Zöldség-Gyümölcs. Piac és Technológia XVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM április

Átírás

1 Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia XVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM április

2 Vásároljon itthonról otthonra minőségi zöldséget, gyümölcsöt! Garantáltan megbízhatóak az alábbi, FruitVeB-nél regisztrált termelői szervezetek termékei: Alföld 2003 Szövetkezet Alföld-Régió TÉSZ Zrt. BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet BOTÉSZ Cibakert TÉSZ Szövetkezet CSÁRDA-AGRO Szövetkezet Dél-alföldi KerTÉSZek Szövetkezete Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. DŰNE FRUCT Szövetkezet Észak-Alföldi Szövetkezet FLORATOM-KER TÉSZ FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet GYÜMÖLCSÉRT Kft. Hanság-Fertőmenti Szövetkezet HAVITA-TÉSZ Szövetkezet JÁSZ-TÉSZ Szövetkezet KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet KER-TÉSZ-XXI. Termelői Értékesítő Kft. Magyar Termés TÉSZ Kft. MEDI-FRUCT Szövetkezet Penta Família TÉSZ RATÉSZ Szövetkezet RÓNA KER-TÉSZ Kft. SZARVASI ZÖLDSÉG TÉSZ Szatmár-Tiber Szövetkezet Szatmárkert-Hodász Szövetkezet SZEMTÉSZ Kft. Valentin TÉSZ Zöld Termék Szövetkezet Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet Előzetesen elismert TÉSZ-ek ALMARÉGIÓ Kft. APAGY TÉSZ 2007 Kft. Arrabona Szövetkezet CSENGER FOOD KFT. Finom Gyümölcs Kft. Fors Nova Kft. GUTHKELED AGRO Szövetkezet Hajdú Csemege TÉSZ HALÁP-ZÖLDSÉG Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet INTERFRUCT TÉSZ Kft. Jutalma Kft. Kárpátok Gyümölcse TÉSZ Kft. Magyar Gomba KerTÉSZ Kft. Nógrád TÉSZ Kft. Pannon Paprika Kft. Paprika Ker TÉSz Szatmári Ízek Kft. Szatmári Kistermelők Szövetkezete Másodszintű szerveződések Alföldi TÉSZ-ek Társulása Kft. Alma Zóna Kft. Fair Fruit Kft. Fruitmarketing Kft. Hortico-Régió Kft. Simba Hungary Kft. TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. TÉSZ Kereskedőház Kft. Vega-Ház Kft. Vega Fruit TÉSZ Kft. Az Európai Közösség Az Európai Közösség támogatásával támogatásával finanszírozott kampány

3 3 Tartalom szakmapolitika A magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése 4 Megalakult a legerősebb érdekképviselet, az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 5 Zöldség-gyümölcs nyílt nap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban 6 Integrált nap 7 cégeink Tízéves a Pilze-Nagy Kft. laskagomba alapanyaggyártó üzeme 8 Tízéves fennállását ünnepelte a DélKerTÉSZ 10 meggy Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: info@fruitveb.hu Szerkesztőbizottság: dr. Bittsánszky János elnök, dr. Apáti Ferenc, Csizmadia György, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka (technológia), dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A jelenlegi szám angol cikkeit dr. Halász Júlia és dr. Hegedűs Attila, a holland cikkeket Malatinszki György, a német cikkeket Fábiánné Kardos Flóra és Ferencz Anita referálta Csúcsárak jellemezték a évi meggypiacot 12 A meggyvertikum Lengyelországban 13 salátahajtatás Jégsaláta vagy kínai kel? 16 szamóca A szamóca fagyvédelme 18 A Clery szamóca hidegigénye 20 A szamóca tápanyagellátása 21 tápanyag-utánpótlás A káposztafélék trágyázása 22 Tördelés: Marossy Attila Megjelenik: évente 10 alkalommal A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia megjelent számai a FruitVeB honlapján olvashatók. Hozzáférés a FruitVeB tagjainak kód ellenében lehetséges. Kódot a FruitVeB titkárságán lehet kérni: info@fruitveb.hu, tel.: öntözés Öntözési rendszerek érvek és ellenérvek 24 üvegház Szórt/közvetlen fény az üvegházban 27 marketing TÉSZ válságkezelési marketing program 29 ISSN A kiadvány megjelenését a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja kommunikáció Megvalósult 30 Nyilatkoztunk 30 Rendezvénynaptár Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta dátum esemény szervező május 16. Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés technológiai kérdései, Szabadszállás TÉSZ-ÉSZ, FruitVeB június FRESH Congress 2013, Párizs, Franciaország szeptember World Food Moscow 2013, Moszkva, Oroszország szeptember OMÉK, Budapest szeptember Macfrut, Cesena, Olaszország október 2-6. BNV, Budapest november Fresh Produce Ukraine 2013, Kijev, Ukrajna

4 4 szakmapolitika A magyar zöldséggyümölcs ágazat fejlesztése A kertészet végre betöltheti rég óta emlegetett kitörési pont szerepét: a FruitVeB-nek a zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó fejlesztési elképzelése közel áll a politikai szándékhoz jelentette ki Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Kertészeti albizottságának elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol a FruitVeB ismertette a következő hétéves időszakra vonatkozó keretszámokat, irányokat. A kormányzat, a szaktárca, a szakmaközi szervezet közös akarattal, együttműködéssel azt kívánja elérni, hogy a kertészet, amely a kormányprogramban kiemelt ágazat, ezt a lehetőséget ki is tudja használni. A zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaság és a kertészet egyik lefejlődőképesebb ágazata. Termelési értéke az elsődleges termékkibocsátás szintjén 200 milliárd Ft, ami áruértéken elérheti a 600 milliárd Ft-ot. Ez az egész kertészeti árbevétel közel kétharmadát adja. Ennek alapján a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka és értékteremtő képessége miatt jelentős az eltartó képessége. Termékei 50-50%-ban a hazai, illetve az exportpiacokon találnak vevőre. A rendszerváltás óta a zöldség-gyümölcs ágazat termelése a korábbi 3,5-3,8 millió tonnáról fokozatosan visszaesett a jelenlegi 2,5 millió tonna körüli szintre. A visszaesés fő oka, hogy a tulajdoni szerkezetben történt változások ellenére nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. A friss termékek iránti fogyasztási szokások új, célirányos fejlesztési programokat igényelnek. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is, a feldolgozóipar termékstruktúrája rendkívül beszűkült, csak néhány termékre (csemegekukorica, zöldborsó, meggy befőtt, almasűrítmény) korlátozódik. A csökkenő termékmennyiség mellett a kereskedelmi integrációs tevékenységek (TÉSZ-ek) fejlődése is ellentmondásossá vált, s így a meglévő bel- és külpiacainkat nem tudjuk kiaknázni. Plusz 1 millió tonna 100 ezer új munkahely A közötti fejlesztési időszak legfontosabb feladata ezért a versenyképes árutermelés feltételeinek megteremtése. Az ágazat célkitűzése 1 millió tonna termelés visszanövelése, és ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer új vidéki munkahely megteremtése. Az újonnan megtermelt 3,5 millió tonna áru nagyobb része a belpiac növelése és ezzel egy időben az import csökkentése mellett exportra kerülhet. Ezzel a hagyományos piacaink, a környező országok, Németország és a skandináv piacaink mellett régi-új (pl. orosz, arab) piacok is újraépíthetők. Stratégiai célkitűzések a termelés csökkenésének megállítása, egymillió tonnás termelésbővítés, cél a 3,5 millió tonnás termelés elérése, korszerű kertészeti technológiai módszerek fejlesztése, adaptálása, az öntözhető területek arányának növelése, az ágazat exportképességének növelése, a környező országok, az orosz és a közel-keleti piacok kiépítése, a magyarországi zöldség-gyümölcs termelési szezon bővítése, a magyar termékek arányának növelése a hazai fogyasztásban az importtal szemben, a lehető legmagasabb ágazati integráció megteremtése, a termelői szervezetek szerepének megerősítése, a zöldség-gümölcs termékek hozzáadott értékének növelése, a feldolgozott, a frissen csomagolt és az ún. fresh cut termékek kínálatának bővítése, az ágazati eltartó képesség növelése, a vidéki foglalkoztatás növelése, 100 ezer új munkahely megteremtése. Kiemelt területek A fejlesztési projekt fő területei a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolgozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés. Növényházi termesztés A friss termékek ellátásának szempontjából döntő jelentőségű a védett, növényházi termesztés fejlesztése. A fő termelési terület Dél-Magyarország (77%) és Közép-Magyarország (13%). A rendszerváltás óta jelentősen visszaesett (jelenleg 2600 hektáros) területet mintegy 1000 hektárral szükséges növelni. Ez 200 ezer tonnás frisstermék kínálatot jelent a piacon. A fejlesztés egyik fontos területe a termálenergia-felhasználás megnyugtató rendezése, melyet jelenleg tárgyal a kormány. A sikeres rendezéssel beláthatatlan fejlődés elé nézhet a hajtatott termesztés. Gombatermelés A nagy tradíciókkal rendelkező gombatermelés, hasonlóan a növényházi termeléshez, 25 ezer tonnára esett vissza az utóbbi években. E területen mind az alapanyag-termelést, mind a gombatermelést szükséges megduplázni, a jelenleg teljesen nyitott piac sikeres ellátása érdekében. Gyümölcstermelés A legnagyobb visszaesés az említett időszakban a gyümölcstermelés területén következett be. 1,7 millió tonnával szemben jelenleg csak 800 ezer tonnát állítunk elő, melynek nagyobbik része ipari minőségű. Cél a termelés 1,2 millió tonnára való emelése, és magas minőségű frisspiaci termék előállítása. Ennek érdekében az ültetvénykivágási dinamikát figyelembe véve mintegy 26 ezer hektár új ültetvény telepítését szükséges végrehajtani. Az időjárási anomáliák figyelembe vételével fontos az öntözés, a jég- és fagyvédelmi technológiák előtérbe helyezése és a termesztés gépesítése. Szabadföldi zöldségtermelés A szabadföldi zöldségtermelés az ipari és friss termékeket is érinti. A beszűkült ipari zöldségek és a visszaeső, illetve stagnáló frisspiaci termékek (pl. hagyma és dinnyefélék) fejlesztésénél elsősorban az integráció és a korszerű termesztési technológiák megvalósítása a cél. A jelenlegi 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára növelhető a termelés. Feldolgozóipari termelés Jelenleg a magyar feldolgozott zöldség-gyümölcs mennyisége 1,2-1,4 millió tonna, ami ipari nagyságrendben milliárd forint készterméket jelent, jellemzője, hogy 40-85%-ban külföldi piacra kerül. Az

5 szakmapolitika 5 A közötti időszak támogatás igénye Fejlesztési területek Támogatott fejlesztések összes költsége, Mrd Ft Támogatás igény, Mrd Ft A fejlesztés eredményeként évente képződő új árualap és áruérték ezer tonna Mrd Ft 1 Növényházi termesztés * 45 2 Gombatermelés * (+150 komposzt) 20 3 Gyümölcstermesztés * 50 4 Szabadföldi zöldségtermelés * 15 5 Feldolgozóipar Árukezelés és gépesítés ld fejl. Összesen ,5 1025* 180 Mrd Ft *: elsődleges termékkibocsátás növekedése elhibázott privatizáció után lecsökkent a magyar zöldség-gyümölcs feldolgozóipar számára az alapanyag-termelés. Fő konkurenciát a gabona és olajos növények termesztése jelent, ami egyszerűbb, ipari technológiával magas árbevételt biztosít a termelőnek. A fejlesztés iránya ennek megfelelően elsősorban a technológiai korszerűsítés, ami magasabb hozamok mellett versenyképes termékelőállítást tesz lehetővé. A szűk termékpaletta így bővíthető, ami lehetővé teszi a korábbi konzerv- és hűtőipari termékkörök és kapacitások visszaállítását. A fejlesztés egyik iránya lehet az arra alkalmas termelői szervezetekhez kapcsolódó feldolgozás kialakítása. Árukezelés és gépesítés Az 1 millió tonnás piacbővítés részben új, korszerű posztharveszt technológiákat és gépesítést igényel. A frisspiac számára szükséges korszerű hűtési, áruvá-készítési és logisztikai rendszerek alkalmazása a piacra jutás alapfeltétele. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások nem képesek kezelni a megnövekedett termelést, ezért új kapacitásokat kell létrehozni. Ehhez mintegy tíz kereskedőházakhoz kapcsolódó logisztikai centrumot szükséges kiépíteni. A fejlesztés eredményeként a hajtatás a jelenlegi 380 tonnáról 580 ezer tonnára növekedne, a gombatermelés megduplázódna (50 ezer tonnára emelkedne), míg a szabadföldi zöldségtermelés 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára emelkedne. Így a zöldségtermelés összességében 2,33 millió tonnára nőne. A gyümölcstermesztés a fajta- és ültetvénycserével 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelkedne. Az ágazat teljes kibocsátása így 3,5 millió tonna termés lenne. Ez évente 180 milliárd forint elsődleges termékbővülést jelent (öszszességében 380 milliárd forint), ami áruértékben 1000 milliárd forint körüli érték. Ez a minőségi áru biztosíthatja a tervezett belés külpiaci bővülést, valamint 100 ezer új munkahely megteremtését a zöldség-gyümölcs ágazatban. FruitVeB Megalakult a legerősebb érdekképviselet, az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Az Országgyűlés a évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. Célja egy erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozása volt a hazai agrárium támogatására, amely a teljes élelmiszer-előállítási láncra kiterjed, vagyis alanyi jogon lesz tagja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági beszállítóipar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője. Az országos kamarai választásokat követően, március 28-án, az országos küldöttgyűlés 93%-os részvétele mellett alakult meg az új kamara az egy tag egy szavazat elve alapján. A jelenlegi megyei agrárkamarák a megalakulással egy időben egyetemes jogutódlással beolvadnak az egységes országos kamarába. A szervezet országos elnökévé titkos szavazással Győrffy Balázst választották meg. Zászlós Tibor lett a mezőgazdaságért felelős, Éder Tamás az élelmiszeriparért, ifjabb Hubai Imre a vidékfejlesztésért, Kis Miklós Zsolt pedig a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokért felelős és egyben általános alelnök. Az országos küldöttgyűlés az ügyvezető elnökség tagjai mellett megválasztotta a kamarai osztályok vezetőit, valamint az Ellenőrző bizottság, az Etikai bizottság, illetve az Agrárkamarai választott bíróság tagjait is. A tisztségviselők megbízatása 5 évre szól. A FruitVeB-hez tartozó szakemberek közül dr. Mártonffy Bélát a Kertészeti osztály vezetőjévé, dr. Losó Józsefet az Élelmiszer-feldolgozási és -kereskedelmi osztály vezetőjévé, dr. Kator Zoltánt, az Agrárkamarai választott bírók testületébe is beválasztották. Az alakuló közgyűlésen egyhangúlag elfogadott alapszabály 11 tagdíjfizetési osztályt állapít meg. A tagok gazdasági súlyától függő, sávosan növekvő éves kamarai tagdíj 2 ezer és 1 millió Ft között alakul. Azoknak a kamarai tagoknak, akiknek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, 2 ezer Ft tagdíjat kell fizetniük. 600 ezer és 4 millió Ft árbevétel között 5 ezer, 4-10 millió Ft között pedig 10 ezer Ft az éves tagdíj összege. A tagok döntő többsége az első két kategóriába tartozik. A maximális, évi 1 millió Ft-os kamarai tagdíj az 1,5 milliárd Ft feletti éves nettó árbevétellel rendelkező tagokra vonatkozik. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter új korszak kezdetének nevezte a magyar mezőgazdaság történetében az új nemzeti agrárkamara létrejöttét. Még nem volt olyan erős agrárszervezete a magyar vidéknek, a magyar gazdáknak mint most, az új köztestület létrejöttével, amely képviseli a teljes ágazatot. Legfontosabb célnak a magyar mezőgazdaság növekedését jelölte meg a miniszter a nagyobb volumen előállítása, munkahelyek teremtése érdekében. Ez a belső piacok visszaszerzését és új külső piacokat is jelent a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára. Az agrárkamarai rendszer újjászervezése a magyar mezőgazdaság megerősítésének sarkalatos és elengedhetetlen szükségszerűsége. Az új köztestületnek csaknem 200 ezer regisztrált tagja van, és en vettek részt a szavazáson, a választási folyamatban. Ilyen arányú részvétel még soha nem volt. Győrffy Balázs elnök hangsúlyozta, hogy a kamara integrátor szerepet kíván betölteni, amely nem megosztja, hanem összefogja a vidéken élőket. Gratulálunk a tisztségviselőknek! MTI, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

6 6 szakmapolitika Zöldség-gyümölcs nyílt nap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a FruitVeB társszervezésében első alkalommal, de a tervek szerint hagyományteremtő céllal márciusban szakmai, nyílt napot szervezett a termelői csoportok és a termelői szervezetek számára. A rendezvény egy olyan párbeszédalapú együttműködés kezdetét teremtette meg a törvényalkotó és a végrehajtó oldal, valamint a termelői szerveződések között, ami a kölcsönös ismeret- és tapasztalatcsere jegyében a zöldség-gyümölcs ágazat valamennyi résztvevője számára hasznos információkkal szolgált. Palkovics Péter, az MVH elnöke elmondta, hogy 2005 óta a kifizető ügynökség több, mint 28 milliárd forintot fizetett ki a termelői csoportok részére beruházási és működési támogatásokra. A termelői szervezetek működési alapjainak támogatására pedig több mint 8 milliárd forintot utalt át a Hivatal. Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a termelői szervezetek szerepét növelni kell annak érdekében, hogy az ágazat teljesítőképessége fejlődjön. Mint mondta annak idején anélkül kezdtünk az uniós szabályozás alapján e speciális területet jelentő zöldség-gyümölcs termelői szervezetek megszervezésébe, hogy bármilyen tapasztalatunk lett volna, de felismertük, hogy a zöldség- gyümölcs ágazat stratégiai pontja a termelői szervezetek megerősítése. Ehhez meg kell teremteni a konkrét feltételeket, aminek jó kiindulópontja lehet a többoldalú szakmai egyeztetés. Angyal László, az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságának vezetője ismertette a hivatal hatáskörét a támogatási rendszer működtetésében. A minden évben megnyíló jogcímekkel kapcsolatban az MVH munkatársai azért dolgoznak, hogy elősegítsék és biztosítsák a támogatásra szánt pénzügyi keret hatékonyabb, az ágazat versenyképességét segítő felhasználását. Fontos azonban tudni a termelői oldal észrevételeit, és annak mentén finomítani a rendszer működését. Szorgalmazzák a rendeletek, a jogszabályok egyértelműbbé tételét, mert a problémák jelentős része a félreértelmezésekből adódik. Ugyanakkor a szabályok betartatását is komolyan kell venni az ágazat tisztességes szereplőinek érdekében. A termelői csoportok és termelői szervezetek elismeréséről, az elismerési tervről és a működési programról Bittsánszky Márton, a VM főosztályvezető-helyettese fogalmazta meg az aktuális teendőket. Megerősítette, hogy a termelői szervezetek szabályozásában, a nemzeti jogszabályok készítésénél a minisztérium igyekszik minél egyértelműbben fogalmazni, de ez meg beszűkítheti a támogatási lehetőségeket. A tagokra vonatkozó adatszolgáltatáshoz a tagok adatairól vezetett tagnyilvántartás szükséges. Ennek a nyilvántartásnak a helyszínen bármikor megtekinthetőnek és ellenőrizhetőnek kell lenni. A tagoknak biztosított demokratikus jogok közé tartozik a leadható szavazatok, a kisebbségi jogok és a képviselet kérdése is. Az ide vonatkozó új szabályoknak az idei év közepéig kell megfelelniük a szervezeteknek. Elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknál nem kötelező a működési alap (pénzügyi hozzájárulás) képzése és a kötelező beszállítás, ugyanakkor az elismertetésnek mindkettő feltétele. Szóba került a kilépés és a kizárás nem egyszerű kérdése is. Annak eldöntéséhez, hogy az elismerési terv benyújtásakor a termelői csoport nem volt-e már TÉSZ, a továbbiakban legalább tíz olyan tag szükséges, aki még nem volt tag ilyen szervezetben, és tagi forgalma igazoltan legalább 150 millió forint. A FruitVeB szakmai ajánlása ehhez előszűrőt jelent, ami segíti a VM munkáját. Mindent összevetve a szabályok teljesítéséhez fontos és elengedhetetlen a jól működő adminisztráció és a képzett alkalmazottak foglalkoztatása! A zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési támogatásáról Orbán Erika, MVH jogcímfelelős tartott előadást. Kiemelte, hogy az MVH az érdemi vizsgálat előtt a benyújtás időpontját és a formai követelményeket vizsgálja (megfelelő-e a nyomtatványok alkalmazása, a kérelem jogosult általi aláírása, a kérelmező rendelkezik-e ügyfélazonosítóval, van-e érvényes, bejelentett fizetési számlaszáma, jogosultsága stb.). Amennyiben a kérelmező, illetve a kérelem nem felel meg a fenti kritériumoknak, úgy a kérelmet az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelem érdemi (tartalmi) bírálata során a nem alapvető hiányosságok esetében hiánypótlásra szólítják fel a termelői csoportot. A hiánypótlás bírálatát követően folytatódik az érdemi bírálat. A megítélhető támogatási összeget az elismerési terv éve [mint a támogatási intenzitás (%) alapja], a tagi értékesítés értéke (1 millió euró alatti és a fölötti tagi értékesítés), az átváltási árfolyam figyelembe vételével határozzák meg. Mindezek mellett a támogatás nem haladhatja meg évente a 100 ezer eurót, illetve tört év esetében ennek arányosan csökkentett értékét. Az átszámítás mindig az adott év január 1-jei árfolyamon történik. A beruházási támogatásról Horváth- Erdőhegyi Ágnes osztályvezető beszélt. A támogatás célja az elismerési tervben lévő elfogadott beruházási költségek meghatározott részének visszatérítése. Ha azonban a kérelmező nem rendelkezik a VM által jóváhagyott elismeréssel, elismerési tervvel, az MVH a kérelmet elutasítja. Amennyiben egy adott tétel nem egyezik meg a tervben az adott intézkedés kapcsán meghatározott eszközzel/beruházással, úgy az adott tételt az MVH elutasítja. Kizárólag kitöltött, aláírt, lepecsételt és számszaki hibákat nem tartalmazó kérelem alapján kerülhet sor a kifizetésre. A beruházási kérelmek helyszíni ellenőrzésének aránya 100%-os, azaz minden egyes kérelem kapcsán számíthatnak a termelői csoportok helyszíni ellenőrzésre. A működési alapok támogatásáról Török Hajnalka szólt. A rendeletek közül a 150/2012 (XII. 28.) VM és a 105/2011 (XI. 10.) VM rendeletekre hívta fel a figyelmet, és jelezte, hogy a szabályozás változása miatt a 170/2012 (XI. 29.) MVH közlemény módosítása folyamatban van. Hozzátette: a helyszíni ellenőrzés ennél a jogcímnél is 100%-os. Papp Zsuzsanna osztályvezető a helyszíni ellenőrzések tapasztalatait ismertette. Eszerint ellenőrzik a megvalósulást, az eszközöket, de a dokumentumokat is. A számlák pénzügyi teljesítését is vizsgálja a hivatal. Az előadásokat követően az előre megküldött és a helyszínen elhangzott kérdések megválaszolása következett. Az egész napos rendezvény eredményeként elmondható, hogy a megkezdett egyeztetési folyamat minden résztvevő számára hasznos, ezért érdemes akár félévente megismételni. Fodor Zoltán, FruitVeB

7 Integrált nap Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés időszerű kérdései címmel a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a FruitVeB és a Róna Ker-TÉSZ Kft. szakmai konferenciát és gyakorlati bemutatót szervez május 16-án, csütörtökön. Helyszín: Zöld Ász Fogadó (6080 Szabadszállás, Dózsa György út 21.). Regisztráció 9 órától, előadások 10 órától. PROGRAM A szántóföldi zöldségtermesztés fejlődése a régióban Nagy József elnök, Róna Ker-Tész Kft. A zöldség-gyümölcs ágazat új lehetősége: az integrált minőség dr. Németh Lajos minőségpolitikai és fogyasztókapcsolati tanácsadó, FruitVeB Az integrált szántóföldi zöldségtermesztés technológiai Ledóné dr. Darázsi Hajnalka vezető szaktanácsadó, feltételei TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. Kutatási eredmények az integrált zöldségtermesztés területén: dr. Posta Katalin egyetemi docens, SZIE gyökérzöldségek, hagymafélék Növényvédelmi Intézet Intenzív szántóföldi paprikatermesztés integrált technológiája Vékony Lajos termelésirányító, Róna Ker-Tész Kft. EBÉD Szabadföldi bemutatók áttelelő hagyma kísérlet A meghívó és a program a FruitVeB honlapjáról ( letölthető. Cuproxat FW Ön szerint a lyukas esernyő megvéd az esőtől? Sok réztermék miközben szép kékre festi a növényt, utat enged a szabad szemmel nem látható kórokozó gombáknak és baktériumoknak. A Cuproxat egyik kimagasló előnye, hogy tökéletesen befedi a növény részeit, nem hagy védetlen felületet! Felhasználás előtt olvassa el a címkén található használati utasítást!

8 8 cégeink Tízéves a Pilze-Nagy Kft. laskagomba alapanyaggyártó üzeme A Pilze-Nagy Kft. idén ünnepli a laskagomba termesztéshez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységének és a laskagomba alapanyaggyártó üzemének tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból tudományos szimpóziumot rendeztek a Pilze-Nagy Kft., a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara és az MTA Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottság Kertészeti Munkabizottsága társszervezésében. A laskagomba termesztése az egyik legfiatalabb kertészeti ágazat, hiszen az intenzív termesztés-technológia kialakítását lehetővé tevő kutatások még 50 évesek sincsenek. Ezért nem meglepő, hogy az 1997 januárjában alapított cég sem kerülhette el a kutatási tevékenység bevonását, mára A Pilze-Nagy Kft. kutatás-fejlesztési tevékenysége A laskagomba termesztés intenzív technológiájának kialakítását lehetővé tevő kutatásokban hazánk úttörő és nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet vállalt a hatvanas évek második felétől a kilencvenes évek közepéig. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) kecskeméti telephelyén a különböző gombafajok termesztésbe vonásával amely később a laskagomba kutatásban teljesedett ki és termesztés-technológiájuk kidolgozásával kapcsolatos kutatások a hetvenes években indultak el. A dr. Balázs Sándor akadémikus által irányított aktív kutatómunka számos új hazai és nemzetközi eredményt hozott, ami több évtizedre a laskagomba kutatás és termesztés centrumává tette Kecskemétet és környékét. Ennek köszönhetően a megye a mai napig hazánk laskagomba termesztésének központja. A laskagomba termesztés fejlődése a kilencvenes években jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül, ami magával hozta Magyarország addigi előnyös pozícióinak csökkenését. Miközben Olaszország és Spanyolország jelentős laskagomba termesztő országgá vált, addig hazánkban folyamatosan csökkent a megtermelt laskagomba mennyisége. Ennek hatására a ZKI laskagomba kutatási tevékenysége is megszűnt. A térségben addigra jelentős fejlesztéseket végrehajtó Pilze-Nagy Kft. számára kikerülhetetlenné vált, hogy a ZKI-tól átvállalja ezt az örökséget, és a laskagomba termesztés alkalmazott kutatási tevékenységégének hazai központjává váljon es évek kezdete óta a vállalat egy tucat kutatás-fejlesztési projekt életre hívója, vezetője vagy társkutatója volt. A projektek alapvetően három témakör köré csoportosulnak: az alapanyaggyártás technológiafejlesztése, a gombatermesztésben nagy gazdasági károkat okozó kórokozók elleni biológiai módszereken alapuló növényvédelmi technológia kidolgozása és bevezetése, a laskagomba termesztés szerves hulladékainak környezetkímélő hasznosítása. A projektek kapcsán több felsőoktatási Intézmény vezető szerepet tölt be hazánkban a tudományos ismeretek alkalmazásával. A es évek kezdete óta a vállalat egy tucat kutatás-fejlesztési projekt életre hívója, vezetője vagy társkutatója. A projektek kapcsán több felsőoktatási intézmény kutatócsoportjával működött együtt. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában márciusban megrendezett szimpóziumon és ünnepségen meghívott előadók ismertették a modern gombatermesztés legújabb eredményeit. Dr. Vágvölgyi Csaba előadásában több kutatási projekt tapasztalatait összegezve megállapította, hogy nemzetközileg elismert eredmények születtek a laskagomba termesztés-technológiában használható biokontroll eljárásokkal kapcsolatban. Dr. Márialigeti Károly, az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetőjeként irányította az állandó minőségű alapanyag előállítására irányuló kísérleteket a Gazdaságorientált Agrárágazati Kutatások (GAK 2005) pályázat keretében. Ismertette az alapanyaggyártás mikrobiális hátterét és a technológia-fejlesztési kísérletek eredményeit. Dr. Vajna Balázs a baktériumok szerepét mutatta be az alapanyaggyártásban. Bánfi Renáta kollégáival munkája során a laskagomba lignocellulóz bontási mintázatát figyelte meg az alapanyag átszövetése és a termőtestképzés során az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásával. A lignocellulóz-bontó enzimek aktivitásá- kutatócsoportjával a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékével, az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével, a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékével, a Kecskeméti Főiskola Kertészi Főiskolai Karával, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetével és Regionális Tudásközpontjával, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékével működött együtt a vállalkozás. A kutatási feladatokba kutatóintézeteket is bevontak, többek között a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Kft. Biotechnológiai Intézetét és a kecskeméti székhelyű Agro-Geo Kft-t. Az elmúlt 10 évben a Pilze-Nagy Kft. és társcégei összesen 500 millió forintot fordítottak laskagomba kutatás-fejlesztési tevékenységre, melynek finanszírozásához a magyar költségvetés és az Európai Unió több mint 300 millió forint támogatást adott. A ZKI-ban megkezdett és a Pilze-Nagy Kft. által továbbvitt laskagomba kutatások nemcsak közvetlenül a vállalat saját innovációját segítették a gyakorlati eredmények által, de általuk hazánk újra a laskagomba kutatások nemzetközi élvonalába került.

9 cégeink 9 nak meghatározásával a laskagomba fejlődését és tápanyag felhasználását jellemezték igen részletesen. Dr. Kredics László, a Szegedi Tudományegyetem kutatója röviden vázolta a Trichoderma zöldpenész által előidézett problémákat, a kórokozók azonosításának és kimutatásának molekuláris biológiai módszereit. Munkássága által sikerült két laskagomba kártevő Trichoderma fajt (T. plurotum, T. pleuroticola) felfedezni, és epidemiológiai tulajdonságaikat meghatározni. Kiemelte a megelőzés szerepét, mivel a laskagomba termesztésében engedélyezett növényvédő szer hiányában ez az egyetlen lehetőség a kártétel kivédésére. Dr. Manczinger László a Trichoderma törzseket antagonizáló baktériumtörzsek izolálásáról tartott érdekes előadást. Különféle módszerekkel összesen 558 baktériumot izoláltak, amelyek gátolták a kórokozó növekedését. Üzemi kísérletekkel igazolták az egyes törzsek hatékonyságát a gombatermesztésben. Dr. Sajben-Nagy Enikő a Pseudomonas tolaasii által előidézett baktériumos foltosodás ellen biológiai védekezési lehetőségeket keresett. Olyan mikroorganizmusokat talált, amelyek igazolhatóan csökkentik a kártételt. Somosné dr. Nagy Adrienn ügyvezető beszélt a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulásáról. Kutatás-fejlesztési partnerek bevonásával sikerült új technológiai elemeket bevezetni, a cégnél alkalmazott technológiát optimalizálni. Az ünnepségnek más apropója is volt: a Pilze-Nagy Kft. alapanyaggyártó üzemének felépítését is ünnepelte. A beruházás a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával valósult meg. Az üzem saját know-how-n alapuló technológiát alkalmaz, ami saját fejlesztési munkájának köszönhetően jött létre. A fermentációs technológia és a nedves hőkezelés lehetővé teszi a növényvédő szerek nélküli, ökológiailag kisebb terhelést jelentő környezettudatos gombatermesztést a jó minőségű alapanyagnak köszönhetően. A 2003-ban elindult termelés mára a hazai igények mellett a környező országok laskagomba termesztőit is ellátja a gomba táptalajával. Az üzemet mérete és a technológiája alapján is Európa öt legjelentősebb üzeme között tartják számon. A nap zárásaként Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Parlament Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti Albizottságának elnöke méltatta a beruházást, és méltatta a Pilze-Nagy Kft.-t kutatás-fejlesztési tevékenységének tizedik évfordulóján. Ezt követően az egybegyűltek laskagombából készült ízletes ételkülönlegességeket kóstolhattak meg. A Facebook-on is hirdeti termékeit a Pilze-Nagy ( A Mushroom Business márciusi száma részletesen számol be az idei Fruit Losgistica kiállításról, a gombás kiállító cégek érdekességeiről, újdonságairól. E hírek között fedeztük föl a Pilze-Nagy Kft-ről szóló tudósítást. Örömmel olvastuk! A laskagomba termesztésével és értékesítésével foglalkozó magyarországi Pilze-Nagy két új termékét mutatta be Berlinben. A 75 főt foglalkoztató vállalt 35 ezer m 2 -es termőterülettel rendelkezik. Évente mintegy egymillió kilogramm laskagombát értékesítenek, melynek 80%-a a vállalt saját termesztőházaiból származik. Az egyik új termék a laskagomba pástétom. A vállalat ügyvezető igazgatója, Somosné Nagy Adrienn, aki egyben a vállalat alapítójának lánya, elmondta, hogy az új termék hat hónappal ezelőtt jelent meg a magyar piacon, és jelenleg már az exporton gondolkodnak. A pástétom kétféle ízesítéssel kapható: az egyiket pirospaprikával, a másikat tokaji borral készítik. A termék azonban nem tartalmaz alkoholt. A pástétom összetevőinek fele a laskagomba, ezenkívül hagyma és olaj található még benne jelentősebb mennyiségben. Ennek megfelelően beilleszthető a vegetáriánus étrendbe, és glutént sem tartalmaz, vagyis a lisztérzékenységben szenvedők is fogyaszthatják. Az ízletes pástétomból kenyérre, pirítósra kenve kiváló előétel készíthető. A másik újdonság a déli tőkegomba (Agrocybe aegerita) vagy pioppino. Ez a barnakalapos, gazdagabb, teltebb ízű gomba két különböző kiszerelésben, és laskagombával vegyesen csomagolva vásárolható meg. A Pilze-Nagy egyike annak a néhány üzemnek, ahol ennek a gombának a termesztésével foglalkoznak, egyelőre itt is csak korlátozott mennyiségben. A termelés bővítésén jelenleg is intenzíven dolgoznak. A kereskedelmi vásárok látogatóitól érkező visszajelzések igen biztatóak, így feltehetően van jövője ennek a gombának.

10 10 cégeink Tízéves fennállását ünnepelte a DélKerTÉSZ Szintén fennállásának tizedik évfordulójáról emlékezett meg március végén - nagyszabású ünnepi közgyűlésen a Délalföldi Kertészek Szövetkezete. A meghívott vendégek között volt Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, Farkas Sándor a térség országgyűlési képviselője, a Parlament Kertészeti albizottságának elnöke és a TÉSZ partnerei. A délelőtti évzáró közgyűlés után a tagok közül is sokan részt vettek az ünnepi eseményen. Jó alkalom volt ez az új előkészítő, csomagoló helyiség átadására is, amely sajáterős beruházással készült. Az új létesítményben a tagok beszállított áruit fogadják, és aki igényli, ott helyben is elvégezheti a válogatási tevékenységet. Az ünnepi ülésen Czerván György ismertette az Európai Unió következő hét évre szóló agrártámogatási rendszerét, valamint bejelentette, hogy a kormány a Parlament elé terjeszti javaslatát a termálvíz energetikai célra történő hasznosítása esetén a visszasajtolási moratórium meghosszabbításáról. A bejelentést a kertészek tapssal fogadták. Farkas Sándor a kertészeti ágazat jövőbeni fejlesztési lehetőségeit már e bejelentés fényében mutatta be. A DélKerTész tízéves történetét, eredményeit Ledó Ferenc elnök ismertette. bályt, ennek értelmében a feltételeket nem teljesítő tagokat kizárják. A tagi hűség jó, országos viszonylatban kiválónak mondható. Az árualap megteremtéséért olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek ösztönzik a termelőket a pontos szállításra, a minőségi követelmények betartására. Aki a követelményeknek maradéktalanul megfelel, az áruhitelben, palántafizetési kedvezményben, emelt visszaosztásban részesül. A kölcsönös érdekeltség sikeres megteremtésének egyik példája a biológiai védekezés alkalmazásának támogatása és külön honorálása. Három éve vezették be a biológiai védekezésre érvényes érdekeltségi rendszerüket. Akkor az árualap 26%-át termelték biológiai módszerekkel, nagyrészt az Árpád Agrár Zrt. üvegházaiban. Ma már a terület 65%-án, mind a paprikában, mind a paradicsomban, a termés 80%-ánál alkalmazzák a hasznos szervezeteket. Az eredmény az érdekeltség megteremtéséből adódik: fizetési könnyítést adnak a készítmények beszerzésére, szaktanácsadó segíti és ellenőrzi folyamatosan a termesztést, megfelelő alkalmazás esetén pedig a termelő plusz visszaosztásban részesül. Az elnök büszkén emelte ki, a tíz év alatt minden beszállított árut eladtak, és minden termelőt kifizettek a szerződésben rögzített 21 napos határidőre. Ez a kölcsönös felelősségvállalás a hosszú távú munkakapcsolat alapja. Bevált a fontolva haladás A DélKerTÉSZ a vagyonát folyamatosan, lehetőségeinek megfelelően gyarapította március 1-jén kerültek arra a telepre, amit az Árpád Agrár Zrt-től 2003-ban vásároltak hitelből. Jelentősebb támogatást a végleges elismerés előtt, 2003-ban és 2004-ben kaptak, amit a telephely vásárlásra használtak. A működési program alapján hozzáférhető támogatáson kívül, ami a tagi áruérték 4,1, válságkezelés esetén 4,6%-a, igyekeztek egyéb pályázati lehetőségeket is kihasználni. A minőségi árualap a kölcsönös érdekek érvényesülésén múlik A kezdetekre visszaemlékezve Ledó Ferenc elmondta, a TÉSZ a Korai Zöldségtermesztési Rendszer szakmai és szervezeti eredményeire alapozva, régiós elvek alapján jött létre. Jól döntöttek, amikor a fáradságosabb, de a térség termelőit valóban integráló utat választották azzal a céllal, hogy a Szentesen és környékén élő kertészek megélhetését biztosítsák. A TÉSZ működése valóban nonprofit jellegű, a képződő nyereség a fej- Az új fogadócsarnok adott helyet az ünnepi közgyűlésnek Buleca Csaba, az Árpád Agrár Zrt. Szentlászló telepének vezetője átveszi a Kiváló Termelő Díjat lesztések finanszírozása mellett a tagoknak kerül visszaosztásra a beszállított áruérték arányában. A szervezet november 7-én alakult 236 termelővel, jelenleg 481 tag áruját kezeli ban módosították az alapsza-

11 cégeink 11 Farkas Sándor a kertészet fejlesztési lehetőségeit vázolta Ledó Ferenc elnök ajándékot kap a tagoktól 2005-től nemzeti támogatáshoz is jutottak. Így került sor az új csomagoló egység megépítésére 2008-ban, továbbá csomagológépek, vonalkódos rendszer beszerzésére, a géppark cseréjére, és a most átadott manipuláló épület megépítésére. Közben folyamatosan újították fel a régi épületeket, amit az idén fejeznek be. Tíz éve két pénzintézménynyel állnak kapcsolatban, és minden időben sikerült a finanszírozáshoz a forgóeszköz igényeknek megfelelő megoldást megtalálni. A növekedés lehetősége a technológiai fejlesztésben rejlik A TÉSZ taglétszáma mára stabilizálódott. A vezetésnek nem célja a tagság számának növelése, az előrelépést a meglévő tagok technikai, technológiai fejlődésének segítésében látja. A termesztés specializálódott, a kezdeti 35 növényfaj helyett ma öthatfélével foglalkoznak, amiben uralkodó a paprika (70%). A termőfelület stagnál. Czerván György a termálvíz hasznosításának esélyeiről beszélt 2007-től felgyorsult a technológiai fejlesztés, egyre több termelő tér át a talajnélküli hajtatásra, így nő az egységes, minőségi árualap. A szaktanácsadói csapat kiépítése is a technológiai fejlődést és a minőségbiztosítási követelmények betartását szolgálja. A TÉSZ 2009 óta saját kísérleteket szervez élenjáró tagjainál az input anyagokat forgalmazó cégekkel együttműködve. A kísérletek értékelésébe sokszor külső szakembereket, kutatókat is bevonnak, az eredményeket pedig beépítik a technológiai ajánlásokba, amelyeket minden évben a téli időszakban tartott, ún. növényi körök rendezvényeken ismertetnek a termelőkkel. A jó bornak is kell a cégér Ma már természetes, hogy a termelők 90%-a egyénileg vesz részt a GLOBAPGAP minőség-biztosítási rendszerben, valamint, hogy az áru 100%-ban nyomonkövethető a termelőtől az áruházak polcáig. Marketing tevékenységük a minőségre épül. A fogyasztónak joga van tudni, mit eszik. Céljuk, hogy az árualap mindig megbízható legyen. Nagyon sok helyi és országos rendezvényen, termékpromócióban vesznek részt, így pl. a szentesi Lecsófőző Fesztiválon ők biztosítják az alapanyagot ben nagy sikerrel rendezték meg a Magyar Paprika Napja egész napos szakmai fórumot. Jó néhány díjjal, elismeréssel rendelkeznek termékeik. Az eredmény kötelez: szakmai tevékenység A DélKerTÉSZ szakemberei jelentős, országos szintű szakmai tevékenységet végeznek. Mint a legnagyobb TÉSZ Magyarországon, a szakmapolitikai kérdések megoldásában felelősséget vállal: tagja a FruitVeB-nek, az egyik alelnöki tisztséget, valamint a TÉSZ Főbizottság elnöki tisztjét Ledó Ferenc tölti be. Többen tevékenykednek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi igazgatóságainál, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában, a Magyar Kertészeti Tanácsban tól a TÉSZ az Európai Minőségügyi Szervezet tagja. A TÉSZ-ek közötti együttműködésben mindig élen jártak ben 21 taggal másodlagos szerveződést indítottak a minőségbiztosítás közös szervezésére ban alakult a DALZA Kft. a Mórakert TÉSZ-szel az export-import értékesítésre, ami pozitív hatással volt a hazai árképzésre is ban aktívan közreműködtek a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. létrehozásában, 2009-ben pedig megalapították a Hortico Régió 2009 Kft. másodlagos szerveződést a közös kereskedelmi tevékenységre. Izgalmas, kemény tíz év van mögöttünk összegezte Ledó Ferenc. Itt van a köszönet ideje: köszönöm a tagoknak, hogy ideszállítják az árut, az alkalmazottaknak, a munkatársaknak a szezonban végzett megfeszített munkát. Köszönettel tartozunk az input anyagokat beszállítóknak, a pénzügyi partnereknek, a kutatóknak a kialakult, példaértékű együttműködésért és a közös tevékenységért. Olyan alapot teremtettünk, ami büszkeségre ad okot, de újabb kihívások előtt is állunk. Jól kell alkalmazkodnunk a változó körülménykehez, akkor hosszú évekig lesz megélhetése a szentesi kertészeknek. A TÉSZ vezetősége apró ajándékkal kedveskedett a tíz év során legmegbízhatóbbnak bizonyult, példaértékű tevékenységet végzett termelőknek. Buleca Csaba telepvezető (Szentlászló telep, Árpád Agrár Zrt.), Bakó Dániel, Sarusi Kis László, Hódi Ferenc, Dömsödi János, László Ignác kapott elismerést.

12 12 meggy Csúcsárak jellemezték a évi meggypiacot A Fruit Logistica keretén belül 2013-ban is megtartották a már tradicionálisnak nevezhető, az európai meggyszezont értékelő tanácskozást. Az előzetes adatok szerint, amiből viszont a szerb és a dán adatok még hiányoznak, az európai összes termés (Törökországgal együtt) 2012-ben jóval ötszázezer tonna alatt volt jelent meg az AMI és a FruitVeB közös közleményében. Az utóbbi években a harmadik legalacsonyabb termésmennyiség mellett mind az alapanyagpiacon, mind a késztermék piacon csúcsárak alakultak ki. Szűkös volt az ellátás tavaly a konzerváru tekintetében, így a szállítási szerződéseket az új termésig alig fogják tudni teljesíteni. A kereskedők megítélése szerint ez a szűkösség a magyarországi gyenge termésből is adódik. Kevésbé drasztikus volt a kiesés Kelet-Európában, a gyorsfagyasztott és a gyümölcslé alapanyag árszintje is magasabb, de mindenesetre az új termés megjelenéséig azért lesz elegendő áru. A feldolgozott termékek készletei a évi szezon kezdetéig leapadnak, ami jó kiindulási alap az új évadra. Az új telepítések terén még mindig nem figyelhető meg tendenciaváltás. A termelés sok európai ültetvényben közép- és hosszútávon jelentősen visszaeshet. Németországban a fagy is tizedelte a termést A német statisztikai hivatal adatai szerint a évi 3400 ha után a termőfelület ra csökkent. Az ültetvények 35%-a 20 évesnél idősebb, és gyakorlatilag nincsenek új telepítések, így tovább folytatódhat a visszaesés. A évi német termésmennyiség a tavaszi fagyok következtében és az utána következő hónapok időjárási körülményei következtében csökkent. A termelői szervezetek csupán 5 ezer tonnát értékesítettek, ami az elmúlt évek legalacsonyabb szintje (2012-ben 11 ezer tonna volt). Az európai helyzet és a keretfeltételek miatt a termelői átlagárak rekordszintre növekedtek, a konzerváru árszintje 84,63 EUR/100 kg (2011: 77,16) a lémeggy árszintje 75,9 EUR/100 kg (2011: 63,42) volt. A frissfogysztásra, kézzel szedett meggy egyre keresettebb (Fotó: B.B.) Lengyelországban 150 ezer tonna meggy termett A lengyel termőfelület is csökkenő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 32 ezer ha. Átlagos időjárási körülmények között, középtávon ezer tonna terméssel lehet számolni. Hasonló nagyságrendű a év termésének nagyságrendje is, ebből 120 ezer tonna került feldolgozásra. A súlypont a mélyhűtésre helyeződik ezer tonna feldolgozott áruval, az export mennyiségét 50 ezer tonnára becsülik, az étkezési meggy exportja az orosz piacra itt is növekedni látszik. A évi szint kb. 3 ezer tonna volt. A termelői árak jóval a korábbi évek árai felett voltak, a lémeggy ára 48-52, a gyors- Magyarországon lényegesen kevesebb volt a meggy A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet előzetesen összesített adatai szerint Magyarországon 2012-ben kevesebb, mint 60 ezer tonna meggy termett, ilyen kevés öt évvel ezelőtt volt utoljára. A feldolgozók ezt a mennyiséget csak mintegy 45 ezer tonnára teszik, azzal az indoklással, hogy csak 60%-át gyártották le a korábbi év mennyiségének. Magyarország 2012-ben mindösszesen 16 ezer tonna meggyet exportált, ez a mennyiség 5 ezer tonnával kevesebb a évihez képest. A legjelentősebb piac még mindig Németország (6500 tonna), de a második helyen (4200 t) Oroszország áll, amely az étkezési áru piacán folyamatos növekedést mutat. Az exportárak a magyar meggypiacon 2012-ben 100 EUR/100 kg-os árszint körül alakultak, tulajdonképpen az előző évi szezonhoz képest nagyon hasonló szinten mozogtak. A konzervárunál - bár csak kis mértékben -, de túlszárnyalták a tavalyi csúcsárakat. A termőfelület a szakmaközi szervezet információi szerint közel változatlannak mondható. UNIVERZÁLIS GYÜMÖLCSMAGOZÓ GÉP Az univerzális gyümölcsmagzó gép, cserélhető adapterekkel és kiegészítő elemekkel alkalmas minden csonthéjas gyümölcs szilva, ringló, kajszibarack, mirobalán, cseresznye és meggy magozására. Tel.: (+36) 77/ , (+36) 77/ Fax: (+36) 77/ tooltechnik@tooltechnik.hu

13 meggy 13 fagyasztott meggy euró között alakult 100 kilogrammonként. A frisspiaci áru ára a minőségétől függően EUR/100 kg volt. Egy 8-10 tonna/ha termőképességű ültetvény termelési költsége 50 EUR/100 kg-ra tehető, de az ültetvények nagy része gyengébb termőképességű, és így nem is rentábilis. Csúcsárak a konzerv és a sűrítménypiacon A meggybefőtt készletek a magyarországi terméskiesés miatt szűkösek, és az új termésig nagy valószínűséggel nem tartanak ki. Októberig az ipar rendszerint a korábbi termés készleteire nyúlik vissza. Június-júliusra valószínűleg teljesen kiürül az árukészlet, így valószínűsíthetően az ipar nagyobb árumennyiség felvételére lesz képes. Ez a kínálati szituáció az értékesítési árakban is visszatükröződik. Németországban a 720 ml-es üvegért a fogyasztók második félévében átlagosan 1,41 eurót fizettek, ami az előző év hasonló időszakához képest 7%-kal több. A háztartásonkénti 1,9 kg-os fogyasztás stabilnak mondható, év első felében ez a némileg drágább ár és az esetleges áruhiány miatt visszacsökkenhet ben a konzervbevitel a 45 ezer tonna, közel átlagos szintű volt, de a következő hónapokban jelentősen visszaeshet. A gyorsfagyasztott áru importja (közel 45 ezer tonna) valamivel magasabb volt az előző évhez képest. 25 ezer tonnával Lengyelország értékesít a legtöbbet, és ez kompenzálta a kisebb szerbiai kínálatot ( t). Habár középtávon az árszint 1,7-1,9-ről 1,4-1,5 EUR/kg-ra visszaesett, még mindig magasnak mondható. A sűrítménypiacon jó az áruellátottság, de az új szezon kezdetéig szintén kimerülnek a készletek, az árak a vevőktől, illetve a szerződésektől függően 5,30-6,00 EUR/kg között mozognak. AMI, FruitVeB A meggyvertikum Lengyelországban A meggy egészen addig marginális szerepet kapott a lengyelországi gyümölcstermesztésben, míg a lengyel feldolgozóipar föl nem ismerte az értékeit. A 70-es évek folyamán egyre nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs iránti kereslet, ennek hatására a termőterületeket is egyre bővítették. A termőterületek alakulása Kevéssel a második világháború előtt ezer tonna meggy termett Lengyelországban. A mennyiség folyamatosan nőtt, 1950-re már 27 ezer tonna lett, majd között már 46 ezer tonna volt a termés éves átlaga. A nyolcvanas években a termésmennyiség 64 ezer tonnára emelkedett, majd a 90-es években már 120 ezer tonna meggy termett. Végül 2004, 2006 és 2008 meggytermelése ezer tonna között ingadozott. Gazdasági okokból (alacsony termelői árak) az elmúlt néhány évben megint csökkent a szüretelt mennyiség. A statisztikai hivatal adatai szerint ben és 2012-ben csupán 175 ezer tonna lett a termés, bár a termelők és a feldolgozók becslése csak 150 ezer tonnáról szól. Ennek megfelelően a termőterület is változott: az 1990 előtti években 5-10 ezer hektár között mozgott, míg között 38 ezer hektárra fejlődött fel. Az elmúlt néhány évben az alacsony rentabilitás, valamint a sok idős és beteg fa miatt sok volt a kivágás. Az összes terület 32 ezer hektárra csökkent, részben amiatt, mert az újabb telepítésekhez szükséges szaporítóanyagból hiány volt. Mára a következő az ültetvények szerkezete: 1 hektár alatt (túlnyomórészt szórványgyümölcsösök) 40% 1-5 hektáros 40% 5-10 hektáros 12% 10 hektárnál nagyobb 8% A kisebb területeken nem megfelelően ápolják a fákat. A hozamok a hektáronkénti két-három tonna körül ingadoznak. Ezzel szemben a nagy, és kellően gondozott gyümölcsösökben a hozam tonna között van hektáronként (ez az összes terület 10-15%-a). Ha a telepítés módja nem változik, az elkövetkező években a meggy termőterülete a kivágások és a pótlás hiánya miatt legalább további 2000 hektárral fog csökkenni. Ezáltal a termelt mennyiség 150 ezer tonna alá is eshet. Feldolgozás és kivitel A 170 ezer tonnányi megtermelt meggyből 130 ezer tonna kerül a feldolgozóüzemekbe. Gyorsfagyasztott áru készül 80 ezer tonnából, 40 ezer tonnányit légyártásra, 10 ezer tonnát pedig egyéb módokon, például lekvárnak használnak fel. A friss meggy exportmennyisége 5-10 ezer tonna között mozog. A belföldi frissfogyasztás szükséglete hozzávetőlegesen 30 ezer tonna, ez lakosonként 0,8 kg. Gyorsfagyasztott meggyből 65 ezer tonna az exportmennyiség, sűrítményből pedig 6-7 ezer tonna. A termelés gazdaságossága Lengyelországban a meggytermelés rentabilitása nagyon változó. Az közötti években, 8-10 tonna hektáronkénti hozam mellett, a költségek 0,18 és 0,27 euró/kg között ingadoztak, a termelői árak pedig 0,40-0,60 euró/kg között mozogtak. Ezzel szemben a termelés nem volt rentábilis ben, 2004-ben és 2006-ban, amikor is 0,36 eruó/kg költség mellett 0,20-0,28 euró/kg volt a termelői ár. Még ennél is kedvezőtlenebb volt a 2008-as év. Ekkor a költségek 0,43 euró/kg-ra nőttek, de a termelői árak csak 0,1-0,21 euró/kg között voltak. Ekkor még 15 tonnás hektáronkénti hozam mellett sem volt kifizetődő a termelés. A két legutóbbi év folyamán a meggytermesztés gazdasági megítélése megint javult. A termelés költségei átlagosan 0,47 euró/kg-ra nőttek, viszont a hozamok függvényében differenciáltan alakultak: 10 tonna/hektár fölött 0,33-0,38 euró/kg 10 tonna/hektár 0,43-0,48 euró/kg 5-6 tonna/hektár 0,67-0,75 euró/kg A gyorsfagyasztott gyümölcs termelői ára 0,59-0,71 euró/kg, a légyümölcsé 0,48-0,52 euró/kg volt. A termelésnek csak 50-60%-a volt rentábilis, azaz a bevétel 15-20%-kal haladta meg a költségeket. Ha a jelenlegi költségek és hozamok mellett az átlagos termelői árak nem haladják meg a 0,60 euró/ kg határt, sok termelő fogja feladni a meggyel való foglalkozást, bár a költségek még mindig alacsonyabbak, mint a többi EU-tagállamban. Lengyelországban a bérköltség 3-4 euró/óra, a kézi szedés költsége 0,15-0,18 euró/kg között ingadozik. Hogyan tovább? Lengyelországban a termőterületek nagysága és a termésmennyiség is csökkenőben van a meggynél. A két előző év aránylag magas termelői árai talán kissé viszsza tudják fogni ezt a tendenciát. Az EU csökkenő termelése, egyúttal a növekvő kereslet megteremti a termelés újbóli fellendülésének esélyét. Makosz profeszszor szerint a termelés újra elérheti a 200 ezer tonnát, anélkül hogy negatívan befolyásolná az európai meggypiacot. Ahhoz azonban, hogy esélyeik legyenek a piacon, a hozamoknak tartósan a 15 tonna /hektár fölötti szinten kell lenniük, ugyanakkor a termelési költségek nem haladhatják meg a 0,45 euró/kg határt. Ezek a követelmények a lengyel talaj- és időjárási viszonyok között akkor teljesíthetők, ha a termő fák száma ezer darab felett van hektáronként. Skierniewicében, a gyümölcskutató intézetben, új telepítési rendszert dolgoztak ki a meggyre, amely a gyakorlatban is mutatja a Schattenmorelle (Prunus cerasus subsp. acida) fajta előnyeit: orsó-koronával nevelve 3,5 méter magas is lehet, a tőtávolság pedig 3,5-4,0 x 1,0-2,0 méter. Hozama kiváló, tonna/hektár közötti, míg a termelési költség 0,20-0,25 euró/kg. A termés gépekkel is szüretelhető. Kiválóan alkalmas erre a lengyel gyártmányú, Felix2 nevű gyümölcs-kombájn. Ezt a termelési módot kell Lengyelországban hathatósan terjeszteni. A másik lehetőség az étkezési gyümölcsök speciális fajtáinak termesztése bel-és külpiacra. Ez a lehetőség még kevesek előtt ismert, pedig a kereslet egyre nő a különleges, étkezési gyümölcsfajták iránt mind belföldön, mind külföldön, főként Oroszországban. Pillanatnyilag határozott hiány mutatkozik a jó faiskolai alapanyagban. Emiatt az új termelési módszerek csak lassan alakulhatnak ki. Talán csak öt év múlva lesz elérhető a 200 ezer tonnányi terméseredmény. Az új módszerek bevezetése a velük járó magas beruházási költségek miatt erősen függ majd a termelői árak szintjétől. Prof. Eberhard Makosz, Obstbau 2013/3

14 növényvédő szerek lombtrágyák technológiák Ha több kell a biztosnál! gombaölő permetezőszer peronoszpóra ellen

15 Blossom Protect Hatékony védelem a tűzelhalás ellen Az almástermésűek legveszélyesebb, baktérium (Erwinia amylovora) által okozott betegsége a tűzelhalás, amely 2012-ben újra megmutatta, hogy óriási károkat képes okozni, amennyiben nem vesszük komolyan. Különösen igaz ez fiatal fákon történő fertőzés esetén, ahol az egész ültetvény is felszámolásra kerülhet. Az Erwinia amylovora elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés, hiszen így nem következik be fertőzés (vagy csak minimális mértékben), és a gyümölcsfáink egészségesen fejlődhetnek tovább. Tüneti kezelés esetén már biztosan sérülnek a gyümölcsfák, ami nagymértékű teljesítménycsökkenést és ezáltal jelentős árbevétel kiesést okoz akár több évre is. Fontos megjegyeznünk, hogy a tüneti kezelésre felhasználható hatékony készítmények az antibiotikumok betiltásával nagymértékben korlátozódtak, így valójában csak a fertőzött részek fizikai eltávolítása, lemetszése maradt. Ezen okok miatt egyre inkább felértékelődik a megelőzés szerepe. A Blossom Protect nevű készítmény többéves kísérleti eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján képes megakadályozni a tűzelhalás kórokozójának virágokon keresztüli behatolását, így hatékony védelmet nyújt a betegség ellen. Hatóanyaga az Aureobasidium pullulans élesztő gomba, amely a virágokra kijuttatva kolonizálja azokat, beborítja a virágok teljes felületét, így a baktérium nem talál alkalmas felületet a megtelepedésre, felszaporodásra és behatolásra. Emellett az Aureobasidium pullulans csökkenti a ph-t a virágok felületén, tovább rontva az Erwinia amylovora szaporodásához szükséges környezeti feltételeket. E kettős hatás a garancia a készítmény kiváló hatékonyságára. Tűzelhalás? Blossom Protect Biotechnológiai Baktericíd az antibiotikumok rendkívül hatékony alternatívája TűzElhalás MikroorganizMus Védőpajzs + Kiváló hatékonyság + Szermaradványa nincs + Rezisztencia kialakulásától nem kell tartani + Hasznos szervezetekre ártalmatlan A készítmény felhasználásával kapcsolatos technológiai kérdésekben keresse munkatársunkat: Narancsik János Elérhetőség, szaktanácsadás: Narancsík János Tel: +36 (0) jan.narancsik@bio-ferm.com BIOTECHNOLOGISCHER PFLANZENSCHUTZ

16 16 salátahajtatás Jégsaláta vagy kínai kel? Szentesen a Bakó család kertészeti vállalkozása évtizedek óta foglalkozik korai káposztafélék hajtatásával. Bakó László az Árpád Szövetkezet idejében mint főkertész részese volt a kínai kel hajtatási technológiájának kidolgozásában, a termesztés elterjesztésében. A család hidegfóliáiban 2012-ig a paprika előnövényeként sokszor kínai kelt ültettek. Tavaly új váltónövényt keresve a jégsaláta termesztésénél döntöttek. Bakó Dániel, a családi kertészet vezetője szerint nem bánták meg a döntést. Ágyásos ültetés (Fotók: Gulyás János) Miért nem kínai kel? Az utóbbi évek szeszélyes tavaszi időjárása próbára tette a legjobb és legelszántabb kínai kel termelőket is. A sokszor hirtelen jelentkező felmelegedés, vagy a későig elhúzódó tél kiszámíthatatlanná tette a körülményeket. Ha túl korán került ki a palánta a sátorba bízva a korai tavaszban, később jelentkezett erős lehűlés. A hektikus időjárás a minőség rovására ment, a növény nem tudta a kalcium, magnézium elemeket egyenletesen felvenni, beépíteni, így belső fejbarnulás jelentkezett a legnagyobb odafigyelés mellett is. Annak ellenére, hogy a fóliák talaja kedvező kémhatású, volt olyan év, hogy a belső fejbarnulás a kiszedés előtti napokban drasztikusan jelentkezett. A termesztési kockázat növekedésével együtt nőtt a kínai kel piaci kockázata is. Éppen a melegebb tavaszi időkben a déli országok termesztése már szinte Az idén nagy gondot okozott a sok csapadék egybeesett a hazai hajtatással, így az árak kiszámíthatatlanokká váltak. Miért a jégsaláta? Bakó Dániel döntését tényekre alapozva hozta meg. Először az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatait böngészte át a jégsaláta átlagáráról 2004-ig visszamenőleg. Stabilnak és megfelelőnek tartotta a gazdaságos termesztéshez. Felkereste a Mórahalom környéki salátatermesztő kertészeket, különösen Kószó Péter tanácsainak köszönhet sokat. Meggyőződött róla, hogy Szentesen a hideghajtatásban az általánosnál hatékonyabb takarást alkalmaznak, így nincs akadálya a korai ültetésnek. Az eladás rugalmasan szervezhető kispiacra: a termék 40 dkg-tól eladható, de a 70 dkg-os fejek ipari beszállításra is alkalmasak. A családi kertészet a DélKerTÉSZ tagja, így a termesztést a TÉSZ kereskedőivel is egyeztették. A jégsaláta szentesi hajtatási technológiája Mind a két évben a legkorábbi, Nanette (RZ) fajtát választották. Erre a szezonra már november 27-én vetettek, és január 23-án ültették ki a palántákat. A szokásos módon, a kettős fóliatakarás (150 és 40 mikronos palást) mellé kisebb bordákra fátyolfóliát húztak. A két év időjárása ellentétes volt, 2012-ben a kemény tél után nagyon száraz, meleg tavasz következett, míg idén az enyhe telet szintén télies koratavasz követte, nagyon alacsony besugárzási értékekkel. Így nagyon figyelni kellett a megfelelő szellőztetés, öntözés, tápoldatozás összefüggéseire. A növényeket négysoros ágyásokba, 30 x 30 cm sor- és tőtávolságra ültették. A csapások 40 cm szélesek, a pangó víz elvezetését is szolgálják, így ha szükséges, villával lazítják. Fontos, hogy könnyen elérhetőek legyenek a növények, az állományt a jobb átszellőzés érdekében gyommentesen kell tartani. Csepegtető szalagot kétsoronként helyeztek el. Az ültetéskori beöntözés után idén négy hétig csak párásítottak, majd azóta a csepegtetőn át juttatják ki a tápoldatot. Míg tavaly sokat öntöztek felülről is, addig az idén elég volt a csepegtető öntözés. Alaptrágyaként 5 dkg lassan oldódó, nitrogéndús műtrágyát és ugyanennyi gipszet juttattak ki. A talaj szerkezete a sekélyen gyökeresedő saláta termesztéséhez kiváló: barna homok, semleges kémhatással. A fejtrágyázást komplex, nitrogéndús műtrágyával folytatják, a fejesedéstől pedig kálium és kalcium túlsúlyos készítményre váltanak. A legnagyobb növényvédelmi gondot a Botrytis gomba kórokozó okozza. Idén preventív védekezéssel kb. 2-5%-on sikerült tartani a tőbarnulást a TÉSZ által ajánlott szerlistából választott szerekkel. A kártevők közül fő ellenség a csiga, ami ellen még ültetés előtt védekeznek, valamint a száraz nyári, őszi időszak után szívesen betelepedő egér. A jégsaláta perspektivikus növény A Bakó család kedvet kapott a jégsaláta termesztéséhez. Idén először három ültetést terveznek, az április 20. körül kikerülő korai fajta után a melegtűrő Argentinas fajtát ültetik ki június végi szedésre. A nyári hetek után szeptember elején kerül a sátorba az őszi termesztés, novemberi betakarításra. A piac oldaláról is biztosítottnak érzik a jövőt, egyre népszerűbb a jégsaláta a fogyasztók körében, ez a helyi megkeresésekből is könnyen lemérhető. A korai, spanyolországi import után helye van a hazai hajtatott jégsalátának a piacon. Folyamatos igény mutatkozik, hiszen minden gyorsétterem ezt a típust használja, illetve az egyre népszerűbb salátakeverékeknek is nélkülözhetetlen alapja. Lejegyezte: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

17 ZUCCHERINO F1 Biztos siker a jó ízű cseresznyeparadicsom Nem kérdéses, hogy a jó ízű paradicsomért visszajár a vásárló, könnyebben értékesíthető a piacon. Napjainkban már számos fűszer-, gyógy- és zöldségnövény létezik, melyek nemcsak friss zöldségként, salátaként, konyhai alapanyagként fontosak, de táplálkozás-élettani, egészség-megőrzési szerepük is egyértelműen bizonyított. Ezeket funkcionális élelmiszernek nevezzük. Újabban egyre felkapottabb ez a kifejezés, egyúttal mind magasabb áron értékesíthetők a piacon a jó ízű zöldségek és gyümölcsök. A paradicsomfajták között is több olyan van, melyeket kedvező tulajdonságaik a funkcionális élelmiszerek közé emelnek. A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszénén végzett vizsgálatok szerint az ilyen, átlagon felüli beltartalmú paradicsomfajták egyik legjobbja az olasz nemesítésű Zuccherino F1. A magazinok és a rádiók mind többet foglalkoznak a paradicsom egészségmegőrző szerepével. Megtudhatjuk egyebek között, hogy tisztítja a vért és a vesét, serkenti a vérkeringést, gátolja az érelmeszesedést, csökkenti a koleszterinszintet, antioxidáns vörös festékanyaga véd az UV-sugaraktól, és gátolja a daganatos sejtek képződését. Kérdés, hogy minden paradicsom egyformán hatásos-e, vagy vannak kivételek? Érdemes-e már fajtaválasztáskor figyelni azokra, melyek különleges ízhatásuk mellet egészségmegőrző tulajdonságokkal is rendelkeznek? A koktélparadicsom-fajták között egyre többször fordulnak elő igen különleges alakúak és színűek, és olyanok is, amelyek a külcsínen túl jelentősebb tulajdonságokkal is bírhatnak. A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke az elmúlt év során számos, a koktélparadicsom szegmensbe sorolható fajtát vizsgált, amelyek közül néhány fajta értékélését több beltartalmi értékre vonatkozóan is elvégezték. Külalak és beltartalmi értékek tekintetében két paradicsomfajtáról derült ki, hogy perspektivikusabbak lehetnek a többinél, e két fajta egyike a Zuccherino F1 (nemesítő: Cora Seed, Olaszország). Hosszúkás, gramm súlyú koktélparadicsom, mini San Marzano típusú bogyótermése már ránézésre is érdekességnek számít. Beltartalmi értékeit tekintve a Zuccherino F1 abszolút különleges a szárazanyagra vonatkoztatott extra magas cukortartalmával: az egyetemen 10,2 Brix volt a legmagasabb mért eredmény, a fajtatulajdonos pedig 12 Brix -ot is regisztrált olaszországi körülmények között. Összehasonlításként: általánosan a 4,5-7 Brix közti értékek már megfelelőnek számítanak, a paradicsomot ilyen értékek mellett már édesnek érezzük. Emellett a Zuccherino F1 fajtának a vizsgált antioxidáns-kapacitása is magasabb volt. Érdekesség lehet talán, hogy a magas antioxidáns-tartalommal bíró növények nagy részében a savak dominálnak, ám ebben az esetben a magas cukortartalom magas antioxidáns-tartalommal is párosul. Termesztési szempontból lényeges, hogy a Zuccherino F1 magas hozamú, gombás betegségekkel szemben ellenálló, és korán termőre fordul. Míg a legtöbb cseresznyeparadicsom-fajta a repedésre érzékeny, a Zuccherino F1 még csapadékos időjárási viszonyok között is ellenáll a bogyórepedésnek. A Zuccherinót különlegessége miatt Olaszországban nagyon kedvelik, nemcsak szendvicsek mellé, hanem mint édességet, önmagában is fogyasztják. Emiatt a tálcás, fürt nélküli kiszerelése terjedt el. Tárolhatósága kiváló. Hideghajtatásban, vödrös kultúrában, egy szálra metszve, viszonylag nagy zöld tömeget nevel, a hagyományos paradicsomfajtáknál nagyobb a zöldmunka igénye. Termésmennyiség tekintetében is különbséget mutatott a Zuccherino F1 a többi fajtához viszonyítva: a mért adatok szerint a hozam java része a tenyészidőszak első kétharmadára koncentrálódott. Termesztői oldalról közelítve tehát, nyilván érdemes olyan növényekkel is foglalkozni, amelyek a piacon garantáltan keresettek. Például a cseresznyeparadicsom javarészt a nagyvárosokban, az áruházláncok pultjain érhető el folyamatosan, ezért a kereslet folyamatosan növekszik. A termesztők fajtaválasztását a piaci igények változása és a tömegtermesztés lehetősége befolyásolja. Azonban érdemes lehet a több lábon állás szempontjából is olyan új fajtákat is termesztésbe vonni, mint a Zuccherino F1, mert mind a beltartalmi, egészség-megőrzési és minőségi szempontból bizonyítottan kimagasló többlettel rendelkezik! Dr. Pap Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Fülei Zoltán, ZFW HORTISERVICE KFT., Kecskemét Tel: Hirdetés

18 18 szamóca A szamóca fagyvédelme Az elmúlt néhány év bebizonyította, mennyire fontos a hatékony fagyvédelem a szamócánál is. Míg például a fagyvédelmi öntözéssel védett területeken teljes volt a hozam, más termelőknél tetemes fagykár is előfordult. Pedig néhány egyszerű szabály betartása és bizonyos intézkedések megtétele által a fagykárok erőteljesen mérsékelhetők, de akár teljesen el is kerülhetők. Passzív fagyvédelem A termőhely megválasztása Már a termelés helyének megválasztásakor különösen fontos a feltételezhetően fagyveszélyes területek mellőzése. Ilyen például az a terület, ahol a hideg levegő összegyűlhet, és nem tud onnan eltávozni (mélyedések, gátak, továbbá erdők vagy szélvédő sövények melletti területek). Szükség esetén elő lehet segíteni a hideg levegő eláramlását, amennyiben megritkítjuk a sűrű növényzetet, esetleg, amennyiben ez lehetséges, eltávolítjuk a gátat vagy más akadályokat. Fajtaválasztás A fajta megválasztásakor részesítsük előnyben a fagytűrő fajtákat. Minden növény vitalitása fokozható az optimális gondozással és tápanyag-ellátással, ezáltal a fagyérzékenysége is csökken. Nyirkos talaj Sugárzó fagy esetén a legnagyobb probléma a kultúrnövény nagy hővesztesége, és a hőpótlás hiánya. Ezért az előző napi hőt tárolni kell, és azt az éjszaka folyamán a növényhez kell vezetni. Ehhez ki kell használni a víz magas hőtároló kapacitását, azaz a szamócás talaját fagyveszély esetén lehetőleg nedvesen kell tartani, sőt még akár árkolni is lehet, vagy a felszíni vizet felduzzasztani. Takarás és fagyvédelmi öntözés kombinációja az optimális megoldás (Fotó: Köpcke) Aktív fagyvédelem Fagyvédelmi öntözés A fagy elleni védelemnek még mindig a fagyvédelmi öntözés a leghatékonyabb formája, így lehet a legtöbb hőt a növényekhez juttatni. Példaképpen: tízórányi esőztető öntözés mellett, 3,5 mm/hektár vízmennyiséggel 120 millió kj hő szabadítható fel hektáronként. Ekkora hőmennyiséggel egy családi házat egy évnél is hosszabb időn át lehetne fűteni. Hőfényképen láthatóvá is tehető a kisugárzó hő. Mindezeken kívül, a víz közvetlenül a védeni szándékozott növényrészen fagy meg, úgyhogy az energia éppen ott szabadul fel, ahol szükség van rá. Kritikus növényhőmérsékletek a fejlődési stádium függvényében Fejlődési stádium Kritikus növényhőmérséklet zárt rügy állapot -5,0 C virágzás kezdete -1,5 C teljes virágzás 0,0 C éretlen gyümölcs állapot -1,5 C Az öntöző berendezés használatakor nagyon fontos, hogy időben kapcsoljuk be, azaz mielőtt a növény hőmérséklete a kritikus hőfok alá csökkenne. Egyáltalán ne juttassunk ki vizet 1 m/s feletti sebességű szélben, mert az elpárolgás okozta hőveszteség nagyobb, mint a pótolt hőmennyiség, így a fagykár még nagyobb lesz, mint esőztetés nélkül lett volna. Szokás a berendezést akkor kikapcsolni, amikor a jég olvadni kezd, és tejszerűvé válik. Elméletileg azonban a kultúra korai fejlődési szakaszában már akkor kikapcsolható, ha a nedves hőfok már egyértelműen magasabb a növény hőmérsékleténél. A fagyvédelmi öntözés problémája a nagy vízigény, továbbá a termőterület elárasztásából adódó gondok. Gyakran nehézségekbe ütközik a szükséges vízmennyiség előteremtése (kút és/vagy tó ásása, esetleg a vízkivétel engedélyeztetése). Mégis ez a legmegfelelőbb eljárás, ami megéri a ráfordítást, mert fejlettségi szakasztól és keretfeltételektől függően akár -10 C-ig is védelmet ad a fagykár ellen. A hátrányok (pangó víz, gyökérrothadás súlyosbodása) elkerülésére a víz optimális elvezetéséről gondoskodni kell (elvezető árkok, gátrendszer). Már a termőhely megválasztása is nagyon fontos (Fotó: B.B.) Vlies-takarás Meglehetősen jó fagyvédelmet ad a vlies-zel vagy fóliával való takarás is. A palántázással dolgozó üzemekben a vlies takaróanyagot érdemes mindenképpen meghagyni. Viszont a takarás csak aránylag magas harmatpont esetén használható optimálisan, mert akkor alakul ki a vlies felületén zúzmara, ami csökkenti a szamóca növények hőleadását, és egy szigetelő légréteg kialakulását is elősegíti. Ezáltal csökken a hőáramlás (konvekció) is, ami további tényező a hőszigetelés létrejöttében. A vlies további hatása az, hogy az esetleg elfagyott részek lassabban olvadnak ki a másnap hajnali melegedés során, ezáltal kevésbé károsodnak. A takarásos módszer -5 C-ig hatásos. Zúzmaraképződés nélkül a kisugárzás és a konvekció okozta hőveszteség határozottan nagyobb. Éppen a virágzat hűl ki és fagy el. Nem megoldás a perforált fóliával történő kettős takarás sem, mert ez lenyomja a vlies anyagot, és akkor a szigetelő levegőréteg vész el. A nagyobb fagykároknál tipikus tényező a nagyon alacsony harmatpont. Ennek fennállása esetén a kiegészítő esőztetés a kínálkozó megoldás. Ez egyesíti a két rendszer előnyeit. A vlies-takarás hátránya, hogy virágzás idején nappalra mindig el kell távolítani, hogy a rovarok elvégezhessék a beporzást, ezáltal biztosított legyen a terméskötődés. Fűtés Elméletileg lehetséges a fűtés is, akár gyertyák segítségével, vagy gáz-, illetve olajüzemű, mobil vagy telepített rendszerek használatával. A felszabaduló hőenergia viszont csupán csak töredéke az esőztető módszerrel elérhetőnek, és védőréteg (vlies)

19 szamóca 19 nélkül az kevés odaáramló meleg levegő is elvész a konvekció (a meleg levegő mindig felfelé áramlik) miatt. Ezért a fűtés leginkább melegházakban vagy fólia alagutakban javasolható módszer, a vlies-takarás alternatívájaként, vagy annak kiegészítése gyanánt. A légrétegek keverése További lehetőség ha tipikusan sugárzó faggyal és olyan időjárási helyzettel állunk szemben, amelynek során nagyon hideg a talajközeli levegőréteg a levegő mesterséges átkeverése. Megpróbálják például szélmalmok vagy helikopterek segítségével a melegebb levegőt a magasabb légrétegekből a talaj közelébe juttatni. Ez viszont Száraz hőmérséklet A talajközeli atmoszféra hőmérséklete (léghőmérséklet), amelyet sem a napsütés, sem a talaj hőmérséklete, sem hővezeték nem befolyásol. Nedves hőmérséklet A legalacsonyabb hőmérséklet, ami párolgásos hűtéssel még elérhető. Harmatpont Az a hőmérséklet, amelyet ha elér a levegő páratartalma, lecsapódás kezdődik. A harmatpont levezethető a száraz- és a nedves hőmérsékletből. csak akkor sikerülhet, ha a levegő elég meleg, a használt technikai megoldás pedig elég magasra ér el, és így a kritikus növényhőmérséklet fölé növelhető a talajközeli hőmérséklet. Ezek a módszerek viszont nagy zajszintjük miatt nem terjedtek el a sűrűn lakott Közép-Európában. Összegzés A fagyvédelem leghatékonyabb formája a szamócatermesztésben is a fagyvédelmi öntözés. Ezért érdemes elsősorban ennek kivitelezését megkísérelni, amihez legfontosabb a víz biztosítása. A vlies-takarás akkor lehet aránylag hatékony megoldás, ha az esőztetés valamilyen okból egyáltalán nem valósítható meg. A két eljárás kombinációja adja az optimális megoldást. Fűteni (például földgázzal) elsősorban a fólia alagutakat és a növényházakat érdemes. A keletkező, aránylag csekély hőenergia kis veszteséggel a növények közelében tartható. A szélmalmok csak kifejezett hőmérsékleti rétegződés és a berendezés kielégítő teljesítménye mellett használhatók, elmaradnak az egyéb módszerektől. Dr. Dirk Köpcke, Obstbau, 2013/3 Gázkeverék Elemek Lökéshullám generátor Elektromos szekrény Rádió és/vagy SMS modul Gyújtás magas feszültség Nyomásszabályozó Napelemek Acetilén Gyártó: Hail Shield bvba Belgium 8020 WaarDamme Akkerstraat 1. Ügyv.: Marnix Van Praet Kapcsolattartó: Dr. Apáti Ferenc tel.: +36/ apatifefe@fre .hu Két évtizedes, fejlesztô munka eredményeként alakítottuk ki jégvédelmi ágyúnkat. Ez a jégágyú elôdeihez képest a technológia sokkal magasabb fokán áll: acetiléngázzal mûködik, mely a legnagyobb energiatartalmú gáz, így sokkal nagyobb erejû robbanásokat és lökéshullámokat képes produkálni, a robbanások 6-7 másodpercenként ismét lôd nek, így a lökéshullámoknak folyamatos az után pótlása, rendelkezésre állnak a korszerû elôrejelzô meteorológiai rendszerek, melyek lehetôvé teszik a viharfelhôk korai észlelését és az ágyú idôben történô elindítását. A védett terület m sugarú kör, azaz ha. Üzemeltetése egyszerû, kézzel vagy telefonhívással is indítható, üzemeltetési költsége alacsony. Szállítási határidô: 1-3 hét. Az Inopower jégágyú forgalmazása ôszén kezdôdött. Európában jelenleg 180, Magyarországon 15 jégágyú üzemel. Beruházási támogatás pályázható az ÚMVP-ben! JÉGVÉDELMI ÁGYÚ

20 20 szamóca A Clery szamóca hidegigénye A korai, fűtött növényházi hajtatásban a Clery standard fajtává vált. Egy új fajta eredményes termeléséhez ismerni kell annak hidegigényét. A belga Hoogstraten-i Kutató Központban végzett többéves kutatások során kiderítették, hogy mi a Clery optimális hidegigénye. Az Elsanta régóta vezető fajta. Az utóbbi években a Clery a korai, fűtött növényházi termesztésben is megtalálta a helyét. Minden fajta más-más tulajdonságokkal rendelkezik, így a hidegigényükben is nagyok a különbségek. Egyrészt fontos, hogy a növények ősszel elegendő hideghatást kapjanak, amely ahhoz szükséges, hogy elegendő tartalék tápanyagot halmozzanak fel a gyökerekben. A kellő hideghatásnak tehát még a palánta frigó tárolása előtt meg kell történnie. Másrészt fontos az is, hogy az összes hidegmennyiséget megkapja ahhoz, hogy a tárolás során téli nyugalmi állapotba jutott növények téli nyugalma megtörjön. Csak akkor érhető el sikeres termesztés, elegendő hosszanti növekedés, jó virágminőség, kevesebb torz termés és jó hozam, ha elegendő hideghatás halmozódott fel a növényben. Az Elsanta-val már sok kísérletet végeztek. Egyértelműen hideg-óra szükséges a tálcás palánták hűtőbe történő betárolásakor. A kísérletből kiderült, hogy az Elsanta teljes hidegigénye a frigó tárolás után 1000 és 1300 óra között van. Egy új fajtánál szintén ismerni kell a hidegszükségletet, különösen a korai ültetéseknél. A palánta felszedési, a frigó tárolási és az ültetési időpontok ilyen módon optimalizálhatók. A belga kutató központban több szezonban állítottak be kísérleteket a Clery fajtával ennek tisztázására. Frigó tárolás Jelenleg megpróbálnak egy négyhetes frigó tárolási előírást kialakítani a Clery fajtára. Ahhoz, hogy egy december közepén indított, fűtött termesztéshez ültetni lehessen, a felszedést és a betárolást november 20-ra el kell végezni. November 20-ig a kinti hőmérséklet azonban még olyan enyhe lehet, hogy a tálcás palánták a palántanevelőben még nem edződnek meg, a palánták ekkor még javában a cukrok gyökérbe történő szállításával és a virágkezdemények kialakításával vannak elfoglalva. A még aktív növények rövid tárolása nem okoz kárt, a cukrok gyökérbe való tárolására elég lesz egy rövid idejű frigó tárolás. Lehetséges, hogy későbbi palántafelszedéssel hosszabb virágzás érhető el, de a túl korai virágzást meg kell előzni. A Clery kevesebb hidegigénye miatt (az őszi hőmérséklettől függően) a frigó táro- lás időtartama lerövidíthető, a rövid időszak ellenére még elég hideget kaphat a sikeres szárképzéshez, amennyiben a növényházban ciklikus pótmegvilágítást használnak. A kísérletekben arra kívántak válasz kapni, hogy mi a legjobb palántafelszedési és betárolási idő és az ehhez tartózó hidegigény. Tálcás palántafelszedés és betárolás A kutató központban 2008 ősze óta évente végeznek kísérleteket a tálcás nevelésű Clery különböző időpontban történő felszedésével és hűtőbe történő betárolásával kapcsolatban. Hetenkénti betárolással különböző mértékű hideghatást próbáltak elérni. A külső hőmérséklettől függően azonban ez nem mindig sikerült: amikor kint nagyon hideg volt, akkor a még kint levő palánták és a már betárolt palánták hidegmennyisége között nagyon kicsi volt a különbség. A kísérletekből azonban következtetéseket vontak le arra vonatkozóan, hogy milyen hidegmennyiség szükséges a betárolás előtt a felszedéshez/edzéshez. Eredmények ben Redukált cukrok átalakítás után (glükózként), g/100g 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, Kísérleteket 2009-ben és 2010-ben is végeztek november 20-ai és december közepi felszedéssel, majd hűtőbe való betárolással. A legkorábbi betárolás kapta a legtöbb hideg-órát (1051) a frigó tárolás miatt. Az őszi időjárástól függően az egyes kísérletekben változó mértékű hideg-óra halmozódott fel a palántanevelés során, majd a frigó tárolás alatt. Azok a növények, amelyek 2009-ben frigó tárolás nélkül közvetlenül a palántanevelőből december közepén kerültek az üvegházba és hajtatásra, csak 671 hideg-órát kaptak, ezért sokkal kevesebbet teremtek, mint a frigóban is tárolt növények őszén a hidegebb őszi időjárás miatt a palántanevelőben sokkal több hideg-órát gyűjtöttek (kb óra mindegyik kísérletben), ezért minimális volt a hozamkülönbség az egyes kísérletek között. A kísérletet 2012-ben is folytatták, november 9 december 12. közötti, palántanevelőből történő felszedéssel és hűtőben való tárolással. Mivel az őszi hideg időjárás meglehetősen későn kezdődött, az első felszedés a palántanevelőben csak 161 hidegórát kapott. Ezek a növények csak keveset edződtek, ami a többi felszedéshez képest a gyökérben lévő nagyon alacsony cukortartalomból állapítható meg. November 16-tól a cukorfelhalmozás magasabb volt, akkor a palántanevelőben már 285 hidegórát kapott a palánta. A hajtatott növényállomány hosszúságát február 13-án mérték, ez összefügg a hideg-órák számával: azok a növények nőnek leggyorsabban, amelyek a legtöbb hideg-órát kapták. A virágzást is értékelték: egyértelmű, hogy minél későbbi volt a palántafelszedés és betárolás, annál több kinyílt virágot számoltak. A november 16-ig felszedett növényeken a kinyílt virágok száma maximum 10%-ra korlátozódott, későbbi felszedésnél közel 20%-ig növekedett. A hozam eredményekben nem látható szignifikáns különbség A Clery hidegigénye Összegyűjtött hideg-órák, 2011 ősz Frigo hűtő Tálcás palántanevelő nem tárolt Terméshozam és osztályozottság különböző betárolásoknál (2012. évi szedés), kg/m nem tárolt Rothadt Deformált Kicsi Nagy Az elmúlt évek kísérleti eredményeire alapozva megfogalmazható a Clery hidegigénye. Ezt a fajtát korai, fűtött hajtatásban