Matematikai nyelven van írva az, jelei háromszögek, körök és más geometriai formák... G. Galilei, Il Saggiatore

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Matematikai nyelven van írva az, jelei háromszögek, körök és más geometriai formák... G. Galilei, Il Saggiatore"

Átírás

1 A Természet nagy könyve mindig nyitva áll szemünk elött, és az igaz bölcselet van megírva benne... De nem olvashatjuk azt másképp, csak ha elébb megtanuljuk a nyelvet s jeleket, mellyel íratott... Matematikai nyelven van írva az, jelei háromszögek, körök és más geometriai formák... G. Galilei, Il Saggiatore

2 Szimmetriák és csoportjaik Bántay Péter ELTE Elméleti Fizika Tanszék

3 Cél: csoportelméleti alapfogalmak megismerése. Tematika Példák csoportokra Az absztrakt csoportfogalom Kombinatorikus csoportelmélet, permutációcsoportok Szimmetriacsoportok a fizikában Ábrázoláselmélet és invariánselmélet

4 Ajánlott irodalom 1 G. G. Hall: Alkalmazott csoportelmélet. 2 W. Magnus, Obertinger: Csoportok és gráfjaik. 3 H. Weyl: Szimmetria. 4 H. S. M. Coxeter: A geometriák alapjai. 5 Wigner Jenő: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában.

5 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Szerkesztés körzővel és vonalzóval. Kitüntetett elemek: oldalak csúcspontok oldalfelező merőlegesek középpont (súlypont) Az egyenlőoldalú háromszög Háromszög = oldalak által határolt véges síkidom = csúcspontok konvex burka. Baricentrikus koordináták és alkalmazásaik (pl. fizikai kémia, ásványtan).

6 Elemi tulajdonságok Belső szögek mind megegyeznek és összegük 180. A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

7 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája Belső szögek mind megegyeznek és összegük 180. Pons asinorum Ha nem lennének egyenlők a szögek, akkor pl. a legnagyobb kitüntetett lenne, így a vele szemben lévő oldal is, de az egyes oldalakat csak a hosszuk jellemzi, ami pedig azonos. sokszögek testek és politopok

8 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Belső szögek mind megegyeznek és összegük 180. Pons asinorum Ha nem lennének egyenlők a szögek, akkor pl. a legnagyobb kitüntetett lenne, így a vele szemben lévő oldal is, de az egyes oldalakat csak a hosszuk jellemzi, ami pedig azonos. Belső szögek egyenként 60 -osak! Középpontból csúcspontokhoz húzott egyenesek szöge 120. Jellemzők egyenlősége a szimmetria jele!

9 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk Szimmetria: a sík olyan mozgása (izometriája, távolságtartó leképezése), amely a háromszög pontjainak halmazát önmagába képezi. lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

10 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Szimmetria: a sík olyan mozgása (izometriája, távolságtartó leképezése), amely a háromszög pontjainak halmazát önmagába képezi. Csúcspontok kitüntetett pontok (konvex halmaz extremális pontjai), így szimmetriák csúcspontot csúcspontba képeznek. Általában: kitüntetett elemek hasonló kitüntetett elemekbe képződnek. Középpont (súlypont) egyértelműen meghatározott, ezért minden szimmetriának fixpontja.

11 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk Izometriák eltolások (0 fixpont) algebrája sokszögek testek és politopok

12 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi Izometriák eltolások (0 fixpont) forgatások (1 fixpont) koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

13 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk Izometriák eltolások (0 fixpont) forgatások (1 fixpont) tükrözések ( fixpont) lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

14 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk Izometriák eltolások (0 fixpont) forgatások (1 fixpont) tükrözések ( fixpont) fentiek kompozíciói algebrája sokszögek testek és politopok

15 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Izometriák eltolások (0 fixpont) forgatások (1 fixpont) tükrözések ( fixpont) fentiek kompozíciói Tükrözések fixpontjai egy egyenest alkotnak, a tükrözés tengelyét; a tengely két oldalán lévő pontokat a tükrözés páronként fölcseréli. Eszerint a szimmetriák a háromszög középpontja körüli forgatások és az oldalfelező merőlegesekre vonatkozó tükrözések.

16 3 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái σ_3 realizációi koordinátatranszformációk C lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek 1 σ_1 σ_2 2 testek és politopok Szimmetriák halmaza } D 3 = {1, C, C 2, σ 1, σ 2, σ 3

17 Elemi tulajdonságok realizációi A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Szimmetria: háromszög pontjainak önmagába való leképezése. Más értelmezések más realizációk. 1 Koordináta-transzformációk 2 Lineáris leképezések (mátrixok) 3 Permutációk

18 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Koordináta-transzformációk Descartes KR: középpont az origóban, 1-es csúcspont az y-tengelyen. 1 y x 2 3

19 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Sík izometriája: ( x y ) ( x (x, y) y (x, y) koordináta-transzformáció, amelyre (x ) 2 + (y ) 2 = x 2 + y 2. Például: és C : σ 1 : ( x y ( x y ) ( x y ) ) ) ( 1 2 x 3 2 y ) 3 2 x 1 2 y Számolásokra alkalmas, hasznos a szimmetriák szorzatainak meghatározásában. Nem egyértelmű, hiszen sokféle koordinátázás lehetséges.

20 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Lineáris leképezések Koordináta-transzformációk lineárisak, azaz elsőfokúak x-ben és y-ban (konstans tag nélkül). Sík: kétdimenziós lineáris tér R felett, bázisa {e 1, e 2 }. Lineáris transzformációk jellemzéséhez elegendő ismerni a bázisvektorok képét Ae 1 = A 11 e 1 + A 12 e 2 Ae 2 = A 21 e 1 + A 22 e 2 vagyis az ( A11 A 12 ) A 21 A 22 valós elemű mátrixot!

21 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Például: és σ 1 = Általában ( A11 A 12 ( ( 1 C = A 21 A 22 ) = ) ( x x y x ) ) x y y y Lineáris leképezések kompozíciója: mátrixok szorzása. Tömörebb, kevésbé redundáns jellemzés; szorzatok számolása egyszerűbb mint általános koordinátatranszformációk esetén. Nem egyértelmű, mert sok különféle bázis választható a lineáris térben.

22 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Permutációk Szimmetria csúcspontot csúcspontba képez csúcspontok halmazának önmagára történő egy-egyértelmű leképezése (bijekciója, permutációja). Például: σ 1 : és C : Identikus leképezésnek az egységpermutáció felel meg. A legtömörebb jellemzés: sok alkalmazás szempontjából a legalkalmasabb, de nem mindig elég informatív. Nem egyértelmű, hiszen többféleképpen jelölhetjük a csúcspontokat.

23 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok algebrája Két szimmetria egymás utáni végrehajtása megint csak szimmetria a szimmetriák halmazából nem vezet ki a kompozíció művelete! Szorzótábla (véges esetben) 1 C C 2 σ 1 σ 2 σ C C 2 σ 1 σ 2 σ 3 C C C 2 1 σ 3 σ 1 σ 2 C 2 C 2 1 C σ 2 σ 3 σ 1 σ 1 σ 1 σ 2 σ 3 1 C C 2 σ 2 σ 2 σ 3 σ 1 C 2 1 C σ 3 σ 3 σ 1 σ 2 C C 2 1

24 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája Az 1 identikus leképezés a kompozíció egységeleme, azaz bármely a leképezésre 1 a = a 1 = a Minden a szimmetriának létezik inverze, azaz egy olyan a -1 szimmetria, hogy a a -1 = a -1 a = 1 sokszögek testek és politopok a 1 C C 2 σ 1 σ 2 σ 3 a -1 1 C 2 C σ 1 σ 2 σ 3 Szimmetriák bijektív (egy-egyértelmű) leképezések, és a -1 az a bijekció inverz leképezése.

25 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája Leképezések kompozíciója asszociatív művelet, azaz bármely a, b, c leképezésekre (a b) c = a (b c) Kompozíció általában nem kommutatív, azaz nem igaz feltétlenül minden a, b leképezésre, hogy a b = b a sokszögek testek és politopok Például C σ 1 = σ 3 σ 2 = σ 1 C és σ 1 σ 2 = C C 2 = σ 2 σ 1.

26 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi 1 Transzformációcsoport: leképezések olyan halmaza, amely tartalmazza az identikus leképezést, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz leképezését. koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

27 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk 1 Transzformációcsoport: leképezések olyan halmaza, amely tartalmazza az identikus leképezést, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz leképezését. 2 Mátrixcsoport: mátrixok olyan halmaza, amely tartalmazza az egységmátrixot, zárt a mátrixszorzás műveletére, és tartalmazza minden elemének inverzét. algebrája sokszögek testek és politopok

28 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok 1 Transzformációcsoport: leképezések olyan halmaza, amely tartalmazza az identikus leképezést, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz leképezését. 2 Mátrixcsoport: mátrixok olyan halmaza, amely tartalmazza az egységmátrixot, zárt a mátrixszorzás műveletére, és tartalmazza minden elemének inverzét. 3 Permutációcsoport: adott véges halmaz permutációinak egy olyan halmaza, amely tartalmazza az egységpermutációt, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz permutációját.

29 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok 1 Transzformációcsoport: leképezések olyan halmaza, amely tartalmazza az identikus leképezést, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz leképezését. 2 Mátrixcsoport: mátrixok olyan halmaza, amely tartalmazza az egységmátrixot, zárt a mátrixszorzás műveletére, és tartalmazza minden elemének inverzét. 3 Permutációcsoport: adott véges halmaz permutációinak egy olyan halmaza, amely tartalmazza az egységpermutációt, zárt a kompozíció műveletére, és tartalmazza minden elemének inverz permutációját. Feladat: ezen fogalmak közös gyökerének absztrahálása. Lényeg: kétváltozós, asszociatív és egységelemes művelet, amelyre léteznek inverzek.

30 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Sokszögek sokszög: azonos hosszúságú oldalakkal rendelkező konvex síkidom (konvexitás fontos, pl. Salamon-csillag). Gauss sokszög akkor és csak akkor szerkeszthető, ha páratlan prímtényezői mind egyszeres Fermat-prímek: 2, 3, 4, 5, 6, 8, 10, 12, 15, 16, 17 igen, de 7, 9, 11, 13, 14 nem. Egy prímszám Fermat-prím, ha 2 2n + 1 alakba írható. Ismert Fermat-prímek: 3, 5, 17, 257,

31 Kitüntetett elemek: középpont, csúcspontok, oldalfelezők. Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Szimmetriák: a sík olyan mozgásai, amelyek a sokszög pontjainak halmazát önmagába képezik. Kitüntetett elemeket azonos típusú elemekbe képezik. Középpont fix, és csúcspont csúcspontba, valamint oldalfelező oldalfelezőbe képződik n darab középpont körüli forgatás ( 2π n többszörösével) egész számú n darab tükrözés (oldalfelezőkre, illetve a középpontot valamely csúcsponttal összekötő egyenesekre). n-szög szimmetriacsoportja: D n az n-edfokú diédercsoport, C n a forgási szimmetriák alcsoportja.

32 politop Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi Hipersíkok által határolt konvex d dimenziós térrész, melynek az egyes határoló hipersíkokkal vett metszetei egymással egybevágó (d 1) dimenziós szabályos politopok. koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája Kepler: végtelen d dimenziós politop (d-1) dimenziós szabályos csempézés (mozaik). sokszögek testek és politopok

33 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Véges politop f -vektora: f k = k dimenziós lapok száma. McMullen: f k F k (d, n) Euler-tétel: d 1 k=0 Duális (reciprok) politopok. (-1) k f k = 1 + (-1) d 1 Ha d = 2, akkor szabályos sokszögek. d = 3 esetén szabályos (platonikus) testek: világ építőelemei.

34 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

35 Elemi tulajdonságok d = 3 A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok Név Schläfli-szimbólum f -vektor tetraéder {3, 3} (4, 6, 4) kocka {4, 3} (8, 12, 6) oktaéder {3, 4} (6, 12, 8) dodekaéder {5, 3} (20, 30, 12) ikozaéder {3, 5} (12, 30, 20) négyzetrács {4, 4} (1, 2, 1) háromszögrács {3, 6} (1, 3, 2) hatszögrács {6, 3} (2, 3, 1)

36 Elemi tulajdonságok A hiperkocka A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok

37 Elemi tulajdonságok A háromszög szimmetriái realizációi koordinátatranszformációk lineáris leképezések permutációk algebrája sokszögek testek és politopok d = 4 Név Schläfli-szimbólum f -vektor szimplex {3, 3, 3} (5, 10, 10, 5) hiperkocka {4, 3, 3} (16, 32, 24, 8) kereszt-politop {3, 3, 4} (8, 24, 32, 16) 120-cella {5, 3, 3} (600, 1200, 720, 120) 600-cella {3, 3, 5} (120, 720, 1200, 600) 24-cella {3, 4, 3} (24, 96, 96, 24) kockarács {4, 3, 4} (1, 3, 3, 1) d>4 Csak három szabályos politop: szimplex, hiperkocka és kereszt-politop.

38 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Gyűrűk Olyan kétműveletes struktúrák, amelyekben mindkét kétváltozós művelet ( összeadás és szorzás ) kommutatív, asszociatív és egységelemes ( nulla és egy ), az összeadásra nézve léteznek inverzek, és a szorzás disztributív a (b+c) = ab+ac Példák: Z, Q, R,... számgyűrűk; M n (R) mátrixgyűrűk; R [x 1,..., x n ] polinómgyűrűk. Fontos szerepet játszanak az algebrai számelméletben és geometriában.

39 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Tetszőleges R gyűrű elemei az összeadás műveletével additív csoportot alkotnak. Példák: egész számok additív csoportja (végtelen ciklikus csoport); racionális számok additív csoportja (nagyon bonyolult szerkezetű); valós számok additív csoportja (egydimenziós eltolások). R = {x R xy = 1 valamely y R-re} invertálható elemek a szorzás műveletével multiplikatív csoportot alkotnak. Például: R = R \ {0} és Z = {±1}.

40 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Maradékosztályok Eukleidész: egész számok maradékos osztása. Modulo n maradékosztály Egész számok olyan halmaza, amelyeknek az n-nel való osztási maradéka megegyezik. nz + k = {nx + k x Z} Összesen n különböző maradékosztály (k = 0, 1,... n-1). Maradékosztályok összege és szorzata úgyszintén maradékosztály Z/nZ maradékosztály-gyűrű.

41 Triviális maradékosztály: nz. Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Összeadás kommutatív és asszociatív, egységelemes művelet, és minden maradékosztálynak létezik additív inverze (ellentetje): maradékosztályok Z/nZ additív csoportja (véges ciklikus). Szorzás kommutatív és asszociatív, egységelemes művelet, de nem minden maradékosztálynak létezik multiplikatív inverze, csak amelyekre k és n relatív prím (prímreziduumok). (Z/nZ) : prímreziduumok multiplikatív csoportja. Számossága φ(n), az n-hez relatív prím pozitív egészek száma (Euler-féle φ-függvény). Fontos számelméleti alkalmazások (Galois-elmélet). Megjegyzés: szabályos n-szög akkor szerkeszthető, ha φ(n) a 2 valamely hatványa.

42 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Kvaterniók számegyenes pontjai valós számok számsík pontjai komplex számok háromdimenziós tér pontjai??? Hamilton (kanonikus formalizmus, Hamilton-elv, stb.), 1843.???= képzetes kvaterniók! Négydimenziós asszociatív, de nem kommutatív divizióalgebra. Frobenius: valós számok felett nincs több asszociatív hiperkomplex rendszer (de léteznek az oktoniók!).

43 Maradékosztályok Képzetes kvaterniók háromdimenziós vektorok. Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Szorzat { valós képzetes része = { skaláris vektoriális szorzat! Kvaternió-egységek szorzótáblája i j k i -1 k -j j -k -1 i k j -i -1 Kvaterniócsoport: Q = {±1, ±i, ±j, ±k}.

44 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Elektronspin komponensei (Pauli) σ 1 = ( ) σ 2 = ( 0 -i i 0 Pauli-mátrixok ) σ 3 = ( ) Spúrjuk zérus, és minden sajátértékük valós (az egyik +1, a másik -1), vagyis hermitikusak (önadjungáltak). Felbontási tétel Bármely 2x2-es, spúrtalan hermitikus mátrix előáll Pauli-mátrixok valós együtthatós kombinációjaként. Megjegyzés: minden Pauli-mátrix involutív (másodrendű), azaz négyzete az egységmátrix.

45 Maradékosztályok Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok Két különböző Pauli-mátrix szorzata a harmadik Pauli-mátrix ±i-szerese: σ i σ j = iɛ ijk σ k A szorzás antikommutatív, azaz (i j) σ i σ j = σ j σ i 2x2-es egységmátrix σ 0 = ( ) Bármely 2x2-es hermitikus mátrix előáll a σ i -k valós lineárkombinációjaként (i = 0, 1, 2, 3).

46 Maradékosztályok Szorzótábla Kvaterniók és hiperkomplex rendszerek Pauli-mátrixok σ 1 σ 2 σ 3 σ 1 σ 0 iσ 3 -iσ 2 σ 2 -iσ 3 σ 0 iσ 1 σ 3 iσ 2 -iσ 1 σ 0 Kapcsolat kvaterniókkal: i = iσ 1 j = -iσ 2 k = iσ 3 a képzetes kvaternió-egységek. Kvaterniók 2x2-es hermitikus mátrixok (valós rész = spúr fele).

47 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Csoportaxiómák Elemek G halmaza és mult:g G G kétváltozós művelet ( szorzás ): mult(x, y)=x y, vagy csak xy (infix jelölés). Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat

48 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Csoportaxiómák Elemek G halmaza és mult:g G G kétváltozós művelet ( szorzás ): mult(x, y)=x y, vagy csak xy (infix jelölés). 1 A művelet asszociatív, azaz bármely x, y, z G-re x (y z) = (x y) z

49 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Csoportaxiómák Elemek G halmaza és mult:g G G kétváltozós művelet ( szorzás ): mult(x, y)=x y, vagy csak xy (infix jelölés). 1 A művelet asszociatív, azaz bármely x, y, z G-re x (y z) = (x y) z 2 Létezik egységelem, azaz olyan 1 G G, hogy minden x G-re; 1 G x = x 1 G = x

50 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Csoportaxiómák Elemek G halmaza és mult:g G G kétváltozós művelet ( szorzás ): mult(x, y)=x y, vagy csak xy (infix jelölés). 1 A művelet asszociatív, azaz bármely x, y, z G-re x (y z) = (x y) z 2 Létezik egységelem, azaz olyan 1 G G, hogy 1 G x = x 1 G = x minden x G-re; 3 Minden x G-nek létezik x -1 G inverz eleme, amelyre x x -1 = x -1 x = 1 G

51 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Általánosítások Félcsoportok, kvázicsoportok, kvantum-csoportok, szupercsoportok,... kétdimenziós csoportok. Csoport rendje = elemeinek számossága. Véges és végtelen csoportok. Abel-csoport: művelet kommutatív, azaz x y = y x minden x, y G-re.

52 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Homomorfizmusok Matematikai struktúrák összehasonlítása speciális leképezések segítségével. Például a geometriában folytonos, differenciálható, távolságtartó, stb. leképezések. Homomorfizmus Két csoport közötti művelettartó leképezés. φ:g 1 G 2 leképezés a G 1 csoportból a G 2 csoportba akkor homomorfizmus, ha φ(xy)=φ(x) φ(y) minden x, y G 1 -re. Izomorfizmus: bijektív homomorfizmus.

53 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat G 1 és G 2 izomorf, jelben G 1 = G2, ha létezik φ:g 1 G 2 izomorfizmus (szükséges, hogy G 1 = G 2 legyen). Izomorfizmus-elv (Steinitz) Izomorf csoportok absztrakt csoportelméleti szempontból azonosnak tekintendők. Automorfizmus: egy csoportnak önmagával való izomorfizmusa. Automorfizmusok kompozíciója szintén automorfizmus G csoport automorfizmusai egyaut(g) csoportot alkotnak! Egyes számolások különösen egyszerűek lehetnek bizonyos speciális típusu csoportokban csoport-reprezentációk.

54 Részcsoport A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Csoportelemek olyan részhalmaza, amely maga is csoportot alkot (zárt a csoportműveletre és az inverzképzésre). H < G, ha minden x, y H-ra xy -1 H. Példák: maga G, valamint az { 1 G } triviális részcsoport. X G részhalmaz esetén X a lekisebb olyan részcsoport, amely tartalmazza X-et (generátor-rendszer). X = X H<G Ha G-t generálja az X részhalmaz, akkor bármely φ:g H homomorfizmust egyértelműen meghatároz az X-re való leszűkítése. H

55 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Ciklikus részcsoportok Egy (rész-)csoport ciklikus, ha egyelemű halmaz generálja. Csoportelem rendje: generált ciklikus részcsoport számossága. Struktúra-tétel Minden végtelen ciklikus csoport izomorf az egész számok additív csoportjával. Egy véges N-edrendű ciklikus csoport izomorf a modulo N maradékosztályok additív csoportjával. Következmény: ha x G egy n < rendű csoportelem, akkor { 1, x, x 2,..., x n 1} az x egymástól különböző hatványai, egyben az x által generált x ciklikus részcsoport elemei.

56 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Részcsoportháló Részcsoportok metszete maga is részcsoport részcsoportok hálót alkotnak. Grafikus ábrázolás: Hasse-diagramm D_3 <C> <σ_1> <σ_2> <σ_3> 1

57 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Mellékosztályok Komplexus: csoportelemekből álló halmaz. Komplexus-szorzás: XY = {xy x X, y Y }. Asszociatív, egységelemes művelet, de nincsenek inverzek. Részcsoport szerinti mellékosztály xh = { xy y H } alakú részhalmaz valamely x G és H < G-re. Triviális mellékosztály: maga H.

58 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Mellékosztályok particionálják a csoportot: vagy diszjunktak, vagy megegyeznek, és uniójuk az egész csoport egyazon mellékosztályba tartozni egy ekvivalenciareláció. Bal- és jobboldali mellékosztályok: xh és Hx. Részcsoport indexe: különböző (baloldali) mellékosztályainak száma. Lagrange-tétel Bármely H < G részcsoportra G = [G :H] H. Következmény: minden prímrendű csoport ciklikus.

59 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Normális részcsoport N <G normális részcsoport, ha xn =Nx minden x G-re. Alternatív elnevezések: invariáns részcsoport, normálosztó; jelölése N G. Kongruenciareláció: olyan ekvivalenciareláció a csoportelemek halmazán, amely kompatibilis a csoportművelettel: } x 1 y 1 x 1 x 2 y 1 y 2 x 2 y 2 Minden kongruenciareláció ekvivalencia-osztályai valamely normális részcsoport mellékosztályai, és fordítva. Egyszerű csoport: csak két normális részcsoportja van (önmaga és a triviális).

60 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Faktorcsoport Mellékosztályok komplexus-szorzata szintén mellékosztály! (xn) (yn) = x (Ny) N = (xy) N Inverz mellékosztály: (xn) -1 =x -1 N. Normális részcsoport szerinti mellékosztályok csoportot alkotnak: G/N faktorcsoport. C 3 = {1, C, C 2 } D 3 és σ 1 C 3 = {σ 1, σ 2, σ 3 } D 3 /C 3 C 3 σ 1 C 3 C 3 C 3 σ 1 C 3 σ 1 C 3 σ 1 C 3 C 3

61 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat φ:g H homomorfizmus Homomorfizmus-tétel { képe φ(g)={φ(x) x G} magja ker φ={x G φ(x)=1 H } Minden φ:g H homomorfizmusra φ(g)<h és ker φ G, továbbá φ(g) = G/ ker φ homomorf képek faktorcsoportok Korrespondencia-tétel: egy-egyértelmű kapcsolat φ(g) részcsoportjai és G azon részcsoportjai között, amelyek tartalmazzák ker φ-t.

62 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat Direkt szorzatok G 1 G 2 direkt szorzat elemei: (x 1, x 2 ) rendezett párok (Descartes-szorzat). Művelet: (x 1, x 2 ) (y 1, y 2 ) = (x 1 y 1, x 2 y 2 ) Kommutatív, asszociatív és egységelemes művelet csoportok izomorfizmus-osztályain. Frobenius Stickelberger-tétel Minden véges Abel-csoport előáll prímhatványrendű ciklikus csoportok direkt szorzataként, sorrendtől eltekintve egyértelműen. Számelmélet alaptétele.

63 A csoportaxiómák Homo-, izo- és automorfizmus Részcsoportok és mellékosztályok Faktorcsoport Direkt szorzat

64 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Kombinatorikus csoportelmélet Csoportok algoritmikus vizsgálata. Kombinatorikus (algebrai) topológia: sokaságok jellemzése algebrai struktúrákkal Szimpliciális felbontás, homológia- és homotópia-csoportok, Betti-számok, Euler Poincaré-formula. Homológia-csoportok általában végtelen (Abel-)csoportok. Hogyan jellemezhető effektíven végtelen csoportok szerkezete? Szabad csoportok homomorf képeiként!

65 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Konstruktív vagy axiomatikus jellemzés. Univerzalitás Szabad csoportok Az F csoport szabad az X halmaz felett, ha bármely G csoport esetén minden φ: X G leképezés egyértelműen kiterjeszthető egy ˆφ:F G homomorfizmussá. Következmények: 1 az X feletti bármely két szabad csoport egymással izomorf (F X szabad csoport); 2 az X és Y feletti szabad csoportok akkor és csak akkor izomorfak, ha X = Y.

66 Szabad csoport rangja: rank F X = X. Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Végtelen nem-kommutatív csoportok, kivéve F 1 = Z. Konstruktív jellemzés (redukált szavak csoportja): kapcsolat matematikai nyelvészettel. Legyen a G csoport egy generátor-rendszere X G, és φ:x G a beágyazás.ekkor a ˆφ:F X G homomorfizmus képe G. Homomorfizmus-tétel miatt G = F X / ker ˆφ. Nielsen Schreier-tétel Szabad csoport minden részcsoportja szabad. H < F esetén rank H 1 = [F : H] (rank F 1)

67 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Prezentációk X G generátor-rendszer, ˆφ:F X G homomorfizmus a φ:x G beágyazás kiterjesztése, R X =ker ˆφ a relátor-részcsoport (Nielsen-Schreier miatt R X is szabad csoport, de általában végtelen a rangja, kivéve ha G véges). G csoport prezentációja Olyan X R pár, ahol X G generálja G-t, és a legkisebb olyan normális részcsoportja F X -nek, amely még tartalmazza R minden elemét, megegyezik az R X relátor-részcsoporttal. Egyazon csoportnak sok különböző prezentációja van! Ekvivalens prezentációk között a Tietze-transzformációk teremtenek kapcsolatot.

68 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Véges prezentáció: mind X (generátorok halmaza), mind R (relátorok halmaza) véges. Végesen prezentált csoportok kezelhetők algoritmikusan. Példák: 1 x x n a Z n ciklikus csoport egy prezentációja; 2 a, b a n, baba a D n diéder-csoport egy prezentációja; 3 s, t s 2, t 3, (st) 3 a D 3 diéder-csoport másik prezentációja; 4 a, b a -1 b -1 ab a Z Z csoport egy prezentációja.

69 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Algoritmikus kérdések Feladat: G csoport egy X R prezentációjának ismeretében határozzuk meg G tulajdonságait (elemek száma, kommutativitás, ciklicitás,...). Dehn-problémák Adott X R prezentáció esetén adjunk véges algoritmust a következő kérdések eldöntéséhez. 1 Szóprobléma: adott w F X beletartozik-e az R X relátor-részcsoportba? 2 Konjugációs probléma: adott w 1, w 2 F X elemek esetén létezik-e olyan u F X, hogy w 1 u uw 2 R X? 3 Izomorfia-probléma: az Y Q prezentáció ekvivalens-e X R -rel?

70 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Novikov-Boone Általában eldönthetetlen kérdések, azaz nem létezik ilyen algoritmus! Fentiek alapján a prezentáció ismeretében eldönthetetlen a csoport trivialitása végessége kommutativitása stb.

71 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP Algoritmusok De! Futásidő szempontjából 1 év 10 6 év. Pragmatikus hozzáállás: addig fusson, amíg van hozzá türelmünk. Legfontosabb algoritmusok Knuth-Bendix: a szóprobléma (és egyben a konjugációs probléma) megoldását szolgáltatja, amennyiben az létezik; Todd-Coxeter: az F X egy adott részhalmaza által generált részcsoport (baloldali) mellékosztályait sorolja fel (ha véges sok van); Reidemeister-Schreier: részcsoport mellékosztályainak ismeretében meghatározza a részcsoport egy prezentációját.

72 Szabad csoportok Generátorok és relációk A GAP szoftver Algoritmikus kérdések GAP Diszkrét matematikai (főleg csoportelméleti) számolásokra alkalmas interpretált nyelv (de létezik hozzá compiler is). Csoportok megadása prezentációval; generáló permutációkkal; generáló mátrixokkal; csoportelméleti konstrukciókkal.

73 Szabad csoportok Generátorok és relációk Algoritmikus kérdések GAP

74 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Ábrázolás- és invariánselmélet

75 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Mátrixok Mátrixcsoportok egyszerű numerikus jellemzés hatékonyan algoritmizálható műveletek (Karatsuba-szorzás) lineáris algebrai módszerek Adott gyűrű feletti invertálható mátrixok csoportot alkotnak. Invertálhatóság feltétele: determináns invertálhatósága! Kapcsolat lineáris operátorokkal.

76 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások A lineáris csoportok GL n (R): R feletti n n-es invertálható mátrixok csoportja. Végtelen ha R is az, és csak n = 1 esetén kommutatív. SL n (R): egységnyi determinánsú mátrixok részcsoportja. Ha V egy lineáris tér az F test felett, akkor GL(V ) az invertálható lineáris operátorok összesége, a V feletti általános lineáris csoport. GL(V ) = GL dim V (F) SL(V ) a speciális lineáris csoport, a térfogatörző operátorok csoportja. dim GL n (R) = n 2

77 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Az unitér csoportok Egy U mátrix unitér, ha adjungáltja megegyezik az inverzével (csak C felett értelmes) U = U -1 Unitér mátrixok szorzata is unitér U(n) unitér csoport. dim U(n) = n 2 Az 1 determinánsú unitér mátrixok alkotják az SU(n) speciális unitér csoportot, amely egyszerű (nincs nemtriviális homomorf képe).

78 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Unitér csoportok a fizikában Fontos szerepet játszanak az elemi részecskék osztályozásában ( nyolcas út, kvarkmodell) és az alapvető kölcsönhatások leírásában (elektrogyenge elmélet, QCD). Kvantumelméleti állapotleírás lineáris (szuperpozíció elve) + a valószínűségi amplitúdok megörződnek Wigner tétele Egy kvantumrendszer szimmetriái unitér vagy antiunitér operátoroknak felelnek meg. Antiunitér operátorok: időtükrözés!

79 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Bilineáris forma Az ortogonális csoportok Skalárértékű kétváltozós függvény egy lineáris téren, amely mindkét változójában lineáris. Skalárszorzat: valós lineáris téren értelmezett szimmetrikus bilineáris forma. Megfelelő bázis választása esetén minden skalárszorzat felírható (x, y) = p x i y i i=1 n i=p+1 x i y i normálalakban, ahol 0 p n (szignatúra).

80 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások O(p, n p) ortogonális csoport: (Ax, Ay) = (x, y) feltételnek eleget tevő invertálható A operátorok összesége. Egységnyi determinánsú mátrixok írják le az irányítástartó transzformációkat (forgatások) SO(p, n p) speciális ortogonális csoport. ( ) n n (n 1) dim SO(p, n p) = = 2 2 Euklidészi tér szignatúrája (3, 0), míg Minkowski-tér szignatúrája (1, 3), ezért forgáscsoport = SO(3), Lorentz-csoport = SO(3, 1)

81 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások A szimplektikus csoport Szimplektikus forma: valós lineáris téren értelmezett antiszimmetrikus ( alternáló ) bilineáris forma. Nemdegenerált szimplektikus forma csak páros dimenzióban létezhet. Darboux tétele Megfelelő bázis választása esetén minden 2n dimenziós szimplektikus forma x, y = normálalakban írható fel. n (x i y i+n x i+n y i ) i=1

82 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Az Sp(2n) szimplektikus csoportot olyan A invertálható leképezések alkotják, amelyekre Ax, Ay = x, y (szimplektikus leképezés, kanonikus transzformáció ). dim Sp(2n) = n (2n + 1) Klasszikus mechanika Hamilton-formalizmusában a kanonikus egyenletek szimmetriái szimplektikus leképezések (fázistér szimplektikus struktúrája). Általában: sokaságok koérintőnyalábjának szimplektikus struktúrája.

83 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások Tenzorok Fizikai tér szimmetriái lineáris koordináta-transzformációkként realizálódnak fizikai mennyiségek komponensei lineárisan keverednek KR-váltáskor (skalár, vektor, tenzor,...) A i = T ij A j Igaz Minkowski-térre is (relativitáselmélet), de nem igaz görbült téridőre. Kovariancia elve: természeti törvényt kifejező egyenlőség minkét oldala azonos tenzori rangú. Curie-elv (irreverzibilis termodinamika): kereszteffektusok csak azonos tenzori rangú mennyiségek között.

84 Mátrixcsoportok Csoportábrázolások

85 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Algebra alaptétele Egyváltozós polinomok gyökei Minden n-edfokú egyváltozós polinomnak pontosan n gyöke van a komplex számtest felett. Ha f (x) gyökei α 1,..., α n, akkor f (x) = A (x α 1 )... (x α n ) valamely A komplex számra. n f (x) = A (-1) k s k (α 1,..., α n ) x n k k=0

86 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet s 0 = 1 s 1 = α α n. s n = α 1...α n Együtthatók a gyökök többváltozós homogén polinomjai s k (λα 1,..., λα n ) = λ k s k (α 1,..., α n ) Gyökök sorrendje nincs rögzítve együtthatók a gyökök szimmetrikus polinomjai! minden π S n permutációra. Elemi szimmetrikus polinomok: s k (α π1,..., α πn ) = s k (α 1,..., α n ) s k (x 1,..., x n ) = 1 i 1 <i 2 <...<i k n x i1 x i2...x ik

87 Hatványösszegek: Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet p k (x 1,..., x n ) = Szimmetrikus polinomok tetszőleges polinomja is szimmetrikus gyűrűt alkotnak! Szimmetrikus polinomok alaptétele n i=1 x k i Bármely n-változós szimmetrikus polinom előáll egyértelműen akár az s 1,..., s n elemi szimmetrikus polinomok, akár a p 1,..., p n hatványösszegek n-változós polinomjaként. f (x 1,..., x n ) = S f (s 1,..., s n ) = P f (p 1,..., p n )

88 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Newton-formulák Elemi szimmetrikus polinomok kifejezése hatványösszegek segítségével (és fordítva). s 1 = p 1 s 2 = (p 2 1 p 2 )/2 s 3 = (p 3 1 3p 1 p 2 + 2p 3 )/6. Általában n (-1) k s k p n k = 0 k=1

89 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet A GL n (C) invertálható n n-es mátrix Invariáns polinomok x 1 x 1. = A. x n x n f C [x 1,..., x n ] transzformáltja f A (x 1,..., x n ) = f ( x 1,..., x n ) f invariáns polinom ha azonosan teljesűl f A (x 1,..., x n ) = f (x 1,..., x n ) Invariánsok összege és szorzata is invariáns invariánsgyűrű.

90 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet G mátrixcsoport R G invariánsgyűrűje = elemek invariánsgyűrűinek metszete. Permutációs mátrixok: adott α S n permutációra Π(α) ij = δ αj i Permutációs mátrixok Π n csoportja a Π:S n GL n (C) homomorfizmus képe. f C [x 1,..., x n ] és α S n esetén f Π(α) (x 1,..., x n ) = f (x α -1 1,..., x α -1 n) Szimmetrikus polinomok = Π n invariánsai!

91 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Kovariánsok n darab n-változós P 1,..., P n C [x 1,..., x n ] polinom olyan rendszere, hogy P1 A(x 1,..., x n ) P 1 (x 1,..., x n ). = A. Pn A (x 1,..., x n ) P n (x 1,..., x n ) Triviális kovariáns: P i = x i. Kovariánsok összege is kovariáns, és kovariáns szorzata invariánssal szintén kovariánsok modulust alkotnak az invariánsgyűrű felett. Kovariánsok kompozíciója is kovariáns, és invariáns kompozíciója kovariánssal egy új invariáns.

92 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Fundamentális invariánsok Invariáns polinomok olyan halmaza, hogy minden invariáns előáll ezek polinomiális kifejezéseként (választhatók homogén polinomoknak). Bázis-tétel (Hilbert) Véges (reduktív, stb.) komplex mátrixcsoportra létezik fundamentális invariánsok véges halmaza. Véges G mátrixcsoport esetén létezik fundamentális invariánsoknak olyan rendszere, amelynek egyetlen tagjának foka sem haladja meg G rendjét (Noether tétele).

93 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Ha I 1,..., I r jelöli a fundamentális invariánsokat, akkor minden f invariáns polinom előáll f (x 1,..., x n ) = P f (I 1,..., I r ) alakban, ahol P f C[x 1,..., x r ], de általában P f nem egyértelmű! Syzygyk: olyan Q C[x 1,..., x r ] polinomok, hogy Q(I 1,..., I r ) = 0 azonosan teljesűl. Syzygy-tétel (Hilbert) Legfeljebb n-edrendű syzygyk fordulhatnak elő.

94 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet A Hilbert Poincaré-sor H G (z) = h k z k k=0 h k a lineárisan független k-adfokú homogén invariánsok száma. Véges (reduktív, stb.) mátrixcsoportokra mindig racionális törtkifejezés (polinomok hányadosa). Ha d 1,..., d r jelöli a (homogén) fundamentális invariánsok fokszámait, akkor H G (z) = P(z) (1 z d 1 ) (1 z d 2) (1 z d n) ahol P(z) egy egész együtthatós polinom (syzygyket jellemzi).

95 Szimmetrikus polinomok Newtonformulák Invariáns polinomok Fundamentális invariánsok Syzygyk Molien-képlet Π n Hilbert Poincaré-sora 1 (1 z) (1 z 2 ) (1 z n ) = 1 + z + 2z2 + 3z Molien-formula H G (z) = 1 1 G det(1 zg) g G

Matematikai nyelven van írva az, jelei háromszögek, körök és más geometriai formák... G. Galilei, Il Saggiatore

Matematikai nyelven van írva az, jelei háromszögek, körök és más geometriai formák... G. Galilei, Il Saggiatore A Természet nagy könyve mindig nyitva áll szemünk elött, és az igaz bölcselet van megírva benne... De nem olvashatjuk azt másképp, csak ha elébb megtanuljuk a nyelvet s jeleket, mellyel íratott... Matematikai

Részletesebben

MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak

MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),

Részletesebben

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend

Részletesebben

Csoportok II március 7-8.

Csoportok II március 7-8. Csoportok II 2014 március 7-8. 1. Mellékosztályok 2. Lagrange tétele 3. Kompatibilis osztályozás, kongruenciareláció 4. Normálosztó, faktorcsoport 5. Konjugálás 6. Homomorfizmus, homomorfiatétel 7. Permutációcsoportok

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat 8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,

Részletesebben

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet! 1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +

Részletesebben

Csoportelmélet ( ) ϕ ψ adatokra ( ) ( ) ( ) ( )

Csoportelmélet ( ) ϕ ψ adatokra ( ) ( ) ( ) ( ) Csoportelmélet ( A csoportaxiómák nem tartalmaznak ellentmondást mert az { } csoportot alkot. Fizika felépítése: fizikai valóság fizikai modellek matematikai modellek (átjárhatók reprezentációk (áttranszformálhatók

Részletesebben

Gy ur uk aprilis 11.

Gy ur uk aprilis 11. Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az

Részletesebben

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Részletesebben

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27 Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek

Részletesebben

1. Bevezetés A félév anyaga. Lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció

Részletesebben

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom Diszkrét Matematika 2 vizsgaanyag ELTE IK Esti képzés 2017. tavaszi félév Tartalom 1. Számfogalom bővítése, homomorfizmusok... 2 2. Csoportok... 9 3. Részcsoport... 11 4. Generátum... 14 5. Mellékosztály,

Részletesebben

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,

Részletesebben

Csoportelmélet. fizikus hallgatóknak. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék

Csoportelmélet. fizikus hallgatóknak. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék Csoportelmélet fizikus hallgatóknak Bántay Péter ELTE, Elméleti Fizika tanszék 1 BEVEZETÉS 1. Bevezetés Szimmetria: vizsgált objektum lényeges tulajdonságait változatlanul hagyó transzformáció (emberi

Részletesebben

MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)

MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

1. Mellékosztály, Lagrange tétele

1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1.1. Definíció. Legyen (G, ) csoport, H G részcsoport és g G tetszőleges elem. Ekkor a {gh h H} halmazt a H részcsoport g elem szerinti baloldali mellékosztályának nevezzük

Részletesebben

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.

Részletesebben

Diszkrét matematika II. feladatok

Diszkrét matematika II. feladatok Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden

Részletesebben

Waldhauser Tamás szeptember 8.

Waldhauser Tamás szeptember 8. Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. szeptember 8. Tematika Komplex számok, kanonikus és trigonometrikus alak. Moivre-képlet, gyökvonás, egységgyökök, egységgyök rendje, primitív egységgyökök.

Részletesebben

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak 1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ

Részletesebben

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes

Részletesebben

Egy kis csoportos elmélet

Egy kis csoportos elmélet Egy kis csoportos elmélet Molnár Attila 1. Röviden és tömören és keveset... 1. Definíció (Csoport). Egy G halmaz csoport, ha értelmezett rajta egy művelet, melyre teljesül, hogy Asszociatív: Van neutrális

Részletesebben

1. feladatsor Komplex számok

1. feladatsor Komplex számok . feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4

Részletesebben

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS) Matematika szigorlat - konzultációs szeminárium Azoknak, akik másodszorra vagy többedszerre veszik fel a Matematika szigorlat (NAMMS1SAND) tárgyat. Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS) FŐBB TÉMAKÖRÖK

Részletesebben

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora 1. FOLYTONOS CSOPORTOK 0-0 Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoport elemek jellemzése valós paraméterekkel (koordinátákkal): g(α 1,..., α n )= g( α) G α U R n U paraméter-tartomány

Részletesebben

17. előadás: Vektorok a térben

17. előadás: Vektorok a térben 17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett

Részletesebben

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az

Részletesebben

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom? Definíciók, tételkimondások Mondjon legalább három példát predikátumra. Sorolja fel a logikai jeleket. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? Hogyan kapjuk a logikai formulákat? Mikor van egy változó egy

Részletesebben

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód: Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat

Részletesebben

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

SE EKK EIFTI Matematikai analízis SE EKK EIFTI Matematikai analízis 2. Blokk A számelmélet a matematikának a számokkal foglalkozó ága. Gyakran azonban ennél sz kebb értelemben használják a számelmélet szót: az egész számok elméletét értik

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes 1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz

Részletesebben

Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek

Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek 1 FOLYTONOS CSOPORTOK Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek (koordináták) segítségével. Topologikus (folytonos) csoport: olyan csoport,

Részletesebben

1. Bevezetés A félév anyaga. Gyűrűk és testek Ideál, faktorgyűrű, főideálgyűrű Gauss-egészek, két négyzetszám tétel Az alaptételes gyűrűk jellemzése A számfogalom lezárása Algebrai és transzcendens számok

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Waldhauser Tamás december 1.

Waldhauser Tamás december 1. Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba

Részletesebben

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi . Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.

Részletesebben

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Diszkrét matematika I. gyakorlat Vizsgafeladatok megoldása 2012. december 5. Tartalom Teljes feladatsor #1 1 Teljes feladatsor #1 2 Teljes feladatsor #2 3 Teljes feladatsor #3 4 Teljes feladatsor #4 5 Válogatott feladatok 6 Végső bölcsesség

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

Kongruenciák. Waldhauser Tamás Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek

Részletesebben

n =

n = 15. PÉLDÁK FÉLCSOPORTOKRA ÉS CSOPORTOKRA 1. Az R 3 tér vektorai a derékszög½u koordinátarendszerben az a = (a 1 ; a 2 ; a 3 ) alakban adottak az a 1 ; a 2 ; a 3 2 R valós számokkal. A vektoriális szorzás

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,

Részletesebben

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,

Részletesebben

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben Tartalom Előszó 13 1. Halmazok; a matematikai logika elemei 15 1.1. A halmaz fogalma; jelölések 15 1.2. Részhalmazok; komplementer halmaz 16 1.3. Halmazműveletek 17 1.4. A halmazok ekvivalenciája 20 1.5.

Részletesebben

ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév)

ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév) ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév) Ismétlés 0. feladat O Adjunk meg olyan ϕ lineáris transzformációját a síknak, amelyre (a) ϕ-nek 1-dimenziós a képtere; (b) ϕ-nek nincsen sajátértéke;

Részletesebben

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz 2011. tavasz A (+)-szal jelzett tételek bizonyítással együtt, a (-)-szal anélkül értendők! A tételek esetleges neve, vagy száma a fóliákkal van szinkronban,

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.

Részletesebben

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Lin.Alg.Zh.1 feladatok Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. március 9. 1. Diszkrét matematika 2. 4. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. március 9. Gráfelmélet Diszkrét

Részletesebben

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b. 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy

Részletesebben

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak A: szakmai ismeretek; B: szakmódszertani ismeretek Középiskolai specializáció 1. Lineáris algebra A: Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok. A valós

Részletesebben

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika

Részletesebben

Matematika pótvizsga témakörök 9. V

Matematika pótvizsga témakörök 9. V Matematika pótvizsga témakörök 9. V 1. Halmazok, műveletek halmazokkal halmaz, halmaz eleme halmazok egyenlősége véges, végtelen halmaz halmazok jelölése, megadása természetes számok egész számok racionális

Részletesebben

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják

Részletesebben

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás 1 Mátrixösszeadás és skalárral szorzás Mátrixok tömör jelölése T test Az M = a i j T n m azt az n sorból és m oszlopból álló mátrixot jelöli, amelyben az i-edik sor j-edik eleme a i j T Példák [ ] Ha M

Részletesebben

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard

Részletesebben

Bevezetés az algebrába az egész számok 2

Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december

Részletesebben

Csoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül

Csoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül 1 ALAPFOGALMAK Csoporthatások 1 Alapfogalmak G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül és µ(g, µ(h, x)) = µ(gh, x) µ(1 G, x) = x minden g, h G és x X esetén. Multiplikatív

Részletesebben

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus Általános algebra 2. Részalgebra, generálás 3. Kongruencia, faktoralgebra 2013 március 8. 4. Homomorfizmus, homomorfiatétel 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus 2. Részalgebra,

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III. Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak

Részletesebben

Függvény fogalma, jelölések 15

Függvény fogalma, jelölések 15 DOLGO[Z]ZATOK 9.. 1. Függvény fogalma, jelölések 1 1. Az alábbi hozzárendelések közül melyek függvények? a) A magyarországi megyékhez hozzárendeljük a székhelyüket. b) Az egész számokhoz hozzárendeljük

Részletesebben

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét.

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét. Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét. b Köbgyöktelenítsük a nevezőt az alábbi törtben: 1 3 3. Megoldás: a Egy q = a + bi + cj

Részletesebben

1. zárthelyi,

1. zárthelyi, 1. zárthelyi, 2009.10.20. 1. Írjuk fel a tér P = (0,2,4) és Q = (6, 2,2) pontjait összekötő szakasz felezőmerőleges síkjának egyenletét. 2. Tekintsük az x + 2y + 3z = 14, a 2x + 6y + 10z = 24 és a 4x+2y

Részletesebben

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet   takach november 30. 1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű

Részletesebben

3. Feloldható csoportok

3. Feloldható csoportok 3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b

Részletesebben

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK MATEMATIKA TÉMAKÖRÖK 11. évfolyam 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK 1.1.1. Halmazok megadásának módjai 1.1.2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges,

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő

Részletesebben

MBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT ÁPRILIS 26.

MBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT ÁPRILIS 26. MBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT 2015. ÁPRILIS 26. 1. Lineáris algebra, csoportok definíciója 1.1. Feladat. (Közösen megbeszéltük) Adjunk meg olyan ϕ lineáris transzformációját a síknak, amelyre

Részletesebben

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak. ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak. Időtartam: 60 perc 1. Halmazműveletek konkrét halmazokkal.

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak 1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =

Részletesebben

Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Tantárgy neve Lineáris algebra I Tantárgy kódja MTB1004 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3k Összóraszám elm+gyak 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel tantárgyi kód MTB1003 Tantárgyfelelős neve Kurdics

Részletesebben

Testek március 29.

Testek március 29. Testek 2014. március 29. 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések [Sz] V/3, XIII/1,2; [F] III/1-7 (+ előismeretek!) Definíció Ha egy nemüres halmazon

Részletesebben

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát

Részletesebben

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n} Matek A2 (Lineáris algebra) Felhasználtam a Szilágyi Brigittás órai jegyzeteket, néhol a Thomas féle Kalkulus III könyvet. A hibákért felelosséget nem vállalok. Hiányosságok vannak(1. órai lin algebrai

Részletesebben

p-adikus lineáris csoportok reprezentációi

p-adikus lineáris csoportok reprezentációi p-adikus lineáris csoportok reprezentációi 2013. febr. 26. 1 / 18 p-adikus lineáris csoportok reprezentációi Zábrádi Gergely zger@cs.elte.hu 2013. febr. 26. Bevezetés p-adikus lineáris csoportok reprezentációi

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R n vektortér Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. R n vektortér/1 Vektorok Rendezett szám n-esek: a = (a 1, a 2,, a n ) sorvektor a1 a = a2 oszlopvektor... a n a 1, a 2,,

Részletesebben

matematika alapszak Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária

matematika alapszak Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET vázlat az előadáshoz matematika alapszak 2019-20, őszi félév Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária 1. Komplex számok Kanonikus alak, konjugált, abszolút

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság 1. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció

Részletesebben

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,

Részletesebben

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 5. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Számfogalom bővítése Diszkrét matematika I. középszint

Részletesebben

Diszkrét matematika 1.

Diszkrét matematika 1. Diszkrét matematika 1. Nagy Gábor nagy@compalg.inf.elte.hu nagygabr@gmail.com ELTE IK Komputeralgebra Tanszék 014. ősz 014-15 őszi félév Gyakorlat: 1. ZH tervezett időpontja: október 1.,. ZH tervezett

Részletesebben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)

Részletesebben

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31 Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós

Részletesebben

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA 20160515 Tartalomjegyzék 1 Algebrai struktúrák 5 2 Lineáris tér (vektortér) 13 21 A vektortér fogalma 14 22 Vektorok lineáris függetlensége és függősége 18 23 Generátorrendszer,

Részletesebben

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA

Részletesebben

Az általános (univerzális) algebra kialakulása,

Az általános (univerzális) algebra kialakulása, Néhány hasonló tétel. Az általános (univerzális) algebra kialakulása, néhány eredménye. Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 2013. május 8. A csoportelméleti homorfiatétel. Legyen G, H két csoport, ϕ: G

Részletesebben

1. Az euklideszi terek geometriája

1. Az euklideszi terek geometriája 1. Az euklideszi terek geometriája Bázishoz tartozó skaláris szorzat Emékeztető Az R n vektortérbeli v = λ 2... és w = λ 1 λ n µ 1 µ 2... µ n λ 1 µ 1 +λ 2 µ 2 +...+λ n µ n. Jele v,w. v,w = v T u, azaz

Részletesebben

VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter

VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter Jelölés: D: definíció, T: tétel, TB: tétel bizonyítással. A betűméret a téma prioritását jelzi, a legnagyobb betűvel

Részletesebben

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely

Részletesebben