A TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA (A/19, 1. oldal)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA (A/19, 1. oldal)"

Átírás

1 A TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA (A/19, 1. oldal) TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Inytv. 2. (1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. (2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. (1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel) Az ingatlan-nyilvántartást az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivatal vezeti. A másodfokú szerv a megyei (fővárosi) földhivatal. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI 1. KÖZHITELESSÉG Inytv. 5. (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben. (5) Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog, illetőleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó időponttól számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető. (6) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. 1

2 2. BEJEGYZÉSI ELV Inytv. 3. (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. [Konstitutív hatályú bejegyzések] (2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). (3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi. (4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Inytv. 16. Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be [Deklaratív hatályú bejegyzések harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem tudásra közbizalmi hatás]: a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog (önálló zálogjog), j) végrehajtási jog. Inytv. 17. (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása, e) a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem, f) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem, g) az ingatlan jogi jellege, h) bejegyzés iránti kérelem elutasítása, i) épület létesítésének vagy lebontásának a ténye, j) az eljárás felfüggesztésének a ténye, k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése, q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, r) tulajdonjog fenntartással történt eladás, s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, 2

3 t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, u) ranghely megváltoztatása, v) az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege, (2) Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül keletkezik tulajdonjog az alábbi esetekben: hatósági határozat (vitás) elbirtoklás (121. ) ráépítés (137. ) öröklés (598. ) házastársi vagyonközösség (Csjt. 27. ) közös háztartásban élők tulajdonszerzése (578/G. ) A bejegyzés alapjául szolgáló hatósági (bírósági) határozat tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. 3. NYILVÁNOSSÁG ELVE Inytv. 4. (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki: a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, d) szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) az okirattárban lévő és a jogosult, illetőleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévő bejegyzésben történt hivatkozás, b) a jogosult személyi azonosítója, c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). (4) Az a) és c) pont szerintiek az ehhez fűződő jogi érdek valószínűsítése esetén is megismerhetők. (5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza. 3

4 4. OKIRATI ELV Inytv. 8. Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Inytv. 29. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. Inytv. 32. (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. Közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges az alábbiak bejegyzéséhez: tulajdonjog haszonélvezeti jog szolgalmi jog vételi jog jelzálogjog (önálló jelzálogjog) Inytv. 30. (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. (2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. [Pl. elővásárlási jog törlése a tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg] Inytv. 37. (1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül - ha külön jogszabály előírja - meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges. Inytv. 49. (1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. 5. RANGSOR ELVE A tulajdoni lapon az egymást kizáró bejegyzések közül (Pl. két tulajdonjog ugyanolyan terjedelemben, ugyanarra az ingatlanra nézve) csak a későbbi hatályos, 4

5 az egymással összeférő jogok közül (pl. két jelzálogjog) a korábbi szerzett jog a rangsorban megelőzi a későbbit. Inytv. 7. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat. [Pl. hátrébb sorolásával] 6.EGYEDISÉG ELVE Az ingatlanokat és a rájuk vonatkozó jogokat, kötelezettségeket, ezek jogosultjait és kötelezettjeit különkülön, sorszámozva kell nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát az egyedileg meghatározott önálló ingatlanok alkotják. Önálló ingatlan elsősorban a földrészlet. Inytv. 11. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet [=az ingatlan-nyilvántartás tárgya]: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. Inytv. 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, 5

6 d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. 7.KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG ELVE Inytv. 6. (1) A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. [Az ingatlan-nyilvántartás részei] Inytv. 18. (1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlannyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza. Inytv. 19. (1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket a számítógépen kezelt tulajdoni lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni. (2) A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. (3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető. Inytv. 20. (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. (2) Az okirattárban lévő iratokat a földhivatal egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni. (3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Inytv. 21. (1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérkép [ingatlannyilvántartási térkép] nyilvántartási példánya szolgál. (2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették. (3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza: a) a település neve és térképszelvény száma, b) a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala, c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma, d) épület, építmény, e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése, f) a földminősítési mintatér, valamint a földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai, g) dűlőnév, utcanév és házszám, h) közterületről, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata. Inytv. 26. (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (2) A kérelemre induló eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. (1) bek.]. 6

7 (3) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. (4) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. (6) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyezett jogát érinti. (7) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján - annak jogerőre emelkedése után - megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell a körzeti földhivatal részére megküldeni. (8) A szerződő felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges. Egyéb rendelkezések, jogintézmények: [Széljegy] Inytv. 48. (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell. [Jogorvoslat] Inytv. 58. (1) A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg. (2) A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. (3) Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt a Pp. szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Az igazolási kérelem felől a bíróság határoz. [Törlési és kiigazítási perek] Inytv. 62. (1) Keresettel kérheti a bíróságtól a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott, c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. [Perfeljegyzés] Inytv. 64. (1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen vérgehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt a) a törlési és kiigazítási, 7

8 b) az ingatlan tulajdonjogát érintő, c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti, d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint e) a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt. [A perfeljegyzés után jogokat csak a per, illetőleg büntetőeljárás eredményétől függő hatállyal lehet feljegyezni] [Tényleges birtoklás] Inytv. 88. (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ha a) az eljárás során olyan okiratot mutat fel, amely bejegyzésre nem alkalmas, de a felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda elismeri, hogy a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már korábban megállapodott. (2) Ha az ingatlant többször is átruházták, a tényleges birtokos a közbenső átruházásokat is igazolhatja az (1) bekezdésben és a 87. -ban szabályozott módon. Az egyik elvárás az ingatlanokra vonatkozó anyagi magánjogi szabályoknak a Polgári Törvénykönyvben való elhelyezése az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) egységes ingatlanjogi szabályozása helyett. Ezzel csak a nem közvetlenül anyagi magánjogi szabályozás biztosítása marad külön törvényre utalt. A másik cél az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének erősítése [Az új Ptk. tervezet Dologi jogi könyvének negyedik utolsó része tartalmazza e szabályokat Telekkönyv címén] INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK EREDETI SZERZÉSMÓDJAI 1. HATÓSÁGI HATÁROZAT V. HATÓSÁGI ÁRVERÉS 120. (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. Hatósági árveréssel csak abban az esetben lehet az ingatlan tulajdonjogát érvényesen megszerezni, ha a tulajdonos valóban az adós (vagy aki ellen a végrehajtás e módja folyt). Mind az árverés kitűzőjének, mind a szerzőnek módjában áll az ingatlan tulajdonjogi állapotáról meggyőződni. Ezért az ingatlant nem tulajdonostól sem árverésen kívül, sem árverésen nem lehet érvényesen megszerezni. Kivétel az eredeti szerzésmód alól: Az ingatlannak bírósági végrehajtás során történő árverése esetén a Vht értelmében az új tulajdonost terheli a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, és - bejegyzés nélkül is - a törvényen alapuló haszonélvezeti jog (pl. a túlélő házastársat megillető özvegyi jog). A bejegyzett jelzálogjog azonban - az árverési vevő és a jelzálogos hitelező megállapodásától függően - fennmaradhat [Vht (1)]. Vitás a gyakorlatban, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti e a tulajdonjogot, vagy a határozat jogerőre emelkedése. A hatósági (bírósági) határozat alapján sem jegyzik be a tulajdonjogot, ha az okirat nem felel meg az Inytv-ben meghatározott 8

9 feltételeknek. Ilyenkor a határozat (ítélet) kiegészítésére is sor kerülhet. Egyes szerzők szerint a határozat jogerőre emelkedésével átszáll a tulajdonjog. Az új Ptk. tervezet szerint a telekkönyvi bejegyzéssel szerzi meg a jogosult. (Ingók esetébena dolog birtokának átruházásával) (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. A kártalanítás nélküli állami tulajdonszerzésre a hatályos jogi szabályozás alapján két esetben kerülhet sor, így a vagyonelkobzást [Btk. 38. (1)] kimondó jogerős büntető ítélet, illetve a kárpótlásra jogosult kötelezettségének megszegése folytán a termőföld tulajdonának állami tulajdonba vételét elrendelő jogerős földhivatali határozat [1991. évi XXV. törvény 23. (2)] alapján. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat. 2. ELBIRTOKLÁS (ld. A/19) 121. (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A birtoklás tényleges állapota az idő múlása mint jogi tény által jogállapottá változik át. Egyidejűleg tulajdonjogot szűntet meg és keletkeztet. Nem jogutódlás, mert a keletkezés és a megszűnés egymásra tekintet nélkül zajlik le. Pozitív feltételek: - tizenöt éven át - szakadatlanul - sajátjaként - birtokol a birtokos (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Negatív feltételek: - bűncselekménnyel - erőszakos, alattomos úton jutott a dolog birtokához - csak a föld egy részét birtokolja, és az nem osztható meg 9

10 PK 4. szám Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk ában foglalt jogszabállyal. (3) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is....a tulajdoni hányadnak nem tulajdonostárs birtokos számára is elbirtokolhatónak kell lennie (5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. A bejegyzés hiánya mindazonáltal nem akadálya, hogy az elbirtokló gyakorolja a tulajdoni jogokat. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért a tulajdonos érvényesen rendelkezhet is anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntetné. Tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra (1) Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, b) tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. ), c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. 3. KISAJÁTÍTÁS A kisajátítás a tulajdonjognak a maga teljességében való elvonása a tulajdonostól. A tulajdonjog jogosultjának pozíciójában alanyváltozás következik be: az új tulajdonos az állam lesz (1) Ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. (2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. 10

11 KK. 4. szám I. Kisajátítás esetén az ingatlan lakott, illetőleg beköltözhető forgalmi értékét a hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ha a lakott ingatlanoknak egyáltalán nincs vagy csak összehasonlításra nem alkalmas számban van forgalmi adata, az érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni, a lakottságnak a helyi ingatlanforgalomban kialakult értékcsökkentő arányát figyelembe véve. II. Épület kisajátítása esetén a kártalanítási összeget akkor is a beköltözhető állapot figyelembevételével kell meghatározni, ha a cserelakásra (cserehelyiségre) igényt nem tartó tulajdonos az épületben való lakását (helyiségét) az ítélethozatalig nem tudja kiüríteni, de annak megfelelő határidőn belül történő kiürítésére kötelezettséget vállalt. III. A tulajdonoson kívül más jogosult (haszonbérlő, haszonélvező, használó stb.) is a kisajátítást kérővel szemben érvényesítheti a kisajátítással kapcsolatos kártérítési igényét. KK 5. szám I. A kisajátított ingatlan forgalmi értékének meghatározásánál figyelembe kell venni az ingatlannal határos közterületen kiépített, az ingatlanra közvetlenül beköthető közművet is. II. A kártalanítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a kisajátított ingatlanon fennálló építési tilalmat (korlátozást). III. Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített építményre meghatározott időre adott fennmaradási engedély határidejének letelte előtt elrendelt kisajátítás esetén a tulajdonos az építmény használatának idő előtti megszűnése miatt kártalanítást követelhet. IV. A tulajdonos kártalanítást követelhet az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan építmény kisajátítása esetén, amelynek a lebontását az építésügyi hatóság a jogszabály értelmében már nem rendelheti el. V. Ingatlan egy részének kisajátítása esetén akkor kerülhet sor értékveszteség megállapítására, ha a visszamaradt ingatlan értéke és a kisajátított részért kapott kártalanítás együttes összege nem éri el az ingatlan kisajátításkori értékét. Az értékcsökkenés összegét úgy kell megállapítani, hogy az ingatlan egészének értékéből le kell vonni a visszamaradt rész forgalmi értékét, az így kapott összegből pedig le kell vonni a kisajátított rész után járó kártalanítás összegét. KK 8. szám A kisajátítást kérő a kártalanítási összeg után a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő naptól köteles kamatot fizetni. A kisajátításról az évi 24. tvr. rendelkezik. Célja a nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése az állam vagy helyi önkormányzat részére. Tvr. 3. (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. (3) A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül. Tvr. 4. (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; b) város- és községrendezés; c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés; d) bányászat; e) honvédelem; f) közlekedés; g) posta és távközlés; h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható; 11

12 i) vízgazdálkodás; k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása; l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése; o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi XXXII. törvény 17. -ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás; Tvr. 5. Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. Tvr. 6. Az állam, illetőleg az önkormányzat - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. Tvr. 7. (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - megszűnnek. (4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás tekintetében szükség szerint kell rendelkezni. (2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani. Tvr. 10. (1) (2) Ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, bérlő vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. (3) A beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a) a tulajdonos használja és részére cserelakást (cserehelyiséget) nem kell adni, vagy b) bérlő vagy egyéb használó használja, és a cserelakásra (cserehelyiségre) vonatkozó igényéről lemond, valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt. Tvr. 13. (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik. (2) A csereingatlan értékét a rendelkezései szerint kell megállapítani. (3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható. (4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Tvr. 14. (1) A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. Tvr. 15. (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. Tvr. 16. A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni. Tvr. 18. (1) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője egy eljárásban köteles elbírálni. (3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. (5) Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja - a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a 3. (2) bekezdésnek b) pontja esetén is, a közigazgatási hivatal megkeresésére. Tvr. 19. (1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. Tvr. 22. A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni. 12

13 Tvr. 23. (1) A kisajátítást kérő a jogerős kisajátítási határozat visszavonását, vagy módosítását addig kérheti, amíg a kisajátított ingatlant nem vette birtokba, illetőleg a kártalanítást nem teljesítette. Az okozott károkat, e törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni. (2) A kisajátítás esetében annak, akinek az érdekében a kisajátítás történik, kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára felhasználja. (3) Amennyiben a kisajátítás célja nem valósul meg az ingatlan korábbi tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. A korlátozás két alkotmányos alapelve: szükségesség és arányosság. Szükséges a korlátozás akkor, ha arra kényszerítő ok ad alapot. Arányos a korlátozás akkor, ha a korlátozással elérhető előny nagyobb, mint a miatta elszenvedett hátrány. A kisajátításhoz megkívánt cél közérdekűségével összeegyeztethető lehet azonban az is, hogy a kisajátításról szóló határozattal más természetes vagy jogi személy szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, ezért a Javaslat kiterjeszti a kisajátítással való közvetlen tulajdonszerzés lehetőségét más jogosultak számára is. A Javaslat szabályozza a részleges kisajátítást is. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDJAI 1. ÁTRUHÁZÁS 117. (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. (2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az ingatlan testi átadása, a birtokba lépés nem feltétel. Az írásba foglalt szerződés alapján csak akkor alkalmas az okirat a bejegyzésre, ha tartalmazza az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályokban felsorolt alaki és tartalmi kellékeket. (4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. Az ún. birtokkal megerősített jogcímvédelmi szabály alapján elsőbbséget élvez a tulajdonszerzők közül az ingatlan első jóhiszemű birtokosa. E szabály alapján tehát például a későbbi vevő lesz az ingatlan tulajdonosa, ha ő volt az elsőként és jóhiszeműen birtokba lépő. 13

14 A sorrend tehát: Tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az a vevő követelheti, aki először jóhiszeműen birtokba lépett, ennek hiányában a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Nem csak annak van jelentősége, hogy melyik tulajdonszerző lépett először jóhiszeműen birtokba, de annak is, hogy melyikük a korábbi, illetve későbbi jogszerző. Ennek megfelelően: - ha a korábbi jogszerző jóhiszeműen birtokba is lépett, a későbbi vevő (ajándékozott) ingatlan-nyilvántartási bejegyzése csak akkor minősül jogszerűnek, ha a szerzése is jóhiszemű volt. Ennek megállapításához az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elve önmagában nem elégséges különösen akkor, ha a későbbi vevő előtt ismert volt, illetve a jogszerzés során tőle elvárható gondosság és körültekintés mellett ismernie kellett volna, hogy az ingatlan tényleges birtokosa és az átruházó személye nem azonos. Ha tehát a későbbi és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vevő (ajándékozott) jogszerzése nem volt jóhiszemű, a korábban szerző és birtokban lévő fél a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a már bejegyzett tulajdonossal szemben is követelheti, - ha az elsőként szerző nem lépett birtokba, de a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, a később szerző és az ingatlant elsőként jóhiszeműen birtokba vevő a bejegyzett tulajdonossal szemben a birtokkal megerősített jogcímére nem hivatkozhat. A birtokba lépés (birtoklás) alatt a dolog feletti hatalom gyakorlásának bármilyen megnyilvánulását érteni kell. A birtokba lépés jóhiszeműsége körében a bíróságnak különös gondossággal és teljes körűen kell vizsgálnia a szerződéses folyamatot, azokat a körülményeket, amelyekről a fél a birtokba lépését megelőzően tudott, vagy kellő gondossággal tudnia kellett volna. Ha a többes átruházással érintettek egyike sem lépett birtokba (vagy a birtokba lépő nem volt jóhiszemű), a korábbi vevőt (megajándékozottat) kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve ha a későbbi jogszerző a korábbi tulajdonszerzőt megelőzően a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette. 2. NÖVEDÉK 126. A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Ugyancsak nem lehet alkalmazni ezt a szabályt földhasználat esetén a földhasználó által létesített építmények vonatkozásában. Nem lehet a nem állami tulajdonú parti telek növedéke a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, mert az kizárólagosan az állam tulajdonában áll. Ez vonatkozik a folyóvíz elhagyott medrére is. Ha nem újonnan keletkezett szigetről vagy a folyóvizek állandó jelleggel elhagyott medréről van szó, úgy a növedék szabályai alkalmazhatók. A növedék (accessio) tehát az alkotórész egyik sajátos esete, amikor egy meglévő fődologhoz (a földhöz) utólag kapcsolódik. A kapcsolatnak olyan tartósnak kell lennie, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész elpusztulna, illetőleg értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. 3. BEÉPÍTÉS 136. (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. 14

15 A beépítés a dologegyesülés sajátos, ingó és ingatlan dolgok egyesítéséből előálló esete, amit a törvény is sajátosan szabályoz, ugyanis itt nem közös tulajdon keletkezik. A beépítés során nem kell vizsgálni a beépítő jó- vagy rosszhiszeműségét vagy azt, hogy jogos vagy jogtalan úton jutott e a más tulajdonában álló anyag birtokába. Közömbös a munka értéke is. Ha a beépítő nem saját tulajdonában álló földre épít, hanem a föld csupán használatában van, az anyag tulajdonjogát csak akkor szerzi meg, ha az épület tulajdonjoga őt külön is megilleti. A beépítéssel való tulajdonszerzés feltétele az is, hogy az épület elválasztása és elvitele ne legyen lehetséges. 4. RÁÉPÍTÉS Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít. (A ráépítés a túlépítéstől abban különbözik, hogy túlépítés esetében a tulajdonos saját földjének határain túl építkezik, tehát az épület, legalább részben saját földjén áll, míg ráépítés esetén az épület idegen telken létesül (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. (2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. A ráépítés jogkövetkezményei: A Ptk. 97. (1) bekezdésében írtak érvényesülése (a földtulajdonos szerzi meg az épület tulajdonjogát, gazdagodása megtérítése ellenében). A földtulajdonos kérheti, hogy a ráépítő vegye meg a földet (vagy annak egy részét, ha a föld megosztható). Az egész föld megvásárlása csak akkor követelhető, ha a fennmaradó rész használhatatlanná válik, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a ráépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik 109. (2) Egyéb rendelkezések: Ha az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja és a ráépítő jóhiszemű volt: a jóhiszemű ráépítő megszerezi a föld (vagy a föld egy része) tulajdonjogát. A földtulajdonos azt is kérheti, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezze meg [Ptk (2), Ptk ]. Ebben az esetben a ráépítőt a földön földhasználati jog illeti meg. Ha a ráépítőé lesz a föld, köteles megtéríteni a föld forgalmi értékét. 15

16 (3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. A (3) bekezdés értelmében, ha az ingatlanon korábban is volt épület és a ráépítő egy újabb épületet emel, vagy a meglévő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépíti, a ráépítéssel a felek eltérő megállapodása hiányában közös tulajdon keletkezik. A tulajdonjog keletkezése független attól, hogy az épületnek mi a rendeltetése, továbbá arra is, hogy nem eredményez közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munka. A ráépítéssel szerzett tulajdoni hányad mértékét, nagyságát annak alapján kell megítélni, hogy az a ráépítéskor milyen összeget tett ki az ingatlan egész értékéhez viszonyítva. A hányadok meghatározásánál a ráépítéskori értéket kell alapul venni, mert a tulajdonszerzés is a ráépítés befejezésével történik. (4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. A rosszhiszemű ráépítő a Ptk (4) bekezdése, valamint a Ptk a alapján arra is kötelezhető, hogy az épületet bontsa le. A lebontás akkor is elrendelhető, ha a ráépítés ellen a tulajdonos olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállításának még nem volt akadálya, illetve az nem okozott volna a ráépítőnek aránytalan károsodást. A ráépített épület lebontása a rosszhiszemű ráépítés ellenére is csak akkor követelhető, ha a lebontás az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Lebontás esetén annak költségei és az eredeti állapot visszaállítása a ráépítőt terhelik, de megilleti az elvitel joga (1) 138. (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. (3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ptké. 79. A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt. A ráépítő köteles: 1. földhasználati jog esetén a föld használatáért járó ellenértéket 2. a megszerzett föld forgalmi értékét Ha a ráépítő a föld tulajdonjogának csak egy részét szerzi meg: 1. köteles a tulajdonul megszerzett földrészlet forgalmi értékét megtéríteni és 16

17 2. a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. PK. 7. szám I. A ráépítés jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítéssel kapcsolatban a tulajdon rendezése kérdésében eltérően állapodnak meg. II. Jóhiszemű ráépítés esetén, ha az épület értéke lényegesen meghaladja a föld, illetve megfelelő részének értékét, akkor lehet megállapítani, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonát szerezte meg, ha ezt a földtulajdonos kéri, vagy ebben a felek írásban megállapodtak, illetőleg a ráépítő ilyen tartalmú kérelmének a teljesítéséhez a földtulajdonos a perben hozzájárult. III. A Ptk ának (3) bekezdésében említett építkezés (bővítés, hozzáépítés, átépítés, beépített ingatlanon újabb épület létesítése) - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén és a felek megállapodásának hiányában - az épület (épületrész) rendeltetésétől függetlenül keletkeztet közös tulajdont. Nem lehet közös tulajdont keletkeztető építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát. IV. A közös tulajdoni hányad módosulását eredményezheti, ha az egyik tulajdonostárs ráépít a közös tulajdonban levő földre, illetve a közös tulajdonban levő épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. V. Ha a ráépítés (hozzáépítés) folytán közös tulajdon keletkezik, az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a ráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) rész értéke. A ráépítés által történt tulajdonszerzés vagy földhasználati jogszerzés folytán fizetendő térítés összegét, továbbá ha a bíróság a ráépítőt a föld megváltására kötelezi, az ellenértéket az elszámolás (ítélethozatal) időpontjában irányadó forgalmi érték alapján kell meghatározni. A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni (a fentiekben beillesztve): Ha arról kell dönteni, hogy a ráépítőt az egész föld, vagy csak a föld egy részének megvásárlására kötelezze e a bíróság: Az egész föld megvásárlása csak akkor követelhető, ha a fennmaradó rész használhatatlanná válik, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a ráépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik 109. (2) A ráépített épület lebontása a rosszhiszemű ráépítés ellenére is csak akkor követelhető, ha a lebontás az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Lebontás esetén annak költségei és az eredeti állapot visszaállítása a ráépítőt terhelik, de megilleti az elvitel joga (1) A bíróság a földtulajdonos választásától eltérően is megállapíthatja a ráépítés jogkövetkezményeit, azonban nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. A Javaslat radikális változást vezet be a ráépítés szabályozásában. A hozzáépítés, átépítést külön szabályozza. 4:83. [Tulajdonszerzés ráépítéssel] (1) Abban az esetben, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít a felek eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik. (2) Az egyes tulajdoni hányadok mértékét a felek eltérő megállapodásának hiányában az egész ingatlan és a ráépített rész értékének a ráépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani. (3) A ráépítés közös tulajdon keletkezését csak akkor idézheti elő, ha az építmény tartós fennmaradásra alkalmas. (4) 17

18 5. ÖRÖKLÉS Az örökös az örökölt ingatlan tulajdonjogát az örökhagyó halála pillanatban, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg. 18

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK TULAJDONOSI JOGOK Tulajdonosi jogok birtoklás - jogcímtől függetlenül, akaratlagos uralom egy

Részletesebben

Földhivatali Ügyintézés

Földhivatali Ügyintézés Földhivatali Ügyintézés I. Jogszabályok 1. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2. 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet II. Alapelvek 1. A bejegyzés és annak hatálya (Inytv. 3. ) - Egyes jogok

Részletesebben

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan nyilvántartásról

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan nyilvántartásról 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan nyilvántartásról Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK HATÁLYOS: 2008. augusztus 31. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási jog II. 2014. október 11.

Ingatlan-nyilvántartási jog II. 2014. október 11. Ingatlan-nyilvántartási jog II. 2014. október 11. Az ingatlan-nyilvántartás részei 4 részből áll: Tulajdoni lap Okirattár Törölt bejegyzések jegyzéke Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Okirattár

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség

Részletesebben

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe:  címe: Telefonszáma: Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési

Részletesebben

Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a Bp. Főv. XXIII. ker. (cím). szám alatt található ingatlanra vonatkozó használati megállapodás megkötésére

Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a Bp. Főv. XXIII. ker. (cím). szám alatt található ingatlanra vonatkozó használati megállapodás megkötésére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog

Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog 2015. március 27. Dr.Fónyiné dr.kazareczki Andrea Csoportvezető bíró PKKB I. 2013.évi V. törvény az új Ptk TULAJDONJOG 5:13. (1) bek. meghatározza a tulajdonjog fogalmát:

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Page 1 of 36 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2014.07.16 2014.10.31 55 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény az 1972.

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

HARC A LAKÁSMAFFIA ELLEN Dokumentumok, javaslatok, határozatok és jogszabályok

HARC A LAKÁSMAFFIA ELLEN Dokumentumok, javaslatok, határozatok és jogszabályok CD melléklet HARC A LAKÁSMAFFIA ELLEN Dokumentumok, javaslatok, határozatok és jogszabályok Szerkesztő: Dr. Dunavölgyi Szilveszter VI. Hatályon kívüli jogszabályok 1. 1972. évi 31. törvényerejű rendelet

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata M10. számú melléklet Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása Elosztói üzletszabályzat M10.

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény

1997. évi CXLI. törvény 1997. évi CXLI. törvény Hatályos: 2015.01.01-2015.03.31 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2 (1) 3 Ez a törvény az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2 (1) 3 Ez a törvény az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra

Részletesebben

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel ELSŐ RÉSZ

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel ELSŐ RÉSZ 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza

Részletesebben

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma. Az ingatlan-nyilvántartás elvei

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma. Az ingatlan-nyilvántartás elvei 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerej ű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra

Részletesebben

Földhivatali szolgáltatások

Földhivatali szolgáltatások Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

1. A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet módosítása

1. A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 39. szám 3971 az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. e) és n)

Részletesebben

Javaslat a. helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII., (cím). szám alatt található ingatlanra vonatkozó használati megállapodás megkötésére

Javaslat a. helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII., (cím). szám alatt található ingatlanra vonatkozó használati megállapodás megkötésére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a. helyrajzi számú, természetben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Kisajátítási eljárás

TÁJÉKOZTATÓ. Kisajátítási eljárás TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

2001. évi XIX. törvény. a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról

2001. évi XIX. törvény. a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról - 1-2001. évi XIX. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról 1. 2. Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. - 2

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Hatály: 2016.I.1. - 2017.VI.30. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

1997. 109/1999. (XII. 29.) FVM

1997. 109/1999. (XII. 29.) FVM 13664 A földművelésügyi miniszter 13/2014. (IX. 25.) FM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásról

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete /2011. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról és telekadóról Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLAN Ingatlanfajták csoportosítása a jelenlegi hazai felosztás szerint Az ingatlanok lehetnek: földek, vagy földrészletek, építmények. "A köznyelvben használatosak az ingatlanok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Tárgy: Zirc, Alkotmány és Állomás utca között megépült gyalog- és kerékpárút telekhatárrendezése Előadó:

Részletesebben

38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám

38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám 38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám A Kormány 429/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány

Részletesebben

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első

Részletesebben

1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: (1 pont) 2. Alkalmazott (munkavállaló) munkaviszonyával összefüggésben okozott kár

1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: (1 pont) 2. Alkalmazott (munkavállaló) munkaviszonyával összefüggésben okozott kár 1. Az ingatlan nyilvántartás részei a következők: tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár, tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések jegyzéke. Tulajdoni lap I. rész, tulajdoni lap II. rész,

Részletesebben

BALATO FÜRED VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTER Szám: Előkészítő: dr. Lamperth Amarilla/Geiszler Éva Tárgy: Balatonfüredi Petőfi Sportkör kérelme Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Tisztelt Ügyfelünk! ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK H I R D E T M É N Y A KDB Bank Európa Zrt. (a továbbiakban: Bank) csak a megfelelő jogi formában, az alábbi kötelező tartalmi elemeket

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet. az ingatlan nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet. az ingatlan nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról A tulajdoni lap három részből áll. A tulajdoni lap részei A tulajdoni lap I. része az ingatlan

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet. az úszólétesítmények lajstromozásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet. az úszólétesítmények lajstromozásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet az úszólétesítmények lajstromozásáról A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN KUSTYÁN GEORGINA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Kurucz Mihály PhD, egyetemi docens INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN Az ingatlan-nyilvántartás első megjelenési formái a 12. századra tehetők

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az számú pótlap

Részletesebben

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere j(; t. Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről I. Tartalmi összefoglaló Budapest

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László - dr. Mód Péter Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása Az ingatlan-nyilvántartási eljárások döntő többsége az ügyfelek kérelmére indul, amely

Részletesebben

Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel. az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire

Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel. az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire Szerző: Zahoránszkyné Dr. Ungvári Ilona Mercedes Budapest 2015.

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai 1. Felek és cselekvőképességük 1/A Felperes Ptk 2:28. [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a) a nagykorú

Részletesebben

A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!)

A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!) A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!) A magánszemélyek 20 évi magánszemélyek kommunális adójának megállapításához, a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény és Nagyrécse

Részletesebben

Iratbetekintés az okirattárba

Iratbetekintés az okirattárba INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László Iratbetekintés az okirattárba A nyilvánosság az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, kulcsfontosságú jogintézmény. Szorosan összefügg a közhitelesség

Részletesebben