Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. AZ ALKOTMÁNYOS ÜGYEK, EURÓPAI KORMÁNYZÁS ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉS-ére

Átírás

1 Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag AZ ALKOTMÁNYOS ÜGYEK, EURÓPAI KORMÁNYZÁS ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉS-ére július 3., kedd, tól ig JDE épület (Európai Bizottság) 101, Rue Belliard 1040 Brüsszel Készítették: Bejczy Delinke Lakézi Benjámin Major Nikola Székely Balázs július

2 2 (6.) Vita a következ dokumentumokról: az Európai Bizottság "Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" cím közleménye, "Az elért eredményekr l szóló els jelentés a szabályozási környezet egyszer sítésére vonatkozó stratégiáról", illetve "Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban" cím munkadokumentuma, valamint a "Hatékonyabb jogalkotás" (2005 és 2006) és "Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban" cím éves jelentések COM(2006) 689 final COM(2006) 690 final COM(2006) 691 final COM(2007) 23 final COM(2006) 289 final COM(2007) 286 final CdR 397/2006 rev 1 CONST-IV-010 El adó: Luc Van den Brande (BE/EPP) Mivel ezen napirendi ponton belül egy vitára kerül sor, ezért a vitadokumentumokat foglaltuk össze. (a) HATÉKONYABB JOGALKOTÁS 2005 ÉS 2006 CSOMAG CdR 397/ CONST-IV-010 El zmények Az RB nagyra értékeli a strukturált párbeszédet, az er s interakciót, a konzultációs folyamatot; Az RB véleménye szerint a partnerség elvének megvalósítása valódi hozzáadott értéket biztosít; Az RB er sen kívánatosnak tartja, hogy a vertikális decentralizáció rugalmasabbá tételét egészítsék ki a régióközi horizontális együttm ködés új mechanizmusai; Az RB er síteni kívánja a tevékenységét a jogalkotás korai szakaszában, a nagyobb hatékonyság, átláthatóság, és demokratikus legitimitás követelménye szempontjából Véleménytervezet Általános ajánlások: az RB - a tényleges többszint európai kormányzás el mozdítása érdekében - prioritásként kezeli a szabályozási környezet javulását, a közösségi vívmányok egyszer sítését, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazását, valamint a konzultációs és hatásvizsgálati módszerek meger sítését; az RB kívánatosnak tartja, hogy a helyi önkormányzatokat, a regionális parlamenteket és a regionális gy léseket a rájuk bízott hatáskörökkel összhangban, a döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitásának meger sítése érdekében bevonják a közösségi jogszabályok kidolgozásába és megfogalmazásába; A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazását illet en: az RB kívánatosnak tartja, hogy a folyamatban lév alkotmányozási folyamat keretében zajló intézményi rendezés meg rizze az európai alkotmányt létrehozó szerz désben foglalt rendelkezéseket a helyi és regionális önkormányzatok és a Régiók Bizottsága vonatkozásában;

3 3 az RB hangsúlyozza, hogy a szerz dés jelenlegi formájában a szubszidiaritás és arányosság elvei a többszint kormányzás el mozdítóiként szerepelnek; az RB nyomatékosan kéri a regionális parlamenteket, hogy állítsanak fel parlamenti bizottságokat a szubszidiaritási elv alkalmazásának ellen rzésére; A konzultációs folyamatot és a strukturált párbeszédet illet en: a Régiók Bizottságának meggy z dése, hogy a konzultáció bárminem meger sítése nyitottabbá, teljesebbé, m köd képesebbé és demokratikusabbá teszi a döntéshozatali folyamatot; A közösségi jogszabályok és politikák hatékonyabb helyi és regionális szint átültetése és alkalmazása tekintetében: az RB felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagy mértékben függnek a közösségi jogszabályok jó vagy rossz nemzeti szint átültetését l; az RB hangsúlyozza, hogy valódi partnerség csak akkor jöhet létre, ha mindegyik szerz d fél pénzügyi hozzájárulást nyújt a közös célkit zések megvalósításához; az RB biztosítja az Európai Bizottságot arról, hogy proaktív szerepet kíván játszani az Európai Területi Paktumok megkötésének ösztönzésében; A hatáselemzés és az adminisztratív és pénzügyi terhek felmérése tekintetében: a Régiók Bizottsága elkötelezettségének meger sítése mellett érvel a nagyobb közösségi politikák területi hatásának értékelésében; az RB hozzájárul ahhoz, hogy az említett jogalkotás által a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatás elemzésének közös módszerét megtalálhassuk; A közösségi jogalkotás egyszer sítése, az átláthatóság és a tájékoztatás tekintetében: az RB felhívja a figyelmet arra, hogyha az EU valóban szeretné növelni demokratikus legitimitását, akkor jobban be kell vonnia a helyi és regionális szerepl ket a jogalkotási és döntéshozatali folyamatokba; az RB kiemeli a szubszidiaritást ellen rz hálózatában rejl lehet ségeket, melyek révén a hálózat hatékony információs és kommunikációs eszközzé válhat a közösségi jogalkotási folyamat során. (b) AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI JOBB SZABÁLYOZÁS STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLATA COM(2006) 689 végleges Összefoglaló A jogszabályok és rendeletek elengedhetetlenül fontosak a tisztességes és versenyképes piac, a polgárok jólétének, valamint a közegészségügy és a környezet hatékony védelmének biztosításához. A jobb szabályozás célja, hogy mindezt úgy tegyük, hogy annak a lehet legtöbb haszna, de a lehet legkevesebb költsége legyen. A jobb szabályozás jelent sen fellendíti a termelékenységet és a foglalkoztatást, így el segíti a növekedést és munkahelyteremtést. Európában a szabályozási környezetet nemzetközi kontextusban az Unió és a tagállamok egyaránt fejlesztik ezért a jobb szabályozás közös felel sség. Eddig elért eredmények Az átfogó iránymutatásoknak megfelel en több mint 160 hatásvizsgálatot készítettek a bizottsági határozatokkal kapcsolatos tájékoztatás, illetve azok megkönnyítése érdekében. A Bizottság a közötti id szakra jelent s egyszer sítési programot kezdeményezett több mint 100 kezdeményezéssel. Az Európai Parlament és a Tanács intézményközi megállapodást írt alá a jobb jogalkotásról, és lépéseket tesz a jobb szabályozás gyakorlati alkalmazására. 19 tagállam már bevezetett vagy a közeljöv ben vezet be egy jobb szabályozási stratégiát, és 17 tagállam már felmérte vagy jelenleg méri fel az igazgatási költségeket. Számos tagállam általános célértékeket t zött ki az igazgatási terhek

4 4 csökkentésére. Kilenc tagállamnak van egyszer sítési programja, ebb l nyolcnak ad-hoc egyszer sítési kezdeményezései. A Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Tanács az igazgatási terhekre vonatkozóan rögzítsen egy 2012-re megvalósítandó közös, 25%-os csökkentési célértéket. A tagállamoknak nemzeti szinten hasonló intézkedéseket kell hozniuk, és ezzel egyid ben végre kell hajtaniuk az igazgatási terhek csökkentésére irányuló egyértelm kötelezettségvállalásokat. A Bizottság 2005-ben útjára bocsátotta a jobb szabályozás programot, hogy min ségi kezdeményezéseket tegyen, illetve korszer sítse és egyszer sítse a már meglév jogszabályállományt. Ezek közül íme néhány konkrét példa: Prioritásként tekintik annak biztosítását, hogy a jogszabályokat helyesen és id ben hajtsák végre. Igyekeznek biztosítani, hogy a javaslatok az adott problémával arányosak legyenek, és hogy az intézkedéseket a megfelel szinten hozzák a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával. Közösségi vívmányok (acquis) egyszer sítése átdolgozással, hatályon kívül helyezéssel, kodifikálással és felülvizsgálással A Bizottság kodifikációs programja mintegy 500 jogi aktusra terjed ki valamennyi ágazatban. A Bizottság 85 jogi aktust véglegesített: 52-t elfogadtak és kihirdettek a Hivatalos Lapban. 33 jogi aktus pedig elbírálás alatt áll a Tanács és a Parlament el tt. E 85 jogi aktus 300 jelenlegi aktust helyettesít. Az 500 kodifikációs aktus összesen mintegy jogi aktust helyettesítene. A bizottsági döntéshozatal fejlesztésének fontos új eleme a hatásvizsgálati testület (IAB) létrehozása, amely tanácsokat és segítséget nyújt a Bizottságon belüli hatásvizsgálati gyakorlat kialakításához. A tagállamok az irányelvek nemzeti jogba történ átültetésének fázisában vezetnek be az Uniós jog által el nem írt finomításokat. E, gyakran gold plating -ként említett, aprólékos tagállami szabályozás jóval meghaladhatja az uniós jog által el írt követelményeket. (c)a BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA - Az elért eredményekr l szóló els jelentés a szabályozási környezet egyszer sítésére vonatkozó stratégiáról COM(2006) 690 végleges BEVEZETÉS A Bizottság a 2005 márciusában megállapított, jobb szabályozásra irányuló szakpolitikájának politikai prioritásaival összhangban 2005 októberében új stratégiát fogadott el a szabályozási környezet egyszer sítésére. A stratégia átfogó célja az, hogy javítson a közösségi joganyag min ségén és hatékonyságán, továbbá hogy kiküszöbölje a gazdasági szerepl k számára szükségtelenül felmerül akadályokat, és ilyen módon járuljon hozzá az európai gazdaság versenyképességének növelésére vonatkozó célkit zéshez. HELYZETKÉP Helyzetkép a jogszabályok egyszer sítését célzó gördül program: A októberi egyszer sítési stratégia számos egyszer sítési módszerre kitér a hároméves gördül program tekintetében. A program meger síti a Bizottság arra irányuló elkötelezettségét, hogy csökkentse a szabályozási keret okozta adminisztratív terhet, és hogy naprakésszé tegye és korszer sítse a szabályokat, figyelembe véve a technológiai, piaci és nemzetközi fejleményeket. A Bizottság által elért eredmények: korszer sített vámkódex és elektronikus vámkezelés

5 5 környezet: a hulladékgazdálkodási keretirányelv korszer sítése a munkavállalók szabad mozgása élelmiszer-adalékanyagok és ízesít kre vonatkozó jogszabályok egyszer sítése a gyógyszeripar terén m köd kis- és középvállalkozások: a mikrovállalkozások tekintetében egyszer sített szabályozási keret kialakítása a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó egyszer sített szabályozási keret megteremtése a fogyasztók és a cégek tekintetében számviteli szabályok módosítása strukturális vállalati statisztika (SBS) egyszer sítése légi közlekedési piac: a jogszabályok átláthatóbbá tétele versenyképesség Helyzetkép egységes szerkezetbe foglalás: Az egységes szerkezetbe foglalás az Európai Bizottság jobb szabályozásra irányuló programjának alapvet része. Az egységes szerkezetbe foglalás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és azok módosításait egyetlen jogi aktusba foglalják, ezáltal csökkentve az EU jogszabályainak mennyiségét és biztosítva azok átláthatóbb, értelmezhet bb és jogilag egyértelm mivoltát. SIKERTÉNYEZ K A szilárd módszertani alapokon nyugvó egyszer sítési munka: Konzultáció valamennyi féllel: Az érdekeltekkel folytatott részletes konzultációk, egész szakpolitikai területek felülvizsgálata, a jogi aktusok utólagos értékelése és a szakért i vizsgálatok révén a politikai döntéshozók hatékonyabban azonosíthatják a tényleges problémákat. A Szerz dés 138. cikke emellett rendelkezik az európai szociális partnerekkel a szociálpolitikai területen tett közösségi kezdeményezésekr l való konzultációról. A konzultációs folyamat eredményeként egyes esetekben a bizottsági szolgálatoknak felül kellett vizsgálniuk eredeti szándékaikat. Ágazatspecifikus elemzés: A Bizottság korábbi közleményében megállapította, hogy az egyszer sítés ágazatspecifikus megközelítésére van szükség a szabályozási környezet által az ágazati versenyképességre gyakorolt hatás jobb felmérése érdekében. Ágazati sz rési tevékenységek kezd dtek olyan csoportokban, mint az IKTversenyképességgel, illetve a gépgyártás területén a szakpolitikai párbeszéddel foglalkozó munkacsoportban. Az adminisztratív teherrel kapcsolatosan jelenleg folytatott munka: A Bizottság 2007 elején átfogó cselekvési tervet kezd a hatályos EU-s jogszabályokból ered adminisztratív teher mérése és csökkentése érdekében. Ez a folyamat középtávon lehet vé kell, hogy tegye az EU jogalkotója és a tagállamok számára számszer adatok alapján a további egyszer sítésre teret kínáló, els bbséget élvez területek meghatározását. Az EU-intézmények közötti szoros együttm ködés: A Bizottság által készített, színvonalas jogalkotási javaslatok tekintetében a Tanács és a Parlament feladata az egyszer sítési munka kiteljesítése. A parlamenti bizottságok által a többéves egyszer sítési programokra vonatkozóan elfoglalt álláspontok nagyrészt összhangban vannak a Bizottság prioritásaival az egyszer sítés tárgyát illet en. A 2003 decembere óta hatályos, jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás hozta létre a három intézmény fokozottabb együttm ködésének platformját. A Bizottság bejelentette, hogy szándékában áll az intézményközi döntéshozatali folyamatnak az egyszer sítési kezdeményezések megfelel bb programozása és fokozottabb láthatósága révén történ megkönnyítése.

6 6 A társszabályozás és az önszabályozás nagyobb mérték alkalmazása: A társszabályozás és az önszabályozás jó példa az olyan eszközökre, melyek bizonyos körülmények között a jogalkotó kismérték beavatkozása mellett alkalmazhatók egyes politikai célkit zések elérésére. A szabványok lehet vé teszik a felhasználók számára a termékek és árak szabad összevetését, ilyen módon er sítve a versenyt és b vítve a szolgáltatások EU-n belüli kereskedelmét. A nemzeti szint egyszer sítés: Az EU-jogszabályok egyszer sítésének nemzeti szinten is tükröz dnie kell: Az EU egyszer sítési programját a tagállamoknak teljes mértékben támogatniuk kell. Ebb l következ en a Bizottság néhány hatályon kívül helyezésre irányuló javaslatában kölcsönös elismerésre vonatkozó rendelkezéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a közösségi jogszabályok hatályon kívül helyezését nem követik a kereskedelemre háruló újabb akadályok. A másik tagállamban tevékenységet folytatni kívánó európai vállalatok túl gyakran szembesülnek igazgatási ellen rzésekkel és eljárásokkal. A Bizottság a Szerz désnek az áruk szabad mozgásáról szóló 28. cikke végrehajtása útján segít az ilyen terhek csökkentésében, különösen a nemzeti jogszabálytervezetek ellen rzésével. A gold plating (túldíszítés) elkerülése: Az EU vállalataira vonatkozó szabályozási környezet csak akkor javítható, ha az EUszinten hozott kezdeményezésekhez nemzeti szinten hozott megfelel intézkedések társulnak. A túldíszítés eredményeként a nemzeti vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek más országokkal szemben. Nemzeti reformprogramok: A nemzeti kezdeményezések között szerepelnek például az alábbiak: Az adminisztratív költségek csökkentése A közigazgatás bürokratikus jellegének csökkentése A jogszabályok felülvizsgálata Az adózási kötelezettségek, adminisztráció vagy bevallások egyszer sítése A bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje és a szakmán belüli felülvizsgálat létfontosságú a jobb szabályozási környezet megteremtése szempontjából. A Bizottság e munkát a jobb szabályozással foglalkozó magas szint csoport, illetve a lisszaboni folyamat révén segíti el. (d) AZ ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK MÉRÉSE ÉS AZ ADMINISZTARTÍV TEHER CSÖKKENTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN COM(2006) 691 végleges Összefoglaló Az Európai Bizottság egy ambiciózus stratégiára tett javaslatot az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése céljából az Európai Unióban, amelynek keretében közös EU-célkit zést fogadnak el e terhek középtávon való 25%-os átfogó csökkentésére. Mindez rámutat a Bizottság jobb szabályozás melletti elkötelezettségére a növekedési és munkahely-teremtési stratégia részeként. El ször is tisztázzuk az adminisztratív költségek fogalmát: az adminisztratív költségek azok a költségek, amelyek azon jogi kötelezettségek teljesítése során merülnek fel a vállalatok, az önkéntes szektor, a hatóságok és az állampolgárok számára, amely szerint tájékoztatást kell nyújtaniuk tevékenységükr l (vagy a termelésr l) vagy a hatóságoknak, vagy pedig

7 7 magánfeleknek. Els sorban négy forrásból származnak: nemzetközi jog, EK-jog, nemzeti jog és nemzeti szint alatti (regionális) jog. A szükségtelen és aránytalan adminisztratív költségek komolyan akadályozzák a gazdasági tevékenységet. Ezek egyben kifejezetten bosszantó tényez k az üzleti tevékenység szempontjából, és prioritásként említik ket az egyszer sítésr l folytatott konzultációk során. A Bizottság vállalta, hogy a lehetséges legnagyobb mértékben csökkenti ezeket a szükségtelen terheket. Az adminisztratív költségek fontosak, mivel az EU-ban a vállalkozásoknak jelent s id mennyiséget kell fordítaniuk formanyomtatványok kitöltésére és a különböz témákról készítend jelentésekre. A szükségtelen jelentéstételi kötelezettségek csökkentésével a vállalatok alkalmazottai több id t fordíthatnak az alapvet üzleti tevékenységekre, ami által csökkenhetnek a termelési költségek, valamint további befektetések és innovációs tevékenységek valósulhatnak meg, és ennek köszönhet en minden bizonnyal javul a termelékenység és az általános versenyképesség. Fontos különbséget tenni az olyan információk között, amelyeket a vállalkozások jogszabályi kötelezettség hiányában is összegy jtenének, valamint azok között, amelyeket jogi rendelkezések hiányában nem gy jtenének össze. Az el bbit adminisztratív költségeknek, az utóbbit pedig adminisztratív tehernek nevezik. A szabályozás javítására irányuló bizottsági stratégia az adminisztratív költségek mérését és az adminisztratív terhek csökkentését t zte ki célul. Jelenleg csak négy tagállam van, amely mérte az adminisztratív költségeket. Azonban a holland adatok extrapolációja azt sugallja, hogy az adminisztratív költségek megközelít leg a GDP 3,5%-át teszik ki az EU-ban. Az adminisztratív költségek 25%-os csökkentésével jelent s, akár 1,5%-os mintegy 150 milliárd eurós haszon érhet el a GDP szintjén. A Holland Pénzügyminisztérium által az adminisztratív költségek mérésére tett er feszítések eredménye az egyszer sített költségmodell (EKM). Az EKM-et azzal a céllal fejlesztették ki, hogy egyszer sített és következetes módszert kínáljon az üzleti szabályozások hatásának mérésére és ebb l kifolyólag annak csökkentésére. Az EKM f er ssége az, hogy például az egyes tevékenységek értékelésén keresztül nagyon részletes adatokat szolgáltat az adminisztratív költségek mérésekor. Az EKM módszertana lehet vé teszi, hogy szabványosított költségadatokat állítsanak el a vállalkozások által egy adott törvény vagy végrehajtási rendelkezés betartása érdekében felhasznált er forrásokról március 23-án az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék fontolóra egy közös módszer kidolgozását az adminisztratív terhek mérésére, és lehet leg 2005 végére állapodjanak meg ebben a kérdésben március 16-án a Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban c. bizottsági közlemény a Bizottság szolgálatainak kísér munkadokumentumaként tartalmazta egy EKM-en alapuló lehetséges EU nettó adminisztratív költségmodell részletes vázlatát. E közös megközelítés várható el nyei a következ k: tisztázza az EU és a tagállamok szintjén elfogadott eljárások lehetséges eltéréseit; egyszer bb összehasonlíthatóság országok vagy szakpolitikai területek között, teljesítményértékelés és a legjobb gyakorlatok kialakítása; méretgazdaságosság az adatgy jtés és -érvényesítés tekintetében. Az adminisztratív terhek csökkentésének közös elvei: A jelentéstételi követelmények gyakoriságának arra a minimális szintre csökkentése, amely a jogszabály alapvet célkit zésének teljesítéséhez szükséges

8 8 Annak felülvizsgálata, hogy különböz csatornákon keresztül nem írják-e el többször ugyanazt a tájékoztatási kötelezettséget, továbbá az átfedések megszüntetése Elektronikus vagy webalapú jelentéstétel megkövetelése ott, ahol jelenleg papíralapú információgy jtést írnak el Küszöbértékek bevezetése a tájékoztatási követelmények tekintetében A tagállamok közben hasonló intézkedéseket tehetnek, és a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok módosításával eredményeket érhetnek el a terhek csökkentése terén. A növekedési és munkahely-teremtési stratégia összefüggésében az elért eredményekr l szóló jelentésükben a tagállamok a Jobb szabályozás fejezetben jelentést tehetnek az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nemzeti programjaikról. (e.) AZ ADMINISZTARTÍV TERHEK CSÖKKENTÉSÉNEK CSELEKVÉSPROGRAMJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN COM(2007) 23 végleges Összefoglaló 2006 novemberében a Bizottság az EU-ban létez szabályozásokból adódó adminisztratív teher csökkentése érdekében nagyra tör cselekvési program megindítására tett javaslatot. Ennek értelmében 2012 egy 25%-os átfogó csökkentési cél a közös célkit zés, amelyet a tagállamok és az európai intézmények kizárólag megosztott felel sséggel és közös er feszítésekkel érhetnek el. Fontos, hogy a folyamatban érintett valamennyi fél megfelel és gyors lépéseket tegyen, hogy így a politikai célkit zést operatív intézkedésekre lehessen váltani az üzleti közösség különösen a kis- és középvállalkozások valamint a fogyasztók javára. Ez a cselekvési program nem a deregulációról szól. Nem célja továbbá az sem, hogy módosítsa a létez közösségi jogban meghatározott politikai célkit zéseket vagy a létez jogszabályszövegekben kit zött célkit zések szintjét. A szükségtelen és aránytalan adminisztratív terheknek tényleges gazdasági hatása lehet. A vállalatok bosszantónak és a figyelemelterel nek érzik, és gyakran az egyszer sítés els számú prioritásaként azonosítják. A Bizottság elkötelezte magát, hogy minden szinten segít ezeknek a szükségtelen terheknek a megszüntetésében, valamint aláhúzza, hogy ez az európai intézmények és a tagállamok közös felel ssége. A cselekvési program középpontjában az elavult, redundáns vagy ismétl d adatszolgáltatási kötelezettségek állnak, amelyeket világosan meg kell különböztetni a koherens vagy a jogszabály kedvez hatásainak eléréséhez szükséges jogalkotási jellemz kt l. A cél a vállalatokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése; ugyanakkor a program alapvet javulást fog hozni a fogyasztók számára is, például az alacsonyabb árak révén. Az EU jogszabályai olyan, a Szerz désekben meghatározott és közpolitikai célkit zéseket követnek, amelyeket közösségi szinten jobban el lehet érni, mint tagállamonként. Ilyen többek között a bels piac hatékony m ködéséhez szükséges feltételek biztosítása, közte a biztonsági és szociális normák megfelel szintje. Az adatszolgáltatás és a jelentéstétel központi jelent ség a bels piac lényegét jelent kölcsönös bizalomhoz: szavatolni kell, hogy a játéktér mindenki számára azonos feltételeket biztosítson. Az adatszolgáltatás és a jelentéstétel az olyan politikaterületeken is fontos, ahol a kedvezményezettek kezelik a közpénzeket, mint például a kohéziós politika vagy a mez gazdaság. Folyamatosan rködni kell azonban az ilyen el írások által keletkez haszon és adminisztratív teher közötti egyensúly fölött, amely id vel változhat: néhány létez eljárás szükségtelenül id igényessé,

9 9 rendkívül bonyolulttá vagy idejétmúlttá vált, miközben néhány esetben a szükséges információ már rendelkezésre áll más forrásokból. A cselekvési program az EU egyszer sített költségmodelljét (EU SCM) használja a legtöbb terhet jelent adatszolgáltatási kötelezettségek azonosításához, hogy értékelje ket, és hogy rálátást adjon a terhek csökkentésének lehetséges módjára. A terhek csökkentésének hogyanjára a Bizottság azt javasolja, hogy a következ elvek vezessék a folyamatot, mivel jelent sen hozzájárulhatnak az adminisztratív terhek csökkentéséhez: A jelentéstételi követelmények gyakorisága csökkenjen az ahhoz szükséges minimumra, hogy elérhet k legyen a jogszabályok célkit zései, továbbá legyen összehangolva a különféle jogszabályokhoz kapcsolódó jelentések gyakorisága ahol csak lehetséges; Vizsgálják felül, hogy ugyanaz a tájékoztatási kötelezettség nincs-e különböz csatornákon keresztül többször el írva, és sz njenek meg az átfedések Ahol jelenleg papíralapú információgy jtés van el írva, ott írjanak el elektronikus vagy webalapú jelentéstételt, lehet ség szerint intelligens portálok felhasználásával; Vezessenek be küszöbértékeket a tájékoztatási követelményekre, kis- és középvállalkozások esetében lehet ség szerint korlátozva ket, vagy hagyatkozzanak mintavételre (köztudott, hogy a kkv-k különösen szenvednek az adminisztratív terhekt l); Mérlegeljék, hogy egy-egy ágazatban a valamennyi vállalatot érint adatszolgáltatást kockázatalapú megközelítéssel helyettesítik, vagyis az információs követelményekkel a legnagyobb kockázatot jelent tevékenységeket végz piaci szerepl ket célozzák meg; Csökkenjenek vagy sz njenek meg az adatszolgáltatási követelmények azokon a területeken, ahol ezek olyan alapvet követelményekhez kapcsolódnak, amelyek az adatszolgáltatási követelmény elfogadása óta hatályukat vesztették vagy módosultak; Adjanak hivatalos magyarázatokat azokhoz az összetett jogszabályokhoz, amelyek lelassíthatják az üzleti tevékenységeket vagy jogi szaktudás megszerzését tehetik szükségessé. A közleményben meghatározott cselekvési program azt a távlatot csillantja fel, hogy jelent sen hozzájárul az EU üzleti klímájának javításához. Részletes útitervet tartalmaz a szükségtelen adminisztratív terhek felméréséhez és csökkentéséhez, valamint célokat az egész folyamat irányításához. (f)a BIZOTTSÁG JELENTÉSE HATÉKONYABB JOGALKOTÁS 2005 COM(2006) 289 végleges Összefoglaló A jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásával foglalkozik. Szabályozás A szabályozási környezet fejlesztése nélkülözhetetlen a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás meger sítéséhez, valamint a fenntartható fejl dés és az európai

10 10 állampolgárok jobb életszínvonalának el mozdításához. A fejlesztéshez az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok közös er feszítésére van szükség októberében a Bizottság elfogadta a hatályos szabályok egyszer sítésére irányuló stratégia új szakaszát : a stratégia folytatja és meger síti a 2003 februárjában indított els átfogó egyszer sítési programot. A tagállamok és az érdekelt felek hozzájárulásán alapuló új stratégia rendszeresen frissítend, három éven át folytatandó programot javasolt. A Bizottság által el terjesztett egyszer sítési javaslatok száma jelent sen megn : a program során 222 jogi aktus hatályon kívül helyezését, egységesítését, visszavonását vagy módosítását tervezik (ami több mint 1400 kapcsolódó jogi aktusra lesz jelent s hatással). Felülvizsgált 2005-ös cselekvési tervében a Bizottság megismételte, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az eszközök megválasztására a Szerz dés célkit zéseinek elérése és az EUpolitikák végrehajtása érdekében. A politikák kidolgozóinak minél több, a célkit zések elérésére alkalmas jogalkotási és nem jogalkotási lehet séget meg kell vizsgálniuk. Az ismeretek b vítése és az alternatív szabályozási eszközök használatát el mozdító környezethez való hozzájárulás érdekében a Bizottság azonosítja az önszabályozás és az együttszabályozás EU-ban meglév eseteit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Bizottság megvizsgálta, hogy hogyan szerezhetnek ismereteket az EU ön- és együttszabályozásáról, hogyan könnyíthetik meg az információcserét és azonosíthatják a legjobb gyakorlatot. Úgy határoztak, hogy 2006-ban új adatbázist készítenek. A Bizottság elismeri, hogy sok esetben rendelettel valósíthatók meg legegyszer bben az EU célkit zései. Ezt hangsúlyozta többek között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Egységes Piac Megfigyel központja is. Az európai gazdasági szerepl kre nehezed szabályozási terhek okai els sorban a nemzeti jogalkotásban keresend k, hiszen az nagyobb jelent séget kap, mint az EU-jogalkotás.. Ezenkívül a tagállamok alapvet szerepet játszanak a jobb szabályozásban, hiszen k felel sek az EU-jogszabályok nemzeti szint alkalmazásáért, illetve irányelvek esetében az átültetéséért. Ezért a jobb szabályozás elérése nagy mértékben t lük függ. A Bizottság azt javasolta, hogy a jobb szabályozás váljon a nemzeti lisszaboni programok részévé, és hogy a tagállamok tegyenek jelentést a folyamatban lév tevékenységekr l és a tervezett intézkedésekr l. Szubszidiaritás Az Európai Parlament és a Tanács viszonylag kevés, a szubszidiaritás és az arányosság elvével kapcsolatos módosítást vezetett be. Az elvek konszenzuson alapuló értelmezése nem meglep a rekordszámú lefolytatott konzultáció, valamint annak ismeretében, hogy a Bizottság számos javaslata válasz volt az Európai Tanács, a Tanács és az Európai Parlament felkéréseire. Egyes esetekben különbségek merültek fel, de a három intézmény végül szinte minden esetben megegyezett a szubszidiaritás és az arányosság közös értelmezésér l. Tizennégy nemzeti parlamenti kamara szerint a csomag legalább egy aspektusa sérti a szubszidiaritás elvét. A megjegyzések egy részét azonban nem a szubszidiaritáshoz kapcsolódó érvek indokolták. Mindez azt jelzi, hogy meg kell találni a szubszidiaritás elvének közös értelmezését, és hogy a Bizottság részér l további er feszítésekre van szükség annak érdekében, hogy javaslataihoz a szubszidiaritással kapcsolatos aggályok fényében pontos és részletes indokolást adjon.

11 11 (g)a BIZOTTSÁG JELENTÉSE HATÉKONYABB JOGALKOTÁS 2006 COM(2007) 286 végleges Összefoglalás Ezen munkadokumentum egy kiegészített változata a Hatékonyabb Jogalkotás 2005 dokumentumnak, melyet az el z pontban foglaltunk össze. A Bizottságnak speciális szerepe van abban, hogy az EU a Jobb Szabályozást a döntéshozatal három szintjén valósítsa meg. A Jobb Szabályozás megvalósításában vezet szerepet vállalt a Bizottság és 2006-ban: 67 hatástanulmányt készített; a saját hatástanulmányi rendszerének küls értékelését indította el és létrehozta a Hatástanulmányi Testületet, mint egy független min ségi támogatási és ellen rz funkciójú testületet a Bizottsági osztályok által készített hatástanulmányok számára; Folytatta az egyszer sítési programjának az alkalmazását, jelentést tett a változásokról, valamint 40 újabb ponttal egészítette ki, továbbá egyszer sítési pontokat épített be a Törvényhozó és Munka Program 2007 akciótervbe; Integrálta az EU SCM-t (Standard Cost Model Alap Költség Modell), ami az adminisztratív költségek mérésére szolgál, és javaslatot tett egy akcióterv elindítására, melynek célja az adminisztratív terhek csökkentése az EU-ban; Befejezte a korábbi Bizottságoktól meglév és függ ben lév tervezetek átvilágítását, és újraindította a kodifikációra és a régebbi törvények visszavonására kialakított programot; 2006-ban a Bizottság által lefolytatott tanácskozások száma jelent sen emelkedett az el z évhez képest. 217 nem-törvényhozási tanácskozás zajlott, ami 28-al több 2004-hez képest, és a Your Voice in Europe honlapon keresztül 129 interneten folytatott tanácskozás, mely 23-al több 2004-hez képest. Az Európai Átláthatóság Kezdeményezés szellemében a Bizottság egy nyílt konzultációt folytatott arról, hogy mi az a minimum standard amir l az érdekelt feleknek egyeztetni kell, ami megmutatta, hogy a résztvev k alapvet en pozitívan vélekedtek arról, hogy a Bizottság, hogyan bonyolítja le a tanácskozásokat.

12 This document was created with Win2PDF available at The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.