A fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó területek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó területek"

Átírás

1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Módszertani Igazgatóság A fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó területek június

2 Összefoglaló Az anyag egy validációs kézikönyv elvi előkészítése, a validáció problémakörének és módszereinek ismertetése és a validációhoz feladatok áttekintése. A dolgozat elkészítése közben azonban egyre világosabbá vált 1, hogy az előttünk álló (nem szabályozási és jogalkotási) feladatok jóval túlnyúlnak a modell validáció (szűken értelmezett) témakörén. Ezért jelen anyagunkkal egy tágabb (a modell validációt is magában foglaló) problémakört célzunk meg: a fejlett módszerek (a belső minősítési rendszerek és a működési kockázat fejlett mérési módszere) engedélyezésének, jóváhagyásának problémakörét. Ez egyszersmind azzal is jár, hogy eredeti szándékunktól eltérően kevésbé leszünk elviek, és inkább arra összpontosítunk, hogy mik az előttünk álló teendők. Az ehhez a szemléletváltáshoz vezető, az utóbbi fél évben bekövetkezett főbb történések a következők: A nemzetközi szervezetek (mindenek előtt a CEBS, a GdC és közös munkacsoportjuk, a JWGV) tevékenységének eredményeként jóval világosabbá lettek a home host együttműködés feltételei. A korábbinál is világosabbá (és az időközben bekövetkező felügyeleti találkozók során kézzel fogható tapasztalattá) vált, hogy a korábban megszokottól eltérően nem egyedül vagyunk a pályán: host-ként igazodnunk kell a home elképzeléseihez, homeként szerveznünk kell a folyamatot. Megjelentek az AIG 2 validációs alapelvei (melyeket, úgy tűnik, a CEBS is magáévá tett). Ezeknek az az egyik legfőbb üzenete, hogy a puszta kvantitatív validáció kevés, a kvalitatív elemek igen lényeges szerepet játszanak a validáció folyamatában. Elkészült, és a CEBS általi megvitatást követően a tervek szerint a második félév elején konzultációra bocsáttatik a JWGV útmutatója, amely (az eredeti elképzelésektől eltérően) már címében sem csak validációs, és ami sokkal lényegesebb: döntő részben nem a kvantitatív validáció kérdéseivel, hanem a jóváhagyáshoz elengedhetetlenül szükséges kérdésekkel foglalkozik. Anyagunkban tehát a jóváhagyás folyamatához kívánunk segítséget nyújtani, mindenek előtt annak vizsgálatával, hogy melyek azok a területek, kérdések, amelyekkel az engedélyezési kérdések elbírálásakor foglalkoznunk kell. Az elfogadás folyamata ennél persze jóval több, van egy eljárási része (az engedélykérelem tartalmának és formájának meghatározása, a benyújtott kérelem hiánytalanságának vizsgálata, a tartalmi elbírálás folyamata, stb.) és egy szervezési, együttműködési része (főként a külföldi felügyeletekkel) is 3. Mindez azonban csak a dolog formai oldala. A tartalmat az határozza meg, hogy milyen területeket vizsgálunk meg, és ezekről milyen véleményt alakítunk ki 4. Elsősorban tehát azzal foglalkozunk, hogy a direktíva milyen feltételek teljesítéséhez köti a fejlett módszerek alkalmazását. A direktíva és az előttünk álló teendők jobb megértéséhez a validálás filozófiáját érdemes mindenek előtt megismerni. Ezt az AIG validálási alapelveihez kapcsolódóan ismertetjük. 1 Nem kis mértékben éppen a CEBS és a GdC Joint Workgroup on Validation (JWGV) munkacsoportjának tevékenysége során. 2 Accord Implementation Group: a Bázeli Bizottság mellett működő szakértői munkacsoport 3 Röviden ezekkel is foglalkozni fogunk. 4 Ez a többi kérdésre is kihat (pl. a bekérendő dokumentumok tartalma). 2

3 Ezek után a direktívának az elfogadás során figyelembe veendő követelményeit kíséreljük meg közérthetőbb módon visszaadni. Ezt nemcsak egyszerűbb, érthetőbb fogalmazással igyekszünk elérni, hanem a megértést elősegítő, a direktíva szövegén túlmenő kommentárokkal is. Helyenként kitérünk az értékelési szempontokra is. Majd ismertetjük a jóváhagyási folyamatról és a felügyeletek között megvalósítandó munkamegosztásról kialakuló közös CEBS-GdC álláspontot, Ezt követően kísérletet teszünk a direktívából fakadó tartalmi feladatok egy áttekinthető csoportosítására, melynek segítségével a modellezői és nem modellezői feladatok is világosabban elkülöníthetők. Végül a mellékletekben: felsoroljuk azokat az anyagokat, amelyekre eddig is támaszkodtunk és további munkánk során is támaszkodni lehet, közülük tartalomjegyzékszerűen ismertetjük a JWGV útmutatóját, végül a direktíváról mondottak ellenőrizhetősége céljából mellékeljük a direktíva vonatkozó részeinek fordítását 5. Az eligazodást kívánja segíteni az alábbi tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4. old. 2. Az AIG validációs alapelvei 7. old. 3. A belső minősítési és a fejlett működési kockázat mérési rendszerekkel szembeni követelmények a CRD-ben 14. old. 4. A jóváhagyás, a felügyeletek együttműködése a jóváhagyás során 28. old 5. A jóváhagyás során vizsgálandó/kezelendő területek 34. old. Mellékletek 36. old 5 Nem igazi fordításról van szó, hanem az egyes bekezdések értelmének, mondanivalójának visszaadásáról 3

4 1. Bevezetés Hosszas előkészítő munka és egyeztetés után tavaly nyáron megjelent a Bázel II néven emlegetett új tőkeszabályozási ajánlás, és EU parlamenti jóváhagyási stádiumban van ennek europaizált változata, a többnyire csak CRD néven emlegetett tőke-megfelelési direktíva. A direktíva elfogadása ez év őszére várható (annak ellenére, hogy jelen pillanatban 888 módosító indítványt tartanak nyilván). A tervezett CRD a belső minősítési és a fejlett működési kockázat mérési módszerek (valamint a piaci kockázati modellek 6 ) alkalmazását felügyeleti jóváhagyáshoz köti. A jelenlegi CRD javaslat szerint a belső minősítés fejlett módszere (AIRB) és a fejlett működési kockázat mérés (AMA) január elsejétől alkalmazhatók, de a bankoknak lehetőségük van arra, hogy a belső minősítés alapmódszerét (FIRB) ill. a lakossági minősítési módszereket már elején bevezessék 7. A jóváhagyás tehát már közvetlenül előttünk álló (de legalábbis karnyújtásnyi távolságra került) feladat. Az erre való felkészülésre sürgető kényszert jelent a konkrét jóváhagyási igények megjelenése a bankok részéről (ha egyelőre még csak előzetes kapcsolat-felvételi formában is). Ezt tekintik a legaktuálisabb feladatuknak az európai felügyeletek és a kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek is. Bár már maga a jóváhagyás is jelentős kihívást jelent, tudatában kell lennünk annak, hogy ez a BII-vel kapcsolatos felügyeleti feladatoknak csak egy része. Ezen kívül foglalkoznunk kell majd a fejlett módszerek későbbiekben megkövetelt folyamatos felülvizsgálatával (ennek problémaköre nyilván közel áll a jóváhagyáséhoz) és a szintén később esedékes II. pillérbeli felügyeleti felülvizsgálati folyamattal is. Mielőtt a részletekbe mennénk, érdemes néhány szót szólni a Bázel II-es keretben alkalmazható modellekről és a velük kapcsolatos bázeli filozófiáról. Bázel II a korábban bevezettet piaci kockázati belső modellek mellett bevezette a belső minősítési rendszer 8 ill. a fejlett működési kockázatmérés módszerét (ezeket a továbbiakban fejlett módszereknek fogjuk nevezni). Ezeket szokás belső modellek néven is emlegetni, bár ez a kifejezés a hitel-ill. a működési kockázat vonatkozásában nem egészen azt takarja, mint a piaci kockázatok esetén (ahol meglehetősen tág keretek között kialakítható piaci kockázati modelleket 9 értünk a kifejezés alatt). 6 A piaci kockázat is részét képezi a CRD-nek, de a legutolsó pillanatig úgy tűnt, hogy az ismert kereskedési könyvi szabályozás lényegében változatlan formájában. A folyamat legvégén végül mégis történtek lényeges módosítások, ezek azonban csak később lépnek életbe, ezért pillanatnyilag nem foglalkozunk velük. 7 Nem teljesen kizárt, hogy a számos módosító indítvány miatti elhúzódás miatt minden módszer számára 2008 lesz az induló év. Nekünk azonban a pillanatnyilag érvényes időpontokkal kell számolnunk. 8 Belső minősítési rendszereket régóta használnak a bankok. Itt az újdonság a tőkekövetelmény számításban való felhasználásuk. 9 Ezek lényeges eleme az egyes kitettségek ill. részportfoliók aktuális értéke közötti kapcsolatok (az. un korrelációk) kezelése, azaz a portfolióhatások (diverzifikációs hatások) figyelembe vétele. 4

5 A hitelkockázatok esetén szó sincsen ilyen fokú szabadságról: az alkalmazandó hitelkockázati modell (kockázati súlyfüggvények formájában) lényegében adott 10, a hitelintézet szabadsága csak abban nyilvánulhat meg, hogy ha engedélyt kap rá ő határozhatja meg a modell főbb paramétereit, az un. kockázati paramétereket (PD, LGD, CCF). Ennek eszköze a belső minősítési rendszer, aminek nem kell feltétlenül modellre támaszkodnia, de gyakran alkalmaz valamilyen minősítési (a minősítési osztályokba sorolást és/vagy a kockázati paraméterek meghatározását támogató) modellt. A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásánál alkalmazható modellek struktúrája is meglehetősen kötött: lényegében egy 8 üzletág és 7 veszteségtípus kombinációjával kialakított 56 cellás táblázat egyes celláira engedi meg a tőkekövetelmény önálló meghatározását és összesítését. Az összesítés során ugyan megengedi az egyszerű összegzés helyett a portfolióhatások (korrelációk) figyelembe vételét, de hogy ezt nem tekinti szokásos megoldásnak, az abból is látszik, hogy a korrelációk alkalmazását igen szigorú indokolási feltételekhez köti. És bár az eddigiekben azt hangsúlyoztuk, hogy a BII-ben alkalmazható hitel-és működési kockázati modellekben sok (a piaci kockázati modelleknél jóval több) a megkötés, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a BI-es hitelkockázati módszerekkel ill. a BII-es sztenderd módszerekkel összehasonlítva a BII fejlett módszerek igen nagy szabadságot adnak bizonyos konkrét módszerek megválasztásában. Ennek oka a Bázel II ill. a CRD mögött meghúzódó filozófia, amely csak tág kereteket (követelményeket) szab meg a belső minősítési rendszerekkel és a fejlett működési kockázat mérésével kapcsolatban, és elfogadhatónak tart minden olyan (az előírt minimum követelményeknek megfelelő) rendszert, melyről a bankok be tudják bizonyítani a felügyeleteknek, hogy megfelelően kezelik a szóban forgó kockázatokat. Ezt az elveken alapuló (principle based) szabályozást az indokolja, hogy ezen kérdések kezelésére számos (többé kevésbé egyenrangú) módszer ismeretes, és a szabályozók nem kívántak egyenruhát (one size fits all) ráerőltetni a bankokra (már csak azért sem, hogy a kockázatkezelésben élen járó bankok ne kényszerüljenek egy elvont egységesség érdekében meglévő rendszereik gyökeres átalakítására). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a bankok a szakma által általánosan elfogadott megoldásokat alkalmaznak (általánosan elfogadott módon), akkor a felügyeleteknek nincs sok okuk arra, hogy kifogást emeljenek 11. Más megfogalmazásban ezt úgy is mondhatjuk, hogy a felügyeleteknek általában nem illik akadályt gördíteni a best practice megoldások elé (és többnyire a good practice megoldások elé sem). Mindez persze nem könnyíti meg a felügyeletek dolgát, amelyeknek az un. explicit diszkréciókon (a CRD által világosan kimondott választási lehetőségeken) túl még az un. implicit 10 Lényege, hogy nem veszi figyelembe a portfolióhatásokat: egy portfolió tőkekövetelményét a részportfoliók tőkekövetelménye összegeként lehet előállítani. Ezt a portfoliófüggetlenségnek nevezett tulajdonságot az elméleti háttérül választott Asymptotic Single Factor modell szolgáltatja. A Bázeli Bizottság egyébként komoly viták után maradt ennél az egyszerűsítő megoldásnál, alapjában a miatt, hogy véleménye szerint sem a szektor, sem a felügyeletek nem elég felkészültek még a hitelkockázati portfolió modellekre (ezek használatára feltehetően Bázel III fog lehetőséget adni) 11 Ez természetesen csak azon keretek között igaz, hogy a bankok teljesítik a CRD által explicite kimondott feltételeket. 5

6 diszkréciókat (a szándékosan nem egyértelmű megfogalmazásokból adódó választási lehetőségeket) is kezelniük kell. Az értelmezési lehetőségeket ( vérmérséklettől függő módon) minden felügyelet igyekszik szűkíteni 12, de éppen ezekből a próbálkozásokból válik nyilvánvalóvá, hogy a szűkítésnek (általában) határai vannak. A felügyeleteknek tehát hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy most már a tőkekövetelmény számításánál is sok kérdés megítélésében csak a szakma általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján tudnak véleményt mondani. 12 Ez a legfőbb célja a JWGV útmutatójának [2] is. 6

7 2. Az AIG validációs alapelvei Az AIG alapelveket kifejtő anyaga a minősítési rendszerek validálására van kihegyezve, mi is ezt a tárgyalást követjük. Megjegyezzük azonban, hogy ez a beállítottság magukban az alapelvekben nem tükröződik (ezek elég általánosak ahhoz, hogy a működési kockázatokra is vonatkoztathatók legyenek), csak a hozzájuk fűzött kiegészítésekben. Mielőtt az alapelvek ismertetésére rátérnénk, érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan szabályozza a CRD a belső minősítési rendszerek alkalmazását. A belső minősítési rendszerekkel alapvetően a direktíva es cikkelyei, valamint a VII melléklet 4. része foglalkozik 13. Az alkalmazásukkal kapcsolatos követelményeket legtömörebben a 84 cikkely adja meg, amely kimondja, hogy a minősítési rendszerek alkalmazása felügyeleti engedélyhez kötött, az engedély megadásának azonban feltételei vannak. A feltételek két szinten vannak megfogalmazva: általánosan a direktíva cikkelyek szintjén és részletesen a VII melléklet 4. részében. A jóváhagyás lényegi része ezen feltételek teljesülésének vizsgálata (ezen kívül természetesen van még dokumentációs és eljárási aspektusa is) A direktíva szintjén a következő követelmények fogalmazódnak meg a minősítési rendszerekkel szemben (84. cikkely): (a) Biztosítsák a kockázatok megfelelő megkülönböztetését és pontos kvantitatív becslését (b) A tőkekövetelmény számításban használt minősítések és kockázati paraméterek játsszanak alapvető szerepet a kockázatkezelésben, a hiteljóváhagyásban, a belső tőkeallokációban és a corporate governence-ban (c) A minősítésekért egy független és illetéktelen befolyásolástól mentes hitelkockázati kontrol részleg legyen felelős (d) A hitelintézet gyűjtsön és tároljon minden lényeges adatot a hitelkockázat méréshez és kezeléshez (e) Dokumentálja, magyarázza és validálja minősítési rendszerét Ezen követelmények közül egyértelműen az első a legfontosabb, a többi 4 bizonyos értelemben az első követelmény előfeltételének, teljesülése biztosítékának tekinthető. Az első követelmény teljesülésének vizsgálatát nevezzük a szó eredeti (szűkebb) értelmében validációnak. Minthogy azonban mint majd hamarosan látni fogjuk az első követelmény teljesülésének vizsgálatába be kell vonni a másik négyet is, kialakult a validáció kifejezésnek egy tágabb értelme is, ami a fenti 5 követelmény teljesülésének együttes vizsgálatát jelenti. Könnyű dolgunk lenne, ha a direktíva további cikkelyei és a VII. melléklet 4. része ezen általános követelmények világos kibontását adnák. Sajnos azonban nem ez a helyzet. A joganyag nagyon egyenetlen 14 : bizonyos kérdéseket igen részletesen, másokat nagyon elnagyoltan szabályoz, struktúrája sem túl világos, bizonyos követelmények meg vannak említve mondjuk a lakossági portfolióknál, ugyanezek érthetetlen módon hiányoznak a vállalatiaknál, stb.. 13 Ide sorolható még a VII melléklet első három része, amely a tőkekövetelmény számítás technikai részleteivel (pl. kockázati súly függvények), foglalkozik, valamint néhány átmeneti intézkedés. 14 A bázeli dokumentum sokkal jobban követhető, ezért sokszor érdemes azt is megnézni. 7

8 Ennek következtében, ha közvetlenül a direktívából és mellékleteiből próbálunk kiindulni, hamar elveszhetünk a részletekben és nehezen tudjuk megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Szerencsére az AIG ez év januárjában kibocsátott egy olyan dokumentumot, amely egyrészt kimond néhány nagyon fontos rendező elvet, másrészt segít megérteni a szabályozás alapvető gondolatmenetét, harmadrészt keretet ad a validálás tennivalóinak logikus rendszerezésére. Ez a dokumentum bizonyos kiegészítésekkel a JWGV hamarosan nyilvános konzultációra kerülő útmutatójába is beépült, tehát a CRD alkalmazásához kapcsolódó sztenderdnek is tekinthető. A továbbiakban ezen dokumentum 15 fő mondanivalóját ismertetjük 16 : 2.1 Validációs alapelvek A validációról a bázeli dokumentum ( 500) és a CRD (VII. melléklet 4.rész 109.) szó szerint ugyanazt mondja: A bankoknak megbízható rendszerekkel kell rendelkezniük minősítési rendszereik, folyamataik és a kockázati tényezőkre vonatkozó becsléseik pontosságának és konzisztenciájának validálásához. A bankoknak meg kell mutatniuk felügyeleteiknek, hogy belső validálási eljárásaik képessé teszik őket a belső minősítési és kockázatbecslési rendszereik teljesítményének konzisztens és értelmes megítélésére. Erről azonban az AIG-nek (joggal) az a véleménye, hogy Annak ellenére, hogy a belső minősítési rendszerek alkalmazásának fontos követelménye a validálás, Bázel II nem mondja meg explicit módon, hogy mi is az valójában. Ezért megkísérel egy saját definíciót adni: A belső minősítési rendszerek összefüggésében a validáció kifejezés olyan eljárások és tevékenységek összességét jelenti, amelyek elősegítik annak megítélését, hogy a minősítések megfelelően differenciálják-e a kockázatokat, és hogy a kockázati tényezők (PD, LGD, EAD) becslései megfelelően írják-e le a tényleges kockázatokat 17, és az egységes szemlélet biztosítására az alábbi alapelveket mondja ki: 15 Ld. [1] 16 Kibővített formában. Felhasználjuk egyrészt az FSA munkatársai által az alapelvekhez fűzött további kiegészítéseket, másrészt saját megjegyzéseket is fűzünk hozzá. Tehát nem az AIG anyag egyszerű ismertetéséről van csak szó. 17 Ez a definíció lényegében nem mond mást, mint hogy a validáció olyan eljárások és tevékenységek összessége, amelyek elősegítik a CRD 84. cikkelye (a) pontjában kimondott (ld feljebb) követelmény teljesülésének megítélését. Ezt nevezik szűken értelmezett validációnak. Már ebből a CRD-hez való viszonyításból l is látszik, hogy a szűken vett validáció csak egy rész a jóváhagyásnak. 8

9 1. alapelv: A validáció alapvetően a bankok kockázat előrejelző képességének és a minősítések hitelezési eljárásokban való felhasználásának megítélését jelenti Az első lényeges megállapítás, amit ezen elvből ki lehet olvasni, az az, hogy a becsléseknek előretekintőknek kell lenniük 18 (még ha múltbeli adatokon alapulnak is)! A jó előrejelző képesség azonban nem csak azt jelenti, hogy előre jelzünk, hanem azt is, hogy pontosak vagyunk. A pontossággal kapcsolatban két követelményt szokás hangsúlyozni: A kockázatok jó megkülönböztetése (diszkrimináció) A kockázatok mértékének pontos becslése (kalibrálás) Megkülönböztetés A megkülönböztető képesség (discriminatory power) annak a mértéke, hogy egy minősítési rendszer mennyire tud különbséget tenni a jó és rossz kockázatok között. (mennyire ritkán fordul elő, hogy jónak minősít egy rossz kockázatot, ill. fordítva) Ez minősítési rendszerek esetén a relatív kockázatokat (PD, LGD) jól kifejező minősítési osztályokba való besorolás képességét, azaz az egyedi kitettségek kockázati rangsorolásának képességét jelenti (más szavakkal: a rosszabb minősítési osztályokhoz magasabb nemteljesítési valószínűségek tartoznak) Egy minősítési rendszert tehát akkor nevezünk jó megkülönböztető képességűnek, ha a jó minősítési osztályokban (mind a mintában, mind a mintán kívül) csak kevés bukás fordul elő; a bukások a legrosszabb minősítésű osztályokra koncentrálódnak. Jó lenne, ha mérni tudnánk a megkülönböztető képességet (ehhez akár felügyeleti elfogadhatósági szinteket is rendelhetnénk). Sajnos nincs általánosan elfogadott megoldás, de vannak széles körben használt mértékek, melyek közül talán legismertebb a Gini együttható. A Gini együttható az un. CAP 19 görbén alapszik. A CAP görbe a megkülönböztető képesség grafikus ábrázolása 20.. Be lehet látni 21, hogy: minél meredekebb a görbe (az elején), annál jobb a megkülönböztető képesség az ideális görbe átmegy a (p,1) ponton 22 a teljesen véletlenszerű, semmi megkülönböztetést ki nem fejező görbe megegyezik az y=x egyenessel a valóságos helyzeteket leíró görbék az ideális és a véletlenszerű között helyezkednek el. Maga a Gini együttható nem más, mint a tényleges és a véletlen görbe közti terület osztva az ideális és a véletlen görbe közötti területtel. Értéke 0 és 1 közé esik, és minél magasabb, annál jobb a megkülönböztető képesség. 18 Ez valahogy általában nincs benne a köztudatban. Az utóbbiban inkább az él, hogy a múltbeli átlagokat kell becslésnek tekinteni. A kérdéssel később még foglalkozunk. 19 Cumulative Accuracy Profile, azaz kumulatív pontossági profil 20 (x, y) koordinátájú pontja azt mutatja, hogy a kitettségek legrosszabb minősítésű x %-ához tartozik a ténylegesen bekövetkezett nemfizetések y %-a 21 Ezt itt nem tesszük meg 22 p-vel a minta átlagos nemfizetési valószínűségét jelöljük 9

10 Ezzel már úgy is érezhetjük, hogy van egy abszolút mérőszámunk a megkülönböztető erő jellemzésére. Sajnos azonban nem ez a helyzet, mert a Gini együttható nem csak a megkülönböztető képességtől függ, hanem pl. a portfolió homogenitásától (milyen széles a portfolió elemeihez tartozó PD sáv) és a minta elemszámától is 23. Különböző homogenitású és elemszámú portfoliók összehasonlítására tehát nem alkalmas. Ezért szokták azt mondani, hogy a Gini valójában relatív mutató, és leginkább egy portfolióra alkalmazott különböző minősítési rendszerek összehasonlítására használható. A Gini-t tehát kellő gondossággal, más ismert technikákkal kiegészítve (az egész görbe vizsgálata, bootstrap, konfidencia intervallumok, stb.) szabad csak használni. A Gini tehát csak egy az alkalmazható kvantitatív eszközök közül. Egyébként több, a Gini együtthatóval ekvivalens technika ismert: ROC görbe és AUROC, Accuracy Ratio, Mann-Whitney statisztika, Wilcoxon-Mann-Whitney statisztika. A gyakran használt Kolmogorov-Smirnov (K-S) statisztika is hasonló elveken nyugszik (a görbék közötti távolságot használja) és hasonló problémákkal küzd 24. Kalibrálás Egy becslés akkor pontos ( jól kalibrált ), ha a becsült és tényleges kockázati paraméterek (PD, LGD, CCF) között csak kicsi az eltérés A kalibrálás (kvantifikálás, számszerűsítés) becslés, nem szimpla regisztrációs, számviteli művelet. A cél a jövőbeni PD-k, LGD-k és CCF-ek becslése, nem a múltbeliek kiszámítása. A múltbeli adatok fontosak, de csak kiindulópontot jelentenek a jövőre vonatkozó becsléshez. A tényadatok kritika nélküli becslésnek tekintése veszélyekkel jár, mert nem vesz figyelembe az alábbi (potenciális) tényezőket: a gazdasági környezet változása a portfolió-összetétel változása a jogi környezet változása a minta korlátozott volta A jó adatok fontosak, de az átgondolt, kreatív előrebecslési módszerek legalább annyira fontosak, és időnként még az adathiányokon is enyhíteni tudnak 25. A kockázati paraméter becslések pontosságának a megállapítása a minősítési modellek esetén jóval nehezebb, mint a piaci kockázati modellek esetében. Ez utóbbiaknál jól alkalmazható a visszamérés (backteszt) technikája, ahol a modell előrejelzéseinek és a ténylegesen bekövetkezett helyzetnek az összehasonlításából tudunk következtetni a modell jóságára 26. Ez az út itt nem járható. Egyrészt itt nem lehet napi méréseket végezni, csak hosszabb időszakra szólóakat (tipikusan éveseket), másrészt legalábbis induláskor erre sem állnak rendelkezésre hosszabb idősorok, harmadrészt az adatok, mérendő események száma nagyságrendileg kisebb (megnehezítve a statisztikai technikák alkalmazását). Ez nem azt jelenti, hogy itt nem 23 Az is előfordulhat, hogy különböző görbékhez azonos Gini tartozik. 24 Az itt említett technikákat melyek jelentős része biológiai kutatásokból ered részletesen ismerteti [4]. 25 Ez sem szokványos megállapítás. 26 Ennek analógiája a becsült és a tényleges PD-k összehasonlítása. 10

11 kell visszaméréseket végezni 27, csak azt, hogy ezek eredményét nem lehet perdöntő bizonyítéknak tekinteni, csak jelzésnek. A paraméterbecslés elfogadható hibahatárára tehát nehéz használható (nem túl tág) mértékeket felállítani 28, főként bizonyos speciális esetekben (pl. low default portfolió), tehát egyéb eszközökhöz (minősítő cégek adataival való összehasonlítás, külső adatok, benchmark, stb.) kell folyamodni. (Lásd még a 4. Alapelvet) Az elfogadható kalibrálás függ a portfolió típusától és a gazdasági környezettől is. 2. alapelv: A validálásért elsősorban a bankok felelősek A direktíva kimondja, hogy a bankoknak kell bizonyítaniuk (felügyeletüket meggyőzniük arról), hogy minősítési rendszereik megfelelő minőségűek, sőt még arról is, hogy ezt az állapotot képesek tartósan fenntartani. Különbséget kell tenni tehát a validálás (mint a bank feladata) és ennek felügyeleti felülvizsgálata (nem a II. Pillér értelmében!) és jóváhagyása között. Ezt tömören úgy szokás kifejezni, hogy a felügyeletek a bankok validációját validálják 29! Mindez nem jelenti azt, hogy a felügyeleteknek teljesen passzív szerepet kell játszaniuk a banki validáció felülvizsgálatakor. Természetesen megtehetik, hogy kizárólag a bank validációjára támaszkodnak, de jogukban áll további információkat bekérni, konzultációt kezdeményezni, helyszíni vizsgálatokat végezni 30, sőt a spanyoloknál még a banki minősítések (nyilván szúrópróba szerű) felügyeleti megismétlése, replikálása is komolyan szóba került.. 3. alapelv: A validáció folytonos folyamat A minősítési rendszerek környezetében minden változik: a hitelezési folyamatok és a minősítési rendszerek az adatok és a becslési módszerek 31 a portfoliók (a banki politika és a gazdasági körülmények következtében) következésképpen a validációnak is folytonos folyamatnak kell lennie. Ehhez a bankoknak gyűjteniük és elemezniük kell a portfoliók és a belső modellek változására vonatkozó minden releváns információt. világos validálási sztenderdeket és tolerancia határokat kell megfogalmazniuk, és rendszeresen kell ellenőrizniük ezek teljesülését. a gazdasági ciklusoknak a minősítésekre és a PD becslésekre vonatkozó hatását figyelembe kell venniük a validálás során. 27 Éppen ellenkezőleg: mint majd látni fogjuk, a direktíva kötelezően elő is írja. 28 Azért folynak ilyen kutatások, pl. a Bundesbankban. 29 Időnként az auditálás kifejezést használják. 30 Egyes felügyeleti kultúrákban ezt olyannyira természetesnek tartják, hogy a validálás felügyeleti felülvizsgálatát helyszíni vizsgálatnak nevezik. 31 Az alkalmazott módszerek nemcsak a külső körülmények miatt változhatnak, hanem tudásunk gyarapodása következtében is. 11

12 4. alapelv: Nincs kitüntetett validációs módszer Eddig még senkinek sem sikerült (és várhatóan nem is fog sikerülnie) az egyetlen üdvözítő validációs módszert megtalálnia. Az, hogy milyen módszerek vezethetnek célhoz, nagyban függ a rendelkezésre álló adatoktól és a minősítés módszerétől, ezek pedig általában a portfoliótól. Ennek egy frappáns kifejezése az Ahány portfolió, annyiféle validálás szlogen. Magára a kvantitatív validációra sem csak a már említett megkülönbözető erő és becslési pontosság vizsgálatok használatosak, hanem egyéb technikák is, mint pl.: visszamérés (backteszt: a becsült és realizált paraméterek összehasonlítása) benchmark (más pl. hasonló portfolión végzett becslésekkel való összehasonlítás) stabilitás-és érzékenységvizsgálatok (hogyan befolyásolják a becsléseket a minta/feltételezések változásai) replikáció (a minősítés megismétlése mások által) 5. alapelv: a validációnak kvantitatív és kvalitatív elemeket is kell tartalmaznia. Az előzőekből feltehetően nyilvánvaló, hogy a kvantitatív tesztek önmagukban általában nem elegendőek 32. Nincs más megoldás, mint hogy a kvantitatív vizsgálatok után fennmaradó bizonytalanságot kvalitatív eszközökkel próbáljuk meg elfogadható szinte csökkenteni. A validációnak tehát ki kell terjednie az alábbi kvalitatív vizsgálatokra is: a minősítési rendszer elemeinek (adatok, modellek, stb.) értékelése a banki folyamatokba való beépülés vizsgálata (use test) a kontrol folyamatok és a governance értékelése a dokumentáció megfelelősége és minősége A minősítési rendszer elemeinek értékelése mögött az a gondolat húzódik meg, hogy egy jó elemekből gondosan felépített rendszerben jobban meg lehet bízni. Többek között az alábbi vizsgálatok tartozhatnak ide: az input adatok minősége (pontosság, teljesség, megfelelőség) a modell/minősítési eljárás minősége (az alkalmazott módszerek megfelelősége, a feltételezések elfogadhatósága, gyenge pontok). az implementálás (az IT-t is beleértve) minősége A banki folyamatokba való beépülés vizsgálata (use teszt) mögött az a gondolat áll, hogy ha egy minősítési rendszert nem csak a felügyeleti tőkekövetelmény meghatározására használnak, hanem az mélyen beépül a bank kockázatkezelési és döntési folyamataiba is, akkor feltehetően a maga a bank is hisz benne, ill. gondoskodik a rendszer kellő megbízhatóságáról (ha csak nem ellensége önmagának). 32 Ebben nyilván nagy különbségek vannak a rendelkezésre álló adatoktól és a választott minősítési módszertől függően, de az állítás még az adatokkal bőven ellátott, statisztikai modellekre támaszkodó minősítési rendszerek esetén is megkockáztatható. 12

13 Az alábbi banki területeken való felhasználás szokott szóba kerülni: hiteljóváhagyás, kockázatkezelés, belső tőkeallokálás, corporate governance, és olyan funkciókban mint árazás, limitek meghatározása, tartalékolás, risk appetite, belső jelentések. A kontrol folyamatok és a corporate governance vizsgálatának értelme talán nem igényel magyarázatot, a dokumentáció pedig egyrészt önmagában is nagyobb átgondoltságra és fegyelemre ösztönöz, másrészt a dokumentáció minősége is fontos jelzője a gondosságnak. 6. alapelv: A validáció eljárásait és eredményeit független felülvizsgálatnak kell alávetni. A validációt olyanoknak kell felülvizsgálniuk, akik függetlenek a validációs folyamat megtervezőitől és kivitelezőitől. Lehetséges szervezeti megoldások: Belső ellenőrzés (szakértőkkel és/vagy külsőkkel megtámogatva?) Külső fél (?) Független szervezeti egység (a hitelkockázat kezelésen belül) 13

14 3. A belső minősítési és a fejlett működési kockázat mérési rendszerekkel szembeni követelmények a CRD-ben 4.1 Minősítési rendszerek A fentiekben áttekintettük a validáció főbb alapelveit és feladatait. A jóváhagyás azonban több, mint validáció. Egyrészt maga az említett 84. cikkely is megköveteli a VII. melléklet 4. részében foglalt minimális követelmények teljesülését, másrészt nyilván a direktíva belső minősítési rendszerek címszó alatt szereplő további cikkelyeit is figyelembe kell venni. Ezt szokás tömören úgy kifejezni, hogy jóváhagyás = validálás + minimum követelmények. A továbbiakban ezen követelményeket tekintjük át. Előre bocsátjuk, hogy nagyon vegyes képet fogunk látni. Sok mindenben vissza fognak köszönni a validációról elmondottak 33, de sok új elemmel is fogunk találkozni. A követelmények egy része inkább definíció vagy diszkréció. A valódi követelmények egy része is olyan, hogy teljesülésük a jóváhagyás során közvetlenül nem vizsgálható 34, mert folyamatos monitoringot vagy időszakos felülvizsgálatot, elemzést követelnek meg. Ezeket a jóváhagyás során azon az alapon lehet csak megítélni, hogy rendelkezésre állnak-e a későbbi végrehajtásukat biztosító belső szabályozási és szervezeti feltételek. A cikkelyek, paragrafusok ismertetésénél csak a lényeg visszaadására és nem a teljes ismertetésre törekedtünk, ami időnként feltehetően némi információveszteséggel jár. Igyekeztünk a megértést kiegészítő kommentárokkal is segíteni, és amennyire tudtunk, helyenként próbáltunk az eredetinél jobban követhető, logikusabb sorrendet ill. csoportosítást alkalmazni Direktíva cikkelyek A 84. cikkely egy részét már említettük, itt csak a maradék részével és a többi cikkellyel (86-89) foglalkozunk. Pillanatnyilag nem foglalkozunk olyan (a jóváhagyás előtti alkalmazás minimális hosszára vonatkozó) követelményekkel, amelyek csak 2010-től lépnek hatályba. A felügyelet engedélyezheti, hogy a csoporttagok ne egyedenként, hanem csak csoportszinten teljesítsék a minimum követelményeket (84. cikkely). Általános szabályként, ha egy bank (csoport) az IRB-t választja, akkor minden kitettségére ezt kell alkalmaznia (85. cikkely). Lehetőség van azonban (felügyeleti jóváhagyással) a térben és időben való fokozatos bevezetésre (rollout, 85. cikkely) és arra, hogy egyes (al)portfoliókra tartósan a sztenderd módszer alkalmazzák (állandó mentesítés, 89. cikkely). Egy minősítési rendszer mindig valamilyen portfolió elemeinek (a portfolióhoz tartozó kitettségeknek) a minősítését szolgálja. A direktíva megadja az alkalmazható főbb portfolió osztályokat és a hozzájuk tartozó besorolási szabályokat (86. cikkely). Ezen szabályok általában elég kézenfekvőek, leginkább a lakosság és a kisvállalatok elhatárolása (pontosabban, a lakosságiként kezelhető kisvállalati kitettségek meghatározása) okozhat problémát 33 Ami nyilván távolról sem véletlen. 34 Hacsak az implementálás és a jóváhagyás között eltelt általában viszonylag rövid időszak alapján nem. 35 Úgy véljük, ebben még bőven vannak további lehetőségek, pl. világosan el lehetne különíteni, ki lehetne gyűjteni a definíciókat vagy a pusztán dokumentálási feladatokat. 14

15 A 87. cikkely az egyes portfoliók egyes minősítési osztályaihoz tartozó kockázati súlyok és/vagy paraméterek meghatározásával foglakozik (kockázati súlyfüggvények alkalmazásával vagy direkt hozzárendeléssel), a 88. cikkely pedig a várható veszteségek meghatározásának módjával Minimum követelmények (VII. melléklet 4. rész) 36 Minősítési rendszerek Egy minősítési rendszernek tartalmaznia kell mindazon módszereket, eljárásokat, kontrolokat, adat gyűjtéseket és IT rendszereket, amelyek a kitettségek egy típusa esetén támogatják a kitettségek minősítését és a kockázati paraméterek kvantifikálását 37 (1). Egy portfolió osztályon belül különböző alportfoliókra különbőző minősítési rendszerek alkalmazhatók. Ez esetben azonban a kitettségek portfoliók közötti megosztását indokolni kell (2). A minősítési szempontokat és eljárásokat rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a jelen körülmények között is megfelelőek-e (3) A minősítési rendszerek struktúrája A minősítési rendszerek végső soron valamely portfolió elemei kockázati paramétereinek meghatározására szolgálnak. E céljukat tipikusan két lépésben érik el: a kitettségeket először minősítési osztályokba vagy poolokba 38 sorolják (ezt nevezzük hozzárendelésnek vagy besorolásnak), majd ezen osztályokhoz (poolokhoz) rendelnek kockázati paramétereket (ezt nevezik kalibrálásnak). Vannak olyan (tipikusan statisztikai) módszerek, amelyek a kockázati paramétereket (rendszerint a PD-t) egy lépésben, közvetlenül a kitettség jellemzőiből becslik meg (ezeket direkt módszereknek nevezzük). Az osztályokba, poolokba sorolást minősítési kritériumok (7, 11) alapján kell elvégezni. A kritériumokra csak nagyon általános megkötések (5, 17) vannak (az adós kockázati tulajdonságai, tranzakció kockázati tulajdonságai, és lakossági portfolióknál a késedelmesség). Minősítési kritériumnak nyilván csak olyan jellemzőket lehet használni, amelyek a minősítendő entitásokra vonatkozóan ismertek, tehát amelyek a rendelkezésre álló adatokból meghatározhatók. Az egyes portfoliótípusokhoz vannak szokásosan gyűjtött adatok (egy ilyen összeállítást tartalmaz pl. az osztrák anyag), de bármilyen ilyen listát csak tájékoztató jellegűnek szabad tekinteni) 36 A zárójelben álló számok a bekezdés sorszámára utalnak. Van olyan eset, hogy egy bekezdés tartalma több részre szedve több helyen szerepel, de olyan is, hogy egy megállapításba vonjuk össze több bekezdés tartalmát. 37 Ez a minősítési rendszerek egyfajta definíciójának tekinthető. Viszont azt is jelenti, hogy amikor a direktíva a minősítési rendszerekre ír elő valamit (pl. dokumentálást), akkor annak az összes itt felsorolt elemre is ki kell terjednie. 38 Poolokat csak lakossági portfolióknál lehet alkalmazni. Ezért az osztály vagy pool kifejezést a direktíva csak lakossági portfoliók esetén használja, mi viszont olyan esetekben is, amikor tetszőleges portfolióról beszélünk. Ez a szóhasználat logikailag korrekt. 15

16 Szokásos egyébként applikációs ill. viselkedési kritériumokról (ill. minősítési rendszerekről beszélni. Az előbbiek alapvetően a hitelkérelem elbírálásánál rendelkezésre álló adatokra támaszkodnak, az utóbbiak a hitelfelvevőnek a törlesztés során tanúsított viselkedését (pl. rendszeresen törleszt-e) is figyelembe veszik (tiszta típusok persze általában nincsenek, a gyakorlatban előfordulók rendszerint keverékek). A minősítési osztályok, poolok eltérően kezelendők nem lakossági és lakossági portfoliók esetén. Nem lakossági 39 rendszerek A nem lakossági minősítési rendszereknek rendelkezniük kell egy adósminősítési skálával, amelyeknek legalább 7 fokozatot kell tartalmaznia a fizető, és egyet a nemfizető 40 adósokra (6). A saját LGD ill. CCF becsléshez (AIRB) pedig külön LGD-re ill. CCF-re vonatkozó ügyletminősítési skálát is kell tartalmazniuk (9, 10). Mindegyik skálának csak az általa kifejezendő kockázatokat szabad tükröznie (6, 9,10). Dokumentálni kell a minősítési osztályok definícióját és a hozzájuk tartozó kockázati paramétereket 41 (7). Kerülni kell az adósok ill. ügyletek túlzott koncentrációját egyes minősítési osztályokba, ill. az ilyen koncentrációkat csak akkor lehet elfogadni, ha az osztály kellően szűk PD (LGD, CCF) sávot fed le, és a besorolt adósok/kitettségek bizonyíthatóan ebbe a sávba esnek (8, 12), ha tehát a portfolió természete olyan, hogy eléggé homogén (vagy néhány homogén csoportból áll). Lakossági rendszerek A lakossági minősítési rendszereknek nem kell az egyes kockázati paramétereket (és csak azokat) tükröző külön skálákat alkalmazniuk. Használhatnak ezeket együttesen tükröző skálákat, ill. létrehozhatnak kockázati paraméterek szempontjából viszonylag homogén poolokat is. Az osztályokba ill. poolokba sorolásnál két ellentmondó követelményt kell összhangba hozni: egyrészt azt, hogy a kockázati sávok kellően szűkek legyenek a kellően finom kockázati megkülönböztetéshez (16), másrészt azt, hogy olyan elemszámúak legyenek, amelyek lehetővé teszik a paraméterek ésszerű becslését 42 (15). 39 A direktíva vállalatok, intézetek, kormányok és központi bankok felsorolása helyett ezt a rövid elnevezést használjuk,, ami annyiban nem egészen precíz, hogy nem fed le néhány speciális nemlakossági portfoliót (pl. tőkebefektetések) 40 Ez egyike azon ritka kivételeknek, ahol a direktíva egészen konkrét követelményeket ír elő. 41 Ezt a követelményt lakossági rendszerekre is ki kellene terjeszteni. 42 Ezen két ellentmondó követelményt a nem lakossági portfoliókra is ki kellene terjeszteni. 16

17 A kitettségek besorolása (minősítése) A minősítésekkel kapcsolatban a direktíva a következetes használatot elősegítő lényeges kvalitatív kritériumokat fogalmaz meg 43 :. A minősítési osztályokba ill. poolokba való besoroláshoz olyan részletes definíciókat és eljárásokat kell megadni, és ezeket úgy kell dokumentálni, hogy biztosítani lehessen a besorolások konzisztenciáját a különböző üzletágak, részlegek és földrajzi helyek között, továbbá, hogy harmadik fél is megérthesse és replikálhassa a minősítést (18). A besorolási eljárásoknak összhangban kell lenniük a belső hitelezési sztenderdekkel és a problémás adósok és ügyletek kezelésére vonatkozó politikákkal 44 (18). Fontos követelmény, hogy a minősítés során minden felhasználható információt figyelembe kell venni. Ez azt is jelenti, hogy még elegendő mennyiségű és minőségű belső adat esetén sem szabad figyelmen kívül hagyni felhasználható külső adatokat (ha vannak ilyenek) (19). A külső adatok használatának követelménye explicit módon jelenik meg olyan esetekben, ha a belső minősítések meghatározása során a bank alapvetően külső minősítésekre támaszkodik (ez érthető, mert e nélkül nem lehetne belső minősítésről beszélni) (19) És itt hangzik el először a direktívában az a később még többször megjelenő elv, hogy minél kevesebb az információ, annál konzervatívabb becslést kell alkalmazni (19). Ez ebben a környezetben azt jelenti, hogy kevés információ esetén a kitettségeket rosszabb minősítési osztályokba kell besorolni, mint ahová az információk alapján egyébként tennénk. Ezen fontos minőségi követelményeken kívül a direktíva lényegében csak annyit mond, hogy a hitel-jóváhagyási eljárás során 45 minden adóst ill. kitettséget 46 be kell sorolni (a nem lakossági adósokat adósminősítési osztályokba, AIRB esetén az ügyleteket LGD ill. CCF minősítési osztályokba, a lakossági kitettségeket minősítési osztályokba és poolokba (20, 21, 25)) nem lakossági portfoliók esetén az egy adóshoz tartozó kitettségeket (néhány speciális kivételtől eltekintve) azonosan kell minősíteni (24) A hozzárendelés módszerére semmilyen konkrét eligazítást nem ad a direktíva, nem tilt és nem javasol semmilyen ismert technikát. Azt azonban leszögezi, hogy emberi megítélés felülbírálhatja a minősítések inputját vagy outputját, de ezt világosan kézben is akarja tartani azzal, hogy dokumentáltatja azokat a szituációkat, amelyben ezek lehetségesek, illetve magukat a konkrét felülbírálatokat is, továbbá ez utóbbiakra elemzési kötelezettséget is előír (26). A gyakorlatban (alapvetően a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől függően) a szubjektív és objektív elemek kombinációjának széles skáláját alkalmazzák a minősítések során. Az egyik oldalon a (tipikusan lakossági portfoliókra alkalmazott) sok adatra támaszkodó modellek (automatizálható eljárások) állnak, a másikon a kényszerűen kevés adatra támaszkodó, szinte teljesen formalizálatlan szakértői megítélésen alapuló eljárások (tipikus példa az 43 Fontos hangsúlyozni, hogy módszertől függetlenül. Ezek a kritériumok tehát teljesen szakértői megítélésen alapuló rendszerekre is vonatkoznak (megkockáztatható, hogy itt még fontosabbak is, mint pl. modellek alkalmazása esetén). 44 Itt megint az a gondolat húzódik meg, hogy a minősítés épüljön be a bank mindennapos tevékenységébe, ill. hogy összhangban álljanak egymással. 45 Itt már egy kicsit megelőlegezi a use tesztet. 46 A hangsúly itt nyilván a minden szón van. 17

18 országminősítés). A közbülső állomásokat a szubjektív elemek (információk, eljárások) szabványosításának különböző mértéke jellemzi. Igen gyakori az un. hibrid (a szubjektív és az objektív eljárásokat kombináló) rendszerek használata, ahol a kombinálásnak is különböző módjai ismeretesek. A modelleknek (mechanikus eljárásoknak) is számos változata ismert. A leggyakoribbak a statisztikai, ezen, belül is a különböző regressziós modellek, de számos egyéb technikával is találkozhatunk. Bár a direktíva a módszereket illetően nem ad semmilyen eligazítást (sőt a validációval foglalkozó főbb nemzetközi munkacsoportok, mint az AIG Validation Subgroup és a JWGV alapelvként kezelik, hogy nem sugallunk semmilyen módszert sem, érdemes figyelembe venni azt a gyakorlati tendenciát, hogy minél inkább tömegtermelésről van szó (minél nagyobb számú, minél egyszerűbb, minél homogénebb, stb. kitettség), annál nagyobb szerepet játszanak a modellek (mechanikus eljárások). És megfordítva: minél inkább egyedi termelésről (kevés számú, bonyolult, erősen különböző kitettségek), annál kevésbé szabad pusztán mechanikus eljárásokra (modellekre) támaszkodni, annál nagyobb szerepet kell adni az emberi megítélésnek. Tehát általában nem nagyon fogadható el egy statisztikai modellen alapuló országminősítési rendszer, de az sem nagyon érthető, ha valaki nagyobb lakossági portfoliót akar minősíteni pusztán szubjektív eszközökkel 47. A minősítések aktualizálása A minősítéseket legalább évente aktualizálni kell (28, 30) A nem lakossági portfolióknál a problematikus adósok ill. kitettségek esetén még nagyobb gyakoriságra van szükség, sőt lényeges új információk esetén új minősítést kell készíteni (28). Ehhez gyűjteni kell azon adatokat, amelyek a minősítések megváltozását okozhatják (29). Megkívántatik továbbá, hogy a minősítéseket és ezek periodikus felülvizsgálatát olyan független fél végezze vagy hagyja jóvá, akinek nem származik előnye a hitelnyújtási döntésekből 48 (27). A lakossági portfolióknál a minősítések aktualizálásán túl legalább évente felül kell vizsgálni a poolok veszteségi jellemzőit és késedelmességi helyzetét is. Ugyancsak évente reprezentatív minta segítségével felül kell vizsgálni az egyedi kitettségek státuszát a poolokon belül, annak biztosítására, hogy a kitettségek továbbra is a nekik megfelelő poolhoz tartozzanak (30). Modellek használata Mint említettük, a modellek használata egyike a minősítések lehetséges módszereinek. Ezen eszközök használatához további követelményeknek is eleget kell tenni. A modellekkel szemben az az alapvető követelmény, hogy jó előrejelző képességekkel rendelkezzenek (31a). Mint a validációs alapelvekről szóló részben láttuk, ennek megítélésére nincsenek jó közvetlen (kvantitatív) módszereink. 47 Az egyes módszerek előnyeivel, hátrányaival, egyes portfoliókra való alkalmazhatóságukkal részletesen foglalkozik a [9] osztrák anyag. 48 Nem világos, hogy ez a követelmény miért csak a nem vállalati portfoliókra van kimondva, valamint az sem, hogy miért itt, miért nem a corporate governance részben szerepel. 18

19 Mivel egyszerű közvetlen eszközökkel nem lehet a modellek jóságáról megbizonyosodni, a modell kivitelezését, környezetét, használatát kell megvizsgálni. A direktíva explicit módon is megemlít néhány ilyen vizsgálatot 49 : rendelkezni kell olyan eljárással, amely a modell inputokat vizsgálja pontosság, teljesség, és megfelelőség szempontjából (31b) be kell mutatni, hogy a modellépítéshez használt adatok 50 reprezentatívak az aktuális portfolióra (31c). Ez az egyik legnehezebb és várhatóan sok vitát kiváltó feladat. Amit valójában bizonyítani kell, az az, hogy a modellépítéshez használt adatokon belül ugyanúgy (vagy legalább hasonló módon) függ a minősítési osztályba sorolás a minősítési kritériumoktól, mint az aktuális portfolióban 51. Az esetek zömében nincs elegendő adat ennek korrekt statisztikai vizsgálatára, zömében egyszerűbb eszközökkel (pl. a két adathalmaz főbb ismérvek szerinti hasonló eloszlásának vizsgálata) kell beérnünk. rendelkezni kell egy rendszeres felülvizsgálati (validálási) ciklussal 52 (31d), amely magában foglalja o a modell teljesítményének és stabilitásának monitorozását, beleértve a modell és a tényleges eredmények egybevetését o a modellspecifikáció felülvizsgálatát Egyetlen modell (mechanikus eljárás), sem lehet azonban tökéletes, ezért a modelleket nem szabad teljesen mechanikusan használni. Mindenképpen ki kell őket egészíteni a modell által figyelembe nem vett lényeges információkra támaszkodó emberi megítéléssel (melynek módját az önkényesség elkerülésére dokumentálni kell), valamint ezen felülbírálatoknak a modellgyengeségek feltárását és korlátozását szolgáló felülvizsgálatával (31d) 53. A minősítési rendszerek dokumentálása A minősítési rendszereket dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmát elég részletesen leírja, ezt itt nem ismételjük meg 54. A dokumentálás azonban nem csupán az eddigiek passzív tükrözése, megjelenik benne néhány, eddig nem említett vizsgálati szempont, feladat is: a minimum követelményeknek való megfelelés bemutatása a minősítési eljárások vezetői felülvizsgálata a minősítési szempontok kiválasztásának indoklása az alkalmazott nemteljesítés és veszteség definíciók direktívabeli definícióval való konzisztenciája 49 A validációs alapelvekkel foglalkozó rész további, a direktívából nem, vagy nem közvetlenül következő eszközöket ismertet. 50 A modellekkel kapcsolatban két adatkört kell megemlíteni, melyek átlapolódhatnak, de különbözhetnek is. Az egyiket a modell paramétereinek becslésére használjuk (ezek azt írják le, hogyan függ a választott kritériumoktól a minősítési osztályba sorolás), a másikat pedig a kockázati paraméterek (PD, LGD, CCF) becslésére. 51 Gyakori hiedelem, hogy ez csak idegen adatok használata esetén jelenthet problémát. Valójában saját adatok esetén is előfordulhat, hogy jelentős változások történtek a bank portfoliójában, hitelezési politikájában vagy egyszerűen a külvilágban. 52 Ezeket a vizsgálatokat nyilván a jóváhagyás során végrehajtott első validáció során is el kell végezni, ahol az első pont alatti feladatok csak a modell addigi feltehetően rövid életútját tudják figyelembe venni. 53 Itt az általános felülbírálati követelmények (26) modellek esetén való megismétléséről van szó 54 Megjegyezzük azonban, hogy a metodológia dokumentálását csak modellek esetén írja elő. Ezt ki kellene terjeszteni minden minősítési rendszerre, tekintet nélkül arra, hogy milyen módszert használ a hozzárendelésre. Ez a megállapítás érvényes az alábbi első négy pötty alatti követelményekre is. 19

20 a validációnál használt statisztikai eljárások (beleértve az out-of sample és out of time teszteket is) A jóváhagyásnál megítélési szempont a dokumentáció minősége is. Harmadik féltől vásárolt modellek alkalmazása Fontos követelmény, hogy harmadik féltől vásárolt modell használata esetén a vásárló nem mentesül sem a dokumentálás, sem a többi követelmény (pl. a modell működésének ismerete) alól (36). Úgy kell eljárnia, mintha saját modelljéről lenne szó, felelősségét nem háríthatja át a modell eladójára/fejlesztőjére. Adatgyűjtés és tárolás A direktíva egyéb részeihez képest meglepően részletezett (pl. teljes adós és kitettség minősítés életpályák ) adatgyűjtést és tárolást ír elő a nyilvánosságra hozatal támogatására (37-40), amelyeket itt nem részletezünk. Stressz tesztek A 2. Pillérben stressz teszteket kell végezni a belső tőkeszámítás kiegészítéseként. A direktíva a hitelkockázatra vonatkozóan külön olyan 1. Pillérbeli stressz tesztet ír elő, amelyet ugyan a bank határoz meg, de a felügyelet felülvizsgál. A tesztnek le kell fednie a kitettségek túlnyomó részét, és kellően konzervatívnak kell lennie, legalább egy enyhe visszaesés hatásait tükrözve (41, 42). A nemfizetés definíciója A kockázatok számszerűsítése A függelék a minimum követelmények között tartalmazza a nemfizetés definícióját is, amelynek nyilván nem itt lenne a helye. A minimum követelményekhez csak annyi köze van, hogy több minimum követelményben is szerepel, hogy a hitelintézet által valamilyen célra alkalmazott alkalmazott definíciónak meg kell felelnie az itt adott definícióval. Magát a definíciót itt nem ismertetjük. A kockázati paraméterek becslésére vonatkozó általános követelmények A minősítési rendszerek kialakításának utolsó lépése az egyes minősítési osztályokhoz és poolokhoz tartozó kockázati paraméterek meghatározása, a kalibrálás (a melléklet szóhasználatával számszerűsítés ). A kockázati paraméterek becslésével kapcsolatos talán legfontosabb követelmény, hogy előrejelzéseknek kell lenniük, nem a tények utólagos regisztrációjának 55. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely nagy és jó minőségű adatsorból előállított átlag csak kiindulópont, de nem maga a becslés. Tehát minden további indoklás nélkül nem lehet elfogadni a múltbeli 55 Ez a követelmény bár ésszerű - explicit módon nem szerepel sem a direktívában, sem a mellékleteiben. Ilyen határozottan az AIG alapelvek mondják ki. A kulcs egyébként az estimate kifejezés értelmezése. 20

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24.

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. 1. A validáció fogalma 2. Az új tőkeszabályozás átültetése

Részletesebben

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok Bankkonferencia Visegrád, 2006. november 13-14. 2. panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok 1. Magyarországi bankoknál bevezetésre kerülő módszerek 2. Szabályozás és a kapcsolódó CEBS anyagok 3.

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja 2010. november 30. Informatika felügyeleti főosztály: Gajdosné Sági Katalin Gajdos.Katalin@PSZAF.hu Kofrán László - Kofran.Laszlo@PSZAF.hu Bázel

Részletesebben

A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai

A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai Budapest, 2007. január 18. Gajdosné Sági Katalin PSZÁF, Informatika felügyeleti főosztály gajdos.katalin@pszaf.hu Tartalom CRD előírások GL10 ajánlás

Részletesebben

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008.

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008. A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008. évi változások Seregdi László 2008. november 28. Témák I. Előzmények II. Új intézménytípusok

Részletesebben

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása Kutasi Dávid főosztályvezető Validáció és SREP Főosztály Budapesti Corvinus Egyetem 2017.05.04. 1 Komplex SREP a magyar bankrendszer ~80%-át fedi le Eltérő

Részletesebben

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves)

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves) z EB Iránymutatások a CRR Nyolcadik részében foglalt nyilvánosságra hozatali követelményekről / hitelintézetek és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozatali gyakorlatának specifikus követelményeiről

Részletesebben

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18 ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok Tatai Ágnes 2011 november 18 1 Vázlat Mi az ORSA, miért jó ez nekünk? Az ORSA mennyiségi aspektusai tartalékok szavatoló tőkeszükséglet szavatoló tőke Összegzés

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása

CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása I pillér minimum követelményeinek egységes európai értelmezése Horváth Edit CEBS útmutatás

Részletesebben

Modellezési Kockázat. Kereskedelmi Banki Kockázatmodellezés. Molnár Márton Modellezési Vezető (Kockázatkezelés)

Modellezési Kockázat. Kereskedelmi Banki Kockázatmodellezés. Molnár Márton Modellezési Vezető (Kockázatkezelés) Modellezési Kockázat Kereskedelmi Banki Kockázatmodellezés Molnár Márton Modellezési Vezető (Kockázatkezelés) Modellek Kockázata Adathibák Szabályozói elvárások figyelmen kívül hagyása Becslési Bizonytalanság

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt. 2018. harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése Az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

Részletesebben

Kockázat alapú felügyelés

Kockázat alapú felügyelés Kockázat alapú felügyelés A felügyelet intézkedései a Solvency II. követelményei tükrében dr. Hajdu Gabriella főosztályvezető helyettes 2005. április 27. dátum Solvency I. - Finomítások, szigorítások,

Részletesebben

QIS4 Az ING tapasztalatai

QIS4 Az ING tapasztalatai QIS4 Az ING tapasztalatai Diószeghy Zoltán Aktárius, ING PSZÁF konzultáció 2008.12.10 Kockázatok szabályozása a csoporton belül Végrehajtás Szabályozás Kockázati stratégia Kockázati étvágy 3 védelmi vonal

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről.

ÚTMUTATÓ. A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről. VKK II. kötet 5. melléklet ÚTMUTATÓ A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről. A CEBS (Committee of European Banking Supervisors) által 2006.

Részletesebben

Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása

Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése

Részletesebben

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS Alapító okirat: 1930. januar 20. Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; 1931: Nemzetközi hitelválság

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett

Részletesebben

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris

Részletesebben

Iránymutatás Iránymutatás a hitelminősítő intézetek módszereinek hitelesítéséhez és felülvizsgálatához

Iránymutatás Iránymutatás a hitelminősítő intézetek módszereinek hitelesítéséhez és felülvizsgálatához Iránymutatás Iránymutatás a hitelminősítő intézetek módszereinek hitelesítéséhez és felülvizsgálatához 23/03/2017 ESMA/2016/1575 HU Tartalomjegyzék 1 Hatály... 3 2 Fogalommeghatározások, jogszabályi hivatkozások

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 2008. június

Részletesebben

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 009 Hungarian Accounting Advisory Group A pénzügyi kimutatások prezentálásának és közzétételének trendje a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok esetében A projekt

Részletesebben

A csoportfelügyeleti pre-applikációs folyamatot kiegészítő vizsgálatok programja július

A csoportfelügyeleti pre-applikációs folyamatot kiegészítő vizsgálatok programja július Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság Módszertani és aktuáriusi főosztály A csoportfelügyeleti pre-applikációs folyamatot kiegészítő vizsgálatok programja 2011. július 0. Jogi környezet, a vizsgálat

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési

Részletesebben

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya 1. Az ajánlásban foglalt elvárások követése a Pénzügyi

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13 A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK Füredi-Fülöp Judit A STANDARD HATÓKÖRE A standardot alkalmazni kell: a számviteli politika

Részletesebben

Seregdi László * : A bűvös mérték, ami jelzi, hogy baj van a hitellel

Seregdi László * : A bűvös mérték, ami jelzi, hogy baj van a hitellel Seregdi László * : A bűvös mérték, ami jelzi, hogy baj van a hitellel Egy nemrég kihirdetett uniós rendelet befolyásolhatja a hazai bankok nem teljesítő állományának mértékét, s így a tőkekövetelményüket

Részletesebben

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 2008. február Az útmutató megírásában részt vettek: Szponzor: Koordinátor: Mérő Katalin, Varga Csaba Matusek Judit, Csordás Katalin Csoporttagok:

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg) 2016.10.12. HU L 275/27 A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1801 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2016. október 11.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a külső hitelminősítő intézetek értékpapírosítási

Részletesebben

EIOPA-17/ október 4.

EIOPA-17/ október 4. EIOPA-17/651 2017. október 4. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv szerinti iránymutatások az olyan biztosítási alapú befektetési termékekhez, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus

Részletesebben

Javadalmazási politika

Javadalmazási politika Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni

Részletesebben

Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet

Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet Hiv.: ECHA-11-FS-06-HU ISBN-13: 978-92-9217-604-4 Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet alapján A REACH-rendelet kidolgozásának és elfogadásának egyik legfontosabb oka

Részletesebben

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre I. Sztenderd módszer 1. A sztenderd módszert alkalmazó intézmény az ingatlannal fedezett kitettségek (35%, 50%

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2018.2.6. L 32/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG (EU) 2018/171 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017. október 19.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a késedelmes

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x

Részletesebben

A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20.

A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20. A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei Gaálné Kodila Diána 2008. március 20. 1 Korábbi hatástanulmányok Előkészítő helyszíni tanulmány (Preparatory Field Study, PFS) 2005.

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy

Részletesebben

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL EBA/GL/2014/09 2014. szeptember 22. Iránymutatások azon tesztek, vizsgálatok vagy eljárások típusairól, amelyek a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdése (d) pontjának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A Solvency II 2. pillére

A Solvency II 2. pillére A Solvency II 2. pillére szándékok, hangsúlyok, hasonlóságok Varga Csaba főigazgató helyettes Biztosítói konferencia 2007. május 16-17, Siófok A CEIOPS feladatai és azok menetrendje 2007. július a keretdirektíva

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

Loss Distribution Approach

Loss Distribution Approach Modeling operational risk using the Loss Distribution Approach Tartalom»Szabályozói környezet»modellezési struktúra»eseményszám eloszlás»káreloszlás»aggregált veszteségek»további problémák 2 Szabályozói

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya A tőkemegfelelési szabályok

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása

A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása az IFRS 9 standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti szabályokhoz kapcsolódó egységes nyilvánosságra

Részletesebben

A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók

A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók SZOLVENCIA II PSZÁF konzultáció 2011 A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók Ph.D. Bethlendi András 2011. November 18. ORSA ajánlás group specificities of the ORSA - 1 Egyedi szabályok mutatis mutandis,

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt 2018-as pénzügyi év Első negyedév 1 A K&H elkötelezte magát az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR)

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24. Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 2. Könyvvizsgálói

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.4. C(2016) 6329 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről,

Részletesebben

ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA

ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA Biztosító neve: Eszközalap neve: Az ellenőrző lista készítésének időpontja: Az ellenőrző lista készítője: 1. ESZKÖZALAP ELNEVEZÉSE

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról

Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány 2018. évi beszámolójának elfogadásáról 1. előterjesztés száma: 128/2019. 2. előterjesztést készítő személy neve: Setéth-Fazekas Hajnalka 3. előterjesztést

Részletesebben

Teszt elemzési beszámoló

Teszt elemzési beszámoló Teszt elemzési beszámoló Nemzetközi laktációs szaktanácsadók (IBCLC ) minősítő vizsgája 2017. áprilisi vizsgák Készült a Nemzetközi Laktációs Szaktanácsadói Vizsgabizottság (IBLCE ) számára Készítette:

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel Kockázati jelentés 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 [Ez az oldal szándékosan maradt üresen.] 2/99 oldal Tartalomjegyzék I. fejezet

Részletesebben

Szabályozók, tőkekövetelményszámítási május 3.

Szabályozók, tőkekövetelményszámítási május 3. Szabályozók, tőkekövetelményszámítási modellek 2013. május 3. 1 Miért kell szabályozni a bankokat? Speciális szerepet töltenek be: - Fizetési rendszerek üzemeltetése - Támogatják a gazdaság növekedését

Részletesebben

y ij = µ + α i + e ij

y ij = µ + α i + e ij Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg) 2018.10.24. L 265/3 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1595 RENDELETE (2018. október 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 8/2018. (II. 21.) számú ajánlása a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 8/2018. (II. 21.) számú ajánlása a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 8/2018. (II. 21.) számú ajánlása a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) biztosítóspecifikus

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Biztosítástechnikai tartalékok A. Nem-életbiztosítási tartalékok B. Életbiztosítási tartalékok C. Próbaszámolások 2005.04.27 2 A. Nem-életbiztosítási

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozata Oktatás december 8.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozata Oktatás december 8. Az MNB visszajelzései a könyvvizsgálók számára avagy a könyvvizsgálók MNB-s szemmel szövetkezeti hitelintézetek, kis és középbankok, egyenértékes pénzügyi vállalkozások Bánhegyi Réka MNB Hitelintézetek

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

HITELKOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS

HITELKOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS Szini Róbert vezető modellező Budapest Corvinus Egyetem Kereskedelmi banki kockázatok modellezése HITELKOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS 1 TARTALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hitelkockázat és a tőkekövetelmény

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis 1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 28.

Lamanda Gabriella március 28. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben