fegyverek fogják eldönteni, hanem az idõ. A magyar verzió Az itthon zajló folyamatok eredõjét szemlélve Makovecz Imrét kell idézzük: ami itt történt, az nem hiba, hanem eredmény. Magyarország újabb gyarmatosítása már megtörtént, csak utómunkálatok vannak hátra. A veszély azonban állandóan fennáll, hogy a kifosztott embereken nem hat tökéletesen a manipuláció és fellázadnak. A szociális feszültség egyre nõ, és a robbanás veszélye közeli. Hogy a hatalmat meg lehessen õrizni egy válsághelyzetben, a feszültség levezetésének és a figyelem elterelésének bevált, végsõ módszere a háború. Mi lehet a casus belli? Hogyan lehet sakkban tartani az országot, hiszen a szomszédos országok nyelvét beszélõ kisebbségek száma elenyészõ, nemzetiségi konfliktusok nincsenek? Az antiszemitizmus kártyáját természetesen ki lehet játszani, de hatása csekély, valós alapja nincs. A ketyegõ bomba a cigányság. A cigányság vagy hivatalos nevén a roma társadalom évszázadok óta együtt él a magyarsággal és az itt élõ valamennyi néppel. Sajátos életformájukkal nem asszimilálódtak, de megtalálták helyüket, kapcsolódási pontjaikat a többségi társadalomhoz, vajdáikkal önigazgató belsõ rendet mûködtetnek. Megszenvedték közös történelmünket, sokan közülük haláltáborban végezték. Ha a magyarságot veszély fenyegette, a mi oldalunkra álltak akár 1956-ra vagy az 1990-es marosvásárhelyi véres magyarverésre gondolunk. Többségük vallásos; hagyományos mesterségeikkel jelen voltak az ország életében, az utóbbi évtizedekben fõleg az építõiparban. A rendszerváltással hagyományos helyzetük megingott, az egyfelõl túlszabályozott, másrészt gátlástalan kapitalizmus viszonyai közt és az ország romló gazdasági teljesítménye következtében kiszorultak a foglalkoztatottak körébõl. A másfél millió megszûnt munkahely magában foglalja szinte a teljes munkaképes cigányságot. A munkát, felemelkedést segítõ programok kirakatjellegûek maradtak és elégtelennek bizonyultak. A munkanélküliség általánossá vált, ezzel együtt a bûnözés is eluralkodott. A cigányság a züllés útjára lett taszítva. Egyik kormány sem léptetett életbe a helyzetükön érdemben változtató intézkedéseket. A mulasztások és koncepciótlanság közepette azonban jól körvonalazható egy határozott szándék és eredmény. Romapolitika és manipuláció A negatív eredményeket hozó romapolitika az SZDSZ-hez köthetõ. Ez a politika néhány jól definiálható pillérre épül, melyek összessége éri el a kívánt hatást. Az elsõ pillér az a szociális segélyezési rendszer, mely a segélyezetteket nem kényszeríti munka keresésére, mert megélhetésük ha szerény körülmények közt is biztosított, sõt azt fekete munkával ki is egészíthetik. Ez a rendszer életformává tette a segélybõl élést, cinikusan szembeállítva a segélyezetteket a munkából élõkkel, hisz gyakran a segélyek megközelítik a minimálbér mértékét, fekete munkával kiegészítve meg is haladják azt. A segélyezési rendszer a szavazatvásárlás központi elemévé vált. A romapolitika következõ eleme a családtámogatási rendszer. Ami a többségi társadalom számára a gyermekneveléshez elégtelen (családi pótlék, gyed, gyes) vagy legalábbis szûkös egy a nyomorszintet meghaladó életszínvonal fenntartásához, és ezért a családokat munkavégzésre készteti, az a roma társadalom számára megszo- 14 SzG 2009/1

17 VILÁGHELYZET kott, alacsonyabb életszínvonal eléréséhez éppen elegendõ. Hasonlóan mûködik a lakásépítési támogatás, a szocpol, melynek összege nem elegendõ egy elõírásoknak megfelelõ lakóépület megépítéséhez, azonban egy alacsony igényszintû kvázi lakóházhoz igen. A két utóbbi rendszer a gyermeknemzést megélhetési célú tevékenységgé teszi, abszurd következményekkel. A sokgyermekes roma családok segélyekbõl származó jövedelme magasabb, mint a munkából élõk legális jövedelme. Ez szociális feszültségek forrása a vidék falvaiban. A rendszer eredménye a romák növekvõ és a többségi nemzet csökkenõ létszáma. Hogy a gyermekek világrahozatala a romák nagy része számára nem megfontolt és felelõs döntés, de legalábbis alázatos elfogadás eredménye, hanem megélhetést szolgál, azt igazolja az a tény, hogy sok gyermek állami gondozásba kerül, mivel családja nem vállalja felnevelését. Ha pedig vállalja, sok esetben nem teljesíti azt. A romáknál általános adottságként megfigyelhetõ korai nemi érés, a megfelelõ erkölcsi és általános nevelés elégtelen volta következtében gyakori a kiskorú terhesség, legutóbb egy 11 éves kislány példája döbbentette meg a közvéleményt. A különbözõ népek temperamentumával, karakterével való visszaélés, manipuláció régóta eszköze az angolszász világpolitikának. Ennek lepárolt és helyi adottságokra alkalmazott változata az SZDSZ által közvetített és a szocialistákkal közösen végrehajtott magyarországi romapolitika. A roma nép sajátos temperamentummal, szokásokkal bír. Gyermeki lelkületû, hiszékeny, érzelmei, indulatai könnyen elragadják. Kevés kivételtõl eltekintve képtelen bánni a pénzzel, ezért a hagyományos együttélés során a munkadíj kifizetésének ehhez a népi karakterhez idomuló formái alakultak ki: a természetbeni juttatás és a napi vagy heti fizetés, illetve a kizárólag alapvetõ fogyasztási cikkekre beváltható utalvány. Ezekkel az eszközökkel lehet elkerülni, hogy a kereset a fizetésnapon a kocsmában landoljon, mert a roma ember számára a fizetés ünnep. A szociális segélyezési rendszerbõl ez az elem hiányzik, legfeljebb az önkormányzatok egyedi rendelkezések által részesíthetik természetbeni juttatásban az érintett családokat gyermekeket. A pénzzel való bánásmódra való képesség hiánya nyit teret az uzsorakölcsönök elterjedésének, melyet bûnözõi csoportok vezényelnek, adósságcsapdába hajtva és félelemben tartva a romákat. A romák többsége nincs a rendszeres munkához szokva, az idõbeni tervezés képességét közülük kevesen sajátították el. Lassan egy generáció nõ föl, aki sohasem dolgozott, esélye sem volt rá, hogy e képességet elsajátítsa. Csoportlélek által összefogott közösségben léteznek, melybõl a kiszakadás számukra elviselhetetlen. Éntudata csak kevesüknek fejlett azoknak, akik kiszakadtak a közösségbõl. Az individualizációs folyamat, mely az európai népek többségénél az elmúlt évszázadok alatt túlnyomórészt lezajlott, náluk még alig kezdõdött el, szinte megrekedt egy archaikus közösség formájában, legyen az a család vagy egy bûnözõi csoport. A roma gyermekek fogékonyak, képesek a tanulásra, azonban amint visszakerülnek a tanulást nem inspiráló otthoni környezetbe, a szerzett tudás gyorsan elillan. A tartós tudás megszerzéséhez megfelelõ iskolák kellenek. Ha nincs meg az otthoni háttér az iskola elvégzéséhez, ha eleve nem járnak iskolába, vagy ha csak adminisztratív kényszer hatására járnak is, az oktatás eredménytelen. Tartós eredményre ez esetben csak bentlakásos iskola által lehet jutni. Azon túl, hogy e véleményt osztják a cigány tanulókkal foglalkozó pedagógusok, bizonyító erejûek Böjte atya bentlakásos iskolájának eredményei. Magyarországon nincsenek vándorcigányok, azonban többségük nem képes a lakhatás szokványos formáit gyakorolni, egy épületet megfelelõen megépíteni és fenntartani. Alacsonyabb komforttal is megelégszenek, ami azonban az érvényes hatósági-közegészségügyi elõírásokkal ellentétes. Mivel ezek a körülmények is feszültség forrását képezik a szomszédos, nem roma lakosság körében, újabb eszköz az intoleranciával vádaskodók számára, ha a helybeliek ódzkodnak a roma szomszédságtól. Ezt a gyermeki lelkületet ki lehet használni választási ígéretekkel, szavazataikat fillérekért meg lehet vásárolni. Mivel a bûnözésbe a roma társadalom jelentõs része a munkalehetõségek hiányában belekényszerül, a romapolitika következõ pillére a megélhetési bûnözés kategóriájának bevezetése (a fogalom Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszterhez köthetõ), mely burkolt morális felmentést ad a lopás, rablás alól. Ezt a szemléletet egészíti ki a pozitív diszkrimináció gyakorlata és a kisebbségvédelem retorikája, mely féket tesz az igazságszolgáltatás és a rendõrség kezére egyfelõl, a háttértámogatást érezve azonban felerõsíti a közmorál és a törvények ellen vétõk hangját. Ennek eredménye a segélyekért a hivatalokban követelõdzõk magabiztos hangja, a növekvõ erõszak, a mindennapos lopások, betörések, a többségi lakosság fenyegetettsége, a visszaesõ SzG 2009/1 15

18 VILÁGHELYZET bûnözés és a közlekedési baleseteket követõ, már sorozatossá vált lincselések (Olaszliszka, Mezõfalva). És ide köthetõ a cigány maffia kiépülése is, mely az uzsorakölcsönök rendszerét, a kábítószer-kereskedelmet, a prostitúció egy részét és a színesfémlopásokat irányítja. A rendõrség nem tölti be feladatát, az állampolgárok védelmét. A bûnözõk társadalmi csoportján belül jól elkülöníthetõ csoportok vannak világszerte, akikkel a rendõrségen belül speciálisan felkészült apparátusok foglalkoznak. Más módszereket és szakismereteket igényel a szervezett bûnözésen belül az ukrán, a kínai vagy az olasz maffia. A cigány származású bûnözõkkel összefüggésben is vannak jól elkülöníthetõ ismeretek, bûnfelderítési technikák. A cigánybûnözés kifejezés, sõt újabban a cigány származásra való utalás azonban varázseszközként mûködik. Aki bûnözõkkel összefüggésben használja ezek bármelyikét, az magára vonja a rasszizmus vádját, 1 hogy ti. nem lehet általánosítani, a cigány származást a bûnözéssel azonosítani. Valóban, a cigány kifejezés nem válhat a bûnözés szinonimájává, a cigányok elleni gyûlölet szítása pedig veszélyes játék. A csúsztatás azonban jól megragadható, ahogy a mögötte álló szándék is. A módszer mára az abszurditásig fokozódott: jogvédõk kifogásolták egy bûnözõi csoport személyleírásában a már amúgy is virágnyelven megfogalmazott jellemzõket: sötét bõrszín, cigány jellegû megjelenés. A manipuláció e szélsõséges formája a roma bûnözõket a rendõrök számára érinthetetlen és veszélyes elemekké tették, nem csoda, ha vonakodnak intézkedni, mert testi épségük és állásuk egyaránt veszélybe kerülhet. Ezen a helyzeten az a jogos törekvés sem segít, hogy megindult a roma származású rendõrök képzése. A rendõrség kiemelése a politikai befolyás alól, tekintélyének helyreállítása és alkalmassá tétele feladatainak ellátására továbbra sincs napirenden. A többségi társadalomban növekvõ feszültségek készítik elõ a terepet a következõ lépésekhez. A roma népesség szaporodási rátája igen magas. A statisztikák ellentmondóak, létszámukat re becsülik, de forgalomban vannak az egymillió fõt is meghaladó becslések. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy az öt év alatti korcsoport 50%-a roma. Akármennyi is a létszámuk, a tendencia egyértelmû. Belátható idõn belül döntõ tényezõvé válnak. Ha politikai manipuláció eszközeivé teszik õket, bármi elképzelhetõ, ami a háttérbõl irányítók számára kívánatos cél vagy eszköz. A Magyar Gárda szerepe Erre a helyzetre épül a Magyar Gárda ellentmondásosnak látszó, bár egyértelmû koncepciója. Régóta a levegõben van egy nemzetõrséghez hasonló önvédelmi testület felállításának igénye, mely a hadsereg tervszerû leépítése és a rendõrség tehetetlensége, politikai befolyásoltsága miatt fogalmazódik meg a védelem nélkül maradt lakosság körében. A külsõ érdekeknek alávetett gyarmati nyilvános politikában erre nem nyílt lehetõség: a Fidesz emlegette egy hasonló funkció igényét, de a megvalósításhoz nem volt se ereje, se lehetõsége. Ennek következtében parlamenten kívüli radikális jobboldali erõk közremûködésével jött létre a Gárda, mely hangoztatott karitatív jellege ellenére olyan arculatot választott fekete egyenruha, karszalag, mely ijesztõ és valóban emlékeztet a nyilasokra, mintegy tálcán kínálva az ellenzõknek az analógiát. Nem kétséges, hogy a Gárda alapítása nem a magyar nemzet érdekének megfelelõen történt, a szándékot sikerült eltéríteni, és bármikor kompromittálhatóvá tenni. A nemzetközi sajtó színterén már jól elõkészítették a terepet erre. Mire jó a Magyar Gárda? Szerepe nem a nyilasveszéllyel való állandó riogatás alapjaként, hanem egy távlatosabb cél érdekében fontos. Érdemes visszatekintenünk a Koszovó-knowhow-ra. Ott az albán lakosság szolgált eszközként a szerbek kiûzésére és kisebbségbe szorítására. Míg nem voltak jelen külsõ befolyásoló hatalmak, nem volt a szerbek és az albánok közt konfliktusig menõ feszültség. Mivel Magyarország életét külsõ hatalmak irányítják, a cigányság stabil szaporulata és a magyarság fogyó létszáma egy kiprovokált etnikai polgárháborút vetít elõre, akár egy-két évtizeden belül. Koszovóban az amerikai finanszírozású, csempészekbõl és terroristákból verbuvált UCK szabadcsapatai kezdték meg a szerb lakosság provokálását, melyre Miloševi rendõrsége válaszolt, ezzel kezdõdött az a véres történet, mely a Szerbia ellen viselt háborúhoz és Koszovó már szinte véglegesnek tekinthetõ elszakításához vezetett. A cél a szerbség térdre kényszerítése, az euroatlanti szférába toloncolása és morális megalázása, évszázadokig ható sérelmek elültetése árán. A Magyar Gárda szerepe nem más, mint az, hogy életre hívja a Roma Gárdát. Kolompár Orbán, az SZDSZ által irányított, korrupt roma vezetõ már tett utalást egy roma önvédelmi gárda felállítása iránti igényre. A Roma Gárda létre fog jönni, lehet, hogy e cikk megjelenésekor már 16 SzG 2009/1

19 VILÁGHELYZET valóság. Ha létrejött, bármikor számítani lehet további kétoldali provokációkra, mellyel ki lehet kényszeríteni a Magyar Gárda erõszakos cselekményeit vagy a két gárda összecsapását. És akkor elszabadul a pokol. Ez a pokol fog alapot teremteni elsõként a karhatalom erõszakos fellépésére a lakosság ellen a 2006 õszén begyakorolt módon, majd késõbb, szükség esetén nemzetközi béketeremtõ vagy békefenntartó erõk bevetésére. Miért, milyen célból van egy ilyen forgatókönyvre szükség, és mikor várható bekövetkezte? Közép-Európa jövõje Az anglo-amerikai világpolitika számára egy önálló Európa gazdasági és hatalmi konkurenciát jelent, és akadályt az oroszok feletti ellenõrzés megszerzésében. Ezért fokozottan ellenérdekelt egy erõs Közép-Európa létezésében, illetve mivel a két világháború háborús céljainak megfelelõen Közép-Európa szétzúzása és legyengítése már megtörtént újjászületésének megakadályozásában. Ezt szolgálja az az Amerika által vindikált jog, mely a NATO-n keresztül biztosít lehetõséget az intervencióra, hogy a régen megfogalmazott célt fenntarthassa: To keep America in, to keep Russia out and to keep Germany down. Ebben Németország féken tartása mellett fokozottan fontos a rebellis magyarok nyomás alatt tartása, mivel õk képesek a Kárpát-medencében egy erõs hatalom megformálására és mûködtetésére. A magyarok megerõsödése megelõlegezheti az eltiport Közép-Európa feltámadását, azét a Közép-Európáét, mely az Európai Uniót korábban, kicsiben, de sokkal példaszerûbben létrehozta ez volt a Monarchia, lehetõvé téve népek békés egymás mellett élését egy birodalmon belül, amire azóta sem volt példa. A féken tartás eszközéül ezúttal a cigányság lett kiválasztva. Az a cigányság, aki sokat szenvedett és sok áldozatot vállalt ezért a hazáért, és akiknek vére nem drága azok szemében, akik ma jogvédõként tündökölnek és asszisztálnak a cigányság és a magyarság közös történelme legnagyobb katasztrófájának elõkészítéséhez. Hogyan elõzhetjük meg a közelgõ tragédiát? A megoldás alapja a kulturális autonómia, a jog elõtti egyenlõség és az állam feladatának helyreállítása, valamint a romáknak a gazdaságba történõ visszaillesztése lehet, egy valódi európai szellemiség alapjaira épülõ, pozitív program által. Ennek elemei egy új szociális rendszer felállítása, párhuzamosan a cigányság felemelkedését szolgáló lépéssorozattal, megfelelõ oktatási rendszerrel és egy olyan népesedési politikával határon belül és kívül, mely nem a romák ellenében mûködik, de megkönnyíti a gyermekvállalást azok számára, akik felelõsen teszik azt, és megszünteti a megélhetési gyermeknemzést. Ez a népesedési politika nem valami rafinált megoldási csomagot jelent mondjuk a szlovák sterilizálási politika felpuhított változatát, lényege egyszerûen megfogalmazható: ismét élhetõ hellyé kell tenni a Kárpát-medencét, valamennyiünk számára. A magyar gazdaság számára létkérdés a munkaképes korú és megfelelõen képzett népesség növekedése, majd bevonása a munkavégzõk körébe: ez egyfelõl a felemelkedés lehetõségét hordozza körülbelül egymillió új munkahely teremtése adhat alapot erre (a rendszerváltáskor megszûnt vállalatokkal elvesztett munkahelyek pótlásáról van szó), másfelõl a lakosság elöregedése miatt a nyugdíjrendszer várható összeomlását csak ez képes megakadályozni. Egy képzetlen, segélyen élõ tömeg növekedése, párhuzamosan egy elöregedõ társadalommal csak az összeomlás felé vezet. A lényeg mégsem ez, noha e lépések megtétele elengedhetetlen. Fel kell ismernünk, kik irányítják a fõ folyamatokat, amihez eszközül használnak népcsoportokat, jelesül a cigányokat. A felismerés már fél gyõzelem. Ez az erõ Közép-Európa tartós feszültséggóccá alakításában érdekelt, amint ez a terület önállósodni, talpra állni, megerõsödni akar. Megfontoltságot, rálátást és távlatokban való gondolkodást igényel, hogy elkerüljük az itt élõ népek, nemzetiségek összeugrasztására irányuló új és újabb kísérleteket. A délszláv háború és Koszovó példája mutatja, mennyire nehezen is sikerül mindez. A kiút keresése a cigányok valódi érdekeit felismerõ, felelõs vezetõikkel való összefogás nélkül lehetetlen. Érdekeink közösek, hogy kivédhessük a népeinket egymás ellen kijátszó hatalmak törekvéseivel szemben. Ha ezt ma elmulasztjuk, rövidesen vérrel fogunk a mulasztásért fizetni. Lassan összeáll a kép. Sok tiltakozás zajlik napjainkban, de minden demonstráló, tiltakozó az õt érintõ partikuláris ügyért lép fel, s kevesekben rajzolódik ki a folyamat egészében felismerhetõ tervszerûség. Teljes leltárra nem vállalkozhatunk, csak a napokban zajló folyamatokat érdemes áttekinteni, mely a mintegy húsz éve megkezdõdött rendszerváltás óta tart és végéhez közeledik. Az állami SzG 2009/1 17

20 VILÁGHELYZET vállalatokat a használati tulajdonná alakítás helyett privatizálták. Az ideológiai alátámasztás a mûködõ tõke bevonása volt, amely folyamatos profitkivonást megvalósító, külföldi tulajdoni dominancia megteremtését célozza, mely bármikor mozgósítható, az országból napok alatt kiköltöztethetõ ipart jelent. Sok multi csak egyéves stratégiákat tervez, hogy bármikor távozhasson, minimális veszteséggel. Az utolsó elõtti fontos lépés a közszolgáltatások privatizációja. Az energiaszektort már privatizálták, ott azóta profitmaximalizálás mellett monopóliumok épültek ki. Az MVM és a MAVIR privatizációja még várat magára, ez a stratégiai fontosságú ellátórendszer egészének idegen kézbe adását jelenti. Az egészségügybe bevonandó profitelv megvalósítása a civil ellenállás következtében átmenetileg megakadt. A 2007-ben meghozott vagyontörvény a nemzeti vagyont alkotmányellenesen a kormány rendelkezésébe utalta és eladhatóvá tette úgy, hogy a vagyontárgyakról leltár és értékelés sem történt. Ez a lépés készítette elõ az ún. Új Tulajdonosi Programot, mely névleg az egyszerû állampolgár tulajdonhoz jutását segítené, azonban a vagyon mindössze 30%-a juthat kisrészvényesekhez, a többi esetében stratégiai befektetõkre számítanak. Jól látható, hogy ez is alibiprogram, a kisrészvényesek sem tulajdonhoz, sem osztalékhoz nem fognak jutni, viszont könnyedén kivásárolhatóak lesznek. A nemzeti vagyon most eladhatóvá tett részéhez tartoznak a regionális vízmûvek. Az energia és a termõföld után ez a legfontosabb stratégiai ágazat, aminek birtoklásával térdre lehet kényszeríteni egy országot. Az öt vízmûvet elõször egyesítenék egy részvénytársasággá, majd tõzsdére akarják vinni, ahol stratégiai befektetõkre számítanak. A hírre 300 vidéki önkormányzat azonnal reagált: bejelentette igényét a vízmûvek tulajdonjogának térítésmentes átengedésére, ezt azonban a vagyonkezelõ hónapok óta szabotálja. Erre tekintettel elsõként Tatabánya bejelentette vételi szándékát, melyet ha el kívánják adni nem utasíthat el a vagyonkezelõ. Ha az önkormányzatok törekvése eredményes lesz, sikerülhet megakadályozni a stratégiai fontosságú vízmûvek átengedését idegen tõkés csoportok részére, és megõrizni köztulajdonban. Az utolsó fázis a földpiac megnyitása ben. A földek eladása, azaz spekulánsok kezére juttatása a parasztságnak a tulajdonosi körbõl való kiszorításával már befejezõdni látszik, a Nemzeti Földalap álintézménye csak tõkeerõs érdekcsoportok számára tette hozzáférhetõvé a gazdátlanná váló földeket. A recept mindig azonos: a privatizálásra kiszemelt vagyontárgy, cég stb. értékét elõször le kell rontani, vagy ha nyereséges, akkor áron alul eladni nemzetközi befektetõi csoportoknak, illetve sokszor állami tulajdonú cégeknek. Az új tulajdonos vagy monopolhelyzetet szerez, és extraprofitot hajt, vagy piacvásárlást valósít meg, és elõször veszteségessé alakítja, majd felszámolja a mûködõ termelõ vagy szolgáltatóüzemet (legutóbbi példák: a nyereséges Budapest Airport az eladását követõ egy év alatt veszteséges lett; további példa a MÁV Cargo stb.). A folyamat a törvények és az alkotmány szisztematikus áthágásával valósul meg. A kormány zavartalanul és nyugodt magabiztossággal hajtja végre feladatát. Miért e nyugalom? Jól tudják: addig maradhatnak hatalmon, míg a közvagyon eladása be nem fejezõdik. Megbízatásuk addig tart, a politikai cirkusz tehát a feladat végrehajtásáig folyamatos lesz. Két évünk maradt. Utána már lényegtelen lesz, ki alakít kormányt, a mozgástér végérvényesen beszûkült, megszûnt. Ha nincs hazai tulajdon, a befektetõi tõke napok alatt való kivonásával bármely kormány térdre kényszeríthetõ lásd Izland példáját. Oroszországot is képes volt megingatni a grúz támadás utáni tõkekivonás, de az oroszok pozíciói erõsek. A magyarországi folyamat lassabban, körülményesebben zajlik, mint Koszovó esetében, de célja ugyanaz: egy tulajdon nélküli, kiszolgáltatott népesség, bármikor lángra lobbantható feszültséggócokkal. Az etnikai konfliktus még várat magára. A tervet az ország féken tartására azonban hosszú távra tervezték. A történet még nem ért véget. És nem szabad elfelejtenünk, nem (csak) Magyarországról van szó. A tét Európa jövõje. S ma Európa sorsa a világ sorsát jelenti. Jegyzetek 1 Legfrissebb példa a Borsod megyei rendõrkapitányság egyik leváltott, majd a társadalmi tiltakozás hatására tisztségébe visszahelyezett parancsnokának esete, aki azzal a megállapításával vált a támadások célpontjává, hogy közölte: egy adott idõszakban elkövetett bûncselekmények elkövetõi 100%-ban cigány származásúak voltak. A független rendõrszakszervezet szerint a leváltás politikai nyomásra történt meg sem várva, hogy lezáruljon a vizsgálat. 18 SzG 2009/1