A katekolaminerg idegsejtfenotipus és neurotranszmisszió molekuláris biológiája
|
|
- Ignác Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A katekolaminerg idegsejtfenotipus és neurotranszmisszió molekuláris biológiája Sperlágh Beáta Celluláris és molekuláris neurobiológia PhD kurzus, , MTA KOKI
2 Előadásvázlat Alapok I. Noradrenalin II. Dopamin Amire koncentrálni fogok: gének, fehérjék, betegségek, gyógyszerek.
3 Alapok: Katekolaminok definíciója = di-ortohidroxifeniletilamin
4 Alapok: Neurotranszmitter kritériumok Szintézis és tárolódás az idegvégződésben ingerlésfüggő felszabadulás hatás a posztszinaptikus receptoron inaktivációs mechanizmus
5 A központi idegrendszer neurotranszmitterei és működési időskálája Serkentő: 70% Gyors Excitátoros aminosavak 90% glutamát aszpartát homociszteát Acetilkolin nachr Szerotonin 5-HT3 ATP P2 Lassú Metabotróp glutamát mglur Noradrenalin Dopamin Hisztamin Peptidek: VIP, CCK, orexin, somatostatin, neurokininek, stb. Gátló 30% GABA Glicin (gerincvelő) Acetilkolin machr Noradrenalin Szerotonin dopamin kannabinoidok Diffúzibilis mediátorok NO, CO
6 Előadásvázlat Alapok I. Noradrenalin II. Dopamin Hol neurotranszmitter a noradrenalin? 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív idegrendszer szimpatikus posztganglionáris rostok X. Mindkettő
7 Közös jellemzők: 1. Jól körülhatárolható magokból indulnak ki Centrális noradrenerg pályák 2. Nagy agyterületek diffúz beidegzését adják 3. Dúsan arborizáló axonjaikon nagyszámú varikozitás található, melyeknek jelentős része nem alakít ki szinapszist (NEM-SZINAPTIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK, Vizi, 1984) 4. A felszabadult transzmittert nagy affinitású uptake rendszerek távolítják el az extracelluláris térből Fontosabb funkciók Hangulat - kedélyállapot Alvás-ébrenlét, éberség Táplálékfelvétel Szenzoros működések Vérnyomás szabályozás
8 [Ca 2+ ] i CAM A noradrenalin és a dopamin bioszintézise a-methyl-paratirozin citoplazma fluorodopa carbidopa reserpin tetrabenazin vezikula
9 A tirozin hidroxiláz enzim aktivitásfüggő szabályozása
10 A tirozin hidroxiláz enzim kimutatása
11 A dopamin béta hidroxiláz enzim kimutatása
12 A noradrenerg transzmisszió és befolyásolási lehetőségei
13 A noradrenalin felszabadulása lehet A. vezikuláris [Ca 2+ ] o -függő TTX-szenzitív Richter et al., Neuropharmacology, 2012
14 A noradrenalin felszabadulása lehet B. transzporter mediált [Ca 2+ ] o -független TTX-inszenzitív hőmérsékletfüggő Milusheva et al., Neuroscience, 2003
15 A noradrenalin plazmamembrán és vezikuláris transzporterei Uptake 1 Uptake 2 Vesicular Transport of noradrenaline (rat heart) V max (nmol/g per min) K m (μmol/l Specificity NA > A > ISO A > NA > ISO NA = A = ISO Location Neuronal membrane Non-neuronal cell membrane (smooth muscle, cardiac muscle, endothelium) Other substrates Inhibitors Methylnoradrenaline Tyramine Adrenergic neuron-blocking drugs (e.g. guanethidine) Cocaine Tricyclic antidepressants (e.g. desipramine) Phenoxybenzamine Amphetamine (+)-Noradrenaline Dopamine 5-HT Histamine Normetanephrine Steroid hormones (e.g. corticosterone) Phenoxybenzamine Synaptic vesicle membrane Dopamine 5-HT Guanethidine MPP + Reserpine Tetrabenazine
16 A noradrenalin transzporter (NET) MAT Gene Size Human Chromosome DAT hdat 620 amino acids 5p15.3[2] SERT hsert 630 amino acids 17q11.2[2] NET hnet 617 amino acids 16q12.2[2] Na + /Cl - függő equilibratív transzporter Szubsztrátja: noradrenalin, amfetamin, metamfetamine, MDMA (extasy), cocaine, ritalin, 6-hydroxidopamine működése kétirányú
17
18 A monoamin transzporterek csereszabatosak
19 A noradrenalin metabolizmusa
20 A MAO és a COMT Adrenaline or noradrenaline to 3,4-Dihydroxymandelic acid Metanephrine or normetanephrine to vanillylmandelic acid (VMA) Dopamine to dihydroxyphenylacetic acid 3-Methoxytyramine to homovanillic acid Dopamine 3-Methoxytyramine DOPAC HVA (homovanillic acid) Norepinephrine Normetanephrine Epinephrine Metanephrine Dihydroxyphenylethylene glycol (DOPEG) Methoxyhydroxyphenylglycol (MOPEG) 3,4-Dihydroxymandelic acid (DOMA) Vanillylmandelic acid (VMA)
21 Adrenerg receptorok felosztása α: noradrenaline > adrenaline > isoprenaline β: isoprenaline > adrenaline > noradrenaline α 1 α 2 β 1 β 2 β 3 Second messengers and effectors PLC activation camp camp camp camp IP 3 DAG Calcium channels Potassium channels Ca 2+ Agonist potency order NA A > ISO A > NA > ISO ISO > NA > A ISO > A > NA ISO > NA = A Selective agonists Phenylephrine, methoxamine Clonidine, clenbuterol Dobutamine, xamoterol Salbutamol, terbutaline, salmeterol, formoterol BRL Selective antagonists Prazosin, doxazosin Yohimbine, idazoxan Metaoprolol, atenolol Butoxamine
22 Centrális adrenerg receptorok funkciói Prefrontális kéreg: figyelem, kognitív funkciók, memória Agytörzs: vérnyomásszabályozás, alvásébrenlét Limbikus rendszer: hangulat
23 A noradrenerg transzmisszió betegségei A depresszió kórformái Előfordulás: kb. 5-10% A. Unipoláris reaktív (50-60%) endogén (25%) genetikus halmozódás B. Bipoláris (10-15 %) Lényege: A kedélyállapot kórós eltolódása negatív/pozitív irányban SNP: Case-control, asszociációs vizsgálatok, GWAS Meta analízisek Meta analízisek összevetése Kandidáns gének:. 5-HTTLPR, HTR1A, TPH1, COMT, DAT1, DRD4
24 A katekolmainerg transzmisszió betegségei Gatt et al., J. Psychiatry Res, 2014
25 A depresszió tünetei Depresszió Mánia Pszichés Lehangoltság Pesszimizmus Bűntudat Felhangoltság Optimizmus Fokozott önértékelés Kritikátlanság Pszichomotoros Cselekvési gátoltság Iniciatíva szegénység Étvágy Szexualitás Alvászavar Hiperaktivitás Agresszivitás, intolerancia Étvágy Fokozott szexualitás Alvászavar Hospitalizáció Szuicidum veszély Hospitalizáció Közveszélyesség, agresszió
26 A depresszió fontosabb hipotézisei Monoamin (1965) HPA axis (1985) Citokin (1999) Neuroplaszticitás (2003) Neurodegeneratív (2005) Network (2007) Glutamát Belmaker, RH; Agam, Galila New England Journal of Medicine. 358(1):55-68, January 3, Maletic et al,, Int. J. Clin. Pract,.2007 From Sanacora et al. Nat. Rev Drug Disc. 2008
27 A monoamin hipotézis: érvek és ellenérvek
28 A depresszió modellezése állatkísérletekben Behavioral despair anhedonia szorongás
29 A depresszió modellezése állatkísérletekben
30 A transzporter gátló antidepresszánsok hatásmechanizmusa
31 Centrális dopaminerg pályák Fontosabb funkciók Motoros működések kéreg alatti kontrollja Viselkedés Önjutalmazási-büntetési rendszer Hormonszekréció Hányás
32 A dopamin és újrafelvétele és metabolizmusa DAT
33 Kórós dopamin metabolizmus
34 Dopamin receptorok felosztása D 1 type D 2 type Distribution D 1 D 1 D 5 D 2 D 3 D 4 Cortex Limbic system Striatum Ventral hypothalamus and anterior pituitary Agonists Dopamine + (low potency) + (low potency) Apomorphine PA (low potency) PA (low potency) Bromocriptine PA (low potency) PA (low potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) + (high potency) Antagonists Chlorpromazine Haloperidol Spiperone Sulpiride Clozapine Signal transduction Increase camp Increase camp Decrease camp and/or increase IP 3 Decrease camp and/or increase IP 3 Decrease camp and/or increase IP 3 Effect Mainly postsynaptic inhibition Mainly postsyn aptic inhibitio n Pre- and postsynaptic inhibition Stimulation/ inhibition of hormone release Pre- and postsynaptic inhibition Stimulation/ inhibition of hormone release Pre- and postsynaptic inhibition Stimulation/ inhibition of hormone release
35 Dopamin receptorok D1 receptor D3 receptor
36 Az dopaminerg rendszert érintő neurodegeneratív betegségek
37 Parkinson kór Lényege: a nigrostriatális dopaminerg pálya degenerációja Oka: idiopathiás vagy szekunder (gyógyszer indukált, MPTP, rotenon) Jellege: krónikus, progresszív, időskori Legfontosabb tünetek Nyugalmi tremor Izomrigiditás Bradykinesia vagy akinesia Poszturális instabilitás Finomkoordináció zavara Dementia, depresszió nem szükségszerű Szövettani jellegzetesség: Lewy-testek Neurokémiai elváltozások: striatális dopamin tartalom dopamin felvétel
38 A Parkinson kór kialakulásában szerepet játszó tényezők Környezeti rizikófaktorok: Rotenon, paraquat, MPTP Genetikus prediszponáló faktorok: a-synuclein, parkin, ubiquitin hidroláz mutáció Mitokondriális diszfunkció Abnormális proteinek aggregációja Kóros protein oxidáció/nitráció Nigrostriatális dopaminerg pálya szelektív degenerációja Extrapiramidális mozgásszervi tünetek
39 Antiparkinzon gyógyszerek
40 Tünetei Pozitív Érzékelés zavarai Hallucinációk Téveseszmék Elidegenedési élmény Gondolkodás zavarai Inkoherencia Dezorganizáció Kognitív deficit (nem feltétlen) Viselkedés zavarai Pszichomotoros nyugtalanság Inadekvát viselkedés Skizofrénia Előfordulás: 1%, herediter, fiatal felnőttkor Jellege: krónikus, progresszív, nem neurodegeneratív Negatív Érzelmi-hangulati élet zavarai Érzelmi elsivárosodás Anhedonia Viselkedés zavarai Indítékszegénység (katatónia, stupor) aszociabilitás
41 A skizofrénia dopaminerg hipotézise
42 Social interaction freqvency Social interaction time (%) Stereotypia (score) Central area (LineX) Locomotion (LineX) Ataxia (score) PCP indukált schizophrenia modell egérben ** *** *** *** ** ** 1.0 *** P2rx7 +/+ P2rx7 -/- *** *** P2rx7 +/+ P2rx7 -/- * *** *** *** P2rx7 +/+ P2rx7 -/- *** 6 0 P2rx7 +/+ P2rx7 -/- *** 25 ** * *** *** P2rx7 +/+ P2rx7 -/- 0 P2rx7 +/+ P2rx7 -/-
43 A D2 receptor antagonizmus és az neuroleptikus potenciál korrelációja Egyéb receptorok szerepe: D3, D4, D5, 5-HT2A/C, NMDA
44 Cariprazine: egy új magyar dopaminerg gyógyszer D2 és D3 parciális agonista 5HT1A antagonista Skizofrénia és bipoláris mánia
45 Vannak-e nem katekolaminerg transzmitterek a katekolaminerg neuronokban? 1. Purinok IGEN!!! 3. Aminosavak 2. Peptidek Pl. NPY
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA szkizofrénia dopamin elmélete. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt.
A szkizofrénia dopamin elmélete Az antipszichotikumok kutatása Gyertyán István Richter Gedeon NyRt. Preklinikai és klinikai neuropszichofarmakológia és pszichofarmakogenetika. Dr. Bagdy György Skizofrénia
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenPszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai
Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenNeurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ NEUROKÉMIAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA OTKA T 46827. Zárójelentés. Témavezető: Dr. Kiss János (MTA KOKI, Budapest)
A DEPRESSZIÓ NEUROKÉMIAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA OTKA T 46827 Zárójelentés Témavezető: Dr. Kiss János (MTA KOKI, Budapest) A depresszió korunk egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Epidemiológia
RészletesebbenKolin-acetiltranszferáz
Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz
RészletesebbenA MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK
MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK DR. KISS JÁNOS MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Gyógyszerkutatási
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenTartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek
RészletesebbenKorai stressz és sérülékenység. Tóth Máté, PhD MTA KOKI Magatartás Neurobiológia Osztály
Korai stressz és sérülékenység Tóth Máté, PhD MTA KOKI Magatartás Neurobiológia Osztály Korai stressz és sérülékenység + = Biológiai dinamika folyamatos kölcsöhatásban akörnyezettel Pszichiátriai zavarok
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenInterneurális kommunikáció
Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenAz elme betegségeinek molekuláris biológiája
1 Az elme betegségeinek molekuláris biológiája 1. Szorongás A félelem egy adaptív válasz a fenyegető szituációkra: elkerülni a veszélyes helyzeteket. A nem megfelelő vagy eltúlzott félelmi reakciók vezetnek
RészletesebbenA központi idegrendszer funkcionális anatómiája
A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenA tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,
A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenGyermekkori hiperaktivitás és magatartászavarok diagnosztikája
Gyermekkori hiperaktivitás és magatartászavarok diagnosztikája Dr. László Zsuzsa Klinikai szakpszichológus Viselkedésterapeuta Fimota Központ 1062 Budapest Bajza utca 68. T: 30 92 10 352 www.fimota.hu
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenA [ 3 H]glutamáttal előinkubált hippokampusz szeletből mind az ATP (EC 50 = 5 mm, maximális hatás 10 mm-nál), mind a BzATP; (EC 50 = 0.
ZÁRÓJELENTÉS A Purinerg receptorok által közvetített hatások komplex vizsgálata új neuroprotektív terápiás lehetőségek elméleti alapjai című OTKA témáról 1. P2X 7 receptor eloszlás vizsgálata a központi
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenPopulációgenetikai vizsgálatok eredményei hangulatzavarokban. Képalkotó vizsgálatok alkalmazása a neuropszichofarmakológiában
Populációgenetikai vizsgálatok eredményei hangulatzavarokban Képalkotó vizsgálatok alkalmazása a neuropszichofarmakológiában Juhász Gabriella Semmelweis Egyetem, GYTK, Gyógyszerhatástani Intézet Neuroscience
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program
Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 928 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000007928T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 928 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 84994 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenA függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.
A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenAZ AGYI DOPAMINERG TRANSZMISSZIÓ PURIN- ERG MODULÁCIÓJA; VISELKEDÉSFARMAKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK
RÖVIDKÖZLEMÉNY AZ AGYI DOPAMINERG TRANSZMISSZIÓ PURIN- ERG MODULÁCIÓJA; VISELKEDÉSFARMAKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK KÖLES LÁSZLÓ 1,2, GEREVICH ZOLTÁN 1, KITTNER HOLGER 1, KRÜGEL UTE 1, FRANKE HEIKE 1, ILLÉS
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder
ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek
RészletesebbenPROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL
PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Dr. Borbély Éva 1 1. Mely pályarendszerekben nincs szerepe a dopaminnak a KIR-ben?
RészletesebbenAntidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben
Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Doktori értekezés Dr. Mayer Aliz Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenA függőség pszichogenetikája 2013.11.26
A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenAz alvás biológiája. Lőrincz Magor
Az alvás biológiája Lőrincz Magor mlorincz@gmail.com Alvás a. Szerepe b. cirkadián ritmusok, mechanizmusai b. elektromos jelenségek, mechanizmusai c. szabályzás d. alvászavarok Alvás a. Szerepe b. cirkadián
RészletesebbenEgy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során
Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során dr. Tóth-Vajna Gergely Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika 2017. szeptember 16. Symptoms Beteg: információ nem volt nyerhető. Mater:
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenÉrzelem és motiváció
Érzelem és motiváció Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter
RészletesebbenLukácsné Sziray Nóra
SEMMELWEIS EGYETEM SZENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Klinikai Idegtudományok AZ AGYI NORADRENERG ÉS SZEROTONERG RENDSZER LÉZIÓJÁNAK IN VIVO ÉS IN VITRO HATÁSAI PATKÁNYBAN Doktori értekezés
RészletesebbenHomeosztázis és idegrendszer
Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,
RészletesebbenAz endokrin szabályozás általános törvényszerűségei
Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
RészletesebbenDoktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
AT 1 -angiotenzin és más G q -fehérje kapcsolt receptorok hatása a CB 1 kannabinoid receptor működésére Doktori tézisek Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetők:
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi
RészletesebbenKommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
RészletesebbenSZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK
VISELKEDÉSÉLETTAN 10. ELŐADÁS SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA A szociális viselkedések a társas kapcsolat, mint jutalom Fajtársakkal kapcsolatos
RészletesebbenAz ATP és az adenozin részvétele az idegsejtek közötti kommunikációban
SPERLÁGH BEÁTA ILLÉS PÉTER Az ATP és az adenozin részvétele az idegsejtek közötti kommunikációban Az idegrendszer mûködésében alapvetõ kommunikációs forma a kémiai kommunikáció, mely a neuronokból felszabaduló
RészletesebbenA NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA. Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem OKTATÁSI SEGÉDANYAG
A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK JELLEMZŐK: Neuron pusztulás a KIR-ben. Egy speciális populáció károsodása
RészletesebbenA generalizált szorongás etiológiája és pathomechanismusa
A generalizált szorongás etiológiája és pathomechanismusa Genetikai vizsgálatok Az egyik ikervizsgálat nem talált a generalizált szorongás (Generalized Anxiety Disorder, a továbbiakban GAD) genetikai átörökítése
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenÉlvezeti szerekhez történő hozzászokás in vivo és in vitro vizsgálata
Élvezeti szerekhez történő hozzászokás in vivo és in vitro vizsgálata A neurotrophinok (pl. nerve growth factor (NGF) brain-derived neurotrophic factor [BDNF], neurotrophin-3 [NT-3], neurotrophin-4 [NT-4])
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS Neuro- és citoprotektív mechanizmusok kutatása 2003-2006. Vezető kutató: Dr. Magyar Kálmán akadémikus
ZÁRÓJELENTÉS Neuro- és citoprotektív mechanizmusok kutatása 2003-2006 Vezető kutató: Dr. Magyar Kálmán akadémikus 1. Bevezetés Az OTKA támogatással folytatott kutatás fő vonalában a (-)-deprenyl hatásmódjának
RészletesebbenGenetikai vizsgálatok
Genetikai vizsgálatok Családvizsgálatok Bottom-up Top-down Ikertanulmányok Adoptációs vizsgálatok Molekuláris genetikai vizsgálatok 1 Depresszió-Családvizsgálatok Bottom-up tanulmányok (MDD-s gyermek proband
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenPszichiátriai betegségek neuroanatómiai és neurokémiai alapjai
Pszichiátriai betegségek neuroanatómiai és neurokémiai alapjai Dr. Gazdag Gábor Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum Egyesített Szent istván és Szent László Kórház-Rendelıintézet Tartalomjegyzék Szkizofrénia
RészletesebbenSzinapszis, szinaptogenezis
Szinapszis, szinaptogenezis en passant és terminális szinapszisok parakrin szinapszis Kémiai szinapszis Jena, B.J., J. Cell. Mol. Med. Vol 8, No 1, 2004 SNARE proteins ("SNAP and NSF a>achment receptors")
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
RészletesebbenNeurobiology. Introduction to neurosciences for Cognitive MSs.
Neurobiology Introduction to neurosciences for Cognitive MSs. The Action Potential 2004 John Wiley & Sons, Inc. Huffman: PSYCHOLOGY IN ACTION, 7E Synaptic Transmission and Brain Neurochemistry Synapse
RészletesebbenIII./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok
III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok III./3.1.1. Parkinson kór A Parkinson kór a második leggyakoribb idegrendszeri betegség az Alzheimer kór után. Gyakorisága az átlagéletkor növekedésével
RészletesebbenAz idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum
Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus
RészletesebbenA SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Kántor Sándor
A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Ph.D. értekezés tézisei Kántor Sándor Témavezetők: Prof. Dr. Bagdy György és Prof. Dr. Halász Péter Semmelweis Egyetem Idegtudományok
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenAz aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás)
Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás) Az aminoxidázok két nagy csoportjának, a monoamin-oxidáznak (MAO), valamint
RészletesebbenAz addikció molekuláris neurobiológiája. Barta Csaba
Az addikció molekuláris neurobiológiája Barta Csaba Komplex jelleg: A szerfüggés etiológiája genetikai faktorok + környezeti tényezők és interakcióik családi halmozódás (Rounsaville, 1991; Luthar, 1992;
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
Részletesebben